XII. Herend a rendszerváltás éveiben

Herend az 1990-as években is dinamikusan fejlődött. A közigazgatás, a gazdaság is megrázkódtatás nélkül vészelte át a szocialista tervgazdálkodásról a piaci kapitalizmusra való áttérés időszakát. Nem kis mértékben a helyi civil szféra szervezettségén, a polgárok józanságán múlott, hogy a pivatizációs folyamatok nagyobb társadalmi konfliktusok nélkül zajlottak, zajlanak le. Történelmi távlatok híján ma még nehéz megítélni az eseményeket. A jelen helyzet bemutatása nem a történész feladata. Egyetlen célunk, hogy dokumentáljuk a megtörtént eseményeket, bemutassuk a fejlődési tendenciákat.445

A polgári demokratikus önkormányzat az 1990. szeptember 30-i választások eredményeképpen alakult meg, s 1994-ben újult meg. 1990 őszén a 2179 szavazójogú herendi polgár közül 1513 fő (69,4%) járult az urnákhoz, s a szavazatok többségével Herenden Bors Gábort, Bándon Schindler Lászlót, Márkón Migray Emődöt, Hárskúton pedig Tamás Gyulát választották polgármesterré. Márkó és Hárskút már az előző évben is jelezte, hogy nem kívánja a közös igazgatást fenntartani, Bánd viszont az 1990. október 15-én megtartott önkormányzati alakuló ülésen is kifejezte óhaját, hogy Herenddel közös körjegyzőséget kíván fenntartani. A körjegyzői tisztet az új pályázat elbírálásáig átmenetileg Hornung Józsefné volt vb. titkár látta el. A pályázati kiírást a herendi önkormányzat december 18-án értékelte: a benyújtott öt pályázat közül dr. Molnár Mária Magdolna veszprémi lakos pályázatát fogadták el, s a körjegyzőt azonnali hatállyal kinevezték. Ma (1998) is ő látja el a jegyzői teendőket.

A nagyközség német kisebbségének életét 1995 ősze óta a Német Kisebbségi Önkormányzat irányítja, melyet 1995. november 19-én 256 választópolgár részvételével választottak meg. Az öt tagú testület november 23-i alakuló ülésén Bauernhuber Józsefet választották elnökké, Presits Sándornét alelnökké. A testület tagjaiként Arnold Mária, Kaphegyiné Szabó Mária és Wolfné Eckert Gyöngyi tevékenykednek.446

A testület és a hivatal együttműködése — miként sok településen — Herenden sem volt zökkenőmentes. A képviselőtestület pénzügyi szabálytalanságokkal és hatáskörének túllépésével vádolta a polgármestert, s munkaviszonyát 1991. október 31-ével megszüntette, de a Veszprémi Ügyészség az ellene indított eljárást megszüntette. A polgármester az 1994. december 11-én megtartott önkormányzati választásokon ismét elnyerte a választók bizalmát. Bors Gábor a leadott szavazatok 62,7%-val lett polgármester, míg az addigi polgármester, Rybár István csak 37,3%-ot ért el. Rybár képviselőként került be a nagyközségi önkormányzat vezető testületébe. A két választás idején a következő személyeket választották a képviselőtestületbe:

A legtöbb szavazatot nyert képviselők közül 6 személy viszszalépése vagy lemondása azt is jelentette, hogy a képviselőtestület két pártra szakadt, s az előző ciklusban a volt polgármester ellen szavazók nem kívántak részt venni a község irányításában. A nagyközség költségvetése az elmúlt években a következőképpen alakult (millió Ft-ban):

42. sz. táblázat
A herendi önkormányzat költségvetésének alakulása az 1990-es években

A központi költségvetési támogatás növekedése nem tartott lépést a 20—30% között ingadozó inflációval, ami azt is jelentette, hogy közberuházásokra egyre kevesebb összeg jutott. Az önkormányzat az önkormányzati törvény révén a tulajdonába került volt államitanácsi ingatlanok értékesítéséből, pályázatok útján szerzett támogatásokból próbálta a hiányzó összeget előteremteni. Az elmúlt több mint fél évtizedben az infrastrukturális beruházások folytatása, a fiatalok telekhez juttatása, az önkormányzati intézmények szinten tartása, a természeti környezet megőrzése volt a gazdálkodás fő célja.

Az önkormányzat küzdött a szentgáli hulladékégető betiltásáért (1990), a felsőhajagi volt szovjet katonai bázis hulladéklerakóvá alakítása ellen (1992). 1991-ben a csatornahálózat, szennyvíztísztítótelep üzemeltetésére, a műszaki ellenőrzésre részben önkormányzati tulajdonnal megszervezték a KŐRIS 91 Ipari és Szolgáltató KFT-t. A szennyvízcsatornahálózatot 1991-től kezdve alakítják ki.

Az elmúlt években részben községi költségvtésből jelentős infrastukturális beruházások valósultak meg:

1991: a szennyvízcsatornahálózat építésének II. ütemét előkészítik. Avanti üzemanyagtöltő állomás épült 31 Mft költséggel a 8-as út mentén, a Bánd—Herend közti szakaszon;

a telefonhálózatfejlesztés II. ütemének igényeit felméri és elbírálja az önkormányzat;

a község belterületén két autóbuszvárót építenek;

1992: a 6 kútoszlopos, 22 töltőhelyes Avanti-kutat március elején helyezték üzembe;

Bánd részére engedélyezik a kommunális szennyvízcsatorna rákötését a herendi tisztítóműre;

a hullaházat hűtőberendezéssel szerelik fel;

1993: a STRABAG HUNGARIA KFT 18,5 millió Ft-ért aszfaltozta a Kossuth utcát;

1994: a régi temetőben lévő ravatalozót felújították;

a porcelángyár a MRT-program keretében (Munkavállalói Részvényprogram) a dolgozókat 75%-os tulajdonhányadhoz juttatta, a részvényeket a dolgozók kedvező kamatú részletfizetés mellett vásárolhatják meg;

több mint 20 millió forintos költséggel megépül a szentgáli—herendi útkereszteződés, amelyben a lehajtósávok építésével csökkentik a balesetveszélyt;

átadják a csatornahálózat II. ütemét;

a Kossuth utcai járdákat 2,5 millió ft költséggel aszfaltozzák;

1995: augusztusig 81 millió forintos költséggel iskolai tornacsarnok épül 18x36 m2-es alapterülettel. 4 öltözővel és 4 zuhanyzóval, az iskola udvarán kézilabda-, röplabda- és kosárlabdapályával;

teljes befejezésére a következő évben kerül sor;

1996: bevezetik a gázt az Orgona utcába;

optikai kábelrendszerrel jelentősen fejlesztik a telefonhálózatot;

a Bakonytel az év júniusáig 355 lakásba köti be a telefont;

október l-jén megnyitják a tornacsarnokot, amelyet összeségében 90 millió forintért építenek fel;

a Templomunkért Közalapítvány támogatásával felszereltetik a templomra a villámhárítót;

1997: a Rákóczi utcában 34 családi ház számára közműsített telkeket alakított ki az önkormányzat;

1998: a Rákóczi utcában kiépítik a gázvezetéket.

A rendszerváltás során a 1600 embernek megélhetést biztosító porcelángyár sok, korábban államilag ráruházott feladatot adott át az önkormányzatnak, aminek következtében a község terhei nőttek. A szakszervezet részleges felbomlása miatt 1990-ban a községi könyvtárat (közel 3500 kötetet) külön kellett elhelyezni a Petőfi utca 7. sz. alatt. A könyvtár kezelésével Knolmayer Vilmosnét bízták meg.447 A község életében nagy változást jelentett, hogy 1991-től a gyár a kulturális intézményeket alapítványi formában működtette: a Fischer Mór Foglalkoztatási Alapítvány kezelésébe adta a szakiskolát és a kollégiumot, a Stingl Vince Kulturális és Szociális Alapítvány kezelésébe pedig a gyári étkezdét, előcsarnokot, a nagytermet, a galériát, a könyvtárat és a volt KISZ Klubot (Fókusz Klub). Az alapítvány a bevételek növelése érdekében a folyosókon magánkereskedők részére árusítást tett lehetővé, ami némileg megváltoztatta a kulturális szolgáltatások „hátterét". A Herend Porcelánművészetéért Alapítvány tartja fenn az 1964-ben alapított porcelánmúzeumot.

Tornateremavatás (1996). Az OTSH oklevéllel ismerte el az önkormányzat munkáját. Polgármesteri Hivatal fotótára Inauguration ofthe new gymnasium (1996)- A national honour is conferred upon the local government Einweihung der Turnhalle (1996). Die Selbstverwaltung erhält eine Landesauszeichung. Fotoarchiv des Bürgermeisteramtes

A változások részeként 1992-től a nagyközség tartja fenn az óvodát, amely helyszűke miatt a gyári dolgozók gyermekeinek felvételét csak iskolaelőkészítésre tudta vállalni. 1992 szeptemberében 27 óvodással foglalkoztak, egy-egy gyermek évi ellátása 90 000 Ft-ba került.448 1993 őszétől zeneiskolát szerveztek, s így az általános iskola is új nevet kapott: Herendi Általános és Zeneiskola. Fejlesztésére az önkormányzat 100 000 forinttal közalapítványt hozott létre.449 Az iskola részére a HM Veszprémi Légvédelmi Parancsnoksága 1994 elején 3 trombitát, 2 harsonát adományozott. A zeneiskola növendékeit Csicsi Ferenc és Tari István zenepedagógusok tanítják.450 Amellett, hogy az iskola új profillal bővült, szép eredményeket ért el a nemzetiségi oktatás terén is. 1992-ben pl. a móri német nemzetiségi gimnáziumba 10 tanuló nyert felvételt.

Az önkormányzat a település „üzemeltetésére", a szolgáltatások és közhasznú foglalkoztatás megszervezésére részben önálló gazdasági jogkörrel 1995. november 1-jei hatállyal létrehozta a gondnokságot. Az intézmény vezetésével Vörös Tibort bízták meg.451

A nagyközség külkapcsolatainak bővülését jelentette a Marktleuthen németországi várossal 1992. szeptember 12-én aláírt testvérvárosi szerződés, amely többéves kulturális együttműködés betetőzésének számított.452 Nem sokkal később, 1992. október 31-én alakult meg a Herendi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület (Kulturverein der Ungarndeutschen in Herend) 54 taggal, Arnold Mária elnökletével, amely a Német Nemzetiségi Klub eredményeire építve szolgálja a nemzetiségi kultúra ügyét.453

A nemzetiségi kultúra ápolására a községi önkormányzat 1992. október 20-án létrehozta a Testvérvárosok a Nemzetiségi Kultúráért Alapítványt, amelyet 5 fős kuratórium irányít.454

A közélet társadalmi ellenőrzését szolgálta a helyi kábeltévérendszer, az önkormányzat által kiadott újságok, melyek közül a Herendi Tájoló 1992-től, a Herendi Híradó 1990-ben a Vállalati Tanács lapjaként, 1996-tól az önkormányzat kiadásában jelent meg. Az iskola Zsibongó címmel 1996-ban jelentette meg időszaki lapját.

A nagyközség egészségügyi ellátásában a privatizáció jelentős változást eredményezett. Új intézményként hozta létre az önkormányzat 1992 szeptemberében az idősek házigondozó-szolgálatát, melyet egy szociális gondozó végzett.455 Privatizálták a gyógyszertárat, orvosi ellátást.

A falu sportjában a rendszerváltás után a Taekwon-do szakosztály sportolói értek el legnagyobb sikereket: az 1993-as spanyolországi világbajnokságon egyéniben Solymosi Ádám arany, ezüst és bronzérmet, Pátkai Erika bronzérmet szerzett, csapatban pedig Solymosi Ádám és Blázsovics Csaba két-két bornzérmet kapott.456 A nagyközség érdekében kifejtett munkásságot az önkormányzat díszpolgári cím adományozásával és Herend nagyközségért díszoklevél (1995) adományozásával ismerte el.457 Az elsők között kapta meg az oklevelet és díjat több évtizedes pedagógiai szolgálatáért Kalmár Józsefné, Krein Józsefné és Újteleki Katalin; rajtuk kívül Bányai István leköszönő sportköri elnök, Katona Mihály modellező és Temesi Ferenc visszavonuló népitánc-oktató részesült kitüntetésben.458

Testvérvárosi emléktáblaavatás (1997). A mikrofonnál Bors Gábor Herend, tőle jobbra Georg Dülp, Marktlenthen polgármestere Inauguration of the sister-town plaque (1997) Al the microphone Gábor Bors front Herend with Georg Dülp, the mayor of Markleuthen on bis right Einweihung der Gedenktafel der Partnerstädte (1997). Am Mikrofon Gábor Bors, Herend, rechts Georg Dülp, Bürgermeister von Marktleuthen

A közbiztonság lazulása miatt az önkormányzat támogatásával 1992. június 16-án 19 fővel megalakították a Herendi Polgárőrséget, amely kezdetben magángépkocsikkal oldotta meg a járőrözést, de decembertől kezdődően a rendőrségi körzeti megbízott Lada típusú személygépkocsiját is használatba kapta.459 Első eredményei közé tartozott az ABC áruház betörőinek azonosítása. 1994-ben az évszázad lopásának híre járta be a sajtót. 1994 áprilisa és júniusa között ugyanis 1 200 000 Ft értékű festetlen porcelánt loptak el a herendi gyárból.460 A gyár presztízsét ezidőtájt az USA-ban kirobbant porcelánhamisítási botrány is kikezdte. Ugyanis a lopott fehéráruból a bel és külföldi piacokra is kerültek hamisítványok.

Kovács József vezérigazgató a budapesti V. kerületi rendőrkapitányságon és Amerikában is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hamisított porcelánfigurák árusítása miatt.461 A Texas állambeli houstoni bíróság 1995 tavaszán 685 000 USD kártérítést ítélt meg a cégnek.462 1995 decemberében általános megdöbbenést keltett, hogy betörtek az iskolába, elvitték a televíziót, az audovizuális eszközöket és a számítógépeket.463 1996 márciusában ismeretlen telefonáló miatt bombariadó volt az iskolában s betörés az óvodában.464 1996. augusztus 5-én reggelre virradóra a polgármesteri hivatalból vittek el ismeretlen tettesek pénzt és porcelántárgyakat. Az eset után a hivatalba biztonsági riasztórendszert szereltettek fel.465

Az elmondottak talán riasztónak tűnnek, de jellemzőek az átmeneti időszak megrendült közbiztonságára.

Végezetül kedves olvasóm bizonyára felteszi magában a kérdést: milyen irányban fejlődik Herend a XXI. században. A kérdésre a nagyközség vezetőinek kell felelnie. Én úgy látom, Herendnek reális esélye van a közeljövőben arra, hogy formálisan is elismerjék annak, ami valójában: fejlődőképes kisvárosnak.

Lábjegyzet:

445. Az áttekintés az önkormányzat hivatalos iratai, KOZMA: Herendi krónika. 1990— 1997. kéziratai, a Herendi Híradó és a megyei napilap (Napló) számai alapján készült.

446. KOZMA: Herendi krónika. 1995. 47.

447. KOZMA: Herendi krónika. 1990. 49.

448, KOZMA: Herendi krónika, 1992. 31., 33.

449. KOZMA: herendi krónika, 1993. 38—39.

450, KOZMA: herendi krónika, 1994. 8.

451  KOZMA: Herendi krónika, 1995. 34.

452  KOZMA: Herendi krónika, 1992, 34—35.

453. KOZMA: Herendi krónika. 1992. 44.

454. KOZMA: Herendi krónika. 1992, 42, Az alapítványt a Veszprém Megyei Bíróság Pk 60305/1992/2. sz. alattjegyezte be.

455. KOZMA: herendi krónika, 1992. 34.

456. KOZMA: Herendi krónika. 1993. 41.

457. Herend Önkormányzata irattára. Képv. t. jkv, 79/1995 (IX. 5.) sz. határozat a Herend nagyközségért díszoklevél és díj alapításáról.

458. Herend Nagyközség Önkormányzata irattára. Képv. t. jkv. 90/1995 (IX.26.) sz. határozat a herend nagyközségért kitün- tetés odaítéléséről, 41/1996 (VIII. 27.) képv. t. jkv. Krein Józsefné és Katona Mihály kitüntetéséről.

459. KOZMA: Herendi krónika. 1992. 50.

460. KOZMA: Herendi krónika. 1994. 42. 1990- ig a gyári raktárból gyakorlatilag könnyen lehetett lopni fehérárut. Emiatt, s porcelánhamisítás miatt több gyári dolgozót is elbocsátottak.

461. Napló 1994. október 10.

462. Napló 1995. április 22.

463. KOZMA: Herendi krónika. 1995. 54.

464. KOZMA: herendi krónika. 1996. 16.

465. KOZMA: herendi krónika. 1996. 34.