A falu nevében a Bába előtag valószínűleg szláv eredetű. Etimológiailag azonos a magyar „bába, vénasszony, szülésznő” szláv előzményével. Kevésbé elfogadott az a feltevés, miszerint a település neve a magyar bába főnévből keletkezett személynévi átvétellel.1
A Hejő előtag a település patak mellettiségére utal. A Hejő a Tisza jobb oldali mellékvize. Neve elhomályosult szóösszetételből áll. Előtagja a „meleg, melegség” jelentésű hő, hejő, hév, utótagja a régies jó „folyó” szóból keletkezett. Korábban a Hejő felső szakaszát – amelynek vizét Miskolctapolca meleg forrásai olyan hőfokon tartják, hogy sohasem fagy be –, Tapolcának nevezték. A szláv eredetű Tapolca és a Hejő egymásnak értelembeli megfelelői. Keletkezésükre nézve feltehető, hogy a szláv név a folyó meleg vizének közvetlen érzékelése alapján, a magyar név pedig szláv mintára, tükörfordítással jött létre. 2
Az 1300-as években a pápai tized-jegyzékekben a település Baba mellett Babil néven szerepel, de a későbbi oklevelek csaknem mindig Baba néven emlegetik.3 A Hejő előtag a XIX. században – különböző formában – kapcsolódik a Bába névalakhoz: Hejő-Bába (1863), Heő-Bába (1873–1888), Hő-Bába (1895–1900) és Hőbába (1902).4
A község 1898: IV. tc. 2.§-a alapján megállapított hivatalos neve Hejőbába lett.5 Ennek ellenére a falu az 1900. és az 1902. évi helységnévtárban még Hőbába névalakban szerepel.6 1904-től azonban már csak a Hejőbába név használatos.7
1461-től találkozunk Felsőbába (Felsewbaba) és Alsóbába (Alsobaba) elne-vezésekkel.8 Ezen névalakok a Baba név mellett egészen a XVIII. század végéig használatosak.9 Valószínű, hogy ezek a nevek nem két községet jelöltek, hanem a falu alsó és felső végét különböztették meg. Ez összefügghet a település 1416-os, a korabeli birtokosai közti megosztással.10 Ennek bizonyítéka lehet egy Bábával kapcsolatos másik oklevél, melyben a Felsewreez (Felsőrész) és Alsoreez (Alsórész) szavak nem külön községekre, hanem csak a település kétrészére utalnak.11 Olyan forrást, amely ennek ellentmondana, illetve bizonyítaná két különálló politikai- és igazgatási egység, azaz két önálló falu meglétét, kutatásunk során egyetlen korból sem leltünk fel. 1725-ben egy birtokvitával kapcsolatos tanúvallomásokból az derül ki, hogy Alsó- és Felsőbába régen nem volt megkülönböztetve, szántott határ nem választotta el őket egymástól. A „két falunak” egy pásztora volt, az alsó- és felsőbábai földeket közösen használták.12 1864-ben a település lakói így vallottak erről: „A községnek két nevezete van – Alsó és Felső Bába –, bár a községet sem mesgye, sem út egymástól el nem választja, azonban a külsőséget (intravillanam) illetőleg. a.) A falutól ÉK-nek eső részt a Sajó Szöged fele vivő vicinalis út. b.) A falutól ÉNy-nak eső részt a Hejő Papi vicinalis út.”13 Bába nevű település, illetve puszta Hejőbábán kívül még Vas, Somogy és Heves megyében volt.14
Heö Bába néven 1888-as katolikus
alapítványi összeírás a faluból
(E. É. Lt. AN. r. sz. 1083. 1728/1888.)
A falu legrégibb helyneveit különböző oklevelekből ismerjük. A már említett Alsó- és Felsőrész mellett a legrégebbi helynevek közé sorolhatjuk a Pap földje, Pap rétje, Tövisköz, Szögedi útra járó, Három-szögű lapos, Zavardy rész, Szilvás, Telekre járó, Szálláshely, Adomány part és Szállás neveket.15
1784-ben úrbéri felülvizsgálat során a következő helyneveket jegyezték fel Bábán. Szántók: Kis Arany, Szent Péteri föld, Szegedi határ oldal, Kerek Laposra járó, Cziczerke, Rakotyás, Hosszú földek, Csorba kút, Felsőbábai föld, Nagy temető, Rongyos föld, Rövid tábla, Bikki határra járó, Parton laposra járó, Isten földje, Aranyásó alja, Cseléd föld, Keskeny gyep, Szatmári föld, Bodzás, Rakotyás kút és Közép járó. Rétek: Pallag, Mátyás szög, Kis Arkus, Lapos szög, Görbe rétek, Varga ortas, Csikos ér fele, Szabó rét, Farkasordító, Erdő széle, Kapitány rét, Szállás és Délő.16
Hejőbába XVIII–XIX. századi térképein a következő helynevek szerepelnek: Adomány, Akol szög, Alsó gyep, Alsó lóheres, Aranyásó, Aranyásó part, Arkusok, Álomzug, Bika jajgató, Bika rét, Bikkre járó, Bodzás, Bodzás part allya, Borbély zug, Cziczerke lapos, Cziczerke part, Czigány, Csécsi utra járó, Csillag, Csórba földek, Csonkás, Csóka föld, Görbe földek, Határ lapos, Határra járó, Három szögük, Hegyes holló, Hegyes tábla, Hosszú ér, Hosszu földek, Hosszu lapos, Isten földe, Iván földek, Kapitány út, Kecskés szög, Kender föld allya, Kender szög, Kerek erdő, Kesely szög, Keskeny lapos, Kése szög, Kiss erdő, Kiserdő rét, Kiss homok, Kondás szög, Köböl út, Körtves, Kút lapos, Labancz haló, Labancz halom, Lapos szög, Lóherés kert, Lótehej, Lucernás kertek, Ludas, Malom zug, Mátyás szög, Megyes halom, Nagy árkus, Nagy erdő, Nagy homok, Nagy homok allya, Nagy lapos, Nagy nád, Nagy rét, Nagy szög, Nagy tábla, Nagy temető düllő, Nagy temetőre járó, Nyár szög, Palkonyi útnál, Pap lapos, Parti föld, Pető szög, Rakottyás, Rakottyás kútnál, Rakottyás lapos, Rongyos, Róka lyuk, Rókalyuk lapos, Rövid tábla, Sasos, Szatmári föld, Szatmári, Szatmári lapos, Száraz erdő, Szentpéteri, Szent Péteri lapos, Széles földek, Szilvás, Szögedi határra járó, Ször hát, Szúnyog szög, Tarcsó, Tatárdomb, Táblák sora, Tábor föld, Temető sor, Varga ortás, Vágó út, Vizsolyi, Zálog és Zálog rét. 17
A XIX. század közepén a tagosítási periratokból az említetteken felül találkozunk a Bende-völgy, Hejő melletti vályog, Oldal földek, Táblák forgója, Vatai lapos, Nyársszög, Téglavető, Csillagrét, Gát rét, Pityilom szög, Nádas, Dinnye szög, Erdők és égeresek helynevekkel.18
A lezajló tagosítások változást hoztak a helynevekben is. 1859-ben a földkönyvben a birtokokat a tulajdonosok nevére dűlőztették. Ennek köszönhetően Pesty Frigyes 1864-es helynévgyűjtésekor Szemán István bíró és Berzéky Ábrahám jegyző mindösszesen hét régi helynevet sorolt fel Bába helyneveiből. Ezek neve és eredete a következő. A Szállást nád és erdő vette körül. A hagyomány szerint az első bábai lakosok ezen a helyen szálltak meg, s innen népesítették be az északabbra, mintegy 400 ölre fekvő Bábát. A Baktai kútról azt tartották, hogy azt az Egerbaktáról a faluban járt nyári munkások ásták, s azóta forrása nem apadt el. A Tatárdomb a községtől délre egy kiemelkedő hely, ahol hajdanán tatárok tanyáztak. A Nagytemető szántón állt a helyi hagyomány szerint egy kápolna, ahol köveket és emberi csontokat találtak. A Hegyes szántóföld a kurucok, a Labancz halom a labancok táborozási helye volt. A Juhász árka a község alsó, déli részén a kender áztatására használt rész volt, mely a Hejőpapi alatt elfolyó Hejő-patak egy ágából eredt. A bábai hagyomány úgy tartotta, hogy hajdan egy juhász unaloműzésként a csergedező folyónak botjával igazgatta a medrét, s így mélyült ki az árok. „Mely jelenleg inkább álló víz, még a múlt század végén malom és híd is volt, de most már ezeknek nyoma sincs.” – jegyezték le 1864 májusában.19 Érdekes azonban, hogy a Baktai út és a Juhász árka nevek korábbi forrásokban, a fellelhető térképeken nem szerepelnek. Ezek régi eredete ezért megkérdőjelezhető.
Az 1908-as házjegyzékben a település hivatalos dűlőnevei: Kenderszög, Nagy temető, Rakottyás, Rongyos, Labancz, Nagy árkus, Fehérnád, Rókalyuk, Csókaföld és Istenföld.20
A XX. században különböző időkben a településhez tartozó tanyák nevei a következők: Baytanya, Bükktanya, Tarnaytanya és Bükk-Sebetanya.21
Hejőbába helyneveiben is megfigyelhetők bizonyos helyi és országos szabályszerűségek és összefüggések. Van köztük személynévi dűlőnév, de sok a köznévi vonatkozású, a földrajzi fekvésre, a területi, gazdasági, társadalmi fejlődésre emlékeztető, továbbá a népi szokásokkal, a falu mindennapi életével kapcsolatos, a helyi eseményektől vett dűlőnév is.
Hejőbába ismertebb helynevei XIX. századi térképre vetítve
(Bm. u. 295. és 296. ill. VI. 101/c. felhasználásával készítette Takács L.)
A dűlőnevek pontosan mutatják a tájban végbement változásokat. Különösen hosszú életűek a hegy- és vízrajzi dűlőnevek, amelyek a helyrajzi viszonyokat világítják meg.22
A határ fokozatos kialakulását az úgynevezett műveltföldnevek szemléltetik. A régi határ a vidék megtelepedése vagy újjáépítése idején erdőirtás, legelőfeltörés és mocsárkiszárítás útján tágult ki. Az első művelt földeket dűlőnevekkel lehet körülhatárolni: Farkasos, Farkas ordító, Pap földje, Pap rétje, Tövisköz, Szálláshely, Szilvás, Háromszögű lapos, Adomány, Rókalyuk, Hosszú földek stb.
A lakosok elsősorban a legkönnyebben irtható bozótokat pusztították ki. A Rókalyuk, Bodzás, Erdőalja, Égeres, Kis erdő, Kerek erdő, Nagy erdő, Rakottyás, Rakottyás lapos, Körtves, Erdő rét, Erdő széle, Tövisköz, Varga ortás, Szilvás, Szárazerdő stb. az erdők szélén és a szántóföldek külső határán, a belső telkek szélén szintén határjelölő dűlőnevek. Az erdővel összetett nevek és általában az erdőnevek, továbbá az erdőkultúrával kapcsolatos nevek mind irtott erdőterületet jelölnek akkor, ha ma nem erdős területen fordulnak elő.
A dűlőnevek a határ felépítésén kívül felvilágosítást nyújtanak a birtoklás módjára, az úrbéres viszonyra és annak felszámolására, a határhasználatra, a nyomásrendszerre, a községi és uradalmi birtok fekvésére, kiterjedésére stb. Ilyen vonatkozású dűlőnevek Bábán: Adomány, Cseléd föld, Határ lapos, Nagytábla, Rövid tábla, Táblák sora, Telekre járó, Zálog stb.
Művelési formákat, gazdálkodást jelöl: Alsó lóherés, Kenderföld, Kender szög, Lóherés kert, Lucernás kertek, Kertalja és a rétnevek stb.
Külön csoportot alkotnak a határban a helyrajzi tájékozódást szolgáló dűlőnevek: Alsó gyep, Alsó lóherés, Bikkre járó, Csécsi útra járó, Csonkás, Gát eleje, Határra járó, Kerek laposra járó, Keskeny gyep, Közép járó, Nagy temetőre járó, Oldal földek, Széles földek, Szögedi határra járó, Szegedi határ oldal stb.
Az állattenyésztésre jellemzőek: Akol szög, Bikajajgató, Bika rét, Dobogó, Kecskés szög, Lótehej, Ludas, Kondás szög, Csorda kút, Délő, Juhász árka stb.
A határ változásaira emlékeztetnek: Határ lapos és Szállás.
A személynévi dűlőnevek a határ történetének egy-egy mozzanatára utalnak: Zavardy rész, Iván földek, Mátyás szög, Pető szög, Szabó rét, Szatmári, Szentpéteri, Vatai lapos, Visolyi stb.
A talaj viszonyait, a művelt terület jellemzőit tükrözik: Görbe föld, Határ lapos, Kis homok, Lapos szög, Nagy homok, Nagy homokalja, Parti föld, Téglavető stb.
A határ vízrajzi állapotára mutat: Csikos ér, Gát rét, Fehér nád tó, Fejér nád, Forrás szög, Forrás zug, Hosszú ér, Juhász árka, Köböl kút, Malom zug, Nagy nád, Parti föld stb.
Előfordulnak a dűlőnevek sorában különleges helyi adottságok és vonatkozások: Aranyásó, Csillag, Hegyes holló, Isten földje, Kapitány út, Labancz halom, Tarcsó, Tábor föld stb.
Egyházi vonatkozású dűlőnevek: Pap földje, Pap rétje és Paplapos.
A gyümölcstermesztésre jellemzőek: Dinnye szög, Meggyes halom, Szilvás.
A határ nemzetiségi vonatkozásait tünteti fel: a Czigány és a Tatárdomb.
Nehéz munkát igénylő szegényes földet jelent: a Rongyos.
A felsoroltakon kívül a dűlőneveket más módon is csoportosíthatnánk, tekintettel a falu társadalmi életére, a népi szokásokra, a helyi és országos eseményekre stb.
1. Kiss, 1983. 270. ill. Borovszky, 1909. 8. és. Csíkvári, 1939. 39.
2. Kiss, 1983. 269–270.
3. Csíkvári, 1939. 39.
4. Turkovics, 1996. 156.
5. Jeney–Tóth, 1997.
6. Turkovics, 1996. 156. ill. Hőgye–Seresné–Tóth, 1983. 165.
7. Turkovics, 1996. 156.
8. MOL. Dl. 15551.
9. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Bába, Alsóbába és Felsőbába. ill. Barsi, 1991. 36.
10. ZSOT. V. 1410., 1412., 1468. és 1655.
11. MOL. Dl. 15925. ill. Csíkvári, 1939. 64.
12. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/d. XVII. II. 173/1725.
13. Pesty, 1988. 49.
14. Fényes, 1851. I. köt. 60.
15. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Felsőbába és 10. fol. ill. IV. A. 501/b. XXII. II. 592/1784. ill. IV. A.
501/c. XVII. III. 723/1738. ill. IV. A. 501/d. XVII. VI. 731/1767. és XVII. VI. 807/1776.
16. Uo. IV. A. 501/b. XXII. II. 592/1784. Az egyes helyneveket itt és alább is olyan névalakban
írtuk, amilyenekben az adott forrásban szerepeltek.
17. Román, 1978. 109–112.
18. B.-A.-Z. M. Lt. VII. 1/c. 19.
19. Pesty, 1988. 49–50.
20. B.-A.-Z. M. Lt. VI. 101/b.
21. Turkovics, 1996. 156.
22. Eperjessy. 1966. 110–117.