VIII. Herend a két világháború között

Általános helyzetkép

A két világháború közti időszakban Herend közigazgatási pozíciója stabil maradt: mint körjegyzőségi székhely meghatározta a környező falvak életét. A világgazdasági változások azonban csak szűk mozgásteret engedtek a magyar falvaknak. Az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlása gazdaságilag is súlyos helyzetbe hozta a területileg harmadára zsugorodott Magyarországot, hiszen a szerves fejlődési folyamat megszakadt, megszűnt a Monarchia „közös piaca", szétesett a nemzeti piac. Mindehhez járult még a háborús infláció és a régi rendet gyökeresen felforgató Kommün, amely egy időre az ország külföldi politikai megítélését is rontotta. A Horthy Miklós kormányzó vezette Magyar Királyságban az1920-as évek első fele a gazdasági konszolidációval telt, s mire magához tért a belső piac, máris kitört a gazdasági világválság (1929—1933), amely többek között a mezőgazdasági termelés visszaesésével,a piaci értékesítése lehetőségek beszűkülésével járt együtt. Az ipari és mezőgazdasági termelés felfuttatása a német—olasz és magyar háborús fegyverkezési program végrehajtásával indult be. Herend környékén az 1930-as években végrehajtott beruházások (a veszprémi reptér és fegyvergyár, a veszprémi—grazi műút, a balatoni körút) közvetve vagy közvetlenül hatással voltak a községre is. Munkaalkalmat teremtettek, s növelték a mezőgazdasági terményfelvásárlást. A herendi porcelángyár a szakmunkások és betanított munkásoknak biztos megélhetést nyújtott, az újabb ipari üzem indítása (szénbánya) és a parasztság egy része kedvezményesen földhöz juttatása csökkentette a munkanélküliséget.

Herend népességmegtartó képessége tovább nőtt, melyet az alábbi statisztika is megvilágít.225

28. sz. táblázat
Herend népességének alakulása (1910—1941)

A lakosság lélekszáma az első világháború előtti állapotokhoz képest az eltelt három évtized alatt szerény mértékben emelkedett. Az 1920-as évek stagnálását az 1930-as években egy növekedési szakasz váltotta fel, melyet — mint majd látni fogjuk — a második világháború után ismét stagnálás követett. Mindkét demográfiai helyzetben kitapintható a tágabb környezetnek és a „nagypolitikának" a község életét befolyásoló működése.

Önkormányzat és politika

A magyar közigazgatás egésze — s ennek részeként a községi szervezet — a jogfolytonosságot hangoztató Horthy-korszakban dualizmuskori alapokon nyugodott. A politikai rendszer stabilitása érdekében azonban az 1920-as évektől kezdve egyre növekedett a közigazgatás központosításának a tendenciája. A helyi önkormányzatok (községek, törvényhatóságok) jogkörét szűkítették a minisztériumi irányítás alatt álló kihelyezett államigazgatási szervek. Az 1886:22tc.-et jelentősen módosította az 1929:30.tc, amely a közigazgatás modernizálását célozta meg. A törvény a községnek három típusát ismerte el: a törvényhatóságú város jogutódjának számító rendezett tanácsú várost (pl. Pápát, Veszprémet), a nagyközséget (pl. Szentgált) és a kisközséget; ezek közé tartozott Herend is.

A községi önkormányzatok helyzetét a korszakban két alkalommal is felmérte a belügyminisztérium. Az 1925. és 1942. évi részletes közigazgatási adatfelvételből képet alkothatunk a helyi közigazgatás szervezeti és működési rendjéről, a községi pénzügyi-költségvetési állapotokról, a helyi társadalom gazdasági, vallási-etnikai, kulturálisviszonyairól.226

Herend a két világháború közti időszakban is kisközség és körjegyzőségi székhely maradt Bánd és Márkó beosztott kisközségekkel, melyekkel többször konfliktusba került. A lakosság 97%-át 1942ben is a katolikusok tették ki, A község ivóvizet két szivattyús közkútból nyerte. A lakosoknak 3 km hosszú út, 2 híd karbantartásáról kellett gondoskodniuk. A községnek négy épület került a tulajdonába: a községháza, a leventeotthon, a tűzoltószertár és a hullaház. A vadászterület bérbeadásából évi 75 P jövedelmet élvezett. A községben két tanintézmény létezett: a Herendi Porcelángyár Rt. Iparos Tanonciskolája és az Állami Elemi Népiskola. A községfejlesztés szempontjából Pesovár 1942-ben a legfontosabb teendőket így foglalta össze: „A községi pásztorház átépítése, segédjegyző lakás építése, hídmérleg beszerzése. A község két mellékutcájának kiépítése és az árkok kővel valóburkolása,"227 E célra a községi pótadó rovatban csak 11 944 P állt rendelkezésre, ami lehetetlenné tett egy komolyabb beruházást.

Herend község távolról nézve a két világháború között The village of Herend from the distance hetween the two World Wars Die Gemeinde Herend von fern aufgenommen zwischen den zweiWeltkriegen (Herender Porzellanmuseum)

A kis- és nagyközségek működése a Horthy-korszakban is alapvetően az 1886. évi szabályozásra épült, a gyakorlatban azonban a községek tényleges vezetését a jegyző végezte. A növekvő állami beavatkozás miatt a szakképzett jegyző kezében egyre nagyobb hatalomösszpontosult. A községi bírói tisztség súlytalanná, a képviselőtestület formálissá vált, érdemi ügyeket csak ritkán tárgyalt. A helyi közigazgatást az állam a megyei alispáni, járási főszolgabírói és községjegyzői hivatalon keresztül tartotta befolyása alatt.228 A korszak politikai gondolkodásában mélyen meggyökerezett, hogy a világháborúban vesztes országokat csak egy erős állam tudja újjáépíteni és gyarapítani. Herend községi működését súlyos örökséggel kezdte: ingatlanvagyona nem volt, a lakosság szegénysége miatt csak mérsékelt terheket tudott vállalni. Az iparos réteg viszonylag vékony volt. Az iskola fenntartási költségeit nagyobbrészt az állam fedezte.229 A községi testületek továbbra is bérelt házban tartották üléseiket. A képviselőtestületet rendszeresen megújították, a de benne a helyi törzsökös parasztság jutott vezető szerephez, csakúgy, mint az elöljáróságban. A virilisekből,választott tagokból és szavazójogú elöljárókból álló képviselőtestület összetételét több időmetszetben az alábbi táblázat mutatja be.

29. sz. táblázat
A herendi községi képviselőtestület összetétele a Horthy-korszakban

A képviselőtestület statútumalkotási tevékenysége viszonylag szűk térre korlátozódott, melyet az ismert statútumok is mutatnak. Herendi szabályrendeletek a Horthy-korszakban:

1. Község szervezési szabályrendelete (1930)230
2. A herendi körjegyzőség tisztviselőinek, alkalmazottainak hivatali munkarendjéről (1936)231
3. Új húsvizsgálati szabályrendelet (1936)232
4. Községi fogyasztási adó szabályrendelet módosítása (1937)233

Az 1937. évi fogyasztási adórendelet érdekessége, hogy a vármegyei kisgyűlés törvénytelennek ítélte és nem hagyta jóvá.234 A statútum egy régi helyi szokás, a lakodalmi tor fennmaradását kívánta szolgálni azzal, hogy a lakodalmak céljára behozott bort 300 literig adómentesnek nyilvánította, mondván, hogy a lakodalmat még a legszegényebb családok is megtartják. Az évente átlagosan megtartott 5lakodalom, melyen 8—10 hl bor fogyott el, mintegy 50—60 P fogyasztási adókiesést jelentett volna a községi háztartásnak. Az adómentességnek ezt a fajtáját azonban a jogszabályok nem ismerték el,így a lakodalmi bor továbbra is adóköteles maradt.

A község élén magyar érzelmű jegyzők álltak, akik hosszúszolgálatuk alatt határozottan és szakszerűen igazgatták a körjegyzőséget. Herendi körjegyzők voltak:

Steinmacher József 1906—1925

Pesovár János 1925—1949

Steinmacher az 1920-as években, a rendkívül kedvezetlen gazdasági viszonyok közepette nem végzett említésre érdemes közéleti tevékenységet, de a községi testületek révén a magyar nemzeti kezdeményezéseket támogatta. Utóda, Pesovár János viszont a nehézségek ellenére is igen jelentős községfejlesztő- és kulturális szervezőmunkát fejtett ki. Egyike volt annak az új nemzedéknek, amelynek tagjai paraszti sorból az értelmiség soraiba emelkedtek, s a nép szolgálatát élethivatásuknak tekintették. Herenden született 1901. február 27-én. Szülei kisbirtokosok voltak. Gimnázium befejezése után,1921—1922-ben jegyzőgyakornok volt, 1922—1923-ban községjegyzői közigazgatási tanfolyamot végzett Szombathelyen. 1923. június26-tól kinevezett, majd választással is megerősített herendi segédjegyző, 1925. augusztus 15-től helyettes, majd 1927 augusztus 9-tól választott körjegyző lett. Jól beszélt magyarul és németül. Scheller Katalinnal kötött házasságából két fiú született: Pesovár Ernő (1926), s Ferenc (1930), mindketten neves néprajztudósokká váltak.235

A körjegyző megnövekedett adminisztrációs munkáinak részbeni terhermentesítésére a belügyminisztérium jóváhagyásával 1921.március 31-én megszervezték a segédjegyzői állást. Fizetését 2 100 Kban, míg a körjegyzőét 4 000 K-ban határozták meg. A 2 100 K fizetés1 400 K készpénzből, 600 K lakbérből állt az összeg felét Herend vállalta, másik felét a társközségeknek kellett befizetniük.236 Ezt követően a két fizetést a pénzügyi stabilizációig, a pengő bevezetéséig a mindenkori infláció mértékéhez igazították. Az első segédjegyző a szintén herendi születésű Han Pál volt, aki 1929-ben lemondott.237 1930. január 1től Feith Mihály jegyzőgyakornok töltötte be a segédjegyzői állást.238 A hivatalos adminisztráció megkönnyítése végett 1927-ben 80 P összegért egy írógépet vásároltak a jegyzői hivatal részére.239

Hans Damme meisseni vendég búcsúztatása a herendi állomáson (1924) Bidding farewell to Hans Damme, a guest from Meissen, at the railway Station of Herend (1924), China Factory of Herend Verabschiedung des Gastes Hans Damme aus Meissen auf dem Bahnhof Herend (1924), Herender Porzellanmuseum

Herend körjegyzői székhely szerepét Bánd és Márkó nem fogadták el, ezért többször kísérletet tettek arra, hogy Bándra helyezzék vissza a körjegyzőséget. A herendiek viszont ragaszkodtak ahhoz,hogy a körjegyzőség náluk maradjon, hiszen a községnek fejlett ipara,vasútja, postája volt, 1930-ban a posta előtti megállóval bekapcsolták az autóbusz forgalomba. Ezen túlmenően kormoly érvként hatott, hogy a közös kiadásoknak 45 %-át Herend viselte.240

A képviselőtestületi jegyzőkönyvek lehetővé teszik, hogy a községi bírák névsorát nagy részben rekonstruáljuk:

A fenti listából megállapítható, hogy a bírói tisztséget 1933-igáltalában évenkénti váltásban viselték a község elöljárói. Az állami befolyás erősödésével függhetett össze, hogy az 1930-as évektől egy-egy bíró több ciklusban (egy ciklus max. 2 év) is a helyén maradt, annak ellenére, hogy a bírói hivatal ellátása a magángazdaság rovására ment. A bírák mindegyike kisbirtokos volt, de néhányukról többet is tudunk. Steinmacher Antal (szül. Herend, 1883) Veszprémben polgári iskolát végzett, majd a pápai tanítóképzőbe járt, de azt abbahagyta,s apja mellett gazdálkodott. 1903-ban ment ki először az USA-ba, ekkor pincészetben és egy philadelphiai papírgyárban is dolgozott. Másodszor már feleségével, Fischl Máriával próbált szerencsét. 1911—1913 között gyári munkásként ismerték meg Amerikát. Az első világháború alatt katonáskodott, majd 1918-tól önállóan gazdálkodott.241Glück József (szül. Herend, 1886) sajátos életpályát futott be.1912—1920 között Amerikában volt gyári munkás, majd hazatért, s birtokot vásárolt és azon gazdálkodott. Mint tekintélyes gazdát választották meg községi bírónak.242 Galambos József (szül. Márkó, 1886)nyilván benősült Herendre. 1909-ben lett önálló birtokos. Később megválasztották a községi tűzoltótestület parancsnokává.243A pengő alapú nemzeti valuta bevezetésekor, 1927-ben az elöljáróság javaslatára a képviselőtestület rendezte a községi alkalmazottak fizetését.

30. sz. táblázat
A herendi községi alkalmazottak fizetése (1927)

A község egészségügyi ellátásában a községi szülésznő (bába) játszotta a legnagyobb szerepet, mivel a lakosok orvoshoz csak a legritkább esetben fordultak, a veszprémi kórházba pedig csak végszükségben szállították betegeiket. Az orvosi ellátást az egész korszakban dr. Kronfeld Antal városlődi körorvos látta el. Nevével már korábban találkoztunk, hiszen 1913—1943 között töltötte be e tisztséget.240 A községgel kötött szerződés szerint heti vagy kéthetenkénti orvosi és fogorvosi rendelést tartott Herenden.

A községi költségvetés helyzete miatt a község nem mert komolyabb beruházásra gondolni. A költségvetés három elkülönített alapot tartalmazott, s ennek megfelelően készültek a számadások is. A község saját szükségleteit a házi költségvetésből, a szegények segélyezését a szegényalapból, a tűzrendészetet a tűzoltóalapból, a közmunkákét a közmunka alapból fedezték.245

A korszak legjelentősebb beruházásnak kétségkívül a községháza, a későbbi tanácsháza felépítése számított. Az elhatározás már1927-ben megszületett, az épület azonban csak 1939-ben készült el.246A székházat, amely a körjegyzői hivatali helyiségeknek és a jegyzői lakásnak adott otthont, a herendi lakosok építették. Mivel a bándiak és márkóiak az építésében nem vettek részt, meghatározott évi bértkellett fizetniük. Az építkezés 30 000 pengőbe került. A költségek fedezéséhez a belügyminisztérium 9 000 pengővel járult hozzá, melyet 9 év alatt kellett kamatmentesen törleszteni. Ezen túl 15 000 pengőt vettek fel a Szentgáli Takarékpénztár Rt.-től, a többit a községi építési alapból fedezték.247

Emellett a köszgé fejlesztés terén több kisebb eredményszületett, melyet a képviselőtestületi jegyzőkönyvek alapján foglalhatunk össze:

1924: A földreform során 6 házhely igénylőnek juttatnak telket. Ezek:Eckert Mihály, Metzger Antal, Póczik Rezső, Pribék Mihály,Schalakta József.248

A Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet használatába átengedett községházát átalakítják.249

1925:  Váltságösszeg ellenében kiosztják a földreformos házhelyeket.250A tűzbiztonság érdekében tűzoltóeszközöket (nyomócső, lajtoskocsi, takaróponyva stb.) vásárolnak.251 A vasútállomásról a körjegyzői irodába akarják vezetni a telefont, de a tervet a Soproni Magyar Királyi Posta és Távirda Kerületi Műszaki Felügyelőség kedvezőtlen feltételei miatt nem valósítják meg.252

1926:  Bekerítik a községi faiskolát.253 Levente sportteret létesítenek.2541929: A Herend—Szentgál közti közdülőúton az ún. kishidat kicserélik, a vízárkot kikövezik.255

1930: Január 1-től Herend belép a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületébe, így a „község a mentőállomás áldásos működésében részesülhet".256 A községháza telkét bekeríttetik.257Négy községi szegény részére lakásról gondoskodnak.258 A községet bekapcsolják a Veszprém—Pápa közti autóbuszforgalomba.259

1931:  Hét tagú Községi ínségenyhítő Bizottság alakult,2601932: A takarékosság jegyében csökkentik a 11 darab közvilágítási lámpa üzemidejét.261 A községi közdűlő utakat kaviccsal töltikfel és javítják.262

1939: Községháza és jegyzői lakás átadása.

Lányok népviseletben (1924), Herendi Porcelánmúzeum Girls in folk costume (1924), China Factory of Herend Mädchen in Volkstracht (1924), Herender Porzellanmusemn

A felsorolás jelzi a szűkös lehetőségek miatti szerény lehetőségeket, de ha meggondoljuk, hogy a község 1930-ban és 1932-ben is fizetésképtelenné vált, s kiadásait átmenetileg csak kölcsönfelvétellel tudta fedezni, akkor a községháza építését merész ötletnek és nagyeredménynek kell elkönyvelnünk.

Nem beszéltünk még az alcímben ígért község és nagypolitika viszonyáról, melyet a község oldaláról a politikai választójog gyakorlásával jellemezhetünk. A két világháború közötti Horthy-korszakban Herend szavazójogú polgárai a nagyvázsonyi választókerülethez tartoztak. A kormánypárt a herendi körjegyző segítségével igyekezett nyomást gyakorolni a jegyzői körhöz tartozó herendi, márkói és bándi szavazókra, de ez nem minden esetben járt sikerrel. Az 1926-ban megtartott nemzetgyűlési választásokon a pártonkívüli ellenzéki programmal induló dr. Zsigmond László még alul maradt a kormánypárti dr. Jókay Ihász Miklós földbirtokossal szemben. 1931-ben viszont az ellenzéki Zsigmond győzött Jókay-Ihásszal szemben. A környék községei hagyományosan kormánypártiak voltak, mindkét esetben a kormánypárti jelöltet támogatták. Maguk is meglepődtek, amikor valamivel később Zsigmond doktor bejelentette, hogy belép a kormánypártba.263

Gazdasági viszonyok: mezőgazdaság

A Tanácsköztársaság bukása után kiépült ellenforradalmi rendszer a társadalmi stabilitás biztosítása céljából az 1920-as évek elején szerény földreformot hajtott végre, mely némileg módosította a község birtokviszonyait. Erre Herenden is nagy szükség volt, mivel az őstermelésből élő keresőknek csak 40%-a a birtokos réteghez; 60%-aa mezőgazdasági agrárproletariátushoz tartozott. Bár e réteget a II. világháborúig nagyrészt felszívta az ipar, s arányuk 20% alá csökkent, a gazdatársadalom alapjában megmaradt kisbirtokosnak. 1941-benmindössze egy olyan gazda élt Herenden, akinek a birtoka 50—100kh közötti kategóriába esett. A 20—50 holdas gazdagparasztok szűkrétegét leszámítva (22 fő) a parasztság túlnyomó része vagy bérelt földön, vagy kis- és törpebirtokon gazdálkodott.264 A herendi parasztokbíztak a földreform sikerében, majd amikor látták, hogy ez milyenkorlátozott, némelyikük másutt keresett megélhetést. Kanadába vagy Dél-Amerikába vándorolt ki. De akadt olyan is, aki a szomszédos Szentgálon keresett boldogulást. Fischl Antal (szül. Herend, 1892)Veszprémben járt középiskolába, majd 1921-ben önálló gazdálkodólett Szentgálon. Szorgalmának köszönhetően az 1930-es években már42 kh szántóval és 32 kh erdővel rendelkezett.265

A községi elöljáróság 1922. január 12-én mutatta be a képviselőtestületnek a házhelyigénylők összeírását, amely szerint 10igénylő jelentkezett. Kimérésre a Szentgáli Nemesi Közbirtokosság tulajdonában lévő rétet jelölték ki, de a közbirtokosság nem volt hajlandó lemondani az ingatlanról, így az Országos Földbirtokrendező Bíróság kisajátítással szerezte meg a kérdéses ingatlant, amelyen 6házhelyet mértek ki. Második lépcsőben a földigénylőket írták össze.

Az április 30-án bemutatott összeírási ív szerint összesen 13 lakos igényelt földet a veszprémi káptalan Márkó határában fekvő csapberki pusztájából. Az igénylők közt volt 2 hadirokkant, 1 hadiözvegy, 2 törpebirtokos, 1 föld nélküli iparos és 7 földnélküli munkás. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítélete szerint 1923-ban csak három herendi igénylőnek juttattak földet, a többi igényjogosult a bándiak közül került ki.266

A szerény mértékű földbirtokreform végrehajtása után, 1923ban megkezdődtek a község részletes kataszteri-felmérési munkálatai,amelyek alapját képezték az 1929-ben elkészített új telekkönyvi nyilvántartásoknak, az ún. telekkönyvi betéteknek, melyeket részben még az 1970-es években is használtak.267

A két világháború közti legjelentősebb földreformra 1935nyarán került sor. Ekkor osztották fel a veszprémi káptalan Csapberek pusztáját Márkó határában a környékbeli igénylők között. A káptalan által felajánlott ún. vagyonváltsági földek árát a juttatottaknak25 év alatt kellett az államnak megfizetniük. A pusztára a bándi, herendi és márkói parasztok egyaránt igényt tartottak. Az eljárás során az Országos Földbirtokrendező Bíróság csak részben vette figyelembe a helybeli igénylők érdekeit. A káptalani majort és a terület egy részét a Vitézi Széknek juttatta, amely idegeneket telepített a kialakított vitézi telkekre. A maradék földön 21 herendi, számos bándi és márkói igénylő osztozott. A körjegyző visszaemlékezése szerint az érintett községek semmit sem tudtak arról, hogy a Vitézi Szék is a juttatandók között szerepelt. Ennek következtében az igénylők egy részét elutasították.268

A kisbirtokosok sorozatos közös birtokvásárlásával megerősödött a községben a szövetkezés eszméje. A Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet megalakítását 1919. november 25-én megtartott Katalin napi bálon határozta el a gazdaközönség azzal a céllal,hogy a terményfelvásárlást és a lakosság ellátását is biztosítsák. A szövetkezet a későbbi Kossuth u. 105. sz. házban nyitotta meg szatócsüzletét és a kocsmát. A Hangyát a visszaemlékezők szerint összesen 21személy alapította.269

Kozma László adatgyűjtése szerint a Hangya Szövetkezetalapítói voltak:

1. Brotschol János gazdálkodó
2. Eckert Ambrus gazdálkodó
3. Eckert Antal gazdálkodó
4. Eckert Ferenc gazdálkodó
5. Eckert István gazdálkodó
6. Eckert Vendel napszámos
7. Eisenbart István gazdálkodó
8. Fischl Mihály gazdálkodó
9. Galambos József gazdálkodó
10. Gősy István plébános
11. Henn Mihály munkás
12. Krieg János kőmíves, gyári munkás,
13. Metzger Ferenc MÁV-málházó
14. Metzger István gazdálkodó
15. Póczik Rezső MÁV állomásfőnök
16. Répási Ferenc gazdálkodó
17. Rhosóczy Rezső tanító
18. Scháner András gazdálkodó
19. Steinbach Ferenc gazdálkodó
20. Steinmacher Antal gazdálkodó
21. Waldner József napszámos

A szövetkezet részvényes alapon szerveződött. Az alapító tagok 1000—1000 koronás üzletrészt jegyeztek, a többi tag 100—100koronás üzletrészt jegyezhetett. A szövetkezet indulását a község azzal segítette, hogy a képviselőtestület 25 évre térítésmenetesen adtahasználatba az épületet, a társulatnak csak az évi adót kellett fizetnie.1919-ben kocsmával indult a gazdálkodás, a szatócsboltot 1920-bannyitották. A szövetkezet rövidesen beruházásba kezdhetett. 1922-benaz L-alakú épület déli szárnyát építtette meg egy Uitz nevű építőmesterrel, aki a pincére és a felépítményre 10 év garanciát vállalt. A garancia lejártával azonban a pincét víz árasztotta el, s a bajon később sem tudtak segíteni. Az 1920-as évek első felében az elszabaduló infláció miatt egyéb beruházásra gondolni sem mertek. 1924-ben Eckert Antalelnök üzletrésze már 10 000 koronát „ért". 1927-ben, a pengő bevezetése után normalizálódott a társaság pénzügyi helyzete. Ekkor egy-egy üzletrész 2—2 pengőt tett ki.

A szövetkezet vezetőségében az alábbi tagok tevékenykedtek:270

A Hangya-üzletet egy-egy boltos-kocsmáros üzemeltette. Az üzletvezetők neveit ma már pontosan rekonstruálni nem lehet:

Az 1930-as években a szövetkezet vagyona gyarapodott, a jövedelem egy részét új beruházásokra fordították. 1937-ben a szövetkezet megvásárolta a Kossuth u. 99- sz. házat, amely helyett 1940—1941-ben36 000 pengős költséggel (jelentős kölcsön felvételével) megépítették a Hangya központi épületét (a későbbi Muskátli Kisvendéglőt), amelyben a bolt és vendéglő mellett a boltos lakása is helyet kapott. A felvett hitelért a község vállalt garanciát. Az épület berendezéssel együtt 40 000pengőbe került. A felvett hitelt, továbbá a hitel 1%-át kitevő jótállást a szövetkezet 1944-ig visszafizette az országos Hangya Központnak. Ugyanakkor 1940-ben a Kossuth u. 4. sz. bérelt helyiségben Szoltner Lénárd vezetésével megnyitották az ún. Felső boltot. A Hangya helyi szervezete a második világháború végéig sikeres gazdálkodást folytatott.271

Gazdasági viszonyok: az ipar

A két világháború között a helyi társadalom lényegesen átstrukturálódott. Míg 1910-ben a lakosságnak háromnegyede (77,3%-a)őstermelésből élt, addig 1941-ben ez az arány 34,6%-ra csökkent. A másik oldalon: A bányászatban és iparban foglalkoztatottak aránya1910—1941 között 15,9%-ról 60,6%-ra nőtt. Herend a megyei községi fejlődési tendenciától erősen eltérve már az 1930-as években iparosodott községgé vált.

Az iparosodás két forrásból táplálkozott: a hagyomány kisipar tovább élt, ugyanakkor egyre nagyobb teret hódított a bányászat és agyáripar, amely néhány évtized alatt átformálta Veszprém megye arculatát. A nevesebb iparosok közül az alábbiakat érdemes megemlíteni:

Éllő János molnármestert272

Fischl Mihály bércséplőt273

Kiss István molnármestert274

Müller Károly molnármestert275

Oszvald József kocsmárost (1932)

Scheller Ignác kereskedőt, mészárost és vendéglőst (1932)276

Steiner Béla vegyeskereskedőt277

Steiner Miksa kereskedőt és vendéglőst278

Özv. Steiner Sámuelné kocsmárost (1932)

Szammer József molnármestert279

Széli József molnármestert280

Herendi festőműhely az 1920-as években, Herendi Porcelánmúzeum Dyery in Herend in the 1920s, China Factoty of Herend Herender Malerwerkstatt in den Jahren um 1920, Porzellanmuseum

Érdemes még egy személyről megemlékezni, aki itt született,de másutt csinált karriert. Arányi Mártonról van szó, aki 1886-ban született, majd tanulmányai befejeztével Devecserben nyitott szállodát és vendéglőt. Vendéglője 2, szállodája 3 szobából állt.281

A nehéz- és gyáripar térségünkben az 1920-as évek elején kezdett terjeszkedni, 1920-tól egy új bányászati ág jelent meg, s bővítette a munkalehetőségeket: a kőszénbányászat. 1920-ban Freud J. és Fiai környei bányatulajdonos cég megszerezte a kőszénkutatás és -kiaknázás jogát, majd rövidesen külszíni bányászattal megkezdte a megtalált barnaszéntelep feltárását. A vasút melletti külszíni fejtés azonban hamarosan leállt, mert a munkát vízbetörés akadályozta. A víztelenítés az akna nyitásután is nehéznek és költségesnek bizonyult, s cserébe csak gyenge minőségű barnaszenet nyertek, így a cég beszüntette az üzemet.282

1921-ben a porcelángyárnak támadt konkurense. Nagy Jenő budapesti lakos a veszprémi járás főszolgabírójától nyert gyáralapítási engedéllyel bérelt helyiségben indította el a Herendi Porcelángyár Rt. nevű cégét, amely külföldről behozott fehér porcelánt festett. Később új épületet emeltek a kisüzemnek, amely már Magyar Porcelángyár Rt. Herend néven jelent meg termékeivel a piacon. Farkasházy Jenő, arégi porcelángyár tulajdonosa nem nézte jó szemmel a versenytársténykedését, s azzal vádolta, hogy az iparengedélyhez kiadott községi bizonyítványt úgy hamisították.283 Közokirat hamisításért beperelte a herendi jegyzőt, aki öngyilkos lett. Sikerült elérnie, hogy az új gyár telephelyét a kereskedelemügyi miniszter bevonta.284

Farkasházy a részvénytársasággá alakulás után a gyár művészeti vezetője lett. A részvénytársaság elnöki tisztét előbb gr. Hadik János, majd gr. Esterházy Móric töltötte be. A gyár igazgatását 1930-tól a részvények többségét megszerző dr. Gulden Gyula vette át, aki fejlesztette a kályhagyártást, modernizálta (gépesítéssel, laboratóriumok felállításával stb.) a porcelángyárat. Az új üzletpolitika nyitottabbá tette a gyárat a modern képzőművészet irányába. A gyár kiváló szobrászaink alkotásait megvásárolta és porcelánfigura formájában sokszorosította.287 Telcs Ede művészeti tanácsadó és Fischer Emil műszaki tanácsadó segítségével a gyár művészetileg megújult (kisplasztikai sorozat indítása 1924-től, a tradicionális minták mértéktartó egyszerűsítése), s exportja növekedésével gazdaságilag is megerősödött. Herenda poharak és étkészletek tervezésében együttműködött az ajkai üveggyárral, s ezáltal jobb piaci pozíciót értek el. Sikerrel szerepelt az1926. évi philadelphiai nemzetközi kiállításon, 1933-ban a chicagói,1937-ben a párizsi, 1939-ben a New York-i világkiállításon. A fejlesztések eredményeképpen a gyár létszáma ugrásszerűen megnőtt:288

31. sz. táblázat
A herendi porcelán gyárlétszámának alakulása (1923—1940)

A második világháború első éveiben már anyagbeszerzési,termelési és értékesítési nehézségek jelentkeztek, de Gulden Gyula agyár talpon maradását biztosítani tudta egészen addig, amíg 1944-benhadiüzemmé nem nyilvánították, s katonai parancsnokság irányítása alá nem helyezték.289

Infrastruktúra, szolgáltatás

Az 1930-as évek elején Herend Veszprém vármegye 130 villamosított községeinek egyike lett. A villanyhálózat kiépítésének nagyműve Körmendy-Ékes Lajos Veszprém megyei főispán érdeme, aki kezdetben a megyei hatóság támogatását is megnyerte, végül azonban jóformán a megyei közigazgatás ellenében fejezte be a munkálatokat. Rögtön kinevezése után, 1926 őszén bejárta a megyét, s tapasztalatai alapján megerősödött benne az a meggyőződés, hogy a megyei községeket egységesen kell villamosítani, „...azonnal felismertem — írta később — hogy mennyire szüksége lenne a vármegyének—főleg pedig a bakonyi községeknek — a villamos áramra. Annál könnyebb volt ennek felismerése, mert akkor már egyes községekben mozgalom volt folyamatban a villamosítás megvalósítására, annak dacára, hogy a Marcal vidéki községek egy részét ezen a téren súlyos csalódás érte. "290A megye egységes villamos hálózatának kiépítésére első lépcsőben 1927. május 9-én megalakította a Veszprémvármegyei Villamossági Szövetkezetet, amely kezdetben a szövetkezetbe belépni kívánó 114 község villamosítását vette tervbe. Több évi huzavona utána versenytárgyalást megnyerő Magyar Általános Kőszénbánya Rt. támogatásával valósították meg a tervet. A kezdetben magánszemélyekből álló Villamossági Szövetkezetbe az 1929- szeptember 1-jével megindított üzletrészjegyzéssel kapcsolódtak be a megyei települések,köztük Herend is, amely 2 üzletrészt jegyzett. A Kőszénbánya Rt.1931-ben megkötött szerződésében vállalta, hogy egymillió pengősalaptőkével egy céget alapít a vármegye villamosítására. A szerződésben 50 évre. 1981. december 31-ig vállalta a községek áramszolgáltatását, s meghatározta az induló egységárakat is.

Az áramellátást biztosító Pannónia Áramszolgáltató Rt. Tatabánya—Veszprém érintésével egy 30 000 Voltos vezetéken továbbította az áramot Herendre, onnan Pápára. A herendi fogyasztók a bekötéskor az alábbi egységáron jutottak áramhoz:

A leszállított villamos áramot kétféle rendszerben biztosította a Pannónia Rt.: gépi felhasználásra 380 V-os, világítási célokra 220 V-os áramot adott. Az átalánydíjas háztartási fogyasztók csak 15 és 25Wattos lámpákat szereltethettek fel, melyeket a Villamossági Szövetkezetnél lehetett beszerezni. Egy fogyasztónál legfeljebb 3 lámpát lehetett beszerelni. Egy 15 Wattos lámpa havi átalányát 2, két lámpáét havi 3 Pengőben határozták meg. 25 Wattos égő esetén ez az összeg3, illetőleg 3,90 Pengő volt. Ha egy 15 és egy 25 Wattos lámpát használt a család, akkor havi 3,50 Pengő átalánydíjat kellett fizetnie.

A magánvilágítás 1931-ben igen költséges dolognak számított: ekkor a világválság miatt a búza mázsánként ára egynegyedére esett (34 Pengőről 8 Pengőre), ami miatt a havi 2—3 pengős áramdíjluxusnak számított a paraszti háztartásban. Még akkor is, ha az áramszolgáltató vállalat 1932—1934 között bizonyos fizetési kedvezményt adott. A szerződésben kikötött árammennyiség megtérítéséért — ha a fogyasztás nem haladta meg az igényelt mennyiséget — a község vállalt garanciát. 1936-ban megyei szinten a villamosított községekben a házak alig több mint egynegyede (26,25%-a) volt a rendszerre csatlakoztatva. Egy községre átlagosan 50 fogyasztó, egy fogyasztóra átlagosan 4 lámpa esett — ez azt jelenti, hogy a községekben csak a módosabb családok engedték meg maguknak ezt a fényűzést.291

Művelődés, társadalmi élet

A két világháború között az elemi iskola hatékonyan megalapozta a lakosság alapműveltségét, s lehetővé tette, hogy a jobbképességű gyermekek tovább tanulhassanak. A hiányosan fennmaradt iskolai iratokból megállapítható, hogy az oktatás az 1930—1940-es években részben osztott formában, 4 pedagógus segítségével történt. Az 1945 előtt itt működő tanítók közül az alábbiakat ismerjük:292

32. sz. táblázat
Herendi tanítók a II. világháború előtt

A névsor azért is figyelemre méltó, mert két tény megállapítására ad alkalmat: kitűnik belőle, hogy az állami elemi iskolában az1945 előtti évtizedben összességében több nő tanított, mint férfi,ugyanakkor az iskolavezetést mindig férfi látta el. A pedagógus pálya tipikusan női foglalkozássá kezdett válni, ugyanakkor a hagyományos férfi vezetői szerepet az államhatalom a kinevezésekkel még fenntudta tartani.

Az iskolai és iskolán kívüli nevelés, s a polgárosodás a helyi társadalomban igényt ébresztett az egyesületi életre, mely eléggé változatos volt a Horthy-korszakban.

A legfontosabb kulturális egyesület a Herendi R. K. Dalegyesület, vagyis az énekkar volt, amely 1922-ben alakult. Alapszabályát a belügyminiszter is jóváhagyta, így szabályszerű működése biztosítottvolt. Mivel saját épülettel vagy helyiséggel nem rendelkezett, az egyesületi élet jobbára az iskolában zajlott. Az énekkar egy alkalommal országos versenyen is szerepelt: a kezdő csoportban induló 26 nevezőközül a 14. helyezést érte el.293

A Dalegyesület zászlószentelési ünnepségét 1924. május 15én tartották meg. A szertartást dr. Lukcsics József veszprémi kanonokvégezte. A zászlóanya dr. Hubay Jenőné szül. gr. Czebrián Róza volt. Az aktuson jelent volt dr. Soltész István kultuszminisztériumi államtitkár; a vármegye képviseletében dr. Magyar Károly főispán és Szokolszky Rezső királyi tanfelügyelő.294

Az ifjúsági egyesületek közül a Herendi Levente Egyesületet kell megemlíteni, amely 1933-ban alakult meg. Elnöki tisztét Pesovár János körjegyző látta el.295 A leventemozgalom az 1920-as években bontakozott ki, s közvetve a területi revízióra készülő Magyarország ifjúságának honvédelmi nevelését szolgálta. Az ifjúság testi nevelésére azért is szükség volt, mert a trianoni szerződés limitálta, alacsony szinten tartotta a magyar haderőt és fegyverzetet, hogy az ország hadseregét alkalmatlanná tegye a revansra.

Sok megyei községben már 1922 után megalakult a leventeegyesület, így a herendi egyesület viszonylag későn jött létre. A zászlószentelési ceremóniát 1933- május 15-én, ünnepi külsőségek között tartották meg. A zászlószentelést dr. Rott Nándor megyéspüspök végezte. Már a község határában díszes lovasbandérium köszöntötte, skísérte a községbe. Az ünnepségen a honvédség képviseletében Szakonyi József alezredes volt jelen. A zászlóanya tisztére ezúttal is dr. Hubay Jenőné gr. Czebrián Rózát kérték fel, akit elfoglaltsága miatt a körjegyző felesége, Pesovár Jánosné helyettesített. Az ünnepség a korszokása szerint közebéddel fejeződött be.296

A férfiak szórakozását, s a militarista szellem fenntartását szolgálta a Polgári Lövész Egylet, melynek szintén Pesovár Jánosvolt az elnöke.297

A porcelángyár munkásközössége két társulatot hozott létre az 1930-as években. A Porcelángyári Alkotók Köre a képzőművészet iránt érdeklődő festőket tömörítette, a Dalárda pedig az ének kultúraszolgálatában állt. Mindkettő szervezője, s elnöke Ulbrich Károly gyári művezető volt, aki külföldi tapasztalatait hasznosítva kívánta a munkásokat öntevékenységre serkenteni.298

A községi tűzoltó egyesület jelentőségét az 1905-ben kiütött horhi tűz óta senki sem kérdőjelezte meg. A község gondoskodott a tűzi fecskendő, lajtoskocsi, gumitömlők és egyéb tűzoltóeszközök és felszerelések beszerzéséről, a tűzoltószertár fenntartásáról. Ennek anyagi fedezetét részben onnan teremtették elő, hogy a tűzoltószolgálatot adni nem kívánók váltságdíjat fizettek a községi pénztárba. Ennek mindenkori nagyságát a képviselőtestület határozta meg. Már az iparosoknál említettük, hogy a parancsnoki tisztet az 1930-as években Galambos József látta el.299

A falu sportéletének központja az 1930-ban alakult futballcsapat volt, amely a fiatalokat résztvevőként, az idősebbeket nézőként vonzotta.

A két világháború között időszakban három vallási egyesületműködött. Mindhárom Gősy István irányítása alatt állt. A legnépesebbnek a Rózsafüzér társulat számított, amelynek 1938-ban 72 tagja volt. A Szívgárdában 36, a Szent Kereszt Katonái nevű társulatban 18tag tevékenykedett.300

A község egyetlen jól kiépített politikai szervezete VDU(Volksbund der Deutschen in Ungarn — Magyarországi Németek Népi Szövetsége) helyi szervezete volt. Tevékenységével, mely meghatározta a helyi nemzetiség további sorsát, a II. világháborús fejezetben bővebben foglalkozunk.

Egyházi élet 1919—1945

A herendi plébánia élén a két világháború közötti időszakban mindössze 4 plébános állt. Az 1919—1946 közti időszakban az alábbi egyházi férfiak irányították a plébániai életet:

A korszak 27 évét tekintve, egy-egy lelkész átlagosan 6 és háromnegyed évet töltött el Herenden. Kedvezőbb képet kapunk, haazt vesszük figyelembe, hogy 20 éven át egyetlen plébános vitte az ügyeket, utódai csupán 2—4 évig szolgáltak. Az egyházi élet színvonalát, irányát tehát Gősy István működése határozta meg. Pfeiffer János szűkszavú életrajzából kitűnik, hogy nemcsak a falu vallási, hanem szellemi-kulturális életében is meghatározó személyiség volt.Gősy István a Komárom vármegyei Farkaskúti majorban, Gősy Bertalan uradalmi főtehenész és Herczig Anna házasságából született 1887. február 8-án. A gimnázium alsó négy osztályát Magyaróvárott járta, tanulmányait Veszprémben folytatta, itt is érettségizett. 1911.június 29-én szentelték pappá. 1911-től káplán Kiskomáromban,1912-től Barcson, majd 1914-től a veszprémi püspöki gazdasági irodában írnokoskodott. Rövid ideig Balatoncsicsón, Somogysámsomban,1918-tól Városlődön, majd Nemesvámoson szolgált. 1918. október 5től került Szentgálra, ahonnan 1919. március 13-án nevezték ki herendi adminisztrátornak. Herenden alapítója volt a Hangya Fogyasztási ésÉrtékesítési Szövetkezetnek és a Dalegyesületnek. Hosszú szenvedés után, gégerákban halt meg 1939. március 30-án.301

Sokat tett egyháza első világháború utáni újjászervezéséért,magára találásáért. 1920-tól vezette az egyházi anyakönyveket. 1922ben az amerikai kivándoroltak anyagi támogatásával pótolta az 1918ban háborús célra elvitt két harangot. Az új harangokat Tóth Árpádveszprémi harangöntő készítette el, a plébános 1922. április 2-án áldotta meg azokat. 1923-ban tataroztatta a templomot és plébániaházat. 1929. július 1-én zárta le az ó-, s nyitotta meg az újtemetőt. Támogatta a község villamosítását, melynek eredményeképpen 1932 karácsonyán első ízben gyulladt ki a herendi templomban a villany. 1933ban a templomot kívül-belül tataroztatja, május 16-án dr. Rott Nándorveszprémi megyéspüspök megáldja Hubay Andor neves festőművész ajándékképét, a Krisztus a keresztfán c. alkotást. 1935 októberében szereltette fel az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló porcelánablakot a templomban, 1936—1937-ben Johann Hugóval a színes ablakokat készíttette el. 1938-ban a terralytből készített keresztúti stációkkal és a feltámadási szoborral gazdagodott a templom.302

A második világháború alatt rövid ideig Solymár (1940-ig:Schumacher) István lelkészkedett, aki a herendi plébániatörténetbena „legképzettebb" címet érdemelné. A Zala vármegyei Szentjakabfán földműves családban született, a polgári iskolát a közeli Balatonfüreden végezte, Veszprémben érettségizett. Filozófiát a római Collegium Germanico-Hungaricumban, teológiát a bécsi Pazmaneumban tanult. Teológiai doktorátust 1936-ban szerzett. 1939. szeptember 1-től kerültHerendre, ahonnan 1940. szeptember 12-én a nagykanizsai plébániára helyezik át. 1941—1943 között püspöki titkár, 1943—1946 közt teológiai tanár és szemináriumi lelki igazgató. 1946-tól tapolcai,1955—1961 közt mernyei plébános. A székesfehérvári Papi Otthonban hunyt el, szülőfalujában temették el.303

Csoportkép a templom előtt búcsúkor (1924), Herendi Porcelánmúzeum Group photograph in front of the church on parish-feast (1924), China Factory of Herend Gruppenbild vor der Kirche am Kirchtag (1924), Herender Porzellanmuseum

Hautzinger Pál szintén német származású volt. A Moson megyei Máriakáinokon 1908. december 26-án született gazdacsaládban.1934-ben szentelték pappá, 1935-től Márkón, majd Tótvázsonyban és több helyen, 1939-től Városlődön szolgált, 1940-ben került Herendre. Állomáshelyének engedély nélküli elhagyása miatt 1944-ben felfüggesztették állásából. Az egyházi rendből kilépett, megnősült, s HantosPál néven, tisztviselőként élt.304

A hivatalos verzió mögött egy romantikus szerelem története sejlik fel: a plébános a paplak közelében élő herendi lányba lett szerelmes, s együtt szöktek el a faluból. Rövid működése ennek ellenére eredményesnek tekinthető, hiszen 1941-ben külsőleg-belsőleg tataroztatta a templomot, 1942-ben pedig sírkövet állíttatott elődjének, s megrendelte Mayer Albert pécsi orgonagyárosnál az új templomi orgonát, melyet már utóda alatt szólaltattak meg 1944. március 28-án.305 Működését azért is nehéz megítélni, mert a község lakossága ezekben az években maradt „jó pásztor" nélkül.

Androsits István (Kaposvár, 1906. március 31.), aki Bécsben teológiát végzett és teológiai doktorátust is szerzett, 1944. június 1-tőlkapott kinevezést Herendre. 1946 nyaráig szolgált itt, akkor a veszprémi Dávid árvaház igazgatója lett.306 Herenden igyekezett visszatartani híveit a szélsőséges megnyilvánulásoktól, s megvédeni a fiatalokat a katonai szolgálattól.

Első áldozok (1930-as évek), Arnold fotógyűjtemény First communicants in Herend in the 1930s, Arnold Photocollection Erstkommunion in Herend (in der dreißigen Jahren),Fotosammlung Arnold

Lábjegyzet:

225. ILA—K0VACSICS 1964. 201

226. VeML Közigazgatási adatlapok gyűjteménye. Herend közigazgatási adatlapja. 1925., 1942.

227. Uo

228. CSIZMADIA—KOVÁCS—ASZTALOS 1981. 561—565., 598—599.

229. VeML V.341. herend község képv. t. jkv. 1925. május 7.

230. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 36 kgy./1930. (XI. 3.) sz. Az 1913. évi szabályrendelet hatályon kívül helyezése és az új szervezési szabályrendelet életbe léptetése. Veszprém vármegye törvényhatósági kisgyűlése 1931-ben hagyta jóvá a szabályrendelet-tervezetet. Uo. 12 kgy./1931. (IV. 14.) sz.

231. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 6 kgy./1936. (I. 11.) sz.

232. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 22 kgy/1936. (VIII. 22.) sz.

233. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 17 kgy./1937. (Vl.lO.)sz.

234. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 17 kgy./1937. (X. 16.) sz.

235. VeML Vármegyei alkalmazottak törzskönyvi lapjai. Pesovár János törzskönyvi lapja. A „vágtató" inflációra jellemző, hogy 1923-ban havonta állapították meg fizetését. 1923 júliusban 17 600 K, augusztusban már 132 000 K, szeptemberre 158 400 K, októberre 198 000 K összeget kapott. Hegyed év alatt egy tizedére csökkent a korona értéke.

236. V/eML V.341. Herend község képv. t. jkv. Segédjegyzői állás szervezése. 3/1921 (III. 31.) sz., A körjegyzői fizetés 725 K-ről 4 000 K-ra emelése a rendkívüli idők miatt. 8/1921 (XII. 7.)sz.

237, VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 4/1927 (I. 26.) sz.. Man Pál jegyző megbízása az országgyűlési választási összeírások kisegítő munkáinak elvégzésére. Pesovár János törzskönyvi lapjában található iratok szerint Man 1900, szeptember 14- én született Herenden. Jegyzői oklevelet szerzett,. 1925. augusztus 15-i hatállyal nevezték ki herendi segédjegyzőnek. Le- mondása: 1929. október 18. képv. t. jkv.

238. VeML V.341. Herend község képv, t. jkv. 14 kgy./1930 (IV, 12.) jkv, sz.

239. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 59/1927 (XI. 29.) sz. határozat.

240. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. A körjegyzőségi székház és jegyzői lakás építési ügye, 1927. március 19. jkv, , Herend bekapcsolása az autóbuszközlekedésbe. 1930. június 3. jkv.

241. SZEGHALMY 1937. 829.

242. SZEGHALMY 1937. 683.

243. SZEGHALMY 1937. 681. Galambos Jánost ír, a jegyzőkönyvekben azonban Galambos József szerepel.

244. VeML Tisztviselők törzskönyvi lapjai. Dr. Kronfeld Lajos városlődi lakos törzskönyvi lapja. Kronfeld 1884. december 24-én Csornán született. 1911-ben a budapesti orvostudományi egyetemen szerzett orvosi, 1921-ben fogorvosi oklevelet. 1991—1913 között különböző kórházakban szolgált, 1913. október 1-jén választották meg városlődi körorvosnak. 1943. január 31-én nyugdíjazták. 1926-ban 2448 AK alapfizetést, s két gyermeke után 326 K 40 f. családi pótlékot kapott. A körorvos anyanyelvi szinten beszélt magyarul és németül, de jól tudott olaszul, franciául és angolul is.

245. VeML V.341. herend község képv. t. jkv. 1926. április 5. Az 1924. évi számadás tárgyalása.

246. VeML V.341. herend község képv. t. jkv. 5/1927 (III.19.) sz. határozat a községháza és jegyzői lakás építéséről.

247. PES0VÁR 1976. 35—36.

248. VeML V.341, Herend község képv. t. jkv. 26/1924. (XII. 11.) sz. határozat 6 házhelyigénylő elbírálásáról,

249. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 1924. december 11.

250. VeML V.341. Herend község képv, t. jkv, 1925. február 22.

251. VeML V.341. Herend község képv. t, jkv. 32/1925. sz, határozat

252. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 1925. december 6,

253. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 17/1926. sz. határozat,

254. VeML V.341. Herend község képv. t, jkv. 39/1926 (VIII. 22.) sz, határozat.

255. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 46/1929 (IX, 12.) sz. határozat.

256. VeML V.341. herend község képv. t. jkv. 14/1929 (IV. 16.) sz, határozat.

257. VeML V.341. Herend község képv, t. jkv, 16 kgy,/1930 (IV, 12.) sz.

258. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 21 kgy./1930 (VI. 3.) sz,

259. VeML V.341. Herend község képv, t. jkv, 24 kgy./ 1930 (VI, 3.) sz.

260. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 37 kgy./1931 (XII, 1.) sz. határozat,

261. VeML V.341. Herend község képv, t. jkv. 4 kgy./1932 (II. 6.) sz. határozat.

262. VeML V.341. Herend község képv, t. jkv. 24 kgy./1932 (V. 21.) sz, határozat.

263. PESOVÁR 1976. 33—34.

264. ILA—KOVACSICS 1964. 201.

265. SZEGHALMY 1937.

266. PESOVÁR 1976. 32.

267. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 1929. január 9. A Veszprémi Járásbíróság elrendeli a betétszerkesztést. A község a kiküldött tisztviselők természetbeni járandóságát készpénzben váltja meg és havi részlekben fizeti ki. PESOVÁR 1976. 33.

268. PESOVÁR 1976. 35.

269. KOZMA László: herend, Bánd, Márkó, hárskút községek szövetkezeti mozgalmának rövid története. Kézirat. Herend, 1981. Falu—város egységben. Tájékoztató a Veszprém és Vidéke ÁFÉSZ működéséről 1946 és 1986 között. Veszprém, 1986. herendről 55—57.

270. SZEGHALMY 1937. 632.

271. KOZMA László: Adalékok Bánd, Herend, Hárskút és Márkó községek szövetkezeti mozgalmának történetéhez. Kézirat. Herend, 1986. Laczkó Dezső Múzeum néprajzi Adattár 12. 175—87.

272. Éllő János molnármester Márkón született 1905-ben. 1934-ben telepedett le Herenden, s bérbe vette Bakstett János kétjáratú, vi2imeghajtá5ú, de deszkavágó fűrésszel is felszerelt malmát. SZEGHALMY 1937. 664.

273. Fischl Mihály 1895-ben született Herenden. Az I. világháború után 50%-os hadirokkanttá nyilvánították. 1925-ben önálló gazda lett, majd cséplőgépet vásárolt, mellyel bércséplést is végzett. SZEGHALMY 1937. 675.

274. Kiss István régi molnárcsaládból származott, 1890-ben Pápán született   1919-től haszonbérlő volt előbb Lovaszpatonán, majd Herenden. 1937-ben már Tapolcafőn dolgozott. SZEGHALMY 1937. 731.

275. A Müller család 1864-ben építette az egykori szentistváni pusztán a malmot, melyet Müller Károly 1924-ben vett át apjától, Müller Ádámtól. SZEGHALMY 1937. 771.

276. Scheller Ignác mészáros Bakonyjákóról nősült be Herendre. 1904-ben apósa, Steinbacher József üzletét vette át, ezt vezette 1937-ben is. 25 éven át volt községi képviselő. SZEGHALMY 1937. 815.

277. Steiner Béla 1892-ben született Herenden. Iskoláit Veszprémben végezte, majd apjánál lett segéd. 1926-ban vette át apja 1904-ben alapított vegyeskereskedését, vendéglőjét és mészárszéket. SZEGHALMY 1937. 829,

278. Steiner Miksa 1895-ben 5zentgálon született, Veszprémben végzett polgárit. 1918-ban nyitotta meg önálló kereskedését és vendéglőjét. SZEGHALMY 1937. 829.

279. Az emlékezetben ma is élő két járatú szammer-malmot a család 1871-ben vásárolta meg. Szammer József 1896-ban született Herenden. Apja malmát az I. világháború után vette át. SZEGHALMY 1937. 841.

280. Széli József Herenden született 1903- ban, a szakmát apjánál tanulta, majd átvette a malom vezetését. Malmuk három járatú volt és minden őrleményt előállított. SZEGHALMY 1937. 844.

281. SZEGHALMY 1937. 618-619.

282. PES0VÁR 1976. 30—31.

283. PESOVÁR 1976. 31.

284 .SIKOTA 1984. 69.

285. PESOVÁR 1976. 33.

286. SIKOTA 1984. 69—70.

287. BODNÁR 1938, 12—15.

288. SIKOTA 1984. 237.

289. SIKOTA 1984. 84.

290. KÖRMENDY 1937. 9.

291. KÖRMENDY 1937. 77—94. Pesovár kéziratos falutörténetében tévesen azt írta, hogy a Villamosipari Szövetkezet 1931- ben alakult. V. ö. PESOVÁR 1976. 34.

292. VeML VIII.259. Herendi Állami Elemi népiskola iratai 1937—1945.

293. PESOVÁR 1976. 34.

294. PESOVÁR 1976. 33.

295. SZEGHALMY 1937. 794.

296. PESOVÁR 1976. 34.

297. SZEGHALMY 1937. 794.

298. Ulbrich Károly Herenden született 1874- ben. Tanoncként kezdett a porcelángyárban, majd iparművészeti tanfolyamot végzett Magdeburgban (1890). Mintázóként több németországi porcelán- és fajanszgyárban dolgozott. 1908-tól a hódmező- vásárhelyi agyagipari iskolát vezette, 1925-től egy kerámiagyárat létesített Sárospatakon. 1931-től a herendi porcelángyár üzemvezetője lett.

299. PESOVÁR 1976. 25., SZEGHALMY 1937. 681.

300. SCHEMATISMUS 1938. 2.

301. PFEIFFER 1987. 449.

302. Herendi R. K. Egyház Levéltára. Jokesz István történeti jegyzetei, 1981. 1.

303. PFEIFFER 1987. 920.

304. PFEIFFER 1987. 483,

305. Herendi R. IS. Egyház Levéltára. Jokesz István történeti jegyzetei, 1981. 1.

306. PFEIFFER 1987. 235.