Előző fejezet Következő fejezet

A honfoglalás

 

A magyar nép, amely több mint egy évezred óta a Kárpát-Duna medencében él, azoknak a finnugor nyelvű népeknek a családjából szakadt ki, amelyek már az időszámítás előtti III-II. évezredtől kezdve benépesítették az Obtól a Baltikumig húzódó területet. A nyelvcsaládhoz tartozó népek közös őshazája az Ural hegység középső hegyvonulatánál kereshető. Mind a magyar, mind az idegen források is Baskíriát jelölik meg a magyarok egykori lakóhelyének.                                                  Az ősmagyarok itt tartózkodásuk idején a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppéken élő iráni eredetű szkíták, szarmaták, alánok szomszédai lettek. Kapcsolatba kerültek Ázsiából előretörő török törzsekkel is. E hatásokra a magyarság kultúrájának fejlődése meggyorsult. írott adatok és a régészeti leletek együttesen bizonyítják, hogy a VII-IX. században a Kazár Kaganátusban gazdasági forradalom zajlott le, mely a feudalizmus fejlett gyakorlatát alakította ki. A kaganátus keretében élő magyarság is részese volt a fejlődésnek. *17

18. kép
A honfoglaló magyarok útvonala

A magyar törzsek ezt követően az Al-Dunától a Donig nyúló, folyók szabdalta síkságon foglaltak szálláshelyet, ahonnan közvetlenül a Kárpát-Duna medencébe vezetett az út. Az ezeréves vándorút lezárult.

Ebben az időszakban kezdődik a magyarság megjelenése és egyes csoportjainak letelepedése. A frank, majd a német császár katonai szövetségesként hívja a Kárpát-Duna medencében vívott harcba a keletről és délkeletről közeledő magyarokat. A harcok a Duna-Tisza közétől Bécsig zajlottak.

Az újkori kutatások nyomán beszélünk „kettős honfoglalásról". A fenti események és időpontok, valamint a régészeti leletek igazolják a kutatók, történészek állításait, (László Gyula, Kristó Gyula - História 1982. 1. sz.) a magyarok a VIII. század végétől a 870-885ös évekig itt harcoltak, éltek. A magyarság többsége azonban 895-896-ban érkezik Árpád vezetésével.

19. kép
Honfoglalás

A „kettős honfoglalás"  tényét alátámasztják azok a régészeti leletek is, melyek a kilencedik század első kétharmada idejéből valók. Orosháza környéki falvak, így Gádoros is a 895-896. évek előtti évekből származnak. (Gádoros, Bocskay u. 44. sz. telek négy előkelő magyar lovas sírja) A gádorosi lovas sírok jelentőségét igazolja, hogy Magyarország   Árpádkori lovas sírjait jelző térképen településünk is szerepel. Ez egy bizonyítéka, hogy Gádoros korai Árpád-kori falu volt 1241. évi pusztulásáig.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet