Előző fejezet Következő fejezet

13. A falu élete a korabeli sajtóban 1900-1921 között

 

A századfordulót követően szinte az első világháborúig nagyobb, jelentős esemény nem történt Bodajkon. A falu élte mindennapos életét az akkori lehetőségek szerint. Munkaalkalom úgy, mint az egész országban vidéken, Bodajkon sem nagyon adódott. Uradalmi cselédek meglehetősen biztos megélhetéssel, nem különösebben nagyszámú olyan parasztság, kik birtokukból meg tudtak élni, kisbirtokos parasztság, kik már nehezebben éltek, majd a nincstelen napszámosok, alkalmi munkások: ezek képezték a szegény réteget.

A XX. század elején egyébként is általános a szegényedés a lakosság körében. Az egykori mezőváros kisközségi rangra süllyedt. Az agrárszocialista mozgalmak 1905-től jelentkeztek, 1906-ban a földmunkások szervezeti összefogása Bodajkon is megtörtént. A földmunkások földosztást követeltek, de erre első alkalommal csak az 1918—1919-es forradalmak idején került sor.

Ha ebben az időszakban nagyobb jelentőségű dolgok nem is voltak, de a község életében történtek olyan nem mindennapos események, melyek a falu életében jelentőséggel bírtak. Részben írtunk már ezekről a Bodajk az 1849— 1914 közötti időszakban című fejezetben. Most itt viszont a korabeli sajtóból a Fejérmegyei Napló, a Székesfehérvár és Vidéke, illetve a Moór és Vidéke elnevezésű lapokból - tematikus csoportosításban ragadunk ki néhányat ezekből a „nem mindennapi eseményekből". Kezdjük a sort a kultúra és a szórakozás, szórakoztatás eseményeivel.

Fejérmegyei Napló, 1900. máj. 10.: Paraszt-színház Bodajkon.

„Bodaik fáradhatatlan, leleményes és vállalkozó szellemű plébánosa, Szentiványi Károly, aki a községben virágzó kath. kört és fogyasztási szövetkezetet alakított - sőt a szövetkezetet legközelebb filiájában, Csurgón is megalapítani szándékozik -, és ezen eszközök által máris lüktető kath. közéletet létesített községében, legutóbb egy újabb praktikus, de nem csekély fáradtságot igénylő vállalkozásba fogott.

Az ifjúság önképzésére és hívei szórakoztatására, nagyobb részt földműves ifjakból és lányokból álló színtársulatot alakított, akikkel népszínmű irodalmunk kiválóbb termékeit adatja elő. A község központján, híveiből alakított részvénytársaság hozzájárulásával, egy pompás Kuriális házat vásárolt több ezer forintért. Ezt átalakította úgy, hogy benne a kath. kör és a szövetkezetek is kényelmesen otthont találjanak. Tágas udvara pedig, hol pázsitos terek és telepágyak vannak, nyáron át a falu ifjúságának vasárnapi gyűlhelyül szolgál, és ezáltal egyéb erkölcsrontó szórakozástól, botrányos korcsmározás és mulatozástól teljesen el vonatnak. Az iparos ifjúsággal már a télen át tett próbát, és a kör nagytermében a farsang három utolsó napján meglepő sikerrel adatta elő Bodnár Zsigmond: Stiglincek című színművét. Majd április 29-én és május 6-án adták elő Vidor Pál: „Vereshajú" színművét 20 paraszti fiatal szereplővel. A vállalkozás kitűnően bevágott. A nézőtér zsúfolásig megtelt, mert hát mindenki akarta látni a leányát, fiát, húgát játszani. De élvezettel nézték az előadást az értelmiségiek is, akiknek sorában ott láttuk Spányi Béla festőművészünket is nejével."

Moór és Vidéke, 1900. júl. 16.:

„A bodajki Anna-bál, melyet tudvalevőleg a bodajki önk. tűzoltó egylet a saját pénztára javára f. hó 29-én rendez, felette élvezetesnek ígérkezik. Értesülésünk szerint nemcsak Moórról és a közeli vidékről, hanem Székesfehérvárról, sőt még a fővárosból is nagy számú vendég lesz jelen. A rendezőség dicséretes buzgalommal elkövet minden lehetőt, hogy a vendégek magukat kitűnően érezzék, és hogy e mulatság örömét egyhamar el ne feledjék." A bál után az újság „Fényesen sikerült Anna-bál" címen számol be hosszan a kiemelkedően sikerült rendezvényről.

Moór és Vidéke, 1901. aug. 4.: Gyermekbál Bodajkon. Jeszenszky Lajos, bodajki gyógyszerész f. hó 10-én gyermekbált rendez. A meghívó szövege a következő:

„Kedves Gyermekem!

Bodajkon 1901. évi aug. hó 10-én, szombaton a fürdőház termében gyermekbál lesz. Ezen mulatságra midőn tégedet szeretettel meghívlak, tudatom veled, hogy a jelzett napon d.u. 6 órától este 9 óráig ti lesztek az urak. Lesz ott sétahangverseny, tánc, cica koncert, szavalat, szépség-, alma-, visító- stb., stb. verseny, jutalmak- és díjakkal és sok más látni és nevetni való. Hozzátok hát el e napon kedves szüleiteket és a hozzátok tartozókat. Kezdete a mulatságnak d.u. 6 órakor. Belépő díj zene stb. költségek fedezésére személyenként 50 fillér.

Eljöjjetek!

Üdvözöl igaz pajtásotok, a Patikárius bácsi."

A Moór és Vidéke 1902. júl. 27-én és aug. 3-án ismét egy fényesen sikerült bodajki Anna-bálról számol be, melyet az önkéntes tűzoltó egylet rendezett.

Moór és Vidéke, 1903. jan. 11.: „Dalestély Bodajkon. A bodajki ev. ref. egyház újonnan alakult dalkara saját pénztára javára 1903. évi január hó 18-án dalestélyt rendez. Műsor:

  1. Hymnus, énekli a dalkar.
  2. Ivás közben Petőfi S.-tól. Szavalja: Kovach Lajos.
  3. Népdalok - énekli a dalkar.
  4. Víg szavalatok. Előadja: Kovách Károly.
  5. Október 6. Veress J.-től, énekli a dalkar.
  6. Csokonai. Szavalja: Förhécz Sándor.
  7. Kossuth Lajos, énekli a dalkar.

A Dalestély kezdete este fél 8 órakor. Belépődíj: személyenként 80 fillér. Családjegy 2 Korona."

A bodajki önk. tűzoltó egyesület zártkörű táncvigalmat rendez Rafli Antal vendéglőjében 1903. évi február hó 1-jén.

Moór és Vidéke, 1903. júl. 26.: „Népünnepély Bodajkon. A Székesfehérvári Polgári dalkör aug. hó 15-én hangversennyel, színielőadással egybekötött nagy népünnepélyt rendez Bodajkon, ahova ez alkalommal különvonat is megy.

A Fejérmegyei Napló 1903. aug. 17-én hosszú cikket szentel „A bodajki népünnepélynek, melyet a Szfvári Polgári Dalkör f. hó 15-én az ottani Rózsa-lakban rendezett", és amely „kitűnően sikerült, és a résztvevőknek felejthetetlen élményt nyújtott".

Moór és Vidéke, 1903. aug. 23.: „Tűzoltó mulatság Bodajkon. Mint általában minden mulatság iránt, melyet Jeszenszky Lajos bodajki gyógyszerész rendez, most is nemcsak Bodajkon, hanem Mórott és Székesfehérvárott is általános érdeklődés mutatkozik a tűzoltói mulatság iránt, melyet Jeszenszky jövő vasárnap, f. hó 30-án rendez Bodajkon.

A népünnepély sorrendje:

  1. Délután 3 órakor felvonulás és díszgyakorlat a fürdőnél levő malom előtti téren.
  2. A szolgálati érmek átadása.
  3. Bodajk elöljárósága a község által most hozatott tűzi fecskendőt átadja a tűzoltóságnak.
  4. Tréfás versenyek díjakkal.
  5. Tűzijáték a fürdőház mögötti téren, melynek kezdetét görögtűzfény és hármas kürtszó jelzi.
  6. Tánc reggelig. A mulatságra a belépő díj mindössze 50 fillér. Külön meghívók nem lesznek kibocsájtva."

A bodajki Anna-bál, mely 1904. július 24-én tartatott meg, mint 12 év óta mindig, most is minden tekintetben fényesen sikerült.

1905. aug. 23.: Anna-bál Bodajkon.

Műkedvelői előadás Bodajkon. A bodajki ev.ref. ifjúság 1905. december hó 26-án Bauer István vendéglőjében jótékony célú műkedvelői színielőadást tart. Előadva lesz: „Felhő Klári", írta: Rátkai László, rendező: Szalay Károly. A bevétel tiszta jövedelme a bodajki ev. ref. egyház orgona javára fordíttatik. Szereplők: Kovács Mária, Horváth János, Szalay Aranka, Kovács Lídia, Zsigmond Sándor, Kovács Károly, Kovács Sándor, Rácz János, Viola Éva, Horváth Júlia, Horváth Zsófia, Zsigmond József, Kovács Gábor, Horváth Mihály, Kovács József, Keresztyén János, Kovács Júlia, Horváth István.

1908. ápr. 19-én és 20-án a bodajki református ifjúság műkedvelő előadást tart Czermann Ignác vendéglőjében. Színre kerül „Az Ördög mátkája" énekes színmű 3 felvonásban. Rendezi: Szalay Károly. Szereplők: Kovács József, Kovács Lajos, Zsigmond Zsófia, Keresztyén Zsófia, Szily Aranka, Keresztyén János, Kovács Lídia, Füredi Zsófia, Kovács Gábor, Zsigmond Sándor, Jánosi Imre, Kovács József, Kovács István, Rigó Gábor, Förhécz Károly, Füredi János, Horváth István, Takács István, Horváth Mihály, Füredi Zsófia."

1908. május 28-án Táncmulatság Bodajkon Rafli Antal vendéglőjében a fürdő megnyitás alkalmából.

Fejérmegyei Napló, 1908. júl. 4.: Nyári mulatság Bodajkon. Megyénk kies fekvésű fürdőhelye, Bodajk kellemes nyári mulatságot kínál fel a holnapi napon, vasárnap látogatóinak.

„A Magyar Szent Korona Országos Vasutas Szövetség" székesfehérvári kerülete a Polgári dalkör közreműködésével 1908. július 5-én (vasárnap) Bodajkra kirándulást és tánccal egybekötött nyári mulatságot rendez. Indulás különvonaton Székesfehérvárról július 5-én délután, 1.20 órakor."

Fejérmegyei Napló, 1908. júl. 23.: „Anna-bál Bodajkon. Az idei bodajki Anna-bál szombaton este fog megtartatni. Az idei Anna-bál még fényesebbnek ígérkezik, mint az eddigiek voltak. Megyénk híres fekvésű fürdőhelyén tartani szokott Anna-bál összehozza a megye felső részének aranyifjúságát. Az idei Annabált azért is jelezhetjük fényesebbnek, mert a nagy fürdőpublikum, Budapest szépei fognak elsősorban közreműködni a sikerekben s a remények valóra válásában." Fejérmegyei Napló, 1908. aug. 1.: „Cabaret Bodajkon. Fényes poetikus művészi élvezetben volt része Bodajk fürdő, nyaraló közösségének vasárnap délután. A kies fekvésű fürdő közönsége, amelynek a modern fürdők kényelméből nem jut rész, ezúttal maga csinált magának egy jó napot, egy kedves emlékezetes hangversenyt táncmulatsággal egybekötve."

Székesfehérvár és Vidéke, 1908. aug. 8.: A katolikus népszövetség bodajki és székesfehérvári csoportja a környékbeli csoportokkal karöltve augusztus 16-án (vasárnap) a katolikus sajtó céljaira Bodajkon, a Gaja-völgyi erdőben népszövetségi ünnepélyt rendez. Kezdete délután 3 órakor. Belépti-díj személyenként 50 fillér. Családjegy (5 személyre) 2 korona.

A bodajki Anna-bál 1909. aug. 1-én került megtartásra hatalmas közönséggel. A bodajki iparos ifjúság 1910. febr. 6-án sikeres mulatságot tartott.

1910. aug. 2.: Anna-bál Bodajkon a megszokott sikerrel.

1910.aug. 9.: Nagyszerű mulatság hangversennyel egybekötve zajlott le Bodajkon a Rafli-féle vendéglőben.

1911.jan. 14-én nagy létszámmal megtartásra került a népakadémia.

1911.dec. 6. A bodajki népakadémia megtartotta folytatólagos előadását.

1912. ápr. 8-án a bodajki ref. ifjúság műkedvelői előadást tartott a ref. orgona alap javára. Műsor: I. „Az egyetlen leány." Rendezte: Szabó Kálmán ref. tanító. II. „Az első szerelmes levél." Monológ, előadja Janotta Janka. III. „Férjhez menjek?" Víg monológ, előadja: Grünfeld Ilonka. IV. „A föld és népei." Víg monológ. Előadja: Szabó Kálmán. Az előadást zártkörű táncvigadalom követi.

1913. jún. 15-én a Moór és Vidéke újság a következőt írja: „Sportünnepély Bodajkon. A székesfehérvári „Egyetértés" torna csapat július 6-án országúti futó- és kerékpárversennyel egybekötött sportünnepélyt rendez Bodajkon a fürdőkertben. Tekeverseny, szerencsekerék, szórakoztató bohóságok, úszóverseny, lassúsági kerékpárverseny. Hölgy szépségverseny. Este 8 órakor nagy cabaret előadás, utána pedig tánc reggelig."

Erről a nagyszabású sportünnepélyről a megrendezés napján, július 6-án és utána, július 10-én is ír a sajtó.

1913. jún. 29-én turista kirándulás Bodajkra a Gaja-völgybe különvonattal. Fejérmegyei Napló, 1913. júl. 2.: Kabaré est Bodajkon. Kellemes szórakoztató előadást rendeztek a bodajki fürdővendégek a helyi műkedvelő erők bevonásával. Az estély nem annyira kabarénak, mint inkább hangversenynek mondható, mert a műsor klasszikus zeneszámokból és komoly szavalatokból állott. A mutatáshoz szükséges víg kedélyt a műsor utolsó száma hozta meg. Ugyanis „Bodajki apróságok" címen Kisjeszeni Jeszenszky Lajos bodajki patikus énekelt.

Fejérmegyei Napló, 193. aug. 6.:

„Kirándulás. A Déli Vasúti Műhely Dalegyesület vasárnapi kirándulása igen szépen sikerük. A délutáni különvonattal érkező helyi és Bodajk környékbeli közönség megérkezésekor a kerékpárosok és futók izgalmas versenyében gyönyörködött. Majd utána kezdődött az igen élvezetes tartalmú műsor. A dalárda Kneiffel Ferenc mesteri vezetésével igen szépen és precízen előadott énekekkel szórakoztatta a hálás közönséget. Pétermann Ferenc „Cinka Panna" költeményt szavalta. Az énekszámok között tekeverseny, majd női és férfi szépségverseny volt. A legtöbb szavazatot Almási Mariska kapta. A férfi díj nyertese Balogh Sándor lett. A szórakoztató játékok után tánc következett.

1914. jan. 25-én a bodajki iparos ifjúság nagyszabású táncmulatságot tartott.

1914. febr. 14-én a bodajki ifjúság az ifjúsági könyvtár javára műkedvelői színielőadással egybekötött táncvigalmat rendezett a Czermann-féle vendéglőben. Előadták az „Erdők királya" című népszínművet. Tóth Kató fáradtságos munkájának gyümölcsét mutatta be Pintér György káplán és a nehéz munkában buzgó segítője, Winkler Mihály tanító, kikről mint az előadás rendezőiről az elismerés legméltóbb hangján kell megemlékezni.

1914. febr. 22-én farsangi mulatság Bodajkon a Rafli-féle vendéglőben. 1914. júl. 5.: A Móri Járási Jegyző Egylet által Bodajkon a jegyzők árvaháza javára rendezett táncmulatság úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült.

Fejérmegyei Napló, 1920. aug. 17.: „Mesedélután Bodajkon. Vasárnap délután fél 4 órakor a MOVE bodajki alosztályának női csoportja fényesen sikerült mesedélutánt rendezett özv. Cserny Adolfné vezetése mellett a Rafli-féle vendéglő nagytermében. A gyermekekből és felnőttekből álló nagyszámú hallgatóság a MOVE budapesti titkárnőjének, Marsovszkynénak beszédét, a műsoron szereplő meséket és szavalatokat a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta végig. Kacskovics Rózsika tisztán csengő éneke szűnni nem akaró tetszésnyilvánításokra adott alkalmat. A hazafias szellemtől gazdag műsor hatása alatt az előadás után a közönség soraiból a még nem MOVE tagok százai iratkoztak be az egyesületbe."

Ezekből az újságidézetekből érzékeltetni lehet, hogy az 1900-as évek elején milyen pezsgő kulturális élet volt Bodajkon. Bár csak egy töredéke került bemutatásra az ilyen eseményeknek, az látszik, hogy az ifjúság és a felnőtt bodajkiak megtalálták maguknak az öntevékeny szórakozási lehetőségeket.

Természetesen nagy szerepe volt a fürdőhely jellegének is és a szórakozni vágyó üdülőknek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Gaja-völgy országosan is ismert kirándulóhely, mely vonzotta a környék és Budapest szabadba vágyóit is. Budapestről rendszeresen jöttek Bodajkra kiránduló különvonatok. A helyi öntevékeny kultúrcsoportok állandó szórakozást biztosítottak a helyi lakosoknak, úgy is mint szereplőknek, résztvevőknek és mint közönségnek is. A mindenkori tanítók és lelkészek irányításával, vezetésével működtek az öntevékeny színjátszó együttesek, dalkörök. Ez a közművelődési jelenség már a XIX. században is kimutatható. Bodajk közművelődése mindig nagy szerepet töltött be a bodajkiak életében, és az egész környéken nagy híre volt. Folytassuk most az összeállítást néhány jelentősebb politikai eseménnyel a sajtó híranyagából.

Mivel ebben a 20 éves időszakban Bodajk választási kerület székhelye, a politikai eseményeket is elsődlegesen a választások jelentették, így a tallózást az újságokból is zömével ezek teszik ki.

1900. febr. 18.: Községi választások. Bodaikon bíró lett Papp Móritz, törvénybíró Faragó Antal, pénztárnok Förhécz Sándor, közgyám Kovács László.

1900. szept. 2.: Benkő József, Bodajk község népszerű segédjegyzője és h. anyakönyvvezető a jobb javadalmazású csákberényi segédjegyzői és h. anyakönyvvezetői állást elnyervén Bodajkrói végleg távozott.

1901. szept. 23., Moór és Vidéke: Segédjegyző választás Bodajkon. A képviselő-testület egyhangúlag Püspök Imrét választotta meg községi segédjegyzővé.

1901. szept. 17.: A bodajki kerületben három jelölt veszi fel a küzdelmet, Kovács Endre függetlenségi, Baross Károly kormánypárti és dr. Kéthly Károly néppárti.

1901. okt. 3.: A bodajki választás. Botrányokkal telített választási küzdelem zajlott le a bodajki választási kerületben. Eredmény: A kormánypárt képviselője, Baross Károly 177 szótöbbséggel a Néppárt képviselője, dr. Kéthly Károly felett.

1902. szept. 21-én a bodajki választókerület függetlenségi és 48-as pártja elfelejthetetlen legnagyobbunk, Kossuth Lajos születésének 100. éves fordulóján népmulatsággal egybekötött hazafias emlékünnepélyt rendez.

1903. nov. 1., Fejérmegyei Napló: „Képviselő-választás. A bodajki kerület aligha várja meg az általános képviselő-választások idejét. Baross Károly, a kerület országgyűlési képviselője, akin már a választások idején is nagyfokú idegesség volt konstatálható, - mint értesülünk - agylágyulásba esett. Mint ilyen, természetesen képtelen a mandátum betöltésére. A kerület erősen mozgolódik a választás érdekében, mint halljuk, vannak egyesek, kik Mahfalvay Géza földművelésügyi államtitkárnak szeretnék  juttatni a mandátumot.  Beszélnek Széchenyi Viktor grófnak, a nagytehetségű főúrnak jelöltségéről, akiről azonban aligha hisszük, hogy a Tisza-kormány tiszavirág-életű pártjában helyet foglalni óhajtana. Báró Manndorf Géza jelöltsége is kedves sokak szemében. A mi meggyőződésünk azonban az, hogy a bodajki kerületben a néppártnak van legerősebb talaja, s egy népszerű kerületbeli férfiú okvetlen diadalra vinné a néppárt lobogóját."

1904. febr. 6-án Fejér vármegye központi választmánya Huszár Ágost alispán elnöklete alatt ülést tartott. Tárgya a bodajki választás volt.

1904. febr. 18-án Bodajkon megtartott képviselő-választásnál az abszolút többséget az egyik jelölt sem nyervén el, Fejér vármegye központi választmánya a legtöbb szavazatot nyert két képviselőjelöltre, Perczel Bélára és Széchenyi Viktor grófra vonatkozólag a választást újból elrendelte február 18-ára.

Fejérmegyei Napló 1904. febr. 9-én, 11-én, 13-án, 18-án, 20-án, 23-án, 27-én, márc. 3-án és 8-án nagy terjedelemben és részletesen ír a bodajki választásról. A bodajki választási pártharcokról 1904. febr. 13-án „Választási affér" címmel ír a Fejérmegyei Napló.

1904. febr. 18. A bodajki mandátum.: Hatalmas választási küzdelem volt. Botrányoktól is lehetett tartani, és ezért a rend biztosítása érdekében megfelelő számú csendőr, a 69. gyalogezred egy százada s a helybeli uhlanus ezred egy osztálya lett megbízva. A választás eredménye: Perczel 1100, Szeles 760, Széchenyi 400 szavazatával zárult.

A Moór és Vidéke 1904. febr. 21-én szintén részletesen ír a febr. 18-án megtartott bodajki választásról.

1904. febr. 27-én a Fejérmegyei Napló „A bodajki mandátum" címmel erősen szélsőséges és zsidóellenes tartalmú cikket jelentetett meg. „Konc vagy becsület" címmel ír 1904. márc. 8-án szintén a Fejérmegyei Napló erről a témáról.

1904. május 10-én Andocsy Ferenc került megválasztásra a nyugdíjazás folytán megüresedett Bodajk-Söréd körjegyzői állásra.

1905. jan. 28.: A bodajki kerület választói óriás lelkesedéssel s 1288 szavazattal választották meg képviselőjüknek Batthyány Lajos grófot.

Mór és Vidéke 1905. jan. 29-én egész oldalas cikkben részletesen írja le a jan. 26-án tartott bodajki választást.

1906. márc. 15.: A bodajki kerület függetlenségi pártjának ünnepe. Községi tisztújítások. Múlt héten, 1909. jan. 18-án ejtették meg Bodajkon a községi tisztújítást a következő eredménnyel:

bíró: Papp Móritz,

törvénybíró: Kovács László,

közgyám: Förhécz Sándor,

pénztárnok: Moró Mihály,

elöljárók: Kiss György, A. Kovács József, Várkonyi János, id. Hegyi Mihály.

Fejérmegyei Napló, 1910. márc. 26.: Őfelsége 80. születése napján Grünfeld Jakab nagybirtokost a vaskorona renddel tüntették ki.

Az 1910. dec. 6-i képviselő-választásról: Néppárt - Zichy Aladár gróf 1135 szavazattal lett a bodajki kerület képviselője. A Függetlenségi Párt jelöltje, Horváth Jenő 415 szavazatot kapott.

1912. febr. 4. Községi tisztújítások Bodajkon:

bíró: Förhécz Sándor,

törvénybíró: Várkonyi János,

pénztárnok: Kiss György,

közgyám: Papp Móritz,

elöljárók: Hegyi Mihály, Szüts István, Krár István és Keresztyén János.

1912. május 14-én a Fejérmegyei Napló - gróf Zichy Aladár választói között címmel terjedelmesen számol be a bodajki eseményekről.

1914. ápr. 5., Mór és Vidéke: Móri választókerület. A választókerületek új beosztása értelmében Bodajk megszűnt választási székhely lenni. Választókerületünk ezentúl Mór lesz.

1914. jún. 14. Néppárti nagygyűlés Bodajkon.

Népfelkelői bemutató szemléket Bodajkon 1914. okt. 10-én tartottak. Fejérmegyei Napló, 1915. aug. 22.: „Grünfeld Jakab földbirtokos, mint ismeretes 200 000 koronás alapítványt tett a rokkant katonák javára."

Fejérmegyei Napló, 1917. ápr. 28.: „Hadikórház Bodajkon. Grünfeld Jakab nagybirtokos a fürdőház mellett levő lakásokban négy szobát adott át kórháznak, és szerelt föl mindennel. A kórház 95 sebesült katonát ápolt összesen 3685 napon a fönntartó jószívűségéből, mert Grünfeld Jakab az összes kiadásokat a kincstári illeték igénybevétele nélkül sajátjából födözte.

A kórház 1915. július l-ig működött, mert orvoshiány miatt meg kellett szűnnie."

1917. jún. 28.: Gróf Zichy Aladár miniszterré történt kinevezése alkalmából lemondott a bodajki mandátumról.

1921. júl. 6.: Új segédjegyző. Wukits Pál okl. jegyzőt Bodajkon segédjegyzővé választották.

A kultúra, a szórakozás, a politikai események után lássuk a tüzeseteket. Egy település életében, így Bodajkon is sok tűzeset volt, mivel a századforduló időszakában és az azt követő években a község lakóházainak nagy többsége szalma, illetve nádtetős. És mivel a porták zömmel parasztporták voltak, így a szalma- és szénakazlak is a lakóházak közelségében voltak elhelyezve. Természetesen a vizsgált időszakban a tűzoltó felszerelés kezdetlegessége is hátráltatta az eredményes tűzoltó munkát annak ellenére, hogy Bodajk rendelkezett egységes, szervezett tűzoltó egyesülettel.

Nem véletlen hát, hogy már 1875. október 13-án a következő híradással találkozunk a Székesfejérvár című lapban: „Bodajki levelezőnk e hó 9-éről írja: Tegnap éji 11 órakor a vészharang rémes kongása riasztott ki bennünket Morpheus karjaiból, hogy szemtanúi lehessünk a dühöngő elem rombolásának. Alig hunytuk le szemünket, máris a nép futkosása és rivalgása is tudatá, hogy a mezőváros lakóit veszedelem éré, mert a piacon tűz ütött ki, mely egy fél óra alatt hamuvá porlasztott két lakóházat és két pajtát. A lakóházak nem voltak biztosítva, és így képzelhetni nyomorát azon két családnak, kiket a tűz koldussá tett." Most a XX. század első 20 évéből gyűjtöttem ki olyan tűzeseteket az újságokból, melyek jelentőségük miatt sajtónyilvánosságot kaptak.

„Tűz Bodajkon. Horváth Dénes József bodajki lakos házának szalmatetőzete 1902. március 13-án este fél 10 órakor kigyulladt, és rövid idő alatt leégett. A kivonult tűzoltók a tűzveszedelmet már 11 órakor lokalizálták. A szalmatetőt és a padláson elpusztult holmit 240 koronára becsülik. Biztosítva nem volt. A megejtett vizsgálat a tűz keletkezésének okát nem tudta kideríteni. Valószínűnek tartják, hogy a kéményből kipattant szikrák okozták a veszedelmet." 1902. aug. 1.: „Bodajkon az uraság tulajdonát képező birkausztatóhoz tartozó istálló eddig ismeretlen okból kigyulladt és elégett. A gyorsan sikerült oltás a tűz továbbterjedését megakadályozta."

1902. nov. 5.: „Bodajk községhez tartozó megyeri Krausz Lajos tulajdonát képező Tárnok-pusztán éjjel fél 12 órakor kigyulladt egy 6440 koronát érő szénakazal, és egy szálig leégett."

„A bodajki szőlőhegyen 1903. június 26-án éjjel kigyulladt Németh Imre bodajki lakos présházának szalmatetőzete. Az égő tetőzet leszakadt, és így a présházban volt borsajtó, hordók és kádak is elpusztultak. Németh Imre kára 520 korona. A tűz keletkezésének okát még nem derítették ki."

„Gondatlanságból eredt tűzveszedelem. 1904. május 3-án nagy veszedelem fenyegette Bodajk község lakosságát. Délelőtt 1/2 12 órakor kigyúlt H. Kovács János lakóháza. Szerencsére a tüzet idejében vették észre, és csakhamar lokalizálták. Dacára a közeli épületeknek csupán a kigyulladt házfedél égett le, és néhány gazdasági eszköz pusztult el. A ház mindössze 1600 korona. A vizsgálat kiderítette, hogy károsnak a felesége, Szekeres Zsófi, felügyelet nélkül magára hagyta a reá bízott két fiúcskát, a 3 éves H. Kovács Istvánt és a 4 éves Imrét. A gyermekek gyufát kerítettek, és azzal játszadozva előidézték a tűzveszedelmet. Szekeres Zsófit gondatlanság miatt följelentették a móri Kir. Járásbíróságnál."

„1905. febr.5.: Nagy veszedelem fenyegette Bodajk községet. Este 10 órakor kigyulladt Füredi Jánosnak a központtól északi irányban magányosan álló háza. Nagy szélvihar dühöngött, és így óriási volt a veszedelem. Szerencsére a szél a községgel ellenkező irányba vitte a sziporkákat, és bár a tüzet csak éjfél után 3 órakor tudták végképp elfojtani, Füredin kívül más nem szenvedett kárt. Leégett a lakóház 1200, az istálló 350 korona, bútorok, ruhanemű és házi eszközök 500 és az ól 50 korona értékben. Füredi már ágyban feküdt, mikor 18 éves Zsófi nevű leánya azzal rohant be, hogy ég a ház. Minthogy a tűz nem a padláson támadt, hanem többen látták, hogy a tető gyulladt ki, általános a gyanú, hogy gyújtogatás esete forog fenn."

„1905. augusztus 17-én reggel 8 órakor kigyúlt Bodajkon Schweighardt Márton udvarán egy szénakazal. Elsőnek a káros vette észre a veszedelmet. Lármát csapott, mire a szomszédok és a fürdővendégek nagy része a helyszínen megjelenve, a tüzet rövid egy órai közdelem után elfojtották. Leégett 6 szekér széna és több kereszt zab. A kár 600 korona. A tűz állítólag gyújtogatásból eredt. Ugyanis a szomszédban lakó Wachtler Imre 8 éves iskolás fiú, kit pajkosságért Schweighardt több ízben megfenyített, gyakran fenyegetőzött azzal, hogy Schweighardt házát felgyújtja, közvetlenül a tűz kitörése előtt pedig látták a fiút, amint a szénakazal körül settenkedik."

„1906. február 23-án Bodajkon kigyulladt Lendvai János házának szalmatetőzete. Szerencsére szélcsend uralkodott, és víz volt bőségesen, minek következtében a tüzet rövid fél óra alatt elfojtották. A kár mindössze 50 korona. A tűzveszedelmet a kéményből kipattant szikrák okozták."

„Tűz Bodajkon. 1907. augusztus 5-én d.u. 3 órakor nagy tűzvész pusztított Bodajkon. Grünfeld Jakab nagybirtokos 84. számú cselédházának udvarán kigyulladt a disznóól. Az aratási munkálatok miatt künn foglalkozó cselédek és lakosok csak későn érkeztek a veszedelem színhelyére. A kigyulladt sertésólról a lángok csakhamar átcsaptak a közeli melléképületek és cselédlakások tetőzeteire. Rövid másfél óra alatt leégett két cselédlakásul szolgáló nagyépület, számos disznóól, több ruhanemű és élelmiszer. Grünfeld kára 3500 korona. Kisebb-nagyobb kárt szenvedtek még Wachtler Mátyás, Máhr József, Léb Már ton, Bujka József, Fa István, Balázs Márton, Elekes József uradalmi cselédek és Keszey Ferenc uradalmi bognár. A tűz úgy keletkezett, hogy Elekes József tehenésznek örökbe fogadott Takács István nevű 8 éves fia és Wachtler Mátyás kocsis hasonnevű 7 éves fia pipára gyújtva, az égő gyufát a disznóólra dobták."

„1909. június 28-án d.u. 2 órakor kigyúlt Bodajkon Sábicz Márton présháza és leégett. A megejtett vizsgálat kiderítette, hogy Kriszkó nevű 7 éves fiú gyufával játszadozva gyújtotta fel a présházat."

„Grünfeld Jakab bodajki földbirtokos szérűskertjében 1910. augusztus 17-én d.u. 6 óra tájban tűz ütött ki. Az uradalom összes búzatermése, 2200 kereszt búza a lángok martaléka lett. A tűzoltásban részt vettek a bodajki önkéntes tűzoltókon kívül a páratlanul fegyelmezett és oktatott fehérvárcsurgói és sörédi tűzoltók. A kár mintegy 60 000 korona. Legjobban vannak sújtva a szegény masinázók, kik a téli kenyértől a keresethiány miatt elesnek. A tűz keletkezésének oka nem volt kideríthető, valószínűnek tartják azonban, hogy a leégett buza-asztag a tőle csak 10 lépésnyire felállított és működésben volt cséplőgép kéményéből kiszállott szikrától gyulladt meg."

„1911. április I7-én d. u. fél 3 órakor Bodajk községben kondult meg a vészharang. Zsigmond P. István telkén két egymáshoz épített szalmafedeles ház udvarán kigyulladt az egyik sertésól. Leégett két sertésól és egy góré. A tüzet maga a káros gondatlansága okozta. Kiderült ugyanis, hogy Zsigmond P. István 5 éves Ferenc nevű fiacskáját magára hagyta. A gyermek gyufára akadt, és ezzel játszadozva felgyújtotta a sertésólat."

„1911. november l-jén délelőtt fél 10 óra tájban Wimmer Ignác bodajki hentesmesternek a Fő utca sarkán levő háza kigyulladt, és a buzgó oltási munkálatok ellenére is leégett. A lángok a ház tetőzetén ütötték fel a fejüket, és rövid idő alatt nemcsak a tetőt, hanem a padláson volt, télire begyűjtött takarmányt, gabonát és élelmiszereket is elemésztették. A harangok kongására a tűzhöz sietett a község apraja-nagyja, és vállvetett munkával láttak hozzá az oltáshoz. Nagy erőfeszítésbe került, hogy a tűz továbbterjedését megakadályozhatták. A kár 2000 korona. A tűz oka ismeretlen."

„1913. október 22-én a Bodajk községhez tartozó Tárnok-pusztán, Grünfeld Jakab bodajki nagybirtokos gazdaságában d.e. 9 órakor kigyulladt a nagy marhaistálló. A cselédség csak este fél 9 órakor vethetett véget a veszedelemnek. Leégett az istálló, bennégett 15 db szarvasmarha. (A kimentett 47 db-ból a belélegzett füsttől tegnapig 18 db pusztult el.) A tűz martaléka lett sok gazdasági eszköz és bútor, ruhanemű, úgy hogy Grünfeld kára összesen 43 920 korona. A tűz a vizsgálat szerint valószínűleg gondatlanságból keletkezett. Valamelyik dohányzó cselédnek egy eldobott égő gyufájától meggyulladt az istállóban szétszórt szalma. De hogy a gondatlanság kit terhel, nem tudták kideríteni." „1914. október l-jén d.u. 3 órakor kigyulladt Bodajkon Zámbó István gazdasági cseléd sertésóla. A lángok csakhamar átcsaptak Pintér Pál napszámos hidasára, ettől pedig tüzet fogott Takács István földműves lakóháza. Rövid 2 óra alatt leégett Takács lakóháza az azzal egy tető alatt épített istálló és félszerrel, továbbá Zámbó sertésóla és Pintér hidasa. Takács kára 1390, Zámbóé 50 és Pintéré 30 korona. A vizsgálat szerint a tüzet valószínűleg gyermekeknek gyufával való játszadozása idézte elő."

„1915. április 29-én déli 12 órakor kigyulladt özv. Kiss Istvánné udvarán egy szalmakazal. A lángok átcsaptak a félszert és kamrát képező épület tetőzetére, és azt rövid idő alatt elhamvasztották. Kiss Istvánné kára 380 korona. A tűzveszedelmet gyufával játszó gyermekek idézték elő."

„1919. szeptember 22-én d.e. fél 10 órakor Bodajkon kigyulladt Jánosa József földművesnél egy magánosan álló szalmakazal. Szerencsére szélcsend uralkodott, és az emberek odahaza voltak. Rövid idő alatt elfojtották a tüzet. A tűzvizsgálat megállapította, hogy a veszedelmet két kisfiú idézte elő. Jánosának István nevű 5 éves és Rácz József szomszédjának Lajos nevű 4 éves fiacskája gyufával játszadozva felgyújtották a kazlat."

A gyújtogatásokat majd kivétel nélkül játszadozó gyermekek okozták. Érdekességként kell megemlíteni, hogy a károk a tűzkárosultaknak szinte kivétel nélkül a biztosítás révén megtérültek.

A továbbiakban ezen időszakból szintén újsághírek alapján közbiztonságot veszélyeztető eseményeket, bűneseteket (lopás, betörés, rablás, erőszakos cselekmények, gyilkosságok) idézünk fel.

„Aki nem érti a tréfát. Bodajkon 1900. március l-jén reggel 6 és 7 óra közt egy átmulatott éjszaka után napi munkához látott megyeri Krausz Lajos két bérese, Sztanó János és Molnár Balázs. Sztanó munka közben állítólag tréfából Molnár mellének szegezte a vasvillát, mire Molnár a nála volt vasvillával Sztanót úgy kólíntotta fejbe, hogy az vértől borítva menten összerogyott. Molnár a vér láttára eszét vesztve folytatni akarta kegyetlenkedését, de ebben saját fia, Mihály akadályozta meg. Sztanót ápolás alá vették, Molnár ellen pedig megindították az eljárást."

„1900. április 10-én, hétfőn sorozás volt a moóri községházán. A sorozásra váró legények eléggé ittasak voltak. A rend fönntartására odaállított csendőrök, Csepi József őrmester és Encz György csendőr szétoszlásra szólították fel a lármázó legényeket, mire azok rövid megfontolás után szétoszlottak. Csak Rédli József bodajki legény maradt ott, kinek úgy látszott, éppenséggel nem imponáltak a csend szuronyos őrei. Annyira nem félt tőlük, hogy nem átallotta nyakon ütni a fiatalabbikat, a két csillagost, azután pedig keményen megragadta az őrmester szuronyát, ki társa veszedelmét látva, az izgága legény mellének szegezte a csillogó nyársat. Encz György erre kénytelen volt szintén fegyverhez nyúlni, a szuronyával hatalmas döfést mért Rédli József combjába, mire az vértől borítva összerogyott. A súlyosan, bár nem veszedelmesen sebesült legényt ezután, mint egyelőre „untauglich"-ot hazaszállították, azonkívül hatósági közeg ellen elkövetett erőszak miatt föl is jelentették a moóri járásbíróságnál."

„Kődobáló fehérnép Bodajkon. Wimmer Mátyásné és Karolín nevű hajadon leánya, bodajki lakosok múlt csütörtökön bíróság elé állították Teitl Mária bodajki varrónőt, azt panaszolván, hogy Teitl őket 1900. december 16-án kövekkel megdobálta, és sértő kifejezésekkel illette."

Fejérmegyei Napló. 1901. ápr. 23.: „Kőnig Károly bodajki tanítónak van egy 19 éves csinos leánya, akinek többek között egy Mali György nevű fiatalember is udvarolt. Mali a megelőző időben az ottani községházán mint írnok volt alkalmazásban, és még ebből az időből származott az ismeretség. Malinak azonban később korhelyeskedése miatt meg kellett válni az állásától. Ennek dacára közte és Kőnig Matild között jó viszony fejlődött ki, úgy hogy Mali meg is kérte a leány kezét. Az apa elutasította az állás nélküli fiatalembert. Mali erre bosszút esküdött az öreg Kőnig ellen, ellopta egyik jó barátjának a vadászfegyverét, és ebből este, mikor az öreg tanító már ágyban feküdt, az ablakon keresztül belőtt. Az ólomdarabok, melyekkel a fegyver töltve volt, Kőniget a fején és mellén találták, és rögtön halált okoztak. Mali azután önmaga ellen akarta a fegyvert emelni, de ebben már az utcáról előfutott emberek megakadályozták, bevitték a községházára, hol a csendőrség vette át."

„1901. december 24-én este 9-10 óra között falbontással betörést kísérelt meg Bodajkon ö. Weltner Mórné fűszerüzletébe Jahn József bodajki lakos. Mivel ebben megzavarták, hogy „fáradságos munkája" ne vesszen kárba, a tornácról elvitt egy megpucolt kövér ludat."

„Bosszú. Kovács György bodajki korcsmáros, egyúttal bérlője a városi helypénzszedési jognak. A bérlet megújításánál közte és Faragó Antal községi törvénybíró közt némi differenciák támadtak, amiért Kovács a bíróra megharagudott, és bosszút forralt. 1902. február 11-én éjjel a bírót Kovács megleste, és egy nagy konyhakéssel több szúrást ejtett a bíróra."

Moór és Vidéke, 1902. febr. 23.: „Mulatságból. Bodajkon Magda József cipész, Papp Ferenc molnár és Kolarik Sándor kőműves, ottani iparossegédek f. hó 11-én este 8 és 9 óra közt, miután teleitták magukat, csupán mulatságból elmentek a fürdőházhoz. Nekiestek a kapunak, és kiszakították a helyéből, aztán azzal együtt kitördelték a léckerítést, és beledobálták a tóba, ráadásul pedig bezúzták a fürdőház ablakait. A mulatság árát a büntetőbíróság fogja velük megfizettetni."

„Bodajkon 1902. március 10-én éjjel behatolt Marsovszky Viktor kastélykertjébe Halász István bodajki bognár, és ott 23 különféle élő díszfát annyira átfürészelt, hogy azok teljesen ki fognak száradni. Halász állítólag bosszúból követte el a vandál munkát."

„1902. márc. 15. Baleset. Mitusinka János bodajki lakos 11 éves mostoha leányának, Ónodi Erzsébetnek bal alsó lábszárát az oiajütő malom kereke elkapta és összetörte. A szerencsétlenül járt leányt a Szt. György kórházba szállították. Életben maradásához kevés a remény."

„Véres verekedés Bodajkon. Kovács György korcsmájában, hol nemrég Faragó Antal bodajki törvénybírót orozva megszúrták, és ahol minden ünnep- és vasárnapon verekednek, 1902. június 22-én éjjel 10-11 óra között újból szerepelt a kés, vasvilla, dorong és kő. E verekedésnek előzménye van, amennyiben 10 nappal azelőtt ugyanezen korcsmában néhány iparossegéd alaposan megvert egypár parasztlegényt. Most ezek vissza akarván adni a kölcsönt, berohantak a korcsmába, hol az iparossegédek mulattak, és beléjük kötve, véres verekedést provokáltak. A hadakozók nevei: Kollárik Mihály, Palkovics István, Sulák Antal, Papp Ferenc, Moly Imre, Zsolnai János, Bankó József, Aspirán Mátyás, Faragó János, Kósa István, Kelner József, Ivanics Márton, Jany István és Fürész János. Valamennyi osztotta és kapta az ütéseket, és valóságos csoda, hogy emberhalál nem történt. Kérdés, okvetlenül szükséges-e ezen félreeső, hírhedt korcsmának a fennállása. Ha igen, akkor rövidítsék meg legalább a záróráját, és gyakoroljanak vele szemben szigorú ellenőrzést."

„Veszedelmes szőlőtolvaj járt 1902. szeptember 25-én éjjel Bodajkon megyeri Krausz tulajdonát képező „Kesellő" nevű szőlőtelepen. Wachtler Mátyás 52 éves vincellér tetten ért egy ismeretlen szőlőtolvajt, aki a sötétben háromszor rálőtt. A tettest felderíteni a csendőrök nem tudták."

„Véres szerelmi dráma játszódott le 1902. november 24-én Bodajkon. Gulyás Imre ottani kovácslegény szerelmes volt Zsigmond Zsófia 20 éves leányba, és hosszabb idő óta szerelmi ajánlatokkal ostromolta. A szemrevaló lány azonban nem húzódott a legényhez. Csábos szavaira nem hallgatott, sőt azokat komolyan se vette. Emiatt a legény szörnyen el volt keseredve, és mikor 24-én a leányt újból fölkeresve azt átkarolta, és ajánlatait megismételte, a lány pedig őt csak kinevette, szó nélkül kihúzott a zsebéből egy hatlövetű revolvert, és a lányt hasba lőtte. Azután maga ellen fordította a fegyvert, és lőtt. A löveg azonban csak bal vállát horzsolta. Mikor a lányt vértől borítva összerogyni látta, eldobta a revolvert, és menekült. Gulyás egész nap az erdőben bolyongott, míg végre öngyilkossági szándékból a bodajki állomástól mintegy 1000 lépésnyire a robogó vonat elé vetette magát. A vonat kerekei mindkét alsó lábszárát a bokán felül összeroncsolták. Éjjel 11 órakor akadtak rá a csendőrök, kik csakhamar intézkedtek, hogy a szerencsétlen legényt orvosi segítségben részesítsék. Bodajk község elöljárósága még akkor éjjel beszállította a székesfehérvári Szent György nevű kórházba, hol mindkét lábát amputálták. Gulyás 27-én d.u. 2 órakor meghalt, Zsigmond Zsófia felgyógyulásához meg szinte kevés a remény."

„1902. november 27-én Steiner Lázár bodajki szatócsot látogatta meg egy csavargó órás. Természetes, hogy részegen állított be, és követelőzni, erőszakoskodni kezdett. A család tiltakozott a komiszkodás ellen, amin a csavargó önérzetében sértve érezve magát, az esernyőjével az egész famíliát végigverte, köztük Steiner Lázárnénak a fejét is beverte. Hol van itt a közbiztonság, a békés polgárok nyugalma? Mit tesz ezzel szemben a hatóság?..."

„1903. ápr. 12. Tolvaj cselédek. Krausz Lajos bodajki nagybirtokos tárnoki pusztáján Tóth János béresgazda rendszeresen lopkodta a terméseket, gazdasági eszközöket és azokat a Velegen élő Tóth József portájára szállította. Besúgás útján került az uraság tudtára ezen cselekmény, és a csendőrségi nyomozás azt letagadhatatlanul ki is derítette. A tárnoki béresgazdát a nagyságos úr persze azonnal elcsapatta, és a két Tóthot a székesfehérvári kir. ügyészségnél följelentette."

Moór és Vidéke, 1903. jún. 28.: „Fiatal templomrabló. A bodajki róm. kat. templomban az utóbbi hetekben már két ízben törték fel és ürítették ki a perselyeket. A csendőrök rövid idő alatt kinyomozták a tettest egy 15 éves fiú személyében. A nemesi előnevű tolvaj fiú Almádi Szabó János beismerte a perselyek feltörését, ahol mindössze 9 korona 2 fillért találtak, amit három 11-14 éves pajtás társaságában elmulatgattak."

„Tolvaj csavargó. Grósz Bálint bodajki illetőségű csavargó 1903. szeptember 12-én éjjeli szállást kért és kapott Pöntör József helybeli lakosnál. Grósz éjjel minden magával vihetőt magához vett, és köszönet és búcsú nélkül távozott." „1903. szept. 27. A szegény embert az ág is húzza. Gruber József bodajki napszámos Timár-pusztán aratott. Aratórészét hazahozta szülei házához, és könnyelműen künn hagyta az éjszakára a nyitott udvaron. Reggelre aztán arra ébredt, hogy az egész aratórész eltűnt."

„Elfogott tolvaj. A Bodajkhoz tartozó varjúvári malomban 1903. október 2-án este 8 órakor nagy loholva beállított a 23 éves Kovács József, és rejtekhelyet kért az őt üldöző csendőrök elől. De pár perc múlva beállított két csendőr, és akkor derült ki, hogy Kovács a csóri Füri Lajos-féle malomban nagyszabású lopást követett el. Elfogták, és a székesfehérvári kir. bírósághoz átkísérték. Kovács József a csóri Füri-féle malomban volt molnársegéd."

„1903. nov. 1. Este 9 órakor Bodajkon hangos énekszóval jött az utcán három legény, név szerint Faragó István, Tóth István és Péninger Pál. A kirendelt éjjeliőr kötelességéhez híven eléjük állva csendre és rendre intette őket, de a virágos kedvű legények husángokkal az éjjeliőrt úgy megverték, hogy hosszú időn át ápolásra szorul."

„1904. márc. 6. Lopás. Torma Lajos bodajki lakos szekrényéből elloptak egy 164 korona készpénzt tartalmazó tárcát. Torma feljelentésére a csendőrök erélyesen nyomozzák az ismeretlen tettest."

„1904. aug. 14. Bodajkon két legény, név szerint Kovács Lajos és Hári Kovács Béla este a nyílt utcán orvul megtámadták Keresztény Sándort, és agybafőbe verték."

„Búcsújáró tolvaj. Sól Jánosné, szül. Kresz Erzsébet, velencei asszony az üdvöst a hasznossal egybekötvén akarván, áhitatosan imádkozva részt vesz a búcsús menetekben, miközben szarka módra mindent ellop, ami keze ügyébe akad. 1904. augusztus 29-én Bodajkon szerepelt, és a templomból ellopott egy értékes szőnyeget."

„1904. november 3-án éjjel eddig ismeretlen tettesek acélkulccsal behatoltak Faragó Ferencnek az Öreghegyen lévő pincéjébe, és elloptak 40 liter bort meg egy sörös hordót. Stáhl András udvaráról elvittek 30 „fonyás" kukoricát, és végre feltörték Szántó György vasúti őrnek a 13. számú őrháznál levő éléskamráját, és elloptak 35 kg árpát. Az ugyanazon éjjel történt lopások és betörések azt bizonyítják, hogy Bodajkon egy szervezett tolvajbanda grasszál. A csendőrség erélyesen nyomoz, de eddig minden eredmény nélkül."

„1904. dec. 1. Útonállók. Balinkó Mihály sörédi lakos Bodajkon járt a Hitelszövetkezetnél, és csinos summácskát vett fel. Hazafelé menet a bodajki-hegynél kb. 20 cigányból álló csorda eléje került, akik ordítozva nekiestek, és úgy elverték, hogy alig tudott továbbvánszorogni, és pénzét elvették. Följelenteni nem merte támadóit, mert azok megfenyegették, és félt a bosszújuktól." „Betöréses lopás. Bodajkon 1905. február 5-én ismeretlen tettesek feltörték Á. Kovács János és Almádi Istvánnak a szőlőhegyen levő pincéiket, és részben elloptak, részben kieresztettek 550 liter bort és egy fél akó szilvapálinkát. A két gazdaember kára 203 korona. A csendőrség erélyesen nyomoz, de eddig minden eredmény nélkül."

„1905. febr. 7. Öngyilkosság vagy szerencsétlenség? Reiber Lajosné, aki hoszszabb idő óta idegbeteg volt, este a falu közepén levő tóhoz ment vizet meríteni. Lehet, hogy a vízhez levezető síkos lépcsőn megcsúszott, vagy egy idegroham vett rajta erőt, és így zuhant a tóba. De lehetséges, elkeseredve régi és gyógyíthatatlan baján, esetleg öngyilkossági szándékból maga vetette magát bele a tó vizébe. Hozzátartozói sokáig vártak rája, míg végre utána mentek, és a tóban találták meg élettelen testét."

„1905. március 21. A mulatás végén. Hitner János és Sándor hirhedt alakok Bodajkon. Ezen a napon is korcsmában voltak, és egy Bodri József nevű fiatal, 15 éves suhanc pénzén pompásan mulattak. Reggel mámoros fővel tántorogtak hazafelé. Mojzes Mihály bodajki lakos régi ellenségük lévén, éppen kapóra került a szemeik elé. Nyugodtan ásogatott szegény a kertjében, mikor a két duhaj legény széles jókedvében eléje állott, és a virtus bebizonyítása céljából beléje is kötöttek. Hogy okuk lehessen a civakodásra, valami régi árulkodást emlegettek. Aztán rátámadtak, kicsavarták kezéből az ásót, és súlyos csapásokat mértek a fejére, míg nagy vértócsában össze nem esett. S ekkor, mint aki jól végezte munkáját, otthagyták. Mojzest hozzátartozói lakására vitték, az orvos gyógykezelés alá vette, de életéhez - amint levelezőnk bennünket értesít kevés reményt fűz. A csendőrség kezébe vette az ügyet, és feljelentést tettek a móri kir. járásbíróságnál."

„A jó szomszédok. Bodajkon ugyanazon fedél alatt laknak Hitner János és Mojzes Mihály. 1905. március 25-én a két szomszéd összeveszett, majd tettlegességre került a dolog, miközben Hitner egy doronggal úgy megsimogatta Mojzest, hogy az az orvosi látlelet szerint legalább 15 napig nyomja az ágyat." „Rosszul sikerült revolver próba. Bodajkon 1905. április 6-án egy új revolvert akartak kipróbálni Jasó György és Lázár István. Lázár volt a lövőmester, mert Jasó nem értett hozzá. A negyedik kilőtt golyó Jasó bal karját sértette meg. Ez azonban nem sokat törődött sebével, úgy hogy mire a napokban a székesfehérvári kórházban felvételre jelentkezett, karja már üszkösödni kezdett. Félő, hogy az eltévedt golyó halált hozott számára."

„Tolvaj muzsikus. 1905. augusztus 22-én fogházőrtől kísérve, fegyencruhában jelent meg a móri büntető járásbíróság előtt Hittner János 24 éves bodajki muzsikus. Fegyencruhában azért, mert most üü le Székesfehérváron a hét havi börtönbüntetést, melyet azért mért rá a bíróság, mivel március 17-én Mojzer Mihály szomszédját egy doronggal súlyosan megsebesítette. A rabságtól megviselt, sápadt képű Hittner újabban azzal volt vádolva, hogy Bodri József bodajki 15 éves suhancnak, akinek egész éjjel húzta a szebbnél-szebb nótákat, egy őrizetlen pillanatban ellopta ezüst zsebóráját. Hittnernél másnap a csendőrök megtalálták az órát. Szőke Kálmán kir. aljárásbíró Hittnert 6 heti fogházra ítélte."

„Botrányos eset történt 1905. szeptember 23-án Bodajk községházán. Zsigmond István ottani lakos egy lejárlat átírása végett megjelent a községházán. Míg a segédjegyző az átírással foglalkozott, Zsigmond egyre hangosabban káromkodott, és szidta az istenét annak, aki azt mondta, hogy lopott a lova. Andocsy Ferenc községi jegyző több ízben figyelmeztette, hogy az irodahelyiség nem korcsma, de ő annál hangosabban szitkozódott, miközben erősen hangoztatta, hogy neki nem parancsolnak. Andocsy megelégelve a dolgot, karon fogta, hogy kivezesse, de ő kirántotta karját, és felkapva az ajtó mellett álló kisbírói botot, azzal a jegyző felé sújtott. Az ütés szerencsére nem talált. A jegyző és a segédjegyző erre megfékezték a dühöngőt, elvették tőle a botot, őt magát pedig kilökték az utcára. Zsigmond azonban nem ment haza, hanem az utcán közmegbotránkozást keltve, tovább káromkodott, többször a községháza elé ment, és a legocsmányabb szavakkal illette a jegyzőt. Andocsy feljelentette az esetet a bíróságnál."

„A haragosok találkozása. Bodajkon egy perből kifolyólag hadilábon álltak egymással Keresztény János és Arany János ottani földművesek. 1905. október 31-én este 7 órakor a két haragos az utcán találkozott, és csakhamar heves szóváltás támadt közöttük. Arany levén a gyengébb fél, néhány kapott ütleg után futni kezdett, és lakására menekült. Keresztény nyomon követte, és mikor orra előtt az ajtó becsapódott, dühében a kezében volt literes üveggel Arany lakásának ablakait bezúzta."

„Útkaparók verekedése. Mórról hazafelé jövet Takács János fehérvárcsurgói, Gyarmati János sörédi és Tóth György bodajki útkaparók 1906. január 3-án hazafelé jövet összeverekedtek."

„Vásári zsebtolvajlás. Fürész Józsefné várpalotai lakos uradalmi cseléd 1906. augusztus 2-án tehenet hajtott fel a bodajki vásárra, azt eladta 256 koronáért, és ezt a pénzt a vásári forgatagban ügyes zsebtolvaj tőle ellopta."

„Bodajki csendélet. 1906. október 2-án Bodajkon vígan mulattak korcsmában Kovács Sándor, Szűcs Gábor, G. Kovács János, Dankó József, Ján István és Kovács Mihály odavaló legények. Este fél 11 órára járt az idő, midőn mulatozásukat félbeszakította egy közéjük röpített pohár. Ugyanis egy másik asztalnál ivogatott Wölczl János napszámos, egy rendkívül házsártos, verekedő természetű ember, aki mindenáron skandalumot akarván, eleinte csipkedő megjegyzéseket tett a legényekre, majd egy poharat repített közéjük. Ezek erre a zavaró incidensre dühösen nekirontottak Wölczlnek, földre tiporták, alaposan meggyomrozták, és lábaikkal összevissza rugdosták."

„Merénylet. Fürész András, Bodajk község állandó éjjeliőre 1906. október 14-én este 10 órakor javában diskurálgatott a kirendelt éjjeliőrrel, midőn hátul orozva megtámadták, és egy fadoronggal fejbe ütötték. A merénylő megugrott, de a nagy sötétség dacára a két éjjeliőr felismerte. Állításuk szerint Ján István 21 éves ottani legény bosszúból követte el a merényletet."

„Kiderült, hogy Kovács Jakab jómódú földművesnek János nevű 15 éves fia szövetkezett Král István 16 és Mál József 17 éves pajtásaival apjának a megkárosítására. Már nappal zsákba raktak 40 kg árpát, és éjjel elvitték Csáki Lajosné szül. Pil Anna molnárnéhoz, aki a 7 korona értékű árut 4 koronáért megvette.

Ez a lopás sorozat már hosszú ideje ment. A káros fia a megérdemelt büntetést apjától megkapta, Csákiné pedig orgazdaság miatt került a büntető bíróság elé."

„1908. január 28-án a hajnali órákban Bodajkon Szaklajda József 60 éves földműves behatolt Král István pajtájába, és szénát akart lopni. Szerencsétlenségére a gazda és 15 éves fia tettenérték, és egy karóval megverték."

Fejérmegyei Napló, 1908. jan. 30.: „Szaklajda József bodajki lakos régebb óta rájárt a szomszédja szénájára, azonban 1908. január 29-én reggelre megjárta. Krár István gazda nyakoncsípte, és egy vasvillanyéllel úgy kitanította az enyém-tied-övé fogalmára, hogy hasonló fogalomzavarra többé nem lesz kedve. Még a bíróság is elveri rajta a port."

„Lópokróc lopások. 1908. szeptember 9-én Oláh József bodajki 40 éves munkás ellopta Námi Péter bérkocsis lópokrócát."

„1909. nagypéntek reggelre az alig 12 éves Fürst István feltörte a Szt. Antal perselyt és a szentkút perselyt."

Mór és Vidéke, 1909. máj. 9.: „Betöréses lopások. Bodajkon 1909. május 3-án virradó éjjelen feltörték Bankó Józsefnek pincéjét, és onnan elvittek 28 1 bort, egy lopót és egy kosarat. Ugyanezen éjjel a betörök behatoltak Zsigmond Sándor udvarára, és feltörték a tyúkólat, abból 5 db tyúkot elvittek. A tettesek ismeretlenek, a csendőrség a nyomozást megkezdte."

„Meglopta az apját. Ifjú Helt János 28 éves bodajki legény 1909. május 7-én betört atyja lakására, és egy zárt ládának a fenekét feltörve, abból 260 koronát lopott. Mire a csendőrök a korcsmában megfogták, a pénz nagy részét elmulatta."

„Szélhámos órás. Mayer Ferenc nevű órás telepedett meg 1907-ben Bodajkon Elvállalta a toronyórának a javítását, és erre felvett 40 korona előleget. Néhány hét után eltűnt a faluból több adósság hátrahagyásával. Így Buder Józsefnek 10 korona lakbérrel maradt adós, és magával vitte Buder zsebóráját. Szili Ferencnek 16 korona lakbérrel és Rózsa Zsigmondnak 19 korona kosztpénzzel maradt adós. A szélhámos órást keresi a csendőrség."

„Késes verekedés Bodajkon. 1909. május 15-én d.u. 5 és 6 óra között az „Öreg" szőlőhegy egyik pincéjében összeverekedtek Horváth Sándor, Horváth Károly és Füredi Imre a pincébe betérő Ján István, Stáhl András, Rácskai György, Kovács Ferenc és Helt István jövevényekkel. A két ellenséges tábor szőlőkarókkal és botokkal ment egymásnak, és véresre verték egymást." „Vonatelgázolás. 1909. július 5-én súlyos szerencsétlenség történt a bodajki vasútállomáson. Nagy János bodajki vasúti munkás a síneken dolgozott, miközben az egyik vasúti kocsi tolatás közben elütötte. A kerekek jobb karján súlyos sérülést ejtettek, de állapota nem életveszélyes."

„A falu rossza. 1909. okt. 3.: Hittner József 43 éves, nős, bodajki napszámos alaposan rácáfol arra a mondásra, hogy a németnek 40 éves korára jön meg az esze. Betöréses lopásért már 10 hónapot ült, de azért a napokban meglepte az édesanyját. Beosont annak szobájába, ellopott 15 liter fehér babot, és azt nyomban eladta féláron Krausz Izidor ottani szabónak. Néhány nappal később erőszakkal behatolt Pinke Mihály sógorának a lakására, és ott addig garázdálkodott, míg ki nem dobták."

„Garázdálkodó legények. Bodajkon 1909. október 17-én este 7 órakor Ján István, Kovács László és Rézmann János ottani legények berúgott állapotban bort kértek Czermann Ignác vendéglőstől. Czermann nem akarta őket kiszolgálni, mire a legények bezúzták a korcsmaajtó üvegtábláit, összetörtek három széket, Czermannt pedig úgy megverték, hogy az orvosi látlelet szerint 8 napon túl gyógyuló testi sértést szenvedett."

„Póruljárt fatolvajok. Marton István 26 éves, nős, 3 gyermek atyja és Kaposi István 14 éves, Bodajkhoz tartozó tárnok-pusztai uradalmi cselédek 1909. november 28-án fát akartak lopni a felsőtőrösi erdőben. Javába dolgoztak, midőn a helyszínen megjelent Keszler Márkus 20 éves gazdasági gyakornok. A két tolvaj futásnak eredt. Keszler pedig sörétes puskájával utánuk lőtt. Marton jobb karjába és jobb oldalába 6 szem, Kaposi a nyakába pedig 1 szem sörét fúródott. A csendőrség úgy a lopás, mint a fegyverhasználat miatt megkezdte a nyomozást."

„1909. dec. 13. Lopás Bodajkon. Ruska István székesfehérvári kőműves birtokából, aki Bodajkon dolgoztatott, elloptak 360 db téglát, 58 szál deszkát, 106 db lécet. Az ellopott tárgyakat Helt János bodajki lakosnál találták meg, akit nyomban törvényes eljárás alá állított a csendőrség."

„Poharazás közben. 1910. január 3-án este 7-8 óra közt Bodajkon, Czermann Ignác vendéglőjében poharazás közben összevesztek Papp János, Papp József és Papp Imre ifj. Rézmann Józseffel. A szóváltásnak a három Papp azzal vetett véget, hogy nádpálcával és bikacsékkel alaposan megsimogatta Rézmannt, az ügynek folytatása lesz a kir. járásbíróságnál."

„1910. márc. 20. Bodajkon Papp Imre több társával behatolt édesapja újhegyi szőlőjében levő pincéjébe, és nagymennyiségű bort részben elfogyasztott, részben pedig eladott. A csendőrök kiderítették a tényállást. Az apa nem kívánta fia megbüntetését, bűntársai név szerint Poór János, Ján András, Andócsi István, Hittner József és Wurzinger János ellen azonban megindult a vizsgálat." „1910. szept. 5. Bodajkon a Czermann vendéglőben mulatozó legények két pártra szakadtak, és véres verekedés kezdődött. A kompánia vezére, Rézmann József belekötött Fórhécz Károlyba, majd valóságos háború dúlt. Zsigmond Sándor súlyos sebekkel maradt a csatatéren."

„ 1910. okt. 25. Bodajk templomában egy koldusasszony ellopta a Szent Antal szobrot. Az öregasszony azzal védekezett, hogy szépen fel akarta öltöztetni." „1911. április 9-én éjjel 11 órakor Papp Imre 19, Boros János 18 és Förhécz Mihály 18 éves legények az utcán kószálva összetalálkoztak Hittner József 46 éves - verekedésért és lopásért büntetett - napszámossal. Hittner részegen jött ki a Czermann-féle vendéglőből Espirán Mátyással. Mikor összetalálkoztak, minden ok nélkül verekedni kezdtek, s Hittner húzta a rövidebbet, mert a legények úgy elverték, hogy lepedőben vitték haza."

„1911. máj. 28. Egyik bodajki korcsmában táncmulatság közben nagy verekedés kezdődött. Füredi János és Förhécz Károly 18-19 éves legényeket támadta meg Ján István bodajki lakos. Füredi 11 késszúrást kapott Jántól, aki családos ember, még mindig virtuskodik. Hasonló dolgokért már több ízben volt büntetve, és több mint valószínű, hogy a késelésért most is megkapja a méltó büntetést. A nagy verekedésnek a csendőrjárőr vetett véget."

„Vér a kalászok közt. Takáts János és Pauer János legények a Bodajkhoz tartozó Szt. Lőrinc-pusztán arattak. 1911. július 11-én délután a két legény munka közben Összeveszett, és Takáts egy kést döfött Pauer mellébe. A szúrás a szíve alatt érte a szerencsétlen legényt, akit veszélyes sérüléssel beszállítottak a Szent György kórházba."

„Hegedüs Örzse csernyei lakos 1911. szeptember 8-án Bodajkon besurrant Piller István lakásába, és a záratlan szekrényből többféle ruhaneműt és egy pár arany fülbevalót ellopott."

„1912. február 8-án este 10 órakor Bodajkon a Czermann-féle vendéglőben nagyban mulatott Szili Ferenc. Egyre fokozódó jókedvét azonban hirtelen lelohasztotta Gyura Keresztény János ottani lakos, aki minden előleges szóváltás nélkül egy literes flaskát röpített a fejére. Szilit elborította a vér."

„Szenzációs betörés Bodajkon. 1912. május 14-én virradóra eddig még ismeretlen tettesek kiloptak Várkonyi János nyitott udvarából egy ökrösszekeret, aztán feltörték az urad. bognár műhelyét, honnét több szerszámot elloptak, és azokat az ökrösszekérre rakták. Így felkészülve Böhm Jakab urad. ispán irodáját feltörték, és az ott elhelyezett Wertheim szekrényt kicipelték, és felrakták a szekérre, melyet aztán a Fehérvárcsurgó felé vezető országúira kivontak. Itt a bognárműhelyben szerzett szerszámokkal kivésték, és leemelték a Wertheim szekrény tetejét. De a szekrény üres volt. Majd visszatértek a vasúti állomásra szerencsét próbálni, de a vállalkozásuk itt sem járt sikerrel, mert a gyanús neszre a házbeliek felriadtak. A csendőri nyomozás szerint kóbor cigányok volíak a betörők."

Mór és Vidéke, 1913, júl, 13.: „Csermits Károly órás munkát keresve Bodajkon járt, és többek közt javítás végett átvett Rózsa Zsigmondtól, a Czermannféle nagyvendéglő főpincérétől egy 120 kor. értékű arany zsebórát. A főpincér óráját sosem látta viszont. A csendőrök is bottal üthették a nyomát," „1912. szeptember 8-án Almádi József bodajki lakos, akit szomszédjának lova hasbarúgott, és súlyos sérülésével a Szent György kórházba szállítottak, nagy kínok közt meghalt."

„Staudinger János, a DV bodajki állomáson váltókezelő 1913. augusztus 3-án este fél 7 órakor gabonarakodás közben leesett a vasúti kocsiról, és a fején súlyosan megsérült."

„1913. szept. 21, A Káldor és Bernstein cég bodajki kőbányájában robbantás közben Varga Mihály 36 éves bodajki lakos súlyos balesetet szenvedett, A robbanás a szerencsétlen munkás arcát és jobb kezét összeroncsolta."

„1913. nov. 12. Szloboda Erzsébet bodajki leány Fehérváron szolgált, és 14 napi felmondási idő nélkül megszökött. A rendőrség 3 napi elzárásra ítélte."

„Hocher Kálmán csavargó 1913. december 6-án déli 12 órakor a bodajki vasúti állomás várótermének ablakán kinézett, miközben szalonnázott. Háta mögött állott Péninger Pál bodajki lakosnak 6 éves Mari nevű leánya, és szintén kinézett az ablakon. Kettejük közt lábatlankodott egy gazdátlan kutya, és Hocher lábaihoz dörgölődzött. Efölötti haragjában a csavargó hátra sem nézve, késével a kutya felé sújtott, és a szegény lánykát nyakon szúrta. A megszúrt gyermek sérülése súlyos." „Bodajk községben 1914. február l-jén d.u. fél 3 tájban halálos végű baleset történt a nagytónál. Ivanics Katalin nevű 16 éves leány ruhát akart mosni a tóban. A ruhát letette, majd a jeges deszkalapra lépett, elcsúszott, és vízbe esett. Az eset szemtanúja volt Kovács János községi kisbíró. Segítségért kiabált, mert úszni nem tudott, vashoroggal ellátott póznát kerített elő, és Belegrai István segítségéve] kihalászták a már holt leányt."

„1915. május 11. Hittner Sándor bodajki lakost a csendőrök följelentették a móri kir. járásbíróságnál, mert Bodajkon Král István pajtájából takarmányt lopott."

„Breznovics István bodajki lakost a csendőrők feljelentették a székesfehérvári királyi ügyészségnél, mert 1915. június 13-án 3 órakor betörte Bartos Jánosné ottani lakos ablakát, behatolt a lakásba, és onnét két korona 40 fillér készpénzt ellopott."

„Tolvaj olasz internált. Batel Mátyásné, pólai illetőségű olasz asszony Bodajkon van internálva. 1915. szeptember 4-én beosont a hazulról távol volt Reichardt Györgyné záratlan lakásába, és ellopott onnan 30 korona készpénzt." „1917. júl. 30. Betörő cigánybanda. Már többször hírt adtunk egy katonaszökevény cigánybandáról, amely a vármegye több községében betörést, rablást követtek el, amelynek tagjait név szerint: Horváth Gyurkát, Lakatos Józsefet, Kolompár Dudás Ignácot, Lakatos Istvánt, Dugó Józsefet a Sóstón sikerült a székesfehérvári rendőrségnek elfogni. A vizsgálat megállapította, hogy Bodajkon különösen sok betörést és lopást követtek el."

A következőkben egypár olyan sajtóhír kerül bemutatásra, amely az előző tematikus csoportokba ugyan nem helyezhető el, de érdekessége vagy Bodajk életében meglevő jelentősége miatt érdeklődésre tarthat számot.

Fejérmegyei Napló, 1904. febr. 11.: „Élelmes gyógyszerész. A bodajki gyógyszertár tulajdonosa, K. Jeszenszky Lajos valami csodaszert talált fel, mely a tyúkszemeket gyorsan és kellemesen irtja ki, melyet tyúkszemtapasznak nevezett el."

Moór és Vidéke. „1904. március 18-án meghalt Cserny Nándor nyug. m. kir. bodajki postamester életének 82-ik évében."

Moór és Vidéke. „1904. május 23-án meghalt Bodajkon Polczer Ferenc, volt bodajki közjegyző 43 éves korában. Gyászolja családja: ö. Polczer Ferencné sz. Rátfi Irma, gyermekei Gyula, Lajos, Kálmán, Imre és az egész község, hol nagy tiszteletben tartották."

Moór és Vidéke, 1904. júl. 10.: „Birtokvétel. A bodajki megyeri Krausz-féle 3800 holdas birtok gazdát cserélt. Grünfeld Jakab nagybérlő vette meg 1 260 000 koronáért."

„Fejérmegyei Napló, 1905. ápr. 13.: Dr. Vértes Ferenc körorvos halála folytán megüresedett bodajki körorvosi állást betöltötték dr. Forstinger Oszkár orvos személyében."

Mór és Vidéke, 1905. máj. 7: „Követésre méltó. Grünfeld Jakab bodajki nagybirtokos jótékonyságáról gyakran emlékeznek meg az újságok. És méltán, mert a kulturális és egyéb közgazdasági intézmények istápolása mellett sem feledkezik meg azokról sem, akik kora reggeltől napestig véres verejtékkel keresik meg cselédkenyerüket. Ugyanis a bodajki uradalmában kivétel nélkül minden cselédjének a fizetésén felül - anélkül, hogy csak egy is kérte volna teljesen ingyen tehéntartást engedélyezett."

„Fejérmegyei Napló, 1905. júl. 25.: Dr. Forstinger Oszkár bodajki körorvos rövid idő alatt állásáról lemondott, és helyette dr. Székely László Gyula budapesti gyakorló orvost választották meg, de nagyon rövid ideig látta el feladatát, és 1905. július l-jén dr. Kmetykó János körorvos lett megválasztva." „Mór és Vidéke, 1908. nov. 29.: Grünfeld Jakab bodajki nagybirtokost nagy tisztesség érte. A székesfehérvári neológ hitközség elnökéül választotta meg." „Mór és Vidéke, 1909. nov. 7: Rafli Antal bodajki vendéglős 1909. október 30-án, életének 70. évében meghalt."

„1909. nov. 9. Kisjeszeni Jeszenszky Lajos, Bodajk népszerű gyógyszerésze a múlt vasárnap ünnepelte meg házasságának 25. éves évfordulóját." „1909. dec. 6. A Bodajk-Szápár-i vasút megépítésére engedélyt adott a miniszter."

„Fejérmegyei Napló, 1917 máj. 31.: Meghalt Grünfeld Jakab bodajki nagybirtokos, temetése hétfőn d.u. 5 órakor volt."

Poharazgató legények, Fülöp Ferenc és barátai 1922-ben

 

  
Előző fejezet Következő fejezet