| |
Herend község Veszprém megyében, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a volt veszprémi járásban, 341 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, határát a Séd patak szeli át. A falu a dombokkal tarkított Veszprém—Devecserárokban, a Herend—Szentgál-medence közepén, a 8-as számú főközlekedési út mentén épült ki. Területe a legutóbbi népszámlálás idején, 1990-ben 1 953 hektár, lakosainak száma 3 176.30
A község eredetére vonatkozóan is magyarázatot tudunk adni. A XIII—XIV. századi oklevelekben előforduló Heren vagy Herin személynév „d" kicsinyítőképzős alakjából alakult ki a Herend (Veszprém és Zala vm.) vagy Herény (Vas vm.) helységnév. A szó jelentése valószínűleg a szláv „hren" hangzású köznévre megy vissza, ami tormát jelent. Így a Herend helységnevet Tormafalva jelentésben használhatták.31
A község határának közel kétharmadát erdő, rét, legelő teszi ki. Szántóföldje kevés, mezőgazdasági művelésre a dombhátak, völgyek talaja alkalmas. Az eróziós völgyekben, völgyhátakon a termőréteg vastagsága 20—40 cm között váltakozik. A kistáj területének egynegyedét dolomitkőzet borítja, építési murvát a közelben Márkón, Veszprém határában és Kádártán bányásznak, homok Kislődön, téglaagyag Devecserben található. Herend határában gyenge fűtőértékű lignitkészlet van, melynek kitermelését e században kezdték meg. A kistáj centrumában fekvő Herend éghajlata mérsékelten hűvös, a mérsékelten nedves és száraz éghajlati típus határán van. Az időjárás szeles, az őszi-téli napokon gyakori a köd. Az évi középhőmérséklet 9,0° Celsius körül van, a vegetációs időszakokban 15,5° Celsius körüli átlaghőmérsékletre lehet számítani. Viszonylag későn tavaszodik: a fagypont alatti hőmérséklet április 20-a táján szűnik meg, s október 25-e körül fordul elő újra. A nyári legmelegebb napok sokévi átlaghőmérséklete 32—33 Celsius, a leghidegebb téli napoké —14 Celsius-fok. Az évi csapadékmennyiség valamivel meghaladja a 700 millimétert. Az egy nap alatt lehullott legtöbb csapadékot a Márkó—Ajka vonalon Herenden mérték (115 mm). A tél a bakonyi községekhez hasonlóan hosszú, 45 körüli a hótakarós napok száma, gyakoriak a hófúvások. Az átlagos hóvastagság 30 centiméter körül van. Gyenge és közepes szeleknél a nyugati, erős szeleknél az északnyugati szélirány az uralkodó.
Herend a Séd 513 négyzetkilométeres vízgyűjtő területéhez tartozik, az itt áthaladó Sédet számos forrás táplálja. A település vízellátását közüzemi vízmű biztosítja. A határ erdőtársulásait a cseres-gyertyános tölgyesek, bükkösök, hegyvidéki égerligetek alkotják, a szomszédos szentgáli határban a terület őshonos fája, a tiszafa is megtalálható.
 |
| Herend térképe (1997) — Map of Herend (1997) — Landkarte von Herend (1997) |
A község fejlődését természetföldrajzi adottságai mellett az is elősegítette, hogy stratégiailag jelentős út mellett fekszik. Közúton és vasúton is jól megközelíthető, mindkét úthálózatba önálló megállóhellyel csatlakozik. Közúton a Székesfehérvár—Veszprém—Graz műúton, vasúton a Budapest—Veszprém—Szombathely vonalon érhető el, Világhírű porcelángyára révén a község kedvelt turisztikai úticél, amely színvonalas vendéglátást és maradandó élményt kínál az ide érkezőnek.32
Lábjegyzet:
30. helységnévkönyv 1995. 92.
31. KISS 1988. 586.
32. MAROSI 1990. 644—648.
| |