Csanádpalotától nyugatra, másfél kilométerre található a Palotai-tehénjárás, mely puszta, legelő, valamikori ős-Maros-meder maradványa. Százötven

hektárján értékes az élővilág: költ itt a kisőrgébics és a parlagi pityer is. A puszta közepét egy kb. 120 éves eperfa jelöli ki.

A község kiemelkedő építészeti emléke a barokk stílusú római katolikus templom, amelyet 1768 és 1773 között építettek.

A község központjában van a parkosított Kelemen László tér, mely a század végi, emeletes községházával, a szemközti templommal és a plébániával már-már kisvárosi hangulatot teremt. A tér közepén II. világháborús emlékmű és az 1956-os hősi halottak emléktáblája látható. A községháza felőli sarkon álló kőszobor Antal Károly alkotása (1969).

Az 1966-ban lezárt Ó-temető Kossuth utca felőli részén 1975-ben épült orvosi rendelő előkertjét Végváry Gyula térplasztikája díszíti (1974).

A római katolikus templom 1768-ban épült, barokk stílusban. Főoltárának képe Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, amint beteget gyógyít (Szikora Gy. 1850). Az eredeti oltárszobor a bejárat előtt, baldachin alatt látható.

Ennek a templomnak segédlelkésze (1885 – 86), majd plébánosa volt (1894-1910) Kálmány Lajos (1852-1919), a magyarországi népköltészet, a népi hitvilág emlékeinek neves kutatója. Az arcképét ábrázoló emléktábla (Világhy Árpád szobrászművész alkotása, 1999) a parókiának a templom felüli oldalán található.

A templom oldalán, a Szent István utca 42. szám alatt találjuk a Tájházat. Létrehozása Asztalos P. Kálmán (1905-1989) parasztköltő, autodidakta néprajzkutató érdeme, aki összegyűjtötte a faluban használatos XIX-XX. századi tárgyakat. A konyhában használatos eszközök (korsók, tálak, butellák, üvegek) mellett a századforduló divatjának megfelelően berendezett szobabelső látható a gyűjteményben: festett bútorokkal (sarokpaddal, asztallal, ággyal, sublóttal) és szentképekkel. Ritkaságnak számít a mosógép fából készült elődje.

Az udvaron és a kocsiszínben mezőgazdasági szerszámok, vontatóeszközök, a raktárban a kenderfeldolgozás eszközei kaptak helyet. (Megtekinthető, ha a szomszédos művelődési házban – Szent István utca 40. szám - előzetesen bejelentkezett az érdeklődő. Telefon: 263-048)

A már lezárt régi temetőben nyugszik Kelemen László (1760 – 1814), az első magyar színiigazgató, aki élete vége felé – keserűen, kiábrándultan – visszavonult a színpadtól és Csanádpalotán telepedett le. Csak két évig kántortanítóskodott a faluban, mert a magyar nyelv népszerűsítésével ellenlábasokat szerzett magának a helyi németség körében. Halála

körülményei is ellehetetlenült helyzetére utalnak: az ispán parancsára megvadított lovak – kocsistól az árokba borították.

Sírja körül kegyeleti park van - kialakította a Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány – a Szentháromság tiszteletére, 1863-ban épült temetőkápolnával és hősi pantheonnal, 1848, 1914 és 1944 halottainak emlékhelyével.

Kelemen László márvány mellszobra (Palotai Gyula, 1973) a művelődési ház (Szent István utca 40.) előtt áll.

A több helyütt megmaradt jellegzetes, régi házakat – Szent István utca 30., 42., Béke utca 16. és Diófa utca 13. szám alatt - érdemes fölkeresni.

Értékes ipari műemlék volt a Zelmann-család száz éves hengermalma a falu szélén, amely 1996-ben leégett.

Lovagolási lehetőség: Deli István magángazdaságában, előzetes bejelentkezés alapján Csanádpalota, Hadak útja 47. szám alatt.

Csanádpalota község közigazgatási területén két vadásztársaság: a pitvarosi székhelyű Petőfi Vadásztársaság, valamint a Maros Vadásztársaság Magyarcsanád működik.

Községünkben egyetlen szálláshely működik, a Túri Kálmánné egyéni vállalkozó üzemeltetett Fényes Panzió, amely 9 fő elhelyezését tudja biztosítani. Kereskedelmi szálláshely a településtől egyaránt 15-16 km-re lévő Mezőhegyesen, illetve Makó városban van.

Étkezési lehetőséget a község főterén lévő Fényes Étterem és a pitvarosi úton, a 4434-es jelű közút 67-es kilométerkövénél létesített „67-es” Vendéglő biztosít. Mindkettőt egyéni vállalkozó üzemelteti.