Kunágota

Polgármester: Pápai Zoltán

Részlet a Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok c. könyvből

Bronzkori leletek tanúsága szerint régi időktől fogva lakott hely (errefelé kereste Attila sírját Móra Ferenc), amelynek nevével először egy 1463-as oklevélben találkozunk. A Békés megye délkeleti részén, a megyeszékhelytől mintegy negyven kilométerre fekvő, Magyarbánhegyes, Almáskamarás, Dombiratos és Mezőkovácsháza által körülvett Kunágota az újratelepítés 150. évfordulóját 1994-ben ünnepelte, ám a település történelme sokkal régebbre, a XV. századra nyúlik vissza. A törökdúlás alatt 1596-ra szinte teljesen elnéptelenedett csanádi falu újkori élete az 1850-es években kezdődött.

Kunágota történelme a középkorra nyúlik vissza, először Mátyás király idejében találkozhatunk Szilas és Kétkupa nevével, amelyek a mai Kunágota területén feküdtek. A legelső említés V. László oklevelében található, amelyet Hunyadi Jánosnak küldött Nándorfehérvárra indulása előtt. Ebből kitűnik, hogy Szilas és Kétkupa mélyen benyúlt a Maróthyak birtokába.

Mátyás király megkoronázását követően – mivel nem fért meg nagybátyjával – Szilágyi Mihályt Világos várába záratta. Szilágyi azonban túljárt a várparancsnok eszén, csellel elfoglalta az erődítményt. Ezután Mátyás úgy döntött, édes nagybátyját kinevezi a Délvidék kapitányának, és neki ajándékozza Hunyadi János birtokait. Szilágyi számba vette területét és Szilason megtalálta a Maróthyak által odatelepített embereket. A területet katonailag megszállta, az embereknek pedig megparancsolta, hogy házaikat égessék fel, a települést a földdel tegyék egyenlővé, és a Szilas birtokhatárain belül új falut építsenek, amelyet Kunágátának neveztek el. Ennek határához tartozott Kupa Puszta, amely több évszázadon keresztül összefonódott Kunágátával (Kunágotával).

Seres József szülőháza

A törökdúlás után az országnak ez a része szinte teljesen elnéptelenedett, és a területet az állam javára foglalták le.

Az 1843-ban kelt okmány szerint az újratelepítés 1844 tavaszán kezdődött el, a falut Geöcztelep néven 104 családdal telepítette be a kincstár. Az ide érkező földművesek kötelesen voltak a haszonbérleti szerződés fejében bizonyos területet dohánytermesztésre használni, és az itt termelt dohányt a kincstárnak átadni. Az 1850-es években a faluban körjegyzőséget szerveztek, amelyhez Tótbánhegyes (ma Nagybánhegyes), Kupa és Éhlak is hozzátartozott. A katolikusok által lakott település történelmének érdekessége, hogy a puszták bérlői református hitűek voltak, akik virilistákként részt vettek a községi üléseken és a közügyek intézésében, így a jegyzők református hitűek voltak, sőt Kunágota első gyógyszerésze, első orvosa, de még az első ügyvédje is református volt.

Református templom

Katolikus templom

A települést busszal lehet megközelíteni Mezőkovácsháza és Medgyesegyháza felől. A jellegzetes alföldi tájon ide érkező idegen számára látnivaló is kínálkozik, amelyek között is a két templom említhető elsőként. Ezek különlegessége, hogy noha az egyik katolikus, a másik református, ugyanaz a pap, bizonyos Bodnár Endre építette. A múlt században mindenki által csak Bandi papként ismert személy katolikus papként kezdte életét Kunágotán, és felépítette a katolikus templomot, ám az egyházkerület püspöke „nem megfelelő magaviseletre” hivatkozva hamarosan felmentette a plébánia vezetése alól. Ezután kalandos évek következtek a település lakói által nagyon megszeretett pap életében. Előbb színésznek állt Aradon, majd Pestre költözött, ahol egy népdalkórusban énekelt. Néhány év elteltével azonban küldöttség érkezett hozzá Kunágotáról, amely kérte, térjen vissza a faluba református lelkészként, és a település lakói is átállnak erre a hitre. Bandi pap azonnal átkeresztelkedett, és visszatért Kunágotára, ám a hívők jelentős része nem követte a példáját. Ettől függetlenül a plébános a katolikus templomtól nem messze felépítette a református templomot, és élete végéig itt élt. Temetésére érdekes módon a környék katolikus papjai és református plébánosai is elmentek.

A település látnivalói közé tartozik a katolikus temetőben található I. és II. világháborús emlékmű, itt nyugszik Bereczki Máté, az 1895-ben elhunyt országos hírnevű pomológus. A katolikus templom és a polgármesteri hivatal szomszédságában található a rendezett park.

A rendszerváltás után fejlődésnek indult település az elmúlt években nagy változáson ment keresztül, hiszen infrastruktúrája szinte teljes mértékben kiépült. A vízhálózat és gázhálózat mellett 1997-ben a távhívásos telefonrendszerbe is bekapcsolódtak. Megvalósították a kommunális hulladékgyűjtést, elkezdték a szennyvízhálózat kiépítését a szomszédos községekkel.

1997-ben az iskola és az óvoda étkezését megoldó napközis konyhát modernizálták. Az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően az iskolában már igen modern körülmények között tanulhat a közel 300 diák, amelyek között nem csak kunágotaiak találhatók.

Régi iskola

Híres művészük, Tűhelyi Mihály népi fafaragó is.

Több „eltűnt”, elhordott halom közül a megcsonkított, beépített Temető-halom látható még.

Temető-halom

A régi református temető közepén található, tetején az egykori nagybirtokos család a Vajda család kriptája áll. Kunágota legmagasabb pontja. A halom magassága kb. 3 m, tetejéből a kripta építésekor feltehetően több métert is elhordtak, elsimítottak.

Cikó-halom

Újtemető, háttérben Bereczky Zsolt síremléke

Református temető Jakab-kripta