A katolikus hierarchia felülről lefelé teljes alá- és fölérendeltséget jelent, és egyben az egyházkormányzat mechanizmusát is mutatja. A magyar katolikus egyházi hierarchia élén a mindenkori esztergomi érsek állt. Az egyes egyházmegyék történetileg kialakult tradíciók szerint érseki tartományokba tartoznak. Az érseki tartomány élén a főegyházmegye pásztora, az érsek-metropolita áll. Az alapvető egyházkormányzati egység az egyházmegye, melynek élén a püspök található. Az egyházmegye alacsonyabb szintű kormányzati egységei a főesperességek. A megyés főpásztor az általa kinevezett főespereseken keresztül irányítja az egyházmegyéjét. A főesperességek két vagy több esperesi kerületet fognak össze. Az esperesi kerület élén az esperes vagy az alesperes áll, aki az adott kerület valamely jelentős plébániájának plébánosa. Az esperest a püspök nevezi ki. Ő érintkezik közvetlenül a lelkészkedő papsággal, a plébánosokkal, az egyházkormányzat legalsó egységeinek, a plébániáknak a vezetőivel. A plébánost – a kegyúr engedélyével – a megyés püspök nevezte ki. A plébános közvetlen hatósága alá tartoztak a segédlelkészek vagy a káplánok, a magyar hitoktatók, a felekezeti iskola tanítói. A nagy lélekszámú egyházakból úgynevezett filialis lelkészségek (fiók vagy leányegyházak) váltak ki. Ezeknek nincs plébánosuk, lelkészeikről az anyaegyház gondoskodik. A plébánia, mint alapegység mellett a megkeresztelt hívők összessége alkotja az egyházközösséget, amelynek választott elöljárósága a képviselő-testület.
A középkori legelső plébánia összeírás szerint 1332–1335 között már állt a falu Szent Péter tiszteletére felszentelt temploma.1 A falu plébánosának nevét is ismerjük 1332-ből, amikor is Benedek volt a település első név szerint ismert papja.2 A reformáció alatt ez a templom a kálvinisták kezébe került, s ott volt 1696-ban is.3
A XVIII. század első felében a bábai katolikusoknak nem volt temploma, pedig a nyári idénymunkák idején sok katolikus hívő dolgozott a faluban.4 Az 1746-os canonica visitatióból tudjuk, hogy csak egy imaházzal rendelkeztek az itteni katolikusoknak, ami a szükséges felszerelésekkel el volt látva. A mellette lévő fatörzsben egy 15 fontos kis harangocska állt, amely meg volt áldva.5
Bába (Sajó)Szöged leányegyháza volt. A hívek – az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint – részt vettek az istentiszteleteken, főleg ha azt Bábán és nem Sajószögeden tartották. A plébánosukat tisztelték, szerették az emberek. 1746-ban ígéretet tettek arra, hogy a vasárnap és ünnepnapokat jobban be fogják tartani, ami azt jelentette, hogy ezeken a napokon gyakori volt a munkavégzés. A sajószögedi plébános jövedelméhez ágybér gyanánt (10 ilyen volt) 1 mérő gabonával járultak hozzá. Keresztelésért 8 garast, szülés utáni bevezetésért 6 garast, esketésért 3 márjást, jegyesek bevezetéséért 2 garast, egyszerű temetésért 8 garast, énekszóval lefolytatottért 3 máriást fizettek. A stóla felment 2 rénesforintra. Ez a papnak összesen átlag 11 forint 30 krajcárt jelentett. A bábai római katolikus hívek száma ekkor mindössze 63 volt, a görög katolikusok 36-an, míg a reformátusok 350en voltak, 1 luteránus és 10 zsidó lakos mellett.6
A település 1870-ig a továbbra is Sajószöged filiája volt. Saját temploma még 1768-ban sem volt.7 Azt, illetve egy kápolnának nevezett épületet 1773-ban építtetett a katolikus vallású, helyi földesúri család, a Bükk família.8
A sajószögedi plébános általában csak karácsony, húsvét és pünkösd napján tartott istentiszteletet Bábán, egyébként a bábaiaknak az igehirdetésre át kellett menniük a szomszédos település templomába. 1810-ben azzal a kéréssel fordultak az espereshez, hogy engedélyezze nekik, soros istentiszteletek is tartását Bábán, mivel Sajószöged messze van, Bábán sok az öreg, s a nagy távolság miatt a taxások is megfosztatnak Isten igéjétől.9
Kérésük teljesítéséért arra is hajlandók voltak, hogy növeljék a plébános javadalmát. A földesurak (Bükk Lászlóné és Orosz János) jóindulatból földet adtak a szögedi papnak a Bodzás és Ludas melletti Paplaposon, a Közép nyomásban a külső Paplaposon, illetve a Dinnyeszög mellett az Erdő sarkától egészen a Parasztbikkig terjedő területen. A földeket visszavonhatatlanul kapta a plébános addig, amíg Bábának nincs saját papja. A hívek kötelezték magukat a plébános részére nyújtandó szekeres szolgálatokra Szögeden.10
Az 1746-os canonica visitatio részlet
(E. É. Lt. r. sz. 3412. 175. fol.)
Az említett bábai földek ettől kezdve a sajószögedi plébános javadalmát gyarapították. Olykor azonban előfordult, hogy azt más élte, rétjét más kaszálta le magának, mint például 1812-ben és 1813-ban, amikor azt több bábai lakos bitorolta.11
Bába leányegyháza idejéből az egyház történetére vonatkozó érdemleges forrást nem leltünk fel. Mindössze 1818-ból maradt fenn a sajószögedi plébános káplánjának a vármegyéhez benyújtott panaszos levele, melyben a bikkiek és bábaiak erélyes megrendszabályozását kérte, mivel azok vasárnap is hordták a szénát, pedig az időjárás – mivel szárazság volt – ezt nem tette szükségessé.
A szolgabírói vizsgálatból tudjuk, hogy az ünnep- és vasárnapokon az egész környéken általánossá vált a munkavégzés, amit sem a vármegye, sem az egyház igazából már megakadályozni nem tudott.12
1869-ben özv. Bükk Zsigmondné született Sebe Terézia vetette fel önálló plébánia alapítását, „agg napjainak és az ottani róm. kat. embertársainak vigasztalására r. kat. lelkészi állomást alapítani óhajtván”. Paplak céljaira egy lakóházzal ellátott telket, a lelkész javadalmazására szántóföldet ajánlott fel.13 A telket özv. Bükk Zsigmondné Orosz Károlynétól és leányaitól, illetve Büdy Kálmánnétól és Bay Antalnétól vásárolta 4353 négyszögöl kiterjedéssel, lakóházzal együtt. A szántóföld 74 731 négyszögölnyi volt. A telek a Terézia asszony nagyapja által 1773-ban alapított templommal – melynek felújítására egy 1000 Ft-os alapítványt is létrehozott Bükk Zsigmondné – szemben állt.14
Részlet a bábai földesurak lelkész fizetésével
kapcsolatos leveléből 1810-ből
(E. É. Lt. AN. r. sz. 1548. 565/1810.)
Az egri érsekség az alapítással kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása és az érdekelt felek megkérdezése után engedélyezte a bábai parókia újbóli megalapítását. Nemesbikket, Szakáldot pedig Bába filiává tette.15 Utóbb Hejőpapi és Igricit is hozzá csatolták.16 Szakáld 1951-ben önálló plébánia rangjára emelkedett.17
A bábaiak a lelkész béréhez való hozzájárulása 1869-ben a következő volt: a gazdák 2, a zsellérek és a cselédek 1–1 véka gabonát adtak, minden véka gabonához mindenkitől 20 krajcár is járt. Az özvegyek és a vegyes házasok ennek felét fizették. A bábai papi földek 8 kat. holdat tettek ki.18 Az egyházi földek nagysága utóbb növekedett. 1875-ben Karabélyos Mihályné hagyott végrendeletileg az egyházra 3 db kaszás rétet. Ez 1557 négyszögölt tett ki az Árkus-dűlőben.19 Özv. Bükk Zsigmondné 1881. november 10-én kelt végrendeletében több mint 48 kat. hold földet adományozott a bábai katolikus egyháznak.20 Az 1927-es egyházi leltár szerint ez a föld részint a helyi református lelkész, Futó Sámuel és a körjegyző földjei, részint a dűlőút és a begyepesedett mezsgye által volt körülhatárolva. Földje volt még az egyháznak az Aranyásóban (6 kat. hold). Ezt a földet művelte régen a sajószögedi plébános.21 Az egyházi földek a lelkész javadalmát gyarapították, amit leginkább haszonbérleti formában hasznosítottak.22 1906-ban például hat évre – mivel a helyiek kellő biztosítékot nem tudtak nyújtani – egy sajószögedi bérlő vette ki az egyházi földeket, évi 1440 korona bérleti díjért.23 Az egyházközség első önálló plébánosát, Blazsejovszky Ferencet 1869 novemberében nevezte ki az egri érsek.24
Özv. Bükk Zsigmondné plébánia alapítással
kapcsolatos levelének részlete 1869-ből
(E. É. Lt. AN. r. sz. 1083. 1399/1869.)
A település húsz sajószögedi és hejőbábai plébánosának nevét ismer-jük.25
Nagy György 1807–1810
Bátory Mihály 1811–1820
Simonyi József 1821–1826
Jármy Julius 1831–1847
Thóber Ferenc 1848–1854
Kastélyi József 1855–1861
Sipos András 1862–1869
Blazsejovszky Ferenc 1869–1876
Kandra Kabos (Jakab) 1877–1878
Fekete Miklós 1878–1889
Hamza József 1890–1892
Szecsányi Rezső 1893–1927
Gulyás István 1931– kb. 1945
Bódi István –1951
Folytik Vidor 1951–1962
Dávid Pál 1962–1972
Sólyom József 1972–1985
Keresztes László 1985–1990
Timkó István 1990–1997
Varga Bertalan 1997-től
Az egyik legnevesebb lelkésze az egyházközségnek Kandra Kabos (Jakab) volt. Felsőbányán született 1843. április 29-én és Egerben halt meg 1905. június 1-jén. Neves történelem- és néprajzkutató volt. Bányászcsalád gyermekeként Egerben végzett teológiát. Több környékbeli község lelkésze volt, és 1877–1878-ban Bábára is elvetődött. 1881-től Egerben lett káplán, majd 1886-tól a káptalan levéltárosa. Történelmi, helyrajzi, heraldikai cikkeket írt. Megkísérelte a régi magyar hitvilág bemutatását, a Magyar mythológia című, Egerben 1897-ben megjelent művével nagy vitát váltott ki. 1885-ben ő indította el az Adalékok az egri egyházmegye történetéhez című folyóiratot. Ő értelmezte azt a Váradi regestrum című munkát, amely a Bába falunevet először említi.26
A nevezetesebb plébánosok közé tartozik Gulyás István is, aki 1900ban született Mezőkövesden. Középiskoláit ugyanott, a teológiai tanulmányait Egerben végezte. 1926-ban szentelték pappá, s mint káplán Betkére, majd Jászfényszarura és Kiskörére került. Ezután Törökszentmiklóson volt hittantanár, ahonnan 1931-ben került Bábára. Nevéhez fűződik a katolikus elemi iskola építése, az egyházi adóságok kiegyenlítése, a templom előtti tér parkosítása, az új templomhely megszerzése. Tagja volt a községi képviselő-testületnek. A Hangya Szövetkezet igazgatósági tagja és a lelkészi kerület titkára is volt. A népművelési előadások tartásáért és vezetéséért több ízben dicséretben részesült. Családjából Koós József hősi halált halt az I. világháborúban.27
A lelkészeket a fentebb említett, 1869-es díjlevélben foglaltakon felül megillette egy közel 2 holdas belső telek kerttel, szőlővel és szántófölddel. Rétje volt a Nagyárkusban, szántója a Rakottyásban, a Rongyosban és a Nagyárkusban. 1912-ben ezek nagysága – mivel az összes egyházi földek az ő javadalmát gyarapították – közel 57 kat. holdra rúgtak.28 Annak bérbeadásával 1934-ben 96 mázsa búza volt a bevétele.29 1934-ben a lelkészi javadalmak sorába Gulyás István kérésére bevették a lótartást is, amire a filiák távolsága, az azokkal kapcsolatos számos teendő, összességében az azért kapott csekély lelkészi jövedelem miatt adott engedélyt a főegyházmegyei hatóság.30
A lelkész és az egyház jövedelmét növelték az alkalmi adományok, felajánlások is. 1892-ben például a budapesti Oltár Egylet ajándékozott a templom részére különböző felszerelési tárgyakat.31 1902-ben Melczer Lászlóné született Purgly Janka Szecsányi Rezső plébánosnak egy fehér miseruhát adományozott összes tartozékával és egy veres bársony persellyel.32 Sok adományról azonban nem tudunk. Ennek oka az lehetett, hogy a település katolikus lakosságának döntő többsége a szegényebbek, a volt zsellérek és a cselédek közül került ki.33
A különféle célokra létrehozott alapítványok is anyagi segítséget nyújtottak az eklézsiának és papjának. Az első egyházi alapítványt még Bükk Zsigmond hozta létre 1773-ban, a bábai katolikus templom fenntartására. Az egyházi hatóság ezt elfogadta, de alapítványi okirat rangjára nem emelkedett, mivel az abban foglalt intézkedések ismeretlenek voltak. Azt csak az önálló plébánia megalapításakor „vette elő” özv. Bükk Zsigmondné Sebe Terézia, aki azt megtoldva a templom felújítására egy 1000 forintos alapítványt hozott létre, majd gyermekei, férje és a maga számára egy 2000 koronás misealapítványról is rendelkezett.34
A leggyakoribb céllal az elhunyt családtagok emlékére szolgáltatott misék tartására születtek egyházi alapítványok. Az alapítványokba belefoglalták, hogy a tőke éves kamatából milyen arányban részesült a miséző pap, a kántor, a templom vagy a harangozó.
A bábai római katolikus egyházi alapítványok jegyzékét 1916-ból és 1923-ból leltük fel. A nevek után zárójelben az alapítás évét és a törzstőkét jelezzük koronában: Simonyi József tiszaőrsi nyugalmazott lelkész (1867/50), Okolicsányi Emanuel bábai birtokos (1865/200), Sebe Terézia bábai birtokos (1869/2000), Fekete Miklós bábai lelkész (1889/50),
Kis Julianna, Hegedűs Ferenc özvegye Szakáldon (1897/40), Soltész Mária, Miklós Márton özvegye Szakáldon (1902/40), Szerdahelyi Antónia, Tomacsek András neje Hejőbába (1905/80), Bodnár Julianna, Seffer Antal özvegye Szakáld (1907/60), Kalapos Julianna, Kiss Mihály özvegye Hejőbába (1913/60), ifj. Szarka István Hejőbába (1913/60), Fülöp Julianna, özv. Marada Mihályné Hejőbába (1914/60), Marada Mihály, Fülöp Julianna néhai férjéért Hejőbába (1915/60) és Hönigfeld Emilia Hejőbába (1915/200).35 Az 1923-as alapítványi jegyzék az 1916 után létrejött alapítványokat is említi: Stefanik Franciska és Somogyi Károly (60), Lázár Mária (500) és Orosz János (500).36
A kurátor, másként egyházgondnok a fontosabb egyházi tisztviselők egyike volt. A kurátort, minthogy a bíróhoz hasonlóan anyagi felelősséggel tartozott, az utóbbi évtizedek kivételével, mindig a tehetősebb bábaiak közül választották az eklézsiagyűlésen. Egyik-másik kurátor több éven át töltötte be a tisztséget, de az soha nem járt sorba, mint a bíróság.
A kurátor az egyház ingó és ingatlan vagyonának alakulásáról, a pénz és természetbeni adományokról kimutatást vezetett. Volt pénztárnaplója és számadási könyve, melyet az egyházmegyei hivatalhoz időnként be kellett küldenie. Az egyházi adók, kötelezettségek alól mentesült, de egyéb fizetségben nem részesült. Feladata jórészt gazdasági jellegű volt. A hívek lelki életének gondozásában csak másodlagos szerepet kapott. A bábai katolikus egyház soha nem rendelkezett jelentősebb vagyonnal. A kurátorra bízott eklézsia ingó javadalmai mai szemmel csekély értékűnek tűnnek.37
Az eklézsia készpénzforgalma is szegénynek volt mondható. A bevételeket a kiadások majdnem mindig felemésztették, sőt az egyháznak gyakran kellett kölcsönökért folyamodnia. A bevételeket jórészt az egyházi épületek fenntartása, felújítása, újak építése vitte el.38
Az egyháznak a XIX. században már volt harangozója. Javadalom gyanánt 1869 előtt mindenkitől 1/4 véka rozst, halott harangozásáért és keresztelésért 10–10 krajcárt kapott. Ez összesen maximum 4 köböl rizs és 6 forint jövedelmet jelentett évente. Ez roppant csekély összeg volt, pláne ha tudjuk, hogy se háza, se földje nem volt. Sokszor nem is tudták betölteni hivatalát, legtöbbször a kántort bízták meg a harangozói feladatokkal.39
Lakást 1877-ig özv. Bükk Zsigmondné biztosított a harangozónak, a templomhoz közeli zsellérházában, majd – miután arra az úrnőnek szüksége lett – egy református lakos adta oda egyik szobáját a három tagból álló családnak. Utóbb a plébános bérelt neki egy lakóházat, melynek a bérleti díját csak nagy nehézségek árán tudta előteremteni.40 Harangozóház építésére sokáig esélyt sem láttak a plébánosok. Fekete Miklós 1878-ban a következőket vetette papírra: „Hogy a hívek kötelességszerűen harangozó lakást építsenek, az itteni körülmények közt arra gondolni sem lehet, mert hiveim közt összesen 4 gazda ember van, ezek is felibe válalt földek után tengetik éltöket, a nagyobb rész zsellérekből áll, kik a nyert hajlék után annyi napszámot kötelesek dolgozni lakást adó uraiknak, hogy amellett alig marad idejök családjuknak a mindennapi kenyeret és silány ruházatot megszerezni, a hivek többi és legnagyobb része urasági cselédekből áll. Ily körülmények közt a lelkész a hívekre nem támaszkodhatik. Minthogy a harangozó évi fizetése csak öt köböl gabona, ez is bizonytalan, mint párbérből foly be, és alig 5–6 forint, mit a harangozásokból bevesz, azért a harangozó lak hiányán úgy sem segíthetek, hogy a jelenlegi harangozó helyett háztulajdonost választanék, mert ilyenek közül ily silány fizetésre nem akad vállalkozó.”41
Ideiglenesen a Bükk-Sebe Alapítványtól kapott egy lakóépületet, majd végül 1893-ban épített neki házat a gyülekezet.42
Hejőbábán a kántori teendőket mindenkor a katolikus tanító töltötte be. Egyházi tevékenysége elsődlegességet élvezett a tanítással szemben. Jellemző eset, hogy 1920-ban Rabecz Lajos kántortanító halála után a tisztségre megválasztott tiszatarjáni tanítót, Bata Joachimet, miután a templomban énekelni és orgonálni hallották, az iskolaszék azonnal el akarta bocsátani. „Az iskolaszéki tagoknak; minthogy kántornak igen gyenge, hangja alig hallható, orgonálása gyakorlatlan, magának pártot szerezni nem tudott, csupán régi ismerősét Kis Mihályt és ennek öccsét Kiss Jánost tudta maga részére megnyerni. Ezen két iskolaszéki tag szembe helyezkedve az iskolaszék 8 tagjával és az egész hitközség óhajával, a jegyzőkönyvet nem írták alá.”43 Az iskolaszék ennek elenére más tanítót választott, mire Bata tanító és Kiss Mihály a felsőbb hatóságokhoz fordult.44
A katolikus egyház Szent István királyunktól kezdve a lelkek gondozásával szorosan összefonódó társadalomszervező funkcióval és annak megfelelő közjogi, gazdasági, kulturális és politikai kiváltságokkal rendelkezett, amit legtöbbször jól használt fel. Ennek pozitív hatásai Hejőbábán is érződtek. A XX. század második felében beállt külső- és belső körülmények változása, a kommunizmus hatalomra jutása egy csapásra megváltoztatta az állam és egyház viszonyát, ami erőteljesen kihatott az egyes hívők egyházukhoz kötődő kapcsolatára, leginkább károsan befolyásolva azt. A szocialista Magyarországon kibontakozó ideológiai szembenállás, az egyes ember erkölcsi, közösségi hitéletét alapvetően változtatta meg. A rendszerváltás e téren még nem hozott alapvető javulást. Az egyházakat is érintő új kihívásokra adandó megfelelő választ a katolikus egyház és a helyi plébániák most keresik.
Az első bábai katolikus templom a XIV. században már fennállt, majd a reformáció idejében az a kálvinisták kezébe került.45 A XVIII. század első kétharmadában csak imaháza és egy fatörzsbe állított 15 fontos kis harangja volt a hívőknek.46
1773-ban építtetett templomot a településén Bükk Zsigmond, amit a források gyakran csak kápolnának neveznek. A templom szilárd anyagból, fa tornyában két haranggal készült. A templomnak egy oltára és egy tabernákuluma volt. Az épület Szűz Mária tiszteletére volt felszentelve, emlékezve a nándorfehérvári diadalra.47
Ezt a templomot az önálló plébániává alakuláskor, 1869-ben özv. Bükk Zsigmondné született Sebe Terézia 1000 Ft-os adományából kezdték el egy boltívvel megnagyobbítani, hogy a hívek nagyobb számban férjenek el benne.48 A bővítés költségeinek másik részét az egri érsekség fedezte. Az építési munkálatok 1874 nyarán fejeződtek be. A templom megnövelt tornya – amit Schmidt János miskolci építész készített – fából készült és volt sekrestyéje. A belső felszerelés a következőkből állt: ócska, elavult faoltár, gyóntatószék, alacsony, hordozható szószék, 20 régi és új pad, kisebb lóca a templom bejáratánál, koporsó a liberához, kiigazított hat változatú orgona (1871-ben vásárolták) a hozzávaló új székkel, a sekrestyében új ruhaszekrény fiókokkal (a hívek adományából készítették 1870-ben), térdelő a sekrestyében, régi ruhaszekrény fiókokkal, oltárkép (olvasó boldog asszony), falhoz szegezett fogas a sekrestyében, harang és kereplő a toronyban és egy kis lábzsámoly. A templom titulusa Győzelmes Szűz Mária volt.49
A templom közepén volt a Bükk család négy sírja. Még 1865-ben kérte özv. Bükk Zsigmondné az egyházi hatóságokat, hogy elhunyt férjét és két gyermekét, majd halála után saját magát odatemethesse. A kért engedélyt megkapva kialakították a sírhelyeket, amit márvány kőlappal fedtek le.50 A sírokban azonban gyakran összegyűlt a víz, ami miatt a templom folyamatosan nedvesedett, a falak károsodtak. 1884-ben sokadszor kerestek megoldást a problémára. Először a sírbolton kívül egy gödröt akartak ásni, s az összegyűlt vizet beleszivattyúzni, de ez drága és csupán ideiglenes megoldásnak tűnt. Mérnöki véleményeket figyelembe véve úgy határoztak, hogy a családi sírboltot betömik, a vizet kiszivattyúzzák, majd a sírhelyeket felemelik a talajvízszint fölé, alá téglasort húznak, s a koporsókat ezután helyezik vissza.51 A mérnöki terv gyakorlati megvalósításáról nem találtunk forrást.
1884-ben a barokk stílusú templomot a Bükk-Sebe Alapítvány költségén felújították. Helyreállították a templomi padokat és az oltárt, a szentélyt befestették.52
A sajószögedi lelkész a Bükk család sírjáról írt
levele 1865-ből
(E. É. Lt. AN. r. sz. 1548. 1081/1865.)
Szintén alapítványi pénzből finanszírozták az 1891-es felújítási munkálatokat. „A templom újból zsindelyeztetett, a sekrestye egész új tetőt kapott, a régi vizes fala helyett új emeltetett, mindkettőnek fala meszeltetett, a torony újra festetett, belülről a templom czement lapokkal kiköveztetett, boltíve javítatott, a falak festése újíttatott, a templom padok festettek.”53
A toronyhoz – annak rohadása miatt – 1892-ben segéd haranglábat kellett elhelyezni, majd – mivel azt imbolyogni látták – 1901-ben fel kellett újítani.54
A felsorolt építési, felújítási munkákhoz a hívek mind anyagilag, mind közmunkában szerény mértékben járultak hozzá. Szegénységük és a helyi hagyományok miatt a plébánosok nem is igen próbálkoztak érdemben a terhek viselésére kötelezni őket. 1895-ben a pap a következőket közölte az érsekkel: „A most említett 25 év lefolyása alatt a hejőbábai rk. hívek az egyházi építkezéseknél soha semmiféle igás vagy kézi napszámokat nem teljesítettek és nem is teljesíthettek, mert híveim vagy földbirtokos urakból vagy cselédekből állanak. Az előbbiek napszámban dolgozni nem mennek, az utóbbiaknak pedig az eke szarva mellett lévén helye, gazdáik által az egyházi építkezéseknél napszámba nem bocsátattnak. Az elkészítendő költségvetés összegét a hívekre kivetni szintén lehetetlen – ilyesmi Hejőbábán soha a plébánia fennállása óta soha sem történt –, páronkinti 50 fnyi kivetés is számosokra nagy teher, midőn a szoláris járó egyházi ténykedéseket soha meg nem kapom, hitelbe vagy teljesen ingyen kell végeznem.”55
1903-ban földrengés volt a faluban, ami a templomot kissé megrongálta. A szentély feletti fal megrepedt, és a hajó déli oldalán, a boltívek közepén is repedést fedeztek fel. Szeptember 3-án a főfalak is megrepedtek. Az 1891-ben készült zsindelytetőt ugyanakkor nem érte károsodás.56
Az 1904-es felújítási munkák után a Bükk család sírboltját betömték.57 1909-ben a templom és a torony újra javítást igényelt.58 1911-ben a leszakadt párkányzatot kellett helyreállítani.59 1915-ben a zsindelytető szorult javításra.60 1928-ban a templom belsejét újították fel és festették ki.61
A növekvő számú hívek egyre kevésbé fértek el a kicsiny templomban. Sokan a templomon kívül állva hallgatták a vasárnapi és ünnepnapi miséket. A gyerekek és az ifjak templomba járását azért nem is ellenőrizték szigorúan, mert a templomba nem fértek be. Ideiglenes megoldásnak a vasárnapi és az ünnepnapi kétszeri misézés tűnt jónak, amit a főegyházmegyei hatóság 1932-ben jóváhagyott.62 Végső megoldásnak egy új, nagyobb templom építése kínálkozott.
1934-ben az egyházközség megelégelte, hogy a templom-tere állandó liba- és sertéslegelő volt. Lépéseket tettek annak érdekében, hogy a 80 négyszögölnyi egyházi tulajdonban lévő terület mellé megszerezzék a 926 négyszögölnyi közterületet, ahol a körmeneteket tartották, s amit a harangozó és a mindenkori egyházgondnok és a kisbíró használt. A teret Melczer László, az alapítványi földek bérlője parkosította „millenniumi fákkal” 1900-ban.63 Az igényelt földterületet a képviselőtestület 1935-ben nagylelkűen átengedte az egyháznak, amit az 1936-ban 165 méter hosszú léckerítéssel három oldalról elkerített.64
A régi katolikus templom 1930 körül
(MNM. F. 206588. Györffy István.)
Az 1941-ben felszentelt új katolikus
templom
(Fotó: Ósvay Lajos tulajdona)
A templomszentelésen (1941. okt. 5.) résztvevő előkelőségek (Gulyás István róm. kat. esperes, Orczy László földbirtokos, Szendrey László tiszteletes, Bábai Bay Bertalan földbirtokos, dr. Villányi Andor nyugalmazott gimnáziumi igazgató, Orczy István földbirtokos és más előkelőségek
(Fotó: Ósvay Lajos tulajdona)
1941. okt. 5. A templomszentelés hallgatósága
(Fotó: Ósvay Lajos tulajdona)
Az új templom építése 1940-ben már ezen az elkerített területen indult meg.65 Az építkezés költségeihez 1939-ben neves adományozók járultak hozzá: dr. Petró Kálmán országgyűlési képviselő, alapítványi ügyész (1000 pengő), Molnár Gyula kisbirtokos harangra (1500 pengő), Villányi Andor a főoltár elkészítésére (500 pengő), Borbály Macky Emil főispán az inségmunka segélyből munkadíjak kifizetésére (4000 pengő), Gulyás István lelkész és Karádi Ödön (100–100 pengő), az alapítványbérlő Fried testvérek (5000 db tégla helyszínre szállítva) és Horthy Miklós kormányzó (5000 pengő).66 A kormányzó úr felesége egy miseruhát adományozott a bábai eklézsiának.67 Később más adományok is érkeztek, és 50 %-ban a Bükk-Sebe Alapítvány is hozzájárult a költségekhez.68 A templom terveit Vagner József egri építész készítette.69
A katolikus templom 2002-ben
1941. október első vasárnapján (5-én) számos előkelőség jelenlétében felszentelték az új katolikus templomot, melynek titulusa maradt a régi: Győzelmes Szűz Mária.70
A régi templomhoz kapcsolódó adalék, hogy az ország korabeli kormányzója, vitéz Nagybánai Horthy Miklós és későbbi neje itt ismerkedett meg egymással.71 A templom megáldására az ország államfőjét is meghívták, aki az ünnepségen sajnos nem tudott részt venni.
Harangszentelés 1977-ben
(Fotó: Hejőbábai Római Katolikus Egyház tulajdona)
A katolikus templombelső
A templomnak a XIX. században kétharangja volt. A nagyobb 77 kg-os harang 1892. május 18-án elhasadt, amit alapítványi segedelemmel ágyúércből, F hanggal újra öntöttek Budapesten, Valser Ferenc öntödéjében.72 A kisebb, 33 kg-os A hangú harang 1925. március 2-án repedt meg. Helyette egy 56 kg-osat rendeltek 6 300 000 koronáért, amihez Tirpák István Amerikában élő egykori bábai lakos 47 dollárt adományozott.73 Ezt követően az új templom kapott új harangot 1941-ben, majd 1977. április 17-én szentelték fel a ma használatos nagy harangot.74
A templom első orgonája 6 változatú volt, amit 1871-ben vásárolt az eklézsia.75 E helyett 1921-ben Miskolcon 22 000 koronáért egy másik orgonaharmóniumot vásároltak.76 1937-re már ez is elavulttá vált, elromlott, rosszul szólt. Helyette egy ideig az iskolában lévő kis harmóniumot használták. 1937-ben az emődi leszerelt orgonát vásárolták meg – a régi orgona eladásából származó összeg kipótlásával –, amit azután az új templomban is használtak.77
A templomon kívül parókiája, harangozó háza és iskolája volt az egyházközségnek. Az oktatási épületekről később, külön fejezetben szólunk.
Itt a parókiával és a harangozóházzal kapcsolatban fellelt források adataira térünk ki.
A plébániaépületnek szánt lakóházat özv. Bükk Zsigmondné vásárolta meg a templommal szemben, s ajánlotta fel a egyház számára 1869-ben. A lakóház 8–9 öl hosszú és 4,5 öl széles, délkeleti homlokzatú, szép, terjedelmes kuriális telken északkeleti hosszvonalon feküdt. Falai vályogból készültek, s elég erősek voltak ahhoz, hogy az átalakítás után a lelkészlak kiegészítő részei maradjanak. Elöl 3 öl hosszú, 2,5 öl széles, padozatlan és sút kemencével ellátott szoba, hátrébb konyha, majd egy kisebb szoba és végül egy, az utóbb említett szobába és az udvarra is nyíló szűk kamra állt. A konyhaajtótól a ház elejét és végét fa oszlopzatú folyosó ívelte körül, ahonnan hátul lehetett a padra felmenni. A padlás deszkával volt borítva. A tető náddal volt fedve. A ház előtt néhány lépésre kőből kirakott kút volt kevés vízzel. A ház belső végén kőalapra pincét raktak tégla fallal és boltozattal. A telek délnyugati végén állt egy rozzant istálló, attól nem messze egy rozzantabb kis épület. A telek végén nagy veteményes kert és benne gyümölcsfák díszelegtek. Az egész telket egy kopott sövénykerítés övezte. Az alesperes az épület megszemlélését követően véleményét 1869-ben így összegezte: „Az egész, úgy mint van, kegyeletes adománynak pompás, és eléggé nem becsülhető, az épületi állomány egy szerény falusi laknak elég jó, de parochiának kevés, s így átalakítási tervet az illetők ehhez is fognak minél előbb készíteni”. 78
1870-re az épületet és az istállót felépítették, s a tetőt is felhúzták. A falak egy részét téglából rakták. Az átalakítást úgy végezték, hogy három szoba az utcára néző 1–1 ablakkal (eredetileg 2 ablakot akartak a szobákra, de féltek – mivel a szobák magasak –, hogy azok nehezen lesznek fűthetők) készült el. A kapu melletti szobának 3 ablaka és 2 ajtaja, a másik szélső szobának 3 ablaka és egy ajtaja lett. A régi épület nádteteje helyett az újat zsindellyel fedték. Az átalakítás miatt az udvari kutat át kellett helyezni.79 A lelkészlakba 3 darab kályhát szereltek be.80
1872 első fele komoly esőzéseket hozott, ami rávilágított egy nem kellően kezelt problémára. A vályog alapú lelkészlak az emelkedő talajvízszint miatt átnedvesedett, megrogyott – más falubeli épületekhez hasonlóan –, s a stukatúr terhelését nem bírta. Így kénytelenek voltak a parókiát tégla alap alárakásával utólag megszilárdítani 113 forint 80 dénár költséggel.81 1877-ben a vályog alap ismét javítást igényelt az épületen. Egy 8 öl és 2 láb hosszú fal a vályog alap miatt félő volt, hogy kidől, ezért 1,5 láb magasságban 700 téglával azt meg kellett erősíteni. Ugyanezt tették a kéménnyel, árnyékszékkel és egy másik fallal 300 darab tégla felhasználásával 99 Ft költséggel.82
Az 1877-es egyházi leltárkönyv a munkák befejeztével a plébánia épületről a következőket jegyezte le: „Sebe Terézia úrnő által 1869. évben adományozott, s kertjével együtt kb. 1600 négyszögölet tevő beltelken fekszik, s mely b. e. kisasszonyi Bartakovics Béla egri érsek bőkezűsége folytán 1870. évben építtetett – jó karban van –, áll 3 szobából, cselédlakból, konyha, kamra, zárt folyosó és pinczéből, van hozzá külön zsindelytetőzet alatt istálló, kocsiszín és elkülönítve 2 sertésól, van ezenkívül egy külön fából ócska nád-tetőzet alatt. Van az udvaron egy gémes kő-kút tűrhető állapotban ugyan, de alkalmatlan helyen, közvetlenül a plébánia-épület bejáratánál. Van az ablaka előtt egy kis virágos kert, s egy nagyobb (gyümölcsös és konyhakert) a papi út mentén. A kertben – mely nemesített fiatal gyümölcsfákkal van ellátva – van egy zsindelytetővel ellátott 1874-ben készült alkalmas méhes. A kert legnagyobb részben árokkal és élő sövénnyel (akácz, orgona és tamariska) van körülvéve, s az udvartól elkülönítve, azonban valamint az udvaron, úgy a kerti részben régi rozzant és dűledező fonott sövény által köríttetik”. 83
1878-ban a sövénykerítés kidőlt, s így az állatok szabadon jártak be a pap kertjébe. A plébános léckerítést, a nyílászárók zárainak megjavítását és a kút áthelyezését kérte a felsőbb egyházi hatóságoktól.84 Erre, és az újabb felújítási munkákra 1880-ban került sor.85 1885-ben a lelkészlak gazdasági épületeit hozták rendbe.86 1891-ben ismét a plébánia épület volt soron.87 1895-ben új kerítést kapott a plébániai telek.88 1903-ban a földrengés miatt a plébánia egyik kéménye összeomlott, amit újra kellett építeni.89
Az 1927-es egyházi javadalmi leltár a XX. század első harmadában beállt változásokat így összegezte a plébániával kapcsolatban: „A plébánia épület eszerint palával van fedve és 3 kéménnyel ellátva – jó karban van –, áll 3 szobából, melyekben 1890-ben bold. Samassa érsek úr 1–1 friedlandi kályhát vett csövekkel és kőszéntartó edénynyel, 1 cseléd szoba, 1 konyha takaréktűzhellyel és 1 éléskamra, zárt folyosó, 1 nyitott folyosó és 1 pinczéből. Ezen pincze 1902. évben jó karba helyeztetett és veres csereppel befödetett, van még külön épületben 1 magtár, 1 zárt kocsiszín téglából és 2 istálló vályogból 3 db jászollyal, ezen egy tetőzet alatt lévő épület 1903-ban fazsindellyel jó karba helyeztetett, és az istállók új ajtókkal láttattak el; ezen fazsindely tetőzet 24 év leforgása alatt annyira megrongálódott, hogy mindenütt beázik, romlanak a szarufák-gerendák, padlás és a falak. A háború, a forradalom és a nyomasztó drágaság miatt nagyobb cselédekből és napszámosokból álló hívek képtelenek ezen teher elviselésére… Van az udvaron egy kerekes kőkút és 3 szakaszból álló sertés és tyúkól. A plébánia épület végén 1 árnyékszék és 1 padrajáró. Az egész beltelek 1774 négyszögöl terjedelmű és részint deszka és léc és sövény kerítéssel van szegélyezve, az udvaron szép fenyűfák, akácfák és orgona ültetmények teszik kellemessé a papnak a különben nem sok szórakozást nyújtó hejőbábai tartózkodást.”90
A katolikus parókia tervrajza és nézete 1880-ból
(E. É. Lt. AN. r. sz. 1083. 130/1880.)
A plébáni épületről az ezt követő időkből nem leltünk fel írott forrást.
A harangozónak 1892–1893-ban építettek saját lakóházat. Az épületet vályogból és nádtetővel készítették el Serfőző István harangozónak.91 (A harangozók közül még Szerdahelyi János (1898) és Friedrich Antal (1902) nevét ismerjük.)92
A harangozóház utóbb fazsindely tetőt kapott, ami 1914-re elhasználódott. Az eső elől az épületet a lelkész kátrányos papírlapokkal fedette be, addig amíg az palatetőt nem kapott.93
1927-es leltár a parókiáról
(E. É. Lt. AN. r. sz. 1087. 5763/1931.)
A lakóház melléképületeinek (kamra, ól) szalmatetejét 1927-ben vörös cseréptetőre cserélték.94 Az ezt követő évekből a harangozóházról nem leltünk fel írásos adatot.
Nem taroznak a szorosan vett egyházi épületekhez, de mégis itt térünk ki a katolikus kőkeresztekre. Ezeknek kiemelkedő szerepük van a község kultusztörténeti emlékeinek sorában. Magyarországon az ún. engesztelő keresztek állításának hagyománya a XV–XVI. századra nyúlik vissza.
A temető régi kőkeresztjét 1868 májusában állította fel özv. Lőchey Györgyné, a másikat 1938-ban Marada József és neje.95
A templom előtti kőkeresztet 1930-ban Farkas István és neje, Laczai Erzsébet állította fel.96
A település negyedik kőkeresztjét 1935-ben a falu határában, a Fehérnád nevű terület szélén, a Bükk-Sebe Alapítvány földjén a Villányi család helyezte el.97 A Nemesbikk felé vezető úton lévő kőkereszt 1910-ben készült az USA-ba szakadt bábaiak adományából. Adományozók: Juhász János, Marada János, Marada Ferencz, Horváth Balázs, Kocsis Pál, Kiss Lajos, Kiss István, Gyurcsik Mihály, Csontos Pál, Molnár József, Bodnár István, Bodnár Albert, Farkas Ferencz és Fülöp Ferencz.98
A Villányi család által állított
kőkereszt a Hejőpapiba vezető út
mentén
A község földbirtokosa özv. Bükk Zsigmondné született Sebe Terézia 1877-ben Miskolcon megvette a főkáptalan emeletes házát és leánynevelő zárdaiskola céljaira adományozta. Miután gyermekei korán meghaltak, 1881. november 10-én kelt végrendeletében egész vagyonát a Borsod megyei katolikus árva gyermekek neveltetésére hagyományozta, ezzel létrehozva a Bükk-Sebe Alapítványt, amelynek kezelésével az egri főkáptalant bízta meg.99
Özv. Bükk Zsigmondné halála után (1892) az összes bábai javadalma is az alapítvány tulajdonába került.100 Az alapítvány gazdálkodását kinevezett gondnokok irányították. (Begovcserich Róbert, Melczer László stb.)101 A bábai földeket utóbb haszonbérletbe a Fried testvéreknek adták oda.102 Az alapítvány két községben 1897-ben 1174 kat. holdnyi földterülettel rendelkezett.103
A II. világháború után az alapítvány 12 bábai beltelkét és 8 lakóépületét államosították, a szántó, kert, rét, legelőföldjeit a megalakuló termelőszövetkezeti csoportoknak adták. Az alapítvány nagyobb szántóföldjei a Nagytemető- és a Fehérnád-dűlőben voltak.104
1. Borovszky, 1909. 19. ill. Győrffy, 1963. 753.
2. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Bába 15. fol.
3. Sós, 1985. 105.
4. Uo.
5. E. É. Lt. r. sz. 3412. 175–177. fol.
6. Uo.
7. Kovács, 1998. 146–154.
8. Sós. 1985. 105.
9. E. É. Lt. AN. r. sz. 1548. 565/1810.
10. Uo.
11. Uo. 589/1813. ill. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 379–380/1813.
12. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 4137/1818.
13. Sós. 1985. 105. ill. Csíkvári, 1869. 64.
14. E. É. Lt. AN. r. sz. 1083. 1399/1869.
15. Uo. 1651/1869.
16. Sós. 1985. 105.
17. Uo. 116.
18. E. É. Lt. AN. r. sz. 1083. 1651/1869.
19. Uo. 2394/1875.
20. Uo. r. sz. 1087. 5763/1931. ill. Sós. 1985. 105.
21. E. É. Lt. AN. r. sz. 1087. 5763/1931.
22. Uo. r. sz. 1085. 1855/1904.
23. Uo. 1090/1906.
24. Sós. 1985. 105.
25. Egyházi schematizmusokból. ill. HBH. közlése.
26. Kenyeres, 1967. 850.
27. Csíkvári, 1939.-158.-
28. E. É. Lt. AN. r. sz. 1085. 2447/1912.
29. Uo. r. sz. 1087. 3672/1934.
30. Uo.
31. Uo. r. sz. 1086. 36/1892.
32. Uo. 4219/1902.
33. Tóth, 1934. SRKA. At. 715.
34. E. É. Lt. AN. r. sz. 1083. 1728/1888.
35. Uo. r. sz. 1086. 1916-os alapítványi jegyzék.
36. Uo. 1923-os alapítványi jegyzék.
37. Uo. vagyonleltárak: r. sz. 1083. 2313/1877., r. sz. 1084. 491/1894. ill. r. sz. 1087.
5763/1927.
38. Uo. r. sz. 1084. 3773/1901. ill. 1277/1902.
39. Uo. r. sz. 1083. 1766/1869.
40. Uo. 2815/1875.
41. Uo.
42. Uo. r. sz. 1084. 2214/1893. ill. 3359/1892.
43. Uo. r. sz. 1086. 4578/1921.
44. Uo. A kántortanítókról az Oktatás, művelődés, helyi szervezetek című fejezetben lesz részletesen
szó.
45. Sós. 1985. 105.
46. E. É. Lt. r. sz. 3412. 175–177. fol. can. vis. 1746.
47. Uo. r. sz. 3560. can. vis. 1829.
48. Sós. 1985. 105. ill. özv. Bükk Zsigmondné már 1859-ben közölte az egyházi hatóságokkal,
hogy a nagyatyja által épített templomot fel fogja újítani. 222 Ft-ot 1859-ben az egri érsekség
is adott a templom felújítására. Uo. r. sz. 1548. 256/1859. ill. 722/1860.
49. E. É. Lt. AN. r. sz. 1083. 2313/1877. ill. 846/1874.
50. Uo. r. sz. 1548. 1081/1865.
51. Uo. r. sz. 1083. 2963/1884.
52. Uo. 3752/1884.
53. Uo. 3075/1891.
54. Uo. 56/1892. ill. r. sz. 1084. 3332/1901.
55. Uo. 1868/1895.
56. Uo. 4881. és 5117/1903.
57. Uo. r. sz. 1085. 1249/1904.
58. Uo. r. sz. 1086. 3527/1909.
59. Uo. 2747/1911.
60. Uo. 4459/1915.
61. Uo. 4514/1928.
62. Uo. r. sz. 1087. 832/1932.
63. Uo. 3667/1934.
64. Uo. 809/1936. ill. 1935/1936.
65. Uo. 968/1939.
66. Uo.
67. Csíkvári, 1939. -173.-
68. E. É. Lt. AN. r. sz. 1087. 5106/1939.
69. Sós. 1985. 105.
70. Uo.
71. Csíkvári, 1939. -173.-
72. E. É. Lt. AN. r. sz. 1084. 2621. és. 4116/1892.
73. Uo. r. sz. 1086. 2050/1926.
74. HBH. közlése.
75. E. É. Lt. AN. r. sz. 1083. 2318/1877.
76. Uo. r. sz. 1086. 1397/1921.
77. Uo. r. sz. 1087. 4429/1937.
78. Uo. r. sz. 1083. 1651/1869.
79. Uo. 952/1870.
80. Uo. 843/1871.
81. Uo. 1114. és 1978/1872.
82. Uo. 1582/1877.
83. Uo. 2313/1877.
84. Uo. 985/1878.
85. Uo. 130/1880.
86. Uo. 494/1885.
87. Uo. 1742. és 3075/1891.
88. Uo. r. sz. 1084. 1868/1895.
89. Uo. 4008/1903.
90. Uo. r. sz. 1087. 5763/1927.
91. Uo. r. sz. 1084. 3359/1892. ill. 2214/1893.
92. Uo. 1124/1898. ill. 1720/1902.
93. Uo. r. sz. 1086. 971/1914. ill. 5400/1914.
94. Uo. 3899/1927.
95. Uo. r. sz. 1086. 1048/1872. ill. Helyi terepbejárás alapján.
96. Uo. 2151/1930.
97. Uo. r. sz. 1087. 4454/1935.
98. Helyi terepbejárás alapján.
99. Sós. 1985. 105.
100. E. É. Lt. AN. r. sz. 1087. 5763/1927.
101. Uo. r. sz. 1084. 5592/1892.
102. Bodgál, 1963. HOM. NA. 1222.
103. Gazdacímtár, 1897. 278–279.
104. B.-A.-Z. M. Lt. VI. 101. b. Hejőbába 1950.