A település keletkezése

 

A település viszonyainak előzményeit - igaz csak halvány nyomokban - addig az időszakig lehet visszakövetni, az i. sz. e. VI-IX. századig, amikor már az állandó szállás elnevezést kaphatta, erre az időre visszavezethető a „falu”, az ugor nyelvekben település, szállás elnevezésen szerepel. Ahogyan a falu név sem volt azonos a maival, ugyanúgy a finnugor-kori ház szó sem jelentett még teljesen szilárd építményt.

A település mindenek előtt a kor gazdasági és társadalmi rendjének függvénye volt. A vérségi leszármazottak szűkebb vagy tágabb csoportjai, nagy családok, nemzetségek vagy egykori nevükön hadak csak olyan mértékben maradhattak itt közös lakhelyen, amennyire az együtt élőknek ez a táj az adott gazdálkodási forma mellett még megélhetést tudott nyújtani.

Mendől T. szerint: „a IX. század végén elfoglalt Alföld magyar szállásterület települési - népesedési képén a VI-VIII. századok közötti idő avar uralma, az ezzel egyidejű szláv betelepülés, majd pedig a bolgár-szláv fennhatóság hagyott nyomokat. Avar hódítást megelőző idők emlékét a romanizált lakosság vagy a gepida, esetleg a longobárd, szarmata töredékek aligha őrizték sokáig, hiszen ahol egyes pontokon kimutatható folytonosságban fennmaradtak az avar uralommal járó népességcserélődés a folytonosságot is megszakította.
Elődeinkről tudjuk, mennyire szerették a folyókat, a pataktorkolatokat, az ereket, a forrásokban gazdag tájakat, és tudjuk, hogy csak sík terepen vertek tanyát.

A Tisza, Vidre, Dong-ér és a természetes halastavak vagy megfelelő magasságú talajvíz közelsége, mint ősidők óta minden népnél, a beköltöző magyaroknál is a település egyik legfontosabb feltételei voltak.

Tehát, nem nehéz megérteni, hogy az őslakosok miért ezt a helyet választották letelepedésre.