Előző fejezet Következő fejezet

Bánfalva újratelepítésénak előzményei

 

Békés vármegye és a szentandrási uradalom története kapcsán találkoztunk először községünk XIX. századi újra alapításában főszerepet játszó, két főnemesi családdal - a Száraz a Rudnyánszky családdal. A megyei és a szentandrási uradalom okmányaiban egyaránt találkoztunk azokkal a családtörténeti adatokkal, melyekből összekapcsolódik a szentandrási uradalom, valamint az ahhoz tartozó szentetornyai pusztarész birtoklásának időrendi története.

1508 tavaszán a szentandrási uradalom tulajdonosa, Dánffy Márton halála miatt négy részre szakadt az uradalom. Az egyik uradalomrész a Paksy család tulajdonába került, akik a korábbi tulajdonos, Dánffy Márton leszármazottai voltak. A Paksy család az örökségrészt 1508-tól 1546-ig, a vármegye egész területének a török kézre kerülésének kezdetéig birtokolta. A tulajdonjog csak névleges volt a török megszállás alatt, hiszen a Paksy család is a Királyi Magyarországra menekült Békés vármegyéből. A Paksy család az elhagyott birtokra természetesen igényt tartott.

Községünk újraalapításával, történetével kapcsolatban úgy kapunk világos képet, ha a Paksy család történetét nyomon követjük. Dánffy Márton egyetlen leányát, Annát a Paksy család egyik tagja vette nőül.

Paksy Anna unokája - Daróczy Katalin örökölte a családi birtokot. Daróczy Katalint Száraz György a hétszemélyes királyi tábla egyik bírája vette feleségül.

Száraz Györgyöt III. Károly király, mint királyi személynökét 1731. március 2-án királyi adománylevelében a családi birtokjogában megerősítette, s a királyi háznak tett szolgálata jutalmául 1731. április 27-én bárói rangra emelte. Báró Száraz György 1743-ban bekövetkezett halála után a birtok Száraz Julianna bárónőre szállt, aki 1773-ban báróságot nyert - Báró dezséri Rudnyánszky József szeptemvir felesége lett.

A Száraz család történetével az 1719. év eseménye során találkozunk, amikor III. Károly király királyi adományleveleket adományoz alattvalóinak, melyről a Collectane Heraldica: numero 396. szám alatt az alábbiakat olvashatjuk:

„Száraz Péter 719-ben, szeptember 23-án III. Károly királytól kapott czímeres nemeslevelet, mely szerint czímere a pajzs kék udvarában, zöl tér fölött, fehér lovon ülő és száguldó magyar vitéz: nyeregtakarója zöld, nadrágja és dolmánya vörös, csizmája sárga, fején vörös, prémes kalpag, oldalán kard lóg, jobb kezével fehér-vörös zászlót emel és lenget. A paizs fölött koronás sisak van. Foszladék jobbról, ezüstvörös, balról aranykék."

Száraz Péter - úgy látszik, - Erdélyből származott, és tőle származott Bihar megyei nemes Száraz család. Fia lehetett azon Száraz György, ki 1724-1730-ban királyi személynök, 1731ben pedig báróságot nyert, és kinevezték a királyi udvari kancelláriához tanácsosnak.

„Bárósági címere: - négyfelé osztott paizs, - az 1. és 4. vörös urdvarban fehér lovon páncélos, sisakos vitéz lovagol, nyereg takarója, és sisaktolla kék, jobb kezében aranylándzsát tart. A 2. és 3. arany udvarban zöld téren, kék ruhás magyar ember áll, vörös csizmában, fején kék és prémes föveggel, kezében írótollat tartva. A paizs fölött bárói korona, és azon két koronás sisak áll, a jobb oldaliból két fekete elefánt ormány közt a pajzsbélihez hasonló páncélos vitéz áll, arany lándzsát tartva, a baloldali sisak koronáját két kiterjesztett fekete sasszárny között a pajzsbélihez „hasonló kékruhás magyar emelkedik ki, írótollat tartva."

49. kép
A Rudnyánszky család bárói címere

Báró Száraz György fia, Tamás halálával ez az ág kihalt, mivel három leánya: Júlia (aki Rudnyánszky József neje lett), Erzsébet és Katalin nem vihette tovább a Száraz nevet. A Száraz család másik ága Bihar megyében élt, s több megyei tisztséget töltöttek be utódaik.

A báró és nemes Rudnyánszky család Nyitra megyei eredetű, ősrégi magyar család, mely 1348. évi hiteles osztály-levél bizonyítása mellett a száznyolc magyar nemzetiségek egyikéből (a Divéki, a Bossányi, Újfalusy, Rudnai) ered. *26

A család birtokai Nyitra, Bars, Trecsény, Bihar, Pest megyében: Rudna, Divék, Bossány, Jókúth, Kelecsény illetve Tétény, Szentandrás községekben voltak, s a család tagjainak előneveiként szerepeltek nemesi okleveleikben.

A népes, szerteágazó családból megyei, országos tisztségviselők lettek, mint báró dezséri Rudnyánszky József aranysarkantyús vitéz, ahétszemélyes királyi tábla bírája is, aki nőül vette báró Száraz Juliannát a szentetornyai Száraz birtok örökösét. Unokájuk báró dezséri Rudnyánszky Sándor, aki Szentandráson született 1790-ben, s lett községünk újraalapító)a, földesura, Békés megye aljegyzője 1812-1819-ig, főjegyzője 1819-1828-ig, az utóbbi két évben pedig a megye alispánja lett.

50. kép
A Rudnyánszky bárói ágazat családfája

Báró                   dezséri Rudnyánszky József 1785-ig volt az uradalmi rész birtokosa. A korábbi Száraz örökség így jutott a Rudnyánszkyak kezére. Báró Rudnyánszky József 13. gyerekeként született báró Rudnyánszky III. Sándor örökölte a szentetornyai birtokrészt. Báró Rudnyánszky III. József 1780-ban már Szentandráson lakott családjával. Ezután került sor a szentetornyi birtok északnyugati részén (a későbbi bánvalvai, majd gádorosi területen) egy szrényebb nemesi kúria, (a lebontás előtt „Szügyiiskola" néven nevezett épület) gazdatiszti lakás (a lebontás előtt Márkus féle tanítói lakás) majorsági épületek, (többek közt a lebontás előtt „Harangozói" lakás) építésével a leendő falu alapjait rakta le a kis major létrehozásával.

51.kép
Báró dezséri Rudnyánszky Sándor Bánfalva (Gádoros) újraalapítója

Báró Rudnyánszky III. Sándor 18121819-ig Békés vármegye aljegyzője, majd 1819-1928-ig főjegyzője, 1827-28-ban egyben helyettes alispánja lett. Így tekinthető át a két főnemesi család története, a családi kapcsolatok ismeretében Bánfalva újraalapítása előtti időszak. A Rudnyánszky család az új kúriába átköltözött Szentandrásról szentettornyai birtokukra, mivel így a birtok időszerű ügyeit közvetlenül irányíthatta, gazdatisztje útján. A régi Szentetornya birtok északnyugati részét képező területen, valószínűleg a régi puszta, (sopa) táján kialakult majorság, kiválóan alkalmas volt arra, hogy telkek kimérésével falusi települést hozzon létre. 1826. szeptember 29-én 40 telekhely kimérésével 30 orosházi és szentesi család telekhez juttatásával létrehozott egy kis települést, melyet először Báró falvának, majd Bánomnak, Bánom falunak, - Bánfalvának nevezték 1826-1901-ig.

Báró dezséri Rudnyánszky Sándor földbirtokos, vármegyei tisztségviselő, falu újratelepítő, településfejlesztő érdeme, hogy az Árpád-kori Gadoros, Gadoros egyház nevű települést, melyet 1241-ben a tatárok elpusztítottak, újratelepítette.

52. kép
A gádorosi Rudnyánszky kastély. Épült 1812-ben, lebontották az 1970-es évek elején

 

A báró birtokán belterjes gazdálkodást folytatott, szőlő-gyümölcskultúráit (Kis- és Nagyszőlők,

40.000 fás epreskert stb.) hozatott létre, a falu bíróját, szószólóit 1826-1848-ig, mint földesúr, kijelölte. A település fejlődését minden eszközzel támogatta: - templom, iskola, temető telket adott, gőz- és száraz malmot építtetett, a sorozatos      telekosztással biztosította       a       térség benépesítését.   Fia,   Gyula tizennyolcad magával részt vett szabadságharcban.

Báró Rudnyánszky Gyula atyja halála után is intézte a gádorosi birtok ügyeit. Ezt igazolja 1867. március 1-én sajátkezűleg írt „Örök eladási szerződése" másolata is.

53.kép
A gádorosi Rudnyánszky major gazdatiszti lakása, épült 1812-ben, lebontották

Amikor báró dezséri Rudnyánszky III. Sándor átvett öröksége területén Szentetornya község Gádoros nevű pusztáján letelepedésre alkalmas helyet keresett, legalkalmasabbnak az az 1812ben atyja által létesített majorság bizonyult, mely a puszta legkiemelkedőbb pontja volt. Itt építtetett családja számára, kisebb „kastély szerű" otthont, mely az akkori szokások szerint, afféle ideiglenes, átmeneti szállás volt a család ősi budatétényi (ma Nagytétény) 29 termes Száraz-Rudnyánszky kastélya, melynek az ősi kastély előtörténete egy római castrummal kezdődik, majd gótikus udvarház emelkedett ennek helyén. Több tulajdonváltást ért meg, előbb báró Száraz György építtette át. Mai formáját báró dezséri Rudnyánszky József és felesége, báró Száraz Julianna építtetése során, 1743-1766 közötti években nyerte el. Ezért nevezik ma is Száraz-Rudnyánszky kastélynak. A kastély ma kastély múzeum, mely többéves helyreállítás után 2000 júniusában nyílt meg. Az „Európai bútorművészet a 15-19. században" - című kiállításon a kastély 29 termében mintegy 300 egyedi bútor ritkaságot és együttest láthatunk.

54. kép
Nagytétény temploma, melynek kriptájába a Rudnyánszky család temetkezett

A gádorosi szerény kis „kastély", sajnos, szomorúbb sorsra jutott. A bárói család 1851-ig lakta, majd bérlők kezére adta szerény otthonát. Később többféle rendeltetése lett, iskolai termet, tanítói lakást alakítottak ki belőle. Az ott, huzamosabb ideig működő tanító neve alapján „Szügyiiskola" néven nevezték a gádorosi „bárói" kastélyt. Végül tanműhely lett az épület mielőtt lakatlanná vált. Kár, hogy nem alakított a község vezetősége helytörténeti emlékházat belőle.

Hagyták, hogy az enyészeté legyen, s az 1960-a évek végén lebontásra ítélték. Mind a falu népe, mind a bárói család iránti kegyelet és megbecsülés alapján méltó lett volna megtartani, felújítani egy helytörténeti emlékház céljára. A Rudnyánszky család emlékét ma csupán két utcanév: a Rudnyánszky és a Kastély utca őrzi, s az idősebb nemzedék, akik a falu nagyjaként emlegetik a falut újraalapító báró dezséri Rudnyánszky Sándort. A két főúri család nemcsak földesúri szerepet töltött be, hanem jelentős közéleti tisztségeket viselt a nemesi vármegye és az állami vezető testületekben. Ha a Rudnyánszky család közhivatali, valamint a családi kapcsolatok révén, földesúri érdekeltségű színhelyeket, lakhelyeket tekintjük, a népes család egyes tagjai: Nyitra, Trencsén, Bars, Pest, Esztergom, Zólyom, Tolna, Békés, Bihar, Arad, Kolozs, Háromszék vármegyében éltek, közhivatali tisztséget töltöttek be. A XIII. századtól kezdve a családfa számos ágán a család születési, házasságkötési és halotti anyakönyvi okmányain jelölt vármegyéket, városokat nehéz lenne mind felsorolni, hiszen ma is élő leszármazottai vannak hazánk határain belül és kívül.

55. kép
A nagytétényi családi kripta lejárata

 

A család egykori birtokai az utódok számától függően egyre aprózódtak, több oldalágnál a földbirtok teljesen elfogyott, s csak egy-egy kastély, kúria, palota maradt családi otthonként. Mindezek nem csökkentik a két család érdemeit, melyek emlékét, elismerését a magyar történelem és a hálás utókor hagyományként ápolja.

Gádoros népe minden év szeptember 29-én, a hagyományos „Falunapon" méltó módon megemlékezik erről. A 2003. év küszöbén, melynek során báró dezséri Rudnyánszky Sándor halála 150. évfordulójára emlékezünk. A Község Képviselő-testülete a 2003-ik évet „Rudnyánszky Emlékévvé" nyilvánítva rója le községünk alapítója és családjai emléke előtt kegyeletét.

56. kép
A nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély

 

  
Előző fejezet Következő fejezet