Ladánybene Bács-Kiskun megye északi határán, a Duna-Tisza köze és a kiskunsági homokhátság térségében található, Kecskeméttől 24 km-re ÉNY-ra fekszik. A felszín nagyrészét futóhomok borítja, ugyanakkor több területsávban tagolt buckavonulatokkal is találkozhatunk. Ladánybene mezőgazdasági település, jelentéktelen iparral. A föld gyenge minőségű homokos talaj. A település 4072 hektáron terül el.
Községünk az ország napfényben leggazdagabb területéhez tartozik. Másik jellemzője a csapadékszegény éghajlat, emiatt elég jelentős talaj,- és légköri aszály lép fel, melynek következtében ritka növények, növénytársulások találhatóak. A község megközelíthetősége jó, akár a megyeszékhelyről akár a fővárosból érkeznek ide látogatók. A lakosság száma 1723 fő. Népessége magyar és többségében római katolikus vallású. Külföldi testvértelepülése a falunak Szentábrahám (Erdély) és Nebelschütz (Németország). Ladánybene nevét a Benepuszta és Jászladány nevek összekapcsolódásából kapta az 1800-as évek közepén. A terület mint puszta, a honfoglalás korában Solt fejedelem birtokát képezte, aki 922-ben I. Berengár olasz császár védelmében jelen volt Itáliában. Az egyik katonája volt "Bene vitéz" (pontos nevét nem ismerjük, egyes források Örs ölbő-ként említik), aki tetteiért jutalmul kapta a fejedelemtől a pusztát. A sírját a benei pusztán az 1800-as évek elején tárták fel, ahol az ékességeivel és a lovával együtt volt eltemetve.
Bene falu első említése az 1385 szeptember 01. keltezésű falubirtok
határjárásáról szóló Budai káptalani jelentésben történik.
A település határában Árpád-kori templomrom maradványait tárták fel az 1930-as
években, majd 1980-ban újabb ásatások történtek a területén. Két egymásra épült
félköríves záródású templom alapjait találták meg. A nagyobb templom a korábbi
elpusztult templom romjain épült fel a XII.-XIII.században. A templomok körül
sírokat találtak. Jelenleg emlékoszlop jelöli a templom helyét. A terület a
törökdúlás idején (1599) Dimitri Zselik tímár birtokát képezte. A Rákóczi
szabadságharc idején a jászságot kinőtte az ottani pásztorkodás, ezért
terjeszkedni kezdtek. Folyamatosan húzódtak le a Duna-Tisza közére.
Így került bérleményébe Jászladánynak és Jászberénynek Bene puszta. 1945-ben a jászok a területet jogilag is megkapták. Bene puszta felét Jászladány kapta meg.
Az 1800-as évek közepétől kialakult egy önálló település, mely 1878-tól önálló, saját iskolával rendelkezett. Ladánybene a magyar királyi belügyminiszter 137968/1907. számú rendeletével alakult meg mint nagyközség 1909. január 1-től. 2001-ben a Községházával szembeni parkban került felállításra a Millenniumi-Hősi emlékmű, amely azokra a ladánybenei hősökre, áldozataira is emlékezteti az utókort, akik idegen földön, vagy jelöletlen sírban nyugszanak. A környékbeli ősborókás kiváló kirándulóhelyet biztosít az ide látogatóknak. A falutól 2 km-re Kunbaracs felé található a paraszti életet bemutató Tájmúzeum, (a Jajgató dűlő és az összekötő út kereszteződésénél).
A falu határában a Kiskunsági Nemzeti Park által védett területén számos ritka növényfajt találunk. A községben kereskedelmi szálláshely külterületén szép erdős környezetben található. A Templom dűlő 48. szám alatti Pik-Pak Lak 10-12 fő részére tud egész évben szállást biztosítani. A korábban már említett Tájmúzeumnál van lehetőség nyáron kisebb, 15-20 fős csoportok tábori körülmények közötti elszállásolásra. Ezenkívül a falu mesterséges tavai alkalmasak horgászásra. Azok számára, akik az olvasást részesítik előnyben, a falu könyvtárában több, mint 6 ezer kötet áll a rendelkezésre, ugyanitt Internetelérési lehetőséget is biztosítunk. Minden évben fellép községünkben a Ladánybene 27 reggae zenekar. Évente július hónap utolsó hétvégéjén péntek estétől vasárnap hajnalig "Falunap"-ot tartunk, ahol együttesek koncertjeivel, egész napos színes műsorfolyammal, fogathajtó versennyel, főzőversennyel illetve utcabállal szórakoztatjuk az idelátogatókat. A falunap keretében a helyi és meghívott neves művészek alkotásaiból népművészeti és képzőművészeti kiállítások kerülnek megrendezésre, melyet színművészek közreműködésével irodalmi-zenés műsor keretében nyitunk meg.
A kiállításainkon már több nem csak Magyarországon ismert és elismert művész vett részt. Jellemző a Falunap sikerére, hogy aki egyszer részt vett rajta az újból visszatér, de már barátaival együtt, így évről-évre nő a vendégek száma.