Bemutatkozás
Csorvás város az ország délkeleti
részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát
északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés megye nyugati felén
található, a 47. számú főúton Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre. Az
országos közlekedési hálózatba a vasútvonal is bekapcsolja, mert a Szeged –
Békéscsaba vasútvonal egyik állomása Csorvás. Ezt a területet az egykori Ős -
Maros töltötte fel. Mára az egykori folyó holtágai és erei kiszáradtak, de a
mikro domborzat 2-8 méteres magasságkülönbségei jelzik az egykori folyómeder
helyét, amelyet a környékünkön Hajdúvölgy-érnek neveznek. Az évi
középhőmérséklet 10-11 °C, a csapadék mennyisége 500-560 mm.
Felszíne síkság, melyen belül elhagyott folyómedrek, laposok, hajlatok, 2-3
méter magas emelkedések, homokvonulatok találhatók.
A tengerszint feletti magasság 88 m és 95 m között változik. Éghajlatára a
szeszélyes időjárás a jellemző.
Az ország napfényben gazdag részéhez tartozik, átlagosan 2000 óra feletti
napsütéssel. Az átlagos évi középhőmérséklet 11,08 C. Legmelegebb a július,
leghidegebb a január. A csapadék eloszlása szeszélyes. Több évi átlaga: 561 mm.
A város területén két időszakos vízfolyás található: a keleti oldalon a Dögös-Kákafoki-főcsatorna, a nyugati oldalán a Hajdúvölgyi-csatorna vezet.
Állóvizek: a Forrás a Gremsperger utca nyugati végén, a Sárgás a település
északi, a Homokos a nyugati csúcsán.
Talaja: vályog és agyagtalajok, melyeken löszös, homokos mezőségi, továbbá réti
és szikes talajok alakultak ki. Jelentős (50-90 cm) a humuszréteg. Nyomokban
löszképződmények is fellelhetők.
Növényzete: eredetileg füves puszta. Nevezetessége az Erdélyi Hérics és a
Vetővirág. Az erdők, erdősávok telepítettek. Állatvilága megegyezik az Alföld
állatvilágával. Védett állat a magyar földikutya.
Lakónépessége: 5897 fő. Az állandó népességből a 0-17 évesek száma: 1133 fő, a
18-59 évesek száma: 3389 fő, a 60 éven felüliek száma 1375 fő.
A férfiak száma összesen: 2863 fő, a nők száma összesen: 3034 fő.
Az alábbi táblázat a népesség alakulását mutatja a település újjáalakításától napjainkig.
1857 |
1869 |
1880 |
1890 |
1900 |
1910 |
1920 |
1930 |
1940 |
1945 |
1949 |
1960 |
1970 |
1980 |
1990 |
2001 |
804 |
2265 |
3148 |
4249 |
4967 |
5686 |
6147 |
6839 |
7155 |
7120 |
7799 |
7622 |
6930 |
6698 |
6300 |
5761 |
Mindezekből
az adatokból látszik, hogy a lakosságszám az 1950-es évek elejéig folyamatosan
növekszik, majd, a kollektivizálás következtében a tanyavilág felszámolásával,
folyamatosan csökken. Ennek oka az alacsony születésszám (2004-ben 37 fő),
illetve a magas halálozási arány (2004-ben 99 fő).
Jelentősebb számú nemzetiségek: szlovák, román, roma. A település agrár jellegű,
mivel földjei kiválóan alkalmasak mezőgazdasági termelésre, emellett azonban a
feldolgozó- és a könnyűipar is jelen van a községben, valamint kiemelkedő a
művészi színvonalú kézmű- és háziipar.
Jelentősebb gazdálkodó szervezetek: Csorvási Gazdák Szövetkezete, Genuin-Panis
Sütőipari és Kereskedelmi Kft., MA-FA Centrum asztalosipari termékgyártó egyéni
cég, Csorvási Építőmester Bt., Csorvási Szolgáltató Kht., Hudák Szővőműhely,
Hunapfel Impex Kft.
A település térképe
Csorvás belterületén a települést átszelő 47-es főút mellett, illetve annak közelében található a legtöbb látnivaló és szolgáltatás.
A község nagy szülöttei
Voith Ervin (1882-1932)
festőművész,
Láng Károly (1877-1938) egyetemi tanár,
P. Szőke János (1927-) szelézi szerzetes, püspöki helynök,
Csorvás díszpolgára,
Zalai György (1915-) politikus, köz-, helytörténeti-író,
Csorvás díszpolgára,
Gulyás Mihály (1904-1996) pedagógus, iskolaigazgató, Csorvás
díszpolgára,
Dr. Fehér Dezső (1922-) a magyar lóversenysport neves
szervezője, Csorvás díszpolgára,
Gulyás Pál (1939-) hidrobiológus.