Előző fejezet Következő fejezet

A falu birtokosai

 

Amikor 1506-ban Párád feltűnik az oklevelekben, több fontos esemény i is történik az országban. Március 20-án családi szerződést kötött a Jagelló- és a Habsburg-ház. A szerződést az 1505-ös „rákosi végzés" hatálytalanítására kötötték meg, mivel az kimondta, ha a Jagelló II. Ulászló magyar király fiú utód nélkül hal meg, akkor a leányági örökösödést a rendek nem fogadják el, s nemzeti királyt választanak. A szerződés értelmében Habsburg I. Miksa római király unokája, Ferdinánd, a későbbi I. Ferdinánd magyar király feleségül veszi II. Ulászló leányát, Annát, míg ha II. Ulászlónak esetleg fia születik, az nőül veszi Habsburg Ferdinánd testvérét, Máriát. Amikor az év július l-jén II. Ulászlónak fia született, a későbbi II. Lajos, még senki sem tudhatta, hogy ezzel megadatott az a történelmi lehetőség, hogy a magyar királyok trónján közel négyszáz évig Habsburg-család leszármazottjai kövessék egymást.

1506-ban, midőn Párád először szerepel az oklevelekben, a község első birtokosaként az elhunyt Verebélyi Györgyöt említik, akinek a felesége, Katalin ekkor már Apanagyfalvi Apafy Miklós felesége. Az 1506. május 7-i oklevél szerint Verebélyi György kiskorú fiait, Jánost és az ötéves Mihályt egy, illetve öt év múlva átadják gyámjuknak, Verebélyi Pál egri kanonoknak. A gyám átveszi gyámsága idejére a két fiú örökölt birtokainak a kezelését.

A Verebélyi család Heves megyei szereplése és rangemelkedése Dóczi Orbán egri püspökké történő kinevezésével kezdődik 1486 októberében. Ekkor kerül Egerbe a fent említett Verebélyi György testvére, Simon, aki átveszi a várnagy tisztségét. 1487 elején már a püspökség vagyonkezelője, s tisztségénél fogva Heves vármegye alispánja.

Verebélyi Simon egri szolgálata éveiben megjelennek testvérei — György és Pál — is az egri püspök környezetében. György a püspökség egyik legnagyobb tizedbérlője a pásztói körzetben. Testvére, Pál külhonban tanult papként rövidesen az egri káptalan tagja lesz. Verebélyi Simon 1493 nyarán meghalt, az egri várban temették el, s innen került elő vörös márványból készült reneszánsz sírköve, amely ma az egri Dobó István Vármúzeum kőtárában található.

Az 1511. november 6-án kiállított országbírói oklevél szerint Pelsőczi Bebek György leányát, Margitot, Thelegdy István feleségét és gyermekeit egyezség címén beiktatták a nekik átengedett Bodony, Párád és Lak nevű birtokrészre. Thelegdy István egy 1512. július 26-i oklevél szerint elismeri maga és gyermekei nevében, ha egy bizonyos ezerháromszáz forintos kölcsönt 1513. szeptember 8-ig meg nem fizet, a kölcsönadók elfoglalhatják a Heves megyében lévő Bodony, Derecske, Párád, Lak, Ballá, Balpüspöki és Nagyút faluban lévő összes birtokát.

A Verebélyi család címere 1493-ból (Rajzolta Tanyi Sándor)

 

Thelegdy Istvánt, aki 1488-ban erdélyi alvajda volt, 1514-ben, a Dózsa György-féle parasztfelkelés során meggyilkolták. Heves megyei birtokait a fia, Thelegdy Miklós örökölte, aki azonban hol I. Ferdinánd, hol pedig Szapolyai János pártjára állt. Ezért hűtlenség címén I. Ferdinánd 1535. október 19-én Bécsben kelt oklevelében Pelsőci Bebek Ferenc gömöri főispán érdemeit honorálta, amikor neki adományozta Bodony, Párád, Nagyút, Ballá, Lak, Derecske birtokot, mondván, hogy azok egykor a Bebek család birtokai voltak, de leánynegyed címén elkerültek, s Thelegdy Miklós hűtlenségével a király kezére jutottak.

Bebek Ferenc már 1528-ban Felső-Magyarország főkapitánya. Kora jellegzetes magyar főura, aki többször változtatott pártot: egyszer Ferdinánd, másszor Szapolyai János királyt támogatta. Erőszakos birtokszerző és gyarapító. Kezében tartotta Fülek, Salgó, Boldogkő, Szádvár, Krasznahorka várát és más erősségeket.

Bebek Ferenc és testvére közismert pénzhamisítók. Bebek Imre Csorba-kő várában 1541-1553 közt, Bebek Ferenc Krasznahorkán és talán Boldogkő várában vert hamis pénzt. Erőszakban bővelkedő élete 1558. augusztus 31-én Gyulafehérvárott ért véget. Izabella királyné, akivel szintén viszályba keveredett, elfogatta és kivégeztette a Kendy testvérekkel együtt. Bebek Ferenc nem sokáig, mindössze hét évig birtokolta Parádot és a környék falvait, mert azokat 1542-ben Perényi Péter szerezte meg. Minthogy a Perényi-korszakban lesz Párád a debrői uradalom része, érdemes kitérni ennek történetére.

Az uradalom magvát az Aba nemzetségből származó Debrey család hozta létre a XIII. században, amikor Debrő, Szentgyörgy, Tótfalu, Német-Kál és Csal faluját egyesítette, s a debrői monostorral meg a várral létrehozta annak központját.

A Bebek család címere

 

Debrő vára és a fenti birtokok a XV. század elején még az Aba nembeli Debrői István királyi kincstárnok tulajdona volt, azonban miután elpártolt Zsigmondtól, birtokait 1411-ben elvesztette, s földönfutóvá vált. 1438-ban Albert király Debrő várát a hozzá tartozó Debrő-, Csal-, Tótfalu-, Kál- és Jánosdpusztát (utóbb elpusztult falvak) fele-fele arányban Rozgonyi Lászlónak és néhai Debrői István Imre fiának adományozta. Debrői Imrének nem maradt fia, így utóbb az uradalom a Rozgonyiaké lett. A megözvegyült Rozgonyi Lászlóné Kanizsai György királyi főpohárnokhoz ment férjhez, 1493-tól a debrői uradalom birtokosa Kanizsai György és felesége lett. Kanizsai György — 1497-ben — elcserélte Debrő várát és tartozékait Bélteki Drágffy Bertalan erdélyi vajdával, akinek a Pozsega megyei Vasmegyerica székhellyel volt várbirtoka. Drágffy országbíró 1514-ben Debrő vára alatt vert szét egy paraszthadat.

1518-an Drágffy Bertalan fia, János országbíró szintén elcserélte a debrői birtokait Perényi Imre nádorral Bihar megyében lévő sólyomkői uradalmáért, így lett a Perényi család a debrői javak birtokosa, viszont 1518-ban még nem tartoztak a debrői uradalomhoz a felső-mátrai falvak (Ballá, Bodony, Lak, Párád, Derecske), így Párád sem.

Perényi Imre javait Mohács után fia, Perényi Péter örökölte. Perényi Péter már tizenhét évesen - 1519-ben - temesi főispán, részt vett a mohácsi csatában, majd amikor Szapolyai Jánost királlyá koronázták, az új király erdélyi vajdává és koronaőrnek nevezte ki.

1528-ban I. Ferdinánd sikerei láttán az ő oldalára állt, ő hozta a koronát hűsége bizonyítására Budára, ezért nyomban megkapta a Pálóczy család javait, és Sárospatak várát. 1529-39 között Perényi Péter újból Zápolya híve. Viszont 1539 februárjában Szapolyai és Izabella esküvőjén ismét Ferdinánd pártjára állt, aki ezért neki ígérte Eger várát.

Perényi 1542 májusában elfoglalta Egert és a püspöki javadalmakat. Ferdinánd emberei 1542 őszén Esztergomban elfogták, s a király börtönben tartotta hat évig. Időközben hűséges híve, Varkoch Tamás megtartotta számára az egri várat. A börtönből negyvenezer arany lefizetéséért, Eger és a püspöki javak átadásáért cserébe szabadult, majd rövidesen meghalt.

Még szabadulása előtt - 1548. május 30. - I. Ferdinánd Perényi Péter kiskorú fiának, Gábornak megengedte, hogy annak 24 éves koráig perrel ne legyenek támadhatók a javai. Perényinek azért volt szüksége erre a biztosítékra, mert I. Ferdinánd király még 1537. augusztus 26-án Debrő várát és tartozékait párthívének, guti Ország Lászlónak adományozta, aki azokat az ellenkirály Szapolyaitól napokkal korábban elfoglalta. Ország László halála után Debrőt és tartozékait a fia, Kristóf örökölte, de az ő kiskorúsága idején Perényi Péter, 1549-től Perényi Gábor kezelte a javakat.

Arra a tényre, hogy Párád miként került Perényi Péter kezére, nincs adatunk. Viszont az 1549-es dézsmajegyzék szerint Gábor fia birtokai voltak Ballá, Bodony, Debrő, Derecske, Párád és Pétervására. Perényi Péter feltehetően mint a kiskorú Ország Kristóf gyámja kezelte Parádot és a felső-mátrai falvakat.

Miután Debrő várát mint birtokigazgatási központot a török az 1540-es években elpusztította, Perényi Gábor a Heves megyei javait - Pétervására kivételével - az ónodi váruradalomhoz kapcsolta, mint azt az 1552. évi úrbéri összeírás igazolja. Utóbb nőül vette a debrői uradalom birtokosának, Ország Lászlónak Ilona leányát, s továbbra is ő kezelte az Ország-javakat. Amint teltek házasévei, a körülmények arra mutattak, hogy gyermek nélkül marad. Ezért 1563-ban a kincstárral egyezséget kötött, hogy utód nélküli halála esetén özvegye birtokába kerüljenek a sztropkói és terebesi birtokai. A többi várat és uradalmat, közöttük Sárospatak, Ónod, Dédes, Szentmiklós, Újhely, Helmec, Szentpéter, Soklyós, Siklós és Sáros birtoktestet a kincstárra hagyja.

1567-ben örökös nélkül meghalt Perényi Gábor, s még ugyanebben az évben a guti Ország család is kihalt fiúágon. így 1567-ben a kincstár kezére került a debrői uradalom és az egyezség szerint hátrahagyott Perényi-ja-vak. 1575-re a kamara együtt kezeli az ónodi váruradalomhoz tartozó Parádot és a debrői tartozékokat, amikor azokat zálogbirtokként átadja Ung-nád Kristóf egri főkapitánynak. Végső soron Parádot és a többi felső-mátrai falut a kincstár egyesítette a debrői uradalommal.

Az uradalom 1603-ban Rákóczi Zsigmond kezére került. A Rákóczi-család vagyonát megalapozó Zsigmond 1688-91 közt még mint egri várkapitány ismerte meg ezt a birtokot. 1603-ban megvásárolta a kincstártól 42 200 forintért az ónodi és debrői uradalmat, továbbá Dédest, Sajószentpétert, Kisfaludot, Ondot, Megyaszót és Zombort. A szerzeményekre 1603. április 19-én királyi adománylevelet szerzett.

A Károlyi család címere A Grassalkovich család címere

 

Rákóczi Zsigmond fiai, Pál és György apjuk halála után osztozkodtak, s ekkor Pál felét kapta a debrői uradalomnak, amely utóbb unokája, Rákóczi Erzsébet, gróf Erdődy Györgyné birtokába került örökléssel. 1677 előtt a Rákócziaktól Baltik Gergely zálogként birtokolta Debrő, Kál, Nagyút, Tótfalu, Párád, Bodony felét, Ballá és Derecske részét, Balpüspöki- és Lakpuszta felét. Tőle felesége Dőry Zsuzsanna örökölte, aki 1678-ban elhalá-lozván végrendeletben Dőry András nevű öccsére hagyta e zálogos javakat.

1708-ban, Erdődyné Rákóczi Erzsébet halálát követően a debrői uradalom minden birtokrészét II. Rákóczi Ferenc és nővére Júlia, gróf Aspre-mont-Reckheim Ferdinándné örökölték.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem birtokait a császár elkoboztatta, s összes örökségét, beleértve a Dőry András kezén lévő zálogbirtokot is, 1710. április 8-án Althan Mihály Keresztélynek adományozta, viszont a Rákócziörökség másik része az Aspremont család kezén maradt.

1740-1741-ben báró Grassalkovich I. Antal vásárolta meg a debrői uradalmat Aspremont-Reckheim Károly Goberttől 46 ezer forintért, gróf Althan Mihálytól pedig 31 440 forintért. így Párád 1741-től 1841-ig Grassalkovich birtok lett. Időközben 1776-1824 közt az Orczy család, 1825-1839 között Kaán Sámuel és Szitányi Ullmann Móricz, 1840 és 1847 közt gróf Károlyi György bérelte évi ötvenezer forintért, majd 1847. június 7-én megvásárolta másfél millió forintért az uradalmat, s azt 1854-ig további birtokvételekkeljelentősen bővítette. Utóbb, 1876. január 13-án királyi engedéllyel Károlyi György elsőszülöttségi hitbizományt alapított ebből az uradalomból, amelyet halála után Károlyi Gyula vett át 1877. november 9. után. Az ő elhunytával - 1890. november 23. - a hitbizományt Károlyi Mihály kezelte.

Károlyi Mihály az 1918-as őszirózsás forradalom vezéralakja, miniszterelnök, majd az első magyar köztársaság elnöke. A kimagasló történelmi szerepét megtagadó magyar állam a levert forradalmak után a Károlyi-féle hitbizományi uradalmat elkobozta az 1915. évi VIII. és az 1921. évi XLIII. törvénycikk rendelkezései alapján. A birtok - amelyben a forradalmak alatt, majd különösen az 1919 őszi román katonai megszállás idején nagy károk keletkeztek - 1929 derekáig zárgondnoki kezelés alatt állt.

Az elkobzott Károlyi-birtok 1929. évi megosztása után a fürdőtelep, a vadaskert és az erdőgazdaság tulajdonosa a Nemzeti Közművelődési Alapítvány lett. Az egykori Károlyi-javak többi része a Magyar Királyi Állami és Koronauradalom birtoka 1945 tavaszáig.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet