Előző fejezet Következő fejezet

Katona József Színház

 

Kecskemét komoly hagyományokkal bírt már a magyar színjátszás hőskorában is. Az 1790-ben alapított első magyar színtársulat igazgatója például a kecskeméti születésű Kelemen László volt, aki először 1796. július 4-én lépett fel velük szülővárosában, a Cserepes vendéglőben. Az 1810-es évektől kezdve folyamatossá váltak a színielőadások, s számos együttes fordult meg a városban.

1843-ban a Szabó-féle színtársulatnál Petőfi Sándor Borostyán Sándor álnéven Lear király szerepében mutatkozott be itt. Katona József a kecskeméti tanácsnál már 1826-ban kezdeményezett egy állandó játszóhelyet, amely csak halála után 1833-ban valósult meg a Korona vendéglő udvarán. 1868-ban Kovács László alakította át magtárát „Kecskeméti népszínházzá”. Egy ilyen nagyságú városnak azonban méltóbb színházépületre volt szüksége, amelynek a felépítését el is határozták az 1889-es középület-építési program keretében, a helyét azonban csak meglehetősen sok vita után, 1894 májusában jelölték ki. Bár a patrióták Kecskeméten is tiltakoztak, mégis a két bécsi színháztervező specialista, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer kapta meg – pályázat kiírása nélkül – a megbízást. Apáros 1872-ben hozta létre közös irodáját, s onnantól kezdve negyvennyolc, ebből Magyarországon tizenegy színház felépítése fűződik a nevükhöz, köztük olyan jelentős művekkel, mint a budapesti Népszínház (később Nemzeti Színház) és a Vígszínház.

Sokan ez utóbbi kicsinyített másának tartják a kecskeméti színházat, ami nem is annyira meglepő, hiszen gyakorlatilag egy időben, 1895–1896-ban épült fel mind a kettő. Aneobarokk, eklektikus stílusú teátrum a Fellnerés Helmer-cég talán legszebb, legjobb arányú színházépülete.

Ludwig Bohnstedt rigai színházát követi az a megoldás, hogy magas, ovális előcsarnokból, haránt irányú átjárókon keresztül jutunk a patkó alakú fehér-vörös-arany szín-összeállítású nézőtérre, amely a társasági életet is elősegítendő zárt páholysoros rendszerű.

Jászai Mari mint Gertrudis
 
A Katona József Színház főbejárata

Az épület belső és külső szobrászati díszítését is bécsi mesterek végezték, a homlokzaton például Kisfaludy Károly és Katona József mellszobrait helyezték el. Amillennium évében, 1896. október 14-én természetesen Katona József Bánk bánjával nyitották meg a Városi (1916-tól Katona Józsefről elnevezett) Színházat, olyan színészekkel a színpadon, többek között mint Jászai Mari és Márkus Emília. Számos kiváló korszaka, rendezője, színésze volt ennek az egyszerre bensőséges és reprezentatív épületnek (Juhász Gyula nevezte először ékszerdoboznak), amelyet sokan tekintenek „a megtestesült színháznak”, így aztán nem véletlenül szolgált már számtalan film forgatási helyszínéül is (pl. Mephisto, Az operaház fantomja, Wagner). A színház melletti parkban lévő Katona József-szobor Vígh Tamás alkotása, amelyet Kodály Zoltán Illyés Gyula jelenlétében avatott fel 1962. december 16-án, saját 80. születésnapján.

Lechner Ödön nemcsak a következő oldalakon bemutatandó Városháza épületével
kötődik Kecskeméthez. Még 1872–74 között megvalósult a tervei alapján
Kecskemét város budapesti bérháza a Veres Pálné utcában, s még szintén a
Városháza előtt felépült a Rudolf lovassági laktanya (1886–87). Sajnos három
esetben csak a tervek készültek el (Gőz- és kádfürdő, 1884; Elmegyógyintézet,
1908; Víztorony és Rákóczi-szobor, 1909–10).
 
Belső részlet a színház nézőteréből

 

  
Előző fejezet Következő fejezet