Utószó

 

Az 1970. évi felmérések adatai szerint Felsőörs község lakosságának zöme már iparból élt. A 498 főnyi aktív kereső népességből több mint 300 fő - pontosan 305 ember, az összes kereső lakosság 61,2%-a - a közeli ipartelepeken és gyárakban: Balatonfűzfőn, Balatonfüreden, Veszprémben talált munkát és megélhetést. Egyéb foglalkozású aktív kereső személy - 1970-ben - 57 fő volt, a kereső lakosság 11,5%-a.

Őstermelésből - azaz mezőgazdasági munkából, 1970-ben - már csak 136 főnyi aktív kereső személy élt (51 főnyi inaktív eltartottal együtt), ami a kereső lakosságnak valamivel több mint negyede: 27,3%-a - volt.

Ha az 1941. évi statisztikai adatokkal hasonlítjuk össze - ahol 700 aktív kereső (az összes kereső, 76,1%-a) élt mezőgazdaságból - akkor a mezőgazdasági munka háttérbe szorulásáról beszélhetünk. Ugyanis 1970-ben a lakosság 67,3%-a már nem a mezőgazdaságból élt.

A mezőgazdaságból élők számszerű csökkenése azonban nem jelentette a mezőgazdaság hanyatlását. Az 1948-ban (képtelenül nehéz körülmények között) meginduló, majd 1959-ben (ugyancsak nagy nehézségek között) újra kibontakozó mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom 1961 után, 1974-1975-ben újabb nagy lépéssel tovább fejlődött.

Az 1961. évi egyesítési kampány után, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesítésének újabb hulláma ment végbe 1973-tól. Kezdetben -1973 nyarán - a Felsőörs Lenin Mgtsz és a Lovas Új Élet Mgtsz egyesítésének gondolata merült fel. „...A szövetkezet negyedszázados évfordulóján közeledtünk egymáshoz a lovasi termelőszövetkezettel - emlékezett vissza Mesterházi Lajos, a Felsőörs Lenin Mgtsz egyik korábbi (1962. X. 31-1966. X. 31) elnöke - Ismertük egymást, mindkét gazdaság tagsága pontosan tudta, mit vállal, ha összeköti sorsát. Jó szomszédok voltunk, még a növényvédő agronómusunk is közös volt. Megkezdtük 1973 nyarán a tárgyalásokat: már a vezetőségek is napirendre tűzték az egyesülés előkészítését. Mégis megbukott a terv, mert az első számú vezetők nem tudtak megegyezni a posztokon. A következő tavaszon felvetődött a felsőörsi és a veszprémfajszi egyesülés gondolata is. Ezt meg a járási vezetők nem engedték. A sok kacsintgatásnak az lett a vége, hogy a nemesvámosiakkal egyesült valamennyi szövetkezet ugyanabban az időben. Ma már nem bánja ezt senki Felsőörsön!"

1975. január 1-jével létrejött az egyesülés - a Nemesvámos Petőfi-, a lovasi Új Elet-, a Felsőörs Lenin- és a veszprémfajsz Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek között - Nemesvámos Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnevezéssel.

1974—1975-re a Balaton-felvidéken már csak öt nagy mezőgazdasági termelőszövetkezet működödött: Nemesvámos, Balatonfüred, Mencshely, Aszófő és Zánka központokkal.

1983-ban újabb egyesülési hullám ment végbe, s egyesült a Nemesvámos Petőfi- és a Balatonfüred Jókai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet -Nemesvámos Balatonfüred — Csopak Tája Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven, Gubicza Ferenc elnökletével.

 

A préposti templom távlati képe déli irányból

 

Nyaralók és présházak az Öreghegyen

 

Az egyesülés 12 települést - Balatonfüredet, Alsóörsöt, Balatonszőlőst, Csopakot, Felsőörsöt, Hidegkutat, Lovast, Nemesvámost, Paloznakot, Pécselyt, Tótvázsonyt és Veszprémfajszot - foglalta össze. A gazdaság területe: 13 001 hektár - ebből 5813 hektár szántó, 3256 hektár rét és legelő, 2840 hektár erdő, 526 hektár szőlő, 198 hektár gyümölcsös, 51 hektár kert. Állatállományuk: 5896 db szarvasmarha, 1767 db juh és 27 793 db baromfi volt. 1987-ben a tsz termelése 1,05 milliárd forint volt, nyeresége pedig elérte a 98 millió forintot.

Az új egyesülés Felsőörsön elsősorban a szőlőkultúra fejlesztését szorgalmazta. Az 1966. évi 158 katasztrális hold szőlőterületet 1987-re 228 k.holdra növelték, elsősorban az olaszrizling és egyéb fehér szőlőfajták javára. Megjegyzendő, hogy az egyesített Mgtsz összes szőleiben ezeket a fajtákat helyezték előnybe.

Felsőörs község legnagyobb vonzerejét azonban szép természeti környezetének köszönheti. A Malomvölgy és környéke, a látványos Balaton panoráma sok embert arra késztet, hogy ebben a községben települjön le. Jellemző erre, hogy 1976-ban a községben lévő 1097 ingatlantulajdonos közül kb. 60% - pontosan 684 - nem helybeli lakos volt! Ezek a telektulajdonosok általában építkeztek is telkeiken. Miután 1976-ra végre megvalósult az évekig elhúzódó vízmű építése, s a községben a gyötrelmes vízgondok véglegesen megoldódtak, semmi nem állt már útjába az építkezéseknek. Ennek következtében az 1970-ben meglévő 228 lakóház száma 1980-ra 245 lakóházra emelkedett, azaz tíz év alatt 17 lakóház épült. Az igazi fejlődés azonban nem az épületek számának növekedésében mutatkozott. Jelentősebb volt a minőségi fejlődés: 1970-ben 151 egyszobás lakás volt a községben, s ezek száma 1980-ra 78-ra csökkent. Ugyanakkor jelentősen növekedett a többszobás lakások száma. Kétszobás lakás 1970-ben 126 volt, s 1980-ra ezek száma 148-ra emelkedett. Még jelentősebb volt a háromszobás lakások számának növekedése. Míg 1970-ben 17 ilyen nagyságú lakás volt, 1980-ra ezek száma 49-re emelkedett. A lakások növekvő minőségét jelzik a fürdőszobák növekvő száma: 1970-ben 24, 1980-ban már 140 fürdőszoba volt a község lakásaiban. Jelentős belső átalakítások is zajlottak: míg 1970-ben még 34 földes padlózató szoba volt a községben, 1980-ra ezek száma négyre csökkent.

Jelentősen javult a kereskedelmi forgalom (különösen, ha az 1950-es éveket vesszük alapul!) mind az üzletek, mind pedig a vendéglátóipar terén.

A község külső képének jelentős javulása ellenére, a lakosság száma érezhetően csökkent: az 1970. évi 959 lélekszám 1980-ra 866 főre olvadt. Ez elsősorban a közeli nagyobb településekre való elvándorlásokkal magyarázható. Ez a csökkenés az általános iskolai tanulók számának 103 főről (1970) 40 főre (1980) való zsugorodásában is mutatkozott. Ehhez járult még a körzetesítés is, aminek következménye lett, hogy az Úttörő utcai általános iskola épületét bezárták.

Felsőörs vonzerejét - szép természeti környezetét, a közforgalmi hálózatban betöltött centrális helyzetét, a Balaton közelségét - növeli az országban is párját ritkító látványossága: az 1965-re példás szakszerűséggel helyreállított XIII. századi templom.

Nem múlik el nap, hogy átutazók és turisták meg ne álljanak a község központjában álló templom előtt. Szakember és laikus egyaránt lenyűgözve néz fel a - sok történelmi vihart megélt - vöröskőből épített ősi falakra. Ezek kőfalak évszázadok óta állnak már, s állni fognak további évszázadokra is, újabb és újabb nemzedékek ámulatára, mintegy szimbolizálva ennek az ősi településnek nemcsak régmúltját, de távoli jövőjét is.393

Felsőörs látképe déli irányból, a Kis-hegy felől