A hosszan tartó stagnálás megszűnését jelentősen elősegítette a Dunakanyar-intézőbizottság tevékenységének a megindulása, amely egyik céljául tűzte ki Visegrád turisztikai központtá történő fejlesztését. Elkezdődtek a kommunális beruházások. Visegrád ABC-áruházat és önkiszolgáló éttermet kapott. 1962-ben megalakult a vízműtársulat, a település háztartásainak nyolcvan százalékát vezetékes ivóvízzel látták el. Majd a nyolcvanas években bekapcsolták a helység belterületeit a csatornahálózatba. Nagy lépést jelentett a 11-es műút kiépítése, elkerüli Visegrádot, és a Duna partján magasított töltésen fut. A töltésre szükség is volt, mert az 1954-ben bekövetkezett zöldár olyan magasan tetőzött, hogy a Fő utcát is elöntötte, két részre osztva a települést. Közlekedni csak csónakkal lehetett vagy a hegyen keresztül, gyalog.
Komolyabb ipari létesítmények nem kerültek Visegrádra. A Balatoni Hajózási Vállalat nyitott a Duna-parton elavult gépekkel egy javítóüzemet, amelyet néhány év múlva áthelyeztek a Tisza mellé. Működött egy kis faipari ktsz is, elsősorban belsőépítészeti faburkolattal (Budapest Körszálló) és stílbútorkészítéssel foglalkozott. A hatvanas években a Pilisi Állami Erdőgazdaság Lepencén rendezte be fafeldolgozó telepét, amely a mai napig üzemel. A kőbányászatot leállították, már csak tájrehabilitációs munkák folynak a volt bányaterületeken.
1964-re megépült a Panoráma út, ezen gépkocsival is megközelíthetővé vált a fellegvár és a nagy-villámi kilátó. A fellegvár alatt autóparkolót építettek. 1965-től a tűzvész utáni helyreállítás befejeztével ismét látogathatóvá vált a Salamon-torony és állandó, illetve alkalmi kiállításai. 1967-ben készült el a kétszáz ágyas turistaszálló, és átépítették a Várszállót (volt Latinovits-ház), majd megépült a minden igényt kielégítő Silvanus Hotel a fellegvár melletti dombon.
A település életére egyik legnagyobb hatást gyakorló esemény a Pilisi Parkerdőgazdaság megalakulása volt. A harmincezer hektáros terület a Duna-zug-hegység jelentős részét magába foglalja. Az erdőgazdaság elsődleges célja a természeti értékek bemutatása, az egészséges környezet kialakítása, a főváros „tüdejének” karbantartása, és az ezekkel összhangban fejlesztett vadgazdálkodás feltételeinek és gyakorlatának a megteremtése.
Először az Apátkúti-völgyben az ördög-malmi vízesés és a Magda-forrás között készültek el a sétautak, pihenőpadok, esőbeállók. Később a program folytatódott a parkerdő egész területén. Elkészült a Mogyoró-hegyen a szabadidőközpont és a jurtatábor. Az épületeket Makovecz Imre tervezte. 1971-ben a Gizellatelepen a Pilisi Parkerdőgazdaság lovasiskolát létesített. A Lepence-pataknál nyert hévíz bázisán 1977-ben megnyílt a lepencei-erdei strandfürdő. A nyolcvanas években szintén a Pilisi Parkerdőgazdaság kezelésében teniszpályákat létesítettek, és a Nagy-Villámon elkészült a felvonóval is ellátott sípálya.A térség beruházásait bizonyos mértékben fékezte a nagymarosi vízlépcső építkezéseinek elhúzódása. A nyolcvanas években elkészült a Duna főmedrét és fősodrát elterelő körgát.
Fábián Zoltán, az írószövetség akkori titkára szervezte meg 1965-ben az őrtorony Irodalmi és Művészeti Kört, amely kéthetente tartotta rendezvényeit. Ezeken az irodalomé, a zenéé és a művészeteké volt a főszerep. Rendszeresen szerveztek író-olvasó találkozókat is az Élet és Irodalom közreműködésével. Az országban ezt követően terjedtek el az úgynevezett irodalmi presszók, azaz színvonalas szórakozóhellyé alakult át nem egy cukrászda és kávézó-italozó hely.
A Salamon-toronyban szentendrei kortárs festők kiállításai kaptak helyet (Barcsay Jenő, Deim Pál, Czóbel Béla, Beck Judit, Kmetty János, Szántó Piroska). Visegrád kulturális életének jelentős résztvevője volt a Szentgyörgypusztán 1949-ben megtelepedett Áprily Lajos (1887–1967) költő és műfordító. 1987-ben a visegrádi általános iskola vette fel a költő nevét. Áprily Visegrádon van eltemetve, több híresség – Viktorin József, Schulek Frigyes, Zsitvai Tibor, Cseres Tibor – is a település sírkertjében nyugszik.
Szentgyörgypusztán jött létre Visegrád művésznegyede, ahol olyan jelentős alkotók építettek, illetve vásároltak ingatlant, mint Török Rezső, Fónay Márta, Melis György, Házy Erzsébet, Darvas Iván, Gobbi Hilda, Cseres Tibor.
Az 1990 óta bekövetkezett fejlesztések közül a legnagyobb volumenű – nemcsak közvetlenül Visegrádot, hanem az egész régiót érintő – beruházás a nagymarosi vízlépcső területeinek a rendezése, a tájrehabilitáció. A tervpályázatot még 1991-ben kiírták az érintett települések, Nagymaros és Visegrád önkormányzatainak a bevonásával. A munkálatok 1993-ban kezdődtek meg, a körgát lebontására 1995 szeptemberében került sor.
Visegrád önkormányzata a terület turisztikai hasznosítását szorgalmazza: a Duna- partot parkosították, a kialakult vízfelületeket, öblözeteket vízi sportokra hasznosítják. A beruházás keretében sor került egy kétezer-háromszáz köbméter napi kapacitású ivóvízbázis kiépítésére. A visegrádi szennyvíztisztítót megszüntették, az itt keletkezett szennyvizet közműalagúton átvezették a váci szennyvíztározóba. Rendezték a révállomás és a hajóállomás közötti partszakaszt. A csatornázás tovább folytatódott, főleg a külterületeken, amelyek a nyolcvanas években kimaradtak a fejlesztésből: Szentgyörgypusztán, a Dobos-hegyen és Diós üdülőterületen.
A településen 1996 és 1998 között megtörtént a vezetékes gázhálózat kiépítése, az ellátottság eléri a hetven százalékot. A telefonhálózat továbbfejlesztése két ütemben történt meg 1991 és 1994 között. Jelenleg minden helyi igényt ki tudnak elégíteni. A 11-es számú főközlekedési út kilencszáz méteres szakaszát átépítették, korszerűsítették. Sor került a Temető-sor utca, Újkert utca, Rigó utca, Újhegy utca, Berkenye utca pormentesítésére, rendbetételére. Megtörtént a községen átvezető kerékpárút javítása. Kitisztították az Apátkúti-patak Széchenyi utca és a 11-es főközlekedési út közötti szakaszát, elkészült néhány száz méter új járda is.
Az intézményi beruházások közül a legjelentősebb a királyi palota rekonstrukciója, amely 1995 és 2000 között készült el a Magyar Nemzeti Múzeum beruházásában. A Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Gyógyintézete a Gizellatelepen új balneológiai részleggel bővült. 1997 és 1998 között teljes mértékben felújították az Áprily Lajos Általános Iskolát. A Pilisi Parkerdő Rt. 1994-ben felépítette a nyolcosztályos új Erdei Iskolát.
A vállalkozói beruházások legnagyobb része vendéglátó-ipari jellegű, mint például a Sirály étterem teljes felújítása és kibővítése 1991 és 1993 között vagy a Vár étterem átépítése 1998-ban. Teljesen felújították a Várszállót, átalakították a volt újságíróüdülőt, amelyben jelenleg szálloda és étterem üzemel. A Silvanus Hotel rekonstrukciója folyamatos üzemelés mellett folyik. Jelentősen bővült az idegenforgalmi szálláshelyek száma, több panzió is épült.
A jeles visegrádi magánházak restaurálása is folyamatban van, többek között a Görgey-villáé és a Zubovits-házé, utóbbi barokk kori műemlék. Mindkettőt lakóépületként hasznosítják a továbbiakban. A Nagy-Villámon nagy népszerűségnek örvendő nyári bobpálya és minigolfpálya épült 1994-ben.
A nyolcvanas évek végétől minden esztendőben megrendezik a Visegrádi Palotajátékokat. Tíz év alatt ez a folyamatosan bővülő, gazdagodó, színesedő program nemzetközivé bővült, növelve a város vonzerejét.
Jégzajlás (1929. március 22.) |
Az 1954. évi árvíz a Duna-parton |
Az 1954. évi árvíz a Fő utcán |
Lepencei képeslap a XX. század elejéről |
Jurtatábor a mogyoró-hegyi szabadidőközpontban |
A mogyoró-hegyi szabadidőközpont |
Áprily Lajos mellszobra a róla elnevezett téren |
Nyári bobpálya a Nagy-Villámon |
A Vár étterem és szálló |
Palotajáték – fegyveres bemutató |