Előző fejezet Következő fejezet

11. 1848-1849. Bodajkon

 

Ebben az időszakban először is az 1848 nyarán lezajlott népképviseleti választásokról kell szólnunk, amelynek bodajki eseményei országszerte felkeltették a figyelmet.

Madarász József kezdeményezésére Bodajk ekkor népképviseleti választókerület székhelye lett. Így döntött az 1848. április 19-i megyei kisgyűlés és május 2-i közgyűlés. Ez utóbbin Bodajkról a bíró és a jegyző vett részt, akik a megyei bizottmány tagjai lettek.

Madarász radikális politikai nézetei feltétlen támogatóját, Salamon Györgyöt ajánlotta a kerület képviselőjének, a liberálisok jelöltje gróf Festetics Géza volt. A választást 1848. június 20-án tartották, de már az előző hetekben erős agitáció folyt Bodajkon. A választás során a két tábor összecsapásának egy halálos áldozata és több súlyos sebesültje volt. A bodajki véres választás országos botrányt kavart, amelyben nemzetiségi és felekezeti ellentétek kerültek felszínre. A Közlöny 1848. június 25-i száma a következőképpen számolt be a választásról: „Bodajkon iszonyatos vérengzés szakította félbe a szavazást, melyet Festetics Géza pártja idézett elő, midőn kisebbségben maradását látta. A vérengzést az ő lerészegedett emberei követték el, akiket Luzsénszky a helyszínre vezetett és lelkesített. Az elnök és a főbíró biztos menedékhelyükön várták a vihar elmúlását."

Az alispán másnap, június 21-én vizsgálóbizottságot küldött ki Bodajkra. Palóczy László, a képviselőház korelnöke a választást „a hibák és fogyatkozások miatt" érvénytelenítette és megsemmisítette. A megismételt választás napjául július 23-át jelölte meg. Ezen a választáson minimális többséggel (907:896 arányban) Festetics Géza győzőtt, ő lett a bodajki választókerület követe. A véres események résztvevőit - összesen 29 vádlottat - 1849. február 21-én állították a megyei törvényszék elé.

Az események között utalok itt arra a bodajki zsellérmozgaiomra, amely 1848 áprilisában, májusában volt, s amelyet a „Birtokviszonyok Bodajkon" című fejezetben említettem.

1848 nyarán, augusztus 16-ig Bodajkon herceg Schwarzenberg gyalogezred hadfoglaló bizottsága állomásozott, innen ekkor Székesfehérvárra távozott. Augusztus végén kezdődött meg az önkéntesek toborzása, ekkor még „igen gyéren mutatkoztak": Bodajkon 2 fő jelentkezett, de az ősz folyamán végül is 104 bodajki egyént soroztak be a nemzetőrségbe.

A menekülő Jellasics október 1-jén vonult át a mezővároson, 1882 Ft értékű kárt okozva a lakosoknak. 40 háztartást dúltak fei3 a borospincéket feltörték, kocsikat foglaltak le, ökröket, lovakat hajtottak el. Az uradalom kára a 3000 Ft-ot is meghaladta. Élelmet, 300 akó bort, 26 szarvasmarhát vittek el innét a horvátok. Ezt követően a Nógrád megyei őrsereg tartózkodott Bodajkon. 1848. december 30-án, a vesztes móri ütközetet követően a császári csapatok megrongálták a mezővárost. Házanként 20-25 katonát szállásoltak el, a bíró házát feldúlták, a beszedett adót magukkal vitték.

1849 augusztusának végén a Jablonowsky ezred egy különítménye kutatott fegyver után Bodajkon. Szeptember 17-én pedig kisebb verekedés volt: a kisbírót megverték a lakosok. Szeptember 20-án három lakost, akik mások fiai helyett pénzért álltak katonának, de onnét megszöktek, újból besoroztak.

 
A kastély - turistaszálló

 

  
Előző fejezet Következő fejezet