| |
Mielőtt Bodajk történetének részletes leírását folytatnám, szükségesnek tartom, hogy a Fejér Megyei Levéltár községtörténeti adattárából, a Fejér megyei településekre vonatkozó „cédulák" anyagából időrendben haladva külön fejezetben olyan adatokat is leírjak, melyek Bodajk történetét feltétlenül kiegészítik:
1641. márc. 16., Székesfehérvár: Weli székesfehérvári bég levele Iványoshoz, Nádasdy csókakői uradalmának tiszttartójához:
„A Bodajk és Söréd közötti határvita miatt a bodajkiakat sok kellemetlenség érte. A sörédi iszpaha többször meghurcolta őket, marhájukat elhajtotta. Nem is merik marháikat a sörédi határra hajtani. Szeretne segíteni rajtuk. Iszpahájukat már kerestette. A határra vonatkozó leveleket azonban Törökországban nem lehet megtalálni, bár azokért Konstantinápolyíg is leküldetett. Ha a határkérdés nem oldódik meg, Bodajk elpusztul, és ő kénytelen lesz a bodajkiakat elengedni máshova. Csak Nádasdy Ferenc segíthet. Ezért arra kérte Iványost, szerezzen a gróftól pecsétes írást a határra vonatkozólag. Ennek alapján a sörédi iszpahától elfoglalt földeket visszaadhatja a bodajkiaknak."
1662. febr. 25., Bodaik possessio, Csókakő tartozéka: Egésztelkes jobbágy: 18. Féltelkes jobbágy: 10. Summa pénzt adnak esztendőnként 60 Ft. Item két malomtul adnak két pár karmazsin csizmát. Egy öreg vadat avagy in specie, avagy készpénzül. Arató pénzt adnak: 8 Ft. Sörtés marhájoktul, amikor makk terem, mindenektül fizetnek 25 denárt. Szekeres pénzt adnak: 8 Ft. Szőlőhegyüket csak most építik.
1662. febr. 26., Bodajki lakosok összeírása:
Nagy Márton 1 sessiós
Horváth Mihály 1/2 sessiós
Nagy Bálint 1/2 sessiós
Kis Bencze 1 sessiós
Sigmond Istvány 1 sessiós
Hordy Benedek 1 sessiós
Tott György 1 sessiós
Bokor István 1 sessiós
Lady Ferenc 1/2 sessiós
Musslay Mátyás 1/2 sessiós
Szeles Lőrincz 1/2 sessiós
Kozma István 1 sessiós
Lady György 1 sessiós
lakács György 1/2 sessiós
Lengyel György 1/2 sessiós
Bokkor Mártony 1 sessiós
Nagy János 1 sessiós
Varga György 1 sessiós
Vörös Istók 1/2 sessiós
Szalay Mihály 1/2 sessiós
Erdély István 1 sessiós
Sigmond Miklós 1 sessiós
Szeőcs András 1 sessiós
Gerencsér Lukács 1 sessiós
Szottiak Mártony 1 sessiós
Keszegh Mihály 1 sessiós
Tott András 1 sessiós
Tott Mihály 1 sessiós
1670., Bodajk falu (Dorf Bodaik): 23 jobbágytelek contractus szerint 2 terminusra, Sz. Györgyre s űrnapjára 60 Ft-ot füzet. 2 malom után 3-3 Ft értékben l-l pár csizma. Egy szarvas vagy 8 Ft váltság. Arató pénz 8 Ft, fuvarpénz 8 Ft, makkolásért disznótized. Más terményből a töröknek adnak tizedet.
1671., Bodaik: 23 jobbágytelek, lakott, évente űrnapján és Sz. Mihálykor 60 Ft-ot fizetnek közösen, az itteni 2 malomtól 2 pár csizmát vagy 6 Ft censust adnak, 1 szarvast vagy 9 Ft váltságot adnak. Aratópénzre 8 Ft-ot adnak, fuvarért 8 Ft-ot fizetnek. A sertésekből tizedet adnak.
1696., Bodaik: Csókakő tartozéka, Hochburg örökösöké, lakott, féltelek 11, szántó 47 mérő, rét igen kevés. Erdő makkolásra s faizásra.
1701. júl. 18., Dica és adóösszeírás: Bodajk 102 dica után 198 forint 90 dénár adót fizetett.
Kolosváry Mihály járásában összeírt 20 község közül az adó nagysága tekintetében a 18. helyen állt.
1705. okt. 14., Bodajk: Szücs András bíró, Kovács István, Vas János, Vörös Gergely, Gulyás Péter esküdtek tanúsítják, hogy amikor a császári hadak 1704ben Veszprém városát felégették (május 31-én), az ezt követő hónapban Urli székesfehérvári parancsnok utasítására Csornai vajda rác katonáival 14 Öreg ökröt és 71 db harmad- és negyedfüves tehenet a faluból önkényesen elhajtott, amelyeket pedig igaz pénzükön szereztek a kurucoktól.
1710—11. évi összeírás, Bodaik: Hospesek, özvegyek, zsellérek száma: 42. ökrök száma: 29, tehenek száma: 52, lovak száma: 13, növendékmarhák száma: 24, juhok, kecskék száma: -, 1 éven felüli sertések száma: 32, bor, urnában: -, vetés pozsonyi mérőben: 159. Dicák száma: 84 1/2.
1711. Fejér megye felső járásában a kuruc háború alatt s főként a pestisben elhaltak összeírása. Bodajk: 104 fő.
1713. dec. 6., Bodajk: A bodajki bírák és esküdtek tanúsítják, hogy a vármegye szükségletére adtak 1711. nov.l - 1712. okt. végéig: vágót (vágómarhát) 1:330 font súlyút, szénát: 6 mázsát, fát: 4 ölet. Valamint 1712. nov. 1-től adtak: búzát kis mérővel: 16, fát: 4 1/4 ölet, abrakot pedig 2 esztendőre: az öreg mérővel: 5 1/2.
1718. febr. 19., Bodajk: A bodajki bírák aláírásukkal tanúsítják, hogy Ányos György főszolgabírónak „az Budáró rendeltetett hetelő gyalog emberekért és szekerekért" fizettek hónaponként az 1715. évre: júliusra 3 forint 80 dénárt, augusztusra 3 forint 4 dénárt, szeptemberre 3 forint 4 dénárt, októberre 3 forint 4 dénárt, novemberre 3 forint 42 dénárt. Az 1716. évre 7 forint 99 dénárt. Összesen 24 forint 33 dénárt.
1720., Bodajk: Egésztelkes jobbágy: 13, zsellér, féltelken: 7, zsellér negyedtelken: 4, összesen szántó: 443 1/2 mérő, rét: 24 kocsi. A szántók 2 nyomásban. Rét kevés, legelő elegendő. Erdő földesúri, de faizhatnak, s épületfát is kapnak. A lisztelő malom bevételének 1/3-a az övék, ez kb. 20 Ft. Terményeik eladásából 25 Ft bevétel.
1727. szept. 15-én Veszprém megye hivatalosan bizonyítja, hogy Bodaik 1647 óta kormányzata alá tartozott, és viselte a közterheket is.
1733., Bodajk: Az itt élő tanító jövedelme: Van megfelelő háza és kenje. Van négy kocsi szénát adó rétje - 1 kocsi helyben 2 Ft - értéke 8 Ft. Van két-két dűlős szántóföldje, mindegyik föld ad 5 pozsonyi köbölt, a hívek szántják, vetik és szállítják haza, de aratja maga a tanító, pénzértéke 7 Ft 50 dénár, készpénzben kap évente 8 Ft-ot, tíz köböl vegyes búza ára 5 Ft. Évenként a temetések után kap kb. 70 dénárt. Összesen 29 Ft 20 dénár. Tisztességesebb ellátásra lenne szüksége, a helység minőségét tekintve 40 Ft-ra.
1733. febr. 23-án kelt jelentésében Bodajkot Acsádi Ádám veszprémi püspök azon többségükben református vallású helységek között sorolja fel, amelynek református lelkésze van, de katolikus lelkigondozása nincs.
1733. Bodajk. A kis templom teljes rendbehozatalt igényelne. A szükséges dolgokkal fel van szerelve. A persely-pénz, amelyet vasár- és ünnepnapokon gyűjteni szoktak, évenként 60 Ft-ot jelent. A méltóságos grófné legátusának adni kell 300 Ft-ot. Az egész összeg tehát 360 Ft.
1738. jan. 23., Iparosok összeírása, Bodaik: 1 takács, 1 kovács, 1 molnár, 1 csizmadia, 1 mészáros, 1 szabó.
1745., Szfvár (Egyházmegyei Levéltár): Suma 389 katolikus +259 református, párok 77 katolikus + 30 református. Lakói nemzetiségre és nyelvre nézve magyarok, németek, szlovákok.
1752. ápr. 18-19., Fejér vármegye közgyűlésének jegyzőkönyve; témája a bodajki reformátusok vallásgyakorlata: A helytartótanács újból megküldte a megyének a bodajki helvét hitvallású lakosok kérelmét, akik elhalt prédikátoruk helyébe újat akarnak választani. Hochburg Anna Mária földesúrnőjük ehhez nem akar hozzájárulni. Hogy a bodajki reformátusok régi vallásgyakorlatukban megmaradhassanak, a helytartótanács megfelelő javaslat felterjesztését kérte. A közgyűlés elrendelte, hogy a helytartótanács intimátumát közöljék a földesúrnővel.
1757. febr. 14., Fejér vármegye közgyűlésének jegyzőkönyve: A közgyűlés Svaiczer András bodajki lakosnak elengedi az 1755-1756-ban reá kivetett 6 Ft-os taxát. 1759. ápr. 6. Fejér vármegye közgyűlési jegyzőkönyve: Bodajk községben egy Preisach-ezredbeli katona és a falu néhány lakosa közötti verekedés ügyében az illető katona parancsnoka, Bősz Imre követelésére a vármegye a sértett katonának orvosi költség és fájdalomdíj fejében Bodajk község részéről fizetendő 28 Ft-ot ítél meg, ezt az összeget azonban Bősznek Móron elkövetett excessusaival kiegyenlítettnek veszi.
1760. dec. 15., Fejér vármegye közgyűlési jegyzőkönyve: Vörös Zsigmond szolgabíró helyszíni vizsgálat után jelenti, hogy Szűcs János és Vörös István bodajki lakosok valóban súlyos tűzkárt szenvedtek, ezért a közgyűlés nevezetteket két évre minden közteher alól felmenteni.
1763. júl. 22., Mór: Gr. Berényi Mária testimonialisa: A csókakői dominiumnak azt a részét, mely édesanyja, gr. Hochburg Mária után divisionaliter neki jutott, tehát Bodajk és Sárkány egész falut, Kajmát és Tárnok egész pusztát, valamint Töröspuszta egy részét, nénjének, Gr. Lusinszky Györgyné gr. Berényi Erzsébetnek 32 évre zálogba adta azzal a feltétellel, hogy nővére a család adósságából reá eső 32 301 Ft évi kamatját, valamint a móri és bodajki kapucinusoknak járó adományt esztendőnként fizesse le. Ezenkívül 30 000 Ft 5%-os kamatjában 1500 Ft-ot kezéhez tegyen le. Gr. Berényi Mária 1766-ban már mint Zichy János felesége a zálogbaadást megerősítette.
1764. jan. 1., Mór: Báró Luzsénszky generális és felesége, gr. Berényi Erzsébet szerződése a bodajkiakkal:
Minden egészhelyes jobbágy esztendőnkint 6 Ft készpénzt fizet. Ezenkívül 3 meszel vajat, egy ludat, 16 csibét és 30 tojást ad. Karácsonyra az egész község egy ömivaló sertést, húsvétkor egy borjút és két bárányt, pünkösdkor egy bárányt szolgáltat be. Minden marhás gazda egy öl tűzifát vág, és szállít be a földesúrnak. Minden gyalog embernek télen öt öl fát kell vágni az uraság részére. A falu az uraság földjét jól megtrágyázni, megszántam, bevetni, learatni és beszállítani köteles. Minden évben kimutatják a községnek, hogy a földesúr részére mennyi szénát kell kaszálni, és boglyába rakni.
Amikor szükséges, vadászatra előállnak. Forspontot adni és levelet hordozni kötelesek. Minden terményből, kenderből, káposztából is dézsma jár. A dézsma kendert áztatni, töretni, megfonni és a takácsokkal megszövetni kötelesek. Zsellérek, özvegyek, akik rokkával keresik kenyerüket, esztendőnként 25 dénárt fizetnek, ezenkívül az uraságnak rostálási munkát kell végezniök, kendertörésben és fonásban pedig segítik a falut.
1768. ápr. 12., Bodajk: Csak négy év óta van szerződésük az urasággal. Azelőtt tetszés szerint kellett marhás vagy gyalogrobotot teljesíteni. Komáromba, Győrre, Nagyszombatba és Földvárra jártak hosszú fuvarba. Az uraság engedélyével két malmot építettek, melynek harmadrésze az övék. Erdejük volt, de épületfát onnan nem nyerhettek. Legelőjük elegendő lenne, de az uraság birkákat és tilost tart. Saját földjükön kívül Söréd és Töröspusztát minden adózás nélkül, Kajmátit csekély árendában, Tárnokot pedig boglyapénzben bírták. Egészhelyesnek 78, félhelyesnek 40 és fertályosnak 20 pozsonyi mérő földje volt. Egy gazdának az irtásokon kívül 2-3 szekér szénája termett. 71 jobbágynak 42 6/8 sessiója volt. A belsőségekbe 92 2/8 pozsonyi mérő búzát lehetett vetni. 1339 hold szántófölddel rendelkeztek, és rétjeiken 189 szekér széna termett. Terheik: 2540 3/8 nap marhás vagy ehelyett 5121 2/8 nap gyalogrobot, 71 Ft census, 44 1/8 öl tűzifa, 256 2/4 font fonás, 44 1/8 itce vaj, 85 2/4 kappan, 85 2/4 csirke és 513 tojás. A jobbágyokon kívül 27 zsellér és 7 lakó volt.
1770., Bodaik (az iskolamester feljegyzése): Kat. tanító: Kovalik Mihály. 30 tanítványa van. Javadalma: 10 Ft, 7 mérő búza, 1/2 mázsa hús. Az 1774-75-ös katonai évre adóösszeírás:
Bodaik: Jobbágyok 74, fiaik (16 éven felül) 40, testvérek 6, zsellérek 73, lakók 10, szolgák 16, szolgálók 2, kézművesek 36, kereskedő 1. Ökrök: 106, Tehenek: 71, tinók: 20, borjúk: 27, lovak: 86, sertések: 46, juhok, kecskék: Házak: 152 (3.osztályú), szántó (holdakban): 855, rét: 342, szőlő (kapás): 201, malmok-vízi: 1/2, száraz: -.
1776. évi feljegyzés a lakosságról, Bodaik: Teljes lélekszám: 1205 személy, ebből felnőtt 672, 15 éven aluli 533 személy, 1776-ban meghalt 76 személy (47 férfi és 29 nő), született 85 személy (44 fiú és 41 lány), új házaspárok száma 13. A katolikusok a veszprémi püspökséghez tartoznak, adminisztrátora és egyháza van, a reformátusok Csurgóra járnak istentiszteletre.
1780. máj. 11. Bodaik mezőváros kiadványa, amelyben kéri illetékeseket, hogy a verbunkosok által katonának befogott Pintér Jakabot eresszék vissza. 1782., Bodajk: A Bakony hegy tövében érczes vizek vannak. Egyik ilyen Bodajkon található.
1783. máj. 22., Fejér vármegye Közgyűlési jegyzőkönyve: Mór és Bodajk reformátusainak a Helytartótanács nem engedélyezi a magán vallásgyakorlatot. A szomszédos, így a csurgói gyülekezethez utasítja őket.
1783. aug. 23., Bodajk: A református felekezetű lakosoknak a királyhoz tett felterjesztéséből: 1681-ig vallásukat háborítatlanul gyakorolták, kérik a templom és iskola építésének engedélyezését 400 lelket számláló hívek számára. Kérvényükben rámutatnak arra, hogy a környékből igen sokan keresik fel az ottani hévvizes fürdőt, ezeknek templom híján lelki vigaszt nem nyújthatnak.
1783., A móri kerület iskolamestereinek összeírásából, Bodaik mezőváros: Kat. tanítója van, Kunkl Gáspár. Háza az egyházé, 2 szoba, konyha, kamra, pince és istálló. Egyik szoba tanterem. Tanít magyarul és németül. Tanulói száma 46 kat. fiú és 20 kat. leány.
1784-1787, II. József-kori népességösszeírás: Helység neve: Bodaik mezőváros. Házak száma: 215. Családok száma: 288. Tényleges népesség száma: 1446. Papok száma: 5. Nők száma: 713. Nemesek száma: 12. Jobbágyok száma: 79. Polgár és paraszt Örököse: 73. Zsellér: 230. Egyéb: 33. Polgárok és mesteremberek száma: 30. Gyermekek száma: (1-12 éves): 202 és (13-17 éves): 54. 1786-87., Magyarországi templomok leírása, székesfehérvári püspökség, Bodaik anyaegyház: Kapucinus kolostor, templomuk Mária tiszteletére plébánia is. 1050 lélek. Nyilvános kápolna: Sz. József és másik Sz. Vendel tiszteletére. 6 malom és uradalmi ház 59 lélek.
Filiái: Csurgó, Balinka, Csókakő, Söréd.
1786. máj. 31., Bodajk. A falu református jobbágysága Klobusiczky József földesúrhoz: A helytartótanácshoz fordultak, hogy engedjék meg református tanító alkalmazását. Úgy gondolják, ügyükben ellenkezés tapasztalható, mert egy megyei commisio érkezését várják. Segítségét kérik.
1789. febr. 12., Bodajk: gr. Zichy Anna gr. Klobusiczky József felesége és Zichy Josepha gr. Bethlen József felesége osztoznak édesanyjuktól, gr. Berényi Máriától örökölt jószágon. Zichy Anna kapja Bodajkot Kajmacs pusztával. Zichy Josepha kapja Sárkány és Seréd falvakat Tárnok pusztával.
1791., Bodajk: Jobbágyok összeírása az úrbéres szolgáltatásaikkal. Az összeírás utcánként: „Öreg utca", „Burgundia", „Kálvária allya", „Templom utca", „Ujj utca", „Tabány utca": 88 jobbágy, 135 zsellér, 39 alzsellér, 8 árendátor. A jobbágyság megoszlása: egésztelkes: 12, 1 1/4 telkes: 1, 3/4 telkes: 1, 2/4 telkes: 47, 1/4 telkes: 27. A telkiállomány összesen 44 1/4 telek.
A falu ad természetben: 46 pint vajat, 77 kappant, 107 csirkét, 552 tojást. Úrbéres faszolgáltatás nincs, mivel bér ellenében Tárnok területén faiznak. A falu 1/2 évet kocsmái, melyet az uradalom 250 Ft-ért árendál. A robot természetben 1924 igás, 1798 kézi, 9 7/8 hosszú fuvar.
1 egésztelek: 24 hold szántó és 10 falc (kaszás) kaszáló. Kilencedet adnak az uradalomnak, tized váltsága 150 Ft. A gyógyfürdőben 1 kád taxája 9 krajcár, az elmúlt évi bevétel 127 Ft volt. Vásár: pünkösd keddjén és szept. 8-án. Allodiális szántó 2 táblában, 1790-ben itt 230 mérő kétszeres, 60 mérő árpa, 226 mérő zab termett. Tized és kilenced bevétel 86 1/2 mérő búza, 290 mérő kétszeres, 44 mérő árpa, 261 mérő zab volt. Allodiális szőlő nincs a faluban, a bortized 150 urna, amit helyben adnak el, serfőző nincs, pálinkafőző a vendégfogadónál, az uradalom istállójában 6 db magyar fejőstehén, juhászatban: 586 db öreg juh és 291 db bárány, legfeljebb 1000 db juh számára van legelő, a kosok merinóiak, uradalmi rétről 167 kocsi széna. A legelő nem elegendő az oppidum számára, Tárnok területén 250 Ft-ért bérelnek legelőt. A kenderföldekről az uradalom 159 font kendert kap, káposztaföldekről 1900 fej káposztát.
Téglaszín igen rossz állapotban, mészégetésért 1 mérő után 15 dénár bér jár. A Bodajk területén 500 hold 276 négyszögöl erdő évi bevétele 444 Ft 40 8/16 kr. Kajmacs területén 187 hold 1003 négyszögöl erdő, 1790-ben makkbér 60 Ft.
Az uradalmi házak táblázata:
A malmok táblázata:
1792. nov. 20., Bodajk: gr. Klobusitzkyné zálogba adja birtokrészét három esztendőre. A zálogtárgyat így írja le: „... Bodajki mezővárosomban, úgy Kajmáthi és Törösi pusztáimban s ezeknek határaiban lévő szántó földeimet, Réttyeimet, úgy Birka tartásban lévő Jussomat, Bodaiki Jobbágyaimtól járandó Gabona, Bor és többi kilenczedet és Kajmati Pusztán legellő mezőtül Bodaiki Jobbágyim által eddig fizetett 40 forintokat, vagy az helett Jobbágyimtul vivendö aequivalenst, azon föllül Bodaiki Urbarialis Tabellában lévő Jobbágyimnak és Zsellérimnek Robottyát s Füst Pénzbéli Adóját, és azokon kívül azon Taxás Zselléreimet (akik 220, azaz kétszázhúsz forintokat fizettek)..." Az árenda feltételei:
| |