I. Hejőbába forrásai, a kutatás jellemző sajátosságai

 

Hejőbába történetének vizsgálatához a források gyűjtése, feltárása adta az alapot. Lehetőség szerint teljes forrásfeltárásra törekedtünk. Az ország különböző levéltáraiban, múzeumaiban fellelhető iratanyag, a nyomtatásban megjelent források, forrás értékű munkák feldolgozására helyeztük a fő hangsúlyt. Megpróbáltuk a munka tudományos értékét a legmesszebbmenőkig növelni, szem előtt tartani a tényszerűség, a bizonyíthatóság és a hitelesség kérdését. Alapvetően az írott forrásokra hagyatkoztunk, aminek nem mond ellent, hogy a helybéli szájhagyomány, a szóbeli adatközlések vélt vagy valós tartalmát is vizsgáltuk, azokat munkánk során felhasználtuk.

Nincs két egyforma falutörténet. Nincs két település, melynek egyforma forrásanyaga lenne. A fellelt források alapvetően behatárolták a könyv tartalmát. Nem írhattunk egyes, más települések történetét feldolgozó monográfiákban részletesen kifejtett témáról, ha ahhoz nem leltünk fel elegendő iratanyagot. Bizonyos témákat ezért elhagytunk vagy csak részben érintettünk.

Elvétve találkoztunk például a falura vonatkozó dica-jegyzékekkel. A XX. század első feléből a község képviselő-testületi jegyzőkönyvei máshelyi iratokkal együtt jórészt elpusztultak, eltűntek vagy leselejtezték őket, ami nagyban nehezítette e korszak történeti feldolgozását. Csak néhány képviselő-testületi ülés kivonata maradt fenn a Nemesbikki Körjegyzőség iratai között, ahol elvétve találtunk Bábára vonatkozó forrást. Az alispáni- és a főszolgabírói iratok szintén elég hiányosan maradtak ránk. Az előbbi feldolgozását ezért mellőztük. Adósok vagyunk a településre vonatkozó XVI–XVII. századi dézsma-jegyzékek feldolgozásával is. Szegényes a Bábára vonatkozó kora-középkori iratanyag is. Egyedi források hiánya miatt nem volt célszerű önálló néprajzi fejezetet alkotni.

Természetesen a könyvnek egyéb hiányosságai is lehetnek. A terjedelem és az idő mindvégig behatárolták lehetőségeinket. Mindenről nem szólhattunk olyan részletességgel, ahogy szerettük volna. Az elkészült monográfia – úgy véljük – ennek ellenére alkalmas arra, hogy bemutassa a helyi lakosoknak és az érdeklődőknek Hejőbába történetét, hogy végigvezessen minket a délborsodi település több évszázados történetén.

Bábáról szóló 1758/59-es forrás,
a B.-A.-Z. Megyei Levéltárból
(B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/b. III. I. 804/1759.)

Nagyobb terjedelemben és számos témához használható forrásanyagot Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban leltünk fel. Feldolgozásra kerültek Borsod vármegye nemesi közgyűlésének iratai, a bejegyzett- és a be nem jegyzett iratok, a királyi rendeletek, a népesség- és a nemesség összeírások, a vármegye Insurrekciós Bizottmányának iratai. Nagyban segítették munkánkat Borovszky Samu helytörténeti cédulagyűjteményének Hejőbábára vonatkozó feljegyzései. Feldolgoztuk a Mezőcsáti járás főszolgabírói iratait, Borsod vármegye őrzemények fondját, Hejőbába község Nemzeti Bizottságának iratait, a Mezőcsáti járás főjegyzőjének (sajnos sokszor elég hiányos) iratait, a községre vonatkozó úrbéri törvényszéki iratokat, a Miskolci Pénzügyigazgatóság néhány iratát, a Vladár család Bábára vonatkozó iratait, a Nemesbikki Körjegyzőség iratait, a levéltárban őrzött kéziratos térképeket, mikrofilmen a vármegye településeire vonatkozó dica-jegyzékeket, az 1828. évi országos összeírás adatait és a kataszteri-térképeket.

Mezőcsáton az 1950-es évek tanácsi jegyzőkönyveit, illetve a község XX. századi történetére vonatkozó forrásokat leltünk fel.

A Magyar Országos Levéltárban az E. 156. tételszámú, Urbaria et Conscriptiones, a Diplomatikai Levéltár és az Acta Neoregestrata fondok kerültek feldolgozásra. Munkánk során felhasználtuk a levéltár által megjelentetett CD-ROM-os multimédiás adatbázisokat is.

A Sárospataki Református Kollégium Levéltárából egyházlátogatási- és iskolalátogatási jegyzőkönyvek, a Zsoldos Benő-féle iratok, tanítói- és lelkészi díjlevelek, a Szikszay-család levéltára és alkalmanként az Alsóborsodi ev. ref. egyházmegye közgyűléseinek jegyzőkönyvei képezték vizsgálódásunk tárgyát.

Úrbéri összeírás részlete 1771-ből
(B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/b. XXII. I. 247.)

Hasznos adatokhoz jutottunk a Sárospataki Református Kollégium Adattárában, ahol különösen értékes adalékokkal szolgált a község egyház történetéhez az itt lévő forrásanyag.

Az Egri Főegyházmegyei Levéltárban hasonló tartalmú forrásokra bukkantunk a falu katolikus lakosságára és hitéletére az Archivum Vetus és az Archivum Novum iratai között. A Bábára vonatkozó források egy része – mivel sokáig Sajószögednek volt filiája –, a sajószögedi anyag közt lelhető fel. Egerben találtuk meg az 1746., 1768. és az 1829. évi canonica visitatio jegyzőkönyveit is.

A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi-, Régészeti- és Történeti Adattárában elszórtan fellelt források szintén vizsgálódásunk tárgyát képezték.

A Magyar Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában számos hasznos információval gazdagodtunk a történeti-, néprajzi gyűjtések adatainak feldolgozása révén.

Főleg az elmúlt 50 év történeti kutatását segítette elő Juhász Barnabás polgármester vezetésével a hejőbábai Polgármesteri Hivatal. Számos hasznos információval gazdagodtunk a helyi terepbejárások során is.

Feldolgozásra kerültek a Magyarországon nyomtatásban megjelent forrásértékű munkák, kiadványok, folyóiratok és napilapok Hejőbábára vonatkozó cikkei, adatai. Ezen munkák között voltak jól-, illetve kevésbé használhatók. Felsorolásuk a múzeumok és a Sárospataki Református Kollégium Adattárában fellelhető iratanyaggal együtt az irodalomjegyzékben olvasható. A legértékesebb munkának Szendrey László, bábai lelkipásztor 1940-ben megjelent, A sártemplomtól a Horthy-harangig című munkája bizonyult.

Református egyházlátogatási jegyzőkönyv
1837-ből
(SRKL. R. D. VII. 6/2.)

A fotók egy része a Magyar Néprajzi Múzeum Fotótárából, illetve a Sárospataki Református Kollégium Levéltárából és Adattárából való. Más részüket mi magunk készítettük, illetve Juhász Barnabás polgármester úr segítségével helyi lakosoktól szereztük be.

A monográfia XXII nagyobb fejezetre, azon belül alfejezetekre tagolódik. A könyv végén kronológiai táblázat, idegen- vagy régi szavak és kifejezések magyarázata segíti a tájékozódást, a pontosabb értelmezést. Ugyancsak a monográfia végén található az irodalom- és forrásjegyzék, a leggyakrabban használt rövidítések jegyzéke. Az egyes fejezetekben döntően kronologikus felosztás szerint tárgyaljuk az eseményeket. Néhol – ahol forrásokat kis számban leltünk fel – megelégedtünk egy minimális történeti összefüggés kifejtésével. Az 1950 utáni időszakra csak kitekintettünk, jelezve a község történetének meghatározó eseményeit. Az utóbbi évtizedek történéseinek részletes, összefüggéseiben való vizsgálatát terjedelmi okokból és a jelenleg élő lakosok érintettsége miatt teljes egészében nem végezhettük el.

A fotók, dokumentumok, rajzok készítőjének nevét, a közlés helyét mindig jelezzük, kivéve, ha azokat magunk készítettük.