Előző fejezet Következő fejezet

Szent Erzsébet-templom

 

„Isten áldásával, a kecskeméti temetőben építtettem egy kápolnát a Tizenkét Apostol tiszteletére, mégpedig azoknak a tisztítóhelyen szenvedő lelkeknek enyhülésére, akikről már senki sem emlékszik meg.” Így kért 1732-ben Néky István kecskeméti lakos (ő volt a Szentháromság-kápolna donátora is) engedélyt annak a kápolnának a felszentelésére, amely korábban a templom helyén állt. A kápolna azonban, Kecskemét egyik legrégibb temetőjének lezárását (Mária Terézia 1777. szeptember 21-i királyi rendelete alapján) követő türelmi idő lejárta után, pusztulásnak indult. 1815-ben azonban felépült a közelében a betegeket és öregeket ellátó ún. új ispotály, és a környék is benépesült hamarosan, felmerült tehát az igény az itt lakók részéről egy új plébániatemplom létesítésére. Az építkezés teljes költségét a német származású Czollner János Mihály gazdag vaskereskedő és városi tanácsos özvegye Béni Erzsébet (vagy ahogy az 1830. évi végrendeletét aláírta: Elisabeta Zollner geborne Bennin) felajánlásából építették. (Mindketten a templom kriptájában vannak eltemetve.) A klasszicista stílusú, de copf elemeket is hordozó kisméretű templomot 1825–1826 között építették fel. A homlokzati középtornyos (33 m magas), téglalap alaprajzú, egy hajós, három boltszakaszos, egyenes záródású szentélyű, egyszerű felépítésű templom építőmestere Rábel Károly kőműves mester volt, a pallérja Fischer Mihály, míg az ácsmunkákat Novák Gergely ácsmester végezte, amint arról az 1932-es főoltár renováláskor előkerült felszentelési emlékirat tanúskodik. Sajnos a tervező nevét nem ismerjük. A klasszicista architektúrájú főoltárnak sajátos módon napjainkban már a harmadik oltárképe látható.

Az első ismeretlen mester műve volt, az 1926-ban felállított második Uher Arisztidé, míg a jelenleg is látható harmadikat Marsovszky Emília rajztanárnő festette 1939-ben. 1890-ben két fából faragott mellékoltárt is felállítottak a Lourdes-i Szűzanya és Szent József tiszteletére. A diadalív evangéliumi oldalán a márvány szószék már a felszenteléstől kezdve jelen van, míg a leckeoldalon az ahhoz hasonlóan kialakított szoborfülke csak 1921-ben készült. A kistemplom 1907-től önálló lelkészség saját pappal, majd 1917-től, a városban abban az évben megtelepedő angolkisasszonyok női tanító rendjének zárdatemploma lett egészen 1950-ig, majd a rendszerváltozás után, 1992-től újra. A templom előtti téren álló Nepomuki Szent János szobrát 1856-ban állították fel a két évvel előtte meghalt Hoffmann János plébános végrendeletében foglalt kezdeményezésnek megfelelően.

A Szent Erzsébet-templom főhomlokzata

 

  
Előző fejezet Következő fejezet