VI. Herend 1848—1949-ben

Veszprém megyébe 1848. március 16-án érkezett meg a pesti forradalom híre. Az eseményekről az emberek részben szemtanúk, részben a napisajtó híradásai alapján értesültek.

A szállingózó hírek sok esetben mendemondával keveredtek, s eltorzították a valóságot. Hogy mi is történt valójában a pest-budai utcákon, s a pozsonyi diétán, csak jóval később, jobbára az április11-én a király által szentesített törvények kihirdetésekor vált világossá a köznép számára.

Mai ismereteink szerint először Pápán értesültek a pesti forradalomról. A friss híreket az üzleti körútjáról hazatérő herendi porcelángyáros. Fischer Mór beszélte el.135 A város népe március 16-án estedíszkivilágítással, orommenettel ünnepeke és éltette a polgári átalakulást. Nem kétséges, hogy a Pápa—Veszprém útvonal mentén fekvőHerenden vagy ekkor, vagy március 17-én már tudtak a pesti eseményekről. A következő héten újabb hírek érkeztek a jobbágyság (az úrbéri viszonyok) eltörléséről, a közteherviselés bevezetéséről, a miniszteriális kormányzat felállításáról.

A jogegyenlőségről szóló híreket a herendiek örömmel fogadták. Március 26-án, vasárnap a békés átalakulás feletti örömérzés kifejezésére kitűzték a háromszínű magyar zászlót. A szentgáliak —nyilvánvalóan provokációs célzattal —. letünt úri hatalmuk fitogtatására a zászló bevonását követelték, melynek a herendiek nem tettek eleget. Az eredmény: verekedés tört ki. melynek során a herendi legények jól elpáholták a szentgáliakat.136

A konfliktus hátterében az állt. hogy a két közösség másként ítélte meg a polgári átalakulást: a szentgáli nemesek jogvesztésként, a herendi kontraktualista zsellérek jogkiterjesztésként. ..felszabadulásként" élték meg a jobbágyfelszabadítást és a polgári egyenlőség bevezetését. Az átalakulás a herendiek számára is bizonyos fokig csalódást jelentett, hiszen nem váltak az általuk használt földek tulajdonosaivá. A jobbágyfelszabadítás ugyanis csak a volt úrbéreseket tette földtulajdonosokká, a nemesi (majorsági, kuriális) földet bérlő zsellérek nem jutottak földhöz.137 Mindez akkor derült ki, amikor a járási szolgabíró által vezetett bizottság 1848 áprilisában kihirdette a törvényeket. A lefolyt országgyűlésről, a megye két országgyűlési követének szerepléséről a megye május l-jén Veszprémben megtartott díszközgyűlésén további részleteket is megtudhattak a község küldöttei.138

A jobbágyfelszabadítást hírül adó első törvények (1848. márc. 18.) First laws announcing the abolition of serfdom (18 March 1848) Erste Gesetzte über die Leibeigenenbefreiung (18. März 1848)

1848 áprilisában—májusában a helyi elöljáróságnak fő feladata a békés átmenet biztosítása volt: a törvények végrehajtásáig gondoskodniuk kellett a rend, a személy- és vagyonbiztonság fenntartásáról. Ennek érdekében a megbízható lakosokból megszervezték a fegyveres polgárőrséget, amelyet általánosan nemzetőrségnek neveztek. A herendi ideiglenes nemzetőrség 1848. áprilisában már működött. Teljes névsorát ezen időszakból nem ismerjük, de azt tudjuk,hogy kik voltak a helyi nemzetőrségi gyalogcsapat tiszthelyettesei.139(Zárójelben nevük németes alakját közöljük).

13. sz. táblázat
A herendi ideiglenes nemzetőrség tiszthelyettesei1848 áprilisában

A névsorból arra következtethetünk, hogy a nemzetőrség vezetői mindnyájan a helyi közösség tehetősebb s tekintélyesebb rétegéhez tartoztak. A nemzetőrök, akiket ekkoriban „közőröknek" is neveztek, a házzal bíró zsellérek közül kerültek ki. Ezek köre nagyjából megegyezhet azzal a listával, amelyet a vármegye később készíttetett. Ez pedig nem más, mint a Veszprém Vármegyei Állandó Bizottmány közgyűlési iratai közt fennmaradt összeírás, amelyből megismerjük a herendi nemzetőrök teljes névsorát. Az összeírást egy három tagú bizottság: Molnár Dienes „kiküldött öszveiró", Cseresnyés István, a veszprémi járás főszolgabírója és segédje, Hénes János esküdt végezte. Az összeírás úgy történt, hogy a járási tisztviselők kikocsikáztak Veszprémből községeikbe, így Márkóra, Bándra, Herendre, majd elébük hivatták a bírót és az elöljárókat, akiknek a vallomásai alapján eldöntötték, hogy ki az, aki a nemzetőri szolgálatra vagyoni-jövedelmihelyzete alapján kötelezhető. Herend községben a nemzetőrségi törvény (az 1848:XXII. tc.) alapján összesen 45 férfi felelt meg az előírásoknak, de katonai szolgálatra nem mind volt alkalmas. A 26 éves Haizer Mihályt, bár vagyonilag megfelelt az előírásoknak, sántasága miatt ítélték fegyverforgatásra alkalmatlannak. Így összesen 44 felnőtt férfiból állt a törvény végrehajtása során felállított állandó nemzetőrség,amely elsődlegesen rendészeti-karhatalmi feladatokat látott el, de a haza megtámadása esetén belföldön honvédelmi célokra is igénybe vehették. Az összeírás szerint a következő lakosokat kötelezték nemzetőri szolgálatra (neveiket az eredeti, magyaros és fonetikus írásmódot megtartva közöljük):140

14. sz. táblázat
A herendi állandó nemzetőrség 1848 tavaszán

A névsorból kitűnik, hogy a nemzetőrök mindegyike árendás zsellérnek számított, vagyis saját tulajdonú fölbirtoka nem volt:csupán házának értéke, illetőleg mesterségbeli jövedelme révén felelt meg a kívánalmaknak. Tudjuk, hogy a német községekben általában kisebb volt a lelkesedés a hazafias szolgálat iránt, de kivételek mindenütt akadtak. Herenden az átlagosnál nagyobb lehetett a lelkesedés, hiszen itt, azon túlmenően, hogy a kvalifikációnak megfeleltek. 4fő önkéntesen is szolgálatra jelentkezett. Nem tudni, hogy kinek köszönhető, de két esetben családnév magyarosítás is történt. Valószínűleg a szolgabíró keresztelte át a Grünwald nevet Zölderdőre, az Eisenbartot Vasbajszúra. Mivel Grünwald Antal önkéntesként is kérte feltüntetését, nem kizárt, hogy maga is egyetértett a magyaros névhasználattal.

Az 1848. május 10-én összeírt és felesketett állandó nemzetőrség a márkái nemzetőrkapitánysághoz tartozott. Parancsnok-kapitányává Horváth József tótvázsonyi birtokost választották, aki azonban június 28-án személyesen lemondott tisztségéről. Helyébe MárkusLajos birtokost választották a márkói és herendi „örseregbeli vitézek"parancsnokává, szintén kapitányi rangban. A kapitány segédtisztjeit szintén május 10-én választották meg: ezentúl Rohonczy István főhadnagy. Drexler János hadnagy és Hénes Jánost auditor (hadbíró) irányítása alá tartoztak a herendi nemzetőrök.141

A herendi polgárok az önálló magyar pénzügy és honvédelem megteremtése érdekében 1848 májusában anyagi helyzetükhöz mérten megtakarított ezüst krajcárjaikat és forintjaikat ajánlották fel a ..haza javára". Az adakozók nevét a nyomtatásban is kiadott összeírásból ismerjük. 1848. június 5-ig az alábbi adományokat gyűjtötte be a járási tisztviselő:142

15. sz. táblázat
Herend puszta lakosainak adományai a haza javára

Az összeírás társadalomtörténeti szempontból is értékesmegfigyelésre nyújt lehetőséget: a településen — nyilvánvalóan aszentgáli nemesek fundusán — több zsidó bérlő élt. Közéjük tartozott a Fischer. Schwarz, Spiczer, Stern, Weis család.

Részlet Márké község körrendeleti könyvéből a Közlöny c. kormánylap előfizetéséről (1848. június), Márkói Plébánia Excerpt from the book ofcirculars of Márkó on subscription to the go-vernment paper titled „Közlöny" (June 1848), Parish of Márkó Auszug aus dem Kunderiassbuch der Gemeinde Marko über das Abonnement der Regierungszeitung „Közlöny" (Juni 1848), Pfarre Márkó

1848 júniusában ismét kézzel foghatóvá vált a polgári átalakulás: június 21-én az „urnák elé" járulhattak, hogy a július 5-én Pesten megnyíló országgyűlésbe követet küldjenek. A nagyvázsonyi választókerületben verekedés miatt meg kellett ismételni a szavazást, demásodjára is Molnár Dénes birtokost választották követté.143 Az első eset ez a község történetében, hogy a lakosság egy jelentős része politikai jogokhoz jutott, s azokat gyakorolni kezdte. Az 1848: V. t.c. alapján választójogot élvezhetett minden 20. életévét betöltött értelmiségi foglalkozású (itt a községi jegyző, tanító), továbbá mindazok akiknek 100 ezüstforint évi jövedelmük van. A parasztok közül azok, akiknek legalább egynegyed úrbéri telkük volt, illetve a saját műhellyel és legalább egy segéddel bíró kézművesek, kereskedők és gyárosok. Herenden 16 fő (főként a kézművesek) élhettek először ezen politikai jogukkal.144 Szentgálon viszont 684 szavazópolgárt írtak össze, ezzel a falvak közül első helyen állt, amit annak köszönhetett,hogy a nemesek a törvény értelmében megtarthatták választójogukat. A választás idején már a herendieknek is tudomásuk volt arról, hogy a délvidéki szerbek és a horvátok el akarnak szakadni Magyarországtól, s ennek érdekében a fegyveres harctól sem riadnak vissza. A kormány a várható horvát betörés elhárítása érdekében a déli határvidék megerősítésére a Veszprém megyei, köztük a herendi nemzetőrök szolgálatait is igénybe kívánta venni. A megyei Állandó Bizottmány úgy döntött, hogy a Dráva-vonal védelmére havonkénti váltással egy-egy nemzetőr zászlóaljat küld Baranyába. Az első zászlóalj július 7-én indult ki a megyéből, amelynek felváltására augusztus7-én indították útnak az újabb zászlóaljat. A harmadik zászlóalj kiindítására már nem került sor. mert Jellasics horvát bán szeptember 11-énmegindította seregét Magyarország ellen.

A nemzetőrség külszolgálata nem váltott ki osztatlan lelkesedést a megye parasztságából, s ennek több oka is volt. A parasztságigénybe vételére a legnagyobb dologidőben került sor. felszerelése hiányos volt. a nemzetőrök sem a katonai fegyelmet, sem a meneteléssel, kiképzéssel együtt járó terhelést nem szokták meg. A kezdeti lelkesedést az is lelohasztotta, hogy a több hetes baranyai táborozásidején ellenséget még messziről sem láttak. Így nem csoda, hogy máshelységbeliekhez hasonlóan, a herendiek is igyekeztek kibújni a terhes kötelesség teljesítése alól.

Az első „kimozdítás" előkészületeit befolyásolta, hogy terjedőben volt a halálos kimenetelű betegség, a kolera, mely Szentgálonmár július 3-án megjelent. Ott fiatalok és idősek egyaránt áldozatul estek, de Herenden leginkább a kisgyermekeket veszélyeztette: az első

kisgyermeket, Novotnizter Bertalan egyéves Éva lányát július 18-án temették. A betegség augusztus végéig több áldozatot szedett. A római katolikusok közül július 26-án elhunyt Scharf János 4 hetes Anna lánya, augusztus 27-én Brodschol András 11 éves Erzsébet lánya. A váltásra kijelölt lakosok augusztus elején kérelmet nyújtottak be a vármegyéhez azzal, hogy nemzetőri szolgálat alól felmentést kérnek, mivel ..törvényes képességgel" nem bírnak, s így nemzetőri szolgálatra nem kötelezhetők. A megyei Állandó Bizottmány azonban nem méltányolta kérésüket: a második zászlóalj már kiindult, amikor augusztus 8-án napirendre tűzte a lakosok kérelmét. Ezek után már semmi értelme nem volt a vizsgálatnak, hiszen az érintettek mind táborba szálltak.145

A vizsgálat egyébként sem hozta volna meg a kívánt eredményt, hiszen a vármegye a hivatalos nemzetőri összeírást tekintette mérvadónak, abban pedig a 60 majorsági házas zsellérnek többmint kétharmada úgy volt feltüntetve, mint aki megfelel a vagyoni cenzusnak.

Jellasics betörésével megkezdődött Magyarország önvédelmi harca, mely kezdetben nem sok sikerrel kecsegtetett, hiszen hiányzott az ütőképes nemzeti hadsereg, annak ellenére, hogy az országgyűlés Kossuth nagy beszédére július 11-én 200 000 katona kiállítását és ennek költségvetését is elfogadta. A határozat végrehajtása azonban késett. A honvédújoncozást csak 1848 őszen rendelte el a kormányzat. Veszprém megyének 1848 novemberében—decemberében 3 086 újoncot kellett volna kiállítania. E kötelezettségének nagyrészt eleget is tett. A sorozást két központban, a megye két legnépesebb városában. Veszprémben és Pápán végezték. Herend a veszprémi sorozóbizottsághoz tartozott. A „választmány" elnöke Cseresnyés István járási főszolgabíró volt. akinek munkáját Csolnoky Ferenc —Cholnoky Viktor és Cholnoky László írók nagyapja — mint járási seborvos (vizsgáló orvos), Szabó Antal hatósági biztos, a katonaságrészéről pedig Adler András főhadnagy segítette. Ez volt az állandó sorozóbizottság. melyhez időnként csatlakozott még dr. Csirke Lajosmegyei főorvos is. A novemberi sorozási kötet hitelesítésénél mindnyájan jelen voltak.

A községből a honvédzászlóaljba besorozott egyének a következők voltak:

A hadi szolgálatra beosztott herendi nemzetőrség kimutatása(1848. aug. 7), Hadtörténeti Levéltár, Budapest List of the national guard of Herend on combat duty (7 August 1848),Archives of Military History, Budapest Nationalgarde in Herend (7. August 1848), Militär Historische Arhiv

16. sz. táblázat
Besorozott honvédek 1848 őszén

A táblázathoz néhány megjegyzés kívánkozik: az újoncbeavatási jegyzőkönyv bejegyzései szerint Sipkás Józsefet és VindsigelFerencet a szentgáli illetőségbe számították be. Bőhm Mihályt pedig nem eskették fel. Indoklásul a „különös észrevétel" rovatba a következőket írták: .... azon okhul. mivel az illetö Elöljárók a Beírás utánölel egy fiúnak lenni állítják, ki hagyatták. "Bőhm kovácslegény mindenképpen szeretett volna bekerülni a honvédek közé. ezért „öregítette magát", de alacsony termete (mindössze 5 láb magas volt) és fiatal kora egyaránt gyanússá tette a sorozóbizottság előtt. Az ifjú „önkéntest" ezek után hazabocsátották. Az újoncok egy kivételével római katolikusok voltak. Schwarz Zsigmond a népes szentkirályszabadjai zsidó közösség tagja volt. Veszprémben lakott, s a herendiek fogadták el honvédnek.

Az 1848-as sorozásról készült megyei kimutatás szerint Herendnek létszámarányosan 8 újoncot kellett kiállítania, de az előírt létszámnak alig több, mint a felét állította ki. Illetőségébe csak Glück.Klagel. Lennert. Preszner. Schwarz honvédeket számították be.146A névsort ki lehet egészíteni Fischer Sámuellel. Fischer Mórfiával, aki honvédtisztként harcolta végig a szabadságharcot. Sőt Fischer Mórral, aki egyesek szerint Klapka György tábornok „szárnysegédje" volt 1849-ben Komárom várában.147  A valóság az. hogy 1848-ban a porcelángyáros legfőbb gondja az volt, hogy 36 szakmunkásának és 14 napszámosának munkát adjon és tömegáruk (cukortartók,edények, tálak stb.) termelésével fenn tudja tartani vállalkozását,amelynek meg kellett küzdenie a külföldről vámmentesen beáramló olcsóbb árukkal.148

A rendkívüli helyzetre való tekintette! a Mindenszentek napi tisztújításra sem került sor, azt a vármegye „jobb időkre" halasztotta. A sorozást már december közepén mindkét helyen gyorsítani igyekeztek, mert köztudottá vált, hogy a december 2-án trónra lépő I. Ferenc József átfogó támadást indított a rebellisnek kikiáltott magyarok megrendszabályozására. A túlerővel szemben a magyar hadvezetés a Dunántúlon is meghátrálásra kényszerült. Perczel Mór hadteste december 30-án Mórnál szembeszállt az ellenséggel, de támadása csúfos kudarcba fulladt. Nyitva állt az út a főváros felé, amelyből a módos polgárokkal együtt a magyar kormányzat és az országgyűlés is menekülni kényszerült. Az ország ideiglenes fővárosa 1849. januárelejétől Debrecen lett, Veszprém megye harc nélkül jutott az ellenségkezére, amely 1849 januárjától április végéig a katonai igazgatás aláhelyezte a megyét. A hadsereg-parancsnokságnak alárendelt vármegyei közigazgatás élére Windisch-Grätz tábornagy január 9-én az aulikus beállítottságú Fiáth Ferencet nevezte ki császári-királyi biztosnak. Fiáth, mint emlékiratában beszámol róla, a pacifikálást tekintette főfeladatának, s ennek érdekében a keményebb eszközök alkalmazásától sem riadt vissza. Rendelkezései a herendiek mindennapi életét is megváltoztatták. Megszűnt az összeköttetés a debreceni kormánnyal,a lakosoktól elkobozták fegyvereket, a község elöljáróitól hűségesküt követeltek Ferenc József számára.149

A nyilatkozatot előre megadott formula szerint Plank Pál községi jegyző készítette el 1849. január 29-én. Ebben „Herend helységh minden nemű", vagyis minden rendű lakosa feltétlen hűségéről biztosította a nemrég trónra lépett Ferenc Józsefet. Plank Pál „hites jegyző" mellett Ádám Eizenhöfer bíró. Ekert Ádám, Kleiszner János és Pesovár János esküdtek, majd a tekintélyesebb lakosok hitelesítették a jegyzőkönyvet. A névsor azért is érdekes, mert bepillantást enged nyújtani a falu vezető rétegébe. Az aláírók írni tudásukat a m. k. (maga kezével) rövidítéssel, írni nem tudásukat kereszt (x) rajzolásával jelezték (de nem minden esetben). Ezek: BognárGyörgy x. Drexler János m. k.. Farkas Imre x. Feith József x, Fisc(h)lJános x. Fisli Mátyás x. Giron Antal m. k., Grűnvald Ignátz x. Horváth Dániel x. Klákli Mátyás x, Knolmájer János x. Krug Ambrusm. k., Krug. Ignatzius m. k.. Krug, Tibold m. k., Kungli Ádám x,Metzger János m. k., Mór Miklós x, Nemes Gábor x, Por Pál x, Röth József x. Saner Joseff m. k., Seháner. Ignaz x. Steinbach Péter x. Szabó János x, Volf György x. Volf János x. Az összes aláíró (31 fő) közül a bírót és a jegyzőt is beszámítva, s mindazokat, akik nevüket aláírták, de jelet nem tettek utána mindössze 9 fő (29%) tudott írni. ami megyei szinten is elég rossz aránynak minősül, de mutatja az iskola hatásfokát is.150

Herend helység hűségnyilatkozata I. Ferenc Józsefnek(1849-január 27.), Veszprém Megyei Levéltár Oath of allegiance of Herend to Frank Joseph I. (21 January 1849),Veszprém Connty Archives Treueerklärung der Ortschaft Herend an Franz Josef I. (27. Januar1849), Komitatsarchiv Veszprém

A katonai megszállás idején megtiltották a nemzeti jelképekés a Kossuth-bankók használatát. A pénzforgalom mesterséges beszűkítése következtében pénzhiány és infláció lépett fel. Nehezebb lett a megélhetés, különösen azoknál a családoknál, amelyeknél besorozták a munkaképes fiatalokat.

A lakosság 1849 tavaszán reménykedve fogadta a harctérről szivárgó híreket, s a tavaszi hadjárat eredményeképpen várta mielőbbi felszabadulását, amely április végén be is következett. Fiáth és kísérete április 26-án nagy sietve elhagyta a megyét, s Pápán át Sopronba menekült. Rövidesen újjáalakult a Veszprém Megyei Állandó Bizottmány, amely kezébe vette a megye irányítását. A közbiztonság helyreállítása után 1849 májusában ismét megindult az újoncozás. mely a magyar katonai sikereknek köszönhetően egy hónap alatt szép eredménnyel be is fejeződött. A veszprémi sorozóbizottság által május 16.és június 23. között vezetett újoncállítási jegyzőkönyv szerint ekkor két herendi legényt vittek honvédnek.

Protscholt (Brodscholt) 1849. május 18-án. Bőhmöt május 22én sorozták be és avatták fel. Nem sokáig kellett harcolniuk, mert két hónap alatt a magyar hadsereg felmorzsolódott az osztrák—orosz túlerővel szemben.

Részlet Márkó község körrendeleti könyvéből (1849- május),Márkói Plébánia Excerpt front the book of circulars of Márkó (May 1849),Parish of Márkó Auszug aus dem Runderlassbuch der Gemeinde Markó (Mai 1849),Pfarre Markó

1849 kora nyarára már a közvélemény számára is világossá vált. hogy az orosz intervenció által megsegített Habsburg császárihaderő felmorzsolja a magyar seregeket. Herend lakossága a császári szállítók feltartóztatásával igyekezett a hadsereg ellátását nehezíteni. Varga Dániel herendi birtokos 114 akó pálinkát foglalt le. melyetLederer pesti kereskedő, hadseregszállító az orosz sereg számára vitt volna. A szállítmány lefoglalása augusztus 8-a táján történhetett, mert a megyei Állandó Bizottmány augusztus 9-én rendelkezett arról, hogy a szesz biztonságos őrizetéről gondoskodjanak.151 Ez megtörtént, így a szállítmányt augusztus 11-én szinte hiány nélkül Veszprémbe szállították.152

Az akció lebonyolításakor azonban az is kiderült, hogy Varga és társai a lefoglalt szállítmányt megdézsmálták, s néhány üveg ízletes rajnait elfogyasztottak. De köztudomásúvá vált az is, hogy a polgári utasokat is zaklatták, s erőszakoskodtak velük. Ezért Varga Dánielt,akinek egyéb visszaélései is napfényre kerültek, eltiltották az utasokzaklatásától.153 1849. augusztus 27-én a császári csapatok bevonultak a megyeszékhelyre, s kezdetét vette a forradalomban kompromittált egyének felelősségre vonása. Haberman alezredes parancsára Rosos István alispán augusztus 30-án szigorú parancsba adta, hogy a községek a háború alatt felhalmozódott tetemes adóhátralékot 12 napon belül befizessék, a „kóbor lovascsapatokat", a visszatérő honvédeket a katonai paracsnokságnak bejelentsék.154

A Kossuth-honvédeket, ha elfogták, hosszú időre besorozták a császári hadseregbe. A falvakba. így Herendre is katonaságot szállásoltak el. Megkezdődött a Lederer-szállítmány ügyének kivizsgálása, s az okozott károk megtéríttetése. 1849. október 3-án Pap János ügyvédet, volt vármegyei főjegyzőt nevezték ki a megye császári-királyi biztosává, aki október 21-én kelt proklamációjában a herendieknek is tudtul adta: a nem úrbéri jogon használt földjeik után járó szolgáltatásokat súlyos büntetés terhe alatt kötelesek megadni a birtok tulajdonosainak....... közhírré tétetik: — olvashatjuk a hirdetményben —,hogy valamint az úrbéri szolgálatok, és a papi tized örökre megszüntetlek, úgy más részről az úrbéri állományhoz nem tartozó szöllőktől s egyéb birtokoktól, nem különben az úgy nevezett királyi kissebb haszonvételektől járó szolgálatok, avagy fizetések tellyes épségben fenntartandók. Mihezképpen kihirdetletik ezennel: hogy kik. az efféle szolgálatokat, avagy fizetéseket megtagadni bátorkodnak, azok ellen az illető tulajdonosok a törvény szabta legrövidebb utat használandják,s a törvények tellyes alkalmazását igénybe veendik; azon föllül pedig ellenszegülések esetében a vétkesek kímélet nélkül büntetés alá vonandók."155

Lábjegyzet:

135. SIKOTA 1984

136. VARJÚ 1997. 11—12.

137. 1847/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek. Nyomatott ministerelnöki rendeletnél fogva a k. kir. megerősítést nyert ere- deti kézirat után. Pozsony, 1848.

138. HUDI 1984. 354.

139. VeML IV. 101.b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 556/1848. sz. A herendi nemzetőrség tiszthelyetteseinek összeírása.

140. VeML IV.101.b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 556/1848. sz. A herendi nemzetőrség összeírása. 1848. május 10.

141. VeML IV. 101.b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 556/1848. sz. Cseresnyés István főszolgabíró utólagos feljegyzése a parancsnokváltásról. Herend, 1848. június 28.

142. VeML IV.101.b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 1783/1848. sz. A haza javára tett adakozások lajstroma. 1848. június 5.

143. Követválasztás. = hazánk (Győr) 1848. 229. sz. (VI. 27.) 915.

144. VeML IV. 101.b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. Kolossváry Sándornak, a Középponti Választmány jegyzőjének összesítő kimutatása a választójogú lakosokról. 1326/1848 sz. i.

145. VeML V. 101.a. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 1635/1848 (VIII. 8.) jkv. sz.

146. VeML IV.101.b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 130/1849. sz. i. Összesítő megyei kimutatás az 1848. évi újoncállításról és a hátralékokról.

147. KATONA Imre: A herendi porcelángyár védjegyei. = Magyar Nemzet 1986. augusztus 30. Bona Gábor nem tud Fischer Mór szárnysegédi ténykedéséről, sem honvédségi szerepléséről. BOMA 1987. BOMA 1988. BOMA 1998. 404—405.

148. SIKOTA 1970. 25. SIKOTA 1984. 28—29.

149. Márkói R  K  Egyhä2 Levéltára, Márkó község kurrenskönyve 1836—1849

150. VeML IV.151. Fiáth Ferenc császári—királyi biztos iratai, herend helység hódolati nyilatkozata I. Ferenc József részére. 64/1849 (I. 21.) tisztiszéki sz. i. A nyilatkozatban szereplőknél, ha nevüket leírták, de jelet nem tettek utána, a szövegben is jeleztem: m. k.

151. VeML V.lOl.a. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 1019/1849 (VIII. 9)jkv. sz,

152. Uo. 1024/1849 (VIII. 11 ) jkv. sz.

153. Uo. 1026/1849 (VIII. ll.) jkv. sz.

154. Márkói R.K. Egyház Levéltára. Márkó község kurrenskönyve 1836—1849. Rosos alispán körrendeletének 1849. augusztus 30-i bejegyzése.

155. CSERNY 1970. 143.