| |
Allódium: majorsági, vagyis a földesúr saját kezelésében lévő földbirtok.
Agilis: nemes anyától és nem nemes apától született személy, aki a természetben kiadott birtokkal, az ún. leánynegyeddel adómentes nemesi földbirtokhoz jutott, csak személye után fizetett adót. Leszármazottai szintén örökölték ezt a „félnemesi" társadalmi helyzetet. A szentgáli nemesek közé beházasodott parasztok is agilisnek számítottak.
Armalista: az a személy, aki nem földbirtokadománnyal, hanem címereslevéllel, armalissal szerzett nemességet. A magyar uralkodók a XV. században kisebb számban, a XVI— XVIII. században tömegesen nemesítettek armalissal. A nemesítés komoly bevételt jelentett a királyi kincstárnak. Az armalista nemesek a XVIII. századtól évi egy összegű „adót", taksát fizettek a vármegyének, ezért taksás nemeseknek is hívták őket. Cenzus: a pénzben, évi egy összegben kiszabott földesúri adó, földbér, melyet rendszerint két részletben (Szent Mihály, Szent György napkor) fizettek.
Colonus: jobbágy, telepes jobbágy.
Conscriptio: összeírás, amelynek leggyakoribb formája a közép- és újkorban az egyházi lélekösszeírás (conscriptio animarum) és az adóösszeírás (vármegyei adó-, hadiadóösszeírás, földesúri adóösszeírás) volt.
Conscribált: összeírt
Contributio: adó, amelyet a magyar rendi országgyűlés szavazott meg, fogadott el.
Curialista: paraszti életszínvonalon élő, földjét művelő, jobbággyal nem bíró egytelkes nemes, [levét nemesi jogú beltelkéről (curia) kapta.
Defter: török adóösszeírás.
Dica: rovásadó: az adózó népességre kivetett országos hadiadó.
Fundus: jobbágytelek, amely két részből állt: belsőségből (házhely, udvar, kert) és külsőségből (szántó, legelő, erdő, rét), amely a beltelek tartozékának számított, s jobbágyok vagy egyénileg, vagy a földesúrral közösen használták (erdők, legelők) egészen addig, amíg területileg el nem különítették a birtokokat (legelőelkülönözés, tagosítás).
Hajdina: tavaszi vetésű gabonaféleség, amelynek magját emberi élelmezésre is használták az elmúlt századokban (hajdinakása).
Harács: a törökök által a hódoltságban a nem mohamedán népességre kivetett fejadó.
Hold: földterület-mérték, az úrbérrendezés idején általában 1100—1300 négyszögölnyi terület.
Insurgens: nemesi felkelő, aki hon védelmére fegyverrel áll a király rendelkezésére. A magyar nemesség egyetlen adója a „vérrel" való adózás volt.
Jobbágytelek: lásd fundus!
Jugerum: hold
Kapás szőlő.- szőlőterület, kb. 94 négyszögöl Kaszás rét: akkora területű rét, amelyen egy szekér széna terem, vagyis kb. 1 hold.
Kuriális telek: nemesi telek.
Pozsonyi mérő: területmértékként akkora területet jelölt, amelybe 62 liter gabonát vetettek. Kb. 600 négyszögöl. Két pozsonyi mérős föld megfelelt kb. egy holdnak.
Portio: fejadag, jobbágyi katonai természetbeni adófajta volt, melyet a jobbágyokhoz beszállásolt katonák és lovaik számára fizettek.
Praedium: birtokot és lakatlan pusztát egyaránt jelentő latin kifejezés.
Sessio:jobbágytelek, lásd fundus!
Sessionális föld:Jobbágytelekhez tartozó föld.
Subsidium: a nemesek önkéntes hadisegélye. Az országgyűlés által a katonaság fenntartására megajánlott adó, melyet a nemes birtokosokra vetettek ki.
| |