Források Herend XX. századi történetéből

Eredeti elképzelésünk szerint ebben a fejezetben a monográfiát kiegészítő történelmi szöveggyűjteményt kívántunk közzétenni, ezt azonban a terjedelmi korlátok nem tették lehetővé.

Ezért úgy döntöttünk, hogy a lassan eltűnő XX. század néhány történeti forrását közöljük. Célunk az volt, hogy fontos adalékokkal kiegészítsük a feldolgozásban elmondottakat vagy ráirányítsuk a figyelmet olyan kérdésekre, melyek szóba sem kerültek.

Reméljük, hogy a közeljövőben lehetőség nyílik majd arra, hogy az iskolai oktatás céljára — legalább házi használatra — összeállítsuk a tervezett történelmi olvasókönyvet.

1.
1900

Szalay Veronka: A nőnevelés.470

A kiegyezés korában a középiskolák által nyomtatásban is kiadott évkönyvekben a tanárok kisebb tudományos dolgozatokat is közzétettek annak bizonyítására, hogy nemcsak a pedagógiai gyakorlatban képesek előrehaladni, hanem szakterületük tudományos művelését is szem előtt tartják. E mintát több esetben az elemi iskolák is követték. Közéjük tartozott — egyetlen nyomtatott évkönyvvel — a Herendi Állami Elemi Népiskola is, amely az 1899—1900. tanévet bemutató évkönyvében a fenti címmel tette közzé az értékes írást Szalay Veronka osztálytanítónő tollából.

Minden lény első sorban önmagáért létezik; ennél fogva nem tagadható meg tőle azon törekvés, hogy önmagát minden erőinek összhangzatos kifejtése által tökéletesebbé tenni igyekezzék.

Ha a nőt is mint önczélú lényt tekintjük: kétségtelenül jogosultnak kell őt tartanunk tehetségeinek minél magasabb kifejlesztésére. Eme kifejlesztés határát csak is tehetségeinek természete szabja meg.

Mondhatom, hogy nemcsak a régi kor szenvedett abban a hibában, hogy a nőre nézve, a férfiúhoz hasonló általános képzésnek szükségességét nem ismerte el, hanem még a mi korunk is ezt elhanyagolva, a nő hivatásának elérését illetőleg, a férjhez menetelt tartja fődolognak. Nem is mondhatom, mennyire hibáznak azok, kik a nőnevelés czélját a férjhez juthatásba helyezik, kitűnik onnét, hogy a nő csak akkor jó és alkalmas háziasszony, ha nemcsak nemi, hanem általános tehetségei is kiműveltetnek, mert tekintve a hajdani gazdasszonykodást, a mai kor gépipara, kereskedelme annyira megváltoztatta, hogy csak az bír ebbeli kötelmeinek megfelelni és a háztartásban kellő megtakarítást eszközölni, aki általános műveltségben a férfiakat megközelíteni képes.

Nem tagadom, hogy a nőnek hivatása az anyává levés, de szerintem még anyai kötelmeit is jobban tudja teljesíteni az, aki művészi képzettség, nyelvekben és finom kézimunkák készítésében való jártasság helyett általános ismeret birtokában van. Az általános képzés a nő természetszerű hivatását nem akadályozza, sőt inkább előmozdítja, míg az egyoldalú képzés erre sok esetben alkalmatlanná teszi, sőt mi több, sok veszedelmes vágynak is veti meg alapját. Azon legyünk tehát, hogy a leányt nem egyoldalú, hanem általános képzésben részesítsük.

Igen fontos kérdés a nő hivatásánál a háziasság. Tudjuk, menynyire fontos dolog volt őseink előtt a háziasság, de a mostani kor a nő egyenjogusítását a férfiéval egyenlő munka- és hatáskör által akarja megvalósítani, pedig az egyenjogusítás nem ebben áll, hanem abban, ha mindenik természetszerű hivatását teljesíti. Vagyis minden nő azon állapotbeli kötelmeinek teljesítésére iparkodjék magát kiművelni, általános ismeretekkel ellátni, amilyen hivatalt betölt. Mert ne higgye azt senki, hogy csak annak a nőnek van becse, értéke, aki nyelveket beszél, szépen zongorázik; a női hivatás soha sem volt alább való, sőtt magasztosabb, mint a férfié. Az okos, hivatásának igazán magaslatán álló nőneveléstől függ az állam szilárdsága és műveltsége is, azért minden állam hasson oda, hogy a családi élet színvonalát a nők műveltségének előmozdításával emelje, mert ha csakugyan a család lelke a nő, akkor a testben lélekben erőteljes családból erőteljes állam alakul, míg ha a család megromlik, vele együtt enyészetnek indul az állam is.

Lelkünk legüdébb, legmaradandóbb benyomásai azok, melyeket a családban nyertünk, a családban nyert vallásos érzelem és emberszeretet töri meg bennünk az önzést. A családi tűzhelyről visszük a társadalomba az emberszeretetet is.

Még értelmi képzettségének legnagyobb részét is az anyának köszöni a gyermek. És ha nem tekintjük is, hogy az anyának testi, lelki tulajdonságai feltalálhatók a gyermek tehetségeiben, az ő oktatása dönti el azt, hogy a gyermekből derék ember válik-e, vagy sem. Végeredmény, tehát kimondhatom, hogy a nők ép(p) oly fontos és nélkülözhetetlen hivatást töltenek be, mint a férfiak.

Ha tehát a nőnevelés úgy az államra, mint a társadalomra az előadottak alapján oly nagy fontossággal bír, szükségesnek tartom az anyák és nevelők részéről a leánynevelés három fő mozzanatáról egyet mást röviden elmondani. Lássuk ezeket egyenkint:

1.  A gyermekkori nevelésnél a fiúk és lányok közt nincs oly nagy külömbség, hogy emiatt neveltetésök folyama alatt el kellene őket választani, sőt ekkor a két nemnek együttes nevelése inkább előnyös, mint hátrányos; amennyiben a leányok a fiúktól élénkséget, bátorságot, a fiúk pedig a lányoktól szelídséget és jó magaviseletet tanulnak el. A nő legszebb ékessége az önmagában megelégedést lelő lelki erő. Ezt pedig az által érhetjük el, ha a kis leányt mihelyt önmagában foglalkozni, játszani tud, elég játékszerrel ellátva, egymagára hagyjuk, s tudtán kívül figyelünk magaviseletére. Ez által azt érjük el, hogy megtanul nem unatkozni, mert akit örökösen mulattatnak, társaságba hordoznak, zaklatott kedélyhangulatúvá lesz, ha mulattatója nincs, ami sok minden bajnak a szülőanyja.

Óvakodjunk a hiúságot a kis leányka piperézése, folytonos dícsérgetése által szívébe plántálni. Minden haszontalan csecsebecse ruházatánál kerülendő, ellenben a rendet és tisztaságot már e korban meg kell tőle követelnünk. Ép(p) azért, elszakadt ruháját azonnal megjavítsuk, s a piszkot is megutáltathatjuk vele, ha nem szoktatjuk arra, hogy ott, ahol senki sem látja, eltűrje, vagy pedig tiszta felső ruha által eltakarja. A játékszerek megválasztásánál különös figyelemmel legyünk arra, hogy olyan játékszert adjunk neki, mely által jövendő házi foglalkozására mintegy előkészül.

2. A serdült kor a legalkalmasabb idő (a) két nemnél a mindenoldalú kiképzés végrehajtására. E korban a gyermek mind testileg, mind lelkileg annyira ki van fejlődve, hogy alkalmas mindennemű szellemi művelés begyakorlására. S mivel a lányok értelmi művelése e korban többnyire befejeződik, azért a tárgyak kezelését itt már külön szempontok szerint kell intéznünk, mint a fiúknál.

Itt mindenre kiterjedő gondot igényel a nőnevelésé, úgy, hogy míg saját anyanyelvét szóban és írásban hibátlanul nem bírja, ne erőltessük őt idegen nyelvek tanulására. Szellemi munkával sem szabad túl terhelni, mert az, ingadozó testi egészségét áshatja alá. De a háztartás dolgainak elvégzése alól ne mentsük fel, mert ez nem jár annyi szellemi megerőltetéssel, s ha később ezen dolgok elvégzésére nem is lesz szüksége, de lesz mindenről fogalma, hogy azt idővel másoktól is megkövetelhesse.

A kedélyvilág megfigyelése is igen fontos dolog, Itt vigyázzunk minden szóra, nehogy kedélyvilágát bármi sértő szóval, vagy büntetéssel bizodalmát vissza ne riasszuk, nehogy nyílt jelleme, mely mint egy tükör áll előttünk, elhomályosíttassék.

Vigyázzunk, hogy barátnőivel túlságos barátságba ne lépjen, titkolódzóvá ne legyen, mert ez gyanút kelthet, minthogy a lányka legbizalmasabb barátnője nem lehet más, mint a saját anyja. Tehát felügyelet nélkül csakis ismert családokkal engedjük barátkozni.

Szoktassuk továbbá öltözetében csinosságra, de egyszerűségre is. Az illemet ne könyvből tanultassuk meg vele, hanem jó példával. Azon legyünk, hogy mindenben édes anyja magatartását utánozza. Tehát az édes anya legyen mindenben leányának legfőbb példányképe.

3. A nő nevelése a serdült korban úgy szólván befejeződött, ami még hátra van, azt részint olvasmányok, részint pedig a világgal való érintkezés és házi teendők végzése által szerezheti meg. Az ifjú korban különösen nagy gondunk legyen az olvasmányokra. Minden erkölcsi érzést megmételyező olvasmányt távol kell tartanunk tőle, mert míg a jó könyv az értelmet megvilágosítja, a szívet nemesíti, addig a ro(s)sz kimondhatatlan sok kárt okoz.

Válogassuk meg a társaságot is, hova az ifjú lányt elviszszük. Az életben a bálok és zeneestélyek ugyan mindenki előtt nyitva vannak, de ide csak akkor vigyük el, midőn már értelme az emberek valódi érzékének felfogására képes.

A mai korban annyira kifejlődött divatkórságtól is óvjuk őket. Ismerje meg, hogy nem minden jó, ami új és nem minden ros(s)z, ami régi, mint azt manapság tartják.

Gazdasági szempontból is veszedelmes ez, mert aki e szokásban szenved, kénytelen sokszor vagyonát és családi jólétét is feláldozni a divatért. A gazdálkodási szellemet iparkodjunk elsajátítatni a felnőtt lánynyal, hogy a háztartás vezetésébe minél előbb beletanulhasson, hogy maga beláthassa, mi szükséges és szükségtelen, s hogy mit és hogyan lehet megtakarítani, mert ily módon be fogja látni, hogy bizony a kéményen illan el a gazda legtöbb keresete.

A szellemileg és házilag jól nevelt nő tudja legjobban jövendő sorsát is elintézni. Az ilyen nő minden melléktekintet nélkül, valódi értéke szerint becsüli a férfit. S csak ily nő számíthat azután tartós és állandó életboldogságra is.

A kivándorlók egy csoportja a brémai kikötőben (1929) A group of immigrants in the port of Bremen (1929) Eine Gruppe der Auswanderer im Bremer Hafen (1929)

Herendi búcsú (1935) Parish-feast in Herend (1935) Herender Kirchtag (1935)

2.
1938. április 11.

Herend község képviselőtestületi ülésének jegyzőkönyve, amely szerint az egységes kisebbségi iskolai oktatási rendszer bevezetése ellen foglalnak állást

Jegyzőkönyv471

Készült Herenden 1938. április 11-én a községi képviselőtestület rendkívüli ülésében.

Jelen vannak: Galambos József községi bíró elnöklete alatt Scheller Ignác, Steinbach Ferenc, Ékes József legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok. Steinbach János, Eisenbart István, Lennert János, Hartmann Ferenc választott képviselőtestületi tagok, Scháner András, Brotscholl Mihály, Glück János szavazati joggal bíró elöljárók, Pesovár János körjegyző előadó és jegyzőkönyvvezető.

Galambos József községi bíró elnök a megjelentek üdvözlése után megállapítja, hogy a közgyűlés szabályszerűen hivatott össze, az ülést megnyitja, a jegyzőkönyv hitelesítésére Brotscholl Mihály és Fischl Mihály képviselőtestületi tagokat kéri fel.

Előadó a tárgysorozatot a következőkben ismerteti:

1. A herendi állami elemi iskolában a szükségletnek megfelelően az egységes kisebbségi oktatás biztosítása.

Előadó bejelenti, hogy a közgyűlés rendkívüli, csak a tárgysorozatra felvett tárgyak tárgyalhatók. Előadó a községi elöljáróság nevében bejelenti a testületnek, hogy a ll 000/1935. M.E. rendelet végrehajtása során mindazon községekben, ahol a törvényes előfeltételek fennforognak a nyelvi kisebbséghez tartozó tanköteles gyermekek oktatása egységes rendszer szerint történik. A hivatkozott rendelet végrehajtása során az érdekelt községeknek, a szülőknek, az iskolák helyi hatóságának állást kell foglalniok arra vonatkozólag, hogy az iskolákban az oktatás magyar nyelven történjék-e, vagy a 760/1936. eln(öki) rendeletben írt módon?

Az előadó felhívja a képviselőtestület figyelmét arra, hogy itt magasabb szempontok teszik szükségessé, hogy a lakosság tényleges akarata nyilvánuljon meg, javasolja, hogy (a) 760/1936. ein. rendeletben írt nemzetiségi iskola felállítása tárgyában foglaljon állást. Megállapítja, hogy a teljes, vagy a szükségleteknek megfelelő nemzetiségi iskola bevezetése sem a községre, sem a szülőkre új terhet nem ró, mert az iskola létesítésével járó összes kiadások az esetben az államot terhelik. Természetesen a kisebbségi iskola rendszeresítése esetén a magyar anyanyelvű szülők, de általában mindazon szülők gyermekeinek a magyar nyelvű oktatása, akik ezt így kívánják, biztosítva van.

Kéri a képviselőtestületi tagok hozzászólását és állásfoglalását. Ifj. Fischl Mihály képviselőtestületi tag kéri az előadót, ismertesse a vonatkozó végrehajtási rendeletet. Az előadó a 760/1936. eln. sz. rendeletet teljes egészében felolvassa.

Scheller Ignác képviselőtestületi tag felszólalásában hangsúlyozza, hogy Herenden német nyelvű oktatásra szükség nincs, mert a kisebbségi iskolákba beiratkozott gyermekek majd úgy járnak, hogy sem magyarul, sem németül nem tanulnak meg rendesen, amely körülmény majd jövőben károsan fogja éreztetni a hatását, mert a magyar nyelvet minden magyar állampolgárnak tudnia kell.

Steinbach Ferenc utal arra, hogy a kérdésben az iskola gondnoksága már állást foglalt éspedig a magyar nyelvű tanítás mellett, amiéit is javasolja, hogy a képviselőtestület is így határozzon. Steinbach János megállapítja, hogy a jelenlegi C typusú iskola megszüntetése esetén a tanítás nyelve legyen magyar, mert a felolvasott rendeletben leírt iskolatypus Herend községnek nem felel meg. Brotscholl Mihály és Fischl Mihály képviselőtestületi tagok

hozzászólva a tárgyhoz, nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy itt születtek, noha németül beszélnek, magyarnak tartják magukat, nem tartják kívánatosnak a német kisebbségi iskola megszervezését, mert ők is beszélnek az anyanyelvükön, pedig nem jártak német nyelvű iskolába, de meggyőződésük, hogy meg is tanultak rendesen magyarul.

Scháner András kérdést intéz az előadóhoz, hogy mi tulajdonképpen az a „kisebbség", miért emlegetnek Herenden kisebbséget? Az előadó felvilágosító magyarázatot ad, amire Scháner András kijelenti, nem érzi magát semmiféle kisebbséghez tartozónak, de úgy tudja, a jelenlévők közül senki sem. Scháner András kijelentését a jelen lévő képviselőtestületi tagok helyeslőleg fogadták.

Előadó ismételten felhívja a képviselőtestületet, hogy fontolja meg jól határozatát.

Elnök megállapítja, hogy több felszólalás nincs, amiért is szavazásra bocsátja a kérdést. Álljanak fel azok, akik a kisebbségi oktatás biztosítását kívánják? Eredmény: senki sem állt fel. Az elnök felteszi a kérdést: akik magyar nyelvű oktatást kívánnak, azok álljanak fel?

Eredmény: a jelen levő képviselőtestületi tagok, szám szerint „12"-en mind felálltak, amiért is az elnök határozatilag kimondja, hogy a képviselőtestület nem kíván kisebbségi oktatást, hanem egyhangulag magyar nyelvű oktatást.

6 kgy-1938. Véghatározat

Az előadottak tárgyalása után egyhangulag kimondjuk, nem óhajtjuk, hogy a herendi állami elemi iskolában német nyelvű kisebbségi iskola szerveztessék, hanem kívánjuk, hogy magyar nyelvű legyen a tanítás.

Véghatározatunk ellen a közhírré tételtől számított 15 nap alatt a törvényhatósági kisgyűléshez címzendő, de a községi elöljáróságnál beadandó fellebbezésnek van helye.

Megokolás

A községünk földrajzi fekvése, a lakosság érdeke, a község fejlődése nem teszi kívánatossá a kisebbségi iskolát. Meggyőződésünk az, hogy a gyermekeink csak úgy tanulnak meg magyarul, ha az iskolában magyar nyelvű oktatásban részesülnek. Meggyőződtünk arról is, hogy az anyanyelvét aki akarja, mindenkor használhatja. De kétségtelen az is, hogy kisebbségi iskola megszervezése esetén gyermekeink sem németül, sem magyarul nem tanulnak meg. Több tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezárja.

Herend, 1938. április 12.

Hitelesítők:

3.
1942. április 18.

A herendi képviselőtestület jegyzőkönyvének részlete a vadászati jog árveréssel történő bérbeadásáról A vadászati jogot a megtartott árverésen a 21kgy.-1942 (Vili. 22.) sz. határozat szerint Oszvald József herendi lakos szerezte meg 75 P évi bér fejében, a kiírásban megadott feltételekkel. Mivel a haszonbér felosztásával egy kh-ra csupán 4 fillér esett volna, s a csekély jövedelmet 400 birtokos közt kellett volna felosztani, a képviseletestület 22 kgy.-1942. sz. határozatával úgy döntött, hogy az összeget a községi közigazgatás céljaira fordítja.

I. Jegyzőkönyv472

Készült Herenden 1942. április 18-án a községi képviselőtestület rendes tavaszi közgyűlésén.

Jelen voltak: Brotscholl Mihály h(elyettes) községi bíró elnöklete alatt Kummer László, Ullrick Károly legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok, Steinmacher Antal, Hartmann Ferenc, Répásy Ferenc. Glück János választott képviselőtestületi tagok, Scháner András, Krug Ferenc, Fischl Mihály, Eckert Gyula szavazati joggal bíró elöljárók, Pesovár János körjegyző előadó és jegyzőkönyvvezető.

Előadó a tárgysorozatot a következőkben ismerteti.

1. A községi képviselőtestület megalakítása.
2. A községnek a takarékban elhelyezett pénzének kezelése.
3. Az 1928. évi XLI. tc. 11. §-a alapján három képviselőtestületi tag kijelölése.
4. Levente otthon céljaira kijelölt épület tatarozása, a vonatkozó előméreti költségvetés elfogadása.
5. Levente gyakorlótér biztosítása vásárlás, illetőleg kisajátítás útján.
6. Községháza hivatalos helyiségeiben az egyszerű egyágú kereszt kifüggesztése.
7. Községi faiskola bérleti szerződése.
8. Levente bizottság egy tagjának megválasztása.
9. Község határában az egyesek területén gyakorolható vadászati jog bérbeadása.

(...) Előadó bejelenti, hogy az egyesek területén gyakorolható vadászati jogra vonatkozó bérleti szerződés 1942. február 20-án a bérlő halálával megszűnt, amiért is javasolja a képviselőtestületnek, hogy a bérbeadást rendelje el, az árverési és szerződési feltételeket állapítsa meg. Az árverési és szerződési feltételek megállapítására javaslatot tesz. A javaslat ellen senkisem szólalt fel, ellenjavaslatot senkisem terjesztett elő, amiért is az elnök az előadó javaslatát egyhangulag elfogadottnak jelenti ki.

9 kgy-1942. Határozat

Az előadó javaslatának elfogadásával egyhangulag kimondjuk, hogy az egyesek területén gyakorolható vadászati jogot haszonbérbe adjuk, az árverési és szerződési feltételeket a következőkben állapítjuk meg.

1.) Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy a bérlet tárgyát képezi a község területén az egyesek birtokán gyakorolható vadászati jog. Az Ambrus-Csomasz Erdőbirtokossági Társulat nem tartozik a vadászterülethez, mert ez a fenti közbirtokosság tulajdonát képező, de Szentgál község területén fekvő 199 kat(asztrális) hold erdővel együtt önálló vadászterületet képez, mert azzal szorossan összefügg. A bérbeadandó vadászterület nagysága mintegy 1825 k(atasztrális) hold.

2.) Az árverés ideje és helye: Herend községben a községháza 1942. június 27-én d.u. 3 óra.

3.) A kikiáltási ár 50 P, a bánatpénz 50 P.

4.) A bérlet ideje kezdődik aug. 1-én és tart 10 egymásután következő éven át, vagyis 1952. július 31-ig.

5.) A bérlő a vadászatot csakis lőfegyverrel gyakorolhatja, agarakkal lóháton vadászni tilos.

6.) Az árverésen csak élőszóval tett ajánlatok fogadtatnak el, utóajánlatnak helye nincs.

7.) A szántóföldeken oly időben, amikor kár tétetnék, hajtóvadászatot tartani nem szabad. A bérlő az állandó vadásztársai nevét a községi elöljáróságnál tartozik bejelenteni.

8.) A vadászterület albérletbe nem adható, sem üzletszerűen részjegyek, vagy idényjegyek ki nem bocsáthatók.

9.) Az évi bér minden évben előre fizetendő aug. 1-én a községi pénztárba.

A haszonbérlő köteles a haszonbérleti szerződés aláírása alkalmával vállalt kötelességeinek teljesítésének biztosítására egy évi haszonbér összegének megfelelő óvadékot készpénzben letenni, amely összeg takarékban helyeztetik el. A község jogosítva van a haszonbéri szerződésen alapuló bármely követelés erejéig az óvadékból kielégítést szerezni. A haszonbéri idő letelte után a bérlő a betétkönyvet visszakapja, az óvadék kamatai a haszonbérlőt illetik.

10.) Az esetben, ha a haszonbérlő a haszonbéri szerződésben foglalt feltételeknek nem tenne eleget, a községi képviselőtestület a bérlő kárára és veszélyére a haszonbéri szerződést felbonthatja és másnak adhatja ki a vadászati jogot bérbe. Ez esetben a haszonbérlő elveszti az óvadékát és az új árverésen részt nem vehet.

11.) A vadászati jog bérbeadásával járó összes kiadásokat, nevezetesen a hirdetési költséget, az árverési jegyzőkönyv és a haszonbéri szerződés összes illetékét a bérlő tartozik viselni.

12.) Megállapítjuk, hogy a vadászati szerződés, illetőleg haszonbéri szerződés az 56 jkvi 1971—1930. sz. várm(egyei) szabályrendeletnek megfelelően kötendő meg.

13) Az árverésen csak fegyvertartási, vagy vásárlási engedéllyel bíró egyén, vagy láttamozott alapszabályokkal rendelkező vadásztársaság vehet részt megfelelő igazolás után.

14.) Az árverés feltételei és a vonatkozó szabályrendelet a herendi körjegyzői hivatalban de. 8 órától déli 12 óráig hivatalos órák alatt megtekinthető.

Utasítjuk a községi elöljáróságot, hogy az árverést folytassa le és a megkötendő szerződést mutassa be.

(...) Több tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezárja.

Herend, 1942. április 20.

Hitelesítjük:

4.
1944. április 1.

A községi képviselőtestület a bíró fizetését állandó elfoglaltsága miatt évi 300 P-ről 500 P-re emeli

Jegyzőkönyv473

Készült Herenden, 1944. április hó 1-én a községi képviselőtestület rendes tavaszi közgyűlésében.

Jelen vannak: Brotscholl Mihály h(elyettes) községi bíró elnöklete alatt Kummer László, Széli Gyula legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok, Steinmacher Antal, Lennert János, Illés János, Hartmann Ferenc, Glück János választott képviselőtestületi tagok, Scháner András, Krug Ferenc, Eckert Gyula szavazati joggal bíró elöljárók, Pesovár János előadó és jegyzőkönyvvezető.

Brotscholl Mihály elnök a megjelentek üdvözlése után megállapítja, hogy a számvizsgáló közgyűlésre a törvényhatósági elnököt nem küldött ki, megállapítja, hogy a közgyűlés szabályszerűen hivatott össze, az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Kummer László és Steinmacher Antal képviselőtestületei tagokat kéri fel.

Előadó bejelenti, hogy a közgyűlést megelőzőleg indítvány nem érkezett be, a közgyűlés tárgysorozatát a következőkben ismerteti.

1.  A községi képviselőtestület megalakítása, a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékének bemutatása.

2.  Herend község 1943. évi zárszámadása és vagyonleltára.

(...)

8. A községi bíró tiszteletdíjának megállapítása.

(...)

Előadó javasolja a képviselőtestületnek, hogy a községi bíró eddigi 300 P-gős tiszteletdíját évi 500 P-re emelje fel. A javaslatát megindokolja és kéri annak elfogadását. A javaslat ellen senki sem szólalt fel, ellenjavaslatot senki sem terjesztett elő, amiért is az elnök az előadó javaslatát egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki.

8 kgy-1944. Véghatározat

Az előadó javaslatának elfogadásával egyhangúlag kimondjuk, hogy a községi bíró tiszteletdíját 1944. január 1-től évi 500 P-ben állapítjuk meg. Utasítjuk a községi elöljáróságot, hogy a szükséges fedezetről és hitelről gondoskodjék.

Véghatározatunk ellen a törvényhatósági kisgyűléshez címzendő, de a községi elöljáróságnál beadandó fellebbezésnek van helye.

Megokolás

Így határoztunk, mert az eddig megállapított tiszteletdíj a mai viszonyok mellett csekélység, a községi bíró már úgyszólván állandóan el van foglalva hivatalos teendőivel, amiért is a kész kiadásai megtérítésére és elvesztett munkaidejének kárpótlására a tiszteletdíjat fel kellett emelni. A többletkiadáshoz a fedezet a számadási feleslegben rendelkezésre áll.

Több tárgy nincs, az elnök az ülést bezárja.

Herend, 1944. április 3.

Hitelesítjük:

Herendi hivatalos pecsétek (1948) Official stamps of Herend (1948) Amtliche Stempel von Herend (1948)

5. a.
1948. január 5.

A belügyminisztérium által Németországba történő áttelepülésre kötelezett családok listája

A listát a belügyminisztérium Kivételezési Bizottsága Budapesten, 1948. január 5-én írta alá. Aláírók: dr. Pók Lajos, Fülöp Gyula, Kiss András, Nöhrer Ödön, Kovács Ferenc.474

5. b.
1948. Januar 14.

A herendi kitelepített családok névsora482

A listát a belügyminisztériumi jegyzék alapján Pesovár János körjegyző utólag állította össze. A két kitelepítési névjegyzék közti különbségnek az a magyarázata, hogy a porcelángyári munkások és bányászok java részét még abban az esetben is mentesítették, ha az SSben szolgáltak. Hasonló folyamat zajlott le Úrkúton is.

6.
1949. április 22.

Hollós Győző jelentése a szabadművelődési munkában részt vevőkről

Szabadművelődési munkákban részt vevő munkatársak:

MNDSZ részéről: Zayzon Béláné tanítónő. Tánc.

SZIT részéről:      Lugosi József SZIT titkár és Hegedüs József kályhagyári munkás.

Színdarab, szavalás. Nőbizottságtól:    Szüle Lajosné nőbizottsági tag. Szavalás.

MOSZK részéről: Szeltner Lénárd fióküzletvezető. Színdarab rendezés.

Úttörő bábjátékvezető: Keller Gyula tanító. Solti József adóügyi jegyző színdarabrendezésnél.

Plakátkészítés, rendezés, technikai megoldások, színpadi díszletek festésénél segédkezik: Bruck Tibor, Lőrincz István iparművészek, Hanzéli Jenő porcellánretusáló, Hollós Győző és Tóth János porcellánretusáló.

Herend, 1949. április 22.

Hollós Győző szab. műv. ügyvezető

7.
1949. május 2.

Hollós Győző szabadművelődési ügyvezető jelentése Május 1 -je megünnepléséről

A kommunista hatalomátvételt követően a szabadművelődés szigorúan állami ellenőrzés alá került. Az ügyvezetőknek minden hónapban, majd hetente részletes jelentést kellett adniuk a történtekről. Hollós Győző pontosan eleget tett a követelményeknek.482

Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőségnek

Veszprém

A Május 1-i ünnepségek lezajlásáról a következőkben számolok be: — Május elsejét eddig még nem látott ünnepélyességgel ülte meg községünk népe. A tulajdonképpeni kultúrműsor szombaton este kezdődött. Ez alkalommal a SZIT mindkét nembeli ifjúsága előadta a „Póruljárt uraság" c. darabot. A műsor megkezdése előtt Lugosi József SZIT titkár mondott a választással kapcsolatos beszédet.483

A színdarab, mivel teljes mértékben most először szereplő gárdával adatták elő, kissé gyenge volt. Az eddig elért, megszokott nívónktól messze volt. A magasabb igényekhez szokott közönségünk részéről sok nem tetszést tapasztaltunk. A felvonások közti szüneteket szavalatokkal töltötték ki. E szereplés után megállapítható, hogy ezzel a gárdával, ha a hét folyamán lényegesen nem csiszolják a darabot, nem lehet a környékre menni vendégszereplésre.

Május 1. reggelén népünk nagy zöme gyülekezett a porcellángyár alsó udvarán, hogy részt vegyen a felvonuláson. Öröm volt látni korán reggel, ahogyan kisebb-nagyobb csoportok örömtől sugárzó arccal igyekeztek a megindulás színhelyére. A felvonuláson kb. 600 ember vett részt. A falun végigvonulva férfiak, főleg az iparostanulók és az úttörő gyermekkórus felváltva énekelték a munka ünnepélyéhez méltó ünnepi és mozgalmi dalokat. Az egyes csoportok felváltva e dalokat énekelték: Májusi köszöntő, Nézz szét a földön. Fel ti dolgozók, Madrid védői, Már vége lett a hétnek, Sej a mi lobogónkat,Hős Rákóczi népe, Úttörő induló, Komszomol induló, Az úttörő ifjúság, Drága föld, Köztársasági induló és az Internacionálét.

A beszédekkel egybekötött kultúrműsort 11 órakor kezdtük.

Az egész napi kisebb időbeni eltolódásokkal a mellékelt műsor szerint zajlott le.

A szónokok a következők voltak: a délelőtti műsoron Simó József vállalatvezető mondott nagyhatású beszédet. Főleg a gyárban a 3 éves terv keretében elért eredményeket vázolta. Szociális szempontból párhuzamot vont az új rendszer és a régi között és ezt főleg vonatkoztatva a gyárban elért eredményekre. E műsort kb. 400 ember hallgatta végig.

A délutáni műsoron kb. 1000 embernek két szónok: egy budapesti (Korbacsics N., MDP) és egy veszprémi (Kiss István, FKP) mondott értékes beszámolót. Az előbbi főleg számadatokkal bizonyította a három éves terv keretében elért eredményeket és ugyancsak számadatokkal ismertette az 5 éves terv nagy, mindenre kiterjedő programját. Kiss István főleg a Népfront keletkezésének történetét vázolta. Milyen utat tettünk meg, míg elértünk addig, hogy a Népfrontba tömörült pártok az MDP célkitüzéseit magukévá téve egy cél felé haladnak.

Mind a három nagy beszéd nagy hatással volt a nagyszámú közönségre. Általában tapasztalható, hogy népünk, főleg e műsorokon elhangzott beszédek hatására felismeri a valódi helyzetet és mindig kevesebb azok száma, kik még mindig az imperialisták mendemondáiban hisznek.

Egész megmozdulásunkat végigszemlélte a Szikra Irodalmi és Lapkiadóvállalat falujárója, ki a legnagyobb megelégedését fejezte ki. Szavait idézve: „Nem gondoltam volna, mikor Veszprémből idecsöppentem Herendre, hogy milyen nagy és magasszínvonalú kultúr és sport megmozdulásban lesz részem." A lehető legjobb benyomást gyakorolt rá népünk derűlátása.

Az egész napi műsorral kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy azt túlméreteztük. Ennyit összezsugorítani egy napra nem ajánlatos. Ma (2-án) délután, ha nem esik az eső, a Nőbizottság 3 tagja, kik beszédet mondanak és szavalnak, az úttörő gyermekkórus és bábcsoport és a gyermekkórusból alakult tánccsoport Hollós, Keller és Zayzonné vezetésével átmennek vendégszerepelni Bándra. Erről bővebb jelentést 9-én teszek.

Herend, 1949. május 2-án.

Hollós Győző szabadművelődési felügyelő

Május 1-jei felvonulás az 1950-es években Marsh on May 1, in the 1950s Umzug am l. Mai in den fünfziger Jahren

Jenei Ferenc és a herendi énekkar az 1950-es években Ferenc Jenei and the Choir of Herend in the 1950s Ferenc Jenei und der Herender Chor in den fünfziger Jahren

8.
1960. augusztus 20.

Ünnepi tanácsülés a porcelángyári kultúrházban a tanácsrendszer 10. évfordulóján

Készült 1960. augusztus hó 20-án Herend község tanácsának de. 10 órai kezdettel tartott ünnepi ülésén.

Az ünnepi ülés helye: a Porcelángyári Kultúrház.

Jelen vannak: Varga József, Szántó Sándor, Csiszár László, Hanczéli Jenő, Steinbach János, ifj. Brotscholl Mihály, Kovács Vendel, Gurubi György, Solti József, Aradi József, Csárfordi Antal, Andruck Károly, Tarr Sándor, Ifjú Ferenc, Galambos István, Tavaszi József, Szilágyi József, Keller Gyuláné, Eckert Antal, Eckert József, Ékes József, Búza László, id. Brotscholl Mihály, Bányai János, Freund Béláné, Zsíros Mihályné, Hollós Győző, Raáb József, Fódi András, Groszvald Ferenc, Járási Tanács v.b. részéről Kapor Károly.

Távol maradt: Málnai Kálmán és Szabó András, akik távolmaradásukat nem jelentették be.

A Himnusz eléneklése után Ancsányi Sándor az ünnepi ülés elnöke üdvözölte a megjelenteket, az ünnepi ülést megnyitotta és felkérte Gurubi György v.b. elnököt, hogy tartsa meg az ünnepi beszédet.

1.) Gurubi György v.b. elnök ünnepi beszédét elmondta az idecsatolt melléklet szerint.

2.) Kapor Károly a Járási Tanács v.b. kiküldöttje kiosztotta az elismerő okleveleket a 10 éves tanácstagoknak névszerint:

Bányai János, Szántó Sándor, Solti József, Steinbach János és Fódi András tanácstagoknak. Majd átnyújtotta a „Bakonyalja" Termelőszövetkezetnek az elismerő oklevelet 1959. évben végzett jó munkájáért.

Ezután az ünnepi műsor következett.

Az ülés elnöke az ünnepi ülést 11 óra 30 perckor lezárta.

Iskolai csoportkép (1968) Kozma Fotógyűjtemény Group pbotograph with pupils (1968), Kozma Photocollection Herender Schüler von 1968, Fotosammlung Kozma

Herend Kupa az 1970-es években, díjátadó Lugosi József Herend Cup Sports competition in the 1970s, The prize is presented by József Lugosi Herender Pokal in der siebziger Jahren, Preisübergabe durch József Lugosi

Építők napja ünnepség díjkiosztása az 1970-es években, díjátadó Moór József Distribution of prizes at the Sports competition on Construction Workers' Day in the 1970s, The prize is presented by József Moór Preisübergabe am Feiertaf der Bauarbeiter in den siebziger Jahren. Preisübergabe durch József Moór,

9.
1990. június 8.

A Herendi Híradó címűüzemi lap programadó cikke

A cikket Migray Ernőd szerkesztő írta, de név nélkül, „Beköszöntő" címmel jelent meg a lap első számában.484

Szeretettel köszöntjük a Herendi Porcelángyár minden dolgozóját, minden kedves olvasónkat. A közelmúlt eseményei, a bekövetkezett nagyarányú változások egyre inkább szükségessé tették egy olyan, többé-kevésbé rendszeresen megjelenő sajtótermék létét, amely lehetővé teszi a vállalat dolgozóinak gyors és pontos informálását.

E szükségszerűség felismerésének eredményeképpen tarthatják most a vállalat dolgozói a kezükben a Herendi Híradó első számát.

Szeretnénk, ha elnyernénk tetszésüket. Lapunk két-három hetente fog megjelenni, attól függően, hogyan áll össze egy-egy szám anyaga. Rajta keresztül megismerkedhetnek a Vállalati Tanács működésével és határozataival; helyet adunk a vállalati érdekvédelmi szervek (Független Szakszervezet, Munkástanács) nyilatkozatainak, felhívásainak; reméljük, hogy a gyár különböző munkaterületeinek vezetői a dolgozókat érintő közléseiket a Híradó hasábjain teszik meg.

Mindenképpen helyt kívánunk adni a dolgozók megjegyzéseinek, leveleinek, avval a feltétellel, hogy a vele kapcsolatos vezetői választ vagy állásfoglalást is azonnal közöljük. Tájékoztatni akarjuk olvasóinkat a gyárhoz tartozó sportkör és kulturális csoportok tevékenységéről. Kérjük a Kultúrházban vásárt vagy egyéb rendezvényt szervezőket, idejében értesítsenek minket, hogy a Híradóban előre jelezhessük. Időnként helyet adunk a dolgozókat érintő hirdetéseknek is.

A kapott írásokat szószerint közöljük. Nem fogunk azonban névtelen leveleket, és nem kívánunk közölni a sajtóetikának ellentmondó, személyeskedő írást. Mindazok, akik olvasói levéllel, kérdéssel kívánnak a lapban megjelenni, írásaikat a műszaki könyvtárban adhatják le naponta egy és két óra között. (Ajánlatos előtte a 214-es melléken érdeklődni, nincs-e a könyvtáros házon kívül.)

Végezetül köszönetet kell mondani a számítástechnikai osztálynak, amely lehetővé tette, hogy a Herendi Híradó házilagos kivitelben, és éppen ezért mindig aktuálisan jelenhessen meg.

10.
1990. július

A Vállalati Tanács hivatalos közleménye a gyárigazgató menesztéséről

A Herendi Porcelángyár Vállalati Tanácsa 1990. június 1-ével felmentette igazgatói állásából dr. Felek Bélát, s magas eddigi jövedelmére hivatkozva elutasította korengedményes nyugdíjkérelmét. Az elbocsátott igazgató az üzemi újságban búcsúzott el a gyár dolgozóitól. A rendkívüli esetet a Vállalati Tanács közleménye és az igazgató búcsúlevele alapján mutatjuk be.

Vállalati Tanács közleménye485

Dr. Felek Béla 1990. június 8-án azzal a kéréssel fordult a VT-hez, hogy 1990. június 1-én kelt határozatát módosítsa, és járuljon hozzá korengedményes nyugdíjaztatásához. Ellenkező esetben kénytelen lesz bírósághoz fordulni.

A VT Felek Béla kérelmét megvizsgálta, a gyár érdekei mellett az emberiességi szempontokat is figyelembe vette, ennek ellenére nem látott lehetőséget arra, hogy előző döntését megváltoztassa. Dr. Felek Béla a Herendi Porcelángyár volt vezérigazgatója az alábbi levél közlésére kérte fel a Herendi Híradót:486

Kedves Munkatársaim!

A Herendi Porcelángyár Vállati Tanácsa felmentett vezérigazgatói megbízatásom alól, ezért most ezúton tudok és szeretnék elbúcsúzni a vállalat kollektívájától.

35 évig dolgoztam a Herendi Porcelángyárban, és ebből 26 évig álltam a gyár élén. Ez alatt az idő alatt a Herendi Porcelángyár jelentős fejlődésen ment keresztül. Ezt különösen azok érzékelhetik igazán, akik velem együtt több évtizede dolgoztak, dolgoznak a gyárban. Mindenkor azon igyekeztem, hogy elősegítsem a gyár fejlődését, javítsam a róla alkotott képet, alapvetően megváltozzanak a szociális, a munka és kereseti viszonyok, hogy minél többen találjanak itt biztos megélhetést.

E rövid, de talán kifejező és tényekkel bizonyított gondolatok jegyében búcsúzom Önöktől. Kívánok a Herendi Porcelángyár dolgozóinak minden jót és sikeres éveket.

Herend, 1990. június 18.

Dr. Felek Béla

1984. aug. 20. ünnepség. Kenyérszelés: Lendvai Franciska, dr. Felek Béla gyárigazgató. Tatai Lajos Tsz elnök Commemoration of 20 August in the year of 1984 From left: Franciska Lendvai, dr. Béla Felek (factory director), Lajos Tatai (President ofan agricultural co-operative) Feier am 20. August 1984. Von links: Franciska Lendvai, dr. Béla Felek, Betriebsdirektor, Lajos Tatai, LPG-Vorsitzender

11.
1995. december

A Herendi Híradó programadó cikkei

A nagyközségi önkormányzat időszaki lapja 1995 decemberében indult. Dóráné Főczény Judit, Krámlik Attila és Pap László szerkesztésében látott napvilágot. Kezdetben 6, 1996—1997-ben már 16, 20 oldalon jelent meg. Céljait a Bors Gábor és a szerkesztők az első számban közzétett köszöntőjükben vázolták fel.487

Kedves Herendi polgárok!

Most már nemcsak terv, tény, hogy Önkormányzatunk megújult formában, aktuális tartalomban, ismét megjelenteti Herend Nagyközség újságát. Az átalakuló társadalom, a fejlődő demokrácia szükségessé teszi — a település nagyságától függetlenül — a helyi információ, tájékoztatás és nyilvánosság kiszélesítését, az esélyegyenlőség biztosítását. Ahhoz, hogy ez a lakosságot kiszolgáló, közérdekű információkat tartalmazó kiadvány, folyamatosan és hasznosan töltse be hivatását, szükség lesz minden olyan információra, amely közérdeklődésre, figyelemre számíthat. Ezért kérek minden herendit, aki vezetője, tagja valamilyen társadalmi, művészeti, egyházi vagy bármilyen közösségnek, hogy sikereiket, eredményeiket és gondjaikat osszák meg a település lakóival.

Tervünk, hogy a lakosságot folyamatosan tájékoztassuk a herendi önkormányzat munkájáról, döntéseiről és azok végrehajtásának helyzetéről.

A feldolgozásra váró információkat vagy kész írásaikat, fényképeket vagy közölhető dokumentumokat kérem, juttassák el a Polgármesteri Hivatalba.

Az újságban lehetőséget biztosítunk egyéni apróhirdetések és vállalkozói, kereskedelmi hirdetések közlésére is.

Bors Gábor polgármester

A szerkesztőség köszöntője

Tisztelt olvasónk!

Ugye megengedi, hogy így szólítsuk, hiszen megtisztelt azzal, hogy kezébe vette lapunkat, szemben azokkal, akik esetleg azonnal a szemétbe hajították. Talán egyetért velünk abban, hogy e profitorientált világban fokozottan igaz az ezeréves igazság, hogy minden kezdet nehéz, különösen, ha egy nem igazán hálás, ráadásul abszolút nonprofit „vállalkozásról" van szó.

Fél éven belül immár harmadszor rugaszkodtunk neki, mire megszületett az Ön által kézben tartott HERENDI HÍRADÓ. Köszönjük azok figyelmét, akik korábbi felhívásunkra anyagot küldtek, így elsősorban tőlük kérünk elnézést, hogy hiába várták nyomtatott formában figyelemre méltó soraikat. A tényen már úgy sem változtatna, sőt magyarázkodásnak tűnne minden indoklás. Mivel végre összeállt egy kis csapat, akik magukénak érzik az ügyet, inkább a jövővel, közös teendőinkkel kívánunk foglalkozni. Tesszük ezt annak reményében, hogy az elmúlt őszhöz hasonlóan a jövő is bővelkedik majd közéleti, kulturális és sporteseményekben, melyek gazdag témakínálattal szolgálhatnak.

Bár törekedni fogunk rá, tudjuk, hogy újságunk korántsem elégít ki minden tartalmi és formai követelményt, amely egy helyi orgánumtól elvárható lenne. Sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy Önnel együtt írjuk, hogy az Ön ízlésére formáljuk a lapot. Őszintén bízunk abban, hogy a lényeget látják meg szándékunkban, ezért vegyék ezt most gondolatébresztőnek, felhívásnak, vagy ha úgy tetszik, kihívásnak. Igen, tekintsék kihívásnak abban az értelemben, hogy legyőzik-e közönyüket, befelé fordulásukat, s tudnak egy kicsit jó értelemben vett lokálpatrióták lenni?

Kérjük Önt, hogy véleményével, építő kritikájával, hozzászólásaival segítse munkánkat, hisz célunk az, hogy a HERENDI HÍRADÓ Önnek, Önért szóljon. Észrevételét, véleményét, saját költeményét, cikkét, bármilyen egyéb leközölhető információját kérjük juttassa el a Polgármesteri Hivatalba. Ragadjon tollat, telefonáljon, vagy keressen meg bármelyikünket személyesen. Szükségünk van az Ön erkölcsi támogatására, el kell végre hinnünk, hogy Herend felnőtt a polgári élethez és szükség van arra, hogy ezt vállalni is merjük.

Terveink: vállalkozók, intézmények, alapítványok bemutatása, sportkörök és egyéb helyi egyesületek megismertetése Herend lakosságával, Herend Krónikájának folytatásos leközlése, az Önkormányzat munkája, a Nagyközséget érintő bármilyen esemény, „Juli néni levelesládája" (pletyka-rovat), a lakosságot érintő fontos felhívások, közlemények, illetve a lakókkal (helyesen: lakosokkal — H. J.) és a képviselőkkel megtörtént „szégyelljük, de..." (bakik-rovat).

De a legfontosabb: bármilyen, hangsúlyozzuk, bármilyen Önt érdeklő témák feldolgozása és közlése. Ezért kérjük az Ön segítségét, mert Ön nélkül ez az újság nem létezhet, hosszabb távon nem maradhat fenn, a Herendi Tájoló sorsára jutna.

Ugye egyetért azzal, hogy van miről beszélni, van miről véleményt cserélni házunk táján? Szeretnénk, ha a HERENDI HÍRADÓ havonta megjelenő újság lenne és terjedelemben is bővülne. Mi megpróbáljuk. Rajtunk nem múlik...

(a szerkesztők)

Fasor utca Alley Allee

12.
1992. szeptember. 12.

Együttműködési szerződés herend és a németországi Marktleuthen között

A két település közti kapcsolat 1989-ben kezdődött, 1991ben vált hivatalossá, melyet a következő évben szerződésben erősítettek. Az együttműködés azóta tovább erősödött és szélesedett: az önkormányzatok, iskolák, óvodák és egyesületek között is rendszeres kapcsolat alakult ki. A szerződés két nyelven készült, a magyar nyelvű változatot közöljük.488

Herend (Magyarország) és Marktleuthen (Németország) közötti együttműködési szerződés

A herendi és a marktleutheni választott képviselők egybehangzó véleménye alapján partnerkapcsolatot hoznak létre és az alábbi szerződést kötik:

I.  Herend és Marktleuthen megerősítik a megértés és jószomszédi viszonyok iránti óhajukat; lehetőségeik keretein belül támogatják a polgárok személyes találkozását.

II. A társközségek külön hangsúlyt fektetnek az ifjúsági kapcsolatok kiépítésére az iskolák és egyesületek bevonásával. Cél a személyes és családi kapcsolatok létrejötte.

III. A partnerkapcsolat segítse elő a sport terén kapcsolatok kialakulását és további támogatását. Lehetővé kell tenni kulturális, társadalmi és gazdasági területeken a kapcsolatokat. Kölcsönös látogatások célja az ország és az emberek megismerése, pihenés és információk cseréje.

IV. Mindkét fél tájékoztatja egymást a kommunális feladataikról.

V. Közös cél a községek polgárainak, valamint a német és magyar nép közti megértés. Így szolgálva a békét.

VI.  Ez a szerződés nem testesít meg jogokat és kötelességeket. A felsorolt kötelességek morális jellegűek.

Herend/Marktleuthen, 12. 09. 1992.

Testvérvárosi szerződés (1992) Sister-town contract between Herend and Markleuthen (1992) Vertrag des Partnerstädte (1992)

Lábjegyzet:

470. CZUCZAY 1900.8—11

471. VeML V.341. herend község képv. t. jkv. 1938. április 11.

472. VeML v. 341. Herend község képv. t.jkv. 1942. április 18.

473. VeML V.341. Herend község képv. t. jkv. 1944. április 1

474. VeML XXIV.201.C. Herend község kitelepítéssel kapcsolatos belügyminisztériumi jegyzékei I—V. 24 457/1948. sz. i. Az I. sz. listán szereplők nem mindegyikét telepítették ki.

475. Nevét a jegyzékről kihúzták.

476. A mentesítés során a V. listára kerültek.

477. Lánykori neve előtt Téczeli Jánosné szerepel, át van húzva. Mentesítették.

478. A kitelepülés alól mentességet kaptak.

479. A kitelepülés alól mentességet kaptak.

480. A kitelepülés alól mentességet kaptak, a III. számú jegyzékbe kerültek.

481. Nevét a jegyzékről kihúzták.      

482. PESOVÁR 1976. 58. sz. jegyzet.

483. A mentesség ellenére kitelepítették.

484. A VDU utolsó vezetője volt.

485. A hivatalos jegyzéken Stillet Józsefné

482. VeML XXIV.402.b. Veszprém Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség iratai. 35/1949. sz. A herendi szabadművelődési felügyelő jelentései. 1949.

483. Az 1949. május 15-i országgyűlési választásokról van szó.

484. Herendi Híradó 1990. 1. sz. 1.

485. Herendi Híradó 1990. 2. sz. 1.

486. Herendi Híradó 1990. 2. sz. 4.

487. Herendi Híradó 1995. 1. sz.

488. Herendi Híradó 1997. 3. sz. 1.