Mátrai Tájvédelmi Körzet
A tájvédelmi körzet Nógrádba átnyúló területének egy része Bátonyterenye közigazgatási területén található. A hegység északi vonulata alatt megbújó tájon még igazi, természetközeli állapotban lévő erdőségekben barangolhat a kiránduló. Nyár elején málnát, szamócát vagy szedret, nyár végén mogyorót - valamint évszaktól függően mintegy kéttucatnyi ehető gombafajt - is szedhetünk. A nyitott szemmel járó turista találkozhat a vidék jellemző állatfajaival is. az ízeltlábúak közül számtalan bogárfaj illetve lepke megfigyelhető. Gyakori a sárga-fekete mintázatú foltos szalamandra és a vöröshasú unka. A Mátra hegyeiben madárfajok sokasága találja meg életfeltételeit, köztük olyan ritkaságok, mint az uhu, a kerecsen sólyom, a vízirigó és a hegyi billegető. Gyakori nagyvad a vaddisznó, a gímszarvas és az őz is, de elszaporodóban van a muflon is. A szőrmés ragadozók közül a róka és a nyest a leggyakoribb. Bátonyterenyéről turistautak sokasága vezet a Mátrába, erdei ösvényeken juthatunk ki Kékestetőre, Ágasvárra vagy Galyatetőre. Útközben a megfáradt vándorok természetes forrásokból olthatják szomjukat, melyek között a legismertebb a szorospataki volt bányatelep közelében található a Bec-kút nevű forrás.
A Zagyva és a Maconkai-víztározó
A Nógrád megyében eredő Zagyva ezen a szakaszán még csak patak, igaz annak sem túl nagy. Felduzzasztásával jött létre Nógrád megye legnagyobb felületű állóvize, a Mátra hegység lábainál 65 hektáron elterülő Maconkai-víztározó, mely az elmúlt években már országosan is megalapozta hírnevét a horgászturizmus területén, köszönhetően halbőségének és csodálatos környezetének. A szigetekkel tarkított, emelt szintű előtározóval, külön horgászható öblözetekkel és két versenypályával rendelkező impozáns tározó Bátonyterenye északi részén található a 23-as főút mentén. Mivel ivóvízbázis is, vize tiszta, szennyeződésmentes, növény és állatvilága igen gazdag.
Halállománya kiemelkedően gazdag és változatos: 35 halfaj, köztük különlegességek (compó, aranykárász, lapátméretű dévér, jász, kecsege, márna stb.) és több száz 10 kg-ot meghaladó rekordlistás egyed.
Rendszeres helyszíne országos, sőt nemzetközi versenyeknek, bajnokságoknak, de aktív, egyéni vagy családi pihenésre, baráti összejövetelekre is kiválóan alkalmas csónakos és éjszakai horgászattal, parkolási, sátorozási és főzési lehetőségekkel.
A Gyürky-Solymossy kastély parkja
A vidék éghajlata – ritka kivételtől eltekintve – szélsőségmentes, mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, a vidék terepadottságai, közlekedési viszonyai kedvezőek. A kastély épületét körülölelő 13 hektáros parkban ezen sajátosságokat jól hasznosították és e tájképi parkba többnyire a környéken honos fafajtákat telepítettek, de megtalálható a különböző fafajok egyedi példányai is (kocsányos tölgy, kőrisek, szilek, nemes nyárfa, díszcserjék, lucfenyő, juhar, nyír, bükk, kanadai vasfa, páfrányfenyő, magyal, díszalma, vérszilva, tűztövis, jezsámen, ecetfa, szomorúfűz, spanyol jegenyefenyő, aranyos- kékes álciprus, kínai borókafenyő). A park legdíszesebb területe az épület közvetlen környezetében lévő kertrész és a kastélyhoz vezető széles sétautak. A kert a sétautakon körbejárható, a körútról mellékágak vezetnek az egyes építményekhez, sportpályákhoz, játszótérhez. A park területét 1975-ben védetté nyilvánították.
Az öregek még emlékeznek a báró parkban kószáló vérebeire, melyek elbántak azzal, aki váratlanul lépte át a hatalmas kőfalat, de az emlékekben élnek a gyönyörű pávák és a báró idejében kialakított hajdani fóka-tó. A park északi részén közel a kastélyhoz állt az egyik istálló, távolabb a másik, ahol márvány jászolból ettek Solymossy híres versenylovai.
A kisterenyei "fúróvíz" és a maconkai csevicék
Kisterenyén a Tarján-patak és a 21-es főút közötti területen egy nyárfásban 1936-tól működik egy kifolyóvizet adó forrás, amit a környékbeliek csak "fúróvízként" emlegetnek. Ezzel a névvel a szájhagyomány azt rögzítette, hogy a víz nem természetes, hanem mesterséges úton, egy fúráson keresztül jut a felszínre.
Nógrád megye területén számos helyről ismert csevice vagyis magas CO2 tartalmú víz, amely gyakran magas oldottanyag tartalma miatt ásványvíz is egyben. Vulkáni utóhatásként Maconka területén több helyen és a kisterenyei kutakban ilyen CO2 tartalmú savanyúvizek törtek fel. A réten 372 méter mélyről tör fel a fúrás alkálibikarbonátos vize, mely szabad jódot és szénsavat tartalmaz, összes sótartalmának 97%-a hidrokarbonát. Kiválóan gyógyítja a pajzsmirigy betegségeit (struma), gyomorbetegségeket (fekély, savtúltengés) és a vese betegségeit.
A környék természeti értékeivel való megismerkedést segítik civil szervezetek (Észak-Mátra Környezetvédelmi Egyesület, Ágasvár Természetbarát Egyesület) és az erdei iskolák. A Szorospatakon és Fenyves-pusztán működő erdei iskolák pedagógusok, szakavatott természetbúvárok segítségével mutatják be a hegyvidékek, illetve a vizek-vízpartok élővilágát már egészen óvodáskortól.