Kaposvár: Somogyország fővárosa
A közel 70000 lakosú megyeszékhely a Dél-Dunántúli régió egyik gazdasági és kulturális társközpontja. A Kapos folyó két oldalán Külső-Somogy és a Zselic tájegység találkozásánál fekszik. Közúton a 61-es és 67-es főközlekedési úton közelíthető meg.
A várost körülvevő táj arculatára jelentős mértékben hatott a löszön keletkezett formák gazdagsága. A Kaposvárhoz közeli tájvédelmi terület erdőit (Gombás parkerdő, Deseda stb.) szívesen keresik fel a kirándulók. A Deseda patak felduzzasztása hosszan elnyúló, széles tó kialakulását eredményezte, növelve ezzel a környék változatosságát. Az észak-déli irányú völgyek a kaposváriak kedvelt kiránduló helyeivé váltak. Ilyenek a Tokaji parkerdő, Töröcske környéke a víztárolóval, a Gyertyános völgy, Szenna és környéke, a Rómahegy és a Nádasdi erdő. A hajdani erdőrengeteg maradványai ma is szép színfoltjai a tájnak. A Kapos folyó vízgyűjtő területéhez összesen 31 patak tartozik. A Kapos folyó Kiskorpádtól délre három ágból ered.
A mélyfúrások termálvizet hoztak a felszínre, amelyre fürdő is települt. Vize alkáli hidrogénkarbonátos kloridot, továbbá jódot, brómot és fluort tartalmaz. Az egész évben működő fürdő vize bizonyítottan hasznos keringési, mozgásszervi, nőgyógyászati panaszok kezelésére.
A honfoglaló magyarok kicsi szláv és germán településeket találtak itt. A térség a honfoglaláskor a Somogyvár központú várhoz tartozott. 1061-ben Atha (Ottó) somogyi ispán monostort alapított a bencés rend számára. A templom és a kolostor felszentelésén megjelent Salamon király Géza herceg társaságában.
A Szentjakabi Bencés Apátság román stílusú épületmaradványa Kaposvár legrégebbi védett műemléke. Az egykori kerengőben kialakított kőtárban szép román kori és gótikus bordaprofilok láthatók. A romegyüttes rekonstruálását követően 2001. augusztusától szabadtéri színházi és zenei estek, képzőművészeti és irodalmi táborok színtereként szolgál. Kiszolgáló épületegyüttesében kiállításokat rendeznek. A XV. századtól Kaposvár vára többször szerepel korabeli okiratokban. A mohácsi vesztes csata után királyi várként találkozunk az erődítéssel. Kapos elestét 1555. szeptember 20-ára időzíti a krónika. A várat a császári és szövetséges csapatok 1686-ban szabadították fel és 1702-ben a bécsi haditanács rendeletére felrobbantották. 1712-ben Esterházy Pál herceg letelepedési engedélyével a város kialakulásának alapját teremtette meg. 1749-től Kaposvár a megye székhelye. 1873. január 23-a óta rendezett tanácsú várossá nyilvánították, a rendszerváltást követően e nap a város ünnepnapja.
Szentjakabi romok
Első kőtemploma 1743-ban barokk stílusban épült. 1886-ban neoromán, gót és barokk stílusban átépítették, 1993 óta püspöki székhely a város, a templom pedig székesegyházi rangot kapott.
Kaposvár belvárosa nagyrészt a XIX. század második felében és a XX. század első két évtizedében épült ki. A döntően eklektikus és kisebb számban szecessziós stílusú épületek egyenként nem képviselnek kiemelkedő építészeti értéket, de sajátos városképet alkotnak. A város 2003-ban első helyezést kapott a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen. 2004-ben Franciaországban az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén Kaposvár arany minősítést kapott. A város sétáló utcája rendkívül hangulatos, bensőséges atmoszférájú korzó.
Sétálóutca
Az 1911-ben felállított – Kopits János alkotta – Kossuth szoborról elnevezett tér látványos zenélő szökőkútjával mediterrán hangulatú pihenőhellyé változtatták a városközpontot. 2003-ban készült el a Kossuth tér átalakítása díszkivilágítással, új burkolattal, utcabútorokkal magánszemélyek és vállalkozók támogatásával. A Városháza tornyára 18 harangból álló harangjáték készült, mely külön a város számára komponált zenét is játszik.
Kossuth tér a városházával
Kaposvár főterének másik meghatározó épülete az 1902-1904-ig épített neoreneszánsz stílusú Városháza.
Az előtérből a lépcsőházba vezető rövid folyosó falát Kaposvár és Somogy megye címere díszíti. A bejárati rész mennyezetén lévő allegorikus kép, a mesterségek címerei, a folyosókat díszítő pajzsok, falfestmények Udvary Géza budapesti festőművész alkotásai, melyeket 1968-ban Z. Soós István, majd 1989-1990-ben Pfeifer Tibor restaurált. A neoreneszánsz stílusú lépcsőház míves kőkorlátai adják a felvezető belső tér jellegzetes ritmusát, fő ékessége Giacomo de Rossi 1686-os metszete alapján készült a várat és környékét ábrázoló falkép.
A díszterem és a lépcsőház üvegablakai az Európa-hírű budapesti Roth Miksa műhelyének alkotásai.
A főtértől nem messze a korai vasbeton építészet kiváló alkotását, az 1911-ben épült Csiky Gergely Színház szecessziós impozáns épületét láthatjuk, mely az ország egyik legrangosabb nemzetközi hírnevű alkotóműhelye.
Csiky Gergely Színház
A Rómahegyen találjuk Rippl-Rónai József (1861-1927.) világhírű festő, grafikus, iparművész házát, melyet a művész 1908-ban vásárolt meg és itt élt - francia feleségével és Anella nevű nevelt lányával - haláláig. Vendégségbe járt nála többek között Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc és Medgyessi Ferenc is. A család által használt eredeti bútorokkal és a több, mint 90 műalkotással berendezett ház, valamint a műteremként használt kerti lak gazdag betekintést nyújt a művész életébe és festői korszakaiba.
Rippl-Rónai villa
Rippl-Rónai villa belső
Kaposvár kulturális életének kezdete a polgárosodás korára tehető. Az ezredforduló városát állandóan gyarapodó gyűjteményei, kialakult hagyományos rendezvényi struktúrája, kulturális és képzőművészeti kiállítóhelyei reprezentálják.
Az országosan ismert Vaszary Képtár kortárs időszaki képző- és iparművészeti kiállítások színhelye, itt kapott helyet a kaposvári születésű világhírű fotóművész, Juan Gyenes állandó kiállítása, valamint Somogyi Győző 53 királyportréból álló Magyar Királyok Arcképcsarnoka.
A magyar modern festészet meghatározó művésze, Vaszary János munkásságát és életét mutatja be szülőházában berendezett múzeum (Zárda u. 9.).
A XX. század magyar pikturája legjelesebb alkotóinak műveit gyűjtötte össze Rippl-Rónai Ödön, - a festőművész öccse - és ezzel megalapozta a Somogy Megyei Múzeum jelenlegi gyűjteményét.
A művészeti-képzőművészeti palettát színesítik a magángyűjtemények és magán kiállítóhelyek.
A Steiner gyűjtemény a Kárpát-medencében a XIX. században készített öntöttvas vaskályhákat, kutakat, falikutakat, kereszteket és egyéb használati tárgyakat mutat be.
Steiner öntöttvas gyűjtemény
Ásványgyűjtemény. Dr. Benkő Géza válogatása öt földrész mintegy 3000 darabot számláló ásványaiból.
Ásványmúzeum
A Kaposfüredi Galéria a kortárs hazai és külföldi képzőművészek alkotásait bemutató kiállítóterem. A galéria szoborparkjában Kling József szobrászművész állandó kiállítása látható.
Kaposfüredi szoborpark
Az 1990-ben létrehozott terrárium "Vörös Könyves" védett egzotikus állatok, krokodilok és kígyóritkaságok bemutatóhelye.
A Somogy Kereskedelme anno… Gombos Gusztávné gyűjteménye a század eleji szatócsboltok berendezéseit és felszerelését ismerteti meg a közönséggel.
Somogy kereskedelme anno... kiállítás
A Somogyi Sportmúzeum Somogy felnőtt élsportolóit, nagy egyéniségeit, azok relikviáit, számos sportágat bemutató gyűjtemény.
Sportmúzeum
Bárdudvarnok – Üveg Alkotótelep Kaposvártól 10 km-re a 19. század végén épült Goszthony kúriában kialakított helyiségeiben hazai és külföldi üvegművészek 1991 óta rendezik meg nyaranta a Nemzetközi Üvegszimpoziont.
Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény.
Szennai református templom
Az 1982-ben Európa Nostra díjjal kitüntetett szabadtéri néprajzi gyűjtemény Kaposvártól 8 km-re, Szenna község központjában található.
A város véglegesen kialakult rendezvényi struktúrája a magyar államiság millenniumi évfordulója tiszteletére rendezett eseményekkel gazdagodott.
A Közgyűlés kiemelten támogatja a Tavaszi Fesztivált, a Festők városa hangulatfesztivál rendezvényeit és a Szentjakabi Nyári Esték szórakoztató programjait, a város nagyrendezvényeit és kiemelkedő ünnepnapjait.
Tavaszi Fesztivál
Festők Városa Hangulatfesztivál
A Zenepavilon 2000. évi átadásával hangulatos szórakozási lehetőséget kap Kaposvár lakossága évi 23-25 alkalommal a Berzsenyi parkban.
Zenepavilon
Fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság tevékenysége, országos elismertsége töretlen.
Tekintélyes szervező munkát végez a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesület, a SoBaBu, valamint a Somogyi Alkotóművészek Egyesülete.
Több mint 100 zenész működik a városban (Kaposvári Kamarazenekar, Ifjúsági Fúvószenekar és Vonószenekar, Honvédzenekar).
Közel 200 felnőtt vesz részt a város kórusmozgalmában, melyet a Vikár Béla Vegyeskar, a Kaposvári Zenekedvelők Kórusa és az Arcadelt Kamarakórus reprezentál.
A Somogy, a Somogyi Aprók és a Kaposvár Táncegyüttesek, valamint amatőr színjátszó csoportjaink a Füred Rock Színkör és a Roxínház országos hírűek.
A Déryné Vándorszíntársulat színjátszói városi ünnepségeink műsorait színesítik.
A multiplex mozik megnyitásával nehéz helyzetbe kerültek a város hagyományos filmszínházai. Többcélú kulturális színtérként való megőrzésük lenne a cél.
Kaposváron szerkesztik a megyei napilapot, a Somogyi Hírlapot, melyet naponta mintegy 160 ezren olvasnak.
A korszerűen felszerelt stúdióval rendelkező Kapos Televízió a város és 25-30 kilométeres körzetében napi 24 órában sugározza adását. A csatorna nézőszáma meghaladja a 130 ezret.
A somogyi megyeszékhelyen két rádió is hallható. A Kapos Rádió 24 órás adása a városban és 30-35 kilométeres körzetében fogható.
2003-ban szólalt meg az Enjoy Rádió. Kaposváron és vételkörzetében, illetve Dombóvár térségében is hallható.
Péntekenként jelenik meg a Kapos Extra közérdekű és kereskedelmi hetilap, harmincezer példányban jut el 26 ezer kaposvári háztartásba.
1999 óta a megye sportéletét mutatja be a Somogy Sportja. Az ötezer példányban kiadott hetilap keddenként kerül az olvasókhoz.
A városban többek között a Magyar Távirati Irodának, a Magyar Rádiónak, a Magyar Nemzetnek és több más országos napi- és hetilapnak is van tudósítója.
A Somogy Folyóirat kéthavonta 6 ív terjedelemben 1000 példányszámban megjelenő országosan terjesztett irodalmi, művészeti és kulturális folyóirat a 32. évfolyamába lépett.
A Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havi lap 2002. augusztusától kerül Kaposvár és környéke, valamint Somogy és Zala megye olvasói kezébe.
A Gazdasági Minisztérium 2001-ben a budapesti Utazás kiállítás mellett egyetlen vidéki szakvásárként fogadta el és támogatta a Kaposvári Turisztikai Kiállítást és Vásárt.
A Pannon Lovasakadémia a magyarországi lovas élet egyik központja, ahol a sportág öt szakágában utánpótlásnevelés és edzőképzés folyik. A tavaszi Mesterek Tornája Nemzetközi Díjugrató és az őszi VOLVO Díjlovas Világkupa versenyeket az ország legnagyobb fedett lovardájában Kaposváron rendezik.
Kaposvár 1998 óta "Nemzeti Sportváros" címmel büszkélkedhet.
A Városi Fürdőben az 50 m-es medence befedésével a vízfelület egész évben a sportolók rendelkezésére áll.
A Városi Fürdő
A szabadidősportot űzők kedvelt helyszíne a Deseda tó körül kiépített 17 km-es kerékpár út, a Donneri Szabadidő Sportcentrum és a Matula Szabadidő Sport és Sporthorgász Egyesület pályái, valamint a Sportcsarnok létesítményei a műanyag borítású atlétika pályával .
2004. október 1-jén letették a Jégcsarnok alapkövét, mely 2005. áprilisától már a kaposváriak rendelkezésére áll.
A Kaposváron született vagy a városhoz kötődő neves személyiségek közül – a teljesség igénye nélkül – említjük Berzsenyi Dániel költőt, Csokonai Vitéz Mihályt, Kisfaludy Attala költőt, aki egyik szervezője volt a Berzsenyi D. Irodalmi Társaságnak, Roboz István költőt, újságírót, aki Pápán iskolatársa volt Jókainak, Petőfinek. Kónyi Manót, Deák Ferenc beszédeinek gyorsíróját, magyarázóját, Csík Ferencet az 1936-os berlini olimpia 100 m-es gyorsúszó bajnokát, Fekete István írót, Nagy Imre mártír miniszterelnököt, Rippl-Rónai József, Vaszary János és Martyn Ferenc festőművészeket., Kozma Sándor Magyarország első főügyészét és Bene Ferenc labdarúgót.
Vaszary emlékház
Vaszary képtár belső
Kaposvár az új évezredben 1000 éves történetének talán legizgalmasabb korszakát éli. Iskolavárosból püspöki székhely, majd egyetemi város, a Dél-dunántúli régió társközpontja lett.
A kormányzat integrációs törekvéseinek megfelelően a 90-es évek második felében Kaposváron is megindult a felsőoktatási intézmények működésének összehangolása, majd az évtized végére megvalósult az összeolvadás is. Ennek keretében a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposváron működő Állattudományi Kara, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, az Iregszemcsei Takarmánytermesztő Kutató Intézet és a Műszaki Kémiai Kutató Intézet 2000. január 1-jétől a Kaposvári Egyetem része. Négy karának – Állattudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar, Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, Művészeti Kar, - hallgatói összlétszáma 4460. A Művészeti Főiskolai Kar rajztanári-vizuális kommunikációs tanár szakágán kívül 2003-tól látványtervező és színész-rendező szak is indult az egyetemen, majd 2004-től a fotóriporter és képszerkesztő szakot akkreditálták. A Pedagógiai Főiskolai Kar új szakán logopédiát tanulhatnak 2004/2005-ös tanévtől a hallgatók. Két éves felsőfokú szakképzés biztosítja az Ifjúságsegítő szak és az Idegenforgalmi szakmenedzser képzés után érdeklődők továbbtanulását.
2003. szeptember 1-ével új helyre költözött a Baross Kollégium. A modern új 450 férőhelyes diákotthon a Klebelsberg Középiskolai Kollégium nevet vette fel. A kollégium fedett uszodája és tornaterme a város többi oktatási intézménye számára is sportolási lehetőséget nyújt.
A várost elkerülő út kiépítése az M9-es gyorsforgalmi út részeként a közelmúltban befejeződött.
5,9 km a kerékpárutak jelenlegi kiépített hossza.
A Berzsenyi utcában kiépült a város kereskedelmi és szórakoztató központja, ahol a belvároshoz közel mintegy 30 ezer m2 területen nagyméretű kereskedelmi és szolgáltató egységek (Kaposvár Plaza, TESCO és OBI Áruházak, McDonald’s étterem, Lidl Áruház stb.) állnak a polgárok rendelkezésére.
Kaposvár Plaza
OBI
A megyeszékhely kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, 8 testvér- és 2 partnervárosa van.
Kaposvár, 2005. szeptember 23.
Egerszegi Edit
főmunkatárs