Bemutatkozás

Csorvás város az ország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés megye nyugati felén található, a 47. számú főúton Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre. Az országos közlekedési hálózatba a vasútvonal is bekapcsolja, mert a Szeged – Békéscsaba vasútvonal egyik állomása Csorvás. Ezt a területet az egykori Ős - Maros töltötte fel. Mára az egykori folyó holtágai és erei kiszáradtak, de a mikro domborzat 2-8 méteres magasságkülönbségei jelzik az egykori folyómeder helyét, amelyet a környékünkön Hajdúvölgy-érnek neveznek. Az évi középhőmérséklet 10-11 °C, a csapadék mennyisége 500-560 mm.
 

Felszíne síkság, melyen belül elhagyott folyómedrek, laposok, hajlatok, 2-3 méter magas emelkedések, homokvonulatok találhatók.
A tengerszint feletti magasság 88 m és 95 m között változik. Éghajlatára a szeszélyes időjárás a jellemző.

Az ország napfényben gazdag részéhez tartozik, átlagosan 2000 óra feletti napsütéssel. Az átlagos évi középhőmérséklet 11,08 C. Legmelegebb a július, leghidegebb a január. A csapadék eloszlása szeszélyes. Több évi átlaga: 561 mm.
A város területén két időszakos vízfolyás található: a keleti oldalon a Dögös-Kákafoki-főcsatorna, a nyugati oldalán a Hajdúvölgyi-csatorna vezet. Állóvizek: a Forrás a Gremsperger utca nyugati végén, a Sárgás a település északi, a Homokos a nyugati csúcsán.

Talaja: vályog és agyagtalajok, melyeken löszös, homokos mezőségi, továbbá réti és szikes talajok alakultak ki. Jelentős (50-90 cm) a humuszréteg. Nyomokban löszképződmények is fellelhetők.

Növényzete: eredetileg füves puszta. Nevezetessége az Erdélyi Hérics és a Vetővirág. Az erdők, erdősávok telepítettek. Állatvilága megegyezik az Alföld állatvilágával. Védett állat a magyar földikutya.

Lakónépessége: 5897 fő. Az állandó népességből a 0-17 évesek száma: 1133 fő, a 18-59 évesek száma: 3389 fő, a 60 éven felüliek száma 1375 fő.
A férfiak száma összesen: 2863 fő, a nők száma összesen: 3034 fő.

Az alábbi táblázat a népesség alakulását mutatja a település újjáalakításától napjainkig. 

Mindezekből az adatokból látszik, hogy a lakosságszám az 1950-es évek elejéig folyamatosan növekszik, majd, a kollektivizálás következtében a tanyavilág felszámolásával, folyamatosan csökken. Ennek oka az alacsony születésszám (2004-ben 37 fő), illetve a magas halálozási arány (2004-ben 99 fő).

Jelentősebb számú nemzetiségek: szlovák, román, roma. A település agrár jellegű, mivel földjei kiválóan alkalmasak mezőgazdasági termelésre, emellett azonban a feldolgozó- és a könnyűipar is jelen van a községben, valamint kiemelkedő a művészi színvonalú kézmű- és háziipar.

Jelentősebb gazdálkodó szervezetek: Csorvási Gazdák Szövetkezete, Genuin-Panis Sütőipari és Kereskedelmi Kft., MA-FA Centrum asztalosipari termékgyártó egyéni cég, Csorvási Építőmester Bt., Csorvási Szolgáltató Kht., Hudák Szővőműhely, Hunapfel Impex Kft.

A település térképe

Csorvás belterületén a települést átszelő 47-es főút mellett, illetve annak közelében található a legtöbb látnivaló és szolgáltatás.

A község nagy szülöttei

Voith Ervin (1882-1932) festőművész,
Láng Károly (1877-1938) egyetemi tanár,
P. Szőke János (1927-) szelézi szerzetes, püspöki helynök, Csorvás díszpolgára,
Zalai György (1915-) politikus, köz-, helytörténeti-író, Csorvás díszpolgára,
Gulyás Mihály (1904-1996) pedagógus, iskolaigazgató, Csorvás díszpolgára,
Dr. Fehér Dezső (1922-) a magyar lóversenysport neves szervezője, Csorvás díszpolgára,
Gulyás Pál (1939-) hidrobiológus.