|
I. A község történeti irodalmáról, munkánk céljáról
II. Herend község természeti viszonyai
III. Előtörténet, a középkor évszázadai
IV. Herend pusztulása, birtokosai a XVI—XVII. században
V. Herend az újjáépítés korában (1764—1847)
A puszta betelepítése és fejlődése (1764—1826)
Herend a reformkorban (1826—1847)
Egyház és iskola az újjáépítés korában (1764—1847)
VI. Herend 1848—49-ben
VII. Herend a polgári korban (1849—1919)
A képviselőtestület
A községi elöljáróság, hatalmi elit
A birtokviszonyok alakulása
Paraszti gazdálkodás és életmód
A porcelángyár évtizedei
Háborús évek és a Tanácsköztársaság
Egyház és művelődés
VIII. Herend a két világháború között
Önkormányzat és politika
Gazdasági viszonyok
Infrastruktúra, szolgáltatás
Művelődés, társadalmi élet
Egyházi élet (1919—1945
IX. Herend a II. világháború alatt
X. Földindulás (1945—1950)
Háborús újjáépítés és konszolidáció
Földosztás, vagyonelkobzás, szocializálás
A kitelepítés előkészítése és végrehajtása
Gyárállamosítás
Az FMSz megszervezése (1949)
A szabadművelődéstől a népművelésig (1945—1950)
XI. Herend a tanácsrendszer korszakában (1950—1990)
A sztálini diktatúra évei (1950—1956)
Forradalom Herenden 1956 őszén
A Kádár-rendszer konszolidálása
A gazdasági viszonyok alakulása
Kulturális viszonyok, művelődés, egyház
Társadalmi változások
XII. Herend a rendszerváltás éveiben
FÜGGELÉK: Adalékok Herend néprajzához
Arnold Mária: Kisfiúk és kislányok — a kisgyermekkor Herenden a századfordulótól a II. világháború végéig
Arnold Mária: Egy német népszokás élete — a Christkindl-járás szokása Herenden (Das Christkindl-Spiel in Herend)
Köller Mónika: Adalékok a herendi sváb lakodalom néprajzához
FORRÁSOK Herend történetéből
1. Szalay Veronka: A nőnevelés (1900)
2. Herend község képviselőtestületi jegyzőkönyve, amely szerint az egységes kisebbségi oktatási rendszer bevezetése ellen foglalnak állást (1938. ápr. 11.)
3. A herendi képviselőtestület jegyzőkönyvének részlete a vadászati jog árveréssel történő bérbeadásáról (1942. április 18.)
4. A községi képviselőtestület a bíró fizetését állandó elfoglaltsága miatt évi 300 F-ről 500 P-re emeli (1944. április 1.)
5.a. A belügyminisztérium által Németországba történő áttelepülésre kötelezett családok listája (1948. január 5.)
5.b. A herendi kitelepített családok névsora (1948. január 14.)
6. Hollós Győző jelentése a szabadművelődési munkában résztvevőkről (1949. ápr. 22.)
7. Hollós Győző szabadművelődési ügyvezető jelentése Május 1-je megünnepléséről (1949. május 2.)
8. Ünnepi tanácsülés a porcelángyári kultúrházban a tanácsrendszer 10. évfordulóján (1960. augusztus 20.)
9. A herendi híradó című üzemi lap programadó cikke (1990. június 8.)
10. A Vállalati Tanács közleménye a gyárigazgató menesztéséről (1990. július)
11. A herendi Híradó programadó cikkei (1995. december)
12. Együttműködési szerződés Herend és a németországi Marktleuthen között (1992. szeptember 12.)
IDEGEN SZAVAK ÉS FOGALMAK MAGYARÁZATA
RÖVIDÍTÉSEK, PÉNZNEMEK
BIBLIOGRÁFIA
SUMMARY
ZUSAMMENFASSUNG
|