SZŐTTES

Jótékonysági est Kiszomboron

Hagyományteremtő törekvéseink igazolódni látszanak. Az idén negyedik alkalommal rendezte meg iskolánk jótékonysági estjét december l-jén. A cél, a régi volt, de új helyszínen álltunk a közönség elé, mert a nagy érdeklődésre való tekintettel a művelődési ház kicsinek bizonyult. Az iskola tornacsarnoka lehetővé tette, hogy több szülő, érdeklődő nyerhessen bepillantást gyermekeink tanórán kívüli munkájába. Mindehhez hangulatos hátteret biztosított a kiállítás, valamint Szűcs Mariann, volt diákunk kerámiái. A kínálat változatos volt. A zene, az ének éppúgy képviseltették magukat, mint a vers, a próza vagy a tánc. A karácsonyt hozták közénk az angol dalok, a jelenetek. Külön öröm, hogy végzett diákjaink is visszajárnak: Varga Mónika hangjával elkápráztatta a közönséget; Vörösmarty gondolatai Gábor Brigitta tolmácsolásában ma is időszerűek. A felnőtt előadók is visszatérő vendégeink, hiszen a KÖFI-dalárda állandó fellépőink közé tartozik. Külön színfoltja volt az estnek a tantestület két vidám jelenete. A szünetben kínált süteményeket a szülők nagylelkűségének köszönhetően tehettük az asztalra. Köszönjük mindazoknak a segítségét a színfalak előtt és mögött, akik adománnyal, munkával, szerepléssel hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek, a szülők és az iskola kapcsolata még szorosabbá váljon!

(Kertészné Mészáros Tünde)

Színjátszás

Csanádpalotán tizenöt év után ismét újjáalakult a Kelemen László Amatőr Színtársulat. Gárdonyi Géza: A bor című vígjátékát mutatták be nagy sikerrel. A színjátszó társulat vendégszereplésre készül a Vajdaságba és Romániába is. A századfordulón játszódó történet főbb szereplői Bodzás István, Csontos Roland, Lakita Anita, Gál lászlóné, Kriván Magdolna, Pintér László, Nagy Józsefné, Ádók István, Csontos Anett, Ludányi József, Takács János, Antal Béla, Cseh Norbert, A vígjátékot rendezte Szügyi Jánosné és Antalné Agócs Mária.

Szomszédolás

Márciusban az algyői faluház művészeti csoportjai mutatkoztak be a csanádpalotai művelődési házban. Közel két és fél órás műsorukat a helyi közönség fergeteges tapssal jutalmazta. A szomszédolásnak lesz folytatása, Algyő látja vendégül a művelődési ház csoportjait, így a zenekart, az asszonykórust, a tánccsoportokat és a színjátszókat.

Keris siker

Az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola tanulói, Prónai Éva, Rakonczai Erika, Varga Zoltán 12. a osztályos tanulók az Európa 2000 állampolgári vetélkedő országos döntőjén 3. helyezést értek el. A Magyar Honvédség Művelődési Házában rendezett döntőn a tanulók számot adtak az Európai Unió történetéről, a polgári demokrácia működéséről és Magyarország integrációs helyzetéről szerzett ismereteikről. Felkészítő tanár: Szilágyi Sándorné.

Díjak, sikerek

A Makói Videó- és Művészeti Műhely alkotói ismét rangos díjakat kaptak különböző fesztiválokon, rendezvényeken. 2001 novemberében Hannoverben az Up and Coming filmfesztiválon a 16 esztendős Balázs István európai filmdíjat (Film Comet) nyert Másik világ című dokumentumfilmjével. 2002. februárjában Arany Titán díjat-kapott, valamint Az Év Ifjú Művésze lett az 1SM és a Diákújságírók Egyesülete által második alkalommal megrendezett díjkiosztó gálán a Bárka Színházban. A belügyminisztérium és az Országos Bűnmegelőzési Tanács középiskolások és egyetemista korú fiatalok számára kiírt bűnmegelőzési filmpályázatán a Makói Videóműhely II. díjat nyert a Te mit gondolsz? című filmsorozatával.

Helytörténeti tankönyv Kiszomboron

A kerettanterv szerint 5. osztályban féléves tantárgy a hon- és népismeret. Próbáltunk ehhez megfelelő segédanyagot találni, de nem sikerült. Így jött kényszerből az ötlet: írjunk magunk a meglévő gazdag forrásanyag felhasználásával helytörténeti jellegű munkáltató tankönyvet, mely el is készült Szűkebb hazánk: Kiszombor címmel. Célunk, hogy valóban ismerjék meg a gyermekek szülőföldjük történetét, kerüljenek közel az itt élő emberekhez, érezzék magukénak e vidéket, s közben kialakulhat bennük egy fontos érzés, a hazaszeretet.

Dehény Lajos emlékkiállítása

2002. áprilisában rendezi meg a József Attila Múzeum Dehény Lajos (1906-1952) emlékkiállítását halálának ötvenedik évfordulóján. A művész Földeákon született, Makón és Hódmezővásárhelyen tanított és alkotott. Tagjává választotta a Tornyai Társaság, több kiállítása volt a két szomszéd városban és a negyvenes években részt vett a Műcsarnok országos seregszemléin. Az alföldi realista festészet hagyományait folytatta. Művészetének teljes kibontakozását a negyvenes évek végétől a személyi kultusz és egyre súlyosbodó betegsége gátolta meg. Szomorú aktualitást ad a tárlatnak, hogy Nyilasi Anka, a művész özvegye — számos festmény múzsája és modellje — nem érhette meg a várva-várt emlékkiállítást, februárban végleg eltávozott körünkből.

Karsai Ildikó Labirintusa

A makói grafikusművész Labirintus című sorozata az emberiség egyik legősibb motívumával, az alvilág, a kiismerhetetlenség, a születés és a halál jelképével foglalkozik. A kilenc darabból álló, többféle alakzatba is összerakható alkotás egységes köntösbe öltöztet számos kultúrtörténeti emléket, a knósszoszi pénzdarabon megjelenő, önmagába zárt csigavonaltól a mongol bronzkanna hosszú életet jelképező dekoratív rajzáig, és az északi népek kőútvesztőitől az angol gyep- és sövénylabirintusokig. A Labirintust a tavaly megnyílt Gera Galéria mutatta be.

Karsai Ildikó festményei

Megújult a Szentháromság-szobor

A Szent István tér egyre időszerűbb helyreállításának első lépéseként Makó Város Önkormányzata 3 millió forintos költséggel restauráltatta a többször is megrongált, leromlott állapotban lévő szoborcsoportot, amelyet 1888-ban Fodor Péter adományából állítottak. A valószínűleg hálaadásból emelt, városképi szempontból is jelentős mű követi a barokk időkben kialakult típust: a Szentháromság — Atya-, Fiú és Szentlélek — egy oszlop tetején, mintegy az égben helyezkedik el. Az oszlop talapzatának konzolokon a Szentháromság tanát a földön képviselő három apostol, Szent Péter, Szent Pál és Szent János áll. Schvób Antal városi mérnök 1889-es rajzán a kulcsot tartó Péter és a karddal ábrázolt Pál mellett harmadikként Nepomuki Szent János látható, de az elmúlt évtizedekben a felismerhetetlenségig megcsonkult szobrot Szilárdffy Zoltán művészettörténész tanácsai alapján, az ikonográfiái egység jegyében János evangélistaként faragták újjá. Ha vitatható is egy bizonytalan személyazonosságú szoboralak ilyetén helyreállítása, a Szigeti Márton által restaurált sárgásfehér mészkő kompozíció összhatásában és részleteiben esztétikus hatást kelt, és méltón reprezentálja a művészi alkotásokban Makón oly szegény XIX. századot.

Antal Imre a Károlyi Palotában

Antal Imre, gyimesfelsőloki festőművész a Makói Művésztelep munkájában alapítása óta részt vesz. Stílusa és színvilága a dél-alföldi forró nyarak hatására a Maros parti városban újult meg. Eddigi életművéből — a Makó hozadékának tekinthető, látomásos, a gyimesi embert mitikus magasságokba emelő olajpasztelljeiből, korai linómetszeteiből és olajfestményeiből valamint lírai hangulatú, csipkeszerűen finom tollrajzaiból — a múlt év decemberében nyílt kiállítás Budapesten, a Károlyi Palotában. A mintegy 80 festményből és grafikából álló tárlat rendezője Banner Zoltán művészettörténész. Az igényes kiállítású, albumnak is beillő katalógus szerkesztője és a bevezető tanulmány szerzője szintén Banner Zoltán. A művész makói korszakáról szóló részt Jámborné Balog Tünde írta.

Páll Lajos kitüntetése

2002. március 15. alkalmából Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere az Érdemes Művész kitüntető címet adományozta Páll Lajos erdélyi költő-festőnek. Páll Lajos 1938-ban született egy korondi fazekas családban. Festői tanulmányait a marosvásárhelyi művészeti líceumban kezdte, majd a kolozsvári képzőművészeti főiskolán folytatta. Az 1956-os forradalomban való részvételéért börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után hazatért Korondra, azóta ott él és alkot. 1991 óta állandó résztvevője a Makói Művésztelepnek. 1995-ben elnyerte Csongrád Megye Közgyűlése Művelődési, Ifjúsági, Sport és Vallásügyi Bizottsága, 1997-ben pedig Makó Város Önkormányzata díját. 1999 augusztusában önálló kiállítását láthattuk a makói József Attila Múzeumban. Festményeiben és verseiben a sóvidéki ember és táj mellett megjelennek makói motívumok, mint például a református ótemplom, a volt püspöki kápolna vagy Juhász Gyula itteni tartózkodása.