IX. Herend a II. világháború alatt

Magyarország Trianon utáni külpolitikáját a területi revízióra építette, s ennek érdekében a szintén revansra készülő Olaszországgal és Németországgal kötött politikai szövetséget. 1939-ben a felvidéki részek, 1940-ben Kárpátukrajna visszacsatolása után Erdély és a Délvidék annektálása érdekében a szövetség szálait még szorosabbra fonta, s 1941 nyarán törvényszerűen sodródott bele a Szovjetunió elleni háborúba. A Horthy-rezsim belpolitikailag is gesztusokat, engedményeket tett a Német Birodalom felé. Vontatva, de megkezdte a zsidóellenes törvények végrehajtását, s nemzetiségpolitikájában a magyarországi német népcsoportot Hitler nyomására a Birodalom érdekében sorakoztatta fel, a birodalmi érdekek oltárán áldozta fel.

A Budapesten 1938. november 26-án kulturális egyesületként megalakult Volksbund der Deutschen in Ungarn alapszabályát a magyar belügyminiszter 1939. április 13-án hagyta jóvá. A legálisan működő szervezet 1940-től a magyar—német kormányegyezmény értelmében a magyarországi német népcsoport politikai képviseletét is ellátta, s nagy ütemben kezdte meg vidéki szervezeteinek kiépítését.

Veszprém megyében 1940 nyarán alakultak meg az első szervezetei ezek közé tartozott a herendi is. A Volksbund agitáció elsősorban a porcelángyári munkásság körében hatott. A propaganda a birodalmi német nyelvi-kulturális és politikai identitás elmélyítését tűzte ki célul, a nemzetszocialista eszméket népszerűsítette, s nemegyszer nyílt magyarellenes magatartással párosult. A szervezetnek ekkor még kevés tagja volt, a falu parasztsága és értelmisége ugyanis nem rokonszenvezett célkitűzéseivel.

A községi jegyző kezdeményezésére a Volksbund ellensúlyozására törekvő középparasztok 1940 nyarán 60 taggal megalakították a Magyar Paraszt Szövetség helyi szervezetét, amely azonban a Volksbund — kezdeti látványos háborús sikerek miatti — térnyerését nem tudta megakadályozni.

Amikor Magyarország 1941. április 26-án hadüzenetet küldött a Szovjetuniónak, s belépett a II. világháborúba, az ország vezetése úgy gondolta, hogy elérkezett az idő a területi revízió végrehajtására. Ekkor úgy látszott, hogy Németország rövidesen megnyeri a háborút, s az új világrend egyik meghatározó tényezője lesz.

A következő néhány év nemcsak a fronton harcoló katonákra,hanem a hátországra is komoly terheket rótt, s a legkisebb község életére is hatással volt. A magyar kormány 1941. június 26-án részleges mozgósítást rendelt el, s megkezdte a Szovjetunió elleni hadműveletet.1942 elején a magyar kormány lehetővé tette, hogy önkéntes alapon németeket toborozzanak a Waffen-SS-be. A 18—30 éves korosztály tagjai jöhettek szóba, de Herenden senki sem jelentkezett a fegyveres testületbe. A Bakony-vidéki németek közül ekkor 624 főt soroztak be.307

1942 áprilisától folyt a magyar hadszervezés is. A tavasz folyamán a soproni 4. honvéd gyalogezred veszprémi 4. zászlóalja kötelékében számos herendi hadkötelest vittek a szovjet frontra. Voltolyan, mint Heiser Ferenc porcelángyári munkás, akit a soproni 101.gépkocsizó nehéztüzér osztályhoz osztottak be.308

Még folyt a sorozás, amikor a községbe júniusban beszállásolták az 1200 főből álló kassai 5. gépkocsizó lövészzászlóaljat, mely egy hónapig állomásozott itt. Augusztus folyamán érkezett meg az első hősi halott, Novotni János porcelángyári munkás halálhíre. Az újabb és újabb halotti értesítések kézhezvétele után a lakosság aggodalommal és félelemmel várta a fejleményeket.309

A magyar katonai szellem ápolására, a német propaganda ellensúlyozására 1943 tavaszán az első világháború veteránjaiból alakult meg a Magyar Frontharcosok Szövetsége helyi csoportja. 1943. május30-án dr. Bartos Pál végezte el a zászlószentelést. A zászlóanya tisztét Pesovár Jánosné vállalta el.310

1943- június 1-én lépett hatályba a második SS-toborzásról megkötött magyar—német egyezmény, amely önkéntes alapon az1908—1925-ös születésűek besorozását tette lehetővé. Ekkor ketten jelentkeztek az SS-be.

Gyökeresen megváltozott a helyzet 1944. március 19-e, Magyarország német megszállása után, amikor feltétlen németbarát kormány került hatalomra. Magyarországot rövid idő alatt teljesen a német birodalmi érdekek szolgálatába állították. A változásokat a községlakói is észlelték.

A német gépesített katonai egységek 1944. március 19-én vasárnap, a délelőtti órákban jelentek meg Herend határában. Mivel azország megszállása titokban történt, a községi elöljáróság csak a veszprémi járási főszolgabíró telefonutasításából tudta meg, hogy rövidesen a ,,megszálló német hadak elszállásolásáról" kell gondoskodni. A községben egy kisebb SS-alakulatot vezényeltek, melyet a Volksbund-tagok örömmel üdvözöltek, s este a Scheller vendéglőben mulatságot rendeztek a tiszteletükre. Az éjszaka folyamán egy részeg társaság Steiner Béla zsidó vendéglős lakásához ment és betörte az ablakokat és ajtókat. A családnak sikerült elmenekülnie. A veszély idején egy ismerős német parasztgazdánál húzták meg magukat.311

A német katonai megszállás következménye lett, hogy július14-én aláírták a harmadik kormányközi megállapodást, amelynek értelmében minden 17. életévét betöltött magyarországi németet a Waffen-SS-be sorozhattak be, szolgálatuk a háború végéig tartott. A kényszersorozási névjegyzéket a helyi Volksbund-szervezet állította össze. A jegyzékbe bekerült minden 1898—1927 között született német származású egyén. A sorozást, mint mindenütt, Herenden is német orvosok végezték. Az eljárásnál összekötőként egy honvéd alezredes voltjelen. A sorozáson a Volksbund-fiatalok egy Jugendführer vezetése alatt, zárt alakzatban vonultak a sorozóbizottság elé, míg a nem Volksbund-tagok közül többeket karhatalommal kényszeríttettek a megjelenésre. A sorozás mulatsággal zárult: a katonaorvosokat a Volksbund, míg a honvédtisztet — Pesovár János körjegyző kérésére— a porcelángyár látta vendégül.

A sorkötelesek listáját a Honvédelmi Minisztérium vizsgálta felül; a hadiüzemnek minősített porcelángyár munkásait nagyobbrészt mentesítette a bevonulástól. A katonai behívásoknak a magyarérzelműek egy része nem tett eleget, őket a községi elöljáróság is eltitkolta a karhatalom ismételt megjelenésekor.312

A herendi képviselőtestület jegyzőkönyvének részlete (1944),Veszprém Megyei Levéltár Excerpt front the minutes of the body of representatives of Herend(1944), Veszprém County Archives Auszug aus dem Protokoll des Gemeindevertreterrates von Herend(1944), Komitatsarchiv Veszprém

A besorozottak közül az alábbiakat ismerjük:

33. sz. táblázat
Az 1944-ben besorozott ismert herendi SS-katonák névsora

A helyzetet tovább bonyolította, hogy a már SS-be besorozottak közül többeket július folyamán a Magyar Honvédség is behívott,de amikor tudomásukra jutott, hogy az SS-sorozás már megtörtént, a kormányközi egyezményre hivatkozva hazabocsátották az illetőket,Így járt Linzmayer Márton porcelángyári munkás is, aki 1937—1943között a magyar folyamőrségnél katonáskodott. A német sorozásután. 1944 júliusában a honvédség ismét behívta, majd hazaküldte.„Azt mondták— emlékezett később vissza Linzmayer—, hogy mindegy, milyen ruhában harcolunk. "314

Linzmayer 1944. szeptember 13-án a többi besorozottal az SS kötelékében Biatorbágyra, majd Nagytétényre került, onnan mint kocsist Hajdú megyébe küldték, de nem tért vissza alakulatához, hanem Földes községben civilbe öltözött, mezőgazdasági munkásnak adta ki magát, s csak Herend felszabadulása után érkezett vissza szülőfalujába. Giron József SS segédszolgálatosként érte meg a háború végét, Fuit Mátyás viszont összetépte az SS-behívót, s a szovjet megszállásig bujkált.3151944 júliusában a község zsidó lakosságát karhatalmi segédlettel a veszprémi gettóba szállították, ahonnan németországi koncentrációs táborokba kerültek. A veszprémi zsidókat a templomi, a Veszprém környékieket (Nemesvámos, Szentkirályszabadja stb.) a Horthy Miklós utcai és a komakúti gettóba gyűjtötték össze. A fennmaradt gettónévsorok alapján megállapítható, hogy a herendieket a komakúti átmeneti gettóban helyezték el.316

34. sz. táblázat
A veszprémi komakúti gettóban elhelyezettherendi zsidók névsora (1944)

A névsorból Steiner Béla hiányzik, őt munkaszolgálatra vitték.1944. augusztus 29-én és 30-án megkezdődött a környék amerikai bombázása. A két napon az amerikai Liberatorok közül egy-egy gép 5—5 bombát dobott le a község határában. Kárt egyik sem tett,csupán a lakosság körében okoztak nagy rémületet.

1944 őszén megnehezült a község élete. Az eseményeket a krónikaíró Pesovár János rögzítette számunkra. A szeptemberi iskolakezdésnél a Volksbund-szervezet német tannyelvű oktatást, majd külön német iskolát kívánt felállítani, de a községi vezetés mindkettőt megakadályozta. Szeptember 28-án a szovjet repülőgépek háborúellenes röpcédulákat szórtak le, melyeken aláíróként Bánhuber (valójában: Bauernhuber) János porcelángyári munkást tüntették fel. Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után, október második felében a nyilaskormány beszüntette az iskolai oktatást is. Novemberben honvédmunkásszázad állomásozott a községben. Az alakulat a munkaképes férfilakosságot tankcsapdák építésére vezényelte ki, melyek később hatástalanok maradtak a szovjet tankokkal szemben (a szovjetek a megkerülésükkel folytatták az előrenyomulást). November folyamán800 erdélyi szász menekültet helyeztek el a vasútállomáson és vasúti szerelvényeken. A zsúfoltság elviselhetetlen lett a községben. November 19-én az olaszországi támaszpont felé visszainduló amerikai vadászgépek megtámadták a herendi vasútállomást és környékét. A vasúti szerelvényben gépfegyvertalálat ért három polgári személyt. Ekkor halt meg Haloszta Demeter 52 éves felsőborgói lakos, Zsíros József 32 éves királyházi lakos és 2 éves kislánya, Zsíros Erzsébet. A 8as út mentén 30 katonai járművet lőttek ki, egy személy halt meg.

A német katonai parancsnokság 1944. november 23-án falugyűlést hívatott össze azzal a céllal, hogy végrehajtsák a német lakosságnak a Német Birodalom területére való kitelepítését. A gyűlésen egy SS-katona kíséretében egy nő szónokolt, aki ecsetelte a várható orosz rémtetteket, és a jelenlévőket kitelepülésre szólította fel. A falubeliek a szónokot meghallgatták, de kitelepülésre senki sem jelentkezett.317

Új helyzet állt elő 1944 decemberében. A magyar Honvédelmi Minisztérium december 5-én Veszprém megyét hadműveleti területté nyilvánította, s a kiürítési kormánybiztos, Kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes a bécsi székhelyű VoMi (Volksdeutsche Mittelstelle = Népinémet Közvetitőszervezet) kérésére a német községek kiürítését rendelte el. A lakosság elszállításáról a VoMi-nak alárendelt áttelepítési parancsnokságnak, az SS Umsiedlungs Kommandonak kellett gondoskodnia amagyar közigazgatási szervek (járási főszolgabíró) igénybevételével.1944. december 8-án reggel két német SS-tiszt: egy Obersturmführer és egy magyarul is tudó Sturmführer jelent meg a faluban,akik elrendelték Bánd, Márkó és Herend községek kiürítését. A főszolgabíró határozata szerint a kényszerkitelepítést a Waffen-SS fogjavégrehajtani. A munkálatok zökkenőmentes elvégzése érdekébenVeszprém megye nyilas főispánja mindhárom községben felmentette a községi bírákat és a Volksbund vezetőit nevezte ki helyükbe. A határozatot 48 órán belül végre kellett hajtani, de Pesovár János körjegyző újabb 48 óra haladékot kapott. A község vezetése ezt arra használta ki, hogy a lakosságot tájékoztatta, megbízható emberekből bizottságot állított fel annak eldöntésére, hogy ki számít népi németnek. Az eredmény az lett, hogy Herendről csak a Volksbund tagjait telepítette ki a Waffen-SS. A kitelepítés 15 családot, 73 személyt érintett.3181945 januárjában viharos széllel párosult kitartó havazás volt,amely a grazi műút városlőd—veszprémi szakaszát az állandó hóeltakarítási munkák ellenére is járhatatlanná tette. A hóeltakarítási munkákat a Herenden állomásozó Sonderstab 5 nevű német egység ellenőrizte Skalszky főhadnagy (civilben tanár) parancsnoksága alatt.

1945. március 16-án újabb bombatámadás érte a községet,amely során a vasútállomáson lévő 27. székely ezredet szállító szerelvényt is találat érte.

35. sz. táblázat
A hősi halált halt székely katonák névsora (1945)

A székely hősöknek az Erdélyi Szövetség Veszprémi Csoportja 1990-ben emelt emlékkeresztet és síremléket, hogy nevük és emlékezetük fennmaradjon. A fenti névsorban nem szerepel Orbán János Csíkszeredai közkatona, akinek hozzátartozói emeltek síremléket, mely a csíki emlékkereszt mellett látható.319

Herendet a szovjet csapatok március 23-ról 24-re virradóra foglalták el. Március 23-án este 20 óra körül a templom mellett felrobbant egy harckocsi, amelytől kigyulladt a sekrestye, betört a templom ablaka ajtaja; 23 óra körül találat érte a templomtornyot. Március 24-én a német repülők hatszor támadták a falut. Az ellenséget géppuskatűzzel és repeszbombákkal árasztották el. A német tüzérség a harcokban 6 szovjetpáncélost lőtt ki. A község lakosai ezekben a napokban a környező tanyákra és az erdőkbe menekültek, s csak a harcok elültével tértek vissza otthonaikba, így a civil lakosság nagyrészt megmenekült.

A II. világháború szomorú mérlege: 17 hősi halott a magyarhonvédségbe bevonultak között, 21 halott az SS-be sorozottak közül;ezenfelül 1 zsidó a munkaszolgálat idején, 7 pedig Auschwitzban halt meg. A harcok során 4 civil hunyt el. A község vesztesége tehát összesen 47 fő volt.320

A hősi halottak nevét a Kossuth utca 116. számú ház előtti háborús emlékmű és a római katolikus templom melletti emléktábla őrzi.1940—1945 között hősi halált haltak közül az alábbiak nevét ismerjük:

1. Auerbach Antal
2. Ágoston József
3. Bachstadt Sebestyén
4. Bauernhuber József
5. Born Heinz
6. Buchwald János
7. Bugyinszky István
8. Eckert Antal
9. Eckert Ferenc
10. Eckert József
11. Eckert Vince
12. Ékes Móric
13. Fischer Mihály
14. Földesi Antal
15. Gruber Károly
16. Gunther Gyula
17. Jülling János
18. Klachl Mátyás
19. Králl Jakab
20. Krámlik Ferenc
21. Krug Antal
22. Lebzelter András
23. Lennert János
24. Molnár Béla
25. Nestinger János
26. Novotni János
27. Rieger Antal
28. Scháner József
29. Szitnyai Félix Bódog
30. Trum Ferenc
31. Trum Mihály
32. Trum Péter
33. Sperl Antal
34. Sperl Gyula
35. Volf Antal

A polgári áldozatok voltak: Eckert Fülöp, Eckert Lajos, Fischer Mihály, Fischl Géza. Deportált zsidók közül a táblán Steiner Béla, Steiner Béláné, Steiner Erzsébet, Steiner Imre, Steiner Miksa, Steiner Sámuelné, Steiner Sándor neve olvasható.

Az anyagi károk is jelentősek voltak. Több házat, köztük pl. id. Kovács János házát, bombatalálat ért. Kovács házát a 64 éves férfiképtelen volt újjáépíteni, ezért házjuttatásra javasolták.3-1 A veszprémi püspökség felmérése szerint a templom súlyosan, a plébániaház könnyebben megsérült, mindkettő ablakai összetörtek, a templomfelszerelésében is kár keletkezett.322

Lábjegyzet:

307. PESOVÁR 1976. 37.

308. Heiser Ferenc 1937 óta dolgozott a porcelángyárban. 1942-től folyamatosan a fronton harcolt, mígnem 1945-ben szovjet fogságba esett. 1947. július 28-án tért haza a szovjet hadifogságból, de még meg sem szokta az itthonlétet, amikor 1948-ban Németországba telepítették ki. Szülei Márkón laktak. VeML XXIV.201.c. Veszprém Megyei Földhivatal Földbirtokrendező Csoportja iratai. 15036/1947 sz. i. Heiser Ferenc folyamodása elkobzott javaik visszaadásáért.

309. PESOVÁR 1976. 37.

310. PESOVÁR 1976. 38.

311. PESOVÁR 1976. 39.

312. PESOVÁR 1976.

313. VeML XXIV.201.c.15 225/1947. sz. i.

314. VeML XXIV.201.c. 9 557/1946. sz. i. Fuith József, Giron József, Jülling István, Linzmayer Márton igazolási iratai.

315. Uo.

316 VeML Különgyűjtemény. A veszprémi zsidó gettók névsora. 1944.

317. PESOVÁR 1976. 43.

318. PESOVÁR 1976. 45

319. BÁNDI 1996. 140—141.

320. PESOVÁR 1976. 47.

321. VeML XXIV.201.c.4430/1946. sz. i. A Községi földigénylő Bizottság 1946. június 3-i jegyzőkönyve.

322. VÉL Püspöki körlevelek. 1945. VII. Körlevél a háborús károkról és az újjáépítésről. Veszprém, 1945. szeptember 11. (Mindszenty József körlevele.)