SZŐTTES

Viva la Musica!

Bülbül szavúak! Ne így! — Szólt ránk gyakran, s ebből rögtön tudtuk, hogy valami nem jól szól.

Dr. Mihálka György nyolcvan éves lett. Kórusunk 1988 őszén alakult meg vezetésével. Csodálatos tizenöt évet éltünk át vele a Makó Városi Vegyeskarban. Az alapító tagok közül nem sokan énekelnek már. Mégis sok szép élmény köt össze bennünket. Szép külföldi utak, emlékezetes koncertek Csíksomlyón, Szabadkán, Velenjében, Németországban, Görögországban, Olaszországban.

A zenéhez nem értők is komolyan vették szavait, mert utasításai révén megelevenedett a zenetörténet. Bárdos Lajos tanítványa volt, akivel baráti, levelező viszonyban állt. Ha Bárdos műveit énekeltük, az a lehető leghitelesebben szólalt meg általa. Felbecsülhetetlen érték volt ez kórusunk számára.

A magyar kórusmuzsika nagy alakjaként sok kimagasló sikerrel büszkélkedhet. Nemzetközi szaktekintélynek számít, hiszen számos nagysikerű külföldi kórus is meghívta, hogy tanácsaival segítse felkészülését, munkáját. A Kórusok Országos Tanácsa is számít aktív közreműködésére. Ezért volt nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy ránk is — itt Makón — jutott ideje.

Keze nyolcvan évesen is fiatalos lendülettel, s erővel mutatja a zene áradását, feje tele a zenetörténet csodálatos alkotásaival, s memóriája az évek múlásával sem romlott. Az általunk szeretett G-dúr mise minden részletét, finomságát tolmácsolta, s élettapasztalata is részévé vált az ifjú Schubert által szerzett műnek, ami így vált megszerethetővé és felejthetetlenné. Tudtuk arca, keze rezdüléseiből, hogy mit tegyünk. Tudta, hogy az erős és összetartó emberi kapcsolatok nélkül nem jöhet létre a ZENE. Ismertük nehézségeit, problémáit, s ő is igyekezett megismerni a kórus minden tagjának családját, gondjait. Mert csak a tiszta és felszabadult lélek tud zenélni. Nem sajnálta az énekkar szűkös heti másfél órás próbáját az emberi kapcsolatokra. Számon tartott esküvőt, gyermekáldást, névnapot. Olyankor felcsendült a Viva la Musica.

Sokszor fegyelmezetlenek voltunk, úgy viselkedtünk, mint a gyerekek, mert nem csak a zene kedvéért, az éneklés öröméért jártunk próbákra, hanem a találkozás öröméért is. De türelemmel, megértéssel fegyelmezett minket, hogy kitűzött céljainkat megvalósíthassuk.

Olykor varázslat járta át az általunk már sokszor énekelt műveket, amit csak ő tudott kihozni belőlünk.

S most, hogy nyolcvan éves lett, s elválnak útjaink, szóljon neki tiszta szívvel és köszönettel a Viva la Musica.

Korell Gertrúd

Ünnepi koncert

A belvárosi katolikus templomban június 20-án szép koncertre került sor a városi vegyeskar rendezésében. Apropója karnagyuk, dr. Mihálka György 80. születésnapja, valamint Makó Város Vegyeskarának 15 éves fennállása. A helyi kóruson kívül fellépett még a szegedi Erkel Ferenc Kórus, valamint a szintén szegedi Szeghy Endre Pedagógus Nőikar is. Katona Pál esperes úr megható szavakkal köszönt el Mihálka Györgytől, megállapította, hogy tizenöt év alatt sok zenei élményt kapott a karnagytól, s ajándékot adott át neki. A koncert végén a kórusok közösen elénekelték a karnagy saját szerzeményét, a Koráit az Európa kantátából. A három kórus közös ebéden folytatta az ünneplést a Kelemen-házban. A vegyeskar vezetősége köszönetét fejezi ki a Kelemen-ház anyagi támogatásáért, a gyors kiszolgálásért és a kellemes fogadtatásért.

Zenés irodalmi kávéházi est

A Költészet Napja alkalmából a Marosvidék Baráti Társaság és a József Attila Könyvtár irodalmi műsorral kedveskedett olvasóinak a Korona Kávéházban, és bemutatásra került a Marosvidék című folyóirat 12. száma. Köszöntőt mondott Bogoly József Ágoston irodalomtörténész, kandidátus. Fellépett Vajda Júlia operaénekes, aki gyönyörű hangjával elkápráztatta a közönséget, műsora végén a közönség együtt énekelte a művésznővel a Kodály által gyűjtött magyar népdalokat. Tamás Péter klarinétművész mindig szívesen játszik szülővárosában, előadását nagy szeretettel fogadta a közönség. Gerzonits Nikoletta kellemes hangján József Attila és Petőfi Sándor versét adta elő, amit a Maros Táncegyüttes széki lassúja követett. Írását Jámborné Balog Tünde és Szakács Réka olvasta fel, a vidám történetek fokozták a közönség jó hangulatát. Köszönjük a táncosoknak és Tóthné Döme Máriának a szép összeállítást, az est háziasszonyának, Varga Mártának a műsor összefűzését, és a Korona Étterem és Kávéháznak a kellemes környezetet.

Földeáki Falunapok

Május végén rendezték meg a hagyományos falunapi vigadalmat. Az ünnepélyes megnyitón a Községháza dísztermében Vass Imre polgármester köszöntötte a vendégeket és átadta a Földeákért címet a 30 éve működő pávakör és citerazenekarnak. A programok több helyszínen folytatódtak; a földeáki újság szerkesztősége Vendégváró címmel író-olvasó találkozót szervezett, meghívott vendég V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja főmunkatársa volt. Oláh Nóra NapfelKELTA című textilplasztika-kiállítását Varga Márta, Faragó Imre festőművész kiállítását dr. Martonosi György országgyűlési képviselő nyitotta meg. A hagyományos rózsalakodalmi menet szombat délután indult a templomi szertartásra, rózsapárok Csányi Katalin és Vízhányó Gábor, Nacsa Ágnes és Perneki László voltak. A néptáncbemutatóra Katowiczéből érkezett egy lengyel csoport, négy napot töltöttek a községben. A szép ruhák és vidám táncok nagy tetszést arattak. Bemutatkoztak maroslelei, földeáki csoportok is. Megkoszorúzták Oltványi Pál emléktábláját, majd vidám műsorokkal szórakoztatták a szabadtéri színpadon a közönséget. A három napos fesztivált Regionális Népzenei Találkozó zárta. A változatos, színvonalas program Búzáné Vízi Judit és Farkas Sándorné szervező munkáját dicséri.

Kiszomboron, Szent Iván éjjelén

Június 24-én a magtár előtti térre hívta a honismereti kör a község lakóit, ahol felelevenítették az év legvilágosabb éjszakáján a félévszázados hagyományt, a tűzugrást. Sötétedésig különböző játékokkal szórakoztatták az egybegyűlteket, volt sárkányragasztás, patkódobálás. Borral és kaláccsal kínálták a résztvevőket, akik Makóról, Csanádpalotáról és Apátfalváról is eljöttek a vidám hagyományt megnézni. A rendezvényt táncház zárta, ahol a talpalávalót a Balga zenekar biztosította.

Hadik Magda

1914-2004

Kialudt egy lobogó láng. Makó ismert szobrászművésze négy héttel 90. születésnapja előtt, május 2-án elhunyt. Novemberben még nagy tervekkel jött le városunkba. Ady-szoborral ajándékozta meg a makói gimnáziumot. Itt elcsúszott, súlyos lábtörést szenvedett. Tolószékben vett részt a bensőséges iskolai ünnepségen. A makói kórházban vészelte át a nehéz heteket. Dr. Szabó György szemész-főorvos szobrának leleplezésekor kerestem föl a kórteremben. Ekkor beszéltem vele utoljára. A feledhetetlen makói emlékek éppúgy szóba jöttek, mint tervei. Betegágyán is megvalósítandó álmairól beszélt.

Hihetetlen vitalitására jellemző, hogy két évvel ezelőtt megszervezte a hetvenéves érettségi találkozót, amelyre engem is meghívott. A Koronában rendezett díszebéden iskolatársai közül dr. Stenszky Józsefné Brommer Mária vett részt. A másik két élő osztálytárs már nem tudott lejönni. Még egyszer bejárta felhőtlenül boldog ifjúságának színtereit. Első a gimnázium volt. Emlegette Hoffmann Jánost, a festőművész-rajztanárt — dr. Batka Istvánné édesapját — és Szerencsi Zoltánt, akiktől a művészi indíttatást kapta. Meleg szavakkal idézte föl dr. Lőrincz Jenő alakját, az Ady-rajongó magyartanárét. Ekkor ajánlotta föl a makói gimnázium igazgatójának, hogy meglepi az alma matert egy Ady-portréval. Kiment a marosi strandra, nem győzte fölidézni az egykori vízi élet sokszínűségét. Átment Kiszomborra, hogy az ősök síremlékénél fölidézze emléküket a család fiataljai előtt. Találkozott dr. Buzás Péter polgármesterrel és sok régi ismerőssel. Késő este, holtfáradtan még szakított időt, hogy emlékezését magnószalagon megörökíthessem. Boldogan emlegette, hogy Csurgó város díszpolgára lett. Férje, a makói születésű Bódi Ferenc 1935-től 1944-ig Csurgón tanított, növendéke volt Fűr Lajos agrártörténész, az Antal-kormány hadügyminisztere is. Fájó szívvel sóhajtott föl, hogy a szülőváros nevében viszont nem keresték föl műtermében, pedig több száz szobor és kisplasztika sorsáról még életében szeretne dönteni.

Hadik Magda 1914. május 31-én született Ópécskán. Édesapját, a pécskai állomásfőnököt a románok 1920-ban átzsuppolták a határon. Így az elemi és a gimnáziumi tanulmányait is Makón végezte. Gimnáziumi osztályfőnöke — József Attila atyai barátja — dr. Galamb Ödön, a gyorsírástanítás megszállottja volt. A viruló kisleány fiatalon ágynak dőlt, csonttuberkolózisát gyógyíthatatlannak tartották. Fölépült. Amikor a csurgói fiatalasszony kedves cicája egyszer bebújt a cserépkályhába, a kályhástól kapott agyagból remek szobrot mintázott. A baráti kör bíztatására néhány év múlva sikeresen fölvételizett a Képzőművészeti Akadémián. Férje — Erdei Ferenc bíztatására belépett a parasztpártba — fölkerült a minisztériumba, majd pedagógiai főiskolai tanárként a didaktika művelője lett. Pestre költöztek. A főiskolán Pátzai Pál, Barcsay Jenő és Ferenczy Béni voltak mesterei. 1953-ban diplomázott. Elindult a művészi pálya rögös útján. A tülekedés nem volt kenyere. Elveihez hű maradt. Ha kedvezőtlen szelek fújtak, visszavonult műtermébe. Alkotó világának középpontjában az ember állt. Móricz Zsigmond, a népi írók, a Medgyessy Ferenc által fölfedezett ember.

Makóval az 1970-es években, a Maros-menti Művésztelep idején vált szorosabbá a kapcsolata. Ekkor a vásárhelyi őszi tárlatra is meghívták. Makón több köztéri szobor megmintázására kérték föl. Így született meg az orosz temetőben fölállított Mementó és két portré: Erdei Ferencé és Ságvári Endréé. A makói múzeumban rendezett kiállításokon közönségünk megismerte kőbe faragott bálványait, bronzba öntött karakteres portréit, szívéhez közel álló kisplasztikáit. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a debreceni Déri-, a vásárhelyi Tornyai-, a nyíregyházi sóstói gyűjtemény és természetesen a makói múzeum. Köztéri munkái megtalálhatók Budapesten, Nyíregyházán, Szombathelyen, Hajdúszoboszlón, Csurgón, sőt külföldi városokban is.

Művészi hitvallása: „Találd meg magadat! Ismerd fel, hidd, hogy csak egy kicsiny kő vagy az élet végtelen mozaiktábláján. Nem véletlen, hogy megszülettél, hogy pont oda helyeztettél, ahol vagy. Érezd, ott kell hivatásodat betöltened. Ez törvény, a te törvényed, amelybe csak a felismerés tudatosságával, cselekvéseiddel, alkotásaiddal simulhatsz bele. Ezért születtél, ezért a beteljesedésért kell élned. Így hatsz, alkotsz, gyarapítsz."

A művészi élettel velejáró folytonos küzdelem és feszültség után nyugodjon békében!

Tóth Ferenc

Hadik Magda kisplasztikája