Függelék

I. Jeles ócsaiak

A Balogh család. A család jelenleg ismert legkorábbi tagja, Dániel, 1567ben szerepel először. (Ennek az ősnek a keresztneve a legkedveltebb a család több évszázados történetében.) Fia Mihály, aki 1593-ban már bizonyosan birtokos Ócsán, bár nem tudjuk, milyen úton s módon.

Genealógiai táblázataink szerint ezután két Dániel követte egymást, az utóbbi Balassagyarmaton lakott, jeles személyisége volt a városnak. A Derék-hegyen 18 kapás szőlővel bírt, ez 1700-1800 négyszögölnek felel meg. Prokurátorságot, ügyvédséget is vállalt, tanult ember kellett legyen, Pest-Pilis-Solt vármegye szolgabírája 1635-1640, 16471649, 1660-ban. A vármegye esküdtje 1661. április 8-án, ekkor szerepel utoljára történeti forrásban, nemsokára meghalhatott. (A család ekkortájt, 1643-ban a falu felét birtokolta.)

Az ócsai Balogh család címere

Dániel fiai, Jeromos és Mihály, valószínűleg egyszerre - 1661-ben vagy előbb - török fogságba estek. Jeromos feltételezhetően rabként halt meg, mert 1661-ben a vármegye csak Mihály kiszabadítására utal ki hozzájárulást. A kiszabadítás sikeres volt, 1676-tól 1682-ig Pest-Pilis-Solt vármegye esküdtje lévén Dániel fia jelentős szerepet vállalt és vitt a megye közéletében. Özvegye, Baloghy Eszter 1693-ban az ócsai birtokot elzálogosította báró Laffert Ferdinánd Antalnak, mely zálogba vetett birtokot a leszármazottak csak 1735-ben tudnak majd visszavásárolni. Balogh Mihály gyermekei Gáspár, István, Zsófia - aki Bene Andráshoz ment nőül -, Mihály és György voltak. A nándori Benék az ebbe a generációba való beházasodással jutottak ócsai birtokhoz. Magának a famíliának egyébként Nógrádbercelen is volt birtoka és kastélya a XVII-XVIII. században, mely később Schönaigner Frigyesné, született Tölgyesy Matild tulajdonába került. A szintén Nógrád megyei nándori Benékkel ezen a tájon kerültek a Baloghok sógorságba. A család történetének nagy eseménye volt az előnevet adó ócsai birtok kiváltása a Laffert családtól 1735-ben, melyet ténylegesen 1736-ban vehettek vissza saját birtokba. Ekkor ötfelé osztották a területet - egyenlő arányban.

Balogh György és felesége, Battik Erzsébet fia, Zsigmond Ócsa birtokosa az 1760-as években, amikor Nógrád vármegye táblabírája. Özvegye 1768-ban szerepel, fiúk, Balogh János az 1770-1795-ös években birtokos Ócsán. Az ócsai Balogh-birtok Balogh Barbara férje, Tihanyi Dániel révén jut végül a Tihanyi család kezébe.

Az ócsai Balogh család legkiemelkedőbb tagja Balogh Péter (Bágy, 1748. augusztus 14. - Bágy, 1818. október 16.), aki 1771-től Nógrád vármegye szolgabírája, majd alispánja volt. A jozefinista program megvalósítása során protestánsok kerültek a hétszemélyes táblához, a főispáni székekbe. Közöttük ócsai Balogh Péter, aki 1785-től a királyi tábla ülnöke, ezután a hétszemélyes tábla bírája (septemvir), majd a magyar udvari kancellária előadója volt, 1787-től udvari tanácsos. Az 1790-1791-es országgyűlésen Nógrád vármegye követe s a Habsburg-ellenes protestáns köznemesség hangadója.

A kezdetektől szemben állt II. József abszolutista törekvéseivel, ezért a „kalapos király" megfosztotta septemviri méltóságától. Ócsai Balogh Péter alkotta meg a „filium successionis interruptum" elméletét, amely szerint II. József törvénytelen uralmával (nem koronázták meg és nem esküdött fel a magyar alkotmányra) megszakadt a Habsburgok trónörökösödési joga. Ezt a nézetet egy nemesi csoport tette a magáévá, amelyik a Habsburgok ellenében a porosz királyi udvarral keresett kapcsolatot, élén ócsai Balogh Péterrel. A francia forradalom kitörése 1789-ben és előrehaladása azonban megfélemlítette, és 1791-től már közeledett a Habsburg-dinasztiához, ebben az évben lett Torontál vármegye főispánja és kancelláriai tanácsos. I. Ferenc császár uralkodása idején magatartása már teljesen lojális, 1802-től Zólyom vármegye főispánja volt, s már előbb, 1789-től az evangélikus egyházak magyarországi főgondnoka lett. Főműve a valószínűleg 1789-ben alkotott alkotmánytervezet, amelyik 1790 küszöbén a szabadkőműves páholyok terjesztésében került a megyék és a nemesi-nemzeti mozgalom programjába, és amelyik a köznemesi követelések legkeményebb megfogalmazása volt. Ez tartalmazta a Habsburg-ház jogvesztését a magyar trónra.

A Laffert család. Németországból származnak, Hannover és Mecklenburg tartományokban ma is él a família.

Báró Laffert Ferdinánd Antal valószínűleg a Budát felszabadító német seregekkel érkezett Magyarországra. Ócsai Balogh Mihály özvegye, Baloghy Eszter 1693-ban elzálogosította neki Ócsa felét, így jutott a terület birtokába - mintegy négy évtizednyi időre.

Jelentős személyiség Laffert Ferdinánd, 1716. február 22-én képviselőt küldött Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlésére, ő maga 1716. október 8-án személyesen jelen van Pest-Pilis-Solt vármegye sedriájának ülésén. Részt vett a megye általános közgyűlésén 1716. november 17-én, amikor is kijelölték a megyei küldöttség tagjává, amelyik engedmények kieszközlése céljából kellett felkeresse Stom budai császári generálist. Laffert Antal újfent jelen volt a megye 1716. december 14-i közgyűlésén Pesten. Honosításáról a királyi meghagyást 1717. április 12-én tárgyalta a megye közgyűlése. A király igazolta, hogy a báró a honosítási esküt letette, ezt a megye közgyűlése ekkor kihirdette. Az 1729. évi 48. tc. a Laffert családot már a honosítottak között sorolja fel.

Ócsai birtoklásáról keveset tudunk. Pakonypuszta ügyében, melyet Laffert ócsai jobbágyai többnyire legelőnek béreltek, 1717. július 13-án nézeteltérése támadt a bárónak a puszta tulajdonosával, Fáy Ferenccel. Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése 1717. október 12-13-án úgy határozott, hogy báró Stom János Ernő ingyenmunka követelését a budai várhoz a megye a sanyarú körülmények miatt nem tudja teljesíteni. Ebben az ügyben Savoyai Eugén herceghez küldenek egy memorandumot, amelyet báró Laffert Antal és Huszár István helyettes jegyző fognak a herceghez elvinni.

Laffert 1718. szeptember 22-én, 1720. augusztus 21-én személyesen jelen volt a megye Pesten tartott közgyűlésén. Zlinszky János, Laffert báró birtokainak tiszttartója, aki 1716. február 22-én is képviselte urát, megjelent ura képviseletében 1720. november 27-én és december 20-án is a megye közgyűlésén.

Laffert Ferdinánd Antal 1730-ban szerepel utoljára mint kamarai tanácsos az iratokban, ezután halhatott meg. Aligha lehetett ennek az első Laffert Antalnak a felesége Dessewffy Róza, hiszen Laffert 1716-1728 között már a java férfikorát éli. Egy nemzedékkel, ha nem kettővel előbbre tartozik a rendben a Dessewffy lány. Fel kell tehát tételeznünk egy azonos nevű fiút, az ifj. Laffert Antal bárót, aki elvette Dessewffy Rózát.

Az 1754-es nemesi összeírásban Laffert Ferdinánd Antal Ócsa birtokosai között szerepel. A többi ekkor felsorolt birtokos a Balogh-rokonságba tartozik. A híres piarista tanár, Benyák Bernát József (1745-1829) Pesten nevelt egy báró Laffert fiút.

Teleki József gróf, ócsai földbirtokos 1795-ben kelt levelében említi, hogy amikor a Baloghok visszaváltották Ócsa egyik felét 1737-ben, úgy egyeztek meg, hogy az egyik földesúri kocsmát Laffert báró, a másikat a Baloghok birtokolják. Teleki József ebben a levélben említi, hogy az egykori Laffert Ferdinánd Antal birtoka törvényes úton rászállt, melynek a levél írása időpontjában a tulajdonában is van. Így állt elő a XIX. századra a Telekiek és a Tihanyiak fele-fele arányú ócsai birtoklása, az utóbbi kezére jutott ugyanis - mint már említettük - a Baloghok összes ócsai birtoka.

A Tihanyi család. Az ebeczki Tihanyi család Hont és Nógrád megye nemesei között szerepel már a XVII. század elejétől fogva. Tihanyi II. István (1715-1755) felesége, Nátkay Mária hat gyermeket szült, az első fiú, Tihanyi Dániel 1715. január 17-én látta meg a napvilágot.

A Tihanyi család címere

Korának hírneves ügyvédje volt, nem kevesebb, mint 49 évig szolgálta ebben a minőségében a gróf Koháry családot. Keresete és házassága révén gyarapította öröklött birtokait Pest, Hont és Nógrád megyékben. Egyben e három megye táblabírója is volt.

Ócsai Balogh Borbálát vette feleségül, így jutott a falu részbirtokába. Gyermekeik Tamás és Anna-Mária, aki Ottlik Mátyáshoz ment nőül. Tihanyi Tamás Nógrád megye alispánja lett és a hétszemélyes tábla bírája. Tihanyi Dánielné, ócsai Balogh Borbála 1783. július 23-án, Tihanyi Dániel pedig 1783. szeptember 8-án hunyt el, az utóbbi Pesten.

Tihanyi Tamás 1783-ban

Tihanyi Tamás 1799. november 21-én 6400 négyszögöl egresét elcserélte Ócsa község füzeséért, mely a birtokos saját konyhakertje mellett húzódott. 1784. február 9-től Pest-Pilis-Solt vármegye másodalispánja, néhány év múlva a királyi tábla ülnöke, majd a hétszemélyes tábla bírája lett. Végül a Tolna vármegye főispáni tisztségét töltötte be. Pesten hunyt el 1834. augusztus 26-án, 84 éves korában. Kiscsalomián (Hont vármegye) temették el a családi sírboltban.

Örököse, Tihanyi Ferenc, kétszer nősült, Nógrád vármegye alispánja volt 1828-tól 1836-ig. Temesi grófi címet nyert, Temes vármegye alispánja volt 1848-ig. Ócsán 1842-ben a Majorsági dűlőben heted dézsmás földeket osztatott jobbágyainak.

Beleznay Miklós tábornok és felesége, Podmaniczky Anna Mária.

A család a XIV. században már bírta Beleznafalut (Somogy megye), amelyről nevét vette, „pilisi gróf "-ságát pedig a Pest megyei Pilis helységről nyerte. A család birtokai Belezna, Bugyi, Dömsöd, Majosháza, Pilis és Ócsa községekben feküdtek. A XVIII. században Ócsa fele a Beleznayaké.

Beleznay II. János a kuruc szabadságharcban II. Rákóczi Ferenc hadseregében szolgált. A szatmári béke megkötésekor, 1711-ben átlépett a császári seregbe, melyben ezredet állított.

A Beleznay család címere

Nagy érdemeket szerzett 1735-ben a Szegedinác Péró-féle lázadás leverésében. Felesége Grassalkovich Zsuzsanna, a híres Grassalkovich I. Antal nővére volt. Ebből a házasságból született Beleznay Miklós 1723ban.

A Beleznay-ezred az osztrák örökösödési háborúban (1740-1748), az 1744. évi, Rajna menti összecsapásokban dicsőséget szerzett Brüggénél, a Pest vármegyei ezred pedig kitüntette magát Nordheimnél. Beleznay Miklós 1744-ben, 21 éves korában már tábornok. Hollandiába is hívták katonai szolgálatra, de a megtiszteltetést nem vállalta. Mária Terézia egyik kedvenc generálisa volt.

A dunántúli református egyházkerület világi főgondnokaként 1773-ban a királynő engedélyével megkísérelt egy olyan consistoriumot létrehozni, amelyik központi szervként összefogta volna a négy református püspököt és a négy világi főgondnokot, végső soron a magyarországi református egyház legfelsőbb szerveként. Az elnöki székbe Beleznay Miklós, a titkáriba Bessenyey György került volna. Ezt azonban főleg a tiszántúli egyházkerület egyházi vezetői megakadályozták. (Bessenyey György 1775-ben éppen a tiszántúli egyházi vezetők miatt akart lemondani az egyetemes főkurátori tisztségről, Beleznay Miklós térítette el szándékától.)

A Podmaniczky család címere

Az 1776. évi tanügyi reform rendelete az ellentéteket megint kiélezte az egyházon belül. Beleznay Miklós és barátja, Bessenyey György a Ratio educationis elfogadása mellett érveltek. Beleznay személyében az ország református iskolái külön protestáns főigazgatót kaptak volna. A terv azonban a református ortodoxia ellenállásán hajótörést szenvedett. Gróf Teleki József nem átallotta a királynőnél Bessenyey Györgyöt fel is jelenteni.

Beleznay János Miklós (1673-1754)

A Hazafiúi Magyar Társaság 1779. május 10-én alakult meg Pesten, és egyként kívánt támaszkodni a katolikusokra és reformátusokra. Beleznay Miklós és felesége, Podmaniczky Anna Mária már a kezdet kezdetén a könyvkiadás támogatására öszszeszedtek ötezer forintot, ami akkoriban igen szép summának számított. Ez idő tájt még nagyon kevés irodalmi szalon működött nálunk, ezek közül az egyik legfontosabb Beleznayné Podmaniczky Annáé Pest megyei birtokain és pesti házában. Ezeken a helyeken Kazinczy, Bessenyey és Kármán találkozott a kor irodalmi és művészetpártoló mágnásaival. Bessenyey György Hunyadi László tragédiája (megjelent 1772-ben) című nemzeti drámáját Beleznay Miklósnénak ajánlotta imigyen. „A festő Bessenyey György: a tábla Hunyadi László: engedje meg a Méltóságos Asszony, hogy érdemes képét a következendő időkbe két olly magyar ifjú hordozhassa, kik mindketten nemzetek dicsőségének előmozdítására igyekeznek." Bessenyey ebben az időben, Beleznay Miklós egyetemes egyházi főgondnok hivatalfőnöksége alatt, kétezer forint fizetést kapott a főnökétől.

Beleznay Miklós 1787-ben hunyt el Pesten. Felesége irodalmi szalonja tovább élt, a pesti összejövetelek egyikén született meg Kármán József Uránia-terve. A folyóirat 1794-1795-ben meg is jelent. A Teleki család. Teleki László 1710. augusztus 14-én született az erdélyi Gernyeszegen. A híres Ráday Pál leányát, Esztert vette feleségül 1732. június 24-én Pécelen. Császári-királyi kamarás 1741-től, erdélyi főkormányszéki tanácsos 1751-től, majd valóságos és belső tikos tanácsos, Erdély főpohárnoka. Nyugalomba vonult 1774-ben, elhunyt 1778. március 16-án.

Ráday Esztertől tizenegy gyermeke született. Unokái közül Johanna, báró Prónay Sándorné és József, felesége gróf Teleki Zsófia voltak egy ideig Ócsa földesurai.

Teleki József 1738. december 21-én született Huszton (Máramaros vármegye), hazai iskolái elvégzése után Bázelben, Leydenben végezte egyetemi tanulmányait. Az erdélyi királyi tábla bírája 1767-től, Békés vármegye főispáni helytartója 1782-től, pécsi iskolai kerületi főigazgató 1787-től, valóságos belső titkos tanácsos 1792-től, a Szent Korona őre 1795-től. Elhunyt 1796. szeptember l-jén, Szirákon (Nógrád vármegye) a családi sírboltban temették el.

A Teleki család címere

A tudományok pártolójaként megvásárolta Cornides Dániel gyűjteményét ezer forintért, ehhez könyvtárat gyűjtött, értékét harmincezer forintra becsültek a kortársak.

Teleki József örökölte a báró Laffert-birtokot Ócsán. Halála (1796) után özvegye, Róth Johanna igazgatta. Ő vette fel gazdatisztnek nemeskéri Orbán Károlyt, aki 1802. december 6-án kezdte meg szolgálatát. Teleki József leánya, báró Prónay Sándorné igazgatása alatt állt az ócsai birtok 1806-tól 1814-ig. Ezután ifj. Teleki József kezébe került 1814-től 1817-ig. Majd özvegye, Teleki Zsófia volt Ócsa fele részének földesura egészen az 1848—1849-es forradalom és szabadságharcig.

Teleki József (1686-1790)

Túrós Péter (Nagyfalu, 1750 vagy 1751 - Siklós, 1809. szeptember 2.) az ócsai református lelkészek hosszú sorának legkiemelkedőbb alakja, 1787-1795 között működött a településen. Kezdetben Sárospatakon, Franekerben és Marburgban tanult. Gyömrői lelkész volt 1781-től, óbudai 1783-tól, ócsai 1787-től, siklósi 1795-től és 1805-1809-ig, haláláig, baranyai református esperes.

Már 1789-ben feljelentették, mert a törökökön aratott katonai győzelem alkalmával elrendelt kötelező istentiszteleten a szószékről kijelentette, nem lát okot az örömre. Vizsgálat indult ellene, az eljárás eredményét nem ismerjük.

Tudjuk róla, hogy figyelemmel kísérte az ócsai jobbágyok helyzetét. Éppen egy ilyen beszélgetés során szervezte be a Martinovics-féle magyar jakobinus mozgalomba 1794 nyarán Szlávy Péter fiatal jurátus, joghallgató.

Turós Pétert a titkosrendőrség 1795. január 22-én tartóztatta le, az akkor készített vagyonleltárban 279 kötet könyve szerepel a ruhák, lakberendezési tárgyak és egyebek között. Tízévi várfogságra ítélték, de még 1795. május 20-án kegyelmet kapott és kiszabadult, ám Ócsát el kellett hagynia. Ezután lett Siklóson lelkész.

Falu Tamás (Kiskunfélegyháza, 1881. november 10. - Ócsa, 1977. július 13.) író és költő. Keresztlevele szerint Makbreiter Adolf és Fuchs Laura házasságából született. A Balassa Lajos nevet használta 1910-ig. Német nevének magyarosításához 1894-ben járult hozzá a belügyminisztérium, a Monor melletti Vasadpusztán eltöltött gyermekkor után a monori elemi iskolában végzett. A kecskeméti református gimnáziumban érettségizett Balassa Lajos néven 1899-ben.

Budapesten ügyvédi vizsgát tett 1907-ben, ezután a közjegyzői irodában Monoron, majd 1918-tól Nagyrőcén (Gömör vármegye) közjegyzőként dolgozik. A trianoni békediktátum értelmében Nagyrőce Csehszlovákiához került, a költő szeretett volna Magyarországon élni. Nem kellett sokat várnia, mert 1922-ben Csehszlovákia kiutasította a Felvidékről. Cegléden kapott helyettes közjegyzői állást, majd 1924-től Ócsán közjegyző, ahol végleg letelepedett. Dabason közjegyző 1951-1961 között, de ebben az időben is Ócsán lakott.

Balassa Lajos újságíró igazolványképe (1902)

A Falu Tamás nevű költő valójában 1911. január l-jén született meg, amikor Ősz című költeménye megjelent a Hétben. A Petőfi Társaság 1926-ban, a Kisfaludy Társaság 1933-ban vette fel tagjai sorába. Ócsa, a csendes Pest megyei község, amelyik majdnem évezredes templomával súlyosan utal az időre, amelyik öreghegyi pincesorával a szegény ember számára is mindennapi örömöket tartogat, és a buja növényzetű, tavasszal színes turján költészetének ihletője. Merengés, lassúság, kedvesség, tájszeretet jellemzik életművét. Olykor enyhe nemzeti irónia is.

Falu Tamás-érem 1960-ból

Falu Tamást 90. születésnapja alkalmából, 1971-ben Ócsa díszpolgáráváválasztották, ebben az évben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Halála után a korábbi Vasút utca a költő nevét vette fel.

Boros Ádám (Budapest, 1900. november 19. - Budapest, 1973. január 2.) az egyik legeredményesebb magyar botanikus. Egyetemi hallgatóként 1919-től járt Ócsán, amikor még érintetlen, ősi állapotában találta a turjánt, mely Alsónémedi alatt kezdődött és megszakítás nélkül folytatódott a kecskeméti vasútvonal mentén, Ócsa, Felső- és Alsó-Babád, Sári, Felsőés Alsó-Dabas, Gyón stb. irányában egészen Pusztaszerig. Tíz évig gyűjtötte itt a növényeket. Feldolgozta Magyarország moháit, megállapította rendszerüket. Herbáriumát később nemzeti értéknek nyilvánították, ez a világ egyik leggazdagabb magán-mohagyűjteménye. Az ócsai-dabasi lápon gyűjtött és rendszerezett növényeinek katalógusát az 1930-as években adta ki a Botanikai Közleményekben Duna-Tisza köze kőriserdői és zsombékosai címmel. Doktori értekezésének címe Magyarország mohaföldrajza, 1957-ben védte meg.

Tőle származik az Ócsai Tájvédelmi Körzet szükségességének és megszervezésének a gondolata, és jelentős szerepe van abban, hogy az megvalósult. Sírja a budapesti Farkasréti temető 27. parcellájában található.

Magyar Sándor (Csongrád, 1902. szeptember 12. - Ócsa, 1992. december) pedagógus és helytörténész. Az elemi iskolát Csongrádon végezte. A kiskunfélegyházi tanítóképzőben szerzett diplomát 1920-ban. Ebben az évben Jászszentlászlón falusi tanítóként indult a pedagóguspályáján. Az 1920-as évek második felében Pálmonostorán tanított öt évig. Innen megpályázta Alsónémedin a kántortanítói állást, melyet el is nyert. Itt nősült meg 1930-ban, házasságából két leány született. Az 1928. szeptember 13-án megalakult képviselő-testületnek virilistaként volt a tagja. Alsónémedin hamarosan férfikórust szervezett, szép eredményeket értek el a különböző dalosversenyeken. Gazdakört alapított és vezetett, ezüstkalászos gazdatanfolyamon tanított. Leventeoktatóként működött két évtizedig. A második világháborúban nyugati hadifogságba esett. A szovjet hódítás és a kommunista hatalomátvétel, 1948 után kántortanító, leventeoktató és nyugati hadifogoly volta miatt mellőzték, rendőri felügyelet alá helyezték, büntetésből áthelyezték. Ezekben a nehéz években sem elégedett meg a tanítói oklevéllel, 1952ben kémia-biológia szakos tanári diplomát szerzett. Alsónémeditől 1958-ban vált meg, Ócsán felépített családi házába költözött, és az ócsai általános iskola tanára lett. Hamarosan a dabasi járásban a biológia-technika munkaközösség vezetője lett. Akarata ellenére nyugdíjazták 1962-ben. Már nyugállományban szervezte meg Ócsán a takarékszövetkezetet. Az iskolában nyugdíjasként napközis nevelői állást vállalt. Érdeklődése ezután fordult a helytörténetírás, a honismereti munka irányába. Nagy szeretettel és hihetetlen szorgalommal járta be és tárta fel az ócsai táj értékeit, Ócsa történeti és néprajzi hagyományait. Munkáira ebben a könyvben sokszor hivatkozunk.

Porpáczy István (Kismákfa, Vas megye, 1907. augusztus 12. - 1989. február 3.) jeles pedagógus, az ócsai Bolyai János Gimnázium alapító igazgatója. Édesapja a Vas megyei Kismákfa községben 22 holdon gazdálkodott, édesanyja tanítónő volt. Hat testvére közül négyen felsőfokú tanulmányokat végeztek, ezt nézve önmagában is rendkívüli ez a parasztcsalád.

Porpáczy István

A kismákfai elemi iskola elvégzése után a szombathelyi premontrei gimnáziumban tanult, a gyöngyösi Felső Mezőgazdasági Iskolában érettségizett 1929-ben. Gyöngyösön ár megmutatkozott rendkívüli matematikai képessége és pedagógiai hajlama, sűrűn korrepetálta gyengébb osztálytársait. A tanárképző főiskomlát Szegeden végezte el matematika, fizika, kémia és testnevelés szakon. Pályáját Turán kezdte 1933-ban a polgári iskolában, 1935-től Hatvanban tanított polgári magániskolában. 1936-ban feleségül vette Volter Magdolna turai tanítónőt. A második világháborúban a hatvani iskola tönkrement, ezért egy elhagyott kastélyban megszervezte a kastélyiskolát, mely színvonalában az aszódi járás bemutató iskolájává növekedett hamarosan.

A megyei felettes szervek 1950-ben „szolgálati érdekből" áthelyezték Alsónémedire. Az áthelyezés valódi oka sikerei, idealista beállítottsága és két pap testvére volt. A Pest Megyei Tanács művelődési osztálya 1952-ben megbízta az Ócsa községben létesítendő gimnázium megszervezésével. A Bolyai János Gimnázium Ócsán 1952. szeptember l-jén nyitotta meg a kapuit, a nem euklideszi geometria felfedezőjének a nevét véve fel. Porpáczy István kilenc év alatt jelentős fejlesztést hajtott végre az ócsai gimnáziumban, ezt a folyamatot ismét áthelyezés szakította meg, a Szent- endrei Móricz Zsigmond Gimnáziumba helyezték igazgatónak 1961-ben. Dr. Békési Panyik Andor (Ócsa, 1910. február 17. - 1989. március 1.) református teológus. Hétgyermekes parasztcsaládban született Ócsán, a Kálvin utcában. Az elemi iskolát és a polgárit helyben végezte el, a kőbányai Szent László Gimnáziumban érettségizett. Ezután a Budapesti Református Teológiai Akadémiára került, már ifjú teológusként külföldi egyetemeket látogatott. „A franciaországi Montpellier-ben a hugenották szellemét, Bonnban a német teológiai alaposságot, végül hat év amerikai princetoni tanulmányozás idején a biblikus mélyalapozású gyakorlati kegyességet szívja magába." A Budapesti Református Teológiai Akadémia professzora volt 1940-ig. Nagy ismerője a keleti nyelvek közül a héber, arab, szír nyelvnek. Vallástanárként működött középiskolában 19411945-ig.

Az ócsai reformátusok 1945-ben hazahívták igehirdető lelkésznek, amit elvállalt, és 38 éven keresztül nagy hatással teljesítette feladatát a gyülekezet élén.

Két ízben, 1949-ben és 1956-ban elhurcolta a kommunista államvédelmi hatóság. Fáradhatatlanul dolgozott 1983-ban bekövetkezett nyugdíjaztatásáig. 1984-ben kinevezték kutató professzornak, a doktorok kollégiumának a tagja lett. Életében 16 teológiai tárgyú könyvet jelentetett meg. Ócsán a régebb Iskola utca és az Iskola köz az ő nevét kapta halála után. A nagyközség díszpolgárává választották 1991-ben.

D. Szabó Károly (Ócsa, 1924. január 18. - Budapest, 1959. január 14.). Ócsai földmíves családban született, édesapja negyven katasztrális holdon volt feles bérlő. A hat elemit is itt végezte el, azután szülei gazdaságában dolgozott, majd 1943-ban a BESZKÁRT-nál villamoskalauz lett. Ebben az időben lépett be az Egyesült Keresztény Pártba.

Szülei Ócsáról Vasadra, majd Gyónra költöztek el. D. Szabó Károly 1944-ben megnősült és letelepedett Gyónon. Katonai szolgálatot nem teljesített. Házasságából egy fiú született.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc legelső napjaiban nyíltan megvallotta elképzeléseit a független és demokratikus Magyarországról, a forradalom ügye mellé állt. Gyónón 1956. október 28-án a Nemzeti Bizottság elnökévé választották, és részt vett a helyi nemzetőrség megszervezésében is. A Nemzeti Bizottság elmozdította állásából a tanácsi apparátus vezetőit, határozatot hozott a tsz feloszlatásáról és a földek viszszaadásáról stb.

A gyóni nemzetőrség lefegyverezte a helyi kommunisták által szervezett „polgárőrséget" előállított fegyverrejtegető vezetőket, köztük két ÁVH-s tisztet is. November 9-én egy átvonuló szovjet alakulat lefegyverezte a nemzetőrséget, de az hamarosan újjáalakult. A Nemzeti Bizottság is folytatta munkáját, mint a falu népe által választott testület.

December 10-én a járási tanács és az MSZMP vezetői elérkezettnek vélték az időt, hogy Gyónon is felszámolják a forradalmi szerveket és restaurálják a szovjet típusú közigazgatást. A járási kommunisták a községházán kezdtek tárgyalásba a község valódi vezetőivel. A gyóni nép észlelve, hogy megválasztott vezetői veszélybe kerültek, gyülekezni kezdett a községháza előtt, többen behatoltak az épületbe. Dulakodás támadt, Biksza Miklós, a kommunista párt járási titkára az utcára menekült, a nép utolérte, ütlegelte, végül Kövecses Ferenc elvette a fegyverét, amelylyel hadonászott, és agyonlőtte.

Kövecses Ferenc külföldre menekült. D. Szabó Károlyt, aki ártatlan volt a járási párttitkár halálában - az esetnél nem volt jelen -, 1957. augusztus 17-én tartóztatták le. Első fokon a Pest Megyei Bíróság Major Miklósné vezette népbírósági tanácsa szervezkedés vezetésének a vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte 1958. június 28-án. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Borbély János elnökletével halálbüntetéssel sújtotta, 1959. január 12-én, két nap múlva végrehajtották az ítéletet. A 301-es parcellában földelték el.

Szülőfalujában, Ócsán a rendszerváltás után utcát neveztek el róla.

Adataink forrásai: Borosy I-V., PML, CC VI. 6. 8-9., PML, Miscellanea politica 1795, Nagy Iván XI. 219., PML, Ócsa úrbéri pergyűjteménye, Nagy Iván I. 281-282., Kosáry, 1980. 387-388, 620., MÉL II. 917., UMIL 1. 550., F. Szabó 152., Hubai László adatai alapján, Magyar 1992, Bereczkyné Magyar Mária és dr. Bálintné Magyar Ilona közlései, Magyar 1992, Darázsi János kézirata, Magyar 1992, 1956 kézikönyve - megtorlás és emlékezés. Főszerk.: Hegedűs B. András. Bp., 1996. 147-148, 278.

II. A törökök által összeirt ócsaiak. 1546 és 1559

III. A törökök által összeírt ócsaiak, 1580 és 1591

IV. Ócsa jobbágysága földbirtokosok szerint 1641-ben

BALOGH DÁNIEL JOBBÁGYAI

Albert Péter 2 ökrös vagy 2 lovas, Horváth János ekés, Horváth Péter 2 ökrös vagy 2 lovas, Kecskeméthy István 4 ökrös, Kis Ambrus 2 ökrös vagy 2 lovas, Mészáros Mihály 2 ökrös vagy 2 lovas, Nagy András ekés, Nagy Ferenc házas vagy házatlan zsellér, Nagy Gergely házas vagy házatlan zsellér, Nagy János ekés, Németh István ekés, Prais János házas vagy házatlan zsellér, Rácz György házas vagy házatlan zsellér, Szabó György házas vagy házatlan zsellér, Tóth András ekés, Tóth György ekés, Tóth István házas vagy házatlan zsellér, Tóth János ekés, Tóth János 4 ökrös, Tóth Miklós házas vagy házatlan zsellér, Tóth Péter ekés, Turányi Albert 4 ökrös, Vas János 4 ökrös, Virág István házas vagy házatlan zsellér, összesen: 24

PUTNOKY MIHÁLY JOBBÁGYAI

Bagi István zsellér, Kun István egész telkes, Nagy István egész telkes, Pap Dániel zsellér, Sebestyén György zsellér, Váczi Mátyás zsellér, összesen: 6

KÉKEDY BALÁZS JOBBÁGYAI

Bori Márton házas vagy házatlan zsellér, Bura János 4 ökrös, Csurgai András házas vagy házatlan zsellér, 1655-ben ócsai főbíró, Csurgai Pál 2 ökrös, Farkas Máté 2 ökrös, Göbelyes András 4 ökrös, Koszka András ekés, Szarka Mátyás ekés, Tornyos Péter házas vagy házatlan zsellér, Tóth Gergely ekés, Tóth István ekés, Tóth István házas vagy házatlan zsellér, összesen: 12

V. Dienes György és felesége, Izdenczy Zsuzsanna jobbágyai

VI. Ócsai kuruc katonák 1704-ben

„Kegyelmes Urunk maga seregében: 1. Bencze Miska, 2. Kosa János. Szabó Máté úr seregében: 3. Csatári György , 4. Szabó Péter, 5. Baczkó János, 6. Hegedűs János, 7. Turba János, Beszédes János, 9. Sípos István, 10. Mátka János, 11. Kánai Mihály, 12. Tóth János, 13. Nagy Gergely, 14. Ócsai Miklós. Ócsai János seregében: 15. Vas Geczi, 16. Thót Jancsi, 17. Desi Jancsi, 18. András Lengyel. Török András uram seregében: 19. Vas Tamás, 20. Tót Márton Geczi Összesen: 20."

VII. Ócsa családfői, 1715, 1720, 1728

VIII. Ócsa telkes gazdáinak teleknagyságai 1770-ben

Adatsor: sorszám, név, teleknagyság

BELEZNAY MIKLÓS GENERÁLIS JOBBÁGYAI

1. Vellai Miklós 1, 2. Kocsis István 1, 3. Kartai János 1, 4. Bosár János 1, 5. Molnár István 1, 6. Pálinkás István 1, 7. Göbölyös János 1, 8. ifj. Csernyi János 1,9. Molnár György 1, 10. Vellai János 1, 11. id. Csernyi János 1, 12. Beretzki János 1. 13. Bodó János 1, 14. Bottyán András 1, 15. Dömény András 1, 16. Fábián János 1, 17. Deák János 1, 18. Galambos Gergely 1, 19. Balló András 1, 20. Marosi János 1, 21. Marosi István 1, 22. Kis Mihály 1, 23. Takáts Mihály 1, 24. Kannai István 1, 25. Gulyás István 1, 26. Nemsóvainé 1/2, 27. Kotsis Mihály 1/2, 28. Takáts Gergely 1/2, 29. Czinka Miklós 1/2, 30. Tréfa Tamás 1/2, 31. Tamás István 1/2, 32. Lengyel Mihály 1/2, 33. ifj Gál János 1/2, 34. id. Vintze János 1/2, 35. Tuba András 1/2, 36. Lázár István 1/2, 37. Lázár János 1/2, 38. Fábián Istvánné 1/2, 39. Fábián András 1/2, 40. Gulyás János 1/2, 41. Bodi István 1/2, 42. Kozma István 1/2, 43. ifj. Galambos István 1/2, 44. id. Galambos István 1/2, 45. Tóth István 1/2, 46. id. Harnos János 1/2, 47. Csermák Pál 1/2, 48. Takáts Ferenc 1/2, 49. Juhász János 1/2, 50. Mészáros János 1/2, 51. Takáts István 1/2, 52. Perb: Tóth János 1/2, 53. Kováts Pál 1/2, 54. ifj Molnár János 1/2, 55. Gyöngyösi Mátyás 1/2. Házas zsellérek: 56. Perbik Albert, 57. Vízi Mihály, 58. Pál Pál, 59. Ábel János, 60. Nemes Péter, 61. Szikszai János, 62. Vég Pál, 63. Gyótsos János, 64. ifj. Vintze János, 65. Ballo Mihály, 66. Gálos Ferenc.

TIHANYI DÁNIEL JOBBÁGYAI

67. Juhász Pál 1, 68. Kárász Mihály 1, 69. Bentsik András 1, 70. Nyerges András 1, 71. Oláh Gergely 1/2, 72. id. Oláh János 1/2, 73. Mányi Pál 1/2, 74. Mányi Gergely 1/2, 75. Horváth Mihály 1/2, 76. Mátyás János 1/2, 77. Szüts András 1/2, 78. Szüts István 1/4, 79. Balogh Péter 1/4,. Házas zsellérek: 80. Mátyus Gergely, 81. Kalap Mihály, 82. Szabó Márton.

GETZI GYÖRGY JOBBÁGYAI

83. Bán János 1, 84. Varga András 1, 85. Sallai János 1, 86. Tóth András 1, 87. Bán József 1/2, 88. Sallai István 1/2, 89. Bottyán Péter 1/2, 90. Kánai Mihály 1/2, 91. Hollósi Mihály 1/2, 92. Tóth Mihály 1/2, 93. Juhász István 1/2, 94. ifj. Szabó István 1/2. Házas zsellérek: 95. Szabó Mihály, 96. Tarr János, 97. Kis György, 98. Miskoltzi Mihály, 99. Tóth Ferenc András, 100. Gál János, 101. ifj. Oláh János, 102. Mátyás István, 103. Faragó Ferenc, 104. Szabó András.

BALOGH JÁNOS JOBBÁGYAI

105. Guttmon Gergely 1, 106. Vég István 1, 107. Bentsik István 1, 108. Sallai Mihály 1, 109. Takáts Jakab 1, 110. Guttmon György 1/2, 111. Czibula János 1/2, 112. Guttmon Mihály 1/2, 113. id. Szabó István 1/2, 114. Baris Gergely 1/2, 115. Czello István 1/4, 116. Balás György 1/4, 117. TóthTeri János 1/4, 118. Faragó Mihály 1/4, 119. Tóth Péter 1/4.

EGRI JÓZSEF és KUBINYI LŐRINCZ JOBBÁGYAI

120. Bálint János 1, 121. Juhász Péter 1, 122. Lakatos János 1, 123. Kováts István 1/2, 124. Pányik István 1/2, 125. Vantsik Mihály 1/2, 126. Göbölyös Ferenc 1/2, 127. Bentsik János 1/2, 128. Balog István 1/2, 129. Tamás András 1/2, 130. Tóth Ferenc Gergely 1/2, 131. Faragó András 1/2, 132. Guttmon János 1/2, 133. Perb: Szabó István 1/4, 134. Gödöllei József 1/4.

Házas zsellérek: 135. id. Gál János, 136. Sallai András, 137 Balogh Ferenc, 138. Csapó Márton, 139. Halász János, 140. Panyik Ferenc.

DEDINSZKI JÓZSEF JOBBÁGYAI

141. Dömény János 1, 142. Kalán Gergely 1, 143. Madarász András 1, 144. Gál István 1, 145. Aszódi Pál 1, 146. Guttmon István 1, 147. Gál Ferenc 1/2, 148. Halász István 1/4.

Házas zsellérek: 149. Nagy István, 150. Tóth Ferenc István, 151. Nyerges János, 152. Atsai István, 153. id. Tóth Mihály.

IX. Telkes jobbágyok 1838-ban

Adatsor: sorszám, név, teleknagyság

1. Konta András 2/4, 2. Ifj. Gudmon János 2/4, 3. Barizs István 3/4, 4. Hadnagy Tóth József 2/4, 5. Tuba Gudmon János 2/4, 6. Göbölös János 1/4, 7. Farkas Mihályné 2/4, 8. Fricskó Pál 2/4, 9. Dabasi János 2/4, 10. Id. Virág József 3/4, 11. Dénesi Andrásné 2/4, Viola János 2/4, 13. Czefka Tóth István 1/4, 14. Szvircsek István 1/4, 15. Bukodi József 1/4, 16. Sztankovics János 1/4, 17. Czefka Vellai József 1/4, 18. CzefkaTóth Mihály 2/4, 19. Vellai Imre 2/4, 20. Konkoly István 2/4, 21. Konkoly Mihály 1/4, 22. Demeter András 1/4, 23. Török György 1/4, 24. Ifj. Balló András 3/4, 25. Peker György József 2/4, 26. Zima János 2/4, 27. Tréfa József 2/4, 28. Vellai Jakab István 2/4, 29. Tamás Imre 2/4, 30. Kovács István 2/4, 31. Balló János 2/4, 32. Hefler János 2/4, 33. Bencsik Mihály 1/4, 34. Kovács János 2/4, 35. Bodó Ferenc 1/4, 36. Ifj. Bukodi János 1/4, 37. Némedi Kozma István 2/4, 38. Bálint János 2/4, 39. Bán János 2/4, 40. Bán József István 2/4, 41. Bognár Bán József 2/4, 42. Kánai Mihály 2/4, 43. Jobbágy Pál 2/4, 44. Kozma András 2/4, 45. Tamás Sándor 2/4, 46. Id. Bencsik István 2/4, 47. Juhász Sándor Pál 2/4, 48. Kis Tóth István 1/4, 49. Pátkai Juhász János 2/4, 50. Horváth Pál János 1/4, 51. Mátyás Pál 2/4, 52. id. Varga András 2/4, 53. Varga István 2/4, 54. Szücs József 2/4, 55. Id. Szücs István 2/4, 56. Szűcs András 2/4, 57. Nyerges Sándor 2/4, 58. Nyerges Juhász M. 2/4, 59. Szűcs János 1/4, 60. Faragó András 2/4, 61. Kis Tóth János 1/4, 62. Panyik János 2/4, 63. Maksa Sallai Ferenc 2/4, 64. Bukodi András 2/4, 65. Balogh István 2/4, 66. Kovács József 2/4, 67. Szabó Gergely József 2/4, 68. Kánai András 2/4, 69. Szabó András János 2/4, 70. Hadnagy Tóth Pál 2/4, 71. Gyarmati Mihály 2/4, 72. Gyarmati István 2/4, 73. Gál András Juhász 1/2, 74. Sárközi Kozma János 2/4, 75. Dömény János 2/4, 76. Nyergesjózsef 2/4, 77. Id. Kalán József 2/4, 78. Ifj. Kalán József 1/4, 79. Gödöllei András 2/4, 80. Tóth Geczi János 2/4, 81. Kozma Ferenc 2/4, 82. Kis Gál István 2/4, 83. Gál István Gergely 2/4, 84. Sallai Kovács János 1/4, 85. Szatmári István 1/4, 86. Tóth Gergely 2/4, 87. Lázár András 1/4, 88. Miklós Gergely 1/4, 89. Dömény István 2/4, 90. Perbetei Szabó János 2/4, 91. Czibula János 2/4, 92. Bencsik Szabó Józsefné 2/4, 93. Szabó Gergely 2/4, 94. Tóth Mihály 2/4, 95. Csordás Sallai Mihály 2/4, 96. Bencsik János 2/4, 97. Madarász András 1/4, 98. Szűcs József 1/4, 99. Balogh András, vagy Oláh Horváthné 2/4, 100. Csordás Gudmon János 2/4, 101. Gudmon József 2/4, 102. Id. Miklós István 2/4, 103. Ifj. Miklós István 1/4, 104. Barizs József 2/4, 105, Barizs János 2/4, 106. Oláh István 1/4, 107. Barizs Mihály 2/4, 108. Vancsik Gábor 2/4, 109. Misás András 1/4, 110. Oláh András 1/4, 111. Bába Szabó Gergely 2/4, 112. Gál János 2/4, 113. Marosi Pál 2/4, 114. Ifj. Lázár István 1/4, 115. Id. Balló András 2/4, 116. Gudmon Gergely 2/4, 117. Némedi Tóth András 2/4, 118. Id. Marosi István 2/4, 119. Czibula András 2/4, 120. Oláh János 2/4, 121. Gudmon Sándor 2/4, 122. Bukodi István 1/4, 123. hegyi Balló István 2/4, 124. Pálinkás Gál Mihály 1/4, 125. Galambos Istvánné 1/4, 126. Perbetei Faró János 1/4, 127. Balló Mihály 2/4, 128. Horváth István 2/4, 129. Pőrzsi Tóth György 2/4, 130. Faragó István 1/4, 131. Gulyás KánaiJános 2/4, 132. Ifj., vagy Suta Fábián András 1/4, 133. Fábián Marosi István 2/4, 134. Kis Fábián János 1/4, 135. Jakab Sándor 1/4, 136. Faska Fábián János 2/4, 137. Üstökös Szabó János 2/4, 138. Üstökös Szabó József 1/4, 139. Ifj. Kozma István 2/4, 140. Bencsik Szabó István 2/4, 141. Csilus János 2/4, 142. Jenei János 2/4, 143. Vincze Mihály 2/4, 144. Lázár János István 2/4, 145. Bukodi Mihály 2/4, 146. Bukodi Gergely 2/4, 147. Bódzsár Tóth István 2/4, 148. Malmos Gál Gergely 1/4, 149. Kánai István 2/4. Összesen: 66 telek

X. Házas zsellérek 1841-ben

Adatsor: sorszám, név

1. Gábor Izráel, 2. Debreczeni Pál árvái, 3. Bognár Kozma András, 4. Ábel Mihály 5. Fényes Mihály cigány, 6. Najdik Józsefné, 7. Dominik Györgyné, 8. Bene András, 9. Harsányi Mihály, 10. Hegyi Sallai János, 11. Vellai Andrásné, 12. Nagy György Mihály, 13. Körmendi Péter notárius, 14. Veinper Sebestyén, 15. Pátkai János, 16. Szabados András, 17. Pőrzsi Tóth Pál, 18. Ns. Cserna János, 19. Szőnyi József, 20. Ns. Pirót János, 21. Misás János, 22. Harangozó Miklós János, 23. Czibula Sándor, 24. Mányi Pál, 25. Vízi Ferencné, 26. Franczkó Tamás, 27. Krizsán György, 28. Rup Mihály, 29. Takács Sándor, 30. Szára Ferenc, 31. Kis Józsefné, 32. Balázs János, 33. Ifj. Gödöllei Balló István, 34. Fényes Ádámné cigány, 35. Szeredi János, 36. Szeredi József,.37. Sárkány Tóth Ferenc, 38. Keresztes Márton, 39. Julinszki Pál, 40. Faragó Pálné, 41. Dóra Pál, 42. Zachar György, 43. Perbik János, 44. Inátsi Németh János, 45. Fehér Pál, 46. Ifj. Vellinger János, 47. Balázs András, 48. Juhász József, 49. Barkóczi András, 50. Sipos Márton, 51. Farkas Menyhárt, 52. Horváth György cigány, 53. Katona Juhász István, 54. Kohajda Mátyás, 55. Hegedűs Ferenc, 56. Molnár Ferenc, 57. Lisiczki Mihály, 58. Virág János, 59. Hajdú Tóth István, 60. Balló Pál, 61. Lüke Ferenc, 62. Bődi János, 63. Konkoly János, 64. Lüke János, 65. Juhász Imrejánosné, 66. Ifj. Podruzsik József, 67. Vellai János, 68. Berecz János, 69. Krenkó György, 70. Sztankovics Antal, 71. Galambos Jánosné, 72. Rapcsák János, 73. Alberti János, 74. Mestyán Mihály, 75. Német János - Hingili -, 76. Mráz János, 77. Balló Sándorné, 78. Szeredi Mihály, 79. Ifj. Virág József, 80. Dabasi Andrásné, 81. Tamás Imre 1. háza, 82. Csilus István, 83. Ifj. Bodó István, 84. Id. Vellinger János, 85. Bán András, 86. Gál Kovácsné, 87. Katona Miklós János, 88. Baranyi Sámuel, 89. Bálint Mihályné, új építés, 90. Juhász Péter, 91. Ns. Id. Cserna János, 92. Mányi István, 93. Ifj. Varga András, 94. Ns. Virág Pál, 95. Ifj. Kocza Sallai János, 96. Somogyi Péterné, 97. Horváth Pál János, 98. Id. Kocza Sallai János, 99. Nyerges István, 100. H. Tóth István, 101. Id. Orbán János, 102. Juhász Gál Mihály, 103. Gödöllei Balló József, 104. Ifj. Bencsik István, 105. Horváth András, 106. Tóth Péter András, 107. Kalmár Ferenc, 108. Juhász István, 109. Katona Bencsik András, 110. Miklós Gergely János, 111. Takács István és 112. Rizai Pál egy fedél alatt, 113. Miklós András, 114. Ns. Cserna Mihály, 115. Mátyás Istvánné, 116. Lázár József, 117. Id. Gödöllei Balló István, 118. Bodó János, 119. Máté János, 120. Barkóczi Jánosné, 121. Barkóczi Ferenc, 122. Marosi Gergelyné, 123. Vajda Lázárné, 124. Mátyás András 125. Perbétei Szabó János, 126. Nagy Bencsik József, 127. Takács János, 128. Katona Takács István, 129. Marosi János, 130. Ifj. Marosi István, 131. Üstökös Ádám, 132. Jobbágy András, 133. Balló Kozma János, 134. Takács Mihály Jánosné, 135. Csosza Gudmon János, 136. Rigel Márton, 137. Bognár Bán József, 138. Csősz Tóth András, 139. Galambos István, 140. Sallai Mihály, Kovács.

XI. Az Ócsáról 1848-49-ben bevonult honvédek

XII. A 101 ócsai zsellér, aki 1863-ban I. Ferenc József császári és királyi felséghez panaszlevelet írt sérelmei orvoslása ügyében

1. Kollár Péter, 2. Bán József, 3. Tóth József, 4. Kánai József, 5. Virág János, 6. K. Vellai József, 7. Sípos József, 8. Virág Jakab, 9. H. Sallai János, 10. H. Tóth István, 11. Forgomázs(?), 12. Mészáros János, 13. Vellai Pál, 14. Virág Pál, 15. Kozma Péter, 16. Balló Pál, 17. Barkotsi Ferenc, 18. Kölösi Sándor, 19. Mráz János, 20. Nemes József, 21. Bozlik András, 22. Tóth P. István, 23. Jenei János, 24. Alberti József, 25. Göröndő Mihály, 26. Manyi István, 27. Robb György, 28. K. Tamás András, 29. Kis Ferenc, 30. Balló Sándor, 31. H. Tóth Pál, 32. B. Vellai János, 33. Szvertesek János, 34. Czibula Sándor, 35. Jobbágy László, 36. Rabtsák József, 37. Nagy István, 38. Perbik József, 39. H. Miklós Jánosné, 40. Cs. Gudmon Jánosné, 41. Juhász József, 42. Gyarmati Pálné, 43. Kozma András, 44. Vellai András, 45. Galambos István 46. G. Balló János, 47. Bulotzki Károly, 48. Cs. Vellai István, 49. Zohár János, 50. Balázs Andrásné, 51. Mestán János, 52. K. Sallai János, 53. Takáts Jánosné, 54. K. Gál Mihály, 55. Zohár András, 56. Szendi Mihály, 57. Rusk Lőrinc, 58. Benke József, 59. Benke István, 60. Dér Mátyás, 61. Finyes András, 62. Mészáros Sámuel, 63. Tafler Éliás, 64. Ö. Stajnenné, 65. Mátyás János, 66. Gadmon István, 67. Ruzka Mihály, 68. Kánai János, 69. Mészáros Mihály, 70. Balló József, 71. Nagy Pál, 72. Beretzki József dabasi, 73. Virág József és Nyerges, 74. Julintska János, 75. Nyulasi György, 76. Kalmár Ferenc, 77. Kozmajános, 78. Balázs Jánosné, 79. Bukodi László, 80. Virág János, 81. Ö. Horváth György, 82. Cserna János, 83. Német József, 84. Somodi Sándor, 85. Pörbötei Szabó Jánosné, 86. Barkótz Jánosné, 87. Kralig Jánosné, 88. Nagy Mihály, 89. J. Gál Mihály, 90. Szabó Sándor, 91. Gudmon Béni, 92. Hofru (?) János, 93. Kozmat István, 94. K. Miklós Jánosné, 95. Cserna Mihály, 96. Horváth István, 97. G. Balló Istvánné, 98. O. Bán József, 99. Kapos Jánosné, 100. Braun Farkas, 101. Csebis József.

XIII. Az Országos Frontharcos Szövetség ócsai csoportjának alapító tagjai (1939. január 6.)

XIV. Boldog Margit ócsai katolikus leánykar alapító tagjai (1943-ban)

Adatsor: sorszám, név, foglalkozás, lakás, születési hely és idő, apja és anyja neve

Rövidítés: htb. = háztartásbeli, gy.m.—gyári munkás

1. Németh Rozália htb. Erdősor u. Ócsa 1925. febr. 16. Németh József, Konkoly Teréz. 2. Virág Etel htb. Erdősor u. Ócsa 1926. márc. 22. Virág Imre, Sípos Rozália. 3. Molnár Ilona gy. m. Baross u. Ócsa 1922. máj. 28. Molnár György, Varró Mária. 4. Szilvási Erzsébet htb. Zsófia u. Ócsa 1928. jan. 17. Szilvási János, Nyulas Mária. 5. Viola Anna htb. Horthy Miklós u. Ócsa 1923. ápr. 2. Viola István, Dömötör Mária. 6. Sallai Erzsébet htb. Horthy Miklós u. Ócsa 1922. szept. 4. Sallai István, Molnár Erzsébet. 7. Bálint Anna htb. Bethlen u. Ócsa 1927. szept. 13. Bálint József, Hőbenreich Anna. 8. Keresztés Teréz gy. m. Rákóczi u. Ócsa 1923. szept. 17. Keresztés István, Süki Mária. 9. Vízi Erzsébet htb. Némedi u. Ócsa 1923. dec. 27. Vízi István, Konkoly Erzsébet. 10. Dömény Rozália htb. Homok u. Ócsa 1925. júl. 30. Dömény József, Vellai Rozália. 11. Bebők Margit htb. Erdőköz u. Ócsa 1926. jún. 3. Bebők Sándor, Pekker Margit. 12. Sörös Mária gy. m. Petőfi u. Ócsa 1924. aug. 29. Sörös János, Tabajdi Margit. 13. Varró Erzsébet gy. m. Arany J. u. Ócsa 1927. jún. 1. Varró András, Szalkári Erzsébet. 14. Prokopecz Mária gy. m. Kossuth L. u. Ócsa 1926.dec. 15. Prokopecz Ferenc, Dabis Eszter. 15. Kosztolányi Teréz, htb. Zenész u. Budapest 1927. szept. 4. Kosztolányi László, Pávics Teréz. 16. Boda Eszter női szabó tanuló, Zsófia u. Ócsa 1926. máj. 24. Boda Menyhért, Sípos Erzsébet. 17. Rózsa Mária htb. Árok u. Ócsa 1926. máj. 4. Rózsa István, Pekker Mária. 18. Süki Erzsébet htb. Bethlen u. Ócsa 1927. szept. 16. Süki Károly, Huszár Erzsébet. 19. Kucsera Teréz htb. Égetőhegy Ócsa 1925. okt. 17. Kucsera István, Kollár Erzsébet. 20. Dömötör Erzsébet htb. Horthy M. u. Ócsa 1929. febr. 19. Dömötör József, Pányik Julianna. 21. Pekker Rozália htb. Horthy M. u. Ócsa 1930. febr. 23. Pekker Imre, Pekker Irma. 22. Rupp Erzsébet htb. Horthy M. u. Ócsa 1929. jún. 22. Rupp György, Kiss Erzsébet. 23. Bán Mária htb. Szöllőhegy u. Ócsa, 1929. márc. 25. Bán István, Huszár Etel. 24. Udvari Magdolna htb. Vörösmarty u. Ócsa 1930. febr. 23. Udvari Ferenc, Raic Magdolna. 25. Szabó Magdolna htb. Zsófia u. Ócsa 1922. márc. 7. Szabó András, Nyulas Katalin. 26. Szabó Ilona htb. Bethlen u. Ócsa 1930. jún 19. Szabó Sándor, Pekker Julianna.

XV. Ócsa felekezeti vezetői

Református lelkészek

Római katolikus papok

Baptista lelkipásztorok