Bátonyterenye városa az Észak-Magyarországi régióban, Nógrád megyében, a Szlovákia határától 22 km-re, a megyeszékhely Salgótarjántól 15 km-re, Magyarország legmagasabb hegységének, a Mátrának az északi lábánál, a Zagyva mentén helyezkedik el.
A kistérség legnagyobb értéke a szinte érintetlen, vadregényes környezet és a történelmileg kialakult palóc településszerkezet.
A városba és térségébe érkezők első élménye a páratlan szépségű természeti környezet. Az ország legmagasabb hegysége, a Mátra kapuján keresztül egy hosszú völgyben elterülő, imitt-amott elágazó településrendszer fogadja az ide érkezőket. Festői környezetét a Mátra vadregényes csúcsai – melyek búvóhelyet nyújtottak a híres betyár, Vidróczki számára is -, a Cserhát lankáinak közelsége és a Zagyva völgye adják. Bátonyterenye és környékének erdősültsége az országban az egyik legmagasabb. A terület nagyvadban (szarvas, őz, vaddisznó) gazdag, de a nyúl, fácán és fogoly sem ritka. Az ország egyik legerdősítettebb, legtisztább levegőjű részén kitűnő túrázási, vadászati lehetőségekkel találkozunk. A fenyvespusztai Tuzson Arborétumban, az Erdészeti Erdei Iskolában és a Szorospataki Erdei Iskolában az idelátogatók megismerkedhetnek a Mátra növény- és állatvilágával. A település részét képező Szorospatakot közvetlen aszfaltozott erdei út köti össze Mátraalmással, Galyatetővel.
A térséget több évszázad örökségeként "Palócországnak" is nevezik, utalva ezzel a szinte egyedülálló módon máig fennmaradt ízes palóc beszédre, a tájjellegű népi ételekre és a századeleji népi építészeti stílusú falusi házakra. A térség népi kultúrája páratlanul gazdag, az itt élő emberei gondosan ápolják hagyományaikat.
A térség központja, Bátonyterenye, bányász és palóc hagyományokkal rendelkező város, amely négy település - Kisterenye, Nagybátony, Maconka és Szupatak - összevonásával jött létre, városi rangot 1989-ben kapott. Területe 53,69 km2, lakóinak száma 14.741 fő. A bátonyterenyei kistérség közigazgatási, kulturális, turisztikai és gazdasági központjaként további 13 település több mint 27.000 lakója számára nyújt szolgáltatásokat.
A város földrajzi fekvése kedvező, a 21-es és 23-as főközlekedési útvonalak csomópontjában fekszik. A 100 km-re lévő Budapest irányából az M3-as autópályán, majd a hatvani leágazástól a szlovák határ felé vezető 21-es főúton közelíthető meg. Keleti-északkeleti irányban Eger, Ózd, Miskolc felé is jó közlekedési kapcsolattal rendelkezik a 23-as főúton.
A város vasúti csomópont a Budapest-Hatvan-Salgótarján vasútvonal mentén, melybõl Kisterenye településrésznél leágazik a Kál-kápolnai szárnyvonal.