XXI. Rövidítések jegyzéke

XXII. Leggyakrabban használt régi- és idegen szavak, fogalmak magyarázata

AGENTIÁLIS: szertartásos.

AGILIS: felesége jogán nemesi birtokkal rendelkező nem nemes ember.

ALISPÁN: a középkorban a vármegye élén álló megyeispán által kinevezett helyettes, a XVI. századtól a vármegyei nemesek közgyűlése által a főispán helyetteseként megválasztott személy.

ALLÓDIUM (majorság): a földesúrnak saját kezelésű földje, amelyet nagyrészt a jobbágyok robotmunkájával, kisebb részben napszámosokkal vagy fizetett cselédekkel műveltetett meg.

ANNO: évben, évében.

APPERTINENTIÁK: tartozékok.

ÁRENDA: bérlet, bérleti díj.

ARMALISTA: csak nemesi levéllel, birtokkal nem rendelkező nemes.

CANONICA VISITATIO: egyházlátogatás, egyházlátogatási jegyzőkönyv.

CASSA PAROCHORUM: plébániai, egyházi pénztár.

CENZUS: a földesúr részére a jobbágytelek vagy zsellérház telkének használatáért évente fizetett pénzjáradék.

CLASSIS: osztály.

COMMISSARIUS: megbízott, kiküldött, biztos.

COMPOSSESSOR: közbirtokos.

CONSRIPTIO: összeírás.

CONSISTORIALIS: szentszéki, egyháztanácsi gyűlés.

CONSISTORIUM: egyháztanács.

CONTRACTUS: szerződés, megállapodás.

CONTRIBUENS: adózó.

CONTRIBUTIO: 1. Felosztás, kiegyenlítés. 2. Egyenlő hozzájárulás. 3. Közadó.

CONVENTIO: szerződés, megállapodás, az ennek alapján járó jövedelem.

CONVENTUM: megállapodás.

CURATOR (kurátor): az egyházközség gondnoka.

CURIA (kuria): fő- és köznemesi udvar, udvarház, nemesi föld.

CSELÉD: 1. Valakihez hosszabb ideig elszegődő mezőgazdasági bérmunkás. 2. Munkáltatójánál lakó háztartási alkalmazott.

DECLARÁL: kihirdet, kinyilatkoztat, kijelent.

DEKLASZÁLT: 1. Eredeti társadalmi osztályából kiesett és hátrányosabb körülmények közé jutott személy. 2. Lezüllött, elzüllött.

DÉNÁR: az 1325 és 1740 között aranyból vert forint váltópénze. A XIV–XVI. században 100 ezüst dénár tett ki egy aranyforintot.

DEPUTÁCIÓ: egyházi küldöttség.

DESERTA: ideiglenesen elhagyott jobbágytelek, elhagyott vagy teljesen elpusztult ház.

DÉZSMA: 1. Az egyháznak fizetendő tized (adó). 2. A kései feudális Magyarországon a kilenced mint második tized.

DICA (dika): az országgyűlés által megszavazott, a jobbágytelek után fizetendő állami (hadi) adó.

DIDACTRUM: tandíj.

DIE: nap

DIRECTOR: igazgató, jószágigazgató.

DISTRICTUS: adókerület.

DOMESTICI: hazaiak, otthoniak.

DOMINUM: 1. Vendégség. 2. Tulajdon.

DUALIZMUS: a két központú Osztrák-Magyar Monarchia idejére eső korszak köznapi elnevezése (1867–1918).

EKLÉZSIA: egyházközösség, gyülekezet.

ÉLET: gabona.

EMBERVÁGÓ: földmérték. Egy ember által egy munkanap alatt lekaszálható rét, kb. 1200 négyszögöl.

ESKÜDT: hites, a községi elöljáróság választott tagja.

EXTRANEI: idegenek. FAIZÁS: jobbágyok tűzi- és épületfa vágásának joga, erdőhasználat.

FERTÁLY: valaminek a negyed része.

FILIA: leányegyház, fiókegyház.

FISKUS: állampénztár, kincstár.

FOND: kútfő, alap, levéltári alap, raktározási egység.

FONT: súlymérték, 56 dkg.

FORINT: 1325–1900 között, majd 1946 óta forgalomban lévő, különféle fémből vert pénzfajta. 1. Aranyforint = 1325–1740 között aranyból vert pénzérme. A XIV–XV. században 100 ezüst dénár, a XVIII. század második felében 430 ezüst dénár tett ki egy aranyforintot. 2. Rajnai forint (rénesforint) = az osztrák örökös tartományokban és hazánkban is forgalomban lévő ezüstpénz, amelynek rézből vert váltópénze a krajcár volt. 60 krajcár tett ki egy rénesforintot.

FŐISPÁN: a nemesi vármegye élén álló személy.

FÖLD ÚJRAOSZTÁSA: a falusi földközösségben meghatározott időközönként a szántóföldek sorsolás útján történő újraosztása.

FŐSZOLGABÍRÓ: a nemesi vármegye önkormányzatának tisztviselője, aki elsősorban az igazságszolgáltatásban tevékenykedett, utóbb a járási hivatal vezetője.

FRONT: harcvonal, amelynek mentén az ellenséges harcoló csapatok egymással szemben állnak.

FUNDUS: telek, jobbágytelek.

GARAS: krajcár értékű váltópénz.

HOLD (katasztrális): területmérték, 1200–1600 négyszögöl.

HOMO REGIUS: lásd királyi ember.

HOSPES: más helyről érkezett jövevény, telepes.

HUMUSZ: jó minőségű termőföld.

ICCE: időben és térben tág határok között változó űrtartalmú mérték. Kb. 0,8–0,9 liter.

INDIVIDUÁLIS: egyedi, egyéni.

INFLÁCIÓ: pénzromlás.

INFRASTRUKTÚRA: a gazdaság működésének üzemen kívüli előfeltételeit biztosító álló- és forgóeszközök: a lakásállomány és a legkülönfélébb szolgáltatások (művelődésügy, közlekedés, hírközlés, egészségügy, kereskedelem stb.) állóeszközei, illetve ezek hálózata.

INQUILIUS: zsellér.

INSTÁL: beiktat.

INSTANCIA: kérés, kérvény.

INVENTÁRIUM: leltár, jegyzék.

INVESTIGATIO: (ki)nyomozás, kikutatás.

IUDEX: bíró.

IUGERUM: 1 holdnyi földterület.

JOBBÁGYTELEK: a földesúr által a jobbágy használatára bizonyos szolgáltatások fejében átadott földterület, amely egy holdnyi házhelyből és mintegy 30–40 hold szántóból és rétből állt.

KALANGIA: (kalangya) kévéből rakott szénaboglya.

KALKATÚRA: dűlő, nyomás.

KAMARA: a királyi kincstár, a királyi jövedelmeket kezelő hivatal, intézmény.

KÁNTOR: az énekes szertartásokat (orgonán és) énekszóval vezető egyházi alkalmazott.

KAPÁS (szőlő): munkaigényt kifejező földmérték, egynapi munkával bekapálható szőlőterület, általában 250–300 négyszögöl.

KAPITALIZMUS: az újkorra jellemző gazdasági- és társadalmi rend.

KÁPTALAN:a püspök tanácsadó testülete, amelynek eredetileg 12 kanonok volt a tagja, mely a történelemben hiteles helyként is működött.

KASZÁS: egy napi munkával lekaszálható terület. Általában 1200 négyszögöl.

KERESZT: 15–30 kévéből álló, kereszt alakban összehordott gabonarakás.

KETTŐS ADÓZÁS: az ország azon területeire nehezedő (köztük Borsod és Abaúj megyék) súlyos teher, ahol a XVI–XVII. században mind a törökök, mind a magyarok beszedték a falvakra kivetett adójukat.

KÉVE: a levágott és összekötözött gabona legkisebb mértékegysége.

KILA: 1. Régi súlymérték, kb. 30 kg. 2. Űrmérték, kb. 1 pozsonyi mérő, azaz 62,08 liter.

KILENCED: földesúrnak adott terményadó a jobbágyoktól. KIRÁLYI EMBER: peres ügyben, elsősorban határvitáknál a király megbízásából és képviseletében eljáró személy.

KOLERA: a XIX. században megjelent (Magyarországon először 1831-ben) szüntelen hasmenéssel és hányással járó (gyakran halálos) ragályos betegség.

KOMMENCIÓ: mezőgazdasági cselédek megegyezés szerinti (természetbeni) járandósága.

KONFLISKÁLÁS: elkobzás, lefoglalás.

KONGRUA: a lelkészeknek az egyházi jövedelem kiegészítéséül folyósított államsegély.

KONVENT: 1. A magyar református egyházban a legfőbb végrehajtó szerv. 2. A protestáns egyházak nagygyűlése, kongresszusa.

KONVERTITA: más vallásra tért, hitet változtatott személy; valamely vallás új hívője.

KÖBÖL: 1. Változó űrtartalmú bormérték. Az egri köböl 25.15-, a kassai 13.43- , a miskolci 16.79 liter volt. 2. Gabonamérték, amely kassai köbölben 83-, a miskolciban 118 litert tett ki. 3. Területmérték, a pozsonyi köböl kb. 0,5 kat. holdnyi terület.

KRAJCÁR: lásd forint.

KURIÁLIS: egytelkes nemes.

KÜLTERJESSÉG: szabadban tartott, legeltetett állatok.

LÁB: régi hosszmérték, kb. 30 cm.

LEÁNYNEGYED: leányok örökségrésze a feudális jogban. Apjuk halála után a hajadonok az ingatlanok negyedrészét vehették birtokukba, férjhez menetelük esetén ennek fejében megfelelő ingóságot és pénzt kaptak.

LIBERA: zene az énekes gyászmisét követő, a koporsónál tartott halotti könyörgése.

MAJORSÁG: földesúr saját kezelésű birtoka, allódiuma.

MÁRIÁS: 20 krajcár értékű ezüst váltópénz.

MATER: anyaegyház.

MELIORÁCIÓ: talajjavítás, a talaj gyökeres megjavítása (lecsapolás, öntözés, futóhomok megkötése stb. által).

MESZELY: Kb. 3 dl-nyi űrmérték folyadék mérésére.

MÉTERMÁZSA: 100 kilogramm.

NATURÁLIS: természetes, természeti.

NÉGYSZÖGÖL: területmérték, 3,6 négyzetméter.

NOTARIUS: jegyző.

NYÍLVETÉS: különböző hosszúságú nyílvesszőkkel, pálcákkal és cédulákkal történő sorshúzás, a földterület szétosztása végett.

NYOMÁSKÉNYSZER: a falusi földközösség határbeli, mindenkire kötelező azonos termények termesztése.

OB DEFECTUM NOTARI: jegyző hiányában.

OBSZIDIÁN: különféle színekben előforduló, igen kemény, vulkanikus eredetű ásvány.

OKLEVÉL: középkori jogbiztosítékkal rendelkező irat.

ORDINARE: avatni, rendelni.

ORDINARIUS: felszentelt, felavatott, felrendelt.

ORTÁS: irtás, irtásföld.

ÖL (bécsi): hosszmérték, 1.896 méter.

PADIMENTUM: népiesen a padló, a padozat.

PARÓKIA: 1. Egyházközség; az itt betöltött papi állás. 2. Paplak, lelkészi hivatal.

PÁTENS: parancs, rendelet.

POLTURA: a magyar ezüstdénár felét érő aprópénz, amelyet 1807-ben vontak ki a forgalomból.

PORCIÓ: hadiadónak a katonák ellátására szolgáló természetben adott része.

PORTA: lásd jobbágytelek.

POSSESSIÓ: 1. Birtok, földbirtok.2. Jobbágy falu, település.

POZSONYI MÉRŐ: 1. Űrmérték, 62.08 liter. 2. Területmérték, kb. 0.5 kat. hold.

PREDIUM: 1. Földesúr saját kezelésű birtoka, allódiuma. 2. Szolgálathoz kötött adománybirtok.

PREFEKTUS: elöljáró, felügyelő, jószágigazgató, nagyobb közigazgatási egység vezetője.

PRESBITER: a református egyházaknál az egyházközségi tanácsok világi tagja.

PRESBITÉRIUM: protestáns egyházközségi tanács.

PRIVILÉGIUM: 1. Előjog, kizárólagos jog. 2. Kiváltság, nemesi előjog.

PROTOKOLLUM: jegyzőkönyv.

PROVENTUS: jövedelem, bevétel.

PUNCTUM: pont.

RAJNAI FORINT: rénesforint, a XVI–XVIII. században használt pénzegység, ami hatvan krajcárt ért. Lásd még forint.

RECTOR (rektor): iskolamester, tanító.

REKVIRÁLÁS: 1. Hatóságilag, térítés ellenében igénybe vett ingó dolog, főleg háború idején. 2. Összeszed, összeszerez, összeharácsol (főleg katonaság élelmet, takarmányt stb.).

RETORTA: Vegyi műveletekre, különösen lepárlásra használt hosszú, hajlított nyakú, körte formájú edény.

RUSTICUS FÖLD: paraszti föld.

SABBATH: szombat.

SARJÚ: levágott, lekaszált növény tövéből ugyanabban az évben újra nőtt hajtás.

SEKRESTYE: a katolikus templomban a szertartáshoz szükséges tárgyak őrzésére és a pap öltözőjéül szolgáló helyiség.

SERVITOR: familiáris, szolgáló, valamilyen szolgai függésben lévő személy, inas.

SESSIO: 1. Jobbágytelek. 2. Nemesi telek. SING: a rőfnél rövidebb hosszmérték, kb. 60 cm.

STÓLA: 1. Vállon viselt, hosszú, keskeny, téglalap alakú kendő. 2. Papnak bizonyos egyházi szolgálatokért fizetendő díj.

STUKATÚR: mennyezetre erősített, berakott nádréteg.

SUCCESSOR: (jog)utód.

SUMMA: összeg.

SUPERINTENDENTIA: egyházkerület.

SZAPU: két vékát kitevő mértékegység.

SZOLGABÍRÓ: a vármegyei nemesség által választott személyek, akik a területi (járási) igazságszolgáltatás és közigazgatás helyi vezetői voltak.

SZUPERINTENDENS: egyházi főfelügyelő; az egyházkerület élén álló lelkész (protestáns püspök) régi neve.

TABERNÁKULUM: 1. Szentségház. 2. Íróasztalul szolgáló lehajtható lappal ellátott magas, fiókos szekrény.

TAGOSÍTÁS: szétszórtan fekvő birtokrészek egyesítése.

TANÁCS: a szocializmus éveiben (1950–1990) a települést irányító választott testület.

TARLÓ: az a föld, amelyről a gabonavetést levágták.

TAXA (taksa): adó, elsősorban hadi adó.

TAXÁS JOBBÁGY: szolgáltatások egy részét vagy egészét általában állandó összegű pénzjáradékkal megváltó jobbágy.

TELEK: lásd jobbágytelek.

URBÁRIUM: 1. A jobbágy kötelező szolgáltatásait meghatározó feudális irat. 2. Az úrbéri földek (telekkönyvi) nyilvántartása.

ÚRISZÉK: a jobbágy feletti elsőfokú földesúri bíráskodás.

URNA: halott hamvait tartalmazó edény.

ÚRBÉRRENDEZÉS: Mária Terézia által 1767 után végrehajtott a jobbágyi szolgáltatások, teleknagyságok állami szabályozása.

VÉKA: szemes termények mérésére szolgáló űrmérték. A köböl negyed része, kb. 33,21 liter.

VICISPÁN: lásd alispán.

VISITÁTOR: látogató, ellenőrző.

VÖRÖSŐRÖK: a Tanácsköztársaság alatt, 1919-ben a rend őrei.

ZSELLÉR: jobbágytelekkel nem rendelkező házas vagy házatlan jobbágy.

ZSÚP: kézzel kicsépelt és csomóba kötött, tetőfedésre való (rozs) szalma.