XVIII. Időrendi táblázat

1234 Baba-ról származó személy a Váradi Regestrumban.

1266 A település nevének első hiteles említése. Bába a borsodi várbirtokok közt. A Baba-i család első említése.

1332 A falu Szent Péter tiszteletére felszentelt templomának említése.

1416. jan. 8. Bába első felosztása ún. Alsó- és Felső részre.

XIII–XIV. század A település birtokosa a Baba-i család.

XV. század A település részbirtokosa a Baba-i családon kívül a Czudar, a Csányi, a Sydo, a Barkonyi, a Karatou, a Balogh, a Monthay, a Chytheri, a Gecsei, a Zsoldos és a Ládházi család.

1544. augusztus A török felégette a falut.

1550-es évek eleje A falu újra népesült.

1564 Alsóbába a töröknek hódolt falu. A falu első név szerint ismert bírája, Tiszta Bálint.

1582 vagy 1583 A török újra felégette a települést.

1596 A mezőkeresztesi csata, a török pusztítása, Alsóbába évtizedekig néptelenné vált.

XVI.század Hosszabb-rövidebb ideig a falu birtokos famíliái: Monthay,Mátyus, Hatvani, Szőllőssi, Plinyi, Polyák, Csorba, Bárius, Fáncsy, Girincsi, Chernel, Kövér és Rinót.

XVI.század II. fele A reformáció térhódítása a községben.

1614 A Bükk család első említése a falu birtokosai közt.

1641 A Bay család első említése a falu birtokosai közt.

1655 Az első adat a bábai református elemi iskoláról.

1683–1685 Bába elnéptelenedése.

1687–1692 A Rákóczi család bábai részbirtokainak említése.

1693 A hagyomány szerint I. Lipót 15 köblös földet ad a bábai reformátusoknak.

1698 Mind Alsó-, mind Felsőbába ismét lakott.

XVII. század Hosszabb-rövidebb ideig a falu birtokos famíliái: Bárius,Kövér, Kürkmezei, Csanádi, Hatvani, Malaky, Kis, Szabó, Vathay, Bükk és Bay család.

1708–1711 Felsőbábáról a jobbágyok részben Alsóbábára, részben más településre költöznek.

1710–1720-as évek Új betelepülők érkeztek a faluba.

1712–1713 Dőry Zsófia református templomot építtet a faluban.

1736 Első adat a református iskola XVIII. századi működésére.

1737 körül Az önálló református eklézsia magalakulása.

1746 A község bábájának első említése.

1771 Urbárium elkészítése.

1773 Bükk Zsigmond katolikus templomot (kápolnát) építtetett.

1790–1800 Új református templom építése.

A XVIII. század eleje A település első birtokosai: a Bay, a Bükk, a Szentpéteri, a Platthy, a Dőry, a Vay család és Borsy Mihály.

XVIII. század vége Községháza, jegyzői lakás építése a faluban.

1806 körül A katolikus elemi iskola felállítása.

1811–1834 A református templom mellé tornyot építenek.

1818 Új jegyzői lakás építése.

1831 Kolerajárvány pusztítása.

1852. ápr. 22. Nagy tűzvész, ami a falu 60 lakóházát és a református templomot pusztította el.

1852–1856 A tűzvész által elpusztult templom újbóli felépítése.

1869 Önálló katolikus plébánia felállítása.

1871 Bába kisközség.

1870–1874 Az új katolikus templom megépítése a régi átalakításával.

1880-as évek Kavicsbánya működött a faluban.

1881. nov. 10. Özv. Bükk Zsigmondné Sebe Terézia végrendeletével létrehozza a Bükk-Sebe Katolikus Alapítványt.

1882–1888 között Postahivatal megnyitása Bábán.

1884 Bába a Miskolciból átkerül a Mezőcsáti járásba.

1892 Özv. Bükk Zsigmondné halála.

1900 Új községháza építése.

1902 Közös körjegyzőség Nemesbikkel.

1903 Földrengés kisebb károkat okozott a faluban.

1906 Megépül a Mezőcsát–Nyélkádháza vasútvonal.

1910 A templom előtti mocsaras terület lecsapolása.

1919 Direktórium alakul a faluban.

1928 Postamester lakásának megépítése.

1929 A Hősi emlékmű felavatása.

1930 Házhelyrendezés a faluban.

1933 Nagy vihar, orkánszerű szél a faluban.

1936 Nagy jégverés a határban.

1937 előtt Telefon a községben.

1940. április 28. A Horthy-harang felszentelése.

1941. okt. 5. A mai katolikus templom felszentelése.

1944. máj. A község zsidó lakosainak elhurcolása.

1944. nov. 5–6. Orosz légitámadás a vasútállomásnál.

1944. nov. 10. A II. világháború harcai a községben befejeződtek.

1945. április Földosztás Hejőbábán.

1948 A volt Bay kastélyt iskolává alakítják át. A felekezeti iskolák államosítása. Az első tsz csoport a faluban.

1948–1952 Államosítások a községben.

1949 Villamosítás Hejőbábán.

1950 A Pszichiátriai Otthon „terápiás gazdaságként” megkezdte működését. A Haladó tsu megalakulása.

1950-es évek II. fele A községi könyvtár létrejötte.

1957 Az Új Élet Mg. Tsz. megalakulása

1958 Új iskola építése.

1962–1996 A hejőbábai és a nemesbikki általános iskola körzetesítése.

1963 A futballpálya felújítása.

1967 Hejőbábán önálló orvosi körzet alakult. Az orvosi rendelő megépítése.

1968 4 tanterem és 1 pedagógus szolgálati lakás átadása.

1969 Óvoda kialakítása a volt Bay-féle kastélyban.

1970 A tanácsháza (a mai községháza) megépítése.

1970. jún. 1. Közös községi tanács létrehozása Hejőpapival és Nemesbikkel. 1972 Iskolabővítés két emeleti tanteremmel.

1972 A mai Virág és Dózsa György út aszfaltozása.

1975 A református templom barokk sisakját alacsony gúlasisakkal cserélik fel. A tsz egyesülése a hejőpapi Petőfi Mg. Tsz-szel.

1977. ápr. 17. A katolikus harang felszentelése.

1978 Önálló fogorvosi körzet kialakítása.

1980 A mai postahivatal megépítése.

1981 Gyógyszertár létesül a községben.

1981 A Mezőcsáti járás neve Leninvárosira változott.

1982 A ravatalozó megépítése.

1982 A régi malomban kialakítják a Művelődési Otthont.

1983 Rendőr szolgálati lakás épült az Iskola utcában.

1985 A tanácsháza udvarán körzeti megbízott iroda épült.

1986 A volt napköziből 300 adagos községi konyha kialakítása.

1988 Négy új tanterem és a tornaterem átadása.

1989 Vezetékes ivóvízhálózat kiépülése.

1990 Első szabad önkormányzati választás.

1991–1998 A község útjainak aszfaltozása.

1993 Az I. és II. világháborús halottak emlékművének felavatása.

1993 Telefonhálózat kiépítése.

1994. április Az általános iskola Zrínyi Ilona nevét vette fel.

1995 Vezetékes földgázhálózat kiépítése.

1996 Gyepszél út villamosítása, s az ivóvízhálózat ottani kiépítése.

1998 Községi kábeltelevíziós hálózat kiépítése.

2001. A Hősi emlékmű renoválása. A futballpálya felújítása.

2002 Megjelent a község helytörténeti monográfiája.

XIX. FORRÁSJEGYZÉK

XX. Irodalomjegyzék

Adamovics Anna 1967 A megalapozottság biztonságot nyújt. Jól zárta az évet a hejőbábai Új Élet Tsz. ÉM. 1967. 23. évf. 22. sz. 3. p.

Adatok B.-A.-Z. megye községeiről 1968 Miskolc

Általános mezőgazdasági összeírás 4–7. köt. 1972 Bp.

A népmozgalom főbb adatai községenként 1901–1968. 1969 Bp.

Arató ünnep Heő-Bábán 1901 Borsod megyei lapok. aug. 23.

Az 1930. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények 83. köt. 1932 Bp.

Az 1941. évi népszámlálás. 2. Demográfiai adatok községek szerint. Történeti Statisztikai Kötetek 1976 Bp.

Az 1941. évi népszámlálás. 5. Lakóházak és lakásadatok községek szerint. Történeti Statisztikai Kötetek 1982 Bp.

Az 1941. évi népszámlálás. 3/a. Anyanyelv, nemzetiség, nyelvismeret. Történeti Statisztikai Kötetek 1983 Bp.

Az 1970. évi népszámlálás. B.-A.-Z. megye és Miskolc. 1972 Bp.

Az 1980. évi népszámlálás. B.-A.-Z. megye adatai. 1981 Bp.

Az 1990. évi népszámlálás B.-A.-Z. megye adatai. 1991 Bp.

Anonymus 1977 Gesta Hungarorum. Pais Dezső fordításában. Bp.

Balassa M. Iván 1984 A parasztház története a Felföldön. Miskolc

Balassa Iván–Ortutay Gyula 1979 Magyar néprajz. Bp.

Bánkúti Imre 1976 Rákóczi hadserege 1703–1711. Bp. 1989 A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai 1703–1704. Miskolc 1990 A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai 1705. Miskolc

Bán Péter 1997 (szerk.) Árpád-kori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban. Eger

Baross Károly–Németh József 1893 Magyarország földbirtokosai. Bp.

Barsi János 1991 (szerk.) Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye (1773–1808). Bp.–Miskolc 2001 Borsod vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1577–1578. Miskolc

Bedő Albert 1896 A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. Bp.

Benedek Marcell 1963–1965 (főszerk.) Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. köt. Bp.

Beránné Nemes Éva–Román János 1975–1979 (szerk.) Források a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez I–IV. köt. Miskolc

Bessenyei József 1997 (szerk.) A magyarországi boszorkányság forrásai. Bp.

Bíró Sándor–Szilágyi István 1949 (szerk.) A magyar református egyház története. Bp.

Blazovich László–Géczi Lajos 1996 (szerk.) Anjou-kori oklevéltár XI. köt. Bp.–Szeged

Bodgál Ferenc 1963 Uradalmi kovács. MNM. EA. 1222. 1961 Cigányösszeírás 1757–58. MNM. EA. 6806. 1961 Cigányösszeírás 1758–59. MNM. EA. 6817. 1961 Cigányösszeírás 1837. MNM. EA. 6818. 1964 Kovácsmesterség, uradalmi kovács. MNM. EA. 7368. 1966 Vegyes néprajzi gyűjtés. HOM. NA. 11431. 1970 Borsod megye néprajzi irodalma. Miskolc

Bodor Antal–Gazda István 1984 Magyarország honismereti irodalma 1527–1944. Bp.

Bogdán István 1991 Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp. 1996 Magyarországi hossz- és földmértékek 1601–1847. Bp.

Borhidi Attila–Sánta Antal 1999 (szerk.) Vörös könyv. Magyarország növénytársulásairól. Bp.

Borovszky Samu 1909 Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelenkorig. Bp.

Barcsa Sándor 1955 A jövőre épült a hejőbábai számadás. In.: ÉM. 1955. dec. 11. 5. p.

Borsa Iván 1961–1987 (szerk.) Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke 1272–1301 Bp.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye fontosabb statisztikai adatai. 1957 Miskolc

Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyvei. 1966–2000 Miskolc

Borus József 1965 Felszabadító hadműveletek Borsod-Abaúj-Zemplénben. In: Deák Gábor (szerk.): Történelmi évkönyv I. köt. 185–196. p. Miskolc

Csánki Dezső 1890 Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I. köt. Bp.

Csapó István 1953 Nem lép ki senki csoportunkból. In.: ÉM. 1953. szept. 23. 3. p. 1956 A mi termelőszövetkezetünkben mindenki vidám. In.: ÉM. 1956. aug. 29. 2. p.1957 Zárszámadás a hejőbábai Új Élet Tsz-ben. In.: ÉM. 1957. nov. 30. 1. p.

Csíkvári Antal 1939 (szerk.) Vármegyei szociográfiák V. Borsod vármegye. Bp.

Csorba Csaba 1990 (szerk.) Borsod vármegye katonai leírása (1780-as évek). Miskolc 1994 Az Árpád-kori vármegyéktől Borsod-Abaúj-Zemplénig. In.: B.-A.-Z. megyekönyv (szerk.: Viga Gyula) 81–132. p. Miskolc.

Danyi Dezső–Dávid Zoltán 1960 Az első magyarországi népszámlálás (1784–87). Bp.

Dávid Zoltán 2001 Az 1598. évi házösszeírás. Bp.

Deák Gábor 1965 A század eleji kivándorlás gazdasági, társadalmi, politikai okainak vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megye adatai tükrében. In: Deák (szerk.): Történelmi közlemények I. 153–165. p. Miskolc

Deák Gábor–Gyimesi Sándor 1965 Olvasókönyv Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város történetéhez. Miskolc

Dienes Dénes 2000 (szerk.) Református iskolák Felső-Magyarországon 1596–1672. Sárospatak 2001 a (szerk.) Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek 16–17. század. Bp. 2001 b (szerk.) Református egyházlátogatás 1753–1759, 1764. Sárospatak

Dobrossy István 1994 (szerk.) Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez I. füzet. Miskolc 1996–2000 (szerk.) Miskolc története I–III. köt. Miskolc 2001 (szerk.) Emberelődök nyomában – Az őskor emlékei Északelet-Magyarországon. Miskolc

Dohány mintatelep létesül Hejőbábán. 1946 M. H. febr. 19. 3. p.

Engel Pál–Kristó Gyula–Kubinyi András 1998 Magyarország története 1301–1526. Bp.

Eperjessy Kálmán 1966 A magyar falu története. Bp.

Észak-Magyarország 1949–2002 A napilap Hejőbábára vonatkozó cikkei. Miskolc

Esze Tamás 1955 Kuruc vitézek folyamodványai 1703–1710. Bp.

Faragó Lajos 1959 Lakodalmi szokások, névnapi köszöntők, népdalok, népballadák, népmesei dalok. HOM. NA. 609. Miskolc 1966 Egy anya balladája. Borsod megye népi hagyományai. 414–415. p.

Faragó Tamás 1997 Borsod megye és Miskolc vándormozgalmai az 1780-as években. Levéltári évkönyv VIII. 184–217. p. Miskolc

Farbaky Péter 1981 Településszerkezeti vizsgálatok a Mezőségben: Ároktő és Mezőcsát. In.: HOM közl. 19. 38–49. p. Miskolc

Farkas László 1962 Hejőbábai fiatalok. In.: ÉM. 1962. jún. 8. 1. p. 1962 Alakítsunk minél több ifjúsági brigádot a tsz-ben. Hejőbábai KISZ-brigád. Ifjú kommunista. 1962. 6. sz. 17–18. p.

Fata Edina 2001 (szerk.) Fejezetek Csincse máltjából. Csincse

Fehér György 1829–1844 Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tom I–XI. Bundae

Fényes Elek 1837 Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja geographiai tekintetben. Bp. 1849 Magyarország leírása. Bp. 1851 Magyarország geographiai szótára. Pest.

Fodor Lajos 1932 Adatok a református gyülekezet vallásosságához. SRKA. At. 2542.

Fónagy Zoltán 2001 Modernizáció és polgárosodás 1849–1914. Debrecen

Frater J. Zsuzsa 1980 Az 1855. évi kolerajárvány Magyarországon. Bp.

Frisnyák Sándor 1978 (szerk.) Magyarország földrajza. Bp. 1982 Adalékok a Borsodi ártér történeti földrajzához. Tiszatarján 18–19. századi képe. In.: Borsodi földrajzi évkönyv 7. köt. 35–58. p. 1994 A tájak és az emberi tevékenységi formák. In.: B.-A.-Z. megyekönyv (szerk.: Viga Gyula) 9–44. p. Miskolc 1995 Tájak és tevékenységi formák (Földrajzi tanulmányok) Észak- és Kelet-Magyarországi Fölrdrajzi Évkönyv (szerk.: Dr. Boros László). Miskolc–Nyiregyháza 1997 Magyarország történeti földrajza. Bp.

Fügedi Márta 1997 Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. Miskolc

Gábori Miklós 1964 A késői paleolitikum Magyarországon. Régészeti Tanulmányok III. Bp.

Genthon István 1961 Magyarország művészeti emlékei. Bp.

Gergely András 1998 (szerk.) 19. századi magyar történelem 1790–1918. Bp.

Gunst Péter 1996 Magyarország gazdaságtörténete (1914–1989). Bp.

Gyalay Mihály 1989 Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. Bp.

Gyáni Gábor–Kövér György 1998 Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp.

Györffy György 1963 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. köt. Bp.

Halmay Béla 1929 (szerk.) Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek. (Magyar városok monográfiája.) Bp.

Hellebrandt Magdolna 2000 Ónod és Muhi őskora. In.: Ónod monográfiája (szerk.: Veres László – Viga Gyula) 29–64. p. Ónod

Hermann Róbert 1996 (szerk.) Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc története. Bp.

Honvári János 1997 (szerk.) Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Bp.

Horthy Miklós 1990 Emlékirataim. A sorozatot gondozza és ezt a kötetet szerkesztette Antal László. Bp.

Hortobágyi Tibor–Simon Tibor 1981 Növényföldrajz, társulástan, ökológia. Bp.

Högye István–Seresné Szegőfi Anna–Tóth Péter 1983 B.-A.-Z. m. történeti helységnévtára 1870–1983. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek 16–18. Miskolc

Jeney Andrásné–Tóth Árpád 1997 (szerk.) A történelmi Magyarország városainak és községeinek névváltozatai az Országos Törzskönyvbizottság iratanyaga alapján (1893–1913). Bp.

Káldy-Nagy Gyula 1970 Harács-szedők és ráják. Bp.

Kállay István 1985 Úriszéki bíráskodás a XVIII–XIX. században. Bp.

Kázmér Miklós 1993 Régi magyar családnevek szótára XIV–XVII. század. Bp.

Kandra Kabos 1989 (szerk.) Váradi Regestrum. Bp.

Kazai Éva 1965 Lakodalmi adatok. HOM. NA. 1590.

Kecskés József É.n. Adalékok, díjlevelek. SRKA. At. 1590.

Kempelen Béla 1911–1932 Magyar nemes családok I–XI. köt. Bp.

Kertesi Gábor–Kézdi Gábor 1998 A cigány népesség Magyarországon. Bp.

Kiss N. István 1960 16. századi dézsmajegyzékek (Borsod megye). Bp.

Kiss Lajos 1980 Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp.

Kiss László 1931 Adalékok a református gyülekezet vallásosságához. SRKA. At. 2608.

Kluger Lászlóné–Hubay Ágnes 1968 Tanácsköztársaság eseményei Borsodban. Miskolc 1969 25 éve szabadult fel megyénk. Miskolc

Kluger Lászlóné 1966 Borsod megye fejlődése (1945–1964) a megye lapok tükrében. Cikkbibliográfia. Miskolc. 1969 Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Miskolc

Koós S. Judit 1992 Miskolc és környéke korai és középső bronzkora. In: Rémiás Tibor (szerk.): Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből. 5–31. p. Miskolc

Korek József–Patay Pál 1958. A bükki kultúra elterjedése Magyarországon. Bp.

Kósa László–Szemerkényi Ágnes 1989 Apáról-fiúra. Bp.

Kovács Béla 1987 Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger 1996 Bélapátfalva története. Bélapátfalva 1998 Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásainak jegyzőkönyvei. Borsod vármegye 1768–1769. Eger

Kovacsics József 1957 (szerk.) A történeti statisztika forrásai. Bp.

Kováts J. István 1942 (főszerk.) Magyar református templomok. Bp.

Kövér Árpád 1986 Magyarország megyéi. Borsod-Abaúj-Zemplén. Bp.

Kövér György 1982 Iparosodás agrárországban. Bp.

Kresz Mária 1967 Népi építészeti gyűjtés. MNM. EA. 8480.

Kristó Gyula 1990–1998 (főszerk.) Anjou-kori oklevéltár I–V, VII–VIII. és XI. köt. Bp.–Szeged

Kunt Ernő–Szabadfalvi József–Viga Gyula 1984 Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc

Lehoczky Alfréd 1969 (szerk.) A magyar Tanácsköztársaság Borsodban és Miskolcon. Miskolc 2000 Hétszáz év a Bükk és a Tisza táján. Miskolc

Lénárt Sándor 2000 „Őszi ködben múló remények” Mezőkeresztes 1596.

Lipszky Joannes 1808 Repertorium Locorum objectorumane in XII. mappae regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae et continiorum militarium magai item principatus Transylvanie. Buda

Lovas Lajos 1974 Zárszámadás Hejőbábán. ÉM. 1974. 23. sz. 1–2. p.

Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája I–II. köt. 1897 Bp.

Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Törvényhatóságok és községek, városok szerint. 1936 Bp.

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára. 1931 Bp.

Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850., 1857. és 1870. években. 1984 Bp.

Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. 1965 Buda

Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. 1896 Bp.

Magyar városok és községek. 1958 Bp.

Maksay Ferenc 1971 A középkori falu településrendje. Bp. 1990 Magyarország birtokviszonyai a 16. sz. közepén. Bp.

Mályusz Elemér 1951 (szerk.) Zsigmond-kori oklevéltár I. köt. Bp.

Mályusz Elemér–Borsa Iván 1993–1997 Zsigmond-kori oklevéltár II–V. köt. Bp.

Marosi Sándor – Szilárd Jenő 1969 (szerk.) A tiszai Alföld. 185–218. p. Bp.

Mészáros István 1968 A magyar nevelés története 1790–1849. Bp.

Mezőgazdasági összeírás 1981. Magyarország állatállománya. 1981 Bp.

Mezőgazdasági összeírás 1981.

Magyarország földterülete. 1982 Bp.

Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870–1970. III. Községsoros adatok. Földterület. Bp.

Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870–1970. III. Községsoros adatok. Állattenyésztés 1–5. köt. 1972 Bp.

Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870–1970. III. Községsoros adatok. Növénytermesztés. 1972 Bp.

Nagy Géza 2000 Nemesbikk krónikája. Nemesbikk

Nagy Iván 1857–1865 Magyarország családi czimerekkel és nemzedéki táblákkal I–XIII. köt. Bp.

Nagy Lajos 1828 Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum. Buda

Nováki Lajos–Sándorfi György 1992 A történeti Borsod megye várai (az őskortól a kuruc korig). Bp.–Miskolc

Orczy Gyula 1890 Régi följegyzések (időjárási viszonyok). HOM. NA. 2073.

Pestovics János 2000 A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860–1948. Miskolc

Pesty Frigyes 1888 Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. Bp. 1988 Borsod vármegye leírása 1864-ben. (Közreadja: Tóth Péter.) Miskolc

Piti Ferenc 1999 (szerk.) Anjou-kori oklevéltár XXIII. köt. Bp.–Szeged

Polák Péter 2001 A vidék növény- és állatvilága. In.: Fata Edina (szerk.): Fejezetek Csincse múltjából. 16–21. p. Csincse

Porkoláb Tibor 1997 Irodalmi emlékhelyek Abaújban, Borsodban, Gömörben és Zemplénben. Miskolc

Pölöskei Ferenc–Gergely Jenő–Izsák Lajos é. n. Magyarország története 1918–1990. Bp.

Priska Tibor 1960 Jeles. In.: ÉM. 1960. jan. 5. 4. p.

Raczky Pál–Kovács Tibor–Anders Alexandra 1997 (szerk.) Utak a múltba. Az M3-as autópálya régészeti leletmentései. Bp.

Rémiás Tibor 1992 (szerk.) Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből. Miskolc

Részletes leírás a lefényképezett egyházi vagyontárgyakról. 1966. SRKA. At. 2977.

Révész László 1994 Kultúrák és népek a magyar honfoglalásig. In.: B.-A.-Z. megyekönyv (szek.: Viga Gyula) 69–80. p. Miskolc

Román Ernő 1926 Az Alsóborsodi s az ősrégi Borsod-Gömör-Kishonti egyházmegye története. Miskolc

Román János 1970 Az élet megindulása Miskolcon és Borsodban a felszabadulás után. Miskolc 1977 (szerk.) Mária Terézia-kori urbáriumok a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban. Borsodi levéltári füzetek 5. Miskolc 1978 (szerk.) Kapitalizmus kori pecsétnyomók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban. Borsodi levéltári füzetek 11. Összeállította: Tihanyi Endre. Miskolc

Romsics Ignác 1999 Magyarország története a XX. században. Bp.

Sárközi Zoltán–Sándor István 1973 (szerk.) Mezőkövesd város monográfiája. Miskolc

Schafarzik Ferenc 1904 A Nagyar Korona országai területén létező kőbányák. Bp.

Schneller Károly 1931 Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig. Miskolc

Schram Ferenc 1982 Magyarországi boszorkányperek (1529–1768) I–III. köt. Bp.

Schweitzer József 1994 Magyarországi zsidó hitközségek 1944. április. Adattár. Bp.

Simán Katalin 1988 Településformák B.-A.-Z. megye területén a paleolitikum idején. HOM. évkönyv XXV–XXVI. 55–67. p. Miskolc

Simon István–Boros László 1994 Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv. (Tanulmányok Dr. Frisnyák Sándor hatvanadik születésnapja tiszteletére.) Miskolc–Nyíregyháza

Sisa József–Dora Wiebenson 1998 Magyarország építészetének története. Bp.

Somlyai M. Magda 1965 Az 1945-ös földreform. Bp.

Soós Imre 1985 Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp.

Sugár István 1971 Az egri vár és viadala. Bp. 1980 Borsodi oklevelek a Heves Megyei Levéltárban 1245–1521. Miskolc

Szabó Gyula 1962 B.-A.-Z. megye éghajlatkutatásának története. In.: Borsodi földrajzi évkönyv 3. köt.

Szabó István 1966 A falurendszer kialakulása Magyarországon (X–XV. század). Bp. 1976 A nemesség és parasztság osztályviszonyai a XVI–XVIII. században. Bp.

Szabó Lajos 1952 Tiszáninnen református egyházközösségek lelkészei I. köt. Bp.

Szendrei János 1886–1911 Miskolc város története és egyetemes helyirata I–V. köt. Miskolc

Szendrei József 1967 Rácáfoltak a tsz vezetőségére. ÉM. 1967. 185. sz. 3. p.

Szendrey László 1941 A sártemplomtól a Horthy-harangig. (A hejőbábai református egyház 250 éves története). Miskolc

Szikszay Kálmán 1978 Adalékok Hejőpapi történetéhez. SRKA. Kf. 704.

Szőke Domonkos 1984 Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak a Mezőcsáti járásban. Mezőcsát

Szupplikánsok és lelkészek feljegyzései 1949 Szupplikációs napló 21. csoport, XI. körzet. SRKA. At. 1348.

Szupplikánsok és lelkészek feljegyzései 1950 Szupplikációs napló 23. csoport, XVIII. körzet. SRKA. At. 1701.

Szupplikánsok és lelkészek feljegyzései 1951 Szupplikációs napló XXIX. körzet. SRKA. At. 1819.

Szűcs Tamás 2001 Csincse és környékének őstörténete. In.: Fata Edina (szerk.): Fejezetek Csincse múljából. 22–26. p. Csincse.

Takács László–Kovács Zsolt 1998 Harsány története. Harsány 2000 Vatta község története. Vatta 2001 Hejőpapi története. Hejőpapi

Takács László 2001 Bükkábrány, fejezetek egy 780 éves település múltjából. Bükkábrány

Tátrai Zsuzsanna–Karácsony Molnár Erika 1997 Jeles napok, ünnepi szokások. Bp.

Teológusok gyűjtése 1935 Lelkészek szolgálati ideje. SRKA. At. 1408.

Tiszáninneni evangélikus református egyházterület névkönyvei (hiányosan). 1863–1927 Sárospatak

Tóth Kálmán 1928 Mezőkeresztes története. Mezőkeresztes

Tóth Péter 1985 Adatok Borsod megye Árpád-kori birtoklástörténetéhez és történeti földrajzához. HOM. évkönyve XXII–XXIII. 89–103. p. Miskolc 1990 A B.-A.-Z. Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei. Miskolc 1991 A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. (Borsod vármegye 1770). Miskolc 1997 Borovszky Samu megyetörténete. Levéltári évkönyv VIII. 7–58. p. Miskolc

Tóth Péter–Barsi János 1989 Borsod vármegye statutumai 1578–1785. Miskolc

Tóth Sándor 1934 Gyülekezettörténeti adatok 52 pontban. SRKA. At. 715.

Tóvári Judit 1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemléki bibliográfiája. Miskolc

Tózsa István 1994 Mezőkeresztes–Emőd térségének földrajzi környezete és terhelhetősége. In: Simon–Boros (szerk.): Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 187–196. p. Miskolc–Nyíregyháza

Történelmi és Régészeti Közlemények 1926–28 27/166. p. Miskolc Történeti Statisztikai Kötetek. Növénytermelés. I. Községsoros adatok 1936–1962. 1976 Bp.

Turkovics Barnabás 1996 (szerk.) Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 9. B.-A.-Z. megye. Bp.

Várady József 1989 Tiszáninnen református templomai. Debrecen

Varga Endre 1958 (szerk.) Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek. Bp.

Varga Gáborné 1970 (szerk.) Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabbkori adattára. Miskolc

Varga János 1969 A jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban. Bp.

Vass Előd 1981 Borsod megye török adóztatása az egri vár eleste előtt 1544–1596. Borsodi levéltári évkönyv IV. 49–69. p. Miskolc

Veres László 1984 Borsod megye etnikai arculatának változásai a 18. század első felében. In: Kunt–Szabadfalvi–Viga (szerk.): Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon 27–36. p. Miskolc

Veres László–Viga Gyula 2000 (szerk.) Ónod monográfiája. Ónod Veress Imre 1933 Gyülekezettörténeti adatok. SRKA. At. 950. Versenyre hívjuk a megye valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezetét. 1954 ÉM. febr. 19. 4. p. Viga Gyula 1994 (szerk.) B.-A.-Z. megyekönyv. Miskolc

Virgázó, boldog élet a hejőbábai Haladó Tsz-ben. 1953 ÉM. szept. 20. 6. p. nov. 12. 3. p. Wenczel Gusztáv 1860–1877 Árpád-kori okmánytár I–XII. köt. Bp.

Wolf Mária – Simán Katalin 1982 A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1980–1982. In.: Herman Ottó Múzeum évkönyve XXI. 109–124. p. Miskolc

Zsinka Ferenc 1929 (szerk.) Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. Bp.