Csorvás gazdasági múltja

A település a Maros hordalékkúpján helyezkedik el, jó minőségű 38 aranykoronás földek képezik a falu határát. Mindezekből arra következtetünk, hogy a mezőgazdaság lehetett a település gazdaságának a fő profilja.

Ipar nyomait már a népvándorlás korának ásatásaiból tapasztaljuk, mert épségben megmaradt, egy 2 méter átmérőjű cserépégető kemence, ami arra utal, hogy ez az iparág, a fazekasság már a 7-900-as években megjelent a településen. A középkori gazdasági életről már számos adatunk van. A tizedjegyzékek alapján, megállapíthatjuk, hogy 1563-ban Csorvás a megye második legnagyobb búzatermelője. A pusztakorszakban az állattenyésztésé a fő szerep, 1800-ig, majd megkezdődött a puszta feltörése, mezőgazdasági művelése. Ebben a legnagyobb szerep az 1820-ban 2000 kh-on megalapított csorvási uradalomé, amely a gróf Wenckheim család birtokában volt. 1853 után a településen négy gróf Wenckheim örökösnek 7000 hold, gróf Károlyiaknak 300, gróf Trautmansdorfnak 300, báro Wenckheimnek 700, báró Wodiánernek 700 holdas birtoka lett. A község határából amely 15000 khold volt 9000 főnemesi birtok lett. A középbirtokok Stojanovits 600, Prág, 300, Farkas 300, Szucsu 300, Csausz 500. Megállapítható, hogy a község 15 ezer kh. területéből 11 ezer hold 13 ember kezében volt. Ennek következtében a századfordulóra végbement a nagybirtokok agrárkapitalizációja, a középbirtokok pedig specializálódtak néhány munkaigényes növényre, mint a cirok és a dohány. A község gazdasági életét nagymértékben elősegítette a Nagyvárad-Fiume vasútvonal megépítése 1871-ben. Ennek következtében a térség mezőgazdasági áruszállítása a csorvási vasútállomáson zajlott: Kondoros, Újkígyós, Csanádapáca, a két gerendás, puszta Csákó és Kétsoprony puszta árúforgalma Csorváson keresztül zajlott le. A vasútnak köszönhetően a cukorrépa termesztés indult fejlődések, kiépült a csorvási kisvasút hálózat, amely e földekről juttatta a termést a vasúti átrakóba. Az ipar is a mezőgazdasághoz igazodott, így legerősebb iparágak, a gazdálkodást segítők (kovács 5, gépész 4, géplakatos 2, kerékgyártó 4, szíjgyártó 2, kötélverő 2, nyerges 1) ezek kisipari formában működtek (1900-as állapot). A komolyabb ipari termelés is a mezőgazdasági termék feldolgozásához kötődött, mert 1895-ben megkezdte működését a csorvási seprőgyár, amely kezdetben 30 embernek adott munkát, hatféle terméke volt, amelynek nagy részét Bécsben értékesítették. Majd pedig a csorvási gőzmalom amely 1893-ban kezdte meg működését.

A két világháború között a kisipar indult fejlődésnek, a községben 80 iparos működött, ennek következtében megindult a helyi tanoncképzés 1927-ben megnyílt az iparostanonc iskola. 1932-ben a legnagyobb grófi birtokon Nagy-majorban 400.000 pengő alaptőkével létrejött az Uradalom RT. 12 részvényessel, amely azt jelentette, hogy (ipari, zsidó) tőke bevonással új kísérlet kezdődött a grófi nagybirtokon. A II. Világháború végével, végbement a nagybirtokrendszer felszámolása, azonban a 60-as évekig a mezőgazdaság jelentette a fő foglalkozást a településen, a községben négy termelőszövetkezet működött, valamint egy állami gazdaság. Az ipari munkásság az 1949-ben létrehozott gépállomáson jelent meg nagy számban a községben, mert ez az üzem 70 embernek adott munkát és szakképzést ami komoly előrelépés volt, foglakoztatásban is. 1967-ben létrehozták a HÓDIKÖT csorvási telephelyét, amely 200 nőnek adott munkát, ettől kezdve a könnyűipar jelenléte meghatározó a településen. Csorvás mai gazdasági viszonyaira jellemző, hogy magmaradt az egykori TSZ jogutódja, mint a legnagyobb gazdasági egység 4000 hektár bérelt földterülettel, mellette két olyan nagygazdálkodó működik, amelynek a művelésében egyenként 500 hektár feletti földterület van nagyobbrészt bérben. A mezőgazdaságból, mint fő foglalkozásból a községben mintegy 250 fő talál megélhetést.

A könnyűipar sok embert foglalkoztat: Nemzetközi Konfekció KFT 120 fő, Hunnia-Daunen KFT 30 fő, Hudák szövő üzem 12 fő. Új iparágként jelent meg a sérült embereket foglalkoztató kézműipar, amelynek keretében 90 ember dolgozik a községben működő három üzemben.

Megjelent a fafeldolgozó ipar, amely 30 embert foglalkoztat, és a fémfeldolgozó iparág 10 fővel. Az új szolgáltató KHT 30 főnek ad munkát.

A vendéglátás és a kereskedelem is átalakult. A vendéglátó-ipari egységek, 70 főnek adnak munkát. A kereskedelmi ellátás, az egyéb kereskedelmi egységek közül az élelmiszer és zöldség-gyümölcs boltok száma a legnagyobb, itt is 50 fő kap munkát. A kisipar mára már nem jelent komolyabb súlyt mintegy 40 fő foglalkozik ilyen szolgáltatással (fodrász, kozmetikus, szabó, varrónő, cipész, asztalos, kőműves, ács, burkoló)

Kultúra, közművelődés, egészségügy:

Csorváson az iskolai oktatás egyházi keretek között kezdődött, az első iskolát a református egyház szervezte 1859-ben, majd a katolikus oktatás 1863-ban kezdődött, a harmadik nagy hitfelekezet, az evangélikus 1874-ben indította iskoláját.

Az uradalmi iskolák 1880-ban kezdték meg működésüket Károly-majorban, (később Rudolf-majorba került át) és Nagy-majorban, (később Kis-majorba került) katolikus uradalmi iskolaként. Az állami szerepvállalás (ami folyamatos igény volt a községben) 1907-ben kezdődött, amikor belterületen és külterületen, Kis - Csorváson felépültek az állami elemi iskolák. Ez a helyzet 1948-ig állt fenn, amikor az egyházi iskolákat államosították, és új iskolákat hoztak létre a község külterületén Gálik, Károly és Nagy-majorban. Mindezekkel együtt a külterületi iskolák egységes igazgatás alá kerültek, elválasztva a belterületi iskoláktól, amelyeket szintén összevontak. Ez a helyzet a külterület felszámolásával véget ért, mert 1971-ben az összes külterületi iskola megszűnt. Újabb változás 1971-ben következett be amikor létrehozták az Általános Művelődési Központot a szellemi és anyagi kapacitások jobb kihasználása érdekében. Az Általános Művelődési Központ keretében jelenleg két óvoda, általános iskola, alapfokú művészeti iskola és a közművelődési intézmények dolgoznak.

Óvodák: Az óvodai képzés a községben 1905-ben kezdődött először magánóvoda, majd állami óvoda működött, jelenleg két óvoda működik a községben, az óvodai csoportok száma 6, 10 óvodapedagógus, 175 gyerekkel foglalkozik

Általános iskolai oktatás jelenleg három épületben folyik, a tantermek száma 24, a pedagógusok száma 32, a tanulók összlétszáma 451. Az iskola speciális tagozatán 15 fő tanul,

Alapfokú Művészeti Iskola 1994-ben kezdte meg a működését, három területen folyik képzés: zeneművészet, táncművészet, valamint képző és iparművészet. Az Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak száma 186 a tanárok száma négy főállású, négy óraadó. Az iskolához tartozik a fúvószenekar és a mazsorettcsoport

A közművelődés szervezett formái az olvasókörökkel kezdődtek az 1880-as években. A XX. Század elejére kialakult a település köri-, egyleti élete, amely a kultúra színtere volt a z 1950-es évig. Ekkor a köröket, egyleteket részint betiltották, részben pedig elsorvasztották. A kulturális élet ezek után állami keretek között folytatódott. 1963-ban adták át a település első művelődési házát amelyben színházterem mozi, valamint a könyvtár kapott helyet 1990, a rendszerváltás után újra alakultak a civil szerveződések amelyek rengeteg kulturális feladatot átvállaltak, színesítve a település kulturális életét.

A régi művelődési és ifjúsági házat lebontották, helyette egy új művelődési centrum épült.

A település kulturális életében előtérbe kerültek a nemzetközi fesztivál jellegű rendezvények, amelyek az év minden szakaszában nyújtanak kulturális eseményt, amelyekkel nő a község ismertsége, a határon túl is. Ilyenek, a nemzetközi népzenei fesztivál Bartók Béla születésének (1881. március 25.) alkalmával, minden év március 25-ét követő hétvégén. A kézi kaszás aratóverseny minden év június végén. A lakodalmas gasztronómiai nap minden év július végén. Nemzetközi halászléfőző verseny minden év szeptemberében, Csorvási búcsú minden év októberében (Teréz napot követő vasárnap)

A kisebbségi önkormányzatok szervezésében szintén nemzetközi rendezvények zajlanak: február vége szlovák disznótoros farsangi rendezvény, április 9. roma világnap alkalmából cigány bál. November 9 . Mihály és Gábriel arkangyalok (a csorvási román ortodox kápolna védőszentjei) ünnepe,. Ez alkalommal rendezik a csorvási románok napját, ekkor van a román bál. A civil szervezetek közül a Csorvás Megújulásáért Egyesület rendezi a fogatos napot, amely nagyon sok látogatót vonz, minden év szeptemberében.

Miután a település művelődési intézményében egy galéria került kialakításra, ez ad otthont a Békés megyében élő , vagy Csorvásról elszármazott festők kiállításainak. Ugyancsak itt állítja ki munkáit a Csorváson működő Körösvidéki Képzőművész Egyesület, amely minden évben képzőművész tábort rendez Csorváson.

Az első könyvtárak a településen a körök egyletek kezelésében voltak, 1881-ben alakult meg a Csorvási Olvasó Népkör, amely létrehozta az első könyvtárat tagjai számára. Miután a köröket egyleteket megszüntették 1949-ben a megmaradt könyvállományból létrehozták a Népkönyvtárat, ehhez központi könyvadományt is kaptak. Ennek a könyvtárnak az induló állománya 200 kötet volt 25 négyzetméteren kapott helyet. 1963-tól két ütemben bővítették a könyvtárat 136 négyzetméter és 15.000 könyv állt az olvasók rendelkezésére. 1993-ban átadták az új könyvtár épületrészt, amelyben már több mint 500 négyzetméter, 29.000 kötet és 10 számítógép várja az olvasókat a beiratkozott olvasók száma 896 fő, az éves forgalom 24.294 kötet.

Csorváson az egészségügyi alapellátást három, felnőtteket ellátó háziorvos, egy gyermek szakorvos, két fogszakorvos, valamint a védőnői hálózat biztosítja.