Bemutatkozás

 

Csorvás város az ország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés megye nyugati felén található, a 47. számú főúton Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre. Az országos közlekedési hálózatba a vasútvonal is bekapcsolja, mert a Szeged – Békéscsaba vasútvonal egyik állomása Csorvás. Ezt a területet az egykori Ős - Maros töltötte fel. Mára az egykori folyó holtágai és erei kiszáradtak, de a mikro domborzat 2-8 méteres magasságkülönbségei jelzik az egykori folyómeder helyét, amelyet a környékünkön Hajdúvölgy-érnek neveznek. Az évi középhőmérséklet 10-11 °C, a csapadék mennyisége 500-560 mm.
 


Felszíne síkság, melyen belül elhagyott folyómedrek, laposok, hajlatok, 2-3 méter magas emelkedések, homokvonulatok találhatók.
A tengerszint feletti magasság 88 m és 95 m között változik. Éghajlatára a szeszélyes időjárás a jellemző.

Az ország napfényben gazdag részéhez tartozik, átlagosan 2000 óra feletti napsütéssel. Az átlagos évi középhőmérséklet 11,08 C. Legmelegebb a július, leghidegebb a január. A csapadék eloszlása szeszélyes. Több évi átlaga: 561 mm.
A város területén két időszakos vízfolyás található: a keleti oldalon a Dögös-Kákafoki-főcsatorna, a nyugati oldalán a Hajdúvölgyi-csatorna vezet. Állóvizek: a Forrás a Gremsperger utca nyugati végén, a Sárgás a település északi, a Homokos a nyugati csúcsán.

Talaja: vályog és agyagtalajok, melyeken löszös, homokos mezőségi, továbbá réti és szikes talajok alakultak ki. Jelentős (50-90 cm) a humuszréteg. Nyomokban löszképződmények is fellelhetők.

Növényzete: eredetileg füves puszta. Nevezetessége az Erdélyi Hérics és a Vetővirág. Az erdők, erdősávok telepítettek. Állatvilága megegyezik az Alföld állatvilágával. Védett állat a magyar földikutya.

Lakónépessége: 5897 fő. Az állandó népességből a 0-17 évesek száma: 1133 fő, a 18-59 évesek száma: 3389 fő, a 60 éven felüliek száma 1375 fő.
A férfiak száma összesen: 2863 fő, a nők száma összesen: 3034 fő.

Az alábbi táblázat a népesség alakulását mutatja a település újjáalakításától napjainkig. 

1857

1869

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1940

1945

1949

1960

1970

1980

1990

2001

804

2265

3148

4249

4967

5686

6147

6839

7155

7120

7799

7622

6930

6698

6300

5761

Mindezekből az adatokból látszik, hogy a lakosságszám az 1950-es évek elejéig folyamatosan növekszik, majd, a kollektivizálás következtében a tanyavilág felszámolásával, folyamatosan csökken. Ennek oka az alacsony születésszám (2004-ben 37 fő), illetve a magas halálozási arány (2004-ben 99 fő).

Jelentősebb számú nemzetiségek: szlovák, román, roma. A település agrár jellegű, mivel földjei kiválóan alkalmasak mezőgazdasági termelésre, emellett azonban a feldolgozó- és a könnyűipar is jelen van a községben, valamint kiemelkedő a művészi színvonalú kézmű- és háziipar.

Jelentősebb gazdálkodó szervezetek: Csorvási Gazdák Szövetkezete, Genuin-Panis Sütőipari és Kereskedelmi Kft., MA-FA Centrum asztalosipari termékgyártó egyéni cég, Csorvási Építőmester Bt., Csorvási Szolgáltató Kht., Hudák Szővőműhely, Hunapfel Impex Kft.

A település térképe

Csorvás belterületén a települést átszelő 47-es főút mellett, illetve annak közelében található a legtöbb látnivaló és szolgáltatás.


A község nagy szülöttei

Voith Ervin (1882-1932) festőművész,
Láng Károly (1877-1938) egyetemi tanár,
P. Szőke János (1927-) szelézi szerzetes, püspöki helynök, Csorvás díszpolgára,
Zalai György (1915-) politikus, köz-, helytörténeti-író, Csorvás díszpolgára,
Gulyás Mihály (1904-1996) pedagógus, iskolaigazgató, Csorvás díszpolgára,
Dr. Fehér Dezső (1922-) a magyar lóversenysport neves szervezője, Csorvás díszpolgára,
Gulyás Pál (1939-) hidrobiológus.