| |
A premontrei rendet Xanteni Szent Norbert (+1134) alapította: a Premontré völgyében 1121-ben létrehozott mintakolostor szerzetesei kezdettől fogva feladatuknak tekintették az egyszerű nép gondozását és bevonását a rend lelki életébe. Szorgalmazták a prédikálást, a plébánia lelkipásztorkodását. Ezt azért kellet előrebocsátani, hogy érzékeltessük az Ócsán megalapított premontrei templomnak és kolostornak az egész vidékre kisugárzó jelentőségét az oktatás, nevelés terén is. A XII-XIII. század fordulójától működő intézményben szervezetten folyt a nép oktatása, nevelése - természetesen a kor egyházi felfogásának a szellemében.
A XV. században a pálosok kezére jutó templom és kolostorban az oktatás tovább folyt a pálos reguláknak megfelelően. A török hódítás első fél évszázadából nincsenek adataink ócsai papokra nézve, valószínűleg az oktatás is szünetelt.
A tizenöt éves háború után, 1621-ben visszatelepülő Ócsa már a református vallást követte, prédikátorokat tartott, nyilvánvalóan református szellemű oktatás folyt a faluban - egyedülálló módon egészen a katolikus közösség XVIÍI. század harmadik harmadában történt megszerveződéséig.
 |
| Színjátszók (1932) |
 |
| A bor című színmű szereplői (1936) |
 |
| Színjátszócsoport (1937) |
A XIX. században a református elemi és katolikus elemi oktatás dominált, melyhez 1906-ban társult a rövid életű baptista elemi iskola, melybe a helybéli izraeliták is előszeretettel Íratták be gyermekeiket, hogy ne kelljen más felekezethez vinni őket.
A Horthy Miklós kormányzó nevével fémjelzett negyedszázados korszakban tovább működött a református és katolikus elemi iskola. Ezekhez csatlakozott egy állami elemi iskola, egy állami polgári fiú- és leányiskola. Nevezetes pedagógusok voltak Ócsán Szagri József, a polgári iskola igazgatója, aki 1924-től, Heinrich Irma tanár, aki 1922-től működött. A katolikus elemi iskola igazgatója Folkner Ferenc kántor volt, aki 1896-tól tanított itt. Katolikus tanítók Fülöp István 1928-tól, Horváth Mária 1919től. A református elemi iskola igazgatója vitéz Bodoni Gyula, tanítói Darázsy János, Jankó Zoltánné, Hódy Lenke voltak.
Az állami elemi iskola igazgatója Szücs Jenő, akit 1919-ben „ellenforradalmárként" a kommunisták letartóztattak, a kommün bukása után Ócsa parancsnokságával bízták meg. A Népiskolai Szaklap belső munkatársa volt hosszú ideig. Tanító az állami elemi iskolában Forgách Béla Lajos, aki 1927-től működött itt. Sokan emlékeznek még Bartha Géza, dr. Halász Gyuláné, Joó Emma tanítókra. A pedagógusok létszáma ebben az intézményben meghaladta a harmincat, ami egyedülálló ebben a korban a hasonló nagyságú települések sorában.
 |
| Iskolák az 1920-as évekből |
 |
| Dalárdatagok 1939-ben |
A katolikus iskolát 1952. április 18-án államosították, eltávolították az egyházi jelképeket, többek között egy Szűz Mária- és egy Jézus-szobrot. Az Ócsán 1945-ben megszűnt járásbíróság tornyos épületébe beköltözött az állami általános iskola.
A kedvezőtlen körülmények között is futotta a helyi társadalom erejéből, hogy 1952-ben megnyissa kapuit a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola, melyet a helyi és környékbeli igények hívtak életre. A névadó nevéhez méltóan különös gondot fordítanak a tehetséggondozásra, elsősorban a matematika, fizika, kémia és biológia terén. Évente nyolc-tíz diákjuk jut el a különböző országos tanulmányi versenyek döntőibe. Ebben a középiskolában három különböző iskolatípus működik. A négyosztályos gimnáziumban matematikára, angol és német nyelvre lehet specializálódni. A hatosztályos gimnáziumban elsősorban azok tanulnak, akik felsőfokú tanulmányokat szeretnének folytatni. A szakközépiskolában kereskedelmi technikusokat képeznek.
Az Ócsai Általános Iskola 1992. március 15-én felvette Halászy Károly 1848-49-es nemzetőr százados nevét, akit az osztrákok itt végeztettek ki, és gondozott sírja a helyi temetőben található.
 |
| Az általános iskola az 1960-as években |
 |
| A Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola |
Ócsán óvoda létesítésére először 1914 előtt került sor, özvegy Kovács Józsefné „magánmenhelyet" tartott fenn a Bajcsy-Zsilinszky út 5. szám alatti épületben, mely a község tulajdona volt, és eredetileg beszálló csárdaként működött. A vallás- és közoktatási minisztérium 1921-ben kötelezte a községet óvoda létesítésére és fenntartására, de a községi képviselő-testület ezt nem látta szükségesnek. Szabó Elemér királyi tanfelügyelő indítványozta az alispánnak, hogy tartson vizsgálatot Ócsán, mert a képviselő-testület a polgári iskolának is ellene szavazott. A jegyzőt is kényszernyugdíjazták amiatt, hogy nem segítette az iskoláztatás területén a törvények érvényesítését.
Az első magánóvoda 1922-ben nyílt meg, vezetője Nagy Ella óvónő, aki Kovács Józsefné leánya volt. Kontra Erzsébet 1930-ban nyitott magánóvodát a református iskola egyik termében. Ez az óvoda 1940-ben átköltözött a Bajcsy-Zsilinszky út 17.-be, ahová már katolikus szülők is beíratták a gyermekeiket.
Az állami óvoda 1949 szeptemberében a jelenlegi Központi Iskola épületében kezdte meg működését, vezetője Kontra Erzsébet, első dajkája Gudmon Sándorné volt.
 |
| Az Egressy Gábor Szabadidőközpont |
Ettől a korszaktól kezdve az óvoda férőhelyhiánnyal küszködött. Az új lakótelep megépítése során oda új óvodát terveztek, amelyet 1966. május l-jén vehettek birtokba a gyerekek a Dózsa György tér 1. szám alatt. Ezt az óvodát 1970-ben már hozzáépítéssel bővíteni kellett, 1986-ra kétszáz férőhelyessé vált. Az 1978-ban átadott új Baross utcai óvoda száz férőhelyes volt. 1989-ben 22 óvónői állást töltöttek be, még a helyettesítő állásokban is szakképzett óvónők dolgoztak.
Az 1990-es évek második felében 12 óvodai csoportban 240 gyermek 24 óvónő és 12 dajka gondozásában járt Ócsán óvodába.
| |