Előző fejezet Következő fejezet

Kovács Sándor

Érdi kronológia

(főbb események és történések)

 

Őskor

Kb. 50000 esztendeje megtelepedik Érd Fundoklia-völgyében a Neander-völgyi ősember,amelynek szerszámkultúrája a moustier-i műveltség egyik legjelentősebb európai lelőhelye s a franciaországi charentien műveltséggel mutat szorosabb kapcsolatot.

Kr. e. II. évezred. Az érdi Sánc-hegyen földvárat létesített a bronzkor embere

Kr. e. 650-550. Az érd-battai határban a vaskori Hallstatt-kultúra népének vezető rétege halomsírokat épített halottjai hamvainak tárolására.

Ókor

Kr. u. I. század. A Római Birodalom a Dunáig terjesztette ki határait és a mai Százhalombatta-Dunafüred területén auxiliáris (a légiók mellé rendelt kisebb létszámú segédcsapatok által lakott) tábort létesítettek. Kiépült az Érd-Ófalun is átvezető római hadiút a dunai limes (határvonal) erődítményei között.

Középkor

Árpád-kor

1243. Érd első ismert okleveles említése. Tádé fia János eladta Érd faluban lévő birtokát a hozzá tartozó szigetnek felével együtt Mihály veszprémi comesnek (ispánnak).

1278. június 24. Egy oklevél szerint IV. (Kun) László király Berki Mihály ispán fiának, Tamásnak és testvérének, Lőrincnek adományozta a királyi fegyvernökök lakatlan földjét (A fegyvernököket és erdőőröket időközben a király máshova költöztette.)

Anjou-kor

Egy oklevél szerint Károly Róbert király Széchényi Tamás erdélyi vajdának adományozta az érdi birtokokat, mert elsőként hozott hírt fiának megszületéséről. Ez az utód fiatalon meghalt, tehát nem azonos a későbbi I. (Nagy) Lajos királlyal.

1332-1337. Pápai tizedösszeírásban hírt kapunk Érd első plébániájáról.

XV. század

1417. Először fordul elő oklevélben a diósdi castellum (erődített kőkastély) neve, amit a törökök később Köpekhiszárnak azaz Ebvárnak, Kutyavárnak neveztek el, s e néven ismert ma is.

1450 körül felépült az ófalusi Szent Mihály r. kat. plébániatemplom elődje.

1455. Érden a Kezy család birtokot szerez.

1478. Egy oklevél szerint Cheh Mátyás Érden a falu bírája.

XVI. század

1526. július 20-án Érdre érkezik, körülbelül 3000 főnyi lovas kíséretével a II. Szulejmán török szultán támadó serege elé vonuló II. Lajos király és Ákosházi Sárkány Ambrus kúriájában száll meg. Innen megy át a réven elbúcsúzni feleségétől, a Csepel-szigeten tartózkodó Habsburg Máriától. Indulás előtt megbotlik és kimúlik kedvenc fekete lova (Istvánffy Miklós és Brodarich István történetírók kissé eltérően írják le az eseményeket).

1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában életét veszti Ákosházi Sárkány Ambrus.

1526. szeptember 11. A mohácsi csata után átvonul Érden II. Szulejmán török szultán Buda felé tartó győztes serege.

1528. Érd neve tévesen "End" formában jelenik meg Lázár deák térképén.

1546-1580. Érd török birtokosa Hamza fehérvári szandzsákbég. A helység ettől kezdve Hamzsabég szerája, párkánya, palánkja stb. néven is előfordul. (H. L. nyomán)

1594. Iszmail budai pasa felépíttette a Zrínyi György által lerombolt érdi palánkvárat.

XVII. század

1600-as évek. A török palánkvár helyőrsége számára dzsámit építenek Érden.

1630 körül a "rácok" (feltehetően katolikus vallású bunyevácok) első csoportjának Érdre érkezése.

1675. Illésházy Ferenc Sárkány Erzsét veszi feleségül. A Sárkány család érdi birtoka és kúriája leányágon az Illésházy-család kezébe került.

1675-1722. Az Illésházyaktól Szapáry Péter ercsi birtokos bérli az érdi uradalmat. A török által lerombolt Sárkány-kúria helyén új kastélyt építtet.

1663. Iszmail pasa újjáépíttette Érd palánkvárát.

1684. július 22. Lotharingiai Károly csapatai Érdnél négyórás heves csatában szétverték a Budát az ostrom alól felmenteni próbáló Musztafa pasa seregét, s ezzel egyúttal kiűzték Érd palánkvárából a török megszállókat.

1686-90. A mai Molnár u. 6. sz. alatti plébánia épület építése.

1693. Érdet Fejér vármegyéhez sorolták a visszaállított vármegyerendszerben.

XVIII. század

1703. Elkészült a Szent Mihály-templom hajójának újraboltozása.

1715. A bosnyák származású ferences szerzetesek újjászervezték Érd plébániáját. (1751-ig pasztorálják)

1718. Az első születési anyakönyv Érden.

1723. A Szent Mihály-templom felszentelése.

1734. A Szent Sebestyén-kápolna építése.

1735-1754. Az Illésházy-kastélyt és -uradalmat Pongrácz András, majd házasság révén a Péterffy-család zálogként birtokolta.

1740. A veszprémi püspök Tomicich Jánost nevezte ki Érd plébánosává. (Meghalt 1788-ban 74 éves korában és a templom kriptájában temették el.)

1752. A Péterffy-család felépítette a Kakukk-hegyen a Kálvária-kápolnát.

1759. Elkészült a Szent Mihály-templom újjáépített sekrestyéje.

1774. Felépült a Szent Mihály-templom tornya.

1775. Dunai árvíz pusztította Érdet.

1776. Érd mezővárosi rangra emelkedett.

1789. május 2. Új kőkereszt és korpusz megáldása a Szent Mihály-templom kertjében.

1789. Meghalt Illésházy Ferenc, a

kit a Szent Mihály-templomban temettek el.

1793. Az ófalusi római kat. templom körüli temető megszűnése.

1799. Tűzvész pusztított Érden.

XIX. század

1811. gr. Illésházy István elérte, hogy Érd országos vásártartási jogot kapjon. Gr. Illésházy István Érd egy részét zálogba adta a Beliczay-családnak.

1817. Megalakult Érden az első céh: a molnárok és pékek céhe, amely a helység hagyományos iparát képviseli.

1822. A horvát nyelvű egyházi fordításairól híres Hegedűs József lett Érd plébánosa 1868-ig.

1828. augusztus 3. Új temető felszentelése Érden.

1828. Sina György báró megvásárolta az érdi birtokot, de ezt Batthyány Fülöp leányági örökösödésre hivatkozva jogilag megtámadta.

1838. március. Dunai árvíz pusztította el Érdet. Ezt követően hozta létre herceg Batthyány Fülöp birtokos Fülöpvárost (Újfalut).

1847. Luczenbacher János régész feltárt négy hun eredetűnek vélt temetkezési halmot az érd-battai határban. Sikeres ásatása emlékére nevét Érdyre változtatta.

1848. Sina György báró végleg az érdi Batthyány-uradalom birtokosa lesz.

1849. január 3. Érd és Tétény között kisebb ütközetre került sor magyar és osztrák csapatok között.

1856. Sina György fia Sina Simon lett Érd birtokosa.

1861. április 1. Megnyitották a Déli Vasút Társaság Érden is áthaladó vonalát. (Érdnek ekkor még nem volt vasútállomása. Megközelítése Tárnokon keresztül történt.)

1869. Sina Simon a régi Szapáry-kastélyt neoreneszánsz stílusban építtette át.

1871. Érdet mezővárosból nagyközséggé minősítették vissza.

1872-1877. Az első érdi Olvasókör működése.

1875. Kereskényi Gyula érdi plébános ásatást végzett a battai határban, ahol két "hun-halmot" és római maradványokat tárt fel.

1876. A Sina-kastély a Wimpffen-család kezébe került.

1876. február 24. Jeges árvíz pusztított Érden.

1890. Megalakult az érdi Úri Kaszinó.

1896. Érd első vasútállomásának megnyitása (az ún. Nagyállomáson).

XX. század

Első két évtized

1904. Megalakult az érdi Hitelszövetkezet (OKH).

1906. Csontos Andor lett a váli kerületben (benne Érden) a Függetlenségi Párt színeiben országgyűlési képviselő.

1907. Megnyílt a mai épületében az ófalusi iskola (Fő u. 42.), amelynek mintájára épület az Újfalusi (Alsó u. 80.).

1910. Az Atlantika Tengerhajózási Rt. létrehozta az ófalusi Sánc-hegy alatti Duna-parton az Érdi Gőztégla és Agyagáru Rt-t. (1980-ig működött.) Ófalusi artézi kút létesítése.

1911. Csontos Andor a Függetlenségi (48-as) Párt színeiben ismét Érd országgyűlési képviselője lett.

1912. Wimpffen Simon gróf eladta érdi kastélyát és birtokait gróf Károlyi Imrének. Károlyi Imre és Gyula grófok megosztották egymás között érdi birtokaikat. Érd egy része, Károlyi Gyula birtokteste (Diósdliget néven) Diósdhoz került.

1913. Baranyay Nándor lett Érd főjegyzője. 30 éven át viselte ezt a tisztséget.

1914. Érdet mezővárosból nagyközséggé minősítették vissza.

1917. Baranyay Nándor és Kéri Nándor megalapították az érdi Hangyaszövetkezetet. Simonpusztán elemi iskolát nyitottak.

1920-as évek

1920. Érdtől megvonták a nagyközségi rangot. Az 1920-as években bevezették Érden a villanyáramot.

1921. június 29. A jezsuita rend noviciátust (papneveldét) nyitott a megvásárolt kastélyban.

1922. Csöngedy Gyulát választották meg az Egységes Párt színeiben az adonyi kerület (benne Érd) országgyűlési képviselőjévé.

1923. szeptember. Megkezdte működését a Pelikán fogadó egyik épületében a Szent István Polgári Fiúiskola.

1924. augusztus 24. Felavatták az I. világháborús hősök szobrát Ófaluban.

1925. március 14. Érden 38-an megalapították az Iparosok és Kereskedők Körét.

1926. Ismét Csöngedy Gyulát választották meg az Egységes Párt színeiben az adonyi kerület (benne Érd) országgyűlési képviselőjévé. július 6. A Fejér Megyei Törvényhatósági Bizottság elfogadta az érdi Károlyi birtok rendezési tervét, amelynek nyomán megkezdődtek a nagyarányú parcellázások. Július 20. Felavatásra került Ófaluban a II. Lajos érdi tartózkodását megörökítő emlékmű. A község megvásárolta a Károlyi családtól a Pelikán épületegyüttest.

1927. A Szűzanya Látogatásáról nevezett rend (vizitációs rend) megnyitotta első magyarországi apácazárdáját az ófalusi kastélyban.

1928. április 21. Az Érd-százhalombattai Ipartestület megalakulása. Ernst Gyula tejüzemének megnyitása (Hivatalnok u.). Hirmann Gyula megalapította Érd második téglagyárát Ófaluban (Molnár utca).

1929. A Tusculanum Fogyasztási Termelő és Értékesítő Szövetkezet megkezdte parcellázását.

1930-as évek

1930. Érd-újtelepi Olvasókör megalakulása. A Weekend Szövetkezet megkezdte a Weekendtelep (későbbiekben Parkváros) parcellázását. Megkezdték Érdliget parcellázását.

1931. Gróf Zichy János lett az Egységes Párt színeiben az adonyi járás (benne Érd) országgyűlési képviselője. Felépült Bánszky Mihály tervei szerint a neogótikus stílusú érd-újfalusi Jézus Szíve r. kat. templom. (Alsó utca)

1932. Községbírónak választották ifj. Kováts Antalt. (1938-ig töltötte be e tisztséget) Megalakult a Tusculanum Kultúregyesület. Június 1. Megnyitották Tusculánumban Érd első strandját.

1933. Létrejött az érdi Önálló Iparosok Társasköre. Megnyílt az Ilkamajori Állami Általános Iskola, későbbi Teleki Sámuel Általános Iskola (Törökbálinti u. 1.).

1934. Ilkamajorban (Bem tér) egy birkaistálló átalakításával megnyílt a Jó Pásztor, későbbiekben Szent István r. kat. templom (Tornyát 1962-ben húzták fel). Április 17. Átadták a tusculánumi elemi iskolát (Gárdonyi G. u. 1/b). Újtelepi elemi iskola, a későbbi 4. számú (Batthyány) iskola elődje megnyitása. (Csóka u.) Az érdi Ipartestület Gárdonyi Géza Önképzőkörének megalakulása.

1935. Haám Artúrt választották meg a Nemzeti Egység Pártja színeiben az adonyi választási kerület (benne Érd) országgyűlési képviselőjévé. Január 6. Megnyitották az érdligeti elemi iskolát. Június 16. Érdligeti kápolna avatása (Nagyboldogasszony plébániatemplom elődje (Topoly u. 1.). Július 20. Parkvárosi (ilkamajori majorsági istállóból kialakított) kápolna avatása. Június 27. A volt Nemzeti Mozgó (mozi) megvásárolt épületébe költözött az Érd és Vidéke Ipartestület, amit november 10-én avattak fel. (Felső u. 80.) Szeptember 14. Megkezdte működését Érden a Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek polgári leányiskolája, a mai Regnum Mariánum Általános Iskola elődje. (Alsó u. 21.) Szeptember 29. Érdi Iparosok Társaskörének megalakulása. Az érdligeti Casinó és a Penzió felépülése. 1935-37. Burkolatot kapott a Balatoni (mai 70-es) út.

1936. Érdligeten két új vasúti megállót nyitott a MÁV és a Déli Vasút.

1937. szeptember 12. Felszentelték Érden az első református templomot. (Kálvin tér)

1938. június 26. Átadták az Ófaluba vezető lebetonozott Felső utcát.

1939. Simon Ferenc lett a Magyar Élet Pártja színeiben Érd országgyűlési képviselője. Ipari iskola kezdte meg működését Érden.

1940-es évek

1940. Ugrin József vezetésével megkezdte működését a Sina-kastélyban az ország első bentlakásos KALOT Népfőiskolája. Az újtelepi (későbbi 4-es számú, majd Batthyány) Ált. Iskola a Holló közbe költözött.

1941. március 17. Teleki Pál miniszterelnök előadást tartott a KALOT Népfőiskola aranykalászos gazdái között. Az érdligeti Nagyboldogasszony plébániatemplom elődjének felépülte.

1942. Felépült a gát Ófaluban. Február 5. Bárdossy László miniszterelnök előadást tartott a KALOT Népfőiskola záróvizsgáin. Szeptember 2. Az érdi reptérről felszállva a Dunába zuhant és meghalt Károlyi Gyula földbirtokos, Horthy Miklós veje. Ófaluból felköltözött az egykori Pelikán fogadóba (Wimpffen-kúriába) a községháza.

1943. Dr. Farkas György lett az Érdi KALOT Népfőiskola igazgatója.

1944. A Károlyi-birtok parcellázásának befejeződése. Rege Gyula terve Érd utcanév-rendszerére. December 8. A III. Ukrán Front egységei átkelvén a Dunán, elfoglalták Érd-Ófalut. December 24. Érdet teljes egészében ellenőrzés alá vonta a Vörös Hadsereg.

1945. január 6. Az éjszaka folyamán körülbelül 100-120 érdi házba megszálló szovjet katonák hatoltak be, és férfiakat hurcoltak el a nyilaslisták alapján. Január 8. Mintegy 3500-4000 érdi férfit a megszálló szovjet katonaság oroszországi kényszermunka táborokba szállítás végett igazolási ígérettel tőrbe csalt.

1946. január 27. A község kulturális életének szervezésére létrejött a helyi Szabadművelődési Tanács.

1947. Megszüntették a Szent István Polgári Fiúiskolát és betagolták az újfalusi fiúiskolába. Március 5. Megnyílt a Parkvárosi Ált. Iskola fiókjaként a Vincellértelepi Ált. Iskola, későbbi Kőrösi Csoma Sándor Ált. Iskola. (Bajcsy-Zs. u. 19-21.)

1948. Felszentelték az érdligeti református templomot. (Duna u. 77.)

1949. Tausz János lett Érd országgyűlési képviselője. Szabadság Mgtsz néven megalakult Érden az első mezőgazdasági termelőszövetkezet.

1950-es évek

1950. Az első tanácsválasztás Érden. Első tanácselnök Gál Bálintné korábbi községi bíró lett. Megalakult 800 holdon az Érdi Állami Gazdaság (később Törökbálinti Á. G.).

1951. Felépült az érdi evangélikus templom. (1996-ban bővítették háromszintes oldal hajóval, és 1999-ben harangtoronnyal, Thököly u. 19/a)

1952. Budai Járási Építőipari Szövetkezet megalakulása. (1992-ben három részre vált szét.)

1953. Az újfalusi posta a volt takarékpénztár épületébe költözött. (Szabadság tér 9.)

1954. Dr. Stark Janka lett Érd országgyűlési képviselője. Április 6. A tanácsházán megnyílt az első könyvkölcsönző népkönyvtár (Budai út 4.).

1955. Létrejött Érden 220. számú Szakmunkásképző Intézet.

1958. Megalakult a Pest megyei Vegyi, Divatcikkipari Vállalat (PEVDI) érdi kirendeltsége.

1959. Megkezdte működését a Orvosi Szakrendelő Intézet a volt Medved házban (Felső u. 39.) MÁVAUT állomás kezdte meg működését Érd-felsőnél.

1960-as évek

1961. A Barackvirág Tszcs megalakulása.

1963. augusztus 20. Megnyitották Jovicza Ignác kezdeményezésére Ófaluban az első helytörténeti gyűjteményt, amely 1972-ig működött. (Római út 24.). Megnyílt a volt zárda iskolában Érd első gimnáziuma. Emeletráépítéssel bővült a volt Ilkamajori iskola.

1964. Felavatták a Vörösmarty Mihály Gimnázium épületét. (Széchenyi tér 1.). Létrejött a Budai Járási Építőipari Szövetkezet (1984-től Érdi Építőipari Szövetkezet)

1965. Az érdligeti vízvezetékhez kapcsolódva létrejött az Érdi Ivóvíz Társulat.

1966. Önálló körzeti zeneiskolaként megkezdte működését Érden a Zeneiskola. október 16. Felszentelték Tusculanumban a Mária az Egyház Anyja r. kat. templomot. Átadták a 6. sz. (ma Széchenyi István) Általános Iskolát. (Diósdi út 95-101.)

1967. A helységünkön átvezető M.7 autópálya megnyitása.

1968. Önálló épületben megnyílt Érd község könyvtára. (Hivatalnok u. 14.) Leaszfaltozták a diósdi (poros) utat és a 7-es számú főutat. A Gépjavító Állomásból létrejött a MEZŐGÉP (Tolmács u. 5-7.).

1969. Megalakult a Texelektro érdi részlege (Felső u. 80.). A százhalombattai Rákóczi Mgtsz és a Szabadság Mgtsz egyesülésével létre jött a Benta-völgye Mgtsz.

1970-es évek

1970. január 1. Érd nagyközségi rangra emelkedett. Helyreállították a csonka török minaret csúcsát. Új épületet kapott a vincelléri (ma Kőrösi Cs. S.) Általános Iskola (Bajcsy Zs. u. 19-21.). Házasságkötő céljára egy kis földszintes épülettel elfedték a Pelikán fogadó (Tanácsháza) hátsó oszlopcsarnokát (1975-ben emelettel bővítették).

1971. december 5. Kóka Rozália vezetésével megalakult a Bukovinai Székely Pávakör (Népdalkör). Lebontották a háborúban megsérült romos ófalusi Sina-kastélyt.

1972. augusztus 20. Felavatták a Művelődési Központ épületét. (Alsó u. 9.). November 3. Átadták a Budai úti szolgáltatóházat (OTP, fodrász, fényképész, szabás-varrás, Gelka). Új autóbusz-pályaudvar és üzletház átadása a város központjában.

1973. A Benta-völgye Tsz földterületet engedett át sportpálya építése céljára. Augusztus 27. Önálló épületbe költözött a 220. sz. (későbbi Koós Károly) Szakmunkásképző Iskola (Ercsi u. 8.).

1975. Antal Imre lett Érd országgyűlési képviselője (1990-ig ált e poszton).

1976. Csuka Zoltán a városnak adományozta lakóházát, ahol megnyílt a nagyközségi könyvtár fiókjaként a szerb-horvát irodalmat gyűjtő Jószomszédság Könyvtára. Március 31. Érd-alsó vasúti megállóhely új épületének átadása.

1977. Létrejött a Vas- és Fémipari Szövetkezet (későbbi TEXELEKTRO).

1978. Hetvenöt lakást avattak Érden, a Béke téri lakótelepen. December 29. Megalakult Érd város tanácsa.

1979. január 1. Érd városi rangra emelkedett. Új épületet kapott az újtelepi (ma Batthyány Általános Iskola (Fácán köz 1.).

1980-as évek

1980. január 1. A TEXELEKTRO Angyalka u. 2. sz. alatti érdi részlegének megnyitása. A Törökbálinti Állami Gazdaság Konzervüzeme megkezdi működését. A 4. számú (későbbi Batthyány) Általános Iskola új épületének átadása. (Fácán köz 1.). Új szárnnyal, tornateremmel bővült a 8-as számú (későbbi Teleki Sámuel) Általános Iskola. Beszüntette működését az érdi Téglagyár.

1981. március 16. Új épülettel bővült a tusculanumi (mai Gárdonyi Géza) Ált. Iskola (Gárdonyi u. 1/b).

1982. Felépült Szabó István Ybl-díjas építész tervei szerint az érdligeti Nagyboldogasszony plébániatemplom. A Városi Könyvtár új épülettel bővült, a felnőtt részleget az új épületben míg, a gyermekkönyvtárt a régiben helyezték el (Hivatalnok u. 14.). Átadták Érd városképi jelentőségű legnagyobb áruházát a Budavidéki Rt. Skála-Áfész Áruházát (1989-től Ritmus Áruház).

1983. szeptember .A 9. sz. (ma Hunyadi Mátyás) Általános Iskola átadása. (Túr u. 5-7). Napközis tábor megnyitása a volt Prokoff-villában. (Favágó u. 93-105.). Október 7. A kiürített Tanácsháza egyik szárnyában Balázs Dénes kezdeményezésére megnyílt a Magyar Földrajzi Gyűjtemény (később Múzeum). Ugyanitt két helyiségben helyet kapott a Városi Zenei Könyvtár (Budai út 4.). Március 31. Mentőállomás létesült Érden (Sárd u. 20.).

1984. Befejeződött a Béke téri lakótelep építése. Április 13. Kőrösi Csoma Sándor születésének bicentenáriumi keretében a Magyar Földrajzi Gyűjtemény kertjében felavatták Antal Károly Munkácsy-díjas szobrászművész 1942 óta kallódó Kőrösi Csoma Sándor szobrát. Ezzel megkezdődött egy országosan egyedülálló utazóknak szentelt szoborpanteon kialakítása, amely azóta Domonkos Béla érdi szobrászművész felajánlásának köszönhetően évente egy-két bronz mellszoborral gyarapodott. Megjelent Tiéd a táj címmel, Harmat Béla szerkesztésében Érd első antológiája.

1985. Új épületszárnnyal bővült a Vörösmarty Mihály Gimnázium (Széchenyi tér 1.). Három fém gabonasilóval bővítve, korszerűsítették az Érdi Malmot (Varjú u. 4.).

1987. október 17. Felszentelték a parkvárosi református templomot (Csurgói u. 16.).

1988. október 21. A Magyar Földrajzi Gyűjtemény második (A Kárpát-medence feltárói c.) állandó kiállításának felavatása az épület másik szárnyában és múzeummá nyilvánító oklevelének átadása.

1989. Felépült székházába költözött az MSZMP Városi Bizottsága. A régi székházat a zeneiskola vette birtokba (Alsó u. 3.). Megtelepedtek Érden a kalkuttai Teréz anya vezette Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend apácái (Nyírfa u. 11.). December 12-én Felépült székházába költözött a KIOSZ (Alispán u. 8.).

1990-es évek

1990. Dr. Kovács Lászlót (MDF) választották Érd országgyűlési képviselőjévé. Május 15. Megnyitották Ófaluban a Liget Termál Szállót. Új épületekkel bővítették a Szakorvosi Rendelőintézetet (Felső u. 39.). Megkezdődött a város gázhálózatának tervszerű kiépítése.

1991. A volt Törökbálinti Állami Gazdaság érdi területén megalakult a Napsugár Nektár Kft üzeme (1997-ig működött). Tornateremmel bővítették a Hunyadi Mátyás Általános Iskolát.

1992. július 12. Felszentelték a postástelepi Kármelhegyi Boldogasszony római katolikus templomot (Gellért u. 7.).

1993. május 27. Átadták a Napfény Otthont (Kende u. 4-6). Megkezdődött a város telefonhálózatának tervszerű kiépítése. Szeptember 11. Felszentelték Érd legnagyobb kolostorát a Regina Mundi Ciszterci Nővérek Apátságát (Tárnoki út 9-11). Október 2. A városháza előtt kialakított téren a város okleveles említésének 750. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében felavatták a városképi jelentőségű harangjátékot. Kerékpárút épült Érdliget és Diósd között a 70-es út mellett.

1994. Miklós Lászlót (MSZP) választották Érd országgyűlési képviselőjévé. Szeptember 22. Felavatták Domonkos Béla Szepes Gyuláról és Eőry Emil Csuka Zoltánról készített bronz mellszobrát a Polgármesteri Hivatallal szemben.

1995. február. dr. Tállai Katalin létrehozta az érdi művészek POLY-ART Alapítványát, amely az érdi művészi életet támogatja (könyvkiadás, pódiumestek, tárlatok). Május 1. A Postától megvett telken, a régi postásüdülő helyén a katolikus egyház megnyitotta a Szent József Otthont (Gyula u. 39-47.). November 8. Átadták a Mariánum Általános Iskola épületének három újabb tantermét.

1996. Új tulajdonosai átalakították és korszerűsítették a Liget Termál Szállót. Lukács Sándor magáncége rendbe hozatta a pusztuló, elmocsarasodó Riminyáki-tó medrét és felépítette a Tó Sörözőt. Az Érdi Napok keretében megrendezésre került az első érdi EXPO kiállítás és vásár.

1997. április 3. Vaád Éva saját lakásában VÉ galéria néven megnyitotta Érd első képtárát. Április: Érdre költözött a német tulajdonban álló MEE Elektronikai Bt.

1998. Várkonyi Andrást (FIDESZ) választották Érd országgyűlési képviselőjévé. Érd-alsó vasútállomás mellett új, városképi jelentőségű üzletsor került felépítésre. Október 4. A Magyar Földrajzi Múzeummal szemközti útelágazásban felavatták az Érdről elhurcoltak emlékművét (Domonkos Béla szobrászművész alkotása). A Budai úton megnyílt a városképi jelentőségű Érdi Kapu üzletház, a lakótelep előtti 1970-es években lebontott üzletsor helyén kiépülésre kerülő új kereskedelmi-szolgáltató egységek első képviselője.

1999. Átadták a megvásárolt Stefanovics ház helyén a Polgármesteri Hivatal új épületszárnyát.

Érd tanácselnökei és polgármesterei

1950-1954 Gál Bálintné
1954-1957 Szépe György
1957-1962 Garaguly Ferenc
1962-1963 Hajdók Béla
1964-1974 Máthé Dezső
1974-1982 Dr. Benussi Silvio
1982-1986 Mógor Béla
1986-1990 Pató Simon
1990-1994 Harmat Béla
1994-1998 Harmat Béla
1998- Harmat Béla 
  
Előző fejezet Következő fejezet