Földrajzi információk

 

 

Természetföldrajzi adottságok

 

A település a Csongrádi-síkon helyezkedik el. Földtani adottságait tekintve agyagos, iszapos felszín közeli üledékeket infúziós (ártéri) lösztakaró fedi. A terület legnagyobb részén a vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, IV. talajminőségi kategóriába sorolt, mélyben sós réti cserjoznom talaj a jellemző. Mindössze a déli rész egy kicsit gyengébb minőségű, ez az V. talajminőségi kategóriába tartozik. A terület nagy részén gabonát termelnek, ezek közül fő növény a búza, a második a kukorica.

Az évi átlagos hőmérséklet 10,5, a januári középhőmérséklet – 1,8, a július 22 Celsius-fok.

Az évi átlagos legalacsonyabb hőmérséklet –17 – 18 Celsius-fok, az évi átlagos legmagasabb hőmérséklet 34-35 Celsius-fok. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4 – 17,6 Celsius-fok. A napi középhőmérséklet 197-200 napon keresztül (április 8-10. és október 24-25. között) meghaladja a 10 Celsius-fokot. Április 10-e körül megszűnnek a tavaszi fagyok, az őszi fagyok pedig október 24-e körül jelentkeznek először. Ez évente 197 nap körüli fagymentes időszakot jelent. A napfényes órák száma évi 2000 és 2050 közötti, ebből nyáron 820-830 órán, télen valamint több, mint 190 órán keresztül süt a nap. Az évi csapadékösszeg 550-600 mm között valószínű, a tenyészidőszakban 320-350 mm csapadék várható. Az uralkodó szélirány észak-nyugati – északi.

Összességében a terület talaja és éghajlati adottságai – kivéve a csapadékmennyiséget, ami kevés -, kedvezőek a mezőgazdasági termelés szempontjából.

 

 

Erdők, folyók, mezők, tavak

 

Csanádpalota külterületének egy részét a Maros folyó határolja. Jelentősebb erdő - a közigazgatásilag Csanádpalotához tartozó csigai területek kivételével - nincs.

 

 

Természetvédelmi területek, nemzeti parkok, védett halmok

A település külterületének egyes részei országos védettségű területek részét képezik: a Királyhegyes községgel határos terület a Pitvarosi-puszták Tájvédelmi Körzethez, a Maros folyó mentén húzódó terület pedig a Makó-Landori erdők részeként a Körös-Maros Nemzeti Park területéhez tartozik.

A Pitvarosi-puszták Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánításával cél a jellegzetes pusztai és sziki növénytársulások, és azok termőhelyének megóvása, a vonuló madarak pihenőhelyei háborítatlanságának a biztosítása. A pusztán fészkel a réti sas, a fekete gólya.

A Makó-Landori erdők védetté nyilvánítása a táj természetes arculatára jellemző puszták, valamint ártéri ligeterdők és a közéjük ékelődő gyepek még fennmaradt növénytársulásainak hosszú távú megőrzését, a kialakult élőhelyekhez kötődő állatvilágnak megfelelő szaporodó-, táplálkozó-, vonuló- és pihenőhely biztosítását, a Kopáncsi-pusztának és a Maros-völgynek mint kiemelkedő jelentőségű ökológiai folyosók szerepének a megőrzését szolgálja.