IV. Herend pusztulása,birtokosai a XVI—XVII. században

Herend XVI—XVII. századi történetét alapvetően meghatározta az a tény, hogy Magyarország a mohácsi csatavesztés (1526)következtében elvesztette önállóságát, állami szuverenitását,s három részre szakadt. A XVI. század közepén Veszprém megye a királyi Magyarország és a török hódoltság közti ütközőzónába került, abba a peremhelyzetbe, amelynek békés fejlődése a két szembenálló fél mindenkori erőviszonyaitól függött. A fordulópontot 1552-benVeszprém eleste és közel másfél évtizedes török uralma jelentette. Ez volt az első csapás, amely a megye településállományát megtizedelte. A második a tizenötéves háború, a megyében fekvő királyi végvárak ostroma, amely nagyobb területek végleges pusztulását okozta. Herend koraújkori történetének végét is ez a háború jelentette.

Az önálló plébániával bíró falu, miként a későközépkorban,a XVI. században is, a nagybirtokszervezethez tartozott. Lakóinak sorsát a vázsonyi uradalom helyzetének alakulása szabta meg. Herend Kinizsi halála után özvegye. Magyar Benigna kezére került, akinek birtokait a király második férjének meggyilkolása miatt elkobozta, s a Vázsonyi (Horváth) családnak adományozta. 1536-ig Vázsonyi (Horváth) Jeromos, az 1540—1550-es években Vázsonyi (Horváth) Péter és Gáspár birtokolta, de adóztatta a török is, amely 1543-ban foglalta el Fehérvárt, s innen, a szandzsák székhelyéről terjesztette ki befolyását a bakonyi községekre is.

1. sz. táblázat
Herend magyar adóterhei a XVI. században52

Veszprém megye települései 1536-ban (felül),és a megritkult településállomány 1588-ban (alul), Pákay 1942 Settlements of Veszprém county in 1536 (above)and 1588 (below), Pákay 1942 Ortschaften des Komitates Veszprém im Jahre 1536 (oben)und 1588 (unten), Pákay 1942

Herend állapotáról a magyar királyi adóösszeírások s a törökadóztatási szokások és adatok révén is képet alkothatunk.53A demográfiai törés Herenden is az 1550-es években következett be. 1552—1566 között Veszprém török kézen volt. Ali budaipasa 1552. május 26-án kezdte meg Veszprém ostromát, s öt napi tüzérségi előkészítés után, június 1-jén rohammal foglalta el. Tizennégy év múltán, 1566. június 30-án gróf Salm Echard győri generális magyar—német serege foglalta vissza. A község azonban továbbra is kettős adóztatás alatt állt. Az pedig azt is jelentette, hogy mindkét részről fosztogatták. 1556-ban Török Ferenc pápai várkapitány emberei rohantak rá, majd a törökök hurcoltak el 23 embert az elmaradtadó miatt. 156()—1566 között teljesen török igazgatás alá került, magyar részről nem adóztatták. 1570-ben Palota tartozékaként tartják számon, 1572-ben a törökök fehérvári robotra kényszerítik a lakosokat. 1588 után magyar részre már nem adózik, de török részre igen.1595-ben a Veszprémet ismét rövid ideig (1593—1598) kézben tartó török 3000 akcse adót ró a falura. Ez az utolsó adat Herendről, amely a Veszprémet rövid időre elfoglaló török kitakarodása (1605—1608)után sem éled újjá. Lakosai elszéledtek, egyesek bizonyára Szentgálra,Veszprémbe, Pápára, a védettebb helyre költöztek el.

A XVII. századi Herend története birtoklástörténet. 1609-benHorváth János, Nagyvázsony ura Hatos Bálint pápai várkapitánynak adja zálogba Herendet. 1649-től kezdve a nagyvázsonyi uradalmat adományba kapó gróf Zichy család határozta meg a puszta sorsát.III. Ferdinánd 1649. december 8-án Bécsben kelt adománylevelében Zichy István és felesége, Baranyai Mária, valamint két fiuk: Zichy István és Pál kapta meg az uradalmat, de Herend betelepítésére sem ők,sem közvetlen utódaik nem gondoltak. A távolabb eső birtokot a veszprémi végváriak is használták a XVII. század második felében, sőt a XVIII. század legelején is. A Veszprémbe 1630-ban visszatelepülő káptalan is harcot indított a középkori részjószágok, sőt a városlődi kolostor és a pannonhalmi bencések részjószágainak visszaszerzésére is. Az 1718-ban felvett tanúvallomásban kikérdezettek azt állították,hogy Herenden valamikor a Zichy családnak 7, a veszprémi káptalannak és Pápai Györgynek 2—2 egész „ülése", telke volt.54

A XVIII. század első felében a lakatlan pusztát a szentgáli nemesek bérelték a nagyvázsonyi Zichy uradalomtól. Kezdetben évi 30, később 80 forint árendát fizettek érte. Emellett néhány család birtokotis szerzett Herend határában. 1723-ban Gyenis Imre, Gyenis Mózes,Nemes Ádám, Nemes György és Nemes János nádori adományleveletkért és kapott Bakonyherend pusztán lévő egész nemesi kúriájára(telkére). Az 1723. június 24-én Pozsonyban kelt adománylevelet grófPálffy Miklós írta alá. A birtokadomány a kor szokása szerint birtokba iktatási eljárással vált jogerőssé. Erre 1723- augusztus 25-én kerültsor.55 Az eljárás ünnepélyes aktus volt, melyen részt vettek a veszprémi káptalan mint hiteleshely kiküldöttjei, a környék meghívott birtokosai, akik előtt ismertették az oklevél tartalmát, majd bejárással bemutatták az ingatlanok határait, végül jelképesen (egy marék föld átadásával) „bevezették" birtokaikba az illetőket?56

Veszprém megye települései a török kor végén, 1696-ban (Pákay 1942) Settlements of Veszprém county at the end ofthe Ottoman rule in 1969(Pákay 1942) Ortschaften im Komitat Veszprém am Ende der Türkenherrschaftim Jahre 1696 (Pákay 1942)

Szentgál község bizonyságlevele Csepely, Horhi és Németi pusztáktörök kori elnéptelenedéséről (1788), Veszprém Megyei Levéltár Testimonial letter of Szentgál on the depopulation of the settlementsof Csepely, Horhi and Németi during the Ottoman rule (1788) ,Veszprém County Archives Zeugnis der Gemeinde Szentgál über die Entvölkerung der OrtschaftenCsepely, Horhi und Németi in der Türkenzeit, (1788)Komitatsarchiv Veszprém

Lábjegyzet:

52. PÁKAY 1974. 98.

53. PESOVÁR 1976. 10—12. PÁKAY 1974. 98.

54. PESOVÁR 1976. 12—13.

55. VeML XII.1.d. Litterae statutoriales, 1723.

56. FRANK 1845. 320—343.