A DALKINCSRŐL

özv. Kaszás Ferencné dallamai olyan területről valók, melyet eddig elkerültek a népzenekutatók. Talán a Győrhöz való közelsége miatt nem gondolt senki sem rá, hogy vizsgálat alá vegye. Igaz, maga Győr megye is meglehetősen fehér folt volt a népzenegyűjtés szempontjából. A Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának nyilvántartásában is alig szerepel néhány olyan győrmegyei község, ahonnan népzenegyűjtést tartanak nyilván. Ezek is távolabb fekszenek Győrtől, s a számuk inkább a most közigazgatásilag Győr megyéhez csatolt Sopron megyével növekszik valamennyire.

Mint jellemző adatot, hagy mondjam el, hogy a Kodály - Vargyas: Magyar népzene című könyvének példatárában, mely a magyar népdal elterjedtségének minden területét van hivatva bemutatni, s áttekintő képet kíván nyújtani a magyar népzene minden jellemző típusáról, a 495 dalamból mindössze 9 található Észak-dunántúlról. Ebből 7 Komárom, kettő pedig Sopron megyéből való. Győr megyéből tehát egyetlen dallam sincs benne.

Ezért tartom jelentősnek özv. Kaszás Ferencné dalkincsét. Számra ugyan nem túlságosan nagy, de ezen a területen ekkora daltudás elég tekintélyesnek számít. Ha összehasonlítom a Borsod megyei szülőfalumnak, Sálynak az anyagával, ahol már egy pásztor és egy szántó-vető ember teljes dalanyagát vettem számba, akkor mennyiségét tekintve ez az anyag lényegesen kisebb. Mintegy harmadrészét képezi azok anyagának.

Az igaz, hogy egy ember dalkincse nem általánosítható az egész faluéval, mégis egy sok dalt tudó énekesnek u.n. nótafának dalai jóformán magukban foglalják faluja legkedveltebb dallamait. Hiszen egy ilyen, átlagosnál jóval többet tudó énekes dalkincse arról beszél, hogy melyek voltak egy generáció életében a legkedveltebb, legtöbbet használt dalok. Nem véletlen, hogy éppen ezek maradtak meg az ilyen nótafák emlékezetében. Sőt az archaikus elemek is nagyobb számban lelhetők fel náluk, hiszen ők érzékenyebbek, fogékonyabbak a hagyományokra, mint azok, akik csak a napi divat hatásának engedik át magukat.

Azért is érdekes tehát Kaszás néni dalkincse, mert benne megtalálhatók az Abdán énekelt dallamok archaikus elemei is, éppúgy, mint a századeleji leghasználatosabb, legnépszerűbb dallamok.

Nagyon kedvező a népdal - műdal aránya is. A 100 dalnak csak egynegyed része műdal. 76. - 100... számig. 15 sorolható a népies műdal hatását mutató népdalok közé.  A műdalok közül is a túlnyomó rész a népies magyar műdalokhoz tartozik. melyről maga Kodály Zoltán írta a Tudomanvos Akadémia által kiadott. Járdányi Pál által szerkesztette Magyar népdalok és népies dalok c. kötetének előszavában, hogy: "Nyugat-európai vonásai ellenére miénk ez a stílus is. A XIX század magyar műveltségtörténete érthetetlen nélküle." Mindössze 3 az idegenből jött műdalok száma a Kaszás néni anyagában.

A népies műdalok, és a népies műdal hatását mutató népdalok csoportján túli 60 dallam a népdal kategóriájába sorolható. További 5 idegen eredetű dallam leszámításával 55, tehát több mint fele a dalkincsnek a magyar népdal fogalma alá tartozik.

Feltűnő dolog, hogy a dalkincsnek elég tekintélyes része, egyharmada alkalomhoz kötött dal. A sályi anyagban viszont elenyésző az alkalomhoz kötött dallamok száma. A szántóvető ember 300 dallamában jóformán nincs is.

Talán ezzel a tényei is magyarázható az a jelenség, hogy az idegenből jött gyűjtő népdal után puhatolózván, alig tud ilyeneknek nyomára jönni, mert ott, ahol annyira döntő a dallamoknak az alkalomhoz kötött jellege, a gyűjtést nem tekintik alkalomnak a dalolásra. s nehezen jönnek elő a dallamok. A felszínről nézve úgy látszik, hogy ezen a területen alig él valami a népdalkincsünkből. S az olyan egyéniségek, mint Kaszás néni, aki rendkívüli módon ragaszkodik a hagyományokhoz, s hűen őrzi azokat, éppen azért van nagy jelentősége, mert igen sokat tud feltárni eből a meglehetősen mélyen lévő. de szegénynek ugyancsak nem mondható dallamvilágból.

Meglepően kevés az országszerte legelterjedtebb újstílusú népdaloknak a száma. Mindössze 16. (44. - 59.)

Érdekes viszont, hogy előadásmód szempontjából alig találunk Parlando dallamokat. Mindössze 7-et. (29.,33.,49.,54.,71.,79.,80.) Ezzel szemben 93 a Giustok száma.

Hangnemi szempontból is érdekes számba venni a dúr és moll jellegű dallamok arányát. A 100 daliamból dúr jellegű 69, (ide számítva a gyermekdalokat is), moll jellegű csupán 31. A moll jellegűekből Iá pentaton 7 (37., 38., 43., 47., 51., 53., 57.), dór 4 (33., 46., 49., 56.), mi végű 2 (40., 59.). A dúr jellegűekből 2 a mixolid.

Sályban fordított a hangnemi arány. Lényegesen nagyobb a moll jellegű dallamok száma. A szántóvető ember anyagában pl. a régi és újstílusú dallamok között 106 dallamból 72 a moll jellegű és csak 34 a dúr jellegű. A 72-ből is 38 la pentaton dallam.

Mi lehet ennek az arányeltolódásnak az oka? Érdekes dolgot sejtet meg velünk az, ha a gyermekdalok felől közelítünk ehhez a kérdéshez. Az abdai gyermekdalok dallamának magvát, a 1 - s - m hangkészlet képezi. Mindössze kettő a m r d hangkészletű. A sályi anyagban pedig szinte egyeduralkodó a m r d hangkészlet. Érdekes, hogy az abdai. sőt a környék gyermekdalai is szinte

kivétel nélkül s -n indulnak. Kis kacsa fürdik... Győr körül általában így kezdődik: s sl s mi . Sályban pedig :m rr d r . Nos, ha ez a beszéd lejtésétől alig eltérő hangmagasságú, szinte recitáló dallam kiegészül lefelé nagyobb ívelésű dallammá, akkor a dunántúli, közelebbről a győrkörnyéki forma 1 s m ré d -vá, a sályi pedig m r d l, -ra egészül ki. S ha ebből további bővüléssel hétfokúság lesz, nyilvánvaló, hogy a győrkörnyéki dallam inkább dúros, a sályi inkább mollos alakban lesz hétfokú. Ezt látszik megerősíteni az a tény is, hogy az abdai anyagban lévő kvintváltók közül is három dúros, és csak egy a mollos dallam. Dúros kvintváltó a sályi anyagban például véletlenül sem fordul elő.

Nyilvánvaló, hogy itt népzenénk ősi rétegének két különböző csoportja él tovább Nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a dúros dallamaink vizsgálatának. Eddig hajlamosak voltunk arra, hogy csak a lá pentatóniát tartsuk jellegzetesen ősinek és magyarnak, a dúrosra meg egyszerűen ráfogtuk, hogy nyugati eredetű hatást mutat. Vajon nem elég ősi-e regös énekeink dallamvilága, mely itt Győr körül is tovább él gyermekdalaink dallamfordulataiban, sőt szövegtöredékeiben is megtaláltam egy nagybajcsi gyermekjáték dalban. (Rege rege rejtőm...) Az a tény, hogy regösénekeink még a finnek dallamaiban is megtalálhatók, akikkel különben zeneileg más kapcsolatunk már nincs, éppen úgy dúros dallamaink ősiségére figyelmeztet, mint az egyezés, melyet dúros dallamainknak Votják (udmurt) anyaggal való összevetésénél tapasztaltam. Világos, hogy nemcsak nyelvünknek, hanem zenei nyelvünknek is több rétege van, melyek különbözőségük ellenére is egyaránt ősiek, és népünk sajátját képezik. Persze, ezen a vonalon még nagyon sok minden felderítetlen, s igen sok a tennivaló.

Kaszás néni dalanyagát a következőképpen rendszereztem:

A./ Alkalomhoz kötött (1-33) B./ Alkalomhoz nem kötött ( 34 - 100) dallamok.

Az alkalomhoz kötöttekből számával is kiválik a gyermekdalok csoportja (1 - 26) Ezeket a Magyar Népzene I. kötetének rendszerezési elve alapján rendszereztem.

Az alkalomhoz nem kötött dallamok népdal részét Járdányi Pál rendszere szerint csoportosítottam (34 - 100). Négy csoportba soroltam ezeket a dallamokat. I. A kezdő sor magasabb a záró sornál (34 - 43) Bár ezek között is a 40. sz. népies műdal folklorizálódott. Csupán formaszerkezete alapján sorolható ide.II. A kezdő és záró sor azonos (44 - 59) III. Népies műdal hatását mutató népdalok (60 - 75) és IV. Népies műdalok (76 - 100).

Az I. és II. osztályt pontosan Járdányi Pál rendszere szerint rendeztem, a III. IV. osztály - mivel erre Járdányi nem állított fel kategóriákat -, az első két osztály rendszerezési elveinek szellemében próbáltam kategóriákat felállítani.

Egy énekes anyagáról lévén szó, felvetődik a kérdés, vannak-e egyéni sajátosságok ebben a dalkincsben. Lehet-e egyáltalán az egyén szerepéről, egyeniségrő is beszélni a népdal életében?

Már maga az a tény, hogy valaki jóval többet megőriz egy közösség dallamkincséből, mint a közösség többi tagjai, az is az egyéniség szerepének tudható be.

Hogy a dalok Kaszás Ferencné által őrzött formáiban mi az egyéni, a közösségtől eltérő színezetű, azt a dalok túlnyomó, éppen az ősibb, értékesebb részénél nehezen tudjuk megállapítani, mert éppen ezeket a dallamokat nem tudja már senki sem a faluban.

Ezen a ponton még további kutatásokra is szükség lesz. Mindenesetre már a meglévő anyagból is megállapíthatunk bizonyos sajátosságokat úgy, hogy a népdalok általánosan ismert formáival hasonlítjuk össze azokat.

Lássunk néhány sajátosságot, mely Kaszás Ferencné dallamaira jellemző.

A dallam fordulataiban többször előfordul az, hogy a népdalainkban gyakori lefelé lépő kvart eltűnik, helyette súlyos helyen megjelenik a fá (4. fok) pl. 70. 2. sor smllmm helyett ez áll: s m 1 f m m Vagy 54. sz. 3. sor vége: 11 m 1 s helyett egyszerűen 1 f ni lesz.

Az 58. sz.-nál az 1. sor zárásánál r m r t, d 1,1, helyett f ni r d t, 1,1, lesz. A súlyos helyre f kerül, s onnan skálaszerűen halad a dallam a záróhangra.

A 66. 3. sor zárásánál is s s 1 s r helyett 1 s f m r lesz.

Ezen a vidéken jellegzetes a gyermekdalokban az a regösének dallamváltozat, mely így szól: sslsmfmrmdAz ütem első helyére kerül a f, Kaszás néni gyermekdalainál ugyanez elmosódott, de nagyon népszerű és ismert dallamfordulat ezen a vidéken. Nála is megtalálható egyes dallaxnfordulatokban.

Néha a felugró kvart is eltűnik. Pl. 73. sz. borsodi változatában rmlsdd van. Itt pedig r m f s d d lesz belőle. Kvart ugrás helyett felfelé haladó skálaszerű menetet találunk.

A 74. sz.-ban az első sor zárlatában szótagszám szűkülést találunk. Nincsen semmire se gondja helyett nincs semmire gondja áll. Ennek következtében nemcsak a ritmus, hanem még a dallam is megváltozik. Az eredeti dallamformával csak a visszatérésben találkozunk. Itt az átmenő f hang mellékhangsúlyos helyre kerül, s nagyon megnő a jelentősége a dallam felépítéséban.

Az ellenkezője is megtalálható ennek a változásnak. A 75. sz. viszont elkerüli a f hangot. Sssf m d d helyett sslsmdd lesz. Diatonia helyett dó pentaton fordulat.

A népies műdalokban előforduló funkciós gondolkodás épen megmarad. Pl. a 76. borsodi változatában a r t, s, helyett rendszerint r d s, - t találunk. Itt pontosan megmarad az V. fokú hármashangzat felbontás. Gyakori a népies műdalok zárlatában a Vll-ről a I-re lépés, s vezető hangos befejezés.

Borsodban az ilyesmi elmosódik. Itt még leugrásszerűen is leesik a dallam a vezető hangra, hogy onnan lépjen az l-re Pl. 72. 1. sor vége: s t, d.

Érdekes még az új stílusúak formaépítkezésében az, hogy 16 dallam közül 10-nek A B B A a formaképlete. Tehát a dalok túlnyomó részének. Bartók ezt az újstílusú népdaloknál található formaszerkezetet nevezi a legjellegzetesebb magyar képződménynek. A többi forma előfordulása Kaszás néni dallamaiban már jóval ritkább.

A A5 A5 A   3 db., A A5 B A 1 db., A A B A pedig 2 db., akad.