ÉLETRAJZI LEXIKON
   
Következő fejezet

 

ÉLETRAJZI LEXIKON

 

Annus József    (Maroslele, 1940 -)

Tanító, újságíró, író, főszerkesztő.

Apja gazdasági cseléd, kubikos volt. A gimnáziumi érettségi után a szegedi Tanítóképző Főiskolán tanult és szerzett tanítói oklevelet. Az 1960-as évek elején a Királyhegyesi Általános Iskolában tanított, majd újságíróként, később a Tiszatáj munkatársaként, olvasószerkesztőjeként, helyettes főszerkesztőjeként dolgozott, ahonnan 1986-ban politikai okokból leváltották. 1989-ben a folyóirat főszerkesztője lett.

Több szépirodalmi művet írt. 1990 óta országgyűlési képviselő (MSZP), a Szabad Föld című hetilap főszerkesztője. 1990-ben a Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetésben részesült.

Baka Józsefné Kovács Veronika (Királyhegyes 1862 - Királyhegyes, 1956)

Szülei családja a falualapító famíliák közé tartozott.

Családja földművelései, állattenyésztéssel foglalkozott. Magas kort élt meg, 94 éves korában halt meg.

Baka Mátyás     (Apátfalva, 1821 - Királyhegyes, 1905)

A falualapító 60 családfő egyike. Apátfalvi kisbirtokos családból származott, de 23 éves korában zsellérként települt a faluba. Dohánytermeléssel, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Idős korában, 84 évesen halt meg.

Bakai Jakab (Apátfalva, 1819 - Királyhegyes, 1901)

Zsellérként, 25 éves korában települt az újonnan alapított kertészközségbe. Földműves-napszámosként élt a faluban. Magas kort élt meg, 82 éves korában halt meg.

Baranyi Sándor     (Kiszombor, 1958 - )

Épületvillamossági szerelő, ipari vállalkozó.

Tsz-tag családból származik.

Szakmunkásképző    iskolát    végzett,    ahol    épületvillamossági    szerelő szakképzettséget szerzett. 1989-től vállalkozó. Társával káeftét hoztak létre, amely Csikóspusztán tollfeldolgozó gépeket készít és tollfeldolgozást végez.

Bárdos Béla     (Királyhegyes, 1927 - USA, 1995)

Képzőművész, mérnök, formatervező.

Apja gépész volt. Az elemi iskola elvégzése után a makói gimnáziumban tanult, ahol 1947-ben érettségizett. Már gimnazista korában megismerte és megszerette a népi írók műveit.

Az 1940-es évek második felében részt vett népi kollégiumok szervezésében, a NÉKOSZ-mozgalom irányításában. Képzőművész ambíciói voltak, képzőművészetet tanult.

1948-ban külföldre távozott. Először Angliában, később az USA-ban telepedett le. Mérnökként, formatervezőként autógyártó cégeknél dolgozott.

Beke János     (Királyhegyes, 1920 - Királyhegyes, 1992)

Földműves-napszámos, újgazda, majd kocsmáros.

Az 1945 utáni években a helyi ifjúsági mozgalomban mint korelnök játszik szerepet.

Az 1950-es évek végétől a földművesszövetkezeti kocsma kezelője, kocsmárosa. Az 1960-as években hosszú ideig a tanács végrehajtó bizottságának tagja.

Beke Mihály     (Apátfalva, 1818 - Királyhegyes, 1899)

Családjával 26 éves korában Apátfalváról települt a faluba. Kisbirtokos. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. Magas kort élt meg, 81 éves korában halt meg.

Bernát Ferenc     (Apátfalva, 1784 - Királyhegyes, 1865)

A falualapító családfők egyike. Apátfalváról 50 éves korában települt a községbe.

Dohánytermeléssel, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott.

Magas kort élt meg, 81 éves korában halt meg.

Dr. Bernáth Varga Balázs     (Királyhegyes, 1932 -)

Ügyvéd, a Független Kisgazdapárt főtitkára. Gazdálkodó családból származik. Az 1940-es évek végén, mivel apját kulák-listára helyezték, kénytelen abbahagyni Makón folytatott gimnáziumi tanulmányait. 1956-ban a helyi Nemzeti Tanács tagjává választják.

Munka mellett Szegeden gimnáziumi érettségi vizsgát tesz, majd elvégzi a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát és jogi doktorátust szerez. Ügyvéd Kecskeméten. 1994 óta országgyűlési képviselő (FKGP), a Független Kisgazdapárt főtitkára.

Blaskovich Bertalan     (?, 1794 - Nagy-Királyhegyes, 1858)

A nemesi birtokos Blaskovich-család Hont megyéből származik. A 18. században egyik ága Tápiószelén, másik a királyhegyesi pusztán telepedett le.

A királyhegyesi ág első fő képviselője Blaskovich Bertalan.  1834-ben a Makón lévő vármegyeháza bővítésére 200 forintot adományozott. 1843-ban a rögtönítélő bíróság elnökévé választottak, de e tisztséget nem fogadta el.

A nagy-királyhegyesi Blaskovich-birtok az 1800-as évek közepén meghaladta a 7.000 kisholdat.

A család leszármazottai, az 1828-ban született István, az 1862-ben született Aladár és az 1871-es születésű Ernő aktívan nem vettek részt Csanád megye közéletében.

Bohai István     (Királyhegyes, 1910 - Királyhegyes, 1996)

Gazdálkodó.

1945 előtt és után családi birtokán gazdálkodott.  Az  1960-as években belépett a téeszbe. Idős korában téesznyugdíjasként élt.

Busa Jenő     (Királyhegyes, 1888 - Királyhegyes, 1952)

Törpebirtokos. Földművelő, gazdálkodó tevékenysége mellett 1945 előtt hosszú időn keresztül templomi harangozó volt és sekrestyési teendőket is ellátott a község római katolikus plébánosa mellett.

Búvár Géza     (Királyhegyes, 1948-)

Agrármérnök, vezérigazgató.

Apja gazdálkodó, majd tsz-ágazatvezető volt. Általános iskolát Királyhegyesen végzett. A makói gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Agrártudományi Egyetemen tanult, ahol 1972-ben szerzett agrármérnöki diplomát. A királyhegyesi téeszben kezdett dolgozni. 1973-ban a nádudvari székhelyű Kukorica- és Iparinövénytermelő Egyesülés (KITE) ágazatvezetője lett. Később az egyesülés, majd a részvénytársasággá alakult országos agrárvállalat ügyvezető igazgatója, 1997 óta vezérigazgatója. Debrecenben lakik.

Búvár János     (Királyhegyes, 1912 - Királyhegyes, 1985)

Gazdálkodó, szövetkezeti vezető, tsz-nyugdíjas. Gazdálkodó csalidból származott. 1945 után a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének egyik vezetője. Fiatal kora óta igyekezett szakszerűen gazdálkodni, szakkönyveket olvasott, képezte magát. Az 1940-es évek végén - mivel fennállott a veszélye, hogy apját, akivel együtt gazdálkodott, kulák listára   helyezik,   dunántúli   állami   gazdaságban   vállalt   munkát.   Mivel időközben apja meghalt, 1955-ben visszaköltözött Királyhegyesre. Az 1950-es évek végén belépett a téeszbe, ahol agronómus lett. 1960-1964 között elvégezte a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági technikumot. Ezután a téesz állattenyésztési ágazatának vezetője lett.

Nyugdíjazása után, az 1970-es években háztáji gazdaságában kertészeti termelést folytatott és állattenyésztéssel foglalkozott.

Búvár Mihály     (Királyhegyes, 1894 - Királyhegyes, 1976)

Gazdálkodó. 1942-ben bíróvá választották. E tisztséget 1947-ig töltötte be. A legnehezebb időszakban, a háború alatt és után volt a falu első számú vezetője.

Idős korában, 1960-ban belépett a téeszbe, majd az 1960-as évek végétől téesz-járadékosként élt. Háztáji gazdálkodással, állattenyésztéssel foglalkozott.

Búvár Mihály     (Királyhegyes, 1919 - )

Gazdálkodó, tsz-tag, tsz-nyugdíjas.

Gazdálkodó családból származott, apja bíró volt. Maga is gazdálkodott. A II. világháborúban katonaként vett részt.

A háború után családi gazdaságában dolgozott. 1960-ban belépett a téeszbe, ahol mezőgazdasági szakmunkás képzettséget szerzett.

A   szövetkezetben   végzett   munkája   mellett   háztáji   gazdálkodását   is fejlesztette.

1980 óta téesznyugdíjas. A helyi nyugdíjas klub elnöke.

Csányi Istvánná Bárdos Erzsébet     (Királyhegyes, 1927 -)

Tanács vb-titkár, nyugdíjas.

Földműves-napszámos családból származik.

1945 után részt vett a helyi nőmozgalomban.  1950-1983 között a helyi községi tanácsa végrehajtóbizottságának titkáraként dolgozott.  1981 óta nyugdíjas.

Csikota János     (Apátfalva, 1832 - Királyhegyes, 1897)

Szüleivel Apátfalváról költözött az újonnan alapított kertészközségbe.

Az anyakönyvi bejegyzés szerint 65 éves korában bekövetkezett halála előtt mezőőrként élt és dolgozott a faluban.

Daróczi Gábor     (Királyhegyes, 1963 -)

Állattenyésztő vállalkozó.

Kisbirtokos, tsz-tag családból származik. Makón, városi munkahelyen dolgozott, de az 1990-es évek elején állattenyésztő vállalkozásba kezdett a faluban. A tsz-ben családja vagyonjegyével, illetve készpénzért megvásárolta a tsz-nek a település keleti oldalán lévő állattenyésztő telepét a hozzá tartozó szántófölddel és legelővel együtt. Juh-, sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik.

Daróczi Imre     (Bökény-Beka 1828 - Királyhegyes, 1896)

Bökényből,   korabeli   nevén   Bekából   települt   az   újonnan   alapított kertészközségbe.

Kisbirtokos. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott.

Droppa Kálmán     (Csanádpalota, 1951 -)

Épületgépész, üzemszervező, ipari, kereskedelmi és agrárválalkozó.

Kisiparos családból származik. Szakmunkásképző iskolában a géplakatos szakmát tanulta ki, gimnáziumi érettségit tett, majd munka mellett tanult, épületgépész képesítést, majd üzemszervező felsőfokú oklevelet szerzett. Különféle építőipari, mezőgazdasági társaságok szervezésében, irányításában vett részt. 1990 óta önálló vállalkozó, több ipari, kereskedelmi és agrárvállalkozás társtulajdonosa, irányítója. Egyik vállalkozásuk, a társaival létrehozott   szövetkezet   Királyhegyes   határában   mezőgazdasági   termeléssel, állattenyésztéssel foglalkozik és vadásztársaságot működtet.

Erdélyi András     (Nádudvar, 1901 -Apátfalva, 1949)

Királyhegyesen 1939-1945 között főjegyző volt.

A háború alatt a legnehezebb években irányította a községi elöljáróság munkáját.

Királyhegyesről Apátfalvára helyezték, ahol viszonylag fiatalon, 48 éves korában halt meg.

Dr. Erdősy István     (Románia, Kolozsvár, 1960 -)

Orvos, a község körzeti orvosa.

Értelmiségi,   orvos   családból   származik.   Gimnáziumot   szülővárosában végzett, majd ugyanott orvosegyetemen tanult és 1986-ban szerzett orvosi diplomát.

1990-ben települt át Romániából. Először Nagylakon helyezkedett el. 1994 óta él Királyhegyesen és látja el a körzeti orvosi teendőket.

Énekes Károly     (Töböréte, 1919 . Királyhegyes, 1954)

Tanító, iskolaigazgató.

Tanítóképzőt végzett. 1944-ben házasságot kötött a királyhegyesi Martonyi Ilona tanítónővel. A királyhegyesi általános iskola tanítója, 1946-54 között igazgatója. A községi önkéntes tűzoltócsapat alparancsnoka. Fiatalon, 35 éves korában halt meg.

Farkas Ferenc     (Királyhegyes, 1951 -)

Esztergályos szakmunkás, gazdálkodó.

Törpebirtokos családból származik. Szakmunkásképző iskolát végzett, ahol esztergályos szakképzettséget szerzett. Szakmunkásként szegedi és makói ipari vállalatoknál dolgozott, majd az 1990-es évek elején rokkantnyugdíjasként Királyhegyesen gazdálkodásba kezdett. 1994 óta önkormányzati képviselő.

Dr. Farkas Márton     (Királyhegyes, 1934 -)

Szülész-nőgyógyász, az orvostudományok akadémiai doktora.

Földműves-napszámos családból származik. Az általános iskolát Királyhegyesen, majd Makón végezte, s a makói gimnáziumban tanult tovább, s a József Attila népi kollégium lakója volt. 1950-53 között a szegedi Radnóti Gimnáziumban tanult és itt érettségizett.

1953-59 között a szegedi orvostudományi egyetem hallgatója volt, s 1959-ben szerzett szülész-nőgyógyász orvosi diplomát. 1956-57-ben az egyetemi ifjúsági mozgalomban vett részt kari titkárként.

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem női klinikáján 25 évig dolgozott. 1972-ben kutatómunkájával, tudományos értekezésének megvédésével kiérdemelte a kandidátusi tudományos fokozatot. 1974-ben egyetemi docenssé nevezték ki. 1984-ben az orvostudomány akadémiai doktora fokozatot érte el.

Egerben megyei szakfőorvosként hat évig dolgozott, majd a Ruzsai Családvédelmi Központ vezetője volt.

Szegeden él, nyugdíjas. A József Attila Tudományegyetem félállású egyetemi oktatója.

Fazekas János     (Királyhegyes, 1905 - Királyhegyes, 1968)

Csendőr, gazdálkodó, téesztag. Gazdálkodó családból származott. Az 1930-as években és az  1940-es évek első felében csendőr volt.   1945 után hazaköltözött és gazdálkodott.

Az 1950-es évek végén belépett a téeszbe.

Fejes Mátyás     (Apátfalva, 1827 - Királyhegyes, 1904)

Földműves-napszámos családból származott. Szüleivel települt az újonnan alapított kertészközségbe.

Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. Magas kort élt meg, 77 éves korában halt meg.

Fekete István     (Dombegyház, 1921 -Királyhegyes, 1993)

Traktoros, tsz-tag.

Sokgyermekes agrárproletár családból származott. 1945 után költözött Nagy-Királyhegyesre. Részt vett a helyi földművesszövetkezet szervezésétben, irányításában.

1949 óta a helyi, majd a makói gépállomáson dolgozott traktorosként. Később belépett a pitvarosi téeszbe. Tsz-nyugdíjasként Csikóspusztán élt.

Fekete István     (Makó, 1950 -)

Mezőgazdasági gépszerelő, tsz-tag, gazdálkodó.

Apja traktoros, tsz-tag volt.

Az általános iskolát Makón, majd Királyhegyesen végezte. A makói szakmunkásképző iskolában a gépszerelő szakmát tanulta ki. 1971-től a tsz-ben dolgozott gépszerelőként, majd kombájnosként.

Fokozatosan fejlesztette háztáji gazdaságát és önálló gazdálkodásra tért át. A helyi gazdakör vezetőségi tagja.

Fekete József    (Magyarcsernye, 1906 - Királyhegyes, 1983)

Törpebirtokos.

Az 1930-as években Erdei Ferenc ismerőse, barátja. Erdei leveleiben Fekete Jóskaként említi.

1945 után a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetének vezetője. 1956 októberében a helyi nemzeti tanács tagjává választják.

Ferencsik András     (Királyhegyes, 1867 - Királyhegyes, 1957)

Gazdálkodó. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. Szülei családja a falualapító famíliák egyike volt.

Magas kort élt meg, 90 éves korában halt meg.

Ferencsik András     (Királyhegyes, 1924 -)

Gazdálkodó, tsz-tag, tsz-nyugdíjas.

Gazdálkodó családból származik, apja a községi elöljáróság tagja volt. Gazdálkodott maga is. Az 1960-as évek elején belépett a téeszbe, ahol az állattenyésztésben dolgozott. 1989 óta a makói Agro-Maros Szövetkezet Igazgatóságának tagja.

1990 után megszervezte a községben az önvédelmi csoportot, amelynek elnöke. Önkormányzati képviselő volt 1990-1994 között. Egyházközségi képviselő.

Ferencsik Antal     (Királyhegyes, 1854 - Királyhegyes, 1944)

Földműves, gazdálkodó.

Már az új telepes községben született. Magas kort ért meg, 90 éves korában halt meg.

Ferencsik Imre (Királyhegyes, 1934 -)

Rendőr, ny. törzszászlós, kertész kisvállalkozó.

Földműves-napszámos családból származik. Sorkatonai szolgálatának letöltése után Szegeden ipari üzemben dolgozott. 1960-ban felvették a rendőrséghez.  Járőrként,  körzeti megbízottként szolgált,  majd a városi rendőrkapitányság alosztályvezető-helyettese lett. Törzszászlósként vonult nyugalomba 1989-ben.

A Szegedhez tartozó Szőregen, családi házak körüli földterület megvásárlásával kertészeti gazdaságot alakított ki, amelyben zöldséget, valamint dísznövényt termel, kertész kisvállalkozóként gazdálkodik.

Ferencsik Márton     (Királyhegyes, 1898 - Királyhegyes, 1949)

Kisbirtokos, gazdálkodó.

Igyekvő, eredményes gazdálkodásával tekintélyt vívott ki magának. Hosszú időn keresztül a községi elöljáróság tagja, a község pénztárnoka volt. 1945-ben a háború utáni nehéz viszonyok között megtakarításából köl-csönnnel segítette a községi elöljáróság munkáját. Később a megalakult földművesszövetkezetnek is kölcsönt nyújtott.

Ferencsik Mihály     (Apátfalva, 1834 - Királyhegyes, 1918)

Családjával Apátfalváról települt a faluba. Gazdálkodó. Az 1800-as évek utolsó évtizedeiben a legtöbb adót fizetők közé tartozott. Magas kort ért meg, 84 éves korában halt meg.

Furák György     (Királyhegyes, 1897 - Királyhegyes, 1981)

Sokgyermekes zsellércsalád sarja. Földműves-napszámos, 1945 után újgazda, majd téesztag.

1945 után a kommunista pártszervezet alapító tagja. A földosztás megszervezésében és lebonyolításában vesz részt.

Az 1950-60-as években a községi tanács végrehajtó bizottságának társadalmi elnökhelyettese.

Idős korában téesznyugdfjasként élt. Háztáji gazdaságában kertészkedett és állattenyésztéssel foglalkozott.

Furák György     (Királyhegyes 1920 -)

Földműves-napszámos, katonai testőr, tsz-elnök, tsz-nyugdíjas.

Földműves-napszámos családból származik. Fiatal korában cselédként, napszámosként a Blaskovich-birtokra és makói nagygazdákhoz járt dolgozni.

1941-től sorkatonai szolgálatát töltötte, majd 1943-ban felvették Horthy kormányzó testőrségébe. 1944. október 15-én a németek a testőrség tagjait, őt is lefegyverezték és egy ideig munkaszolgálatra osztották be. Később fegyveres csapathoz sorolták és Komáromnál bevetették őket a fronton, ahol megsebesült.

Németország nyugati részébe szállították, ahol amerikai, később francia fogságba került, s ahonnan 1946-ban tért haza.

Újgazdaként élt és gazdálkodott, majd 1952-ben belépett a téeszbe, ahol 1953-ban elnökké választották. Kisebb megszakításokkal téesz-elnök volt 1975-ig, amikor a falu szövetkezete a makói Lenin Tsz-szel egyesült. Őt az egyesült szövetkezet elnökhelyettesévé választották.

1980 óta nyugdíjas, Makón él.

Furák István - M. P. Tibor     (Királyhegyes, 1926 - USA, Illinois, 1985)

Misszionárius pap, a szervita szerzetesrend tagja.

Apja gépész, munkás volt. Családja elszegényedett, 1934-ben még házukat is elárverezték, ezért Királyhegyesről Makóra költöztek. A makói gimnáziumban tanult, ahol 1944-ben érettségizett. Teológiát Szegeden és Egerben végzett, majd 1949-ben Rómába ment, ahol 1950-ben pappá szentelték. A szervita szerzetesrend tagja lett, az M. P. Tibor szerzetesi nevet vette fel. Misszionáriusi papi tevékenységét 1952-ben Brazíliában kezdte, majd 1956-ban Kanadában, többek között Montreálban folytatta. 1975-ben az USA-ba küldték, ahol Illinois államban végezte papi szolgálatát. Itt halt meg 1985-ben, de Kanadában, Montreálban, a szervita rend temetőjében helyezték örök nyugalomra.

Furák János     (Királyhegyes, 1862-Királyhegyes, 1928)

Zsellér családjával maga is zsellérként élt a faluban. Napszámosként, hónapos cselédként járt dolgozni a Blaskovich-birtokra.

Jószágtartással is foglalkozott. Majd földet bérelt, takarmányt termelt, hogy jószágállományát növelni tudja. Sokgyermekes család feje volt.

Galcsik Istvánná (Varga Józsefné) Furák Mária     (Királyhegyes, 1901-Szeged, 1980)

Földműves-napszámos családból származott. Első férjével, Varga Józseffel néhány száz négyszögöles földjükön gyümölcsöst telepítettek az 1930-as évek végén. Gazdaságuk belterjesítésével akartak kitörni nehéz helyzetükből. 1939 után Kárpátaljára települtek, majd néhány év múlva visszaköltöztek. Idős korában lányánál élt Szegeden.

Gazsó István     (Apátfalva, 1815 - Királyhegyes, 1873)

A falualapító családfők egyike. Apátfalváról 29 éves korában települt a községbe.

Dohánytermeléssel, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott.

Gera Zoltán     (Makó, 1954 -)

Autóvillamossági szerelő, kereskedő vállalkozó.

Makón  szakmunkásképző iskolát végzett,   ahol  autóvillamossági  szerelő szakképzettséget szerzett. A városban különféle kereskedelmi vállalkozásokban  vett  részt.   Az   1990-es  évek  közepén  Királyhegyesen  feleségével mezőgazdasági, zöldségfelvásárló vállalkozásba kezdett és a faluba költöztek.

Gémes (Szurok) Pál     (Mezőhegyes, 1890-Királyhegyes, 1958)

Törpebirtokos gazdálkodó.

1919-ben a községi direktórium tagja, amelyért az 1920-as évek elején üldöztetésben van része. 1942-ben a csendőrség eljárást indít ellene, majd 1944. áprilisában az ország német megszállása után Nagykanizsára internálják, ahonnan az év júniusában szabadul.

1945 után a kommunista pártszervezet tagja, 1947-1950 között a falu kommunista bírája.

Gila Mihály     (Apátfalva, 1928-Csanádpalota, 1989)

Tanító, általános iskolai igazgató.

A tanítóképzőt 1949-ben végezte el. Először apátfalvi tanyai iskolában, majd 1950-1957 között a királyhegyesi általános iskolában tanított. 1956. októberében a községi nemzeti tanács tagjává választották. 1957 után feleségével az apátfalvi tanyai iskolában tanított. 1962-1970 között a kövegyi, majd 1970-1989 között a csanádpalotai általános iskola igazgatója.

Gila Mihályné Szabó Veronika     (Budapest, 1928)

Tanítónő, nyugdíjas.

Apja rendőr volt Budapesten, majd haaztérve Királyhegyesen gazdálkodott.

Tanítónő. A tanítóképzőt 1947-ben végezte el. Először az apátfalvi tanyai iskolában, majd 1950-57 között a királyhegyesi általános iskolában tanított.

1957 után férjével együtt újra az apátfalvi tanyai iskolában,  1962-1970 között Kövegyen, majd 1970 után Csanádpalotán tanított.

Jelenleg nyugdíjas tanítónő. Csanádpalotán él.

Gomoin Filemon     (Erdély, 1902 - Királyhegyes, 1985)

Földműves-napszámos, újgazda, tsz-tag.

Erdélyből származó román család sarja. Fiatal korában költözött Királyhegyesre, ahol ő maga és családja elmagyarosodott.

1945 előtt földműves-napszámosként élt a faluban, a földosztás után újgazda lett, majd később belépett a téeszbe, ahol nyugdíjazásáig dolgozott.

Horváth Lajos     (Budapest, 1955 -)

Gépésztechnikus, tsz-tag, szövetkezeti középvezető, mezőgazdasági vállalkozó, polgármester.

Földműves családból származik. Az általános iskolát Szentesen végezte, majd 1969-1971 között a szegedi Déri Miksa Szakközépiskolában tanult, ahol gépésztechnikusi oklevelet szerzett.

1975-től a makói Lenin, illetve Agro-Maros Szövetkezetben gépésztechnikusként, brigádvezetőként, majd telepvezetőként dolgozott. Munka mellett mérlegképes könyvelői szakképzettséget szerzett.

Az 1990-es években gazdálkodásba, mezőgazdasági vállalkozásba kezdett. 1994-ben a község polgármesterévé választották. Hivatali munkája mellett a helyi Gazdakör elnöke.

Horváth Lajosné Baka Rozália (Királyhegyes, 1955 -)

Körzeti ápolónő, asszisztens.

Földműves családból származik, szülei tsz-tagok.

Az   általános   iskolát   Királyhegyesen   végezte.   Szegeden   egészségügyi középiskolában tanult, ahol 1973-ban érettségizett és ápolónői szakképesítést szerzett. 1980-ban asszisztensnői szakképzettségi vizsgát tett.

Körzeti ápolónőként (asszisztensként) dolgozik.   1990 előtt a Csongrád Megyei Tanács tagja volt. Jelenleg önkormányzati képviselő.

Horváth Mihály     (?, 1789 - Apátfalva, 1869)

Római katolikus pap, plébános, tb. kanonok.

1811-ben szentelték pappá. 1813-ban plébános Pécskán, 1814-ben Kisjenőn, 1817-1835 között Kiszomboron.   1831-ben szentszéki és Csanád megyei (egyházi) bíróvá is kinevezik.

1835-től 1869-ben bekövetkezett haláláig Apátfalván plébános és 1835-ben megkapja a tiszteletbeli kanonoki címet is.

Az 1844-ben létesült Kis-Királyhegyes telepes község római katolikus lakói az apátfalvi egyházközséghez tartoztak. Vallási életüket az apátfalvi plébános szervezte.  Ő tartott misét az 1850-es években emelt régi templomban, imaházban.

Igaz János     (Nagy-Királyhegyes, 1921 - Királyhegyes, 1957)

Gazdasági cseléd, katonatiszt.

Agrárproletár családból származott. Maga is gazdasági cselédként dolgozott a nagy-királyhegyesi Blaskovich-birtokon. Az 1940-es évek elején sorkatonai szolgálatának   letöltése   után   továbbszolgáló   altiszt.   Részt   vett   a   II. világháborúban.

1945 után jelentkezett az új, demokratikus hadseregbe. Tiszti akadémiát végzett és tisztként szolgált a hadseregben.

Fiatalon, 36 éves korában halt meg.

Juhász János     (Királyhegyes, 1874 - Királyhegyes, 1945)

Kisbirtokos, gazdálkodó.

Az 1930-as évek elején a község bírája volt. A templom mai harangjait ekkor vásárolták meg. A nyugati községi csordakutat új, korszerű betonvályúval látták el és sertésfürdető medencét építettek.

Kakuja József    (Királyhegyes, 1914 - [Kárpátalja] Feketeháza, 1939)

Földműves-napszámos családből származott. A hentes szakmát tanulta ki. Hentessegédként dolgozott.

Kárpátalja visszacsatolásakor honvéd örvezetőként rajával járőrszolgálat teljesítése közben Feketeardóról indulva Feketeházán hősi halált halt 1939. március 15-én. Királyhegyes lakosságának mély részvéte mellett, szülőfalujában temették el.

Kapitány Antal     (Királyhegyes, 1939-)

Szakmunkás, gépjárművezető, szállításvezető, kertész, kisvállalkozó. Földműves-napszámos   családból   származik.   Az   1950-es   évek   végén költözött Szegedre. A postánál dolgozott majd szakmunkásképző iskolát végzett, ahol villanyszerelő és gépjárművezető szakképzettséget szerzett. Építőipari       vállalatnál       dolgozott       gépjárművezetőként,       később szállításvezetőként.

A vállalatnál végzett munkája mellett a Szegedhez tartozó Kiskundorozsma kerti övezetében telket, földet vásárolt, amelyen kertészeti termelést folytat. 1991, rokkantnyugdíjazása óta családjával zöldség- és gyümölcstermelő gazdaságát növelte, kertész kisvállalkozássá fejlesztette.

Katona Dénes     (Királyhegyes, 1981 -)

Gimnáziumi tanuló, az ifjúsági önkormányzat polgármestere. Apja tsz-tag, gazdálkodó, anyja vezető óvónő.

Az általános iskolát Királyhegyesen, majd Makón végezte. A makói József Attila Gimnázium tanulója.

1997-ben a királyhegyesi ifjúsági önkormányzat polgármesterévé választották.

Katona István     (Csikóspuszta, 1952 -)

Gépszerelő, tsz-tag, gazdálkodó.

Szülei Nagy-Királyhegyesen gazdasági cselédek voltak, 1945 után újgazdák, később tsz-tagok lettek.

Az általános iskola elvégzése után a traktoros, gépszerelő szakmát tanulta ki, s a tsz-ben kezdett dolgozni. Munka mellett elvégezte a szakközépiskolát és érettségi vizsgát tett.

Az   1980-as   évek   végén   átlépett  a   makói   Kossuth   Tsz-be.   Háztáji gazdálkodását fokozatosan fejlesztette. Önkormányzati képviselő.

Katona Mihály     (Csikóspuszta, 1956 - )

Tsz-tag, növényvédő szakmunkás, vállalkozó.

Szülei   gazdasági   cselédek   voltak.   A   tsz-ben   traktorosként,   később növényvédő szakmunkásként dolgozott.

A makói Agro-Maros Szövetkezet tagja és egyben gépi szolgáltató vállalkozó. A szövetkezettől lízingelt gépekkel, traktorokkal, kombájnokkal munkatársaival, alkalmazottaival szolgáltatást végez a szövetkezetnek és a magángazdáknak.

Makón lakik.

Kávai Károly     (Királyhegyes, 1959-)

Autószerelő.

Általános iskolát Királyhegyesen  végzett.   Autószerelői  szakképzettséget 1977-ben Makón szerzett.

Önkormányzati képviselő.

Kerekei András     (Békéssámson, 1928 - Királyhegyes, 1993)

Gazdasági cseléd, újgazda, katonatiszt, tsz-tag.

Agrárproletár családból származott. Családjával 1942-ben költözött Nagy-Királyhegyesre, ahol gazdasági cselédként dolgozott. 1948-ban vonult be sorkatonai szolgálatra, amelynek letöltése után katonatisztnek jelentkezett. A tiszti akadémiát 1952-ben végezte el, s ezután tisztként szolgált a hadseregben.

1956-ban leszerelt, utána Csikóspusztán gazdákodott. 1957-ben belépett a tsz-be. 1988 óta tsz-nyugdíjasként élt.

Kerekes Imre     (Békéssámson, 1923 -)

Gazdasági cseléd, újgazda, tanácselnök, nyugdíjas.

Agrárproletár családból származik. Családja 1942-ben költözik Nagy-Királyhegyesre. Itt uradalmi cseléd, 1945 után újgazda.

A kommunista pártszervezet tagja, a nagylaki (csanádpalotai) járásban pártszervező munkát végez. Az 1950-es évek elején makói járási begyűjtési megbízott.

1954-ben a községi tanács vb-elnökévé választják. Munka mellett elvégzi a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági technikumot és 1965-ben technikusi oklevelet szerez. Tanácselnöki funkciója mellett az önkéntes tűzoltó testület elnöke is volt.

1984-ben nyugdíjba vonul. A községi nyugdíjas klub titkára.

Keresztúry Andrásné Kubinyi Rozália     (Királyhegyes, 1856 - Királyhegyes, 1946)

Már a betelepülés után született. Háztartásbeli. Férje földműves, gazdálkodó volt.

Magas kort élt meg, 90 éves korában halt meg.

Dr. Keresztúry Imre     (Királyhegyes, 1930 -)

Tüdő- és röntgneszakorvos, ny. főorvos.

Földműves családból származik. 1943-ban az ún. Falusi tehetségmentő akció keretében a felvételi vizsga sikeres letétele után falusi ösztöndíjasként a szegedi piarista gimnáziumban kezdi tanulmányait, majd 1945 után a makói gimnáziumban tanul. Egy ideig a népi kollégium lakója. 1951-ben érettségizik.

1951-57 között elvégzi a szegedi orvostudományi egyetemet és szerez orvosi diplomát. 1957-59 között Ópályiban, majd 1959-65 között Mátészalkán körzetiorvos, 1965-68 között felülvizsgáló főorvos. 1970-ben tüdőszakorvosi, 1975-ben röntgenszakorvosi vizsgát tesz és különféle vezető beosztásokban dolgozik, adjunktus, rendelőintézeti, majd osztályvezető főorvos. Nyugalmazott főorvosként Szegeden él.

Keresztúri István     (Királyhegyes, 1940 -)

Agrármérnök, téesz-elnök, mezőgazdasági vállalkozó. Apja kereskedő volt. Általános iskolát Királyhegyesen és Makón végzett. A makói gimnáziumban 1959-ben érettségizett. A Debreceni Agrártuományi Egyetemen folytatta tanulmányait,  ahol  1963-ban szerzett agrármérnöki diplomát. Tanulmányai mellett sportolt, I. osztályú labdarúgó volt. Agronómusként 1965-71 között a sarkadi téeszben dolgozott, majd a makói Úttörő Tsz elnökhelyettesésé választották, ahol 1976-ig töltötte be ezt a posztot. 1976-1993 között a sándorfalvi téesz elnöke, majd a részvénytársasággá alakult gazdaság vezetője volt.

Jelenleg mezőgazdasági vállalkozó. Szegeden él.

Keresztúry István     (Királyhegyes, 1880 - Királyhegyes, 1945)

Kovácsmester, gazdálkodó.

A cséplőgép tulajdonos Keresztúry-testvérek egyike. Fiát taníttatta, s szerette volna, ha tanítói képesítést szerez. Ehelyett a kereskedő szakmát választotta. Ezért az 1920-as évek közepén a zsidó kereskedő családnak a telkük szomszédságában lévő üzlet- és kocsmahelyiségét megvásárolták és ott fia boltot nyitott.

Ekkortól kovácsmester tevékenységét abbahagyta és csak gazdálkodással foglalkozott.

Keresztúry István     (Királyhegyes, 1909 - Királyhegyes, 1997)

Kereskedő.

Apja kovácsmester és gazdálkodó volt, aki taníttatta. Szegeden polgári iskolát végzett, majd egy makói kereskedőnél egy évig kereskedő gyakornokként dolgozott.

Az 1920-as évek közepén vegyesboltot nyitott. 1935-ben telkükön a Kis utca és a Nagy köz sarkán új épületet emeltek, amelyben a családi vegyesbolt is működött.

1949-ben a  családot kuláklistára helyezték,  az  üzletet és  lakóházukat kisajátították. Családjával 9 évig egy makói tanyán lakott. Szakmáját nem folytathatta.

1959-ben visszakapta családi házát. Visszaköltözött Királyhegyesre és 1972-ig,   nyugdíjazásáig   kereskedőként   a   földművesszövetkezet   üzletében dolgozott.

Keresztúri János     (Apátfalva, 1816 - Királyhegyes, 1905)

Kisbirtokos családból származott. Fiatal korában települt az újonnan alapított kertészközségbe. Kisbirtokosként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott.

Magas kort élt meg, 89 éves korában halt meg.

Keresztúry János     (Királyhegyes, 1920 - Királyhegyes, 1989)

Kovácsmester.

Földműves családból származott. Keresztúry József helyi kovácsmesternél tanulta ki a kovács szakmát. Három évig inasként, később segédként dolgozott és szerzett oklevelet. Makón, Kiskundorozsmán vállalt munkát segédként.

A háború alatt katonaként szolgált, majd fogságba esett, ahonnal 1946-ban tért haza. Ezután önálló kovácsmesterként dolgozott a faluban.

Keresztúry János     (Királyhegyes, 1965 - )

Állattenyésztő, színész, énekes.

Apja kovácsmester volt. Az általános iskolát Királyhegyesen végezte, majd a hódmezővásárhelyi állattenyésztési szakközépiskolában tanult, ahol 1983-ban érettségizett.

A makói Lenin Tsz-ben állattenyésztési középvezetőként dolgozott, majd Szegeden a Nemzeti Színházban hároméves színészképző stúdiót végzett.

Jelenleg a színház opera társulatának tagja.

Szegeden él

Keresztúri József    (Királyhegyes, 1903 - Királyhegyes, 1973)

Kovácsmester.

Sok fiatallal ismertette meg a kovács szakma csínját-bínját, akik később elismert mesterek lettek.

Munkája mellett - amatőr falusi költőként - verseket is írt.

Keresztúry László     (Királyhegyes, 1947 -)

Agár üzemmérnök.

Apja kovácsmester volt. Az általános iskolát Királyhegyesen végezte, majd a makói József Attila Gimnáziumban tanult, ahol 1965-ben tett érettségi vizsgát. A szarvasi főiskolán 1971-ben szerzett öntözéses-meliorációs üzemmérnöki oklevelet.

A királyhegyesi Árpád Tsz-ben, majd a kondorosi Lenin Tsz-ben dolgozott. Később az Állami Biztosító mezőgazdasági kárszakértője volt Békéscsabán. Jelenleg  a  szegedi  Felszabadulás Szövetkezetben állattenyésztési üzemmérnök.

Szegeden lakik.

Kiss András     (Királyhegyes, 1929 -)

Okleveles mezőgazdász, állattenyésztő.

Törpebirtokos családból származik.

Mezőgazdasági főiskolát végzett,  ahol általános mezőgazdász oklevelet, később állattenyésztési szakképzettséget szerzett.

Tanulmányai befejezése után a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban, majd Püspökladányban    tsz-ben,    később    a    Tatai    Állami    Gazdaságban mezőgazdasági állattenyésztő szakemberként dolgozott.

Nyugdíjasként Békésszentandráson él.

Kiss Gyuláné Vancsó Gizella     (Makó, 1965 - )

Bolti eladó, kereskedelmi vállalkozó.

Földműves családból származik. Általános iskolát Királyhegyesen végzett.

Bolti eladói, kereskedelmi szakképzettséget 1983-ban, Szegeden szerzett.

Bolti eladóként dolgozott, jelenleg vállalkozó.

A Királyhegyesért Közalapítvány titkára.

Kiss Józsefné Keresztúri Anna     (Királyhegyes, 1949 -)

Földműves családból származik. Általános iskolát Királyhegyesen végzett, majd a makói kereskedelmi szakközépiskolában tanult, ahol 1967-ben érettségizett.

Takarékszövetkezeti alkalmazott. Önkormányzati képviselő.

Kiss Mihály     (Makó, 1813 - Királyhegyes, 1880)

A falualapító kertészek, földművesek egyike. Makóról 31 éves korában települt a községbe.

Kisbirtokos. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott.

Kiss Mihály     (Királyhegyes, 1921 - )

Földműves-napszámos, újgazda, tsz-tag, tsz-nyugdíjas. Földműves-napszámos családból származik. 1945 előtt földműves-napszámos volt, utána újgazdaként saját földjét művelte. Később tsz-tag lett' és a szövetkezetben dolgozott. Jelenleg nyugdíjas.

Háztáji gazdaságában zöldségtermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozik. Szenvedélye a galambtenyésztés.

Kocsis András     (Királyhegyes, 1932 - Szeged, 1988)

Gépészmérnök, főmérnök.

Középparaszt családból származik. A makói gimnáziumban érettségizik. Elvégzi a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet és 1957-ben szerez gépészmérnöki diplomát.

1957-1971 között a vásárhelyi Mérleggyár mérnöke, majd Szegeden a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gazdasági Igazgatóságának főmérnöke.

Kocsis György     (Királyhegyes, 1851 - Királyhegyes, 1940)

Gazdálkodó. Családja a falualapító famíliák közé tartozott. Kisbirtokosként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. Magas kort élt meg, 89 éves korában halt meg.

Kocsis János     (Királyhegyes, 1925 - Makó, 1988)

Gazdálkodó, villanyszerelő, üzemi dolgozó.

Kisbirtokos családból származott. Fiatalkorában apjával együtt gazdálkodott földjükön. A gazdálkodás mellett, az 1940-es évek végén, ipari szakmát is választott magának: villanyszerelő lett.

A faluban is vállalt villanyszerelő munkát. Az 1950-es évek elején a makói vas- és fémipari szövetkezet tagja lett, ahol több évtizeden keresztül dolgozott. 1959-ben családjával Makóra költözött.

Kocsis József    (Királyhegyes, 1949 - )

Gépipari technikus, ipari középvállalkozó. Gazdálkodó, illetve üzemi dolgozó családból származik. Az   általános   iskolát   Királyhegyesen,   majd   Makón   végezte.   Hód-mezővásárhelyen gépipari szakközépiskolában tanult, majd 1974-ben Budapesten technikumot végzett és forgácsoló szaktechnikusi oklevelet szerzett. Technikusként először a hódmezővásárhelyi Mérleggyárban dolgozott, majd a makói FÉG-ben vállalt munkát.

1990 óta önálló ipari vállalkozó. Vállalkozását fokozatosan fejlesztette. Üzeme, amely már közepes ipari vállalkozásnak számít, szerszámkészítéssel,fémalkatrészek gyártásával foglalkozik.   Termékeinek   mintegy   90%-át Németországba exportálja.

Kókai József    (Királyhegyes, 1903 - Királyhegyes, 1941)

Föld nélküli dinnyekertész.

A falu kertészeti hagyományainak folytatója dinnyekertészkedése révén. Mindig a faluhoz, sőt házához közel eső területen bérelt földet, s termelt dinnyét, mert a termés értékesítését így tudta megoldani. Olvasott, művelt, kertészkedő parasztember. Éveken keresztül a községi könyvtár kezelője, könyvtárosa a téli hónapokban. Édesanyja hosszú évtizedeken keresztül a falu szülésznője volt.

Kókai Mártonná Selmeczi Veronika     (Óföldeák, 1867 - Királyhegyes, 1959)

Képzett szülésznő.

Hosszú évtizedeken keresztül a királyhegyesi családok gyermekeinek százait segítette világra. A falu "Bába néni"-je. Nyugdíjasként halt meg 92 éves korában.

Kovács István     (Királyhegyes, 1929 -)

Törpebirtokos, tsz-tag, traktoros, tsz-nyugdíjas.

Törpebirtokos családból származik. Maga is törpebirtokosként gazdálkodott fiatalkorában. Az 1950-es évek végén lépett be a tsz-be. Kitanulta a traktorvezetést, gépszerelést és traktorosként, majd növényvédőként dolgozott. Háztáji gazdálkodását fokozatosan fejlesztette. 1980-ban családjával Makóra költözött, ahol emeletes házat építettek két generációs családjuk részére. Tsz-nyugdíjas, háztáji gazdaságában vörös- és fokhagymát, zöldséget termelnek.

Kovács János     (Csanádpalota, 1953 -)

Mezőgazdasági gépésztechnikus, mezőgazdasági és gépi szolgáltató vállalkozó.

Munkás- és tsz-tag-családból származik. Mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképző iskolát végzett, érettségit tett, majd techikumot végzett és technikus oklevelet szerzett. Csanádpalotán a tsz-ben dolgozott, majd 1977-ben házasságot kötött és Makóra költözött. A helyi Rákóczi Szakszövetkezetben anyagbeszerzőként dolgozott.

1989-tól mezőgazdasági szolgáltató vállalkozó. Traktorokból, kombájnokból, mezőgazdasági munkagépekből álló gépparkját fokozatosan növelte, amellyel gépi szolgáltatást végez szövetkezeteknek, magángazdáknak. Vállalkozásának központja Csikóspusztán van, ahol állattenyésztő telepet is működtet, saját földjén takarmányt termel.

Kozák István      (Makó, 1945 -)

Mezőgazdasági gépszerelő, tűzoltóparancsnok.

Földműves családból származik, szülei tsz-tagok. Általános iskolát Makó-Rákoson   végzett,   majd   Makón   1963-ban   mezőgazdasági   gépszerelői szakképzettséget szerzett. Községi tűzoltóparancsnok.

Kozma Mihály     (Királyhegyes, 1930 - Szeged, 1989)

Határőrtiszt, ny. alezredes.

Földműves-napszámos családból származott,  1945 után részt vett a helyi ifjúsági mozgalomban.

1950-től a határőrségnél teljesített szolgálatot. Továbbszolgáló altiszt lett, majd az 1950-es évek első felében elvégezte a BM tiszti akadémiáját. Tisztként a határőrség különböző egységeinél teljesített szolgálatot. Szegeden már alezredesi rendfokozatot ért el. Leszerelése után alkalmazottként dolgozott.

Kurunczi Mihály     (Földeák, 1956 -)

Gépkocsivezető, tsz-tag, gazdálkodó.

Szülei tsz-tagok. Az általános iskolát Rákoson végezte. A gépkocsivezetői szakmát tanulta ki, s gépkocsivezetőként a malomipari vállalatnál, a Volánnál, majd a makói Agro-Maros Szövetkezetben dolgozott. Királyhegyesre költözött és fokozatosan fejlesztette háztáji gazdálkodását, majd önálló gazdálkodásra tért át. A helyi gazdakör vezetőségi tagja.

Langó Istvánná Ferencsík Rozália    (Apátfalva, 1840 - Királyhegyes, 1918)

Családjával Apátfalváról települt a faluba. Férje gazdálkodó volt.

Magas kort élt meg, 78 éves korában halt meg.

Langó János     (Apátfalva, 1816 - Királyhegyes, 1873)

A falualapító családfők egyike. Apátfalváról 28 éves korában települt a faluba.

Kisbirtokosként dohánytermeléssel, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott.

Lúczó Ferenc     (Királyhegyes, 1887 - Királyhegyes, 1941)

Gazdálkodó.

Katonaként részt vett az I. világháborúban, s vitézségi éremmel tüntettél: ki. A család földje a Királyhegyesi csatorna (Kiscsorgó) és a makói (rákosi) határ között terült el, ezért a területet a népnyelv Lúczó-dűlőnek nevezte el. A család földterületén tanyát épített. 1945 előtt e külterületi lakhely volt a falu egyetlen tanyája.

Lukács Mihály     (Apátfalva, 1869- Királyhegyes, 1917)

Jegyző.

Apátfalvi birtokos családból származott. Királyhegyes jegyzőjeként 1902-ben megszervezte az önkéntes tűzoltó egyesületet, amelynek működését 1917-ben bekövetkezett haláláig segítette, támogatta.

A községben mintegy 3 évtizedes jegyzői munkáját közmegelégedés kíséret. Királyhegyesen halt  meg 48  éves korában.  Szülőfalujában,   Apátfalván helyezték örök nyugalomra.

Marosvölgyi Árpád     (Makó, 1967-)

Tüzelő- és építőanyag kereskedő, gépek és fémtömegcikkek gyártásával, javításával foglalkozó vállalkozó.

Az általános iskola elvégzése után faipari szakközépiskolát végzett, később megszerezte a hegesztő szakképzettséget is. Kisvállalkozóknál, majd külföldön is dolgozott. 1993-ban vállalkozó lett és Királyhegyesen nyitotta meg vállalkozását.

Máté József    (Nagy-Királyhegyes, 1929 -)

Katonatiszt, ny. alezredes.

Szülei gazdasági cselédek voltak, akik az 1930-as évek végén a Blaskovich földbirtokos  család  Budapest  környéki  kastélyában  szolgáltak. Polgári iskolában, majd kereskedelmi iskolában tanult. 1944 után visszaköltöztek Nagy-Királyhegyesre.

Az   újonnan   szervezett   földművesszövetkezet   alkalmazottjaként,   majd ügyvezetőjeként dolgozott. Sorkatonai szolgálatának teljesítése során tiszti iskolára jelentkezett, amelyet el is végzett.

Tisztként Szegeden, Kiskunhalason, végül Hódmezővásárhelyen szolgált. Az 1970-es évek elején elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. 1984-ben, alezredesként vonult nyugállományba.

Hódmezővásárhelyen él.

Martonyi (Mátó) Zoltán     (Királyhegyes, 1900 - Dunaújváros, 1970)

Magántisztviselő, a királyhegyesi községi elöljáróságon hosszú ideig segédjegyzőként dolgozott. Autodidakta helytörténeti kutató. A községi önkéntes tűzoltó testület parancsnoka hosszú éveken keresztül. Az 1960-as években a helyi tsz alkalmazottja. Sokgyermekes család feje, minden gyermekét taníttatta.

Marycz Győző    (Perbenyik, 1894 - Makó, 1963)

Római katolikus pap, plébános.

1917-ben   szentelték   pappá.   Ekkortól   káplán   Torontál   megye   több községében, majd 1920-tól Csanádapácán, Földeákon és Szeged-Belvárosban. 1924-ben szervezőlelkész Királyhegyesen, önálló egyházközséget szervez a faluban, s plébánossá nevezik ki.

1933-ig Királyhegyes plébánosa, majd Püspökielén (Maroslele) és Mezőkovácsházán teljesít szolgálatot. 1948-tól öt évet internálásban tölt. 1953-ban nyugdíjazzák.

Marycz János     (Perbenyik, 1899 - Makó, 1984)

Római katolikus pap, plébános, c. esperes.

1922-ben szentelték pappá, s nevezték ki káplánnak Apátfalvára. 1923-ban Kunágotán és Mezőkovácsházán, 1925-től Csanádpalotán, 1927-től Szeged-Alsóközponton teljesít egyházi szolgálatot.

1933-1947 között plébános Királyhegyesen, hosszú időn keresztül az iskolaszéknek is elnöke. 1947-től Kétegyházán plébános. 1960-ban címzetes esperessé nevezték ki.

Mátó Balázs     (Apátfalva, 1813 - Királyhegyes, 1869)

A falualapító családfők egyike. Apátfalváról 31 éves korában települt az újonnan alapított kertészközségbe.

Dohánytermeléssel, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott.

Mátó Mihályné Ferencsik Rozália    (Királyhegyes, 1900 -)

Kisbirtokos családból származik. Férje is kisbirtokos gazdálkodó volt, aki földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. A község legidősebb állampolgára.

Mátó Antalné Veréb Rozália     (Apátfalva, 1829 - Királyhegyes, 1920)

Családjával települt a faluba. Férje földműves, gazdálkodó volt. Magas kort élt meg, 91 éves korában halt meg.

Mátó Lukács János     (Királyhegyes, 1875 - Királyhegyes, 1944)

Italmérő, kocsmáros.

Már a századforduló óta italmérést folytatott a község kocsmájában. Ekkoriban a legtöbb adót fizetők között található. Fiát taníttatta.

Miklós Imre     (Királyhegyes, 1955 -)

Esztergályos szakmunkás, gazdálkodó.

Általános  iskolát  Királyhegyesen  végzett.   Esztergályos  szakképzettséget 1972-ben, Makón szerzett. Különböző munkahelyeken szakmájában dolgozott, majd az 1990-es években családjával gazdálkodásba kezdett. Önkormányzati képviselő.

Nagy József    (Királyhegyes, 1904-Királyhegyes, 1973)

Hagymakertész, újgazda, majd téesztag.

1945 előtt földnélküli lévén - a makói hagymakertészek többségéhez hasonlóan - bérelt földön termelt hagymát. A makói zsidó hagymakereskedőkkel állt kapcsolatban, neki adta el termését.

1945  után  a földosztás  során  kapott  földjén  folytatta hagymatermelő munkáját,  gazdálkodását.   Hagymakertész tevékenysége révén  igyekezett gazdasági megerősödését elérni, bár az időnkénti értékesítési nehézségek mindig visszavetették családja anyagi előrehaladását. Egyik gyermekét, fiát taníttatta.

1959-ben tsz-tag lett, s a szövetkezetben dolgozott kertész tapasztalatait hasznosítva.

Nagy József    (Királyhegyes, 1936 - Makó, 1966)

Tanácsi alkalmazott.

Apja hagymakertész, újgazda, majd téesztag volt.

Az átlalános iskolát Királyhegyesen végezte, majd a makói gimnáziumban tanult. Érettségi után a szegedi orvostudományi egyetemen folytatta tanulmányait. Két év után abbahagyta a tanulást, munkát vállalt, mert szüksége volt a keresetre.

Először a királyhegyesi, később a rákosi községi tanácsnál, majd a makói városi tanácsnál dolgozott.

Neducza Szvetiszláv     (Magyarcsanád, 1940 - )

Tanár, takarékszövetkezeti elnök.

Földműves családból származik. A makói József Attila Gimnáziumban érettségizett 1958-ban, majd elvégezte a szegedi Tanárképző Főiskolát és 1971-ben szerzett általános iskolai, matematika-fizika szakos tanári oklevelet. 1961-1975 között a királyhegyesi általános iskolában tanított, s egy ideig az iskola igazgatója volt.

Munka mellett elvégezte a szegedi József Attila Tudományegyetem pedagógus szakát. 1975-től Makón, majd Magyarcsanádon tanított. 1990 óta az Apátfalvi Takarékszövetkezet elnöke. 1975 óta Magyarcsanádon lakik.

Papp Ferenc     (Királyhegyes, 1932 -)

Közigazgatási alkalmazott, könyvelő, ny. tsz-főkönyvelő.

Földműves-napszámos családból származik. A polgári iskola elvégzése után 1947-től a községi elöljáróságon dolgozik először kisegítőként, majd irodakezelőként. 1952-től a Begyűjtési Minisztérium Makói Járási Kirendeltségének dolgozója. 1952-54 között sorkatonai szolgálatot teljesít, leszerelése után 1957-ig a járási, később a megyei begyűjtési hivatal alkalmazottja. Az 1950-es  évek  végen  a  földműves  szövetkezet  ügyvezetője.   Könyvelői képesítést szerez, s 1962-tól a helyi Árpád Tsz főkönyvelője. Leteszi a mérlegképes könyvelői vizsgát is. 1975-től pedig, amikor a királyhegyesi szövetkezet a makói Lenin Tsz-hez csatlakozik, e szövetkezet - amely utóbb az Agro-Maros nevet vette fel főkönyvelője 1992-ig, nyugdíjba vonulásáig. Makón lakik.

Papp Ferencné Ambrus Mária     (Magyarbánhegyes, 1937 -)

Postahivatal-vezető, nyugdíjas.

Mezőkovácsházán a gimnázium elvégzése után 1956-ban tesz érettségi vizsgát.  1957-től a királyhegyesi postahivatalban dolgozik,  1959-től 1992-ig, nyugdíjbavonulásáig a postahivatal vezetője.

Makón lakik.

Pántya István     (Nagy-Királyhegyes, 1905 - Csikóspuszta, 1972)

Gazdasági, uradalmi cseléd, tsz-tag.

1945   után   újgazda,   a  kommunista   pártszervezet  tagja,   a   földosztás

előkészítésében, végrehajtásátban vesz részt.

Tsz-tag, majd tsz-nyugdíjas.

Rédai László     (Makó, 1927 -)

Tanár, iskolaigazgató, tanácsi vezető, nyugdíjas.

A makói gimnáziumban 1946-ban érettségizett. Egy évig dolgozik, majd a szegedi tanítóképző intézetben tanul. 1948-1954 között a nagy-kiralyhegyesí, csikóspusztai általános iskolában tanít. 1954-1967 között a királyhegyesi általános iskola igazgatója.

Már  Nagy-Királyhegyesen   iskolai   tanulókból   és   felnőttekből  dalárdát, énekkart szervez, amely több versenyen díjat nyer. Munka mellett, levelező

tagozaton elvégzi a szegedi Tanárképző Főiskolát, majd a szegedi egyetem bölcsész karán történelemtanári diplomát szerez.

1967-1975 között a járási tanács vb művelődési osztályának vezetője, 1975-1988 között újra a királyhegyesi általános iskola igazgatója. Nyugdíjba vonulása óta Makón lakik, de a királyhegyesi amatőr énekkar vezetője, s a falu művelődési mozgalmának szervezője.

Roja Ferenc     (Nagy-Királyhegyes, 1949 -)

Mezőgazdasági gépésztechnikus, tsz-tag, mezőgazdasági vállalkozó.

Agrárproletár, tsz-tag családból származik. Szakmunkásképző iskolában a mezőgazdasági gépszerelő szakmát tanulta ki, majd mezőgazdasági gépésztechnikumot végzett és technikusi oklevelet szerzett. A makói gépjavító állomáson, majd tsz-ben dolgozott, különféle műszaki és középvezetői beosztásban. Az 1980-as években a makói Lenin Tsz-ben az egyik önelszámoló egység vezetője volt. Az 1990-es évek elején egy mezőgazdasági kft társtulajdonosa. A dohány- és zöldségtermeléssel foglalkozó Királyhegyes Agro BT megalakítója, vezetője. Tsz-tag, háztáji gazdaságában hagyma- és zöldségtermeléssel foglalkozik. Makón lakik.

Roja István     (Királyhegyes, 1890 - Csikóspuszta, 1981)

Gazdasági, uradalmi cseléd, 1945 után újgazda.

A helyi földművesszövetkezet megalakítását támogatja, az 1950-es években a Földművesszövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége választmányának tagja választmányának tagja. A falu legidősebb embereként, 91 éves korában halt meg.

Sarró András     (Királyhegyes, 1906 - Királyhegyes, 1986)

Mezőgazdasági munkás, napszámos.

Agrárproletár, napszámos. Az 1920-as évek végén, az 1930-as években munkát vállal a falu határához közeli, anyai örökségű tanyai Erdei Ferenc-gazdaságban.  A két Erdei-fiú,  Ferenc és Sándor egyenrangú társként, barátként fogadja. A barátság életük végéig fennmarad.

1945 után újgazda, majd tsz-tag, tsz-nyugdíjas.

Sarró Ferenc     (Királyhegyes, 1900 - Királyhegyes, 1968)

Földműves-napszámos, újgazda, tsz-tag, tsz-nyugdíjas.

Zsellércsaládból származott. 1945 után a kommunista pártszervezet tagja, a földosztás szervezésében és végrehajtásában vett részt.

Sokgyermekes család feje.

Sarró Ferenc     (Királyhegyes, 1925 - Makó, 1989)

Földműves-napszámos, újgazda, tanácsi vezető.

Sokgyermekes, földműves-napszámos család elsőszülött gyermeke. Fiatal korában helyi nagygazdáknál és a Blaskovich-birtokon napszámosként, béresként dolgozott. 1944 őszén a Dunántúlon leventeként orosz fogságba esett. Fogsága idején, 1945 tavaszán önként jelentkezett az új magyar demokratikus hadseregbe.

Leszerelése után újgazdaként dolgozott a faluban. A földmunkás szak szervezet szervezője, a kommunista pártszervezet tagja volt.

1950-ben a községi tanács végrehajtó bizottságának első elnökévé választották. 1953-1955 között Maroslelén tanácselnök, majd a makói járási, később a városi tanács vb munkaügyi osztályának vezetője. Az 1970-es évek végétől 1985-ig, nyugdíjazásáig a makói városgazdálkodási vállalat osztályvezetője

Sarró Ferenc     (Királyhegyes, 1946 - )

Agrármérnök, városi tanácselnök, tanár.

Apja tanácselnök, majd tanácsi és vállalati osztályvezető volt.

Általános iskolai tanulmányait Királyhegyesen, Maroslelén majd Makón végezte. 1961-1965 között a makói József Attila Gimnáziumban tanult, s itt érettségizett. A Debreceni Agrártudományi Főiskolán 1969-ben, tanulmányai befejeztével agrármérnöki oklevelet szerzett.

Makón pártbizottsági munkatársként, később vezetőként dolgozott. 1981-ben a   városi   tanács   elnökhelyettese   lett,   majd   1982-ben   tanácselnökké választották. Ezt a posztot 1990-ig töltötte be.

Ezután egy ideig munkanélküli volt, majd a Juhász Gyula Szakközépiskola tanáraként dolgozott. Munka mellett elvégezte a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet és agrármérnöki diplomát szerzett.

A Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tanára. Az Erdei Ferenc Társaság titkára.

Sarró Mihály     (Királyhegyes, 1961 -)

Bútorasztalos szakmunkás, libatenyésztő vállalkozó. A sokgyermekes zsellér Sarró Ferenc-család leszármazottja. Bútorasztalos szakmunkás, mezőgazdasági őstermelő, libatenyésztő vállalkozó. Az általános iskola elvégzése után szakmunkásképző iskolát végzett, ahol bútorasztalos szakképzettséget szerzett. Nem szakmájában, hanem a gáz- és olajszállító vállalatnál dolgozott. Munkanélküliként kezdett mezőgazdasági vállalkozásba szülőfalujában, Királyhegyesen.

Családjának, rokonságának téesz-üzletrészjegyeivel megvásárolta a szövetkezet állattenyésztő telepét, amelyen libatenyésztő vállalkozását folytatja. A helyi gazdakör alelnöke.

Sarró Sándor    (Királyhegyes, 1903 - Királyhegyes, 1961)

Mezőgazdasági munkás, majd 1945 után újgazda.

A kommunista pártszervezet tagja, majd a földigénylő, illetve földosztó bizottság elnöke. Sokgyermekes család feje.

Simondán István     (Királyhegyes, 1915 - Királyhegyes, 1980)

Földműves-napszámos, újgazda, tsz-tag,

Agrárproletár    családól    származott.    Katonaként    részt    vett    a    II. világháborúban, s a Don-kanyarban a visszavonulás során súlyos fagysérülést szenvedett. 1946-ban a kommunista pártszervezet titkára lett. E funkciót néhány évig töltötte be. Az 1950-es években belépett a tsz-be. Tsz-tagként, majd tsz-nyugdíjasként élt.

Simondán Márton     (Nagy-Királyhegyes, 1918 - Szeged, 1976)

Gazdasági cseléd, újgazda, téesztag, majd munkás.

Zsellércsaládból származott. 1945 után a földosztás során kapott földjén gazdálkodott. 1956 októberében a községi nemzeti tanács elnökévé választották. Az 1950-es évek végén belépett a téeszbe. 1963-ban családjával Szegedre költözött. A Dél-Alföldi Áramszolgáltató Vállalatnál dolgozott betanított munkásként, majd az újszegedi téesz tagja lett. Később, haláláig a Szegedi Biológiai Kutatóközpont alkalmazottja volt.

Simon Ferenc     (Szemlak, 1844 - Királyhegyes, 1921)

Arad megyéből egyénileg települt családjával a faluba. Zsellérként, napszámosként élt. 77 éves korában halt meg.

Dr. Simon János     (Makó, 1949 -)

Munkás, tanácsi alkalmazott, szövetkezeti vezető, jegyző. A  makói  gimnáziumban   1967-ben  tett érettségi  vizsgát,   utána  segédmunkásként,   meósként   dolgozott,   volt   igazgatási   osztályvezető,   majd szövetkezeti elnök és ügyvezető.

Munka mellett a szegedi József Attila Tudományegyetem Jogi Karán tanult és 1978-ban szerzett jogi diplomát, doktorátust. A községi önkormányzat jegyzője 1993 óta.

Simon Mihály     (Apátfalva, 1821 - Királyhegyes, 1902)

Apátfalváról    az    1850-es    években    települt    az    újonnan    alapított kertészközségbe. Kisbirtokos családból származott, maga is kisbirtokosként élt a faluban. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. Magas kort élt meg, 81 éves korában halt meg.

Suhajda Jánosné Takács Erzsébet    (Királyhegyes, 1949 -)

Téesztag, majd mezőgazdasági kistermelő, vállalkozó. Már 18 éves korában belépett a téeszbe, ahol több mint két évtizedig dolgozott.

Az 1990-es évek elején mezőgazdasági vállalkozásba kezdett, amelyben téesztag férje és fia is részt vesz. Több mint tízhektáros gazdaságukban takarmányt, hagymát, zöldséget, fűszerpaprikát termelnek, sertést hizlalnak.

Suhajda Mihályné Sarró Ilona     (Királyhegyes, 1945 -)

Bolti eladó, boltvezető, alpolgármester.

Földműves-napszámos családból származik. Az általános iskolát Királyhegyesen végezte el 1959-ben. Bolti eladóként dolgozott, jelenleg boltvezető. 1994 óta önkormányzati képviselő és alpolgármester.

Szabó János     (Királyhegyes, 1900 - Királyhegyes, 1945)

Rendőr, gazdálkodó.

Gazdálkodó családból származott. 1920-1939 között a rendőrségnél szolgált, rendőr volt Budapesten.

1939-ben kilépett a rendőrségtől  és  családjával  hazatért  szülőfalujába, Királyhegyesre.  Családi birtokán  gazdálkodott.   1942-ben társaival megszervezte a községben a Parasztszövetség helyi csoportját, amelynek egyik vezetője lett. Fiatalabb lányát taníttatta.

Szabó Mátyásné Börcsök Erzsébet     (Bökény, 1840 - Királyhegyes 1920)

A Magyarcsanádhoz tartozó Bökényből (Bekából) települt a faluba. A Bör-csök-család a magyarcsanádi határban birtokolt földet. Családja földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. Magas kort élt meg, 80 éves korában halt meg.

Szabó Mátyás     (Királyhegyes, 1902 - Királyhegyes, 1958)

Kisbirtokos gazdálkodó.

Az 1930-as évek végén megszervezte a Független Kisgazdapárt helyi szervezetét, amelynek vezetőjévé őt választották. Az 1939. májusi országgyűlési választások előtt ő fogadta a faluba látogató Eckhardt Tibort, a párt országos elnökét, a párt megyei listavezetőjét.

Szántó Istvánné Mágori Anna     (Makó, 1822 - Királyhegyes, 1918)

A falu alapítása után férjével Makóról települt a kertészközségbe. Férje földműves-napszámos volt.

Magas kort élt meg, 96 éves korában halt meg.

Szekeres Ferenc     (Makó, 1900 - Makó, 1972)

Papnövendék, újságíró, gazdálkodó.

Makói törpebirtokos családból származott. Szülei taníttatták. Római katolikus hittudományi főiskolán tanult, amelyet azonban liberális elvei miatt abbahagyott és az 1920-as években a fővárosban újságíróként tevékenykedett. Ismerte Reisz (Rejtő) Jenőt, a későbbi híres regényírót, baráti viszonyban volt Páger Antallal, Erdei Ferenccel.

A nagy gazdasági válság idején Jugoszláviába települt át, ahonnan azonban hamarosan visszatért. 1932-ben házasságot kötött a királyhegyesi birtokos Ferencsik Pápai-család nőtagjával, és ekkortól a faluban élt, a család birtokán gazdálkodott.

A II. világháborúban katonatisztként vett részt, ahonnan 1944 őszén megszökött, és a front áthaladása után hazatért Királyhegyesre. Megszervezte a rendőrséget, amelynek parancsnoka lett. Részt vett a kommunista pártszervezet megalakításában, amelynek egy ideig titkára volt. Az 1950-es években feleségét kuláklistára helyezték, így családjuk élete nehézzé vált. Makón a Homokkitermelő Vállalatnál, amelynek illegális kommunista múlttal rendelkező ismerőse volt az igazgatója, munkát kapott. Idős korában Makón élt.

Dr. Szekeres Istvánná Simondán Erzsébet     (Nagy-Királyhegyes, 1948 - )

Közalkalmazott, igazgatási főelőadó.

Apja 1956 októberében a Királyhegyesi Nemzeti Tanács elnöke volt. Általános iskolát Királyhegyesen végzett. Gimnáziumi tanulmányait Makón kezdte, majd Szegeden folytatta. Az újszegedi Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett.

Tanulmányai befejezése után a Szegedi Pincegazdaságban, majd a KIOSZ Makói Csoportjánál dolgozott alkalmazottként.

1982 óta Pusztamérgesen él és dolgozik. A helyi tanács, majd a polgármesteri hivatal alkalmazottja. Jelenleg igazgatási főelőadó.

Szpák János     (?, 1822 - Királyhegyes, 1887)

Lengyel származású tanító. 1846-ban költözött a faluba. A községben élő családok gyermekeit tanította, s egyben a jegyzői feladatokat is végezte. 1848-ban kötött szerződést vele a községi önkormányzat, tanítói, kántori, ha-rangozói és jegyzői feladatairól, továbbá járandóságáról. 1873-tól jegyzői megbízatása megszűnt, de tanítói munkáját tovább folytatta egészen 1887-ben bekövetkezett haláláig.

Szögi Ferenc     (Torda, 1833 - Királyhegyes, 1920)

Nem a szervezett betelepítés során, hanem családjával önállóan települt a faluba. Zsellérként, napszámosként élt. Magas kort ért meg, 87 éves korában halt meg.

Szűcs János     (Szeged, 1855 - Apátfalva, 1908)

Római katolikus pap, plébános, tb. kanonok. 1878-ban szentelték pappá. 1881-ben szemináriumi tanár a Csanádi egyházmegye (püspökség) székhelyén, Temesvárod 1884-től zsinati vizsgáztató, 1885-től káptalani jegyző is. 1889-ben egyházmegyei ügyész. 1900-ban már tiszteletbeli kanonok, s ekkor Apátfalvára helyezik plébánosnak. Királyhegyes római katolikus lakosai még ekkor is az apátfalvi egyházmegyéhez tartoznak. A falu új templomának építését irányítja. Ő tart misét az 1901-ben felépült új királyhegyesi templomban. 1908-ban bekövetkezet haláláig apátfalvi plébánosként Királyhegyesen is a vallási életet irányítja.

Tamasi Antal     (Királyhegyes, 1937 -)

Tsz-tag, szövetkezeti középvezető, tsz-nyugdíjas.

Földműves-napszámos családból származik. Az általános iskolát Királyhegyesen végezte, majd egészen fiatalon a tsz-ben kezdett dolgozni. 1975-1979 között munka mellett élelmiszeripari szakközépiskolában tanult, ahol érettségi vizsgát tett. Ezután a szövetkezetben üzemvezető-helyettesként, majd magtárosként dolgozott. 1965-75 között pálttitkár volt a helyi tsz-ben.

Tsz-tagként háztáji gazdaságában zöldségtermesztéssel és sertéshízlalással foglalkozik. 1967-1990 között a községi tanács társadalmi elnökhelyettese volt.

1994-től tsz-nyugdíjas.

Tamasi János     (Apátfalva, 1842 - Királyhegyes, 1905)

Apjával, id. Tamasi Jánossal települt az újonnan alapított kertészközségbe.

Kisbirtokos,  majd földműves-napszámos.  Gazdálkodási  nehézségei miatt bérelt földjét elvesztette és elszegényedett.

Sokgyermekes családapa. Gyermekei, leszármazottai zsellérek, napszámosok voltak.

Dr. Tamasi Mihály     (Királyhegyes, 1931 -)

Tanár, újságíró, főszerkesztő, a történelemtudomány kandidátusa. Földműves-napszámos családból származik. 1943-ban a falusi tehetségmentő akció során, sikeres felvételi vizsgája nyomán falusi ösztöndíjasként a szegedi piarista gimnáziumban kezdte tanulmányait. 1948-ban átjelentkezett a makói gimnáziumba, s a népi kollégium lakója volt. 1951-ben érettségizett a szegedi Radnóti Gimnáziumban.

Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd a Lenin Intézetben tanult, ahonnan 1955-ben politikai okokból egy évre kizárták. 1956-ban államvizsgázott és szerzett tanári diplomát. Általános iskolákban tanított, 1957-1965 között a Csongrád Megyei Hírlap újságírója volt, később a megyei pártapparátusban dolgozott. Legújabbkori történeti kutatással foglalkozik. Tanulmányai jelentek meg Makó, Szeged, Csongrád megye legújabbkori történetéről. 1980-ban a parasztság legújabbkori történetéről írott dolgozatával elnyerte a történettudomány kandidátusa címet. 1980-1989 között a Csongrád Megyei Hírlap főszerkesztője volt. Az Erdei Ferenc Társaság alapító tagja, ellenőrző bizottságának elnöke. Szegeden él.

Tápai Istvánná Ferencsik Anna

Királyhegyes, 1948 - )

Tanárnő, igazgatóhelyettes.

Gazdálkodó, téesztag családból származik. Az általános iskola első hat osztályát Királyhegyesen, a 7-8. osztályt pedig Makón végezte. A makói gimnáziumban tanult és tett érettségi vizsgát. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1970-ben szerzett tanári diplomát.

Kiszomboron, majd Makón általános iskolában tanított, később szülőfalujába, Királyhegyesre tért vissza tanítani. A helyi általános iskola tanára, 1993 óta igazgató-helyettese. Makón lakik.

Tari István     (Királyhegyes, 1904 - Királyhegyes, 1974)

Kisbirtokos.

1945 előtt az ellenzéki független kisgazdapárt támogatója volt. Az 1945 utáni években a kommunista pártszervezet tagja, az 1950-es évek elején titkára.

Tóth András     (Kövegy, 1857 - Királyhegyes, 1949)

Családjával Kövegyről települt a faluba.

Katonaként részt vett a boszniai okkupácíóban, amiről a gyerekeknek is szívesen mesélt.

Zsellérként, napszámosként élt a faluban. Idős korában a sportpályát is magába foglaló Levente tér és Lőtér gondnoka volt. Feleségével, Sarró Máriával hivatalosan nem kötött házasságot, ezért gyermekei - köztük két fia, Ferenc és Sándor - hivatalosan, anyjuk révén a Sarró nevet kapta. Magas kort élt meg, 92 éves korában halt meg.

Tóth István     (Nagy-Királyhegyes, 1925 -)

Csizmadia, traktoros, szövetkezeti vezető, nyugdíjas. Apja a Blaskovich-birtokon kerékgyártó segédként élt. A kommunista pártszervezet alapító tagja, majd apja után titkára.

1948-ban traktorosnak jelentkezett, s gépállomásokon dolgozott. 1952-ben a gépállomások megyei központjának munkatársa lett Szekszárdon. 1956-ban az MDP Csongrád Megyei Bizottságának munkatársa Hódmezővásárhelyen. 1960-ban ipari szövetkezeti elnök, 1965-tól az egyik hódmezővásárhelyi mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozott. 1985 óta nyugdíjas, Hódmezővásárhelyen él.

Tóth József    (Tüskös, 1831 - Királyhegyes, 1898)

Zsellérként települt  a  Maros  áradása  következtében  elpusztult  Tüskös községből a faluba. Családja házhelyet a település délkeleti részén kapott, ahol házát felépítette. Földműves-napszámosként élt a kertészközségben.

Tóth L. Menyhért     (Királyhegyes, 1870 - Királyhegyes, 1959)

Gazdálkodó.

Idős koráig  a régi, múlt századi parasztöltözékben, fehér ingben, bő gatyában, mellényben, csizmában járt.

Öltözékével,felfogásával, erkölcsével a múlt századi paraszti világot képviselte.

Tóth Pál     (Nagy-Királyhegyes, 1901 - Deszk, 1980)

Kerékgyártó segéd, gazdasági cseléd, újgazda.

Agrárproletár családból származott. A kerékgyártó szakmát tanulta ki. Segédként Csanád és Békés megye több városában, községében kisiparosoknál dolgozott. 1942-től a nagy-királyhegyesi Blaskovich-birtokon vállalt munkát.

1945-ben a kommunista pártszervezet alapító tagja, titkára. A földosztó bizottság elnökeként irányította a földosztást. Nyugdíjasként Deszken élt.

Varga Jánosné Gerkó Anna     (Apátfalva, 1816 - Királyhegyes, 1900)

Férjével, a falualapító családok egyikeként települtek Apátfalváról a kertészközségbe. Dohánytermeléssel, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Magas kort ért meg, 84 éves korában halt meg.

Varga Pálné Szentesi Rozália    (Királyhegyes, 1852 - Királyhegyes, 1943)

Már a betelepülés után született. Háztartásbeli, férje földműves, gazdálkodó volt. Magas kort ért meg, 91 éves korában halt meg.

Varga Sz. Pál     (Királyhegyes, 1890 - Királyhegyes, 1948)

Géplakatos, gazdálkodó, cséplőgép-tulajdonos.

Felesége Gróza Erzsébet, a vallásos, templomba járó asszonyok képviselője volt.

Veréb János     (Apátfalva, 1841 - Királyhegyes, 1919)

Családjával települt a faluba. Gazdálkodó, földműves. 78 éves korában halt meg.

Vígh István     (Apátfalva, 1829 - Királyhegyes, 1924)

1848-49-es honvéd. Családjával Apátfalváról települt a faluba. Tizenkilenc évesen részt vett honvédként az 1848-49-es szabadságharcban. Földműves, gazdálkodó. Az 1800-as évek végén a legtöbb adót fizetők sorába tartozott. Mint 1848-as honvédnek, megbecsülésben volt része. Magas kort ért meg, 95 éves korában halt meg.

Vízhányó István     (Tüskös, 1821 -Királyhegyes, 1898)

A Maros áradása következtében elpusztult Tüskös községből települt a faluba az 1850-es években. Kisbirtokosként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. 77 éves korában halt meg.

Vízi István     (Makó, 1948 -)

Növényvédelmi szakmérnök, szövetkezeti elnök.

Gazdálkodó családból származik.

Szegeden mezőgazdasági technikumot végzett, s 1967-ben érettségizett. A Gödöllői     Agrártudományi     Egyetemen     tanult,      1973-ban     szerzett növényvédelmi szakmérnöki diplomát. A   makói  Lenin  Tsz-ben  kezdett  dolgozni,   ahol   néhány   év  után  a növényvédelmi ágazat vezetője lett. 1980-ban a tsz elnökévé választották, s e posztot azóta tölti be. A szövetkezet (az 1990-es évek elején az Agro-Maros nevet vette fel) működése a kiralyhegyesi határ jelentős részére kiterjed.

Zsiga József    (Makó, 1838 - Királyhegyes, 1921)

Családjával Makóról települt a faluba. Zsellérként, napszámosként élt. 83 éves korában halt meg.

Zsoltész András     (Királyhegyes, 1892 - Mórahalom, 1966)

Dinnyekertész, újgazda.

Mint neve is bizonyítja, régi kertész família leszármazottja. 1945 előtt bérelt földön folytatta dinnyekertész tevékenységét. Művelt, olvasott parasztember. 1942-ben Szabó Jánossal megszervezték a Parasztszövetség helyi csoportját, amelynek társelnöke lett. 1945 után a földosztás során juttatott földjén folytatta kertész gazdálkodását.

Agglegényként élt. Idős korában a mórahalmi szociális otthon lakója volt.

WeiszÁbrahámné     (Makó, 1856 - Királyhegyes, 1917)

Italmérő, kocsmáros.

Családja a múlt században a faluba települt kereskedő, kocsmáros zsidó famíliák egyike.

Özvegyen   is   folytatta   tevékenységét.   Fia   hősi   halált   halt   az   I. világháborúban.

FORRÁSOK

Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Bp., 1897. Gaál Jenő: Csanád megye. - Megyei monográfiák. Bp., 1895.

Palugyai Imre, ifj.: Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest., 1855.

Barna János-Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanád vármegyében. Makó, 1913. Szentkláray Jenő: A Csanád egyházmegyei plébániák története. Temesvár, 1898.

Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros köz középkori településrendje. Békéscsaba, Szeged, 1985.

Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön (1843- 1844). Dél-alföldi századok. 10. Csongrád Megyei Levéltár. Szeged. 1998.

Vitéz Adonyi Ferenc: A magyar katona a II. világháborúban (A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége támogatásával Nyugaton jelent meg.) 1954.

Veszelik, R. A.: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. Makó, 1987. - A Makói Múzeum Füzetei 56.

Erdei Ferenc: Királyhegyes. Századunk. 1931/1.

Martonyi Zoltán-Rédai László-Tamasi Mihály: Királyhegyes 125 éve. Királyhegyes, 1970.

Módra László: Királyhegyes. Tények és feltevések. Bp., 1983.

Településvázlatok. 2. Királyhegyes. Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja. Szeged, 1990.

Egyházi és polgári (állami) anyakönyvek.

 

   
Következő fejezet