Előző fejezet Következő fejezet

Pongó Bertalan

Községi iratok Gádoros történetéből

1901 -1944

 

1901. év nem csupán a település nevének változását (Bánfalváról - Gádorosra) jelenti, hanem az 1826-ban újra alapított község fennállásának 75. évfordulóját is, és a huszadik századkezdetét. A falu népe folytatta küzdelmes életét, bizakodással, reményekkel telve, s az újévszázadtól várta sorsa jobbra fordulását.

A hiányos irattári, levéltári dokumentumok ellenére falunk történetében is mindezeket nyomon követhetjük, igazolhatjuk, hogy a várakozások, remények ellenére, milyen súlyos örökség terhelte a társadalmat, s milyen tragikus sorsfordulatokat hozott a huszadik század a világ népei, a magyarság, a gádorosi faluközösség számára.

1901.

1901-ben az elöljárók a korábbiak, csak később albíróvá Benczúr Mihályt, esküdtté Gabnai Andrást választották.

1901-ben a kör-állatorvosi állást megszüntették, s a járási körállatorvosi állást megszüntették,s a járási állatorvos veszi át az állategészségügyek irányítását.

1901.  márciusában a községi írnok, Tarnai Károly lemondott állásáról, a községi írnoki állása, pályázat útján Inch István jelöltet választják meg.

A községi anyakönyvek biztonságos tárolására, őrzésére acéllemez szekrényt vásárolt az elöljáróság. A belügyminiszter rendeletére országosan, így Bánfalva-Gádoroson is 1895. évtől egységesen kell a születési, házasságkötési és halotti anyakönyveket vezetni. 1895. előtt az anyakönyvvezetést az egyházak, felekezetenként külön-külön vezették.

Sok küzdelem, áldozat árán fejlődött, gyarapodott a község, s újraalapítása 75. évfordulójára,1901-ben a belügyminiszter május 30-án kelt 5360/1901. számú rendeletével Bánfalva nevét az Árpád-korban alapított s az 1241. évi tatárjás során elpusztult Gádoros nevére változtatta vissza. Ez a névváltozás évekig tartó tiltakozást, ellenzést váltott ki. Ma már nyilvánvaló,hogy az ellenkezést a falu őstörténete ismeretének hiánya okozta. Az ősi, honfoglalás-kori Gádoros első nyomai, régészeti bizonyítékai ekkor még nem kerültek felszínre, s a falutörténetével, múltja feltárásával nem foglalkozott Baross Károlyon kívül senki. A köztudatban csak az élt, hogy a falut 1826-ban alapították.

1902.

1902-ben is sok a munkanélküli a faluban. Segélyezésükre az elöljáróság az egész községi alapot: 914 koronát felhasználta.

1902-ben az év első hónapjában tartott testületi ülésen megválasztották az új testületet. Bíró: B. Horváth Márton; albíró: Polyák András, közgyám: Jenei János; pénztáros: Bárány János, adószedő: Polyák Pál; esküdtek: Kovács József és Kosztola Pál. A községi képviselők számát 24-ről 36-ra emelik. Az állami iskola ügyében küldöttséget indítanak.

1902. január 9-én a Hivatalos Közleményekben, a két éve tartó helységnév vitáról a belügyminiszter az alábbi tájékoztatót adta ki: „Mikor az Országos Törzskönyvi bizottságjavaslatára a belügyminiszter Békés vármegye községneveit megállapította, az új nevet nyert Gádoros község folyamodott, hogy neve Békésbánfalvának meghagyassék. A belügyminiszter most értesíti a vármegyét, hogy a község kérelmét nem teljesíti és így a 'Gádoros' elnevezést véglegesen meghagyja."

1902. február 16-i alispáni jelentés írja: az 1901. évi fertőző betegségekben a megyében2698 fő szenvedett, közülük meghalt 325 fő, vagyis a halálozási arányszám 12 %. A mezőgazdasági munkák az elmúlt két hónapban szüneteltek, ezért a munkások munkához nem jutottak, így teljesen a remélt nyári keresményükre voltak utalva. A napszám bére igen alacsony: az átlag 1 korona 20 fillér és 1 korona 60 fillér között ingadozott. Az ipar és kereskedelem terén rendkívüli a pangás észlelhető.

A Magyarországi Független Szocialista Párt 1902. február 9-én és 10-én 18 községből 54küldött és nagyszámú hallgató jelenlétében Békésen kongresszust tartottak, melyen a munkaviszonyok súlyosbodásáról, a növekvő munkahiányról szóltak.

5752/1902. sz. alatt jóváhagyásra került a kéményseprési szabályrendelet, mely szerint Orosháza első munkakerületébe tartozik a község saját I. és II. kerülete, valamint Gádoros,Nagyszénás, Pusztaföldvár, Pusztaszentetornya és Szabadszentetornya.

Az I. kerület székhelye Orosháza, azonban a kerületi kéményseprő Gádoros községben állandóan egy segédet künn tartani köteles. Minden zárt kémény seprési díja 20 fillér, a nyitott kémények seprési díja 10 fillér. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínen megjelenni, az oltásnál segédkezni, a tűzoltó parancsnoknak a szükséges, szakszerű felvilágosításokat megadni köteles.

1902. május 18-i vármegyei jelentés: az 1900. évi népszámlálás adatairól. A vármegyeterülete 3558.03 négyzetkilométer. A vármegye népessége 278.437 lélek, Gádoros 3836 lélek.1902. május 28-i vármegyei tavaszi közgyűlésen 55. sorszámú beadvány alapján tárgyalta Zahorecz József és Bárdos Sándor gádorosi községi rendőrök fellebbezését az őket elbocsátó képviselőtestület határozata ellen 83. sorszám alapján a közgyűlés tárgyalta ifjú Zahorecz János és társai fellebbezését Gádoros községben dr. Vadász Áron községi orvos összeférhetetlenségi ügyében hozott határozata ellen. 84. sorszám alatt került napirendre Such István Gádoros község írnokának fellebbezésére a községi vezetőség szabadságidő engedélyezése iránti ügyben hozott elutasító határozata ellen.

A 16/1902. évi vármegyei alispáni jelentés az 1902. év február május havi közegészségügy kedvezőtlen járványairól tudósít. (3.oldal)

A mezőgazdaság a tavaszi hónapokban kitűnően fejlődött, csupán az áprilisi fagyok kártétele hátráltatta a vetések, gyümölcsösök állapotát, s a korai gyümölcsösök virágait súlyosan károsította, így Gádoroson is.

Az ipar és kereskedelem pangása ez évben is folytatódott.

A vármegye vasúthálózata bővítései terveiben először szerepel az Orosháza - Szentes Csongrád térségét érintő terv.

1902. május 10-én 7963/1902. évi belügyminiszteri rendelet ismét foglalkozik az országban egyre növekvő arányú kivándorlás veszélyével. Utasítja a megyei törvényhatóságokat, hogy a kivándorlást szervező ügynökök ellen szigorú büntetésekkel lépjenek fel, a kivándorlás növekedését minden eszközzel igyekezzenek meggátolni. Ennek ellenére nő a kivándorlók száma. Gádoroson több nincstelen család foglalkozik a kivándorlás gondolatával mivel az ínség ebben a térségben is fokozódik.

1902. szeptember 4-én 15741. ikt. szám alatt jelent meg szabályrendelet az orosházi körállatorvosi állásról, mely Gádorost is érinti. A körállatorvos javadalma 600 korona fizetés,400 korona úti átalány, 40 fillér nappali, 80 fillér éjszakai látogatási díj magánszemélyek részére kiállított okmányokért 2 korona kiállítási díj.

1902. október 7-i törvényhatósági bizottsági ülésre több gádorosi panasz, fellebbezés érkezett:

62. napirendi pontként szerepelt Csapó Sándor fellebbezése Gádoros községnek egy új mezőőri állás szervezését kimondó határozata ellen.

63. napirendi pontként tárgyalták Dr. Vadász Áron fellebbezését Gádoros községnek az orvos helyettesítésével jár költségekre vonatkozólag hozott határozata ellen.

64. Dr. Vadász Áron fellebbezése Gádoros községnek határozata ellen, melyben a községi orvost rendelő órák tartására kötelezi.

66.Szerényi József és társai gádorosi lakosoknak fellebbezése a képviselő testületnek a mázsaház elhelyezésének tárgyában hozott határozata ellen.

83. A Törvényhatósági Bizottság jóváhagyja Gádoros község módosított fizetési szabályrendeletét.

89. Gádoros község véghatározatát a községi képviselők számának felemeléséről jóváhagyták.1902-ben a közbiztonság általában kielégítő volt. Baleset terén főként a vízbefúlás szerepelt legnagyobb számban: 27 esetben. Tűz az idén nagyobb számban jelentkezett a nyári 4 hónapban- 84 esetben -, melyet leginkább a gondatlanság idézett elő.

A munkások magatartása a törvényes kereteken belül maradt. A mezőgazdasági terméseredmények, kalászosokból közepes hozamot adott: őszi búza 10-13 mása, árpa-zab8-12 mázsa holdanként. Rég nem volt vármegyénkben - írja az alispáni jelentés - ily kevés szénatermés, a csalamádé sok helyen ki sem kelt, a szőlőtermés még a ráfordított költséget sem hozta meg, a krumpli, paszuly, dinnye alig adott valami kis termést, rossz takarmány,cukorrépa, dohány és a tengeri.

A munkás viszonyok kielégítően alakultak, az aratás alatt általában fejenként 5-7 mázsabúzát, 3-6 mázsa tavaszi gabonát kerestek. A földmunka négyzetméterenként 16-28 fillér,továbbtalicskázással, távolság szerint 30-60 fillér, rigolírozásért négyzetméterenként 8-28 fillérértékben mozgott a munkabér, a férfi napszám átlagban 2 korona 50 fillér, a női napszám 1korona 50 fillér volt a nyári munkaidőben.

1902. december 16-i megyei közigazgatási közgyűlés 61. napirendi pontjaként szerepelt:Gádoros község véghatározata az adószedői állás beszüntetése tárgyában, amely ellen Bella József és társai adtak be fellebbezést.

1902. december 11-én Vangyal Sándor orosházi főszolgabíró 5000/1902. sz. pályázati hirdetménye: - Gádoros községben megüresedett, az évi 800 korona fizetéssel javadalmazott írnoki állásra pályázatot írt ki, 1902. december 31-i pályázati határidővel.

1902. december-11én Ambrus Sándor orosházi főszolgabíró 7434/1902. ikt. sz. alatt Gádoros községben megüresedett községi orvosi állásra pályázatot nyitott: az állás javadalmazása 1000korona készpénz, 4 szobás lakás, nappali látogatások 40 fillér, éjjel 80 fillér.

1903.

1903-ban az elöljárók körében változás nem történt, az előző éviek maradtak.1903. január 5-én Vida Kovács Lajost ideiglenesen községi orvossá, írnokká Győrffy Béla Károlyt, később Nágel Sándor okleveles jegyzőt, adószedővé Ifj. Miszlai Györgyöt választják.1903. január 7-én Ambrus Sándor főszolgabíró 165/1903. iktatási szám alatt Gádoros községben megüresedett községi orvosi állásra pályázatot írt ki: az állás javadalmazása 1000korona évi készpénzfizetés, 4 szobából és mellékhelyiségekből álló lakás; - látogatási díjak az orvos lakásán: nappal 40 fillér, éjjel 80 fillér, - a beteg lakásán nappal 60 fillér, éjjel 1 korona. Az állásra benyújtandó pályázat határideje: 1903. február 10.

1903. január 26-i törvényhatósági bizottság közgyűlésén 12. iktatási számú irat alapján tárgyalták Békés József fellebbezését Gádoros községnek a mázsaház áthelyezése ügyében hozott határozata ellen, melynek részben helyt adott a közgyűlés.

1903. január 26-án hirdetik ki a Magyar Királyi III. Csendőrkerületi Parancsnokság 1903tól érvénybelépő elhelyezési táblázatát - Békés vármegyében 2 szakaszparancsnokság van,melyek az aradi szárny alá tartoznak:

1.   Gyulai szakasz őrsei: Gyula, Békéscsaba, Újkígyós, Békés, Mezőberény, Kétegyháza településeken.

2. Orosházi szakasz őrsei: Orosháza, Tótkomlós, Csorvás, Gádoros, Szarvas, Kondoros, Öcsöd,Szeghalom, Körösladány, Vésztő, Füzesgyarmat, Gyoma teleüléseken.

1903. február 18-án Vidakovács Lajos községi orvos állásáról lemond s helyébe Vári Szabó Bélát választják meg.

1903. február 28-án tartotta rendes közgyűlését Békés vármegye Törvényhatósági Bizottsága,melyen 42. sz. előterjesztés foglalkozott Kulyák Károly és társai fellebbezésével, Gádoros községnek egy harmadik mezőőri állás szervezését megtagadó határozata ellen.

1903. február 28-i közgyűlésen az alispán beszámolójában a közegészségügy kedvezőtlenalakulásáról szólt: „a heveny fertőző megbetegedések száma megkétszereződött, a halálozások aránya 10 % volt. A közbiztonság javult. A társadalmi osztályok mozgalma nem lépte túl a törvényes kereteket. A megyében 1902. év végén 270 különböző egylet volt. A csendőrségkitűnően teljesítette kötelességét. Az aradi csendőrkerületi parancsnokság Gádoros elöljáróságától - csendőrőrs részére - ingyen való elhelyezést, vagy a laktanya évi bérösszegéhez való hozzájárulást kér, amit a képviselőtestület nem ajánl meg."

1903. február 28-án a kivándorlás egyre jobban észlelhető. Míg 1902-ben az Amerikába kivándorlók száma a 20 főt érte el, addig 1903. február végéig (két hónap alatt) már 20 főnél tart a kivándorlók száma.

1903. tavaszán járványkórház céljára házat vesz az elöljáróság 600 koronáért. Ezt követően a szegényházat eladja 702 koronáért. A járványkórházat 500 koronáért átalakíttatja, s a községszegényeit hosszú távra itt helyezte el.

1903. március 13-án Ambrus Sándor főszolgabíró Gádoros községben megüresedett községi írnoki állásra pályázatot írt ki. Az írnok évi fizetése 800 korona.

1903. április 20. megyei közgyűlés 36. ikt. számmal jóváhagyja Gádoros község és Gömöri Andrásné között létrejött adásvételi szerződést, melyet a felek gádorosi középület vásárlástárgyában kötöttek (járványkórház).

1903. május 18-i tavaszi rendes közgyűlésen az alispán ismertette az élénkülő munkásmozgalmakat, elsősorban a kétegyházi zavargásokat, valamint a megye számosközségének május 1-jei ünnepségeit.

A vármegyében mind jobban tapasztalható munkanélküliséget út-vasút fejlesztése útján igyekszik a megye enyhíteni. A kivándorlási mozgalom tovább élénkül. 1903. májusáig ez évben 182 útlevél kérelmet nyújtottak be.

A megye lakosságának jó ivóvízzel való ellátására kezdeményezik mind több helyen az artézi kutak fúrását.

1903. augusztus 21-én a megyei közgyűlés 44. napirendi pontként jóváhagyja az Orosháza- Gádoros - Nagyszénás törvényhatósági út céljaira megvett ingatlanokra vonatkozó öt szerződést. (13962 - 1903.) Folyik az Orosháza - Gádoros - Szentes - Csongrád vicinális vasútvonal eltervezése és az Orosháza - gádoros - Nagyszénás közút kitűzése.„A törvényhatósági bizottság a bemutatott és Gádoros községben a folyó évi június hóban kötött adás-vételi szerződéseket, melyek szerint a fent említett törvényhatósági út céljaira a vármegye alispánja által megvétettek az alább megnevezett gádorosi lakosoktól a következőingatlanok:

  1. Varga Mihály és nejétől az orosháza-szentetornyai pusztai 1692. számú telek jegyzőkönyvben foglalt 5350-10/b. hr. szám alatt felvett ingatlanból: 62,79 négyszögöl - 43 korona 95 fillérért
  2. Ádász János és nejétől, az orosháza-szentetornya-pusztai 1715 számú ingatlanból 53,73négyszögöl ingatlan rész; 37 korona 61 fillérért
  3. Brachna János és nejétől, az orosháza-szentetornya-pusztai 1716, számú telekjegyzőkönyvben5350 36 hr. számú ingatlanból 52,75 négyszögöl;36 korona 98 fillérért
  4. Kovács   Mihály   és   nejétől,   az   orosháza-szentetornya-pusztai   1756   számú telekjegyzőkönyvben foglalt 5350. 76 hr. számú ingatlanból 54, 22 négyszögöl; 37 korona 95fillérért
  5. Lustyik András és nejétől megvétett az orosháza-szentetornya-pusztai 2181 számú telekjegyzőkönyvben 5350-106-l/a hr. szám alatt foglalt ingatlanból 50,30 négyszögöl; 35korona 21 fillérért a törvényhatósági bizottság a vázrajzzal együtt jóváhagyja, mert a szóban forgó területekre szükség van."

1903. augusztus végén a gádorosi elöljáróságnak az állami elemiskola szervezése tárgyában a kultuszminiszter kedvező ajánlatot adott, mire a képviselő testület megfelelő telket ajánl, s az építéshez szükséges igás és kézi napszámokat a község terhére kiállítja. „Elvállalja továbbá az állami elemi iskola épületének és tartozékainak jó karbantartását, tűzkár elleni biztosítását,évi takarítását és a tantermek fűtését. Végül megajánlja a képviselő testület az 5 %-os iskolaadót, a 30 filléres nyugdíjintézeti járulékot, s a gazdasági ismétlő iskola céljaira megfelelő,bekerített gyakorló területet is a községi faiskolával együtt." Mindezeknek ellenére mégis éveknek kellett eltelnie, míg az állami elemi iskola felépülhetett.

Budapesten a képviselőházban kitört az ex-lex, írta a községi elöljárósági jegyzőkönyv.(Ex-lex = törvényen kívüli állapot - költségvetés nélküli állapot.) Gádoroson arra utasítják az elöljáróságot, hogy addig míg az állami költségvetést az országgyűlésen meg nem szavazzák,állami adót és egyéb szolgáltatásokat senkitől ne fogadjanak el. Ezt a községi határozatot a vármegye törvényhatósági bizottsága azonnal megsemmisítette.

1903. október 11-én, II. Rákóczi Ferenc emlékére tartott budapesti országos ünnepségen 3tagú küldöttséggel képviseltette magát a község.

1903. október 11-én a Bánfalvai - Hódmezővásárhelyi Vidéki Méhész Egylet a Gádoroson levő ingatlanát a községnek ajándékozta.

Személyi változás történt: a közigazgatásban az időközben katonai szolgálatra bevonult Nagel segédjegyző helyett, mivel nem szerelték le, Fazekas Gézát választották meg helyettes jegyzőnek. Lemondott a községi orvos is, helyére dr. Neumann Benőt választják meg, aki rövid szolgálat után távozik a faluból.

1903. október 12-i megyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén 49. napirendként a Csongrád - Szentes - Orosháza helyiérdekű vasút engedményeseinek kérelmét, segélyek megszavazása iránt határozott a közgyűlés.

58. sz. előterjesztés alapján tárgyalta a közgyűlés Gádoros község módosított fizetési szabályrendeletét.

1903. október 12-i alispáni jelentés szerint a megye közegészségügye kielégítő, bár a hevenyfertőző betegségek, különösen a kanyaró, egyes községekben nagyobb számú megbetegedésekkel léptek fel. A leginkább fertőzött községek: Békés, Gádoros, Nagyszénás,Szeghalom, Vésztő.

A közbiztonság az utóbbi két hónapban kielégítő. Öngyilkosság 37 esetben fordult elő, a balesetek száma 42. Jelentősebb zavargás Kétegyházán és Békéscsabán volt, ahol mintegy800-1000 munkás csapott össze a munkáltatókkal. A rendbontásnak a kivezényelt katonaságvetett véget.

A tűzesetek száma 72 volt. A nagy szárazság és a hanyagság okozta többségében a tüzeket. A mezőgazdaságban közepes terméshozamok mellett indult a betakarítás; a nagy szárazság miatt a kapás növények alig hoztak termést, a dinnyét a peronoszpóra, míg egyes vidékeken a jégverés tette tönkre a termést.

Sok kedvezőtlen csapás érte a mezőgazdaságot, mely a kereseti és munkaviszonyokra is kedvezőtlenül hatott. Némi segítséget nyújtott a megyei vezetés tervszerű fásítási programja. A megyében az útalap terhére 8 év alatt a megyei faiskolákból 180.000 darab eperfát ültettek ki, mely a selyemhernyó tenyésztésével jó munka és kereseti lehetőséget biztosított sok ezer családnak. A vármegye területén 1902-ben 20 községben 494 tenyésztő család 5303 kg. gubót termelt és 9961 koronát keresett. A selyemhernyó tenyésztés a legkedvezőbb eredményt Csorvás, Gádoros, Orosháza, Pusztaföldvár, Kondoros és Vésztő községekben mutatta fel.

A kivándorlási mozgalom tovább tartott, elsősorban Amerika felé, 1903. szeptemberéig csak oda 239 útlevelet adtak ki.

1903. október 31-én a megyei közgyűlés jóváhagyta Gádoros község határozatát a halottkémlési-díjak megállapítása tárgyában.

1903. december 17-én a megyei közgyűlés tárgyalta és jóváhagyta Gádoros község

1903.  december 20. A munkás viszonyok kedvezően alakultak, mert a tavaszi,- nyári kereseti lehetőségek mellett az őszi kubik- és napszámos munkák is a családok téli kitartását biztosították.

1904.

1904.  januári képviselőtestületi ülésen az előző évi vezetőknek további bizalmat szavaz a közgyűlés, így a vezetésben személyi változás nem történt.

1904. április elejét ismét orvos nélkül maradt a község. A meghirdetett állásra 1904. április30-án dr. Jungmann Rezsőt választják meg.

1904. április 30-n Fazekas Gézát választják községi írnoknak.

1904-ben felsőbb utasításra megye szerte, s így Gádoroson is feloszlatják a Munkásegyletet. A községben egyidejűleg új, munkás-szervezetet hoznak létre, Szabadság Egylet néven. A feloszlatott Munkásegylet ingóságait a Gádorosi Polgári Olvasókör és a Szabadság Egylet kapja meg.

1904. május elején Török Emil okleveles mérnök budapesti lakos és tervező társa általkészített Orosháza - Szentes - Csongrád vasút tervet tárgyalják. Az eredeti terv nyomvonala nem érintette volna Gádorost. A végleges tervet a térség települései és a nagybirtokok gazdasági érdekei szerint hagyták jóvá. Az érdekeltek 50.000 korona hozzájárulást kértek, de a község15.000 korona névértékű törzsrészvénnyel bírta a vállalkozást támogatni. Az elöljáróság kérte a vármegyei törvényhatsági bizottságot, hogy a részéről már megszavazott 80.000 korona hozzájárulást olyan összegre emeljék fel, hogy a különbözet az engedély és érdektársa által Gádorostól kért összeget pótolja, kiegészítse.

1904. gazdasági évben az időjárás, az elemi csapások miatt alig termett valami. ínséges időkövetkezett, mert nem volt munkalehetőség, a vasúti és közúti építkezés nem kezdődött meg,ahol ínségmunkaként a falu népe keresethez juthatott volna. A község is nehéz anyagi helyzetbekerült, mert az adót sem tudták fizetni az emberek. Az elöljáróság sürgette a vasúti és közúti földmunkák megkezdését, hogy a falu kétségbeejtő helyzetén segíteni lehessen.

1904-ben a teljesen kiépült utcák neve az alábbi volt:

A falu sorsát szívén viselő Károlyi Sándor gróf birtokából a községi elöljáróság javaslata alapján„akik erkölcsileg erre érdemesek," földbérletet kaptak.

1904. októberében a katonaságtól visszatért Nágel újra elfoglalja segédjegyzői állását, melyet katonai szolgálata idején Fazekas Géza látott el. Fazekas Géza így állásáról kénytelen lemondani.

1905.

1905. januári tisztújító közgyűlésen megválasztják az elöljáróságot. Bíró: Rajki Pál, albíró:Polyák András, közgyám: Jenei János, vágatási biztosi esküdt: Gabnai András, községi pénztáros: Ifj. Halustyik János, adószedő: Kristóf István, utóadószedő: Kovács József. Később ifj. Halustyik János pénztáros lemond - helyére ideiglenesen Kristóf István kerül.

1905-ben az evangélikus egyház súlyos anyagi helyzetbe kerül, ezért iskolafenntartó jogáról lemond. A községi vezetés maga is tehetetlen, mert a rossz gazdasági viszonyok, az éhínség,valamint a megindulás előtt álló közúti, vasúti hozzájárulások terhei miatt kénytelen felkérni a vallás és közoktatási minisztert, hogy az állami iskolát saját tárcája terhére építtesse fel Gádoroson, mert a község teherbíró képessége kimerült, óriási kölcsönök terhelik hosszú évekre. A kérést a kultusz tárca két év múlva teljesíti.

1905 nyarán meghalt Orosházán a kéményseprő. A község kérésére Gádoros központtal Nagyszénás és Szentetornya községgel - kéményseprő körzet alakul. Kéményseprővé Tóth Józsefet választják.

1905 őszén végre megindul a vasútépítés, ami a község vezetésének, népének óriási segítséget jelent, mert a pályatest építése munkalehetőséget, kereseti lehetőséget biztosít az ínségben élőfalunak. A vasút építéséhez a község hozzájárulását 15.000 koronát, s azzal együtt a régi tartozásból fennmaradt 28.500 koronát a Magyar Jelzálog Hitelbanktól veszi fel a község,mert itt talál legolcsóbb kamatláb ajánlatot. A kölcsönt 4,95 %-os évi kamatfizetési kötelezettség mellett kapja meg a község.

1905-ben a rossz időjárás miatt alig termett valami. Emiatt éhínség fenyegeti a vidéket, így Gádorost is. Az elöljáróság „Ínség-Bizottságot" szervez, s mivel az ínségpénztár már kiapadt,a megyei és országos szervek segítségét kéri. Károlyi Sándor gróf a falu ínségeseit állandóan segíti, nemcsak földbérlettel, hanem termény, élelem juttatásával is.

1905 őszén a vasútépítés kezdetével párhuzamosan megindul az Orosháza - Gádoros Nagyszénás közút alapozó munkálata is. A földmunkáknál elsősorban a legrászorultabb„ínségesek" kaptak kereseti lehetőséget.

1905. november 6-án községi orvossá választják dr. Varga Antal biharzsadányi községi orvost, volt hódmezővásárhelyi főgimnáziumi tanárt, a kiváló régészt és matematikust.1905-ben is kísérletet tesz az elöljáróság a falu határ-területének növelésére. Községi felirattal küldöttség indult Budapestre a belügyminiszterhez. A község azt kérte, hogy Szentetornya és Derekegyház községek területéből földterületeket kaphasson Gádoros. A küldöttségeredménytelenül tér vissza.

1905. év utolsó hónapjaiban Békés vármegyének a kormány elleni ellenállását az országos politika válságban Gádoros örömmel és „hazafias lelkesedéssel" üdvözli. A befolyó állami adót és illetékeket letétbe helyezi, s az értük járó kamatot egy artézi kút fúrásának alapjára fordítja.

1905-ben tovább nőtt a kivándorlási mozgalom. Békés vármegye törvényhatóságánál 1905ben kiadtak 539 újabb útlevelet - Amerikába 469, a balkáni országokba 22, Nyugat-Európába48 útlevelet. A kivándorlók foglalkozás szerinti megoszlása: őstermelő 371, iparos 158,kereskedő 10 fő.

1906.

1906-ban az elöljárók a múlt éviek maradtak, később Kristóf István helyett községi pénztárosnak Bella Mihályt választották meg.

1906. január 1-től érvényes elhelyezési táblázat szerint Békés vármegye a Magyar Királyi III. szám csendőrkerületi parancsnokság a továbbiakban nem az aradi, hanem a debreceni szárnyparancsnokság 2. és 3. szakaszába tartozik. Gádoros továbbra is az orosházi szakaszba tartozik. Békés vármegye csendőrségi állománya 21 őrs, létszáma 91 gyalogos és 17 lovascsendőr, 15 gyalogos őrsvezető és 3 lovas őrsvezető.

1906. február 28-i megyei közgyűlés döntött a kereskedelemügyi miniszter leirata alapján az Orosháza - Szentes - Csongrád helyi érdekű vasút segélyezésére megszavazott összegek fedezete tárgyában, a megkezdett beruházások folytatásához szükséges pénz biztosításáról.1906. február 28-i megyei közgyűlésen az alispáni jelenti: az utóbb két hónapban a közegészségügy általában kedvezőtlen volt, mert a heveny járványos megbetegedések száma emelkedett, s a járványos betegségekben elhaltak aránya 17 %-ra nőtt.

1905 decemberében és 1906. január havában a közrend, közbiztonság a vármegyében kedvezőtlenebbre fordult, a személyi biztonságot 15 esetben sértették meg, 5 esetben súlyosan,lőfegyverrel való visszaélés útján. Két esetben súlyos rendzavarás is történt Nagyszénáson és Dobozon. A balesetek száma 11, az öngyilkosságok száma 16. Bűncselekmények száma 117volt.

A múlt év gyenge gazdasági eredménye, párosulva a válságos politikai viszonyok nyomasztóhatásával általános pangást eredményezett.

A kivándorlási mozgalom az utóbbi 2 hónapban Békés vármegyében lényegesen emelkedett. Kiadott útlevelek száma 321 volt, mely 383 egyén távozását jelentette. Gádorosról további 7fő kivándorlását engedélyezték.

A szegényügy 1905-1906-ban súlyosbodott. Gádoros szegényalapja 2585 korona 85 fillérvolt; ennek jövedelme 139 korona. Nyilvántartott szegény 35 fő, közülük 4 fő a gádorosi„szegényházban" ápoltatott, a többi 158-158 korona segélyt kapott. A szegényügy ellátása a rossz gazdasági év miatt különös intézkedéseket igényelt. A vármegye mezőgazdasági viszonyai oly súlyos helyzetet teremtettek, hogy csak fokozott mérvű segélyakciókkal lehetett mérsékelni. Ahol az ínség fellépett, ott „Inségügyi - Bizottságot" alakítottak: az ínségeseket összeírták, az ellátásukhoz szükséges kereteket felmérték, és a központi ínségügyi bizottsághoz továbbították,így sikerült Békéscsaba és környéke ínséges lakosai részére 7780 korona, Orosháza, Gádoros,Nagyszénás és Csorvás ínségeseinek segélyezésére további 27.810 korona állami segélyt kieszközölni, mely összeget liszt, élelmiszer formájában osztották ki. Másodízben nyújtott segélyt készpénzben juttatták az ínségeseknek: Orosházának 20.000 koronát, Gádorosnak 3.000koronát, a nagyszénásiaknak 810 koronát, a csorvásiaknak 4.000 koronát adtak.

1906-ban a közlekedés ügy terv szerinti fejlesztése is nagy összegeket igényelt. Az Orosháza- Gádoros - Nagyszénás útépítés a kőszállítás nehézségei miatt lassabban haladt, három darabban, összesen 4,4 km. út készült el eddig. Ha a kőszállítás felgyorsul az út teljes elkészülése1906. év végére várható.

A vármegye vasúthálózata az Orosháza - Szentes - Csongrád vonal kiépülésével gyarapodott. Az új szakaszt 1906. január első napjaiban adták át a forgalomnak.

1906-ban leirat érkezik a vallás és közoktatási minisztertől, mely közli, hogy végre a miniszter elhatározta egy új állami elemi népiskola építését Gádoroson. A tervek szerint az iskola 4tantermes, 4 tanerős oktatási intézmény lesz.

1906. március 10. A belügyminiszter a Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságának az adó beállítására vonatkozó tiltó rendeletét megsemmisítette. Kötelezte a megye mindenhelyhatóságát az adók költségvetésbe állítását, mert ahol ennek nem tesznek eleget, a községi vezetőket állásukból felfüggesztik, oda vizsgáló bizottságot küldenek, s azok a felfüggesztett vezetőket állásukból elmozdítják, és a törvényes rendet helyreállítják. Ez a sors várt a gádorosi elöljárókra is. A képviselő testület az esetleges felfüggesztést, vagy elmozdítást már előre törvénytelennek mondja ki. Ha a jegyzőket érné bármi, a lakbért kifizeti, s a főjegyzőnek, ha lakása elhagyására szólítanák fel - a főjegyzői lakást már előre, egyenlőre egy évre - évi 1korona bérösszegért bérbe adja. A községi tiltakozási mozgalom élén Russ lelkész állt. Az ellenállásból született összetartozás és lelkesedés olyan nagy volt, hogy a március 15-én az evangélikus templomból kitóduló tömeg nem oszlott széjjel, hanem felekezeti különbség nélkül sorfalat állott a templom ajtajától a lelkészlak kapujáig, s a templomból kijövő Russ lelkészt lelkesen éljenezték, amíg lakása kapuján el nem tűnt. Az országos politikai helyzet rendes kerékvágásba térítésével országszerte, így Gádoroson is elültek a felkorbácsolt, szenvedélyes indulatok.

1906. március 28-án 4079/1906. számon kihirdetik a Békés megyei kéményseprési szabályrendeletet, amelyben hivatalosan is megerősítik, hogy az orosházi járásban: Gádoros,Nagyszénás, Szentetornya és Pusztaföldvár községekkel együtt, Gádoros székhellyel, egy önálló kéményseprési munkakerületet képez. A szabályrendelet kitér a tűzrendészeti előírásokra, a seprési díjakra is.

1906 első negyedévének közegészségügyi helyzete kielégítő volt, mind a megbetegedések,mind a halálozások aránya 4 %-os csökkenést mutatott.

A közbiztonság általában kedvező. A súlyosabb balesetek száma 14 volt, melyből 6 halálos kimenetelű volt. A vagyonbiztonság ellen 3 hónap alatt 133 esetben történt vétség.

Orosháza és környékén hamis pénzt hoztak forgalomba. A nyomozás megindult.

A mezőgazdasági kilátások kedvezőek. Ha jégverés, köd, vagy rozsda nem jelentkezik, az utóbbi évek legjobb termését ígéri.

A kivándorlás az utóbbi 3 hónapban is emelkedést mutat. A Békés megyében kiadott útlevelek száma 534, mely 713 egyén távozását engedélyezi. Gádorosra kiadott útlevelek száma21 volt, eddig a legnagyobb számban.

1906. év Gádoros közlekedésének javulását hozta:

1906. szeptember 12-én tragikus kimenetelű szerencsétlenség történt Lacsny István gyógyszerész lakásánál. Béla fia a gyógyszerész megtöltött vadászfegyverével játszott. Játékközben a fegyvert a szobába belépő Török Rozália szolgálóra sütötte. A lány holtan rogyott össze. A sörétek az ajtó mellett álló pesztra karján ülő kis Lacsny baba 4 ujját levitték, a pesztra pedig megsiketült.

1906. október 9-én a megyei közgyűlés Gádoros község pótköltségvetését a 84. számú előterjesztés alapján jóváhagyta.

1906. évben a vármegyében a mezőgazdasági munkások körében elégedetlenség miatt szerződés-szegések, munka megtagadások zavarták a betakarítást, különösen 2 járásban, a békés és az orosházi járásban. Az orosházi járás területén, különösen Gádoros környékén a különböző 25 gazdaság munkásai között a szolidaritás nyilvánvaló volt. A tavaszi és nyári munkák vállalását megtagadók ellen hatósági eljárás indult és ennek során 1170 szembeszegülő munkást elzárásra ítéltek. Az elégedetlenség hosszas tárgyalások, kompromisszumok során csak az őszi időszakra ültek el, csitultak el.

1906. szeptember 26-i alispáni jelentés kitér az utóbbi 5 hónap kivándorlási adataira. Kiadtak ez idő alatt újabb 306 útlevelet 438 egyén kivándorlására. Gádorosra újabb 7 útlevelet adtak ki.

Az 1905-1906. év során az Orosháza - Gádoros - Nagyszénás törvényhatósági út elkészült, az út mellett 332 fa átültetése vált szükségszerűvé. A következő évre maradt a kerékvető kövekbe helyezése és egy útkaparó-ház építése. A munkálatokat részben a kőszállítás akadályozása,részben az építési költségek kiutalásának zavarai késleltették.

1907.

1907. január 17. orosháza - gádoros - nagyszénási út építésből kifolyó jutalmazás: „Az útépítés befejeztetvén a fizetések eszközlésével megbízott tisztviselők által vezetett számadások a törvényhatóságokhoz beterjesztettek. Minthogy az alább nevezett községi tisztviselők a szorosan vett munkakörükbe nem tartozó, s felelősséggel járó fizetés teendőiket gyakran a hivatalos órákon túl is teljesítették, így méltányossági szempontból indokolt, hogy nevezettek részére némi tiszteletdíj adassék. Ez okból a törvényhatóság Papp Károly gádorosi I. jegyzőrészére 200 korona jutalmat megszavazott."

1907. február 27-én a megyei közgyűlés 76. sz előterjesztésben Gádoros község módosított települési szabályrendeletét, 85. számú előterjesztésben pedig a község vágatási szabályrendeletét jóváhagyta.

1907. február 27-én az alispáni jelentés a közegészségügy kedvező alakulásáról tájékoztatta a megyei közgyűlést. Az 1906. év az 1907. év első két hónapjának kivándorlási mozgalomadatiról az alábbiakat ismertette:

1907. február 27-én a megyében 12 község tart fenn „szegényházat", melyben 446 szegény van elhelyezve akik segélyezésére 96.000 koronát fordítottak. Az állami ínségsegély összege200.000 koronára tehető. Gádoros „szegénnyé" nyilvánított lakói száma 39 fő.

1907. március 7-én a földművelésügyi miniszter Békés vármegye területén működő Királyi Munkássegély Alapok részére 8.000 korona államsegélyt adott, amelyből a gádorosi segélyalapnak 141 korona jutott, melyet 126 gádorosi nincstelen között osztottak szét.

1907. május 8-i megyei közgyűlés alispáni beszámolója kitért a megye utóbbi 3 hónapja baleseteire, melynek száma 14, de ezek közül 5 halálos kimenetelű. Az öt halálos balesetközül egy Gádoroson történt. Gádoros elöljárósága jelentéséből vált ismertté: „...A gádorosi tűzoltó fecskendőt Chlebik István fogata vontatta, miközben Chlebik István a szerelvény mellett haladva irányította lovait. A göröngyös, kátyús úton a súlyos fecskendő felborult s maga alátemette Chlebik Istvánt. Chlebik István olyan sérüléseket szenvedett, hogy még aznap meghalt.

A község lakói részvéttel kisérték a község halottját a temetőbe. Az elöljáróság a kezelési és temetési költségeket az áldozat özvegyének kifizette. Ugyanakkor új tűzifecskendő és vízhordólajt beszerzését határozta el."

1907. május 8-i alispáni jelentés tartalmazza az 1907. február 1-től május 1-ig Békésvármegye kivándorlási adatait. Ez időszak alatt 590 újabb útlevelet adtak ki, mely 712 személykivándorlását engedélyezi, melyben Gádoros 5 kivándorló családja is szerepel.

1907 tavaszán a gádorosi „Őrangyal" Gyógyszertár gyógyszerésze Lacsny István az 1906.szeptember 12-i tragikus baleset után elköltözött, helyére Nagy János gyógyszerész költözött,ki évtizedekig látta el feladatát.

1907. október 2-i közgyűlésen az alispán jelenti:

A közegészségügy alakulása kielégítő, a fertőző betegségek miatt elhunytak aránya 8 % volt.

A közbiztonság romlott, a személyi és vagyonbiztonság elleni bűncselekmények száma 212volt, közöttük 2 gyilkosság, 1 rablás, 4 betörés, 2 gyújtogatás. a tűzesetek száma 116, a balesetek száma 67 volt.

A folyó gazdasági év termés eredménye nem kielégítő.

1907. október 2-án a kivándorlási mozgalom május 1-től szeptember végéig tovább nőtt. A kiadott útlevelek száma 491, mely 690 egyén távozását engedélyezte. Gádorosról további 3család távozott.

1907. október 15-én Gádoroson 2 vendégfogadó, 4 vendéglő, 1 kávéház, 1 kávékimérés működik.

1907.  december 21-i közgyűlési beszámoló az év mezőgazdaságát átlagon aluli eredményűnek értékelte.

A kivándorlási mozgalom szeptembertől december 5-ig 164 útlevél kiadásával, mely 234fő távozását engedélyezte. Gádorosra 2 útlevelet adtak ki.

1908.

1908 elején tartott közgyűlésen megválasztották a községi elöljáróságot; bíró: Jenéi János,albíró: Soós András, árvagyám: id. Bella József, községi pénztáros: ifj. Bella Mihály, adószedő községi esküdt: ifj. Gombár Mihály, vágatási biztos községi esküdt: Gabnai András, útadószedő:Kovács József. Leiszig László próbaképen Szentetornyára megy segédjegyzőnek. Helyére Daróczi Endre okleveles jegyzőt választják, de Daróczi öt hónap múlva lemond hivataláról, s ismét Leiszig László jön vissza segédjegyzőnek.

1908. január 21-én ismét halálos baleset történt Gádoroson, a gőzmalomban következett be a szerencsétlenség. Vízi József 17 éves alkalmazottat a mozgásban lévő gépszíj elkapta, s a lendkerék halálra zúzta. A vizsgálat megállapította, hogy a balesetet a fiatalember figyelmetlensége okozta.

1908. január 23-án az alispán 861. bgy. 20323/1907. ikt. szám alatt a megye községi elöljáróságával ismerteti: „Tárgyaltatott a Magyar Királyi Földművelésügyi Miniszter Úrrendelete, mely a vármegye törvényhatósága által mezőgazdasági munkásházak létesítésére felveendő 500.000 korona kölcsönnek 2 % kamatát, évenként tehát 10.000 koronát az 1908.évtől kezdve 20 évi időtartamra az 1907. évi XLVI. t.c. értelmében tárcája terhére hajlandó elvállalni, a munkásházak építésének előkészítésére azon községekben, ahol építkezést terveznek, - községi munkásházépítő bizottságokat kell létrehozni - ezeknél a munkásháztervére, telekvételekre, a leendő tulajdonosok névjegyzékére vonatkozó munkálatokat elvégezték, azt megyéhez beterjesztették. Békés vármegyében 500 munkásház építését lehet kivitelezni. A vármegye tiszti főorvosa tervezetében 23 község szerepel, közöttük az 500munkásház községenkénti keretszáma megoszlásával. Gádoros községben 32 munkásház céljára szolgáló és Menyhárt Zsigmondné, született Tamásffi Ilona tulajdonát képező, s házhelyekül már felosztott, az ideiglenes szerződésekhez csatolt felosztási tervezeten 1-4, 6-26, és 46-52folyószámokkal jelzett 300-300 négyszögöl területű 32 házhelyet szintén megveszi a községi elöljáróság által létrehozott Községi Munkásház Építő Bizottság.

1908. január 30-án kapja meg Gádoros elöljárósága a belügyminiszter leiratát, mely szerint Lacsny István és Nagy János okleveles gyógyszerészek közös kérelme folytán megengedte,hogy a gádorosi „Őrangyalhoz" címzett gyógyszertár személyes üzleti joga Lacsny Istvántól Nagy János gyógyszerészre átruháztassék.

1908 februárjában hózivatar vonult át a községen.

1908. február 24-i megyei közgyűlés tárgyalta 40. napirendi pontként Gádoros piaci helypénzszabályzatát, s jóváhagyta azt, valamint 75. napirendként Gádoros község módosított fizetési szabályzatát is elfogadta, jóváhagyta.

1908. március 10-én nagy zivatar vonult át Gádoros fölött nagy égzengések, villámlások között.

1908 első hónapjaiban a közegészségügy megyeszerte kedvezőtlenül alakult, mert hevenyfertőző betegségben két hónap alatt 1425 egyén betegedett meg, közülük 118 meg is halt (8%). Gádoros ez évben nem szenvedett nagyobb járványtól. A közbiztonság helyzete kielégítő volt.

Az év első két hónapjában a kivándorlók száma 92 fő volt, örvendetes, hogy Gádorosról ezen időszak alatt nem volt útlevélkérő, kivándorolni szándékozó.

1908. április 2án, több évi eredmény nélküli tárgyalások után, végre 297-908/1908. ikt. sz.alatt megjelent az alábbi döntés: „A nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterúr 1908. március 16-án kelt 10237. sz. rendeletével a gádorosi állami elemi népiskola tartozékai30.790 korona 20 fillér költséggel való felépítését engedélyezte. Megindult az ajánlati versenytárgyalás 1908. április 21. év a kivitelező vállalat kiválasztására.

1908. május 25-én a megyei közgyűlés jóváhagyta Gádoros község tűzifecskendő és vízhordólajt beszerzése tárgyában hozott határozatát.

1908-ban az év 4 hónapjában Békés megyében 50 útlevelet adtak ki 71 kivándorló személyszámára. A kivándorlók között 35 férfi, 15 nő és 21 kiskorú családtag van. Gádorosra 2 útlevelet adtak ki.

1908. május 25-i megyei közgyűlés jegyzőkönyvéből az alábbi tulajdonjogi vita lezárásáról szóló határozatot olvashatjuk: „Csongrád vármegye alispánjának folyó évi 1441. számú megkeresése folytán - a békés vármegyei törvényhatósági bizottság elismeri, hogy az Orosháza Gádoros-Nagyszénás törvényhatósági útnak Gádoros község szélső házsora mellett elvonuló,a beruházási hitel terhére épített 0,32 km. hosszú szakasz tényleg Csongrád vármegye területéhez tartozik, miért is a szóban lévő útszakasz tulajdonjoga nem Békés, hanem Csongrád vármegyét illeti. Kijelenti a törvényhatósági bizottság, hogy mivel ennek az útnak a fenntartását a vármegye annak idején magára vállalta, ennél fogva ezen vállalt kötelezettséget, tekintet nélkül az útszakasz tulajdonjogára, magára nézve annál inkább érvényben állónak tartja, mert a kérdéses útrészlet kizárólag Gádoros község érdekeit szolgálja. Erről Csongrád vármegye alispánja,Békés vármegye alispánja, a magyar királyi államépítészeti hivatal 705/1908. sz. előterjesztésére, végül az orosházi járás főszolgabírója és Gádoros község elöljárósága értesítettnek."

1908. január 1-én 518/1908. sz. átirat alapján értesült Gádoros elöljárósága, valamint a Gádorosi Római Katolikus Egyház plébánosa: „A nagyméltóságú vallás és közoktatási m. kir.miniszter úr 1908. március hó 17-én kelt 15474/1908. sz. rendeletével a gádorosi romai katolikus plébánialaknak 2724 korona 19 fillérrel való helyreállítását engedélyezte. Fent említett munka kivitelezésére 1908. június 20. napjára a gyulai m.kir. államépítészeti hivatalhelyiségében tartandó versenytárgyalást hirdettek. A versenytárgyalás után a gádorosi plébánia felújítása megtörtént.

1908. augusztus 8-i közgyűlés 57. napirendi pontként Oravecz László gádorosi lakos fellebbezését a községi segédjegyző lakbérének megtagadását kimondó képviselőtestületi határozat ellen, melynek a közgyűlés nem adott helyt. Ennek következtében a segédjegyzőállásáról lemondott.

1908. augusztus 1-én a megüresedett gádorosi segédjegyzői állásra pályázatot írt ki a megyefőjegyzője.

1908. október 14-i közgyűlés 43. napirendi pontként tárgyalja az Orosháza - Gádorost örvényhatósági úton az útkaparóház építési költségeinek fedezésére iránti alispáni előterjesztést,melyet a közgyűlés elfogad.

Az október 14. közgyűlés tárgyalta Gádoros, Nagyszénás, Tótkomlós községek kérelmét,melyben a kisüstön való pálinkafőzését kérték. A közgyűlés a kérelmeket elfogadta, jóváhagyta.1908-ban a mezőgazdagságot a kedvezőtlen időjárás károsan befolyásolta, úgy hogy megyeszerte gyenge közepes termés lett, a dohány kivételével, mely kiemelkedő volt, elérte,sőt sok helyen felülmúlta a holdankénti 8 métermázsát. A gabonafélék ára magasabb volt az előző évek árainál, a búza 21-22 korona, az árpa 14,50 - 15 korona, a zab 15 koronáig, a csöves tengeri 6,60 - 7 korona között ingadozott.

1908. május elejétől október l-ig 182 útlevelet adtak ki Békés megyében 250 egyénkivándorlására. Ez idő alatt Gádorosról 3 újabb kivándorló kért útlevelet.

Örvendetes esemény volt, hogy évek sora óta az Amerikába kivándoroltak egy részét visszavándorlásra kényszerítette a kedvezőtlen gazdasági helyzet. 1908. január 1-től július31-ig 626-an jöttek vissza. Gádorosra 16 gádorosi illetékességű egyén tért vissza.

1908. november 18-án értesült a községi elöljáróság, hogy a belvizek levezetésére szolgálóárkok földmunkálataira a megye 1800 koronát utalt át Gádoros községnek.

Az Orosháza - Gádoros- Nagyszénás törvényhatósági úton létesítendő útkaparóház telkének megvásárlására az útkaparóház költségeire 6.900 koronát biztosít a megye. Az útkaparóháztelke az orosháza-gádorosi műút 8. kilométere közelében, az orosháza-szentesi vasút 98-101.szelvényei között a pálya baloldalán terül el.

1908-ban Békés vármegye területe, lakossága az alábbi volt:

  1. A vármegye területe: 637.837 kat. hold, lakói száma: 277.734
  2. Az orosházi járás területe 102.687 kat. hold, lakói száma: 55.351
  3. Gádoros területe: 1.011 kat. hold, lakói száma: 3829 fő.

1908. december 2-i alispáni jelentés kitér a kivándorlásra. Az év utolsó hónapjaiban a megyében kiadtak 86 útlevelet 131 egyén távozására. Örvendetes, hogy az útlevelet kérők között gádorosi egy sem volt.

Az 1908. gazdasági év a gyenge termés miatt ismét ellátási, megélhetési gondokkal terhelte meg a megye nincstelenjeit, szegényeit, sok község elöljáráságát, közöttük Gádorosét is.

1909.

1909-ben a községi elöljárók a múlt éviek. Később esküdtté Csizmadia Józsefet, valamint adószedővé Adorján István választják.

Ekkor rendszeresítik megyei rendelet alapján a vágott állatok húsának vizsgálatát is, melyet mindenkor egy esküdt végez, míg körállatorvosa, majd községi állatorvosa lett falunak.

A községi közutak felügyeletével a község albíróját bízzák meg.

1909 tavaszán megkezdődött a 4 tantermes, 4 tanerőre tervezett állami iskola építése is,melynek céljára a község elöljárósága a megajánlott telkeket átadja a kivitelezőnek, melyeket Menyhárt Zsigmondné, Tamásffy Ilonától vett meg a község: 300-300 négyszögölet 600koronáért a közös alapból.

1909-ben, míg megindul az állami iskolaépítés előmunkálata, a községi elöljáróság a községlakosságának kérésére egy létesítendő óvoda ügyében felkeresik a m. kir. vallás és közoktatási minisztert, hogy állami állandó gyermekmenedékház megszüntetésével, teljesen államköltségen állami óvodát szervezzen.

1909 nyarán a község elvállalja a nagymágocs-gádorosi községi közlekedési út Gádoros határában fekvő szakaszának a község által való fenntartását, karbantartását. Ezzel párhuzamosan felmérik és megállapítják a község belterületének határvonalait is.

1909 szeptemberében több ízben kérelmezett artézi kút furatásához a m.kir. belügyminiszter3.500 korona juttatásával járul hozzá. A községi elöljáróság elkészítteti a lejtméretezést, de sajnos ismét éveket kell várni mire valóban artézi kutat fúrathat a község.

A kivándorlási mozgalomban némi csökkenés tapasztalható. Örvendetes, hogy Gádoroson egyre kevesebb nincstelen foglalkozik a kivándorlás gondolatával.

1910.

1910-ben az elöljárók a múlt éviek voltak. Leszik László segédjegyző állásáról lemondott. Helyére 1910. január 31-én Vermes Endre okleveles jegyzőt választották meg. 1910. májuselején Vermes Endre is lemondott. Mivel a segédjegyzői állásra meghirdetett pályázat eredménytelen maradt, az 1000 korona fizetést lakáspénz pótlással, 200 koronával felemelték.

Erre már, ha kevés is, került jelentkező, s július 13-án Dudosits Elemért választják jegyzővé.

De rövidesen Dudosits is lemondott, s 1910. november 30-án Kiss Ferencet választják segédjegyzőnek.

A vallás és közoktatási miniszter, mint 1909-ben most is elutasítja az elöljáróság kérelmét,hogy a gyermekmenhelyet átalakíthassák óvodává. 1910-ben ezzel egyidejűleg okleveles óvónő Gádorosra helyezését kérték, de a miniszter ez elől a kérés elől elzárkózott.

1910-ben a község belterületéről áthelyezték az állatvásár színhelyét - a vasút utcán levő, s a község tulajdonában lévő földön jelölték ki az állatvásár színhelyét.

Az új 4 tantermes, nevelői szobás állami elemi népiskolát 1910. évben jó ütemben építették a melléképület tartozékaival együtt.

Az 1910-es népszámlálás a falu lakosságának további emelkedését bizonyította. 1910-bena falu lakóinak száma 4003 fő volt, először lépte túl a 4000-es határt.

1910. év a gyenge terméshozam miatt a kereset és a munkalehetőség további csökkenésével járt. A feszültség a munkaszerződések vitái miatt bár enyhébben, de jelen volt a tavaszi munkáktól kezdve az őszi betakarításig.

1910.  évi decemberi közgyűlésen az alispán elégedetten nyilatkozott a csökkenő kivándorlásról és a visszavándorlás emelkedő adatairól.

1911.

1911.  január elején megválasztott községi vezetők lettek, a bíró: Jenei János, albíró: Joós András, közgyám: Bárány János, pénztáros: ifj. Bella Mihály, adószedő: Adorján István, útadószedő: Gabnai András, végrehajtó: Szula Pál. Később Szula Pál lemondott, helyére Csizmadia Józsefet választják végrehajtónak.

1911-ben ismét mozgalmat indítanak a határ területének növelésére. A község a korábbi években kért területeken kívül szentetornyai részről a Justh-majort, s Derekegyházából nagyobb terület idecsatolását kéri. A m.kir. belügyminiszter a kérést ezúttal is elutasítja.

1911 januárjában a község tulajdonában lévő földből temetőhelyet jelöltek ki, melyet a római katolikus és református egyházközség vesz igénybe. A temető tulajdonjoga a községé marad, s a sír-díjakat is ő szedi.

1911. július 8-án kisebb erősségű földrengést észlelnek a faluban.

1911. júliusi képviselőtestületi ülésen községi vágóhíd építésére tesznek előterjesztést. A községbe vezető orosháza-gádorosi közvasút melletti külterületi részen, 10500 korona 57 filléres költségvetéssel. A tervet sajnos, pénz hiánya miatt nem tudták megvalósítani.

A rk. templomhoz vezető utat a község rk. egyház tulajdonának ismeri el, csupán a lefektetett téglajárdáért számít fel 150 korona kárpótlást.

1911-ben gróf Károlyi László derekegyházi uradalma eladását teszik közhírré, s belőle Gádoros község lakosai is vásároltak 1-2-3 holdas területeket.

1912.

1912-ben községi vezetők az előző éviek maradtak. 1912-ben az elöljáróság, mivel fizetésük emelését a község képviselőtestülete megtagadta, tisztségéről lemondott. Az új választás során a közgyűlés a régi vezetőket választja újra, azzal a változtatással, hogy pénztárossá Körtvélyesi Lajost, útadó szedővé H. Tóth Istvánt és kijáró esküdtté Dér Jánost választják. Később Bárány János tisztségéről lemond, helyette Valach Jánost választják közgyámmá.

1912-ben közkívánatra ismét tárgyalják a közlegelő vásárlása ügyét. Az elöljáróság a községgel határos községek vezetőségét és nagybirtokosait azonban hiába keresi fel legelőterület bérlése, vagy vásárlása tárgyában, a kísérlet eredménytelen maradt.

Kis Ferenc 1912. szeptember elsején segédjegyzői hivataláról lemond, helyére pályázati úton1912. szeptember 14-én Papp László okleveles jegyzőt választják.

1913.

1913-ban az elöljáróság a múlt évi összetételben maradt a község élén. Évközi változás egy ízben történt, amikor 1913. november 6-án meghalt Soós András albíró.

1913-ban tovább folyik a derekegyházi nagybirtok eladási ügye. A nagybirtokot egy konzorcium már megvásárolta. Az elöljáróságot megbízzák, járjon el a vásárlás ügyében am. kir. földművelésügyi miniszternél, hogy földparcellázással tegyék lehetővé, a kisemberek ezúton törpebirtokhoz jussanak.

Papp Károly főjegyző kitartó munkája eredményezte, hogy a parcellázás során gádorosi lakosok, ha más vármegye területén is laktak, földbirtokhoz jutottak.

1913 nyarán a község elöljárósága újabb 21 munkásház felépítését kérte a vármegye törvényhatóságától. Sajnos, a község ez irányú kérelmét elutasították.

1914.

A község elöljárói voltak:

Főjegyző: Papp Károly

Jegyző: Pap László

Bíró: Jenei János

Albíró: Brachna János

Pénztáros: Körtvélyesi Lajos

Adószedő: Adorján István

Útadószedő: H. Tóth István

Közgyám: Jancsó János

Kijáró esküdt: Dér Sándor - később második kijáró esküdtté Csizmadia Józsefet választják Május l-jén dr. Varga Antal orvos lemond állásáról, utódjául dr. Bíró Sándor gyakorló orvost választják községi orvossá.

Gróf Károlyi László derekegyházi birtokát, mely szomszédos Gádorossal, a Földhitelbank Rt. parcellázta és áruba bocsátotta. Most lenne kitűnő alkalom Gádoros területét növelni, ahogyan az utóbbi időben Királyság nagy részét gádorosiak vették meg. Papp Károly memorandumot dolgoz ki ez ügyben. Sajnos az előterjesztett memorandumot nem támogatják s így eredménytelenné válik.

1914. július 23-án este körmenet volt a községben, mint az egész országban a háborút éltető hazafiasnak vélt felbuzdulással. A tömeg egy-egy utcakereszteződésnél megállva hallgatta a lelkesen szónoklókat. Az egyik szemtanú így jegyezte fel a látottak alapján tapasztaltakat:

,A tömeg a háborút éltetve, hazafias dalokat énekelve járta be Gádoros utcáit. Pedig ha tudtuk volna, hogy mi következik ránk, talán inkább elbújtunk volna házaink legsötétebb zugába,hangtalanul. De hát azt hittük mindnyájan, egy kis fricskát kap Szerbia, lesz egy kis csetepaté,katonáink rövid idő múlva győztesen térnek haza s a Monarchia ereje, hatalma nagyobb lesz,mint volt valaha. Ezt hirdették a szónokok s mi magunk is hittünk abban, amit azon az estén beszéltek."

1914. július 24-én este az újoncok is elmentek s rövidesen jöttek az első hírek a háborúborzalmairól. November 19-én bevonul dr. Bíró Sándor községi orvos is. Távollétében dr.Láng Jenő nagyszénási orvos látta el a két falu betegeit.

December 3-án sorozásra mentek a sorkötelesek s bizony szinte valamennyit alkalmasnak találták.

December 23-án már megérkezett Gádorosra az első hősi halott - Rajki József koporsója,akit az evangélikus templomban ravataloztak fel. Temetésén felekezetre való tekintet nélkül,hatalmas tömeg jelent meg s nagy részvét mellett kísérte ki a temetőbe.

Az I. világháború első hősi halottait, mag a frontok az ország határai közelében voltak,haza tudták szállítani. Csakhamar súlyosbodtak a harcok, mindkét oldalon óriási veszteségekkel jártak a hadi események. Az elesett katonákat front közeli területen temették el s csak ritkaesetben került a hősi halott szülőhely temetőjébe. Ekkor jelölte ki az elöljáróság a Deák Ferenc- Dobó út közötti temetőben a hősi halottak sírsorát.

1915.

Az 1915-ös évben az elöljárók a múlt éviek lettek. A későbbiek során egy személyi változástörtént: Csizmadia József kijáró esküdt lemondása miatt Kovács Bálintot választják utódául. A háború egyre fenyegetőbb jelleget öltött. 1915. január 3-án a lovas fogatoknak kellett bevonulni a trén egységekhez. Az első transzport nem felelt meg az előírásos követelményeknek,mert vagy a lovak egészségi állapota vagy a szekér hiányosságai miatt nem lehetett hadrendbe állítani. A trén parancsnoksága az első transzportot ezért visszaküldte a faluba.

1915. január 4-én, 5-én és 6-án nagy kocsi válogatás volt s a kiválasztott fogatok január 7én mentek el. A fogatok sorozása egybeesett a fogathajtó személyek behívásával. A legtöbb fogat, annak lovai, szekere a háborús évek során elpusztult; több fogathajtó hősi halált halt s távoli földben alussza örök álmát.

Márciusban megalakult három taggal a hősi halottak emlékét megörökítő bizottság. Egyre gyakrabban jöttek a Gádorosról mozgósított katonák hősi haláláról kiadott hivatalos jelentések;egyre több hajlékba köszöntött be a gyász, a bánat.

A mezőgazdasági munkákban ritkult a férfi munkaerő, a hiányzó férfiakat a nők és a gyermekek igyekeztek pótolni.

1915.  december 16-án Orosházán ismét sorozás volt, a súlyos emberveszteség pótlására; a18 éveseket sorozták be.

1916.

1916-ban az elöljárók az 1914-ben választottak voltak.

A háború mind több és súlyosabb áldozatot követelt, mind több háborús korlátozás tette próbára a hátország népét és a frontokon harcoló katonákat. A hadi gazdálkodás terhét mindenki vállán viselte.

1916.   április 28-án bevonultak a 18 éves legények is a sorozáskor kijelölt parancsnokságokhoz.

Április 30-án éjfélkor az órát eggyel előrébb kellett igazítani.

A háború megakadályozott minden fejlődést: nincs építkezés, nincs javítás sem. Egy nagygondolat foglalkoztat mindenkit: mi történik a harctereken küzdő apákkal, férjekkel, fiákkal.

Az utcák csendjét sokszor verték fel hangos zokogások. Anyák, feleségek tántorogtak ki a községháza ajtaján, megtudva, hogy árvákká, özvegyekké váltak, mert hozzátartozójuk haláláról értesítették a falu elöljárói.

1916. szeptember elsejével megszűnt a privát postai levelek felvétele, a vonathoz és a mozgópostához kellett kivinni a magánleveleket.

Az elöljáróság megfeszített erővel dolgozott: a gyászolókat vigasztalta, a segélyre szorulókat a lehetőségek szerint támogatta. A Hadigondozó Bizottmány kénytelen műsoros esteket, bálokat rendezni, hogy azok bevételéből a hadiárváknak télire ruhát, lábbelit juttathasson; sajnos,ahogyan nőtt a hadiárvák száma, úgy csökkent a juttatás lehetősége.

1916-ban a hadi helyzetben válságos állapot jött létre, amikor Románia elárulta korábbi szövetségeseit, betört Erdélybe és pusztítva menekülésre kényszerítette a védtelen székelyeket. A menekülők Békés, Csanád, Csongrád, Hajdú megyékbe, majd az egész Tiszántúl településeire szorultak. Papp Károly főjegyző és Jenei János bíró szeptember 1-jén megrázó szavakkal kérte falragaszok útján is a gádorosi lakosok támogatását a háború áldozatainak segítésére, befogadására. A főjegyző többszöri kördobolás útján hívja fel a lakosságot, lássák szívesen a hontalan menekülőket. 1916 szeptember 14-én éjjel 11 órakor a Háromszék vármegyei menekültekből 214 érkezett Gádorosra. A nagy zűrzavarban 66 sepsiszentgyörgyi menekülő is idejött a befogadásukra kijelölt Békéscsaba helyett; ellátásuk után másnap mentek Békéscsabára. Az ide menekülők mind szegény székelyek voltak. A férfiakat azonnal be akarták sorozni a katonasághoz, de igénybevételüket nem foganatosították. Az elöljáróság feladatai,gondjai napról napra szaporodtak. A menekültek ellátására napi egy koronát utalt ki a kormányközellátás címén. Az elöljáróság 5000 koronát és 1314 kg lisztet kért - sajnos a nagy ínség miatt soha nem kapott annyi támogatást, mint amennyi szükséges lett volna. 1916. szeptember14-én a menekültek száma 310, számukra 5 kg étkezési zsírt kért az elöljáróság. Október 5-én410, 6-án 920 a menekültek száma, kiknek ellátására 91 mázsa 20 kg lisztet biztosítottak. Az alispán a Gádoroson befogadott menekülteknek szeptember 25-én 12 q lisztet utalt ki, október6-án 20 q-t. Az országos gondok között az ellátásra hivatott Haditermény Gyulai Kirendeltsége sok szabálytalanságot és visszaélést követett el s az alispánnak kellett rendreutasítania részvénytársaságot. 1916. október 17-én a belügyminiszter rendeletére Gádoros 25 q lisztet kap. November 8-án a község újabb 30 q lisztet kért de november 12-én csak 25 q-t utaltak ki. November 19-én soron kívül kér 30 q lisztet, november 21-én kaptak 15 q-t, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a menekültek részére engedélyezett liszt elfogyott, takarékoskodni kell. Ezzel egyidejűleg arra utasította a Haditermény Gyulai Kirendeltségét az alispán, hogy készleteiből 90% készlethatárig kenyérlisztet adjon a megye községeinek. November 27-én25 q lisztet kér az elöljáróság, kap 15 q-t. December 8-án a menekültek száma 710 fő. Ezen a napon 20 q lisztet kért a község, mely helyett 12 q-t utaltak ki. Ekkor a kenyér kilónkénti ára 56 fillér volt.

1916. december 14-én rekvirálást rendeltek el a községben; mivel a rekvirálást tanítók végzik,a tanítás szünetelt.

1916. december 22-én a menekültek száma 370 fő volt. Az ellátásukra kért 15 q liszt helyett 10 q-t utalt ki az alispán. Az erdélyi menekülteket általában szeretettel fogadta Gádoros lakossága. A Háromszék vármegye sepsei járásából Gádorosra irányítottak Angyalos,Eresztvény, Komolló, Sepsibesenyő, Szentivánlaborfalva községekből jöttek. A magukkal hozott jószágaikat a következő feltételek mellett helyezhették el:

  1. Lovakat és szarvasmarhákat gazdasági használat ellenében
  2. Tehenet a tej felhasználása és a tulajdonos által hozott borjú feléért, illetve a tartás ideje alatt ellett borjúért
  3. Nem igás (lógó) marhát 3 éven felül 120 koronáért, 3 éven alul 80 koronáért mint tartásdíjért A menekültek magukkal hoztak 44 lovat, 45 szarvasmarhát, 39 szekeret. A gádorosi lakosság1500 korona készpénzzel és 1000 korona értékű természetbeni adománnyal (búza, kukorica)segítette az ide menekülteket. A lakásért semmit sem kértek a háziak. Az erdélyi menekültek napi 1 korona/fő segélyben részesültek, mely 53 000 koronát tett ki. Gádorosi tartózkodásuk idején Gádoros elöljárósága a felsőbb hatóságoktól 75 500 korona segélyt kapott, amely összeget a menekült székelyek között osztott ki. A faluban letelepített székely menekültek közül szeptembertől december végéig hárman haltak meg és Gádoros temetőjében pihenik örökálmukat: Csákóy Rebeka, Kovács József, Raduj Borbála. 1916. november 29-én már hazaindulásra készen áll a Gádoroson lévő 840 menekült. December 3-án jött a hír, hogy Orosházán már útra kész a szerelvény. Csoportosan indultak, de egyszerre mindnyájan nem mehettek el. December 10-én 520 menekült visszatért Gádorosra.

1917.

Ebben az évben a község elöljárói, választott tisztségviselői:

Bíró: Jenei János

Albíró: Brachna János

Adószedő esküdt: Adorján István

Közgyám: Jancsó János

Pénztáros: Körtvélyesi Lajos

Útadószedő: Valach István

Első kijáró esküdt: Dér Sándor

Második kijáró esküdt: Kovács Bálint

Később Körtvélyesi Lajos és Adorján István lemondása miatt Valach Istvánt községi pénztárossá, Benczúr Mihályt állami adószedővé, Valach Jánost útadószedő esküdtté választották.

Január 24-én indultak el az utolsó menekültek Erdélybe.

Április 14-én a háború újabb áldozatot követelt: a templomok harangjait ágyúöntés céljára vette igénybe a kormányzat. Leszerelték az evangélikus egyház két harangját, a római katolikusegyház és a református egyház harangjait, valamint az orgona ón sípjait is. A leszerelt harangokat április 15-én szállították el Gádorosról.

Az év során egyre nőtt a hősi halottak és a rokkantak, a hadiözvegyek és a hadiárvák száma. Decemberben a Derekegyház község területén földet vásárolt gádorosiak kezdeményezték,hogy derekegyházi földterületeiket csatolják Gádoroshoz, de kérelmeiket a felsőbb hatóságok elutasították.

1918.

1918-ban a község elöljárói körében változás nem történt, az előző évivel azonos maradt. A háború miatt egyre fokozódott az amúgy is szegény gádorosiak elkeseredése. A községhősi halottainak száma egyre szaporodott és az év végé bekövetkező katonai összeomlásra153 főre emelkedett; a hadirokkantak száma megközelítette a 7 főt.

Április elején Papp Károly főjegyzőt meghívták Köröstarcsára főjegyzőnek. Papp Károly a megtisztelő meghívást nem fogadta el, ezért a gádorosi képviselőtestület május 1-jén tartott ülésén (idézet az ülés jegyzőkönyvéből): „...a főjegyző ezen nemes lélekre valló elhatározásában a község érdekeinek megóvását, a lakosság jólétének - különösen a háborúsévekben - való szívén viselését látja. Mindezekért köszönetet mond főjegyzőjének és igaz. szeretetéről, rendíthetetlen bizalmáról továbbra is biztosítja őt. " Az ülésre meghívott főjegyző elérzékenyülve mondott köszönetet a személye iránt megnyilvánult bizalomért.

Miután az ellátatlan lakosságnak kenyérmagvakkal való ellátását az elöljáróságnak kötelezővé tette a felsőbb hatóság, az augusztus 15-ig szükséges kenyérmagvak beszerzésére 100000 korona kölcsönt vett fel a község.

Közben a község ügyeinek intézésében Jenei János bíró kimerült, ezért tisztségéről szeptember 21 -én lemondott. Lemondását nem fogadták el és kérték a bírót tisztségének további ellátására. Az elöljáróság és Gádoros lakosságának bizalma, elismerése töretlen volt a már tíz éve dolgozó, köztiszteletben álló bíró iránt, aki a bizalom újabb megnyilvánulásának hatására továbbra is vállalta a bírói tisztet, a legsúlyosabb időkben is.

Az elöljáróság ismételten határ-kiegészítési kérelemmel fordult az alispánhoz, amelyet újból elutasítottak.

Szeptembervégén katonák jöttek gabonát és szarvasmarhát rekvirálni, de a szegény faluban nem sok eredményt értek el. A faluban nem volt a hizlaláshoz szükséges tengeri, ezért az elöljáróság kérte az Országos Közélelmezési Hivatalt, jelölje ki a törvényhatóságot, ahol Gádoros tengerit vásárolhat. Az országos lisztellátás ekkor már oly szűk keretekkel rendelkezett,hogy még a templomi úrvacsorai ostya sütéséhez szükséges pár kiló lisztet is kérni kellett miniszteri rendelet alapján. Mivel a rekvirálás alkalmával a szarvasmarhákért jóval kevesebbet kaptak a tulajdonosok, mint az országosan megállapított hatósági ár, az elöljáróság kérte az alispánt, hogy a rekvirálási ár helyett hatósági árat kapjanak a tulajdonosok, mivel a nincstelen falu lakói csak úgy tudták megélhetésüket biztosítani, hogy utolsó állataiktól is megválni kényszerültek. Az alispán a kérést elfogadta.

Szeptemberben az országban fellépő járványos betegségek közül Gádoroson is a spanyolnátha szedte áldozatait.

1918. október 30-án este Budapesten kitört a forradalom és ezzel a megpróbáltatásoknak újabb fejezete kezdődött el Magyarország, népünk, Gádoros lakossága történetében.

1918. október 31-én érkezett az elöljárósághoz a főszolgabíró távirata, hogy az országos események kialakulása idején elsőrendű feladat a közbéke, közrend, közbiztonság, a személy és vagyonbiztosság fenntartása és megóvása. Felszólította az elöljáróságot, hogy e célból szervezze meg a polgárőrséget az összes társadalmi rétegek széleskörű bevonásával, a lehetőleg nagyobb számban és hozza azonnal működésbe. Az elöljáróság a Polgárőrség megszervezésével Bikádi Bálintot és Halustyik Jánost bízta meg.

A Polgárőrség névsorát, felépítését nem sikerült egyértelműen összeállítani, mivel írásos anyagot nem találtam, az idős tanúk adatai pedig eltérőek voltak. Papp Károly is csak négy személyt említ (a Polgárőrség irányítói voltak, a frontról érkeztek haza):

Október 31-én már érkeztek az első szemtanúk Budapestről, akik beszámoltak a fővárosi forradalmi eseményekről. Délután 14 órakor népgyűlést tartottak mintegy 1200 fő részvételével a községháza udvarán. Rozsnyai Sándor ismertette a napi eseményeket, majd felkérte Papp Károly főjegyzőt, hogy közölje a népgyűléssel a képviselőtestület határozatát. Ezek után a népgyűlés kimondta, hogy Gádoros község megalakítja a Gádorosi Nemzeti Tanácsot. November 2-án a képviselőtestület is kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Tanácshoz csatlakozott s azzal egyidejűleg a következő proklamációt tette:

„Kívánjuk a magyar állam teljes függetlenségét, területének csorbítatlan egységét. A korai évszázadok óta együtt dolgozó, különböző ajkú népek békés együttműködését; a magántulajdon megvédését, a családi tűzhely szentségének oltalmazását; a nemzeti társadalom olyanberendezését, amely minden munkának gyümölcsét biztosítja; az anyaföldnek azok kezéhez juttatását, akik azt verítékükkel megmunkálják; a ma még szervezetlen, az ország lakosságának négyötödét tevő falusi nép érdekeinek kielégítését és az ország sorsának intézésében olyanirányba befolyásolását, amely többségi joga, véráldozatai és munkája alapján megilleti."

Kimondták a Hadigondozó és Köztársasági Alap létrehozását. Ez utóbbi felállításával Russ Zoltán evangélikus lelkészt, a Hadigondozó Bizottság elnökét tisztelték meg.

November 14-én kimondta a Gádorosi Nemzeti Tanács, hogy az ország településeihez hasonlóan akarja a köztársasági államformát. Állandó forrongásban volt a falu népe. A Polgári Olvasókörben állandóan nagyobb tömeg tartózkodott; esténként összejövetelek voltak és a nagyobb eseményekről tájékoztatták a megjelenteket. A felolvasásokat a lelkészek, jegyzőkés tanítók tartották.

A közügyekben a megalakított Gádorosi Nemzeti Tanács döntött. November 4-én az összes italméréseket bezáratták. Elhatározták, hogy az állam részére hizlalt sertéseket levágatják, a húst hatósági áron kiméretik, árát letétbe helyezik, a zsírt elraktározzák s csak jegy ellenében osztják ki a lakosoknak. A Tanács a rokkantak, hadiözvegyek és árvák részére rendezett gyűjtések befolyt összegéből ruhát és lábbelit szerez be. Ennek végrehajtására kijelölt 6 tagot a Tanácsból úgy, hogy a különböző bizottságok 3-3 tagja csoportosan ellenőrizze egymást a gyűjtések, vásárlások és a rászorulóknak történő kiosztások igazságos és törvényszerű végrehajtásáért.

A malom üzemeltetéséhez szükséges olajat a felsőbb tanácsi szervektől kérelmezték. Mivel az olaj országosan hiánycikk volt, gyakran ellátási zavarok léptek fel. Őröltetni csak a Gádoroson kiadott őröltetési igazolvány ellenében lehetett.

A Nemzeti Munkás- és Katonatanács utasította a helybeli kereskedőket, hogy a náluk raktáron levő mindenféle ruhaneműt, lábbeli készletet leltárjegyzéket mellékelve adják át a kiküldött bizottságnak. Az eldugott vagy önként át nem adott áru elkobozandó. A községből semmiféle élelmiszert, gabonát vagy élő állatot, mely étkezésre szolgál kivinni nem lehetett - ezt a nemzetőrség szigorúan ellenőrizte.

A november 7-i gyűlésen többek között elhangzott, hogy a közadakozásra szólító felhívásnak nem minden uradalom tett eleget, csekély adományaikkal nem voltak megelégedve - mindezt a tanács az illetők tudomására hozta. A gyűjtések nyilvántartásával megbízták Bella Józsefet,a Bizottság alelnökét és Bikádi Bálint pénztárost. A gyűlés szónoka felszólította a községtehetősebb polgárait is az adakozásra. Papp Károly főjegyző példával járt elöl és 200 koronát adományozott a rászorulók javára.

A Sutóczki és Társai Körzeti Malomban lévő beszállított gabonakészlet lefoglalását is kéri alakosság a hazatérő katonák ellátására, ezzel egyidejűleg a malmi vámtétel csökkentését is a közellátás javítására.

A Hadigondozó Bizottság elnökének, Russ Zoltán evangélikus lelkésznek a felmondását „tekintettel megbízatása körében kifejtett odaadó, fáradságot nem ismerő buzgalmára és arra,hogy e minőségében a Nemzeti és Katonatanácsnak hozzáértésével nagy hasznára van" - nem fogadták el, sőt, kimondták, hogy minden olyan ülésre, amely jótékonykodással foglalkozik,meg kell hívni.

A bolti készletek ellenőrzése során a Wellesz Aranka cégnél eldugott árut talált a bizottság. Ebből a készletből a tulajdonos monogramjával hímzett árut visszaadták, míg a többit az előírás szerint felleltározták. A mindenkori segélyezésekről a nyilvántartásokat a hadigondozók ellenőrizték. Közben, tömegvásárlás alkalmával a Weinberger Ferencnétől ellopott kendőket és harisnyákat a tolvajoktól elkobozták s a tulajdonos által felajánlott árukat a tanács kiosztotta a szegények között.

Ahogyan a legnehezebb időkben is érvényesül az emberi jóság, segítőkészség, felebaráti szeretet, - úgy megjelenik az önzés, a rosszindulat, az emberi kapzsiság, önkényeskedés is. Ez Gádoros történetében is jelentkezett - erről tanúskodik néhány jegyzőkönyv is ezekből a napokból:

,A Gádorosi Katonatanács három tagja, Jurenák Károly majorjában adománygyűjtésre megjelenvén, Badár Gábor majorgazda előtt így nyilatkozott: »Ha nem ad, úgy mindnyájan kijövünk és visszük, amit csak találunk!« A Nemzeti Tanács az ügyet kivizsgálta és az illetőket megfeddette."

A nemzetőrség ellátmányára vonatkozó számadásokat hétről-hétre beterjesztették a Gyulai Pénzügyi Igazgatóságra.

November 14-én a Gádorosi Nemzeti és Katonatanács kimondja, hogy akarja a köztársasági államformát. A köztársaság lényegét Russ Zoltán evangélikus lelkész ismertette az egybegyűltekkel. Ugyanakkor az árpádhalmi és zoltántéri majorság lakóinak felvilágosítására három tanácstagot küldtek ki.

1919.

1919. április 7-én megválasztják az új munkástanácsot egy rendelettel, mely kimondja azt is, hogy kereskedőket, elmebetegeket és papokat nem választhatnak sehová.

Orosházáról kellemetlen hírek érkeznek rendzavarásokról és erőszakoskodásokról.

A hadigondozóktól a direktórium elveszi a betéti könyveket, a dokumentációt.

1919. április 13-án a románok közeledéséről értesül a falu népe, s katona-toborzó népgyűlést tartanak.

1919. április 17-én megjelent Jócsák Kálmán koránybiztos, akinek tiszteletére elvtársai a toronyban kitűzik a vörös lobogót. Jócsák Kálmán népgyűlést tartott, és szenvedélyes szavakkal hívta fel a gádorosiakat a Vörös Hadseregbe való belépésre.

1919. április 21-én érkezik a főszolgabíró távirata, melyben jelenti, hogy immáron Gádoros is hadszíntérré nyilváníttatott, melyre a hadi rendelkezések vonatkoznak. A románok gyorsan közelednek, ezért a direktóriumnak menekülnie kellett. Papp Károly a község és a hitelszövetkezet minden értékét biztonságba helyezi.

1919. április 25-én a népruházati bizottság a proletár-munkás lakosság részére 50 drb. munkásinget utalt ki Gádorosra. Jócsák Kálmán kormáybiztos értesíti a községet, hogy a termésbiztosítására és a földreform végrehajtására Békés vármegye területére ő van kijelölve.

A községi direktórium a munkanélküliség megszüntetése céljából állami, vagy vármegyei közmunkák azonnali megkezdése végett a kereskedelmi népbiztos a vármegyei direktóriumhoz és az alispánhoz több alkalommal intézett kérvényt, de ez ügyben érdemleges intézkedés nem történt.

A direktórium és a munkástanács ellátmányának folyósítását megszüntették. Az intézőbizottság 5 tagjának egyénenkénti havi fizetését 300 koronában, a helyettesekét napi 10koronában , valamint a 4 rendőr és egy szolga fizetését havi 250 korona, a 2 mezőőr és a községi faiskola kertésze fejenként évi 800 koronában állapították meg. Ennek fedezését a belügyi népbiztostól kérték.

Közmunkaként nagyobb javításokat végeztek az orvosi lakáson, melyért 5437 koronát fizettek ki.

Özv. Homolya Istvánné szentetornyai birtokostól vásárolt akác tűzifa árának kifizetését szorgalmazzák. A tanács utasítja az intéző bizottságot, hogy a 315 drb. akácfáért darabonként25-25 koronát, azaz 7875 koronát fizessenek ki a község pénztárából. Ha ott nincs pénz,vegyenek fel kölcsönt a takarékszövetkezettől. A Gádorosi Hitelszövetkezethez megbízottat Szalai Istvánt, a szövetkezet pénztárosát küldték ki.

A Forradalmi Kormányzótanács az LIV. Sz. rendelete értelmében a művelődési és oktatásügyi intéző bizottságra vonatkozóan kimondta, hogy külön művelődési osztályt és intézőbizottságot nem alakít, mert azt a helyi viszonyok nem teszik szükségessé, hanem a 2.paragrafusban biztosított jogának alapján közvetlen intéző bizottságot alakított, melynek tagjait megválasztották: Kolbenhayer Kálmán igazgatót, Kreznerich Sándor, Pusztai Ádám, Tóbel Ferenc tanítókat, dr. Bíró Sándor községi orvost, Gombár Mihályt, Rozsnyai Mihályt, Szőke Sándort és Sípos Jánost.

Az alispán, illetve a megyei direktórium rendeletére a malmokban tárolt vámgabonakészletből 400 q-t a megye ellátatlanai részére azonnal kiutaltak. A többit a község lakosai között fejadag szerint szétosztották. A malmok állandó ellenőrzését csak akkor foganatosították,ha az ellenőrök díjazására a megyei direktórium utasítást adott. A váratlan ellenőrzéseket a helyi intéző bizottságokra bízták.

Időközben N Gabnai József birtokrendező bizottsági tagságáról lemondott, helyette ifj. Bella Józsefet választották be a bizottságba.

1919. augusztus 26-tól vitték a Szentest és Orosházát összekötő szárnyvonalon a bábolnai ménes teljes állományát. Naponta 25-30 szerelvény futott át megállás nélkül a gádorosi állomáson, telve rablott magyar javakkal.

A polgári lakosság életét az is nehezítette, hogy az adóhivatalokban, közintézményeken nem volt pénz, a kereskedelmi élet megszűnt. A zűr-zavar ezekben a napokban ismét tetőfokára lépett.

1919. szeptember 4-én híre járt, hogy dr. Bíró Sándor községi orvos Budapesten,házasságkötése után öngyilkosságot követett el. A hír valónak bizonyult: - a megnyerő modorú és előzékeny, fiatal orvos valóban önkezével vetett véget életének.

1919. szeptember 9-én hazajött, hazaért a Gádorosi Direktóriumot kísérő vörös katonák által elhurcolt Nyíry István plébános is, akit azért vittek magukkal, mert mint románul beszélőegyén, esetleges "árulás" miatt, a falura veszélyt jelentő elemet így akartak ártalmatlanná tenni. Mint elmondta, szomorú sorsa volt száműzetése alatt. Több gyanúsított, egyébként ártatlanel hurcolttal együtt Kalocsára vitték, Szamuely Tibor rögtönítélő bírósága előtt is állt. "Csak az isteni gongviselés mentett meg az akasztófától - mondotta -, hogy vallomásom tanúk erősítették meg."

1919. szeptember végén a románok Nagyszénáson csendőrőrsöt telepítenek. Minden hivatalos ügyet ott intéztek a körzet lakói, közöttük a gádorosiak is. (Utazási engedély, kilépési igazolványok /az egyes községekből kettős, hármas birtokosság esetén még mezőgazdasági munkavégzéshez is román hatósági engedély kellett/, állat, termény kiszállítási hozzájárulás stb.) 1919. október 4-én enyhült a község körülményes ügyintézési helyzete. Már csak rendkívüliesetekben kellett Nagyszénásra a román csendőrőrsre , Orosházi Román Katonai Parancsnokságra menni engedélyekért, mert ezen a napon a Wellesz-féle házba románcsendőrség költözött, akik az egyszerű kilépési engedélyeket, a szomszédos településekre szólóiratokat kiadták a gádorosi lakosoknak.

A Orosházán állomásozó románok komolyan hitték, állították, hogy Békés megyében véglegesen itt maradnak. Babescu őrnagy, aki a magyar honvédségnél, míg át nem állt, Babos névre hallgatott, - gyűlést hívott össze "határkiigazítás" ügyben. A román katonai parancsnokságidézésére a főjegyző és a falu három papja jelent meg. Kijelölték a falu határvonalát. (Hirdették,hogy Nagy -Románia nyugati határa Békés, Csongrád megyékkel a Tisza vonaláig terjed.)1919. szeptember 29-én határ-csendőrséget állítottak fel. 1919. október 2-án határ-csendőrök kíséretében egy lakkcipős, kifestett arcú román hadnagy jött ki megállapítani a "határdombok"helyét Gádoros nyugati szélén. A határdombokat fel is hantolták, melyek úgy néztek ki, mintha Magyarország reményeinek egy-egy sírhantja lettek volna. "Lám, megértük, hogy Gádoros Magyarország közepéből, annak keleti szélére került" - mondták keserűen a hantolást végző gádorosiak. "Meg kellett látnunk, hogy milyen is a balkáni katona."

Egyre nehezebben viselték a gádorosiak a román megszállást. Szaporodott a román csendőrök túlkapása, mert gyakorivá vált a lakosság zaklatása. 1919. november 18-ra virradó éjszakapéldául Tóth Imre volt községi kertész lakásába törtek be a részeg románok. A lakást kifosztották,Tóth Imrét és feleségét összeverték. Az agg házaspár véres zúzódásokat szenvedett,és Tóth Imréné rövidesen bele is halt sérüléseibe.

Közben egyre-másra rendeztek bálakat, s egy ilyen alkalommal duhaj kedvükben egy gádorosi állami tanítót el is vertek.

Adókivető bizottságot szerveztek, s ez állapította meg az adó mértékét.

1919. november 29-én tuniszi bennszülött francia katonák tartózkodtak átutazóban az állomáson. A Királysági Kendergyár eszközeit szállították Szegedre.

1919. december első napjaiban Orosházán román térparancsnokságot állítottak fel. Ezentúl oda kellett menni engedély-ügyben. Az ellenőrző őrszem a gádorosiak és újvárosiak részére a szentetornyai határban lévő római katolikus plébánia tanyáján volt. Ott "szedték a sápot", már akitől lehetett, s akinek egy pohárka pálinka gyakran tette lehetővé, hogy igazolvány,útlevél helyett bemehetett Orosházára.

1919.  december 29-én elfogták a Gádorosi Fogyasztási Szövetkezet két áruval megrakott szekerét, s azokat Nagyszénásra vitték. Másnap Gádoroson járt Grigorescu csendőr tizedes. Nyíri plébános tárgyalt vele, kérte az áruk visszaadását. A román csendőr a kérést elutasította. Russ Zoltán ev. lelkész december 30-án átment Nagyszénásra és 5000 koronát adott Grigorescunak, aki az összeget elfogadta, de az elvett árut nem adta vissza a falunak.

Az 1919. év történetét a következő okirattal zártuk le: - "1336/1919. ikt. sz. - A Nagyszebeni Román Kormány Főtanácsának II. sz. rendeltének 8. paragrafusa szerint a képviselőtestületek hatásköre az elöljáróságokra ruháztatik át."

1920.

1920.  január 1-én Nagyszénásról román csendőrök keresték Russ Zoltán lelkészt. Russ Zoltán, előző este, 1919. december 31-én, a Szilveszter estén, baráti összejövetel alkalmával szónokolt. Beszédét Vörösmarty-t idézve végezte: "Lesz még egyszer ünnep a világon." Nagylótás-futás volt emiatt. A románok felháborodása végül "duodeci cinc" nélkül intéződött el. A románok az új évben is minden héten bált rendeztek a faluban.

1920. január 19-én volt a népszámlálás. (12 évtől felfelé számláltak.) A tanítók végezték a népszámlálást, ezért a tanítás szünetelt.

1920. február 5-én olyan hírek terjedtek el, hogy a románok Gádorosról elmennek. Ezidőben dr. Gabnai Sándor orosházi orvos volt a helyettes községi orvos Gádoroson.

1920. február 15-én Gádoroson felettes katonai elöljárói felelősségre vonták Grigorescu csendőr tizedest, mert egy román katonát súlyosan bántalmazott.

1920. február 21-én, állítólag kiskirálysági besúgás alapján, a románok elrendelték, hogy Gádoros szolgáltasson be 5 vagon búzát és 7 vagon tengerit. Késő estig tartott a községházánál a fejkvóta megállapítása. A terményt be is gyűjtötték, és február 24-én be is raktározták a vasútállomáson.

1920. március 1-én Gádorosról s kivonultak a románok. A faluból közvetlenül a Jurenák majorban csoportosultak, s csatlakoztak az orosházi parancsnokság egységeihez. A falu népe délután örömmel tűzte fel a nemzetiszínű szalagokat, kokárdát, hogy megszabadult a közel 10hónapos megszállástól, sarcoktól, erőszakoskodásoktól. 1920. március 4-én jelent meg a Magyar Nemzeti Hadsereg első tisztje, Borza Pál főhadnagy személyében, aki Szentesről érkezett Gádorosra. Ekkor indult el az utolsó román tiszt Gádorosról Nagyszénás felé. A két lovastiszt: magyar és román tisztelegve köszöntötték egymást. Kitörő örömmel köszöntötték a gádorosiak a Magyar Nemzeti Hadsereg főhadnagyát. Borza Pál jelentéstételre visszatért Szentesre, ahol a magyar hadsereg előőrsei táboroztak. 1920. március 10-én ismét visszatért Gádorosra, s itt sertéseket vásárolt a magyar hadsereg számára. Négy kocsin vitték a felvásárolt állatokat Szentesre.

Közben a románok kószáló katonái meg-megijesztették a már nyugalomra vágyó Gádorosiakat. Így március 14-én Szenyéri József egész családjával kényszerült elmenekülni téglagyári telephelyéről a közelgő románok elől.

1920. március 15-én kitűzték a falu tornyai ablakába a nemzeti lobogót, s megszólaltak a harangok. Teljes nem lehetett a falu népének öröme, mert olyan hír terjedt el, hogy visszatérnek a románok és a Tisza vonaláig megszállják Kelet-Magyarországot. Közben egy román katonaátszökött a magyar hadseregbe. A községben nagy lótás-futás keletkezett. Mindenütt keresték a szökevényt, de nem találták sehol.

1920. március 20-án ideiglenesen bezárták a boltokat, mert megkezdődött a "kék bankjegyek"lebélyegezése. Pénzt sem Orosházán, sem máshol nem fogadtak el, míg meg nem történt a bélyegezés. Gádoroson a bélyegezés április 5-én kezdődött.

1920. március 29-én Orosházára is bevonult Szeged felől a Magyar Nemzeti Hadsereg.1920. április 3-án Gádorosra érkezett Borza Pál főhadnagy vezetésével három hadnagy és egy polgári szónok: Kopasz László. A községházán megalakult a Gádorosi Nemzeti Bizottság,mely után nagy népgyűlés volt.

A Gádorosi Nemzeti Bizottság megkezdte üléseit, melyeket az Országos Nemzeti Bizottsághatározott meg.

1920. április 12-én a magyar csendőrség elfogta Bacsó Sándor volt gádorosi állami tanítót,mert a Tanácsköztársaság idején agresszív magatartást tanúsított, s akinek szerencsétlen vége lett. Megőrült, s Kiskunfélegyházán egy mozgó vonatra szállt, melyről leesett és halálra zúzta magát.

1920. április 12-én délután fél 6-kor érkezett hosszú szünet után az első vonatszerelvény az állomásra Kiskunfélegyházáról.

Megkezdődött az 1898. évfolyam béliek sorozása, akiket 1920. április 26-án be is vonultattak.- Másnap már nagy izgalmat keltet az a hír, hogy 52 éves korig [mindenkit behívnak], de mindez vaklárma volt.

1920. április 30-án ismét szigorú szesztilalom volt, esti 9 órai zárórával.

1920. május 5-én a Területvédő Ligától két százados érkezett Gádorosra, akik május 5-énés 6-án toborzást végeztek az új Nemzeti Hadseregbe.

Országosan kiírják a képviselőválasztást, s megkezdődik a választási harc. 1920. május 10én megalakul Gádoroson a Kisgazdapárt. 1920. május 11-én megjelenik dr. Vasek Ernő kortese,és 1920. május 14-én Csizmadia Andrásé.

1920. június 4-én a Trianoni Szerződés aláírásának napján országszerte, - így Gádoroson is mindenütt kitűzték a fekete zászlókat, s 10 órai kezdettel a templomokban gyászistentiszteletet tartottak.

1920. június 5-én tartotta a Gádorosi Képviselőtestület az első, rendkívüli ülését, melyen felolvasták a magyar királyi belügyminiszter 81.751/1919. számú körrendeletét a törvényes községi közigazgatás felvétele tárgyában. - Ez alkalommal tárgyalják a románok Gádoroson történt kártételeit is. A kárt 2.923.073 korona összegben állapítják meg, melyből 117.075korona megtérült. (Az adatokat, számszerű megoszlásukat az Országos Központi Statisztikai Hivatal útmutatásai alapján a községi elöljáróság készítette el. A községi kárkimutatásokat az Országos Jóvátételi Bizottsághoz terjesztették fel. Az iratokból, a jelentések nyomán megállapították az elöljárók, hogy hiábavaló volt a főjegyző és a bíró minden erőfeszítése a falu lakossága érdekében. A megszálló románok gádorosi kártétele [2.920.073 korona] értékéből csupán 117.65 korona térült meg. - Fizetés helyett az elvitt értékekért csak bónokat adtak.

(Bón = ideiglenes nyugta, elismervény, melynek bemutatása alapján kellett volna fizetni.) Bónt adtak 94.100 koronáról. (Fentebb már említettük, mi mindent rekviráltak el Gádorosról:1919. május 25-én elrekvirált 13 db ló ára helyett 38.000 koronás bónt, az 1919. június 27-énelrekvirált 60 db tehén, 2 db bika, 15 db ló, 6 kocsi árában adott 39.100 koronás bónt, valamint a Sutóczky féle malomból elrekvirált 500.000 korona értékű 100 lóerős Diesel motor ára helyett adott 17.000 korona értékű bónt.)

Orosháza és Csorvás küldötteivel, a Gádorosi Elöljáróság küldöttei is a Debrecenben székelő román kormányzó tábornoknál bemutatta bónjait, de az összes bónok értéke helyett, összesen94.100 koronát "az orosházi járást terhelő megszállási adó" címén visszatartották. A gádorosi elöljáróság a járási főszolgabírósághoz fordult orvoslatért, mivel jogtalan, hogy Gádoros egymaga akkora terhet viseljen. - Sajnos Gádoros kárát soha, senki nem térítette meg.

Közben folyt a képviselőválasztási harc. Kijelölték az egyes települések számára a szavazásnapját. 1920. június 13-án zajlott Gádoroson az első nemzetgyűlési képviselőválasztás, az általános, titkos, nőkre is kiterjesztett választás alapján. A község két szavazó-kerületre volt beosztva. Június 13-án egyik jelölt sem kapott abszolút többséget, pedig dr. Vasek Ernő érdekében még Haller miniszter is meglátogatta a községet. Új választási fordulót kellett tartani.

1920. június 23-án jelent meg, mint új jelölt Gádoroson Csizmadia Sándor, akit a szegénymunkás nép kitüntető szeretettel fogadott, és az 1920. június 27-i pótválasztáson meg is választott képviselőjének.

1920. július havában már megszűntek a 200-400 koronás közigazgatási fizetések. A bíró2400 koronát, a jegyző-gyakornok 2400 koronát, egy rendőr 4200 koronát, a tizedes 4800koronát, a mezőőrök fejenként 1200-1200 koronát kaptak fizetésül. Ekkor a pótköltségvetésbe felvesznek 21.980 koronát, s így Gádoros pótadója 9 %-os lett.

A Trianoni Békeszerződés aláírása alkalmával népgyűlésen tiltakozott a község lakossága az ország feldarabolása ellen, és maga is kényszerű némasággal tűri a békeszerződést addig,míg a nemzet erejének teljes tudatában, bátran "oda nem mondhatja az ellenségnek, hogy az igazságtalanságot tovább tűrni már nem lehet!" - mondotta a gyűlés szónoka.

Ez alkalommal üdvözölték a Vármegyei Törvényhatósági Bizottságot is.

A községi képviselőtestület mint gyűjtőbizottság - a magyar hadifogolymentő mozgalomügyében megalakult, szervezik az anya- és csecsemővédelmet is.

A helybeli ifjúsági szervezet számára, a sport céljára a sertésvásártér területét jelölték ki,ideiglenesen.

Az ellátatlan lakosok lisztel való ellátására a község elöljárósága 200.000 korona kölcsönt vett fel szeptember folyamán.

Hadifogolymentés céljaira 7261 korona gyűlt be a lakosságtól, amit rendeltetési helyére továbbítottak.

1920. szeptember 19-én Russ Zoltán ev. lelkész és Rozsnyai Sándor az elöljáróság megbízásából Árpádhalmára ment, hogy a lakosság számára bérleti földterületet kérjen, de Székács jószágigazgató a kérelmet elutasította, mert Gádoros egyes lakosai a kommün idején az uradalom idején ellenséges magatartást tanúsítottak, ellátási kérésüket megtagadták.

Az év végére nyilvánvalóvá vált, hogy a csendőrségre - a lakosság nyugalma és a közbiztonság érdekében - égető szükség van. Papp Károly főjegyző, mint a Gádorosi Polgári Olvasókör elnöke, a kör házát, összes helyiségeivel együtt átalakíttatta laktanya céljára, és bérfizetés mellett átadta a csendőrségnek.

A román megszállás alatt, a megszállók részéről igénybe vett igen sok kézi és igás napszámot törölni kellett. Akikről azonban beigazolást nyert, hogy a megszállás alatt ingyenes szolgáltatást nem teljesítettek, a törlési jegyzékbe nem vették fel.

A Törvényhatósági Bizottságnak a békeszerződés ellen való tiltakozás ébrentartására hozott határozatát a képviselőtestület is, jegyzőkönyvileg magáévá tette: ..."mert hite, hogy az ősi Magyarországnak fel kell szabadulnia a ránk erőszakolt békeszerződést a szabad magyarok önfeláldozó hazafisága fogja megváltoztatni!" - Ezt a határozatot 3 havi időközben (három hónapon át) alkalmas módon kell köztudomássá tenni.

1920. december első napjaiban N. Tóth István és társai mozgalmat indítottak a Kossuth téren fúrandó mélykút (artézi-kút) fúrása ügyében, mivel a Magyar Állami Vasút Igazgatósággal állandó vita keletkezett a vasútállomás mellett 1906-ban fúrt artézi-kút vízhasználata miatt. (A polgári lakosságtól, illetve a községtől a MÁV vízhasználati bérletet akart kérni, ellenkezőesetben, a kutat a nyilvánosság előtt elzárja.) - Az első községi artézi-kút fúrására vonatkozómozgalom sikeres volt, s a Kossuth téren (volt Piac téren) megfúratják az artézi-kutat.

1920. december 18-án megalakult a halasztást nem tűrő, sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló 1920. évi XXIX. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 8420/1920. ME és 66.666/1920. FM sz. rendelet értelmében házhelyrendező küldöttség- elnök Russ Zoltán, tagjai: Halustyik János, N. Tóth István, Pongrácz Lajos, Bikádi Bálint (az előbbi 4 fő rendes tag lett). Póttagok: Szalay István és N. Tóth János.

A küldöttség korábbi összeírása alapján, működésük során 79 sürgős házhelyet juttatott,ugyanennyi vagyontalan és a törvény szerint arra érdemes gádorosi lakosnak.

1920. december 18-án tárgyalta a képviselőtestület 3907/1920. ikt. sz. jkv. alapján özv.

Spilka Antalné-Jurenák Margit és dr. Werner Gyuláné-Jurenák Pálma közös kérvényét, szentetornyai birtokuknak Gádoros községhez való csatolása iránt. Természetesen a községi képviselőtestület örömmel fogadta a kérést, s teljesíthetőnek találta. Sajnos Békés vármegye akkori alispánja nem volt azonos véleménnyel Gádoros községgel, és a kérést elutasította. Ez a határkiigazítási ügy az 1900. évtől állandóan napirenden volt, de végrehajtását sorozatosan elutasították. (Később -1938-ban - annyi történt, hogy a belügyminiszter maga mondta ki Békés vármegye alispánjához írt leiratában:..."a fejlődésre képes, négyzetkilométerenként nagynépsűrűségű Gádoros községen feltétlenül segíteni kell!". Sajnos láthatatlan erők folyamatosan elgáncsolták a községnek létérdekébe vágó ügyét.

1920.  december 20-án a községből eltűnt és Budapesten öngyilkossá lett dr. Bíró Sándor községi orvos betöltetlenül álló helyére dr. Hulják László (későbbi névváltozást kapott dr. Hidasi László) gyulai kórházi orvost hívták meg, és választották községi orvossá. (Dr. Hidasi László 42 éven át szolgálta hűséggel Gádoros népét 1962. évi nyugdíjba meneteléig. Emlékét a főtéren álló mellszobra őrzi, melyen soha nem fogy el a hála virága. Nevét tér viseli és fényképe a Polgármesteri Hivatal arcképcsarnokában kapott helyet.)

1921.

1921.  január első napjaiban az Erdélyből elüldözött lakosok támogatására az l921. évre 10% pótadót szavaztak meg, ami 8500 koronát tett ki. Ezzel a módosítással egész évre megállapított költségelőirányzatnak az összes állami egyenes adókra fizetendő százalék 14,2 % helyett 15,2% lett.

1921. január 14-én dr. Hulják László községi orvos Gádorosra költözött, és megkezdte működését.

Az országos gyermekmentő akció céljaira 10.000 koronát kapott Gádoros.

1921-ben a község lakóinak száma 4495 fő.

1921. március 14-én a Házhelyeket Kijelölő Küldöttség jelentette az elöljáróságnak, hogy csak az I. csoportba tartozók összeírását foganatosították, mert a megszerezhető területekből pillanatnyilag csak e csoportba tartozóknak jutott telek. Ekkor elrendelték a II. csoportba tartozók összeírására is. - Tekintettel arra, hogy a küldöttség a kiszemelt ingatlanok tulajdonosaival megegyezni nem tudott, mert azok ingatlanjaikat magánügyletekkel átengedni nem hajlandók,illetve közöttük és a házhelyhez juttathatók között egyezség létrehozása a magas vételár és a kifizetési feltételek eleve kizártnak mutatkozott, megkeresték a főszolgabírót, hogy a házhelyrendező bizottmány kiszállása iránt intézkedjen.

A kiszállás dr. Tóth Imre kir. járásbíró elnöklete mellett meg is történt 1921. április 17-én.Ez alkalommal a bizottság, gr. Berchtold Lipótné, gr. Károlyi Ferdinándiné lajosszénási birtokának Gádoros községgel határos részét, valamint a Kenderipar Rt. kiskirálysági uradalmának ugyancsak Gádorossal határos részét találta helyzetosztásra alkalmas területnek. A helybeli házhelyrendező küldöttség a Mezőgazdasági Kenderipar Kiskirálysági Gazdaságával69 gádorosi egyén részére 150 katasztrális hold szántóföldre bérszerződést kötött. Ezeket a bérszerződéseket a kishaszonbérletre jelentkezettek valamennyien alá is írták. A község 1921. évvel kezdődő 6 évre, törzstagként belépett a "Faluszövetségbe".

Ezen a napon megalakítja a Hősök Emlékét Megörökítő Bizottságot. A bizottság tagjai: a gádorosi 3 egyház lelkésze, az állami elemi iskola mindenkori igazgatója, Kreznerich Sándor,Pusztai Ádám tanítók, Pongrácz Lajos, Nagy János gyógyszerész, Horváth Sándor, Bikádi Bálint, N. Tóth István, Szabó József, Vecseri Ferenc. (125/1921. ikt. sz.)

1921. április 12-re a Házhelyeket Kijelölő Küldöttség a II. és III. csoportba tartozók névsorának összeírását elvégezte, amely ellen panaszt senki nem tett. A juttatási sorrendet sorshúzás útján döntötték el. Tekintettel arra a körülményre, hogy a küldöttség a II. és a III. csoportbeliek számára a község határában házhelyet biztosítani nem tudott, mert a községterületén 8420/1920. ME sz. rendelet 3. paragrafusában felsorolt igénybe vehető ingatlanok nem voltak, mivel azok nem is kisbirtokok, hanem törpebirtokok voltak, - a szomszédos Nagyszénás község területébe tartozó gr. Berchtold Lipótné tulajdonát képező lajosszénási ingatlanból jelölték ki az I. csoportbeliek házhelyeit is, mert e küldöttség jelentése szerint a gádorosi törpebirtokosok ingatlanjainak igénybevételével azok megélhetése került volna veszélybe. - A házhelyek igénybevétele természetesen nehezen ment végbe, a földtulajdonos által támasztott akadályok miatt s a házhelyek átadása csak az év végére ment végbe.

1921. május 15-én az adóügyi jegyző mellé második segédjegyző elnevezéssel új állást szervezett a község, valamint a törvényhatóság segítségének igénybevételével 30 új munkásház felépítését határozták el.

1921. május 23-án gr. Apponyi Albertet a község díszpolgárává választotta a képviselőtestület.

1921. május 28-án, mivel a parlament feloszlatása miatt országosan új képviselőválasztást kellett kiírni, - Gádoroson ismét nemzetgyűlési képviselőválasztás volt. A két jelölt közül egyik sem kapott abszolút többséget, ezért pótválasztást kellett kiírni.

1921. június 5-én, a Gádoroson lezajló pótválasztáson Csizmadia András nyerte el a mandátumot.

1921. június közepén mozgalom indult az Istvánhegyi-puszta kishaszonbérlők kezére juttatása tárgyában, mivel a községnek közlegelőre volt szüksége.

1921 nyarán a községházát is tatarozták.

1921. augusztus 31-én a község főjegyzője 2596/1921. iktatási sz. alatt előterjesztést tett a földbirtokviszonyok helyesebb megosztását szabályozó XXXVI. törvénycikk alapján a gádorosi földnélküliek földhöz és kishaszonbérlethez juttatása tárgyában. Gádoros területén ugyanis nincs megfelelő birtok,a törvény első paragrafusa értelmében a gádorosi földnélküliek számára a Csongrád megyei Derekegyház községhez tartozó, s a Mezőgazdasági Kenderipar Rt.tulajdonát képező kiskirálysági és csereszentlászlói - a Csongrád vármegyébe bekebelezett és Nagymágocs községhez tartozó, - gróf Károlyi Júlia, férjezett gr. Festetich Sándorné tulajdonátképező, és Wolfinger Alajos nagyszénási lakos által bérelt györgy királysági - a Békés megyei Nagyszénás községhez tartozó és gr. Károlyi Ferdinándiné, férjezett gr. Berchtold Lipótné tulajdonát képező Lajosszénás, - valamennyi nagybirtok, vagy azok részére, továbbá a Békésvármegyei Szentetornya község határában fekvő, és özv. Spilka Antalné, sz. Jurenák Margit,és dr. Werner Gyuláné, sz. Jurenák Pálma tulajdonát képező középbirtokok egy részére a megváltási eljárások folyamatba tételét szorgalmazzák. - E területek megszerzésének indoka,hogy Gádoroson nincs szabad terület, annál több földmunkás, hadirokkant, hadiözvegy,hadiárva, volt katona, törpebirtokos és köztisztviselő, kiknek földhöz juttatása sürgős, hogy az aggasztó nyomoron segíteni lehessen. Ugyanekkor elhatározták, hogy miután a községben nagy lakásínség is, és a túlzsúfoltság miatt a lakások egészségtelenné váltak, nagy a járványveszély, és az O.F.B. 141/1921. sz. ítéletével a Nagyszénás község területén fekvő gr.Berchtold Lipótné birtokából 79 házhely részére akkorra igénybe vett 24 katasztrális hold1100 négyszögöl terület a szükségletet nem elégíti ki, mivel a házhelyet kérők a község elöljáróságánál tömegesen jelentkeztek, a fenti birtokból további házhelyeket kértek.

1921 decemberében foganatosítják a kishaszonbérletekre igényt tartó gádorosi lakosok összeírását. A kérelmezők létszáma összesen 740 fő volt. Ekkor Gádoros lakosainak száma4495, ugyanakkor a község területe 1011 katasztrális hold volt, melyből 700 hold szántóföld,a többi területen maga község fekszik, s a lakosság 95 %-ban napszámos, nincstelen földműves és törpebirtokos. - A fenti nagy és középbirtokból körülbelül 2000 kat. hold terület került felosztásra a gádorosi rászorultak között. - Átlagosan egy-egy igénylő 2-2 hold földet kapott. A földbirtokreform Gádoroson nem érte el célját, mert a földhözjuttatottak nagy része,úgynevezett nincstelen, - földjét, amint megkapta, azonnal több évre vagyonos egyéneknek bérbeadta, mivel senki nem segített rajta, majd eladta. A juttatottak kezén egyre kevesebb földterület maradt.

1922.

Az 1922. esztendő a magyar valuta, - a korona - értékének rohamos romlásának, a gyorsuló infláció éve lett.

A községnek a Magyar Jelzálog Hitelbank Budapesti Intézeténél 28.500 korona jelzálogkölcsöne maradt.

1922. január 22-én a községi elöljáróság olyan határozatot hozott (3832/1921. sz. közs. iktatószámú akta lezárása), hogy a 28.500 korona összegű jelzálog-hitelt az 1922. év végéig visszafizeti. (A visszafizetés a határozat szerint meg is történt.) - Tette ez azért, mivel a felvett kölcsön összege a pénzromlás ellenére nem emelkedett., - így sokkal előnyösebb volt azt teljes összegében visszafizetni, mint azt a kölcsönszerződés feltételei szerint 32 és fél éven át részletekben törleszteni.

Az 1922. év január havában (3766/1921. közs. ikt. sz.) mondotta ki a képviselőtestület,hogy kéri az 1921. évi XXXIX. törvény alapján kivetett általános és állatforgalmi adók 1/3része összegének a község részére történő átengedését.

1922. február havában érkezik a föld- és telekügyek megváltása tárgyalását, annak lebonyolítását meghatározó rendelet, melynek a településekre vonatkozó része előírta, hogy a község elöljárósága köteles a megváltási ügyeket tárgyaló bizottságba tagot választani. - Az O.F.B. végzése alapján Gádoros község elöljárósága Papp Károly főjegyzőt jelölte a bizottságba,tagként, kinek mindenkori helyettese a bíró.

1922. április 3-án érkezett Gádorosra dr. Hubacsek Béla királyi törvényszéki bíró, a megváltási bizottság bírója, ki működését ezen a napon megkezdte.

1922. április havi Belügyi Közlönyben Gádoros elöljárósága pályázatot írt ki: - második segédjegyzői állásra. 1922. május 12-én (1069/1922. közs. ikt. sz.) a meghirdetett második segédjegyzői állásra Benkő Mihály okleveles "erdélyi menekült" jegyzőt választották meg.

1922. július 4-én tartott közgyűlésen Papp Károly főjegyző köszöntötte Molnár Mihály adóügyi másodjegyzőt gádorosi működésének 25 éves jubileuma alkalmából.

1922. november 4-én (3576/1922. közs. ikt. sz.) az általános forgalmi adó kezeléséért a község a befolyt adóból részesedést kapott.

1923.

1923. január 18-án a község képviselőtestülete (elfogadta) az 1923. évi költségvetést, amely szerint a pótadó 1923. évre az adónemek I. csoportja után 780 %, II. csoportra 23 % és a III. csoportra 370 %. Ezen kívül 24 % mezőőri pótadó és 5% iskolai adó.(14431/1923. közs. ikt.sz.)1923. január 18-án a község képviselőtestülete: N. Tóth István és társai által létesített nyilvános közkút hátralékos 47.200 korona fúratási és létesítési költségeinek előteremtésére más nem tarthat táncmulatságot, csak a kútépítő társaság. (13632/1922. közs. ikt. sz.)1923. február végén értesítik a községi képviselőtestületet, hogy a föld-birtokrendezési eljárás során Gádoros község 20 kat. hold földet kap mezőgazdasági iskola céljára. (1147/1923. közs. ikt. sz.)

1923. március 1-vel életbe lépett az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. számú törvénycikk. (991/1923. közs. ikt. sz.)

1923. június 21-én tartott közgyűlésen a gádorosi képviselőtestület megtagadta egy újabb bába állás szervezését. Ragaszkodott korábbi határozatához, hogy a szegény szülő nők bábái segedelméről a magánbábák esetenkénti díjazásával gondoskodik. (1781/1923. közs. ikt. sz.)1923. júliusi közgyűlésen fogadta el a képviselőtestület, hogy az 1923. évben a községi rendőrök és a községi szolga fejenként 1100 négyszögöl földhasználatot kapnak, fizetésük csekély összege és a pénz elértéktelenedése miatt. (2063/1923. közs. ikt. sz.)

1923  szeptemberétől a képviselőtestület a község erejéhez mérten felemelte a községi elöljárók, stb. fizetését, mivel 1923-ban a drágaság igen nyomasztóan hatott mindenkire, a korona vásárló ereje napról napra csökkent. (3160/1923. közs. ikt. sz.)

1923.  október 23-án tartott közgyűlésen a régi községi képviselőtestület lemondása miatt,új vezetőséget választottak: - bíró: N. Tóth István, albíró: Horváth István, adószedő: Benczúr Mihály, pénztárnok: Valach István, közgyám: Müller Lajos, esküdtek: Kovács Bálint, Dér Sándor, Valach János. (3888/1923. közs. ikt. sz.) A volt községi bírónak Jenéi Jánosnak és a többi elöljárónak a háború idején és a forradalmak során teljesített megértő szolgáltatásukért a községi képviselőtestület köszönetet mondott, és érdemeiket a községi jegyzőkönyvben örökítette meg.

1924.

1924.  május 21-én a járás községei (Orosháza és Tótkomlós kivételével) gőzfertőtlenítő gépet szereztek be. (1823/1924. közs. ikt. sz.)

1924. augusztus 25-én meglátogatta a községet Békés vármegye főispánja, dr. Kovacsics Dezső, akit a gádorosi képviselőtestület díszközgyűlés keretében üdvözölt. (2878/1924. közs.ikt. sz.)

1924. szeptember 24-én töltötte ne Papp Károly főjegyző gádorosi jegyzőségének 25.évfordulóját. Ez alkalommal a község képviselőtestülete szeretettel köszöntötte. (3834/1924.közs. ikt. sz.)

1924 októberében lezárult Gádoros és Nagyszénás községek közötti területcsatolási folyamat. A nagyszénási határrész Gádoroshoz csatolása során - házhelyek céljaira kiosztott 183 telek,57 katasztrális hold terjedelemben. A 183 házhelyen 1924. december haváig 86 lakóház épült fel. (4060/1924. közs. ikt. sz.)

1924. október havában írógép vásárlás felől döntött a képviselőtestület. Ez volt a község első írógépe. (4082/1924. közs. ikt. sz.)

A nehéz gazdasági helyzet miatt országszerte, így Gádoroson is a létszámcsökkentés kisért. A községben dolgozó közhivatalnokok megüresedő álláshelyeit, további intézkedésig nem lehetett betölteni. (4128/1924. közs. ikt. sz.)

1924. december 21-én díszközgyűlést tartottak dr. Kiss László főszolgabíró elnöklete alatt,abból az alkalomból, hogy Papp Károly, a község főjegyzője szolgálatának 25. évfordulóját elérte. (4391/1924. közs. ikt. sz.)

1924. december 21-én iktatta be a Gádorosi Református Egyház Papp Károly főjegyzőt főgondnokává és Benkő Ferencet a lelkészi hivatalába. (4392/1924. közs. ikt. sz.)1924. december 30-án N. Tóth István bírót beiktatták hivatalába. (4434/1924. közs. ikt. sz.)

1925.

1925. január első napjaiban a község lakói megoldást kerestek szarvasmarháik, juhaik eltartási gondjai megoldására. A megye legkisebb határterületével rendelkező gádorosiaknak egy tenyérnyi legelőterülete sem volt. Az egyre szorongatóbb helyzetre megoldást kerestek. Megalakították az állattartók körében a Legeltetési Társulást, a közeli települések határában alkalmas legelőbérletet igyekeztek kötni. Végül Derekegyház községhez tartozó Terehalmapusztán 200 kat. hold legelőt kaptak a föld-birtokrendezési eljárás során 1925-ben. (4301/1925. közs. ikt. sz.)

1925 februárjában megjelent belügyminiszteri rendelet értelmében, ha valamelyik segédjegyzői állás megüresedett, azt többé betölteni nem szabad. (269/1925. közs. ikt. sz.)1925. február havában a község képviselőtestülete a beszüntetett segédjegyzői állás helyett írnok-végrehajtói állást szervezett. (269/1925. közs. ikt. sz.)

1925. február 9-én a községi képviselőtestület az artézi kút létesítésére, annak pénzügyei bonyolítására egy bizottságot hozott létre, mert a kutat saját erejéből létesíteni nem tudja.(4436/1924. közs. ikt. sz.)

1925. március 22-én dr. Kovacsics Dezső Békés vármegye főispánja képviselőtestületi díszközgyűlésen adta át Horthy Miklós kormányzó magas kitüntetését, a IV. osztályú Magyar Érdemkeresztet Papp Károlynak, a község főjegyzőjének. (892/1925. közs. ikt. sz.)1925 áprilisában nagy riadalmat okoz a képviselőtestületben a vallás- és közoktatásügyi miniszteri leirat, mely az iskolák, óvodák teljes fenntartását a községekre akarta hárítani. A képviselőtestület válaszában megírta, hogy csak a korábbi térítéseket tudja vállalni. (1790/1925. közs. ikt. sz.)

1925 júniusában Békés József és társai az úgynevezett "öregfaluban" egy nyilvános artézi kutat óhajtottak fúratni, amihez a képviselőtestület hozzájárult. (869/1925. közs. ikt. sz.)1925 októberében az Országos Földrendező Bíróság, a község kérelmére, 39 kat. hold földet juttatott jegyzői javadalom céljára Nagymágocs (most Kiskirályság) község területén, teljesen ingyen. (2165/1925. közs. ikt. sz.)

1925.  december 24-én foglalkozott a képviselőtestület a vasútállomás váróhelyiségének kibővítési tervével, és elhatározta, hogy a kereskedelemügyi minisztertől fogja kérni az állomás megfelelő kibővítését, mert az évről-évre növekvő forgalom mellett a helyiségek szűkek. (2853/1925. közs. ikt. sz.)

A vármegye alispánja dicsérő szavakkal említette meg, hogy a felügyeleti vizsgálata alatt miket tapasztalt Gádoroson:

1925 decemberében a hősi halottak emlékművére a községnek gyümölcsöző tőkéje volt,melyet egy nagyobb összeggel gyarapított. (756/1925. közs. ikt. sz.)

1926.

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a község kérelmére önálló gazdasági iskolalétesítésére 20 kat. hold földet juttatott. (77/1926. közs. ikt. sz.)

Az 1926. évben történt meg, hogy Lajosszénáson (Nagyszénás község) az O.F.B. -eljárás során kiosztott 222 házhelyet Gádoros községhez csatolták. (1125/1926. közs. ikt. sz.)

1926.  november 25-én a község óvoda és csendőrlaktanya céljára telket és házhelyet vásárolt.

(4067/1926. közs. ikt. sz.)

1927.

Az 1927. évben állami óvoda épült a Kossuth Lajos utcán. (1426/1926. közs. ikt. sz.)1927. május 7-én a község az állami iskola dologi szükségleteinek fedezését magára vállalta.

(1491/1927. közs. ikt. sz.)

Az 1927. évben 2 tantermes, 1 tanítói lakásos állami iskola épült a Darányi utcában. (2138/1927. közs. ikt. sz.)

1927. június havában a képviselőtestület a heti vásárok helyét a Kossuth Lajos térre helyezte át. (2004/1927. közs. ikt. sz.)

1927. augusztus 31-én a községi képviselőtestület elvállalta az építendő állami óvoda építési terveinek, költségeinek stb. elkészíttetését, s kivitelezésének vállalati kézbe adását stb. (3116/1927. közs. ikt. sz.)

1927.  október 1-én kezdődött a Darányi utcai állami iskola építése. (3469/1927. közs. ikt.sz.)

1928.

1928.  januártól kezdődően a községi pótadó csak 50 %-os lehetett, jóllehet ennek pontos mértékét az alispán állapítja meg. Ha 50 % fölé emelkedne, miniszterközi bizottság elé kerül felülvizsgálatra.

1928. február 20-án az állami óvoda telek nagyobbá tétele céljából a község 300 négyszögöles beltelket vásárolt 150 mázsa búzáért. (1736/1928. közs. ikt. sz.)

1928. június havában a község a Kossuth térre áthelyezett hetivásár területét feltöltette, és a vásárteret is oda helyezte át. (1772/1928. közs. ikt. sz.)

Pap László segédjegyzőt Tótkomlósra helyettes főjegyzővé, Gádorosra pedig Szikora Lajos nagyszénási okleveles jegyzőt segédjegyzővé nevezték ki. (2789/1928 közs. ikt. sz.) Tendolff és Dittrich Armatúra és Szivattyú és Gépgyártól a község 3000 pengőért egy szívó-nyomó kocsi fecskendőt vásárolt. (2790/1928. közs. ikt. sz.)

Molnár Mihály, aki adóügyi jegyzőként a községet 31 éven át szolgálta, 1928. október 1től nyugalomba vonult. Az adóügyi jegyzői állást többé nem lehetett betölteni. Ezeket a teendőket a főjegyzőnek kell a jövőben ellátni.

A Gádorosi Református Egyház templomának építése befejezéséhez közeledett 1928-ban.A templom berendezéseit szállítani kezdték.

1929.

A református egyház prezsbitériuma úgy határozott, hogy a templom felszentelését júniushónapban tartják.

A község házait újra számozzák, és utcáit újra nevezik 1929 tavaszától nyár végéig. (2465/1929. közs. ikt. sz.)

1929. június 16-án a református templom avatási ünnepére érkezett dr. Barma Dezső püspök. A püspököt a községháza előtt Papp Károly főjegyző fogadta.

1929. augusztus havában a vármegye jóváhagyta, hogy Gádoros község "tartalékalapot"létesítsen tekintettel a községben folyó nagy beruházásokra. (3177/1929. közs. ikt. sz.) Ez az alap mindössze 2-3 évig működhetett, mert a felsőbb hatóság nem engedélyezte, mondván:"nem célszerű, hogy egy községnek felesleges pénze legyen".

1929. augusztus 26-án a segédjegyzővé felvett és megválasztott Paksi Sándor 1929. augusztus31-én a hivatali esküt letette, és állását elfoglalta. (4074/1929. közs. ikt. sz.)

1929. október 1-vel Pap László segédjegyző állásáról lemondott, mert Tótkomlós község közigazgatási jegyzőjévé megválasztották. (4132/1929. közs. ikt. sz.)

1929. november 11-én tárgyalta a képviselőtestület a község 1930. évi költségvetését, melyet az előirányzatok alapján terveztek és hagytak jóvá. A képviselőtestület aggályát fejezte ki,hogy az előirányzatok szerinti keretekkel az elöljáróság képtelen lesz igazgatni. (5431/1929.közs. ikt. sz.)

1929. november 11-én Nagy Mihály községszolga "törődött állapota" miatt állásáról lemondott. A képviselőtestület kegydíjat állapított meg. (4590/1929. közs. ikt. sz.)1929. november 11-i képviselőtestületi ülésen 1930. július 1-i hatállyal a mezőrendőrök természetbeni (búza) járandóságát a községi vezetés készpénzre változtatta át. (4810/1929.közs. ikt. sz.)

1929. november 28-án a képviselőtestület az újonnan szervezett községi írnok-végrehajtói állásra, (melyet később átminősítettek adótisztnek) Kreznerich József gádorosi lakost választotta meg. (5573/1929. közs. ikt. sz.)

1929. december 20-án község adóhivatalt szervez mely a vármegye jóváhagyását elnyerte,de a pénzügyminiszter nem járult hozzá. (6219/1929. közs. ikt. sz.)

1929. december 20-i képviselőtestületi ülésen a testület kéri, hogy a vasútállomáshoz vezető sáros,, járhatatlan utat a vármegye köveztesse ki, kérte az elöljáróság. A kérésnek a vármegyehelyt adott, melyet 1930. február 4-i kérés alapján, később - 1931 őszétől 1932 tavaszáig beburkoltatta a vasúti bejáró utat. (5942/1929. közs. ikt. sz.)

1930.

1930 tavaszán a képviselőtestület határozatot hozott a járdaépítési szabályrendelet végrehajtásaként:

  1. A Horthy Miklós utca (ma Fő út, volt Marx utca) páros számú oldalát a 2-től a 32. számig(Kossuth Lajos utcáig).
  2. A Kossuth Lajos utca páros számú oldalán (2. számtól az 54. számig) beton gyalogjárdát építtet. (A járda 1932. június havában elkészült, s azt a forgalomnak átadták.) (1304/1930.közs. ikt. sz.)

Orosházán és a hozzá tartozó járásban az I. világháborút és a trianoni szerződést követően a legfontosabb gazdasági ágazat a mezőgazdaság volt, melyet a birtokviszonyok megoszlása,annak arányai, alakulása határozta meg alapvetően.

Gádoros sorsát is ez határozta meg, melyet az 1930-1935. évi adatok tükrözte:

Gádoros község határa: 1084 kh.-          

ebből:

870 kh. szántó

81 kh. kert;

2 kh. szőlő;

2 kh. legelő;

144 kh. terméketlen

Az 1084 kh. 1041 gazdaság között oszlik meg.

A gazdaságok megoszlása:  
1 kh. aluli gazdaságok száma 829, (230 kh.)
1-5 kh. gazdaságok száma 165, (400 kh.)
5-20 kh. gazdaságok száma 46, (223 kh.)
35 holdas birtok száma 1, (35 kh.)
Fő termények:  
búza: 336 kh; tengeri 380 kh.  

 

 

A lakosság fő foglalkozásai:  
- az őstermelés: 3460 fő (76 %)
- ipari munkásság: 501 fő
- kereskedelem: 259 fő
- közalkalmazott és szabad foglalkozású: 102 fő
- napszámos: 27 fő
- nyugdíjas és magánzó: 72 fő
- házi cseléd: 42 fő

Ezekben az évtizedekben Békés vármegyében a középbirtokok számának növekedése voltjellemző (Békés megye története 1945. 319. oldal.)

Gádoros a megye legkisebb határterülettel rendelkező községe volt, s egyben a legsűrűbben lakott település is, melyet szegénysége és magas halandósági indexe is kísért. A rossz szociálishelyzete miatt a falu lakosai fogékonyak voltak a baloldali politikai eszmék befogadására. Az1891-1896. évben, valamint a huszadik század első négy évtizede eleven politikai mozgalmaiban jelentős számban részt vettek a gádorosi agrárszocialisták és szimpatizáns társaik.

A népesség alakulása:

Magyarország népessége 1930-ban: 8.688.319 fő
Békés vármegye népessége: 460.724 fő
Gádoros népessége 1930-ban: 4.525 fő

1931.

A huszadik század első négy évtizedében az erősödő politikai mozgalmak elsősorban a járás összlakosságának 40 %-át kitevő agrárproletárok és a gazdasági válság során nincstelenné vált iparosok körében terjedtek és elsősorban a szociáldemokrata párt, s az illegalitásban szervezkedni kezdő MKP szerepe, tevékenysége nőtt meg járásunkban és a községeiben.

Igen jelentős volt a különféle társadalmi rétegeket egyesítő szervezetek létrejötte és működései s Gádoroson, mert a politikai, szociálpolitikai, kulturális, közéleti téren hozzájárult a falufejlődéséhez, az emberi kapcsolatok ápolásához. (Polgári Olvasókor, Hangya Szövetkezet,Takarék és Hitel Szövetkezet, Jótékony Nőegyelet, Római Katolikus Kör, Protestáns Otthon, Gádorosi Iparosok és Kereskedők Köre, az ifjúsági szervezetek stb.)

A nagy gazdasági válságot követő években lassú fellendülés kezdődött, sajnos a megye legszegényebb faluja népe ebből nem sokat tapasztalt, mert az 1931-1932-1933-as évmegélhetési gondoktól volt terhes, melyet a mostoha természeti viszonyok is súlyosbítottak. Orosháza, Gádoros, Csorvás, Nagyszénás községek munkanélkülieit szükségmunkával, ínségsegéllyel kellett ellátni: 1931-1932. években. Négy- négy és fél héten át dolgozhatott ínségmunkán egy-egy nincstelen család családfenntartója, míg mások hetenként három-háromnapi munkalehetőséghez jutottak, napi 1 pengő 50 filléres napszámbér mellett.

Az elégedetlenség miatt szervezett a MSZDP május elsejei néma tüntetést, „békés sétatüntetéseket" a megyében. Enne k ellenére a csendőrség, a hatóságok keményen felléptek a tömegmegmozdulások ellen. Elég volt egy piros szegfűt kitűzni Gádoroson Sinka Mártonnak,hogy ezért megverjék a csendőrök. A baloldali mozgalmak ezért kezdtek 1932-től komolyabb illegális szervezkedéseket szerte a megyében, így Gádoroson is. (Orosháza története... 647650. old.)

1931 őszén Gádoroson is megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete az „öregfaluban" a Staberecz-féle házban. Az önálló párszervezet létszáma 25 fővolt. A párttagok száma hamar emelkedett, s 1932 tavaszán már 150 fő volt.

1931. november 25-én a községi képviselőtestület, a súlyos pénzügyi helyzetre valótekintettel, úgy határozott, - amíg a helyzet nem változik -egy esküdti állást nem tölt be. A községi határozatot a felsőbb hatóságok jóváhagyták. (5188/1931. közs. ikt. sz.)

1931.  december 17-én a községi képviselőtestület megalakul.

Az általános tisztújítást 1931. december 18-án tartották, melyen a községi elöljárókat az alábbiak szerint választották: - bíró: Kerekes István, - albíró: Szőke István, - adószedő esküdt:Adorján István, - pénztárnok: Halustyik József, - közgyám: Halustyik Lukács, - esküdtek: Kovács Bálint és Kolompár Pál. (5618/1931. közs. ikt. sz.)

1932.

1932.  február elején Papp Károly, a község főjegyzője súlyosan megbetegedett. Az orosházi járás főszolgabírája 1932. február 22-től 1932. április 22-ig szabadságot engedélyezett, és helyettesítésül Benkő Mihály segédjegyzőt rendelte ki. (989/1932. köz. ikt. sz.)

1932. június 7-én a községi képviselőtestület az O.F.B. kiosztási házhelyeken az érdekeltlakosság artézi kút fúratási kérelmét tárgyalta. A kérést indokoltnak találták, és 23/1832. sz.közgyűlési határozatával, 1000 pengő összegű községi támogatással a kérelmet jóváhagyta. A közgyűlési határozat a felsőbb szervek jóváhagyását is elnyerte. (1491/1932. közs. ikt. ir.)

Az 1930-as évek munkásmozgalmára jellemző, hogy minden elnyomás, terror ellenére is fokozatosan tett kísérletet a politikai önállóságra: - 1921 - 1924-ben újraéledtek a munkásegyletek, - 1921-24-ben megnövekedett a paraszti olvasókörök száma, azok létszáma, Orosházán, Tótkomlóson, Gádoroson, Csorváson. (Orosháza története... 647. old.)

Egymás után kértek működési engedélyt a pártok, elsősorban a szociáldemokrata párt. A pártszervezetek nem voltak egységesek, közöttük gyakran éles ellentétek, személyi viták dúltak,melyek gyengítették a pártok politikai erejét, mely megkönnyítette azok felszámolását, betiltását. Az 1930 őszén alakult Gádorosi Szociáldemokrata szervezet működését is ez jellemezte. 1931-ben önállósult az orosházi szervezettől. A nyári idénymunkák, vidéki ínségmunkák és a csendőri zaklatás miatt 1932 őszére „feloszlott" a pártszervezet.

1933.

1933. augusztus 14-én a képviselőtestület a községi adószedő esküdti állást megszüntette,s helyette "községi pénztári ellenőr esküdti" állást szervez. (3040/1933. közs. ikt. sz.)

1933 őszén a telekkönyvi betétszerkesztés megindításához az Orosházi Királyi Járásbíróság hozzájárulást kér a földhivataltól. (3073/1933. közs. ikt. sz.)

1933.  december 23-án a községi képviselőtestület - a MÁV Szegedi Igazgatósága artézi kútvizéért díj fizetési igényének helyt adott, s azt teljesítette. (A Gádorosi MÁV Állomáson levő artézi kút vizéért, melyet eddig a község díj nélkül használt - a jövőben csak fizetés ellenében engedélyezte.) (5112/1933. közs. ikt. sz.)

1934.

A gazdasági válságot Magyarországon is politikai válság követte. Európában, s így hazánkban is erőteljes jobbratolódás történt: 1934. tavaszától a fellendülő munkásmozgalommal szemben a Gömbös kormány brutálisan lépett fel.

1934.  április - májusában betiltották az orosházi famunkások, élelmezési munkások, a szabómunkások szakszervezeteit. Belügyminiszteri rendelettel feloszlatták a munkáskultúr együtteseket, eszperantista köröket, dalköröket, szavalókórusokat. Megtiltották a munkásgyűléseket, gyülekezési tilalmat rendeltek el. A kemény terror a munkásmozgalomra mért csapások bizonytalanságot keltett járásszerte, így Gádoroson is. Nyílt szervezkedésekre nem kerülhetett sor. Házaknál, borbély, cipész, kovács-műhelyekben kis csoportok jöttek létre.

1934 áprilisában a községi orvos rendelő-szobája fűtéséért és világításáért díjazatot kér,melyet a képviselőtestület 1934. április 26-i ülésén 19/1934. sz. határozatával megtagadtatott. E határozat ellen a községi orvos fellebbezett. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság kötelezte a községet évi 73 pengő megfizetésére. (1033/1934. közs. ikt. sz.)

1934.  augusztus 14-én a község utcaszélesítés céljára házat vesz. (1792/1934. közs. ikt. sz.)

1935.

1935 januárjában a képviselőtestület kérte, hogy a heti (szerdai) állatvásárt hétfőn tarthassa és így az állatvásár nem esne egy azonos napra. - A Magyar Királyi Kereskedelemügyi Miniszter nem teljesítette a kérést. Csak azt, s úgy engedélyezett, hogy mind a heti vásár, mind az állatvásárhétfői napon tartható. - A képviselőtestület 18/1935. sz határozatával tiltakozott az ilyen megoldás ellen, s kérte, ha már az állatvásárt különválasztani nem lehet, maradjon minden a régiben, de kijelentette, hogy Orosháza község szerdai sertésvására ellen tiltakozik. (A tiltakozás1936 tavaszán eredménnyel is járt, - úgy, hogy az orosházi járás főszolgabírója megtiltotta Orosháza községnek, hogy szerda délelőtt sertésvásárt tartson (azonos napon, mint Gádoros),mivel szerda délutáni vásártartásra volt csak engedélyük. (425/1935. közs. ikt. sz.)

1935 októberében megindultak a telekkönyvi betétszerkesztés munkálatai a községben,amit csak 1938 tavaszán fejeztek be. (3988/1935. közs. ikt. sz.)

1935.  október 1-vel Papp Károly, a község főjegyzője nyugalomba vonult. Az orosházi járás főszolgabírója helyettes főjegyzőnek Benkő Mihály gádorosi segédjegyzőt nevezte ki,aki az állást 1935. október hó 2-án, választás útján töltötte be.

A pályázatra meghirdetett főjegyzői állás elnyerésére az öt pályázó közül dr. Papp Károly okleveles jegyzőt választották meg. A pályázat alapján Benkő Mihály 18 szavazatot, dr. Papp Károly 23 szavazatot kapott. (4427/1935. közs. ikt. sz.)

1935.  december 18-án a képviselőtestület 89/1935. sz. határozatával az önkéntes tűzoltótestület parancsnoka részére évi 120 pengő tiszteletdíjat állapított meg. (5255/1935. közs. ikt.sz.)

1936.

1936.  január első napjaiban a képviselőtestület 19/1936. sz határozatával egy kézbesítő kisbírói állást szervezett, mely határozatot a vármegye jóváhagyott. A kézbesítő-kisbírói állást1936-ban haladéktalanul betöltötték. (562/1936. közs. ikt. sz.)

A község elöljárósága a községi fizetési szabályrendeletet. mely 1923. évben készült, függelékekkel és képviselőtestületi határozatokkal "módosíttatott", az 57/1936. sz. közgyűlési határozat alapján a közgyűlés újra elkészíttette. (598/1936. közs. ikt. sz.)

1936-ban Orosháza és környékén erőteljesebb bérmozgalmakra került sor, elsősorban a napszámbérek emeléséért folyt a bérharc. A napi 80 - 90 filléres bérek 60 fillérrel való emelését követelték.

Elkezdődött a politikai harc a kibontakozó nyilas mozgalommal szemben, mely kísérletet tett Orosházán és környékén alapszervezetek létrehozására.

A járás megélénkülő szociáldemokrata mozgalmát segítette a párt „Fáklya" c. lapjának megjelenése is, mely a legégetőbb politikai, gazdasági, szociálpolitikai problémáira hívta fel a figyelmet.

Az orosházi szocialista munkásmozgalmon kívül 1935-ben vette kezdetét az illegális földalatti baloldali szervezkedés. (Orosháza története... 632-633. o.)

Az 1937-38. évi „Orosházi per" 61 oldalas vádirata jegyzőkönyve ad leghitelesebb képet Orosháza és környéke 1935-1936-1937. évi illegális szervezkedéséről.

„Orosházán 1935. májusától 1937. májusig terjedő időben az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és az úgynevezett proletár társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló szervezkedést kezdeményeztek és vezettek olymódon, hogy Szemenyei György László ezen mozgalom megindításának ötletét felvetette, s annak céljaira megnevezett társait megnyerte, velük a mozgalom és különösen a kommunistasejtek szervezésére nézve, több ízben tárgyalt, azokat arra kitanította. A szervezkedés előmozdításának céljából összeköttetésbe lépett Weiszhaus Aladár és Ármin Károly budapesti lakosokkal, azoktól nagyszámban szervezett be kommunista irányú nyomtatványokat, s azokat társai között terjesztette. A mozgalom céljaira pénzt gyűjtött, Pluhár Mihály útján összeköttetésbe lépett Czabán Samu, Kvasz György, és Ungár Mihály Csehszlovákiában élő kommunista vezetőkkel és azoktól a mozgalom céljaira anyagi támogatást kért és kapott.

Ugyanilyen célból leveleket írt Karikás Frigyesnek és Bokányi Dezsőnek Moszkvába.

Budapestről meghívta Kohári Györgyöt azon célból, hogy a szervezkedésben résztvevőket a mozgalom vezetésére egy előadás keretében kioktassa A szervezkedésbe számos tagot bevont,azt kiterjesztette: Békéscsabára, Gádorosra, Szentetornyára, Szarvasra és Kunszentmártonra is"... (A M. Kir. Szegedi Törvényszék - orosházi - per vádirata 2.- 3. oldala)

1937.

1937. január 27-én a képviselőtestület nem vette tudomásul a Törvényhatósági Közgyűlés határozatát, mely a gádorosi képviselő testület járdahálózat fejlesztési és a meglévők karbantartási tárgyú határozatát nem fogadta el, nem hagyta jóvá. (4517/1936. közs. ikt. sz.)1937 januárjában gróf Festetich Sándorné, Károlyi Julianna Nagyszénás községi birtokának folyamatban levő parcellázása során a község képviselőtestületének 3/1937. közs. ikt. számú határozata alapján a község kérelmezte a M. Kir. Földművelésügyi Miniszternél, hogy a M.Kir. Kincstár vegyen meg ebből a birtokból legalább 500 kataszteri holdat, és azt kedvezőfizetési feltételek mellett a gádorosiak között ossza ki. A kérelmet a főhivatal, bár 500 kat. holdnál kevesebb területet, teljesítette, melyet gádorosi igénylők között ki is osztottak. (1234/1937. közs. ikt.sz.)

1937. január 27-én a képviselőtestület 6/1937. sz. határozatával kérte, hogy Benkő Mihály segédjegyző, miután a békéssámsoni segédjegyzővé választották, a megüresedő segédjegyzői állást, mely a fennálló normálstátus szerint ezt az állást nem lehet többé betölteni, ennek ellenére kérik az állás betöltenének engedélyezését, mert a jelenlegi gádorosi közigazgatási létszám mellett nem lehet a közigazgatási feladatokat ellátni. (4223/1937. közs. ikt. sz.)

1937 februárjában a képviselőtestület segélyt kért a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztertől a központi állami elemi népiskola tatarozására. A miniszter a kérést azonnal teljesítette, és utasította az állami építészeti hivatalt az iskola felújítására. A Gádorosi Állami Elemi Népiskola tatarozására 1937. évben meg is történt. (1646/1937. közs. ikt. sz.)

1937. március 1-vel Dongó Imre községi vezető rendőr, aki 1904. július 24-től 1937. március1-ig állt községi szolgálatban, testi törődöttsége miatt szolgálatától megvált, és ellátást kért. A képviselőtestület 1937. április 27-én tartott közgyűlésen a hűséges és tisztességes alkalmazottja részére, havi 14 pengő rokkantsági díjat és havi 15 pengő 93 fillér kegydíjat állapított meg,mely határozatot a kegydíj kivételével az alispán jóváhagyott. (1542/1937. közs. ikt.sz.)1937. április 27-én a képviselőtestület határozatával elfogadta a községi előljáróság által alkotott községi illetékről szóló szabályrendeletét, mely a községnek 1500 pengő évi bevételt jelentett. (1715/1937. közs. ikt.sz.)

1937. június 16-án a községi képviselőtestület határozatot hozott a Békéssámsonba kinevezett Benkő Mihály gádorosi segédjegyző megüresedett helyére egy díjnoki állás létesítésére, mivel a normál státus rendelkezése szerint bármely megüresedett segédjegyzői állásokat a továbbiakban betölteni nem lehetett. A díjnoki állásról hozott határozatra évekig nem érkezett jóváhagyás az alispáni hivataltól. (2203/1937. közs. ikt. sz.)

1937. július hóban a község határában levő közdűlő utakat felmérték, feltérképezték, a földhivatal felé községi határozattal felterjesztették. (2116/1937. közs. ikt. sz.)

1937. augusztus 6-i községi közgyűlésen Papp Károly nyugalmazott főjegyzőt, aki 1899.augusztus 6-tól 1935. október l-ig szolgálta a községet, - a község fejlesztése terén végzett tevékenysége és érdemei elismeréséül Gádoros díszpolgárává választotta. A díszpolgári oklevelet 1938. április 10-én díszközgyűlésen Bakos József főszolgabíró adta át. Ugyanakkora közgyűlés kimondotta, hogy a Lehel utcát ezután Papp Károly utcának nevezik.(1540/1937.közs. ikt. sz.)

Gróf Festetich Sándorné Károlyi Julianna grófnő birtokának parcellázása során, ebből a birtokrészből a község 150 katasztrális holdnyi területet kért 1937 szeptemberében (3727/1937. közs. ikt. sz.).

1937 októberében a község előljárói azzal a kérelemmel fordultak Békés vármegye alispánjához,hogy a gádorosi Horthy Miklós utca még ki nem kövezett 342 folyóméter közúti szakasza kikövezéséhez vármegyei segély kért. A segélykérelmet az alispán jóváhagyta, a segély összegét kiutaltatta, mely alapján az útszakasz makadám szerűen kiépült 1938. évben. Ezzel az útépítéssel az Orosháza-Gádoros-Szentes és a Nagyszénás útvonal makadám szerű burkolata teljes hosszában kiépült. (4137/1937. közs. ikt. sz.)

1937 őszén a község piactér kibővítése céljára a Kossuth Lajos utca páratlan számú oldalán megvásárolta az Angyal-féle házat. (Kossuth u. 25-27. szám) 5000 Pengőért. A házat lebontatta a község és a piacteret kibővíttette. Erre a térre épült későbbé a Zöldkeresztes Egészségház.(2880/1937. közs. ikt. sz.)

Községi vágóhely építése, melyet a világháborús ínséges évek miatt el kellett halasztani, ismét,sürgetően időszerűvé válott. A község szerény kivitelezésű tervét a minisztérium nem hagyta jóvá. Csak a minisztérium által jóváhagyott „normál terv" szerint lehetett vágóhidat építeni. Mivel a községnek erre elég pénze nincs, hitelt nem kapott, így a vágóhíd felépítését a községkénytelen későbbi időre elnapolni. (3459/1937. közs. ikt. sz.)

Az 1937-38. évi „Orosházi-per" vádiratában 2. - 11. sz. alatt felsorolt terheltek: - közöttük a gádorosi Boros János, Bába István, Halustyik Mihály - fővádlottak - a mozgalomban mint annak vezető tagjai, ugyancsak részt vettek.

1938.

Az illegális kommunista mozgalomban több száz fő vett részt, akik közül 120 főt helyeztek vád alá több hónapos nyomozás, vizsgálati fogság és kényszervallatás után: 43 fővádlottja és77 vádlottja volt a pernek, mely 1938. március 18. Szegeden zajlott. A szervezkedés Orosháza, Szentetornya, Gádoros, Nagyszénás, Békéscsaba Rákóczi-telep, Szarvas, Doboz, Kunszentmárton, Fábiánsebestyén, Szentes, Mezőtúr helységek körzetében folyt. A 120 vádlott közül 19 fő, a vádlottak közel 1/6-a gádorosi volt.

Az 1937. júniusában kezdődött rendőri nyomozások, szembesítések során kiderült, hogy Szemenyei László politikai kalandor volt. Felhasználva a kommunisták jóhiszeműségét és bizalmát, beférkőzött a sejtbe, és abban vezető szerepet töltött be. A sejtek egyszerű kommunistái mit sem tudtak arról, hogy azokban a felsőbb kapcsolatokban is többszörös ellentét, frakcióharc van. (Orosháza története... 655. o.)

A szervezkedés ügyében 1938. március 18-án a Szegedi Törvényszéken kimondották az ítéletet, melyet a Szegedi ítélőtábla 1938. július 26-án súlyosbított. A két fővádlott 2 év 6 hónapi fegyház büntetést kapott. A gádorosi sejt-tagok elleni bűnvádi eljárásban az alábbi ítéletek születtek:

1. Boros János 1 év 6 hónap
2. Bába István 1 év 6 hónap
3. Halustyik Mihály 1 évi
4. Tóth Ferenc 3 hónap
5. Badár Bálint 2 hónap
6. Markovics Mihály 2 hónap
7. Kiss Imre 2 hónap
8. Bottyán János 1 hónap
9. Szűcs József 1 hónap
10. Molnár Bálint 21 nap
11. Béniám József 14 nap
12. Üveges Sándor 14 nap fogház, illetve börtönbüntetést kaptak.

Hét gádorosi vádlottat felmentettek: Hegedűs Imre, Hegedűs István, Jávorcsik János, Kiss Lajos, Molnár János, Sinka Márton és Tóth István.

Az „Orosházi perről" a hazai és külföldi sajtó is számos cikkben megemlékezett, még a kanadai magyar újság is. A gádorosról Kanadába kivándoroltak egy cikket a Kanadai Magyar Újságból együttérzésük jeléül elküldtek Gádorosra. Az „ítélet az orosházi perben" című cikket őrzik a Gádorosi Helytörténeti irattárban. (Pongó Bertalan - Pongó Bertalanná gyűjteménye.)1938-ban az ország népét az európai revíziós események foglalkoztatták. Gádoroson is elkészült az evangélikus templom előtt a Trianoni Emlékmű, melyen minden vasárnapra felvonták a nemzeti zászlót, melynél 2-2 óránként váltotta egymást a díszőrség. (Az emlékművet1945-ben lebontották. Néhány amatőr felvétel tanúskodik csupán erről az emlékműről - P. B. és P. Bné gyűjteménye)

1938. szeptember 29-i „Müncheni Egyezmény „ döntése alapján 1938. október 11-énIpolyság, 1938. november 3- 10-ig a Felvidék visszacsatolása megtörtént. Az ezzel összefüggő részleges mozgósítás érintette a gádorosi behívottakat is.

1938.  december 21-én elrendelik a hetenkénti 2-2 napos húsnélküli napokat. Megkezdődött a háborúra való felkészülés a gazdasági élet szigorú átalakításával, erős jobboldalra tolódás,mely a nyilas mozgalom felélénkülésével jár. Gádoroson 1938 novemberében alakul meg a Magyar Nemzeti Szocialista Párt helyi szervezete. (Nyilaskeresztes Párt) A helyi szervezetet dr. Csizmadia Bertalan állatorvos és Pusztai József evangélikus lelkész alakította meg.1939.

Az 1939 júliusában lezárult "Orosházi per" vádlottjai, bár letöltötték kiszabott büntetésüket,de csendőri-rendőri felügyelet alá kerültek. (Jelentkezési kötelezettséggel, lakóhely elhagyási tilalommal és politikai jogaik megvonásával is sújtották őket.)

1939-ben többévi gyűjtőakció után elkészült a Kossuth utcán az I. világháborús emlékmű,mely 150 gádorosi hősi halott emlékét őrzi. Az emlékmű avatása a következő évre maradt.1939 márciusában újabb katonai behívások történnek az 1938. december 8-án kihirdetett általános katonai véderő-kötelezettség alapján.

1939-ben megkezdődött az egészségház és szülőotthon építése. Községi zuhanyfürdő építését is tervezték, melyhez a vármegyétől kértek támogatást.

A nemzetgazdaságot a háborús célok szolgálatába állították: létrehozták a kötelező beszolgáltatási rendszert, a kötelező munkát, a maximált béreket, a mezőgazdaság is"hadiüzemmé" változott.

1939.  március 17-től május 9-ig tartó parlamenti vita után elfogadta az Országgyűlés az I."zsidótörvényt". Ettől kezdve, a baloldali mozgalmak elleni nyílt harc után, - megkezdődött a zsidóság üldözése is.

1939. szeptember 1-én Németország megtámadta Lengyelországot, s ezzel kitört a II. világháború.

1939.  december 24-én elrendelték a hetenkénti 2 - 2 hústalan napot.1940.

Az egészségház és szülőotthon ünnepélyes átadása. Az intézmény első "zöldkeresztes nővére" Balogh Erzsébet lett.

Az I. világháborús emlékmű ünnepélyes avatása.

1940.  május 16-án két magyar hadtestet mozgósítottak, amelybe újabb gádorosi tartalékosokat hívtak be. Tovább nőtt a falu munkabíró férfi létszámának hiánya.

Hosszú évek után Gádoros határterülete 971 kh 880 négyszögöl szántóterülettel nőtt, melyet a nagyszénási határból csatoltak át, az úgynevezett "OFB-földeket".

1940. augusztus 14-24 Turnu-Szeverinben megkezdődtek a román - magyar revízióstárgyalások Erdélyről.

1940. augusztus 30-án megszületett a II. Bécsi döntés Észak-Erdély visszacsatolásáról. Újabb katonai behívások folynak országszerte, így Gádoroson is.

1940.  augusztus 24 - szeptember 10. A megye "megbízhatatlan baloldali" lakosainak egy részét internálják. Gádorosról Badár Bálint, Boros János, Bottyán János, Kiss Imre, Szűcs József az Eötvös-majori gyűjtőtáborba került. Bába István 1 év 6 hónapi fogházbüntetése kitöltése után sorkatonai szolgálatra a 481. számú "Különleges Munkásszázadba" kap behívót Kisvárdára.

1940-ben egymást érik a háborús intézkedések, nő a nyugtalanság, s romlani kezdenek az életviszonyok. A férfi munkaerőt igyekeznek női munkásokkal pótolni. A napszámosok aratási és hordási munkabérei csökkentek, vagy nem emelkedtek a szükségleteknek megfelelően. Az orosházi járásban, így Gádoroson is 1/12. részért arattak.

1940-ben az órabérek: augusztusban 4 - 4.40 pengő, szeptemberben 3 - 3.30, a téli hónapokban 2 - 2.40-re estek. Emiatt egyre nőtt az elégedetlenség. (Orosháza története...660.old.)

1941.

1941-ben megkezdődött a jegyrendszer fokozatos bevezetése. A heti zsír fejadag 16 dkg volt.

A parasztság legnagyobb fájdalma a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer volt. Ez tiszta kateszteri jövedelem alapján állapította meg a kötelező beadási, beszolgáltatási mennyiségeket.

Mivel ez olyan magas tétel volt, amennyi meg sem termett, mást nem tehettek a termelők,hogy szabotálták a rendelkezéseket. Tüntetésekhez vezetett az elkeseredés. A járásban 1800termelőt állítottak bíróság elé. A parasztság enyhítésért könyörgött, kevés eredménnyel.

1941.  április 11-14. napjain történt a délvidéki - bácskai bevonulás. Ez újabb behívásokkal járt. 1939-től ez a folyamat egyre erősödött. A férfierő növekvő hiánya a mezőgazdaságban,az iparban egyre nagyobb gondot okozott. A járásban sok kisiparos a behívások miatt kénytelenvolt műhelyét bezárni.

1941-ben erősödött e térségben a nyilas és szélsőséges jobboldali pártok működése. Megkezdődött a zsidók üldözése, az első iparengedélyek megvonásával.

1941. június 17-én Magyarország hadba lépett a Szovjetunióval szemben, s rövidesen megindultak az első alakulatok, a "Magyar Gyorshadtest" kötelékei Moldva - Ukrajna térségében.

A II. világháborúba sodort magyarság ismét átélte a háború borzalmait. Ismét kezdtek érkezni a hírek a háború hősi halottairól, sebesülésekről.

1942.

1942. január 15-én - országos rendelkezésként - megjelent a liszt- és kenyérjegy. Lisztből és tésztafélékből a heti fejadag 20 dkg. volt, kenyérből pedig 25 dkg. lett a napi fejadag.

Az évek óta gondokkal küszködő mezőgazdaságot katasztrofális helyzetbe hozta a tavaszi ár- és belvíz, mely Szeged - Hódmezővásárhely - Makó - Orosháza térségében valóságos beltengerré változott. Az idős gádorosiak emlékeznek erre a belvíz-veszélyre, mely közel jártfalunkhoz is. Orosháza szélső keleti, délkeleti utcáin csónakkal közlekedtek a veszélybe jutott emberek.

1942. év mostoha esztendő volt, hiszen a belvíz-veszély megszűnése lassan következett be,s a mezőgazdaság súlyos helyzetbe került.

A háború egyre több áldozatot követelt, egyre több lett a gádorosi hősi halott, egyre szegényebb lett a falu a beszolgáltatások miatt, rohamosan csökkent az állatállomány is. Egyre csökkent a családok keresete is, mert egyre több hajlékból hiányzott a férfi kenyérkereső. A súlyos gondokat a "hadisegélyek" sem oldották meg. - Gádoros ismét a megye legszegényebb faluja lett.

1942-ben is azon fáradozott a községi elöljáróság és a "Jótékony Nőegylet", hogy elsősorban a hadiözvegyeket, hadiárvákat segítse.

1942. év végére a háború egyre kilátástalanabbá vált, mert Sztálingrádi csata döntő fordulatot hozott a tengelyhatalmak számára.

1943.

1943-ban jegyrendszer tovább bővült. Csak jegyrendszer alapján jutott cukorhoz, zsírhoz,petróleumhoz, szappanhoz, cipőhöz, textilfélékhez. Vagy havi, heti jegyre, vagy "utalványra"kaphatott közellátást az ország lakossága. A népesebb szegény családok önmaguktól megvonva az alapvető élelmiszereket - a jegyek eladásával - igyekeztek nyomorukon változtatni. - így kezdett kialakulni a fekete-piac egy része, mely a háború évei során megerősödött.

A háború 1941 -1943-as évei viszonylag elviselhetőbb politikai légkörben teltek el. Mindenkit a megélhetés gondok foglalkoztattak, aggódva várták a zöld tábori lapokat, a fronton harcoló szeretteiktől a híreket.

1943 nyarán a front egyre közeledett, nőtt a nyugtalanság és a bizonytalanság.

1944.

1944. február 17-én rendkívüli képviselőtestületi ülésen Kerekes Istvánt bírónak, Szőke Istvánt albírónak választották.

1944. március 19-én a németek megszállják az országot. - A tanévet befejezettnek nyilvánították. Az iskolákat a városokban, nagyobb településeken a német csapatok elhelyezésére adják át.

1944. március 19-vel megkezdődik az ország politikai életének fasizálódása, a zsidóság gettókba zárása, a haladó és baloldali szellemű egyének letartóztatása, internálása.

Gádorosról Boros Jánost a pápai gyűjtőtáborba internálják. Bottyán Jánost, Béniám Józsefet,Bíró Andrást, Markovics Mihályt és Üveges Sándort a hajdúnánási munkaszolgálatos századba osztják be, kisegítő frontszolgálatra (aknaszedésre).

1944 júliusában Békés megyéből gördültek ki a gettókból elszállított zsidókkal teltvonatszerelvények. Sajnos, pontos adataink nem állnak rendelkezésre az elhurcoltak helységenkénti létszámáról, csak annyit tudunk, hogy Auschwitzban az orosházi zsidók közül187 hallt mártírhalált. A gádorosról elhurcoltakról nincs hivatalos adatunk.

1944. április elején a Dél-Alföldet és Kelet-Magyarországot hadműveleti területté nyilvánították, és létrehozták a Debreceni Hadműveleti Kormánybiztosságot. Innen kaptamegyénk közigazgatása a közvetlen katonai jellegű utasításokat.

Békés megyében, s így Gádoroson is 1944 júniusától behívták a hadkötelesek nagy részét. A nagyarányú behívások miatt elrendelték a 18 - 30 év közötti nők honvédelmi munkára való igénybevételét, majd a középiskolás tanulókét is.

1944. július közepén utasítás jelent meg, miszerint minden 18 éves ifjút honvédelmi munkára hívnak be, munkásszázadokat alakítva.

Az erősödő terror ellenére nőtt az elégedetlenség, a rendszerrel szembeni ellenállás, az infláció és a feketepiac.

1944 őszén nagy volt a lakosság hiánya, mely elsősorban a háborús veszteségekből adódott. Békés megye lakossága 1941-ben 396.717 fő, 1945-ben 383.187 fő. Gádoros lakossága 1940ben 4.818 fő, 1944-ben 4.337 (-481 fő). A nagyarányú lélekszámhiány - a hősi halottak (1944tavaszáig 614 fő), a légitámadások áldozatai (263 fő), a deportáltak (7092 fő) és a hadifogságban levők (9000 fő) megyei hiányából adódik. Ezekhez adódik a megyei hadirokkantak száma is,mely 2415 fő volt.

A második világháborús veszteségek minden téren mutatkoztak. Az állatállomány 1944.évi adatai a legszembetűnőbbek:

Békés megye 1944 tavaszán 1944 őszén Hiány
lóállománya 21.277 8.247 60%
szarvasmarha 25.609 12.001 53%
sertés 69.761 28.991 58%
juh 18.611 3.008 84%
Gádoros község      
lóállománya   496 46%
szarvasmarha 472 280 40%
sertés 2.369 1.020 57%
juh 11   100%

1944. szeptember elején Békés megyét is hadműveleti területté nyilvánították. Nagy volt a riadalom, a fejvesztettség a megye politikai és közigazgatási vezetői körében.

1944. szeptember 22-én a katonai szervek elrendelik a katonai kiürítést, mely tervszerűtlen evakuációt vont maga után, mert olyanok is elmenekültek, akikre nem vonatkozott a kiürítési rendelkezés. Ez megmutatkozott Gádoroson is.

1944. október 6-án érték el Gádorost a szovjet, majd a román csapatok. A község harci cselekmények nélkül élte át a fronteseményeket. Csupán 2 hősi halottja lett a községtől nyugatra elterülő területnek. Két magyar lovas felderítő igyekezett nyugat felé, miközben egy LI 2-esorosz felderítő repülőgép közeledett a magyar lovasokhoz. Mivel egyikőjük lövést adott le az orosz gépre, a gép pilótája géppuskatűzzel mindkét lovas felderítőt halálosan megsebesítette. A két sebesültet a gádorosi egészségházba hozták be, de segíteni nem tudtak rajtuk. A két magyar katona órákon belül meghalt. A község a Dobó utcai temetőben temette el, s a gádorosi halotti anyakönyvben örökítette meg személyi adataikat az 1944. október eleji halottak között. (Sajnos erről az eseményről nem emlékeztek meg Gádoroson, pedig méltók lennének az utódok hálás kegyeletére.)1944. október 12-én megalakult Magyar Kommunista Párt (MKP) gádorosi szervezete.

Alapító tagok: Halustyik Mihály, Hegedűs Imre, Kiss Imre, Lőcsei Lajos, Lukácsik Hipatiusz,Molnár Bálint, Paczuk András, Sinka Márton, Tóth Ferenc, Tóth István. Titkár: Hegedűs Imre,elnök: Sinka Márton.

A községben két orosz katonát bízott meg a parancsnokság, hogy a helyi községi vezetőkkel,az MKP vezetőivel irányítsák a község zavartalan, de tervszerű életét.

A rendet kezdetben az orosz katonai parancsnokság tartotta fenn, majd október végétől megkezdődött a népi rendőrség megalakítása. Gádoroson a rendőrség létszáma 10 fő volt.

1944. október 12-től az volt a községi vezetők kötelessége, hogy az őszi munkákat szervezzék, irányítsák, a rendet, a közbiztonságot fenntartsák, a lakossági közellátást irányítsák.

Gádoros község vezetői az 1944. december 4-ig végzett őszi munkákról az alábbiakat jelentik a járási közmunkahivatalnak:

  1. 88 kat. hold cukorrépa felszedése 2376 munkanap - 14.080 pengő érték
  2. 1300 q cukorrépa vasútra szállítása 130 iganap - 1300 pengő
  3. A vasútállomáson tárolt sziklakő vagonba rakása 1690 munkanap - 13.000 pengő
  4. A község határában levő reptér részére utak stb. munkaigénye 1100 munkanap - 11.000pengő
  5. 85 vagon búza beszállítása a kövesút mellé 900 munkanap - 27.340 pengő
  6. 85 vagon búza malomba szállítása 750 iganap - 500 munkanap - 8.750 pengő
  7. 85 vagon búza beőrléséhez 31 vagon fa kitermelése, beszállítása 400 iganap és480 munkanap- 9.600 pengő
  8. Liszt elszállítása 750 iganap és 500 munkanap - 8.750 pengő Összesen: 7.546 munkanap, 4.030 iganap, 93.820 pengő értékben.

1944. december 4-re Gádoroson, bár nagy volt a munkaerőhiány, a kukoricatörés 90 %-át elvégezték. A cukorrépa betakarítást csak december végére tudták elvégezni.

A betakarítás elhúzódása miatt Gádoroson az őszi vetésterület 30 %-át tudták csak teljesíteni. A Gádorosi Hitelszövetkezetnek 1944. december 31-én : 83.492 pengő betétállománya és3.846 készpénz-állománya volt.

1944. november 6-án a megyei tanfelügyelő körlevélben szólítja fel a megyei iskolák nevelőit, hogy kezdjék meg a tanítást. Orosházán a főszolgabíró 1944. december 6-án jelenti:"A járás iskoláiban a tanítás megkezdődött." (Békés megye 1944-1945-ben. Békéscsaba, 1975.)Gádoros népe, mint az egész magyarság, ezekben a nehéz időkben, gyakran nélkülözve,becsülettel végezte munkáját, becsülettel teljesítette a haza iránti kötelességét. A háború nehézpróbák elé állította, népességére súlyos csapást mért, mert Gádoros 142 hősi halottját gyászolja.

  A közölt anyagot gyűjtötte: Pongó Bertalan (1951-55) és Pongó Bertalanné (1953-55).

Az anyagot elöljárósági jegyzőkönyvekből, bírói, jegyzői jelentésekből, idős gádorosi lakosok elbeszéléseiből, írásos dokumentumokból és Russ Zoltán evangélikus lelkészírásaiból tudtuk összeállítani. (Sajnos a község irattára nagy részben megsemmisült s csak kis töredéke került a Gyulai Levéltárba)Hiteles feljegyzések egyedül a Papp és a Keszthelyi család birtokában vannak, melyet Keszthelyi Ferenc tanár úr leánya őriz, közkézre nem bocsátják.

Gádoros, 2002. március 20-án

Pongó Bertalan

 

MELLÉKLETEK

 

1. A falualapító báró kastélya, a két világháború között katolikus iskola (Szügyi iskola).
1960-as években lebontották.
 
2. Öreg temető a Dobó u. északi oldalán, a falu negyedik temetője
 
 
3. A Bánfalvi Kerékgyártó, Kovács, Molnár és Csizmadia Céh pecsétnyomója - 1862
 
4. Keresztlevél
 
5. Születési anyakönyvi kivonat
 
6. A tanítóegyesület orosházi járási körének közgyűlése Bánfalván 1900
 
7. Főjegyzői lakás a mai Nagy utcai orvosi rendelő helyén, lebontották
 
8. Turulmadár, emlékmű az első világháborús hősi halottak tiszteletére.
Épült 1939-ben, avatása 1940-ben.
 
9. Trianoni emlékmű az evangélikus templom előtt.
Épült az 1930-as évek közepén(1937-ben már állt), 1945 után lebontották.
 
10. Rettegve várt levél a frontról
 
15. Részlet az első falutörténeti kiállításról - tisztaszoba „szunyós" ággyal
 
13. Újságcikk a falutörténeti kiállításról - 1955
 
14. Részlet az első falutörténeti kiállításról(1955. április 4.)
Rendezte: Pongó Bertalan és Pongó Bertalanné)
 
15. Részlet az első falutörténeti kiállításról -tisztaszoba „szunyós" ággyal
 
16. Az 1962. évi községtörténeti és munkásmozgalmi kiállítás szervezői a Gádorosi Híradó első számával
(Jobbról balra: Szekeres János tanácselnök, Cs. Tóth András tanácstitkár,
Benkő István, a Kossuth Nyomda munkatársa és Pongó Bertalan)

 

  
Előző fejezet Következő fejezet