SZŐTTES

Kiállítás nyílt a József Attila Könyvtárban Bertus Barcza Anikó és Takács Attila makói amatőr festők műveiből. A fiatal művészek munkáit márciusban láthatták az érdeklődők a könyvtár kiállító termében.

Keris sikerek

Az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola 9. A osztályos tanulója, Sebó Andrea az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjén 19. helyezést ért el. A makói diáklány 9. évfolyamosként a verseny legfiatalabb indulója volt a 123 tanuló közül. Felkészítő tanára Széllné Király Mária.

A Polgár az Európai Demokráciában Országos Társadalomismereti Középiskolai Verseny második fordulóján a regionális döntőben a szakközépiskola két csapata jutott be. A verseny fővédnöke Mádl Ferenc, köztársasági elnök, Áder János, az országgyűlés elnöke és Németh János, az alkotmánybíróság elnöke. E versenyen 2. helyezést ért el: Adok Csaba, Cseh Gábor, Fröhling Edit, Kovács Nándor 12. A osztályos tanulók. 5. helyezett lett a 12. A osztály másik csapata: Nagy Andrea, Márta Eszter, Sárkány Nikoletta, Petiik Gábor. Felkészítő tanár: Szilágyi Sándorné.

Farsangi néptáncgála

A Maros táncegyüttes két napig búcsúztatta a telet vidám farsangi néptáncgálájával. A műsor nemcsak azért volt változatos, mert az együttes különböző korosztályú csoportjai egymást váltották a színpadon, hanem azért is, mert míg a gyermekjátékok makóiak voltak, a táncokat a legkülönbözőbb vidékekről válogatta a művészeti vezető, Tóthné Döme Mária. A farsangi kavalkádban a Maros csoport mellett részt vett a Törpék, a Kispántlika, a Boglárka, a Boróka és Mötyke csoport is. Nagyon fontos az együttes számára az elmúlt 20 év értékelése, ezért is készülnek az augusztus 18-tól 21-ig tartó néptánc találkozóra. A fesztiválra vendégeket hívnak a Felvidékről, Erdélyből és a Vajdaságból. Erre várják a régi táncosokat, az együttes korábbi tagjait is.

Újévi koncert — Soha ennyi embert még nem mozgatott meg komoly zenei rendezvény Makón. Az új sportcsarnokot teljesen betöltötte a közönség, mégsem volt zsúfoltság. Hogy tényleg 2001 szék volt-e elhelyezve, azt nem tudom, de az elmúlt évi Hagymaház-beli zsúfolt újévi koncert után jó volt látni, hogy most mindenki elfért, s levegő is jutott az érdeklődőknek. A Magán Zeneiskola fúvós zenekara szép repertoárral, jó hangulatban játszott. Többek közt Purcell, Brahms, Strauss műveit szólaltatták meg. A meghívott The four Fathers énekegyüttes négy férfitagja nagy sikert aratott. A zenében rejlő humort maximálisan ki tudták használni, s bár ez a zenei stílus elég távol áll a makói hallgatóságtól, még is nagy sikert arattak csodálatosan tiszta éneklésükkel. A négy férfi négy különböző karakter, de csodálatos összhang jött létre a komoly és könnyűzenei darabok megszólalásakor. A Pavane láncegyüttes négy párjának korhű koreográfiája szépen illusztrálta Brahms Magyar táncait. S ezután jött a tűzijáték új helyen, a két út közti téren. Talán így a tér két oldalán a tömeg is jobban eloszlott.

Helytörténeti kiadványok

Elkészült az első három Bíbic könyv, s immár kapható is az apátfalvi művelődési házban. Az egész országban helyismereti tankönyvek megírásán munkálkodnak a hagyományápolók. Így van ez Apátfalván is. Mivel a falu néprajzi, természetrajzi szempontból kiemelten értékes, a helybéliek nem egy hanem nyolc különböző témájú tankönyvet álmodtak meg. A felső tagozatos oktatásba beépíthető könyvek egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan írják le a falu értékeit, egyszerűen, mindenki számára közérthetően. Talán ez ezeknek a könyveknek a legnagyobb értéke. Az eddig elkészültek:

Urbancsok Zsolt: „Mint fatörzsből gyönge ága" Apátfalva története, a csanádi térség a kezdetektől 1956-ig.

Tóthné Hanyecz Katalin: „Amerre a nap lejár..." Környezet- és természetvédelem Magyarországon. Erdei iskola a Maros árterén.

Vargáné Nagyfalusi Ilona: Múltunk szőtte örökség. Az apátfalvi népi építészet, népviselet, hímzés és népi mesterségek.

A többi öt könyv szerkesztési, kiadási munkái folyamatban vannak, a következő témákban jelennek meg:

— Az apátfalvi népköltészet, mágia és hitvilág, népi imádságok, az apátfalvi nyelvjárás

— Az apátfalvi népdalok, Kardos István vőfély élete és dalai

— Apátfalva természet- és gazdaságföldrajza

— Szokások Apátfalva népéletéből

— Népi játékok, mondókák Apátfalván

A szerzőknek és Móricz Ágnes sorozatszerkesztőnek jó munkát kívánunk!

Történelemszeretet és tudás

Historia est magistra vitae. A történelem az élet tanítómestere. Emellett érdekes, vonzó, gondolkodtató és nehéz. Aki megszerette, nem is szabadul vonzásköréből, mindig többet szeretne tudni róla; érteni folyamatait, összefüggéseit, ismerni szereplőit, eseményeit, kibogozni titokzatos rejtélyeit a legrégebbi időktől napjainkig. A múltba is visszavivő kalandos utazás szeretete ez, egyúttal pedig nagy szellemi-műveltségi erőpróba. Ezt vallják azok a diákok, akik a makói József Attila Gimnáziumban tanáraik ösztönzésére és segítségével évek óta rendszeresen különböző versenyeken és pályázatokon bizonyítják, hogy nem félnek megmérettetni tudásukat, egyszersmind megismerni önmagukat a nagy próbatételek tüzében. Eredményeik azt mutatják, hogy a Marosvidék fiataljai megyei és országos szinten is az élvonalban tudnak lenni. A 2000/2001. tanév március közepéig elért eredményeik is erről tanúskodnak:

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának Felvételi Előkészítő Bizottsága országos vetélkedőjének döntőjébe — a legjobb húsz diák közé — jutott magyarból és történelemből a makói József Attila Gimnázium 11. A osztályából Takács Anita és Szabó Gábor. A 2001. március 3-án Budapesten tartott szóbeli döntőn holtversenyben 6-13. helyezést érték el. Tanáraik: Sipos Jenőné és Pál Lászlóné.

A 9-11. évfolyamosok számára meghirdetett Középiskolások Országos Történelem Tantárgyi Versenyén 80% feletti teljesítményekkel a JAG-ból három tanuló is bejutott a 2. fordulóba, ahol Ferenczi Gábor (11. A) megyei II. helyezést ért el; Venczel Márk (10. A) a VI. helyen, Bárdi Györgyi (11. B) a VII. helyen végzett. Felkészítő tanáruk: Pál Lászlóné.

Az Általános Iskolások Történelem Tantárgyi Versenyén szép teljesítménnyel lett a megyei fordulóban II. Kocsis Zoltán (8. A). Tanára: Budainé Keczer Csilla. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken történelemből kiemelkedően szerepel Stenszky Atilla (11.A), aki a középiskolai tananyag színvonalas elsajátítása mellett igen értékes helytörténeti pályamunkát is írt OKTV dolgozatként, aminek eredményeképpen március 9-én Budapesten a szegedi és Csongrád megyei régiót egyedül képviselve már a verseny 3. fordulójában vehetett részt az ország legjobb gimnáziumainak 60 legkiválóbb diákja között. Innen az országos döntőbe is továbbjutott. Felkészítő tanára: Pál Lászlóné.

A versenyek során szerzett tudás és a tapasztalatok a történelem és a helytörténet szeretetén túl a jövőbeli életpálya kiválasztásában és a régióhoz való kötődés erősödésében is nagy jelentőségűek.

A városi szavalóverseny eredményhirdetésére hagyományosan március 15-én került sor a Hagymaházban. 88-an versengtek egymással a különböző korcsoportokban. Az ünnepélyes eredményhirdetésen dr. Buzás Péter polgármester úr adta át a résztvevőknek és helyezetteknek megérdemelt jutalmukat.

A helyezettek névsora így alakult:

Az 1-2. osztályosoknál: I. Juhász Julianna (Kertvárosi Á. I.), II. Banyó Enikő (Belvárosi Á. I.), III. Szűcs Tamás (Kertvárosi Á. I.), IV. Pitó Márton (Belvárosi Á. I.);

3-4. osztályosok közül: I. Németh Marietta (Szikszai Á. I.), II. Prónai Nikolett (Kiszombor), III. Kovács Róbert (Belvárosi Á. I.), IV. Kovács Anna (Egyházi Á. I.).

Erdélyi fametszetek

Csíkszeredai művész fametszeteiből rendezett nagysikerű tárlatot áprilisban a makói József Attila Múzeum. Imets László az erdélyi hagyományok talaján állva alakította ki sajátosan tömör, drámai stílusát. Művein a szerkezet hangsúlyozása mellett meghatározó szerepe van a fénynek. Fő témája az erdélyi táj, amely költői szépségben jelenik meg metszetein. Műveit eddig Erdély nagyvárosain kívül Bukarestben, Budapesten, Miskolcon, Cleveland-ben, Chichago-ban, New Yersey-ben mutatta be negyven önálló kiállításon, és alkotásai bejárták egész Európát. Imets László 1992 óta tagja a Makói Művésztelepnek.

Megújuló Korona

A XIX. században épült makói Korona Szálloda jellegzetes, eklektikus homlokzatával ma is egyik meghatározó épülete főterünknek, de ablakai vakon nézik a növekvő forgalmat, és kapui évek óta zárva vannak a város közönsége és az átutazó vándorok előtt. Mostanában azonban magához tért a tetszhalál állapotából; a zárt ajtók mögött folyik az épület belsejének felújítása, és készülnek az étterem, kávézó, bár valamint a söröző belsőépítészeti tervei Rományi László és Sándor Eszter hódmezővásárhelyi iparművészek elképzelései szerint, a szecesszió amerikai vonulatát felidéző stílusban.