| |
|
I. A vasvári káptalan birtokainak összeírása II. Endre király 1217. évi oklevelében
(Részlet)
…először a Szent Mihály-monostor körül fekvő föld, ahol most ugyanezen monostor vendégnépei laknak, ugyanazokkal a szabadságokkal, mint ezen várnak a népei. Ennek a földnek az egyik határa a nagy sánc (materia magna) felett egy szilfától kezdődik és egy közúton halad, majd összekapcsolódik Oszkó (Vzkow) föld határaival. Ezt a földet a monostor szegénységét látva elődünk, a kegyes emlékű Béla király adta az egyháznak.
(Latin nyelvű oklevél átírva Zsigmond király 1412. évi átírásában. Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan Magánlevéltára Lad. I. Fasc. 4. Nr. 15b. Kiadása: UB I. 105. sz. A szerző fordítása. Zárójelben a sánc latin nyelvű megjelölése és a falu nevének eredeti alakja..)
II. A vasvári káptalan oklevele Itemer fia Péter és Oszkói Márkus közötti egyezségről (1292)
Mi, a vasvári Szent Mihály-egyház káptalanja jelen levelünk erejével tudomásul adjuk, hogy személyesen megjelenvén előttünk Itemer fia Péter egy részről, más részről pedig Oszkói Márkus (Markys de Ozkou) előadták, hogy ugyanezen Péter Márkust bírósági úton Miklós nádor úr személye elé idéztette egy bizonyos föld ügyében, amely az Itemerrel rokonságban álló Herena-tól és Guge-től jutott Márkusnak. Ez az ügy a felek között egy ideig vita tárgya volt, végül a békesség kedvéért megbízható férfiak döntésével a következő békés megegyezésre jutottak: hogy a nevezett Márkus hét márka fejében átengedi a vitatott földet Péternek, hogy azt mind ő mind pedig leszármazottai békésen, háborítatlanul és visszavonhatatlanul birtokolják. Ennek a földnek a határai ebben a sorban következnek: az első határjel északfelől indul, ahol két, Peresztegről (Perezteg) és Kámból (Kaan) érkező út összekapcsolódik, innen tizenegy határjelen keresztül leereszkedik a Sédfő (Sedfeu) rétjéig, ahol a határjelek összekapcsolódnak a fent nevezett Péter más határjeleivel. Ezeket a határjeleket, amelyek Oszkó földet nyugat felől Péter részére, kelet felől pedig a nevezett Márkus részére határolják el, Péter állította és emelte. Hogy mindez hatályos legyen, kiadtuk pecsétünkkel megerősített jelen levelünket, egyházunkban Mihály lévén a prépost, Kozma a kántor, Balázs az őrkanonok, Péter pedig a dékánkanonok, az Úr megtestesülésének ezerkétszázkilencvenkettedik esztendejében.
(Eredeti latin nyelvű oklevél a Festetics család levéltárában, MOL DL 91. 139; kiadása UB II. 275–276. o. A szerző fordítása. Zárójelben az eredeti névalakok.)
III. Nagy Lajos király Pető fia Miklós birtokait Miklós zágrábi püspöknek adományozza (1355. október 6.)
(Részletek)
Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya híveinek, a vasvári káptalannak üdvözletet és üdvöt!…
Figyelembe véve kedvelt hívünk, a Krisztusban tisztelendő Miklós Zágrábi püspök úr, királyi udvarunk alkancellárának feddhetetlen hűségét, amelyet irányunkba állhatatosan tanúsított … hogy az ő szolgálatait némileg viszonozzuk, a nagymákfai Pető fia Miklósnak, akiről azt mondják, hogy unokatestvérét, Bekét mint testvérgyilkos kegyetlenül meggyilkolta, összes birtokát és birtokrészét, bárhol is legyenek azok országunkban, akár örökösödési jogon, akár más jogon illették meg magát Pető fia Miklóst, bármelyik vármegyében is legyenek és bármely néven nevezzék is őket, különösen is a Nagymákfa (Nogmakua), Oszkó(Ozkou), Mihalóc (Mychalouch), Dolina(Dolina), Bokrács (Volkarach) és Ivanóc (Iovanoch) nevű birtokokat, amelyekről úgy tűnik, hogy a unokatestvérének Bekének említett megölése miatt a mi adományozásunk alá esnek, új adomány címén a fent nevezett püspök úrnak adjuk, adományozzuk és átengedjük, hogy örökre és visszavonhatatlanul birtokolja és tartsa meg mások jogainak sérelme nélkül. …
Kelt Budán, Szent Mihály arkangyal ünnepének nyolcadán, az Úr ezerháromszázötvenötödik évében.
(Latin nyelvű oklevél, átírva a vasvári káptalan 1355. október 20-i jelentésének két eredeti példányában. A Festetics-levéltárban. MOL DL 91. 479, 91.480. A szerző fordítása. – Az eredeti névalakok zárójelben.)
IV. Borbála királyné levele Vas megye hatóságához egy oszkói hatalmaskodás ügyében (1414. szeptember 9.)
(Kivonat)
Borbála királyné Vas megye négy szolgabírájához. Tartsanak vizsgálatot Egerwar-i Miklós fiai: Mihály mester, István és Tamás, néhai Lőrinc leányai: Bebes-i Páter és Hozzeutoth-i Demeter felesége, néhai János leányai: Borbála és Penthe panaszára, amely szerint Gerse-i Pethew fiai: János és Tamás két év előtt Ozko nevű birtokukon lakó egyik jobbágyuknak hét kepe gabonáját és a két ember által lekaszált szénát saját, szintén Ozko nevű birtokukra vitték; a múlt Nagyboldogasszony-nap előtti vasárnap (aug. 12.) az ő Ozko nevű birtokukon sok szénát lekaszáltattak és elvitettek, a birtokhoz tartozó földek egy részét felszántatták; Jakab-nap (júl. 25.) körül pedig húsz megnevezett Ozko-i jobbágyukat, köztük Stephanum litteratum, Mychaelem dictum Herman, Andream dictum Kalacha, Antonium et Iacobum filios Mychaelis Zomak, Georgium Sclavum, Dyonisium villicum, Sebastianum dictum Zakalus, Mychaelem dictum Pethe, Dominicum dictum Zakach nyájaikkal említett rétjükre küldve itt mindent lelegeltettek és tönkretettek. Minderről tegyenek a királynak jelentést.
(Latin nyelvű oklevél, átírva Vas megye 1414. október 1-jei jelentésében. MOL DL 10.253. Magyar nyelvű kivonata: ZSO IV. 2463. sz.)
V. Csányi Ákos levele Nádasdy Tamáshoz (1561. november 11.)
(Részlet)
Tekéntetes, nachákos uram, zolkálatomnak utána, mai napon meklátam az ünő barmot az új híd és Sarmás közöt. Eleket jártam köztök. Holnap indétatom Új népik, hétfén Haholtik. Kedden Pölöskéik. Zerdán Zenérik, chütörtökön Eker várik, pénteken Ozkóik, zombaton Kámik, vasárnap Ikervárik. Ot Kanisán, hol füvek vagion, ot vizek meze, hol vizek, ot füvek meze. Más hogi az üdő, ha mekbántja az utat, konozb volna. Harmad hogi nich anira fáradsákok, hogi az utat nem bírnák, s nem züksék zénát nekik adni, mit nachákod írt vala. Mint ilen zűk föven anit oda be mongiák, jól jüt az barom, nem ismerem semi bántásokat. ...
Az Úristen éltese, nachákodat sok jóval. Költ Chánban, zent Márton estire viradóván 1561.
Nachákodnak zolkál A Cháni.
(Magyar nyelvű levél a Nádasdy család levéltárában, MOL E 185, 8301-4. Az eredeti helyesírást követő kiadása: Őze Sándor: 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz 1549-1562. II. Bp. 1996. 326-329. o. [Bibliotheca Humanitatis Historica])
VI. Kazó István vasvári prépost egyházlátogatási jegyzőkönyve (1698. február 22.)
(Részlet)
A Felsőoszkóban lévő templom, valamint filiális községei, Alsóoszkó és Olaszka egyházlátogatása február 22-én történt. Tisztán magyar plébánia, a patronátus joga részben a vasvári káptalanhoz, részben pedig az itt birtokos nemességhez tartozik.
A templomról, ennek javai és jövedelmei: A faluban kiemelkedő helyen álló, napkeletnek forduló templom, amelyet régi katolikusok építettek Szent György vitéz és mártír tiszteletére, elhagyatottságra jutott. Eléggé magas és szilárd tornyát, valamint az épület néhány falát megtartotta, többet nem. A toronyban harang van. Temető van körülötte, ahová most is temetkeznek; minden felől nyitott és átjárható. Búcsúnapját az előbb említett szent napján ünnepélyesen, körmenettel tartják meg, olyannyira, hogy a mindenfelől összegyülekező nép néha ezer lelket is számlál. Az építkezés, a karbantartás, valamint a viasz, ostya és a bor biztosítása – még az áldozók számára is – a hívek feladata.
…
A plébániaházról, ennek javai és jövedelmei: A plébániaház csűrrel és elhanyagolt kerítésű kerttel, megújított épületeivel a templom fölött, észak felé esik. Északról Szép György jól megépített házával, délről pedig magával a templommal szomszédos. Az építtetés terhe és az egyéb dolgok biztosítása a hívek feladata.
…
A plébános: A licenciátus Selley Mihály, magyar nemzetiségű, Kövesd községből származik, végzett grammatista, 28 éves és ezt a feladatát három éve látja el.
A plébániabeliek száma Fölsőoszkóban 192, ezek közül nem katolikus 8.
Alsóoszkóban 95 lélek van, közülük nem katolikus 11.
(Latin nyelvű jegyzőkönyv a Szombathelyi Püspöki Levéltárban. Kazó István vasvári prépost 1697–98. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve 670–673. o. A szerző fordítása.)
VII. Tanúkihallgatási jegyzőkönyv a Felsőoszkó és a Farkas-erdő határával kapcsolatos perhez (1720)
(Részlet)
„A második tanú Böjtös Mihály, Botka János nemzetes úr Széplakon, Vas vármegyében, a Kemenesalljai járásban élő jobbágya, mintegy 90 éves, a jegyzőkönyv pontjairól megkérdezvén vallotta: A elsőre:” semmit. „A másodikra:” Vallja azt, hogy bizonyosan tudja, mivel Nádasdi Ferencz úr ő Nagysága ideiben az Farkas erdeire rendeltetett vigyázó hajduja volt, majd tíz esztendőig, és az egész Farkas erdeje mellett lévő helységek iránt speciális parancsolatjok s commissiojok lévén, tudja fölsö oszkói falutol nem messze vagyon azon Farkas erdeje mellett az Hegyháton egy bizonyos út, az ki Ujlakra és Csehi szöllőhegy felé megyen, másként pedig Borhordó utnak hínak, melly uton belől Fölső Oszkó felől lévő erdő ugyan Fölsö Oszkóhoz tartozandó, mivel onnéd az alsó oszkaiak marháit is (kiknek másként valahol az Farkas erdein találhatták marháikat, azonnal szabadon behajtották) be nem merészlettek hajtani, az iránt specialis parancsolatjok lévén az erdő őrző hajduknak, s ezen fatensnek is. – „A harmadikra:” semmit. „A negyedikre:” ellenben parancsolatjok lévén arról, hogy fölsö oszkóiaknak, akár hol és akár minemű marhái találtassanak az Farkas erdein (annyival inkább a fölljebb irt punctumra tett fassioja szerint való uton alul lévő erdőn, kit még Nádasdy familia sem tartott magáénak) semmiképpen hajtogatni s háborgatni ne merészeljék, amint hogy mindenkor és mindenütt az egész Farkas eredein, valahol nekik tetszett, marháikat szabadon is pascuálhatták, hogy pedig azon szabad pascuatiojokért és glandinatioért valaha csak legkisebb censust is fizettek volna, sem nem tudja, s nem is hallotta.
(Magyar és részben – az idézőjelbe tett szöveg – latin nyelvű jegyzőkönyv a Széchenyi család levéltárában, MOL P623 195. Csomó. Az eredeti helyesírással.)
VIII. Az oszkói szőlőhegyi kereszt alapítólevele (1787. május 31.)
Fölső Oszkaj ezen tekentetes N(em)es Vass Vár(me)gyei helységben az méltóságos Sárvári Uraság fundussán Ebtulok nevezető szőlőhegynek birtokosi praesentibus recognoscalluk ezen levelünknek rendében, hogy lévén itt Szőlő hegynek megyejében egy keresztfánk, régente eleinktől föl épéttetve, az már maid romlásra jutván, annak ujjonnan való föl állétásáro, és eörökös gondviselésére magunkat és maradékunkat kötelezvén, azt tellyes böcsülettel, Istennek nagyobb dicsősségére föl állétyuk, és eörökössen gondját viselyük, ezen kötelezésünknek nagyobb elhitelére adjuk ezen levelünket nevünk után tett kezünk kereszt vonyásávol meg erősitve.
Die 31a May 1787.
Biró Szép Ferenc x
Esküttek Nagy István x
Horváth János x
Cséri György x
Pap István x
Gellerit András x
Molnár Ferencz x
Takács Ferencz x
Bali János x
Ifju Iván Mihály x
Papp Péter x
Vincze Mihály x
Öreg Iván Mihály x
(A nevek alatt vörös viaszba nyomott 20 mm átmérőjű pecsét, szőlőtőke képével és OZKOI HELYSEG felirattal. Eredeti magyar nyelvű irat az oszkói Római Katolikus Plébániahivatal levéltárában. Kiadta: Kovács József [cím nélkül] In: Dobszó Oszkó III. évf. 2. sz., 1997. február-március, 4. o.)
IX. A felsőoszkói Csillaghegy hegytörvényei (1839)
(Részletek)
Felsö Oszkói T(ekintetes) N(emes) Vas vármegyei helység határában fekvő és most újonnan fel-állitandó Csillaghegynek articulusai.
Mi, alább is meg irattak, Egerváry Kristóf és Mihály, Fölső Oszkói helységnek földes urai és birtokosai adjuk tudtára mind azoknak a kiket ezen dolog most, vagy a jövendőben illetne, vagy illetni fogja, hogy mi Fölső Oszkói helyésgbéli lakosoknak több izbeni azon kéréseket, hogy a helységtől távol fekvő úgy nevezett Völgyeki curialis tábla földeinket adnánk ki nekiek szőllő be-ültetés alá, mellytől nékünk eszetndőnkint hegyvámot, s egyebb adózásokat fognak tenni, kiknek kéréseikre hajolván contractus szerint, melly már köztünk és közöttök megtétetett, által adjuk, melly Hegyben, hogy a szöllös gazdák, hegymesterek és esküttek magokat mihez tarthassák s kötelességekben kiki eljárhasson el-következendő hegy articulusokat esztendőnkint leendő megtartás végett attuk ki, úgy mint:
I. Articulus
Mindnyájan, valakik ezen Szőllő Hegyhez tartozandók lesznek, minden esztendőben bizonyos napon a többi hegységnek rende és szokása szerint hegy mestert és eskütteket válasszanak, és azokat mind elöljárókat érdemek szerint megbecsüljék, nékiek engedelmeskedjenek, akik ellenben ezen szolgálatokat fel venni nem akarnák 12 forintokat fizetni tartoznak.
II. Articulus
Minden esztendőben Szent Márton nap tájában, vagy amidőn a Hegységnek leg alkalmatosabbnak látszik lenni, mindnyájan a szőllős gazdák, akárhol légyen lakások, a hegy mester házához tartoznak öszve gyülekezni és akkor hit szerint bé vallani, ha valakit káros helyen más ember szőllejében, vagy gyümölcsössében lopásképpen tapasztalt, ezt értvén tsak a szőllős gazdákra nézve; - Ellenben, ha más tolvajokat tapasztalt valaki akár maga, akár más fundusán, tartozik a hegy mesterbek tüstint fel adni megbüntetés végett, a kár tévő büntetődik mindenkor a kár megtérítésén fellül 4 forintokban; - a ki pedig ezen kár tévőt és kártételt bé-jelenti, és a fellebb nevezett gyülésben eltagadná fel-adását és hitet reá le nem tenné, hasonlóképpen 4 forintokban büntetődjék.
…
XIV. Articulus
A szőllő pásztorra nézve valamint a többi szőllő birtokosoknak szőllejét és gyümölcsét, úgy az uraságok szőllejét és gyümölcsét is éjjel nappal őrizni tartozzék, a mellyért az uraságoktól ajándékot fog kapni.
XV. Articulus
A ki szőllejét elhagya pusztulni, meg lévén intve a hegy mester által, a meg intés után 15 nap alatt mégsem épitti és munkálja annak rende szerint, az uraságok hatalmában áll tőlök a szőllőt elvenni ingyen.
…
XVIII. Articulus
Az osztályok esetére nézve, mivel azok mind az uraságoknak, mind magának a szőllő birtokosnak igen káros, mind azon által történhetik azon eset, hogy több testvérek lévén a szőllőt is felosztani kívánják, arra nézve rendeltetik, hogy a szőllő osztályok egyedül az uraságok tudtával és enfedelmével engedtetik meg, akkor is tsak egy hold szőllő tsak két felé, s nem több részekre oszolhatik.
XIX. Articulus
Mégis minekutána a szőllő gyepüknek jókarban tartása a károknak eltávoztatására megkívántatnak, ugy hasonlóképpen a szőllő kapuk is, a ki azokon bé-megy, vagy ki jön, utána nyitva hagya, annak büntetése is négy forint lészen, mellynek fele a hegységé, fele az uraságé.
…
XII. Articulus
Hogy a Fölséges Mindenható Úr Isten annál inkább Hegybéli fundusainkra ingyen való kegyelmét és áldását bődégessen terjessze, s egyetemben a veszedelmes égi háborúkat és veszedelmes esőket is el távoztassa, a végre minden esztendőben Sz. Kereszt feltalálásakor a F. Oszkói fára templomban szőllős gazdáktul bé szedendő pénzből egy énekes szent mise szolgáltassék.
Ezek után, ha még a hegységbéli környülállások jövendőben több hasznos intézeteket kívánnának, azok eránt leendő rendeléseinket földes úri hatalmunknál fogva fentartjuk magunknak és maradékinknak.
Melly elöl bocsájtott hegy articulusokt Tsillag hegyi hegyvámosaink számokra két egyenlő példázatokban, egyet tudni illik magunknak, egy példázatot pedig ő nekiek használásokra ki adni elhatároztuk. Felső Oszkóban, December hó 5-ik napján, 1839-ik esztendőben.
Egerváry Kristóf
Egerváry Mihály
(Az aláírások mellett vörös viaszba nyomott gyűrűspecsétek. Eredeti példány: VaML, Ügyvédek után maradt iratok, Vegyes ügyvédi iratok. Eredeti helyesírással.)
X. Felsőoszkó község közgyűlésének határozata Alsó- és Felsőoszkó egyesítésének ügyében (1937. április 20.)
…
V. Tárgy: Felső és Alsóoszkó községek egyesítése és ezzel kapcsolatban az olaszkai és felsőoszkói körjegyzőség összevonása.
Körjegyző ismerteti a m. kir. Belügyminiszter úr 102929/1926 III. b. és Vasvármegye alispánja 1803/1937 számú rendeletét, amely szerint Felsőoszkó és Alsóoszkó községek egyesítése tárgyáben határozni kell, részletezni kell azokat az okokat, melyek az egyesítést, vagy tagadó esetben az önálóság fenntartását indokolják. – Körjegyző bemutatja a vármegyei számvevőség által a községek egyesítése esetén elkészített I. és az olaszkai és a felsőoszkói körjegyzáségek összevonása esetén elkészített II. számú próbaköltségvetéseket. – Előterjeszti határozati javaslatát.
A képviselőtestület meghozta egyhangúlag a következő véghatározatot.
Véghatározat
A képviselőtestület egyhangúlag kimondja, hogy sem a községek egyesítésébe sem a felsőoszkói és olaszkai körjegyzőségek egyesítésébe bele nem egyez. – Feltétlenül kívánja, hogy maradjon fenn az eddigi állapot.
Indokok
Az elkészített próbaköltségvetés téves, mivelé a vármegyei számvevőség abba Molnár László illetményeit vette fel, holott nyilvánvaló hogy nevezett körjegyző a folyó évben nyugalomba vonul és el nem képzelhető, hogy helyette a VIII. fizetési osztályba tartozott körjegyző választatnék meg. A község képviselőtestülete habr nyilvánvalóan tudta és tudja, hogy a régi úrbéres birtokosságnak a jelenlegi politikai község nem jogutóda, de hogy a községi pótadót csökkentve az összes földbéreket és vadászati haszonbért felvette a költségvetésbe, ha azonban a 2 község egyesítése kimondatnék, már most kijelenti, hogy sem a földbéreket, sem a vadászati haszonbért a költségvetésbe felvenni nem engedi.
A vármegyei számvevőséggel szemben a képviselőtestület a próba költségvetéseket a következőleg készítette el és állapítja meg:
…
Ezekből kitűnik, hogy a legszerencsésebb megoldás a mai állapot fenntartása. – Indokolja ezt a község érdeke, mert a mai állapot megváltoztatása egy fillér megtakarítással sem járna.
De indokolja a jelenlegi állapot fenntartását, hogy helyben van vasút, helyben van posta, helyben van az iskola, de helyben van a plebánia is. – A község szin tiszta róm. Kath. Község. –Határa a községnek természetes vonallal patakkal van elválasztva Alsóoszkó községtől. – Vasvár járási székhely könnyen megközelíthető, mert a Graz-Budapesti országút szeli keresztül a községet. – Indokolja az eddigi állapot fenntartását nem csak a fent kimutatott takarékosság, hanem a község fejlesztése és előbbre vitele is.
Mindezen okoknál fogva, a 2 község egyesítését megtagadni kellett azért is, mivel a 2 község 1 utcával egész hosszában éjszak-délre épült és így alsóoszkóval együtt több mint 3 kilométer hosszu, már pedig ilyen építkezés mellett egyesítéssel a köznek megfelelően 1 bírónak ellátni nem lehetne. – Ragaszkodik Felsőoszkó ahhoz, hogy a 2 község esetleges összevonása esetén a székhely Felsőoszkó községben legyen.
(Eredeti, kézzel írott jegyzőkönyv: VaML A felsoszkói körjegyzőség iratai. Felsőoszkó község közgyűlésének jegyzőkönyve 1917–1940. Eredeti helyesírással.)
XI. Oszkó község hivatalos hirdetményei (1947. március hónap)
(Részletek)
Ma este 8-órakor a felsőrészi kulturházban a Szombathelyről kiküldött kommunistapártnak megbizottja gyülést tart, amelynek keretén belül bel- és külpolitika illetve parasztkérdésről tart előadást, melyre pártkülönbség nélkül mindenkit szeretettel meghiv.
Oszkó, 1947 évi március hó 3-án
Kihirdettem:
Papp Imre
… kisbíró
1. Mindazok a férfiak és nők, akik hónapos munkára vállalkoztak vagy el akarnak szegődni, azok Magyar Sándornál legkésőbb péntek déli 12-óráig jelentkezzenek.
2. Azok a gazdák, akik április hó 1-je után sertést vagy szarvasmarhát szolgáltattak be a Vöröshadsereg vagy jóvátétel céljára, azok a buzakötvényeiket a jegyzői hivatalban ma déli 12 óráig feltétlenül vegyék át …
Oszkó, 1947. Március 5-én
…
A Független Kisgazdapárt vezetősége felkéri tagjai és a kisgazdaérzelmű lakosságot, hogy ma este 7 órára a felsőrészi kulturházban tartandó megbeszélésre okvetlen jelenjenek meg.
Oszkó, 1947. III. 8-án.
…
A Szociáldemokrata Párt március 15-én szombaton nagymise után a Felsőoszkói kulturházban nagygyűláést tart. A nagygyűlésen a bel és külpolitikai helyzetről lesz szó, valamint a párt gazdasági kérdéseiről. Előadók Sziklai Béla rendőrfőhadnagy és Dr. Balázs Sándor.
A március 15-én nagymise után megtartandó ünnepségre a Felsőoszkói kulturházban minél többen vegyenek részt.
Akik az elszámoltatás során gabonát vagy egyéb terményt ajánlottak fel azok azt a mai napon szállítsák le a terménykereskedő raktárába.
Oszkó, 1947. Március 14-én
…
1. Minden munka adó és minden munkavállaló tartozik a munkaközvetítő iroda vezetőjénél Magyar Sándornál jelentkezni. A bérlevél illetve a munkás szerződés egy példánya a munkaközvetítő iroda vezetőjének átadandó.
2. A lisztellátatlanok a február havi kenyérliszt árát, a február és március havi finomliszt árát Máté József és Csutora Lajos lisztelosztó kereskedőnél legkésőbb szerdán déli 12-óráig fizessék be.
Oszkó, 1947. Március 22-én
…
Az Akció Katolika Leányifjúsági csoportja ma délután 3 órai és este 8 órai kezdettel vallási tárgyú szinelőadást rendez a felső részi kulturházban. Szinre kerül Aszszi[szi] virága cimén vallásos darab, 4 felvonásban. Helyárak. Állóhely 50 fillér. Ülőhely 1 Forint. Fenntartott hely 1.50 Frt. A bevétel a templomi ruhák és felszerelésekre lesz forditva, ezért az ifjuság kéri a lakosság szives támogatását.
…
(Ikatókönyvbe ragasztott, gépelt cédulák: VaML, Felsőoszkói körjegyzőség iratai. Oszkó község dobolási jegyzőkönyve 1940–1947. Eredeti helyesírással.)
XII. Az Állami Egyházügyi Hivatal részére készített jelentés Vas megye egyházpolitikai helyzetéről (1960)
… (Részletek)
19., Czigány Béla plébános, Egyházasrádóc
Korábban Oszkón volt plébános. Itt állandóan baj volt vele. Különösen az ifjuságot szervezte. A DISZ-be, KISZ-be megtiltotta, hogy elmenjenek. Pl. szindarabra készült a fiatalság, akkor azokat névszerint gyalázta a templomban. Rendszeres énekkart tartott. Ott annyira halgattak rá, hogy pl. amikor szindarab próba volt, neki állt harangozni, akkor minden fiatal templomba ment és ott folytatta a próbát, de most már énekpróbát.
Az ellenforradalom alatt ellenforradalmár fegyvereseket bujtatott. Az ő pajtájában gyűjtötték össze azt az élelmet, amit Pestre szállítottak az ellenforradalmároknak.
Őrizetben is volt. Később Egyházasrádócra került. Itt egy darabig csendben volt, majd nagyon megkezdte a családlátogatásokat és mindenkinél rendezni akarta a házasságot. Különös lendülettel fogott hozzá az ifjusági pásztorizációhoz. Ekkor behivattam, és alaposan elbeszélgettem vele. De ezzel havonta kell beszélgetni, mert az ilyesmit nagyon hamar elfelejti.
20. Kozma Ferenc dr., Oszkó
Korábban Rábakethelyen volt. Itt sok gondot okozott. Különösen a nagyon jó külföldi kapcsolataival. Külföldi kapcsolatai révén szerzett egy csomó IKKA utalványt, aminek felhasználásából templomot épitett. Az ifjusággal való foglalkozása volt különösen kifogásolható. Sok gyerek volt nála állandóan. Gyakran repülővel vitt Pestre egyszerre 5-6 gyereket.
Az ő káplánja volt Brenner János, akit meggyilkoltak. Ebből az ügyből tőkét akart kovácsolni. Árulták Brenner fényképét. Brennerből minden áron szentet akart csinálni. Bucsujáróhelyet akart kialakitani Brenner káplán meggyilkolásának révén.
Az utóbbi időben azt akarta keresztülvinni, hogy a Brennerről készített szobrot az uj magyarlaki templom elé tegyék.
Jelenlegi uj helyén még különösebb zavart nem okozott. Bár lehet, hogy megjött az esze, mert már eleget volt nevelgetve, rendőri segédlettel is.
…
(Eredeti gépelt példány: MOL, Állami Egyházügyi Hivatal iratai, XIX-A-21-d-0052-18/1959. – Eredeti helyesírással!)
XIII. Vas megye termelőszövetkezeteinek helyzete és működése (1963)
Oszkó, Dózsa MTSZ
Alakult: 1951-ben. Elnöke: Varga János. Agronómus: Gyurácz József.
Földterülete: 2335 kat. hold, ebből szántó 1433 kat. hold, rét 326 kat. hold, szőlő 15 kat. hold, gyümölcsös 63 kat. hold, erdő 439 kat. hold.
Családok száma 225, tagok száma 264 fő, dolgozó tag 182 fő.
A termelőszövetkezet a szükséges nagyüzemi épületekkel rendelkezik, gazdasági adottságai jók. Ennek ellenére a gyenge szövetkezetek sorába tartozik. Az évet 350 000 forint mérleghiánnyal zárta. A tsz szakvezetésének elméleti felkészültsége jó, azonban a feladatok gyakorlati végrehajtására a felületesség, a következetlenség jellemző. Ennek következtében a termelés színvonala alacsony. Mostani eredményeinél a jelenlegi adottságok mellett sokkal magasabb termelési színvonal elérése volna lehetséges.
Termésátlagai: búza 6,0 q, rozs 6,7 q, őszi árpa 2,7 q, tavaszi árpa 8,9 q, zab 6,1 q, kukorica 8,7 q, burgonya 37,4 q, cukorrépa 100,8 q.
Az alacsony termésátlagok a szakszerűtlen talajerőgazdálkodás és a megkésett vagy rosszul végzett agrotechnikai eljárások következményei. A vezetőség nem ismeri feladatát és a gazdálkodás menetét, így több esetben helytelen, inkább egyéni érdekű határozatokat hoz.
Állatsűrűsége: szarvasmarha 22,8 db (ebből tehén 8,3 db), sertés 22,1 db (ebből koca 1,8 db), ló 3,1 db. Az állomány minősége gyenge, termelése alacsony.
Az egy tehénre jutó tejhozam 1011 liter, a száz tehénre jutó burjúszaporulat 72,9 darab, az egy kocára jutó felnevelt malacszaporulat 15 darab. A tejtermelés az elmúlt évihez viszonyítva csak 6,9 százalékkal emelkedett. Az állatállomány szakszerű takarmányozása nincs biztosítva.
Áruértékesítése 100 kat. hold szántóra: kenyérgabona 7,1 q, marhahús 33,1 q, sertéshús 25,3 q, baromfi 5,0 q, tej 6413 liter. Áruértékesítése 2 134 000 forint. Áruértékesítési tervét 102,1 százalékban teljesítette.
A gazdálkodás színvonalának emeléséhez elsősorban a vezetőség következetesebb és lelkiismeretesebb munkájára, a feladatok elemzésére és maradéktalan végrehajtására van szükség.
A termelőszövetkezet 1963 őszén nagyarányú gyümölcstelepítésbe kezdett, a telepítés a későbbiekben jelentős mértékben hozzájárult a jövedelem fokozásához.
A beruházásra fordított összeg 3 007 000 forint, ebből a saját beruházás 16 000 forint. Építkezésre 1 954 000 frintot, gépberuházásra 1 053 000 forintot fordított.
(Vas megyei termelőszövetkezetek évkönyve 1963. Szerk.: Horváth Sándor. Szombathely, 1964. 260–261. o.)
XIV. Szociológiai elemzés a hegyháti falvak művelődési viszonyairól (1987)
…olyan légkörben dolgoznak, amelyet annak idején a KISZ 1974-es „áprilisi határozatának” egyéni vállalásos, mozgalmi naplós, információs jelentéses világa teremtett. Saját helyiségük egyszerre jól felszerelt és barátságtalan. Pedig az az egy-két ember, akinek érezhetően meghatározó a szerepe, rengeteget dolgozik, és őszintén akarja, hogy jól menjenek a dolgok. Rá kellene azonban jönniük, hogy fiatalságuk ellenére a mának élnek, és tapasztalniuk kellene, hogy miben mások a jövőbe mutató megoldások.
Az utóbbira még példát is találnának a környékükön. A közeli Oszkón néhány fiatal figyelme a szőlőtermesztő vidékek egykori önkormányzati formája, a hegyközségi szervezet felé fordult. A hagyományőrzés „ürügyén” szervezték meg az életüket úgy, hogy jól érezzék magukat benne, és ne legyen okuk elkívánkozni a szülőfalujukból. Óriási a különbség a szombat este jobb híján az elhanyagolt vasvári diszkóban ténfergő fiatalok világa és a „hegyen”, egyesületük saját présháza előtt, tábortűz körül beszélgető „hegypásztorok” hangulata között.
Ahhoz, hogy a falusiak közösséghez tartozhassanak, művelődhessenek, nem elsősorban arra van szükség, hogy vasárnaponként sűrűbben indítsák a buszokat, amikkel el lehet utazni a távoli, városi és megyei művelődési házakba és mozikba. Az általános pénztelenség időszakában furcsa erről beszélni, de úgy érzem, az aprófalvak művelődése elsősorban nem anyagi kérdés. Ha állandóan erre hivatkozunk, eltereljük a figyelmet arról a problémáról, hogy bürokratikus szervezeteink nem tudnak igazán mit kezdeni a demokratikus kisközösségekkel, amelyek egyedül alkalmas keretéül szolgálhatnának a falusi emberek értékekben gazdag életének…
(Bódis Lajos: „Hogy mi lesz itt húsz év múlva? Ne is tessék kérdezni.” Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem Budapest, 1987. Kézirat a Hegypásztor Kör irattárában.)
| |
|