A társadalmi élet fő színterei

 

Csorvás egyházi, vallási viszonyai:

R. katolikus templom 1900

Evangélikus templom 1901

Református templom 1928

Az 1857-ben újjátelepült község vallási viszonyaira jellemző, hogy soknemzetiségű, sokfelekezetű népesség verődött össze a községben. A legfontosabb felekezetek:

Római katolikus.

A népesség számszerinti megoszlásában mindig 50% katolikus volt. Az 1900-as évek elején a hívek 10%-a szlovák nemzetiségű, jelentős a görög katolikusok aránya is. Az egyház önálló 1874-től, első temploma 1868-ban épült, a jelenlegi 1900-ban. Plébánia rangra 1912-ben emelték. Iskolája 1863-tól 1948-ig működött, a „Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskola Nővérek” tanító rend vezetésével. Felekezeti temetőjük 1850. óta van. Jelenleg is plébános irányítja a gyülekezetet, aki oldallagosan ellátja a Gerendáson élő katolikusok lelki életét is.

Református:

A város legelőbb önállósodott felekezete. 1859-ben már iskolával rendelkeznek, 1861-ben pedig önálló lelkésze van a gyülekezetnek. Iskolája 1907-ig működött. A városban a reformátusok aránya 15% körül volt és van. Templomuk 1928-ban épült. Jelenleg is önálló lelkésze van a gyülekezetnek.

Román ortodox

A románok községalapító nemzetiségei Csorvásnak. A lakosság létszámának a 2%-át tették ki egy időben. Felekezeti temetőjük 1850. óta van. A gyülekezet 1898-óta önálló, kápolnája 1900-ban épült. Önálló lelkésze nem volt, jelenleg is a békéscsabai lelkész vezeti a gyülekezetet.

Evangélikus:

A város lakosságának mintegy 30%-a tartozik a felekezethez. 1875. és 1907. között iskolával rendelkezett, 1890-ben önálló lett a gyülekezet. Temploma 1901-ben épült, felekezeti temetőt 1875-ben kapott. A századfordulón a hívek mintegy 50%-a szlovák nemzetiségű volt. Jelenleg nincs önálló lelkésze a hívek lelki életét Gerendás községben élő lelkész gondozza.

Zsidó:

A község alapítása után jelentek meg a német származású zsidó polgárok a községben. Arányuk a lakosság 2%-a körül lehetett. A felekezet önálló 1875-től, először metsző, majd pedig kántor irányította a gyülekezetet. Temetőt 1875-ben kaptak. Zsinagógának használt épületük 1875 óta volt. A holocaust során 33 csorvási zsidó vesztette életét. A megmaradtak távoztak Csorvásról, az 1970-es évek óta ehhez a felekezethez tartozó nem él a településen.

Baptista:

Az első baptisták 1900-ban merítkeztek be, még ebben az évben megalakult a csorvási gyülekezet 7 fővel. Imaházukat 1905-ben építették. A gyülekezet néhány év kivételével folyamatosan folytatta hitéletét, jelenleg diakónus vezeti a gyülekezetet.

Adventista:

Ez a felekezet az 1900-as években kezdte meg a működést Kis-Csorváson, majd 1930-tól a község belterületén is. Gyülekezeti helységük 1935-től volt. A gyülekezet tevékenysége az 1960-as években megszűnt, mivel vezetőjük meghalt. 1990 után kísérlet történt a gyülekezet újjáalakítására, amely közel egy évig sikeres volt, azonban 1995 óta nem működnek.

Hit gyülekezet:

Ez a gyülekezet a rendszerváltás után kezdte meg a hitéletét, az első csorvásiak ekkor csatlakoztak a Hit gyülekezethez. Csorváson 1998 óta folytatnak rendszeres hitéletet. Istentiszteletet heti egy alkalommal tartanak az Ifjúsági Klubban.

Csorváson a történelem folyamán ez a nyolc hitfelekezet folytatott komolyabb hitéletet, a felsorolásban csak azt vehetjük figyelembe, akik 5 évnél tovább működtek településünkön.

Civil szervezetek:

Csorvás város életében megtalálhatóak azok a civil szerveződések, amelyek a különböző társadalmi rétegek igényeit felkarolják és kielégítik.

A település minden rétegét átfogó egyesületek:

A legnagyobb taglétszámú a Csorvásiak Baráti Társasága, amely az elszármazott csorvásiakat is tömöríti.

Ugyancsak nagy létszámú a Csorvás Megújulásáért Egyesület. E két szervezet igyekszik minden rétegnek programot biztosítani.

Rétegszervezetek:

Csorvási Gyermekekért Közalapítvány

Csorvási Mozgáskorlátozottak Egyesülete,

Csorvási Nyugdíjas Egyesület,

Csorvási Idősekért Alapítvány

Vállalkozok Klubja

Kalán Néni Pihenőkertje Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány,

Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Csorvási Polgár és Vagyonvédelmi Egyesület

Művészetekkel foglalkozó civil szervezetek:

Csorvási Népzenei Egyesület,

Csorvási Fúvószenkarért és Mazsorettért alapítvány,

Bibliotéka Alapítvány,

Körösvidéki Képzőművész Egyesület.

Egészség megőrzéssel, sporttal foglalkozó egyesületek:

Együtt az Egészségünkért Egyesület

Csorvási Sport Klub

Csorvás Sportjáért Alapítvány

Csorvási Gazdák METÉSZ Horgászegyesület

Csorvási Horgászegyesület

Természetvédelmi Alapítvány

Nemzetiségi viszonyok napjainkban:

Csorvás a történelem folyamán soknemzetiségű település volt. A község alapítói között a magyarok mellett románok jöttek nagyszámban. A későbbiek folyamán szlovákok, német anyanyelvű zsidók, lengyelek, ukránok is érkeztek a településre. Napjainkban a város lakosságának 90%-a magyar, a legnagyobb nemzetiség a szlovák, számuk 100-150 fő lehet, közülük már csak 50-60 fő beszéli a szlovák nyelvet. A településen szlovák kisebbségi önkormányzat működik 1998 óta. Az egykori csorvási románság asszimilációja szinte teljes, napjainkban a román nyelvet közülük 10-12 fő beszéli, sokkal nagyobb számban beszélik a román nyelvet az áttelepült erdélyi magyarok. A csorvási románok önkormányzata 2002-ben alakult meg, célja a román nyelv és az ortodox gyülekezet megőrzése. A cigány etnikum az, amelyik nagyobb számban él a településen számuk 60-70 fő. 2002-ben ők is megalakították kisebbségi önkormányzatukat. Kisebb számban élnek a településen lengyelek, németek, ukránok, akik házassági kapcsolatok révén kerültek városunkba.

Sport:

A településen 1921 óta működik a Csorvási Sport Klub. Ennek a klubnak jelenleg három szakosztálya működik. A labdarúgók a Békés megyei bajnokság első osztályában játszanak, 1991-ben NB.II-es szintre jutottak. A sakk szakosztály szintén a megyei első osztályú bajnokságban játszik. A női kézilabdázók az NB.II tagjai több mint tíz éve. Működik egy férfi kézilabda szakosztály, amely a megyei első osztályig jutott.

A város nemzetközi kapcsolatai:

Csorvás város nemzetközi kapcsolatai a testvértelepülésekre épülnek elsősorban. A város igyekezett és igyekszik a trianoni határok által elszakított területeken testvéreket találni. 1996-ban Székelyföldön Uzon településsel létesült testvérkapcsolat, 1998-ban Diószeg várossal Szlovákiában, majd 2000-ben Zenta-Felsőhegy településsel a Vajdaságban. Ezekkel a testvértelepülésekkel, élénk kulturális, sport valamint társadalmi kapcsolatok alakultak ki, rendszeresen részt vesznek egymás rendezvényein. A sport és a kulturális kapcsolatok révén Kárpátalja és a Muravidék magyarsága is megjelenik egy-egy rendezvényünkön, ugyancsak ezek révén olasz román német kapcsolatok is kialakultak.

Uzon polgármesteri hivatal

Diószeg Kuffner kastély

Aratóünnep Felsőhegy