|
Iskolatörténet
1997-ben Kiss Mária Hortenzia, községünk szülötte falutanulmányának, valamint József Attila Kiszombori versesfüzetének kiadását segítette elő a kiszombori képviselő-testület. 2005-ben a falunapon mutatták be Rácz István Pál, helyi pedagógus A kiszombori iskola története című munkáját. A szerző 1955-ben kezdte írni. A források nagy száma miatt évekig dolgozott, kereste az adatokat az akkor még meglévő iskolaszéki, tantestületi jegyzőkönyvekben. Fáradhatatlan tevékenységének eredménye volt a kézirat létrejötte. Fia, Rácz Géza készítette elő, szerkesztette kiadásra a kéziratot. „Méltán tarthat számot az olvasók érdeklődésére az iskolatörténeti munka, hiszen a sok-sok tényadat önmagában is érdekes információkat ad a múltról, de olvasásuk közben ráakadhatunk egy-egy ismerős névre, csodálkozhatunk az iskolai élet múltbeli furcsaságain. (...) S nem utolsósorban a sorok között olvasva kirajzolódik előttünk maga a szerző is gondolataival, véleményével. Úgy vélem, minden falunkbéli, köztük tanártársaim és a diákok is szívesen olvassák majd a könyvet."
Endrész Erzsébet
Bogdán Lajos hetven éves
A Marosvidék Baráti Társaság alapító tagjai nevében szeretettel köszöntjük Bogdán Lajost, aki 1992 óta a Csongrád megyei Honismereti Egyesület titkára. Honismereti vetélkedők szervezésével, előadások, kiállítások megrendezésével évtizedek óta segíti a közművelődés ügyét. Elmaradhatatlan fényképezőgépével nyakában ma is feltűnik a művelődési házakban kulturális rendezvényeken, hogy tapasztalataival, hasznos tanácsaival segítse a népművelőket. Kívánunk neki még hosszú ideig erőt, egészséget, boldog öregkort a honismerők között.
Kitüntetés honismereti munkáért
Nagyfalusi lstvánné, a csanádpalotai Gyerekés Idősek Honismereti Szakkörének vezetője a Csongrád megyei Földeákon született. Férjhezmenetele után, 1969-ben került Csanádpalotára, ahol a Haladás Termelőszövetkezetben pénzügyi munkakörben dolgozott. Nagyfalusi lstvánné lányai, Ilona, Éva és Ágnes középiskolásként rendszeresen résztvettek a Néprajzi Múzeum pályázatainak ifjúsági kategóriájában. Eredményes szereplésük alapján meghívást kaptak a megyei Honismereti Diáktáborba is. Ilona lánya pedagógus, az apátfalvi Szigetház egyik szervezője, Ágnes pedig a szegedi egyetem néprajzszakos hallgatója. A lányok honismereti munkája felkeltette Nagyfalusi Istvánná érdeklődését, és így kezdett a honismerettel foglalkozni.
1991-ben Nagyfalusi Istvánné pályát változtatott, könyvtáros lett. Bekapcsolódott az akkor alakuló Csongrád Megyei Honismereti Egyesület munkájába. Pénzügyi ismereteit az Egyesület javára úgy kamatoztatja, hogy részt vesz a számvizsgáló és ellenőrző bizottság munkájában.
Honismereti szakkörének diákjai rendszeresen részt vettek a megyei diáktáborokban, ahol Ilona lánya szekcióvezető volt. Közülük többen kaptak meghívást az Ifjúsági Honismereti Akadémiákra, ahol eredményesen szerepeltek. Diákjai rendszeresen részt vesznek a néprajzi pályázatokon. 1994-ben, Kálmány Lajos Csanádpalotára kerülésének 100. évfordulóján vállalta a megyei diáktábor és Kálmány Lajos halálának 75. évfordulóján a megyei honismereti nap megrendezését. Ez a két rendezvény felhívta a település figyelmét Kálmány Lajosra, így Nagyfalusi Istvánné érdeme, hogy 1999-ben, Kálmány Lajos halálának nyolcvanadik évfordulóján emléktáblát helyeztek el Csanádpalotán a plébánia falán. Halkan jegyzem meg, hogy szülővárosában, Szegeden csak 2002-ben, születésének 150. évfordulóján kapott szobrot Kálmány Lajos.
Az 1994-es honismereti diáktábor sikere arra ösztönözte Nagyfalusi lstvánnét, hogy önállóan rendezzen nyári tábort a csanádpalotai gyerekek részére. A tábor először a könyvtárban volt, majd a tájház elkészülte után a tájházba került át. Fontos szerepe volt abban is, hogy a nagy elődje, Asztalos P. Kálmán által, majd később a szakköre által összegyűjtött tárgyi emlékek elhelyezésére létrejött a Tájház. Nagyfalusi Istvánné rendszeres résztvevője a Honismereti Akadémiáknak. Az ott tapasztaltakat munkájában úgy hasznosítja, hogy az ott megismert területekre kirándulásokat szervez. A felnőttek részére szervezett kirándulások hozadéka az lett, hogy nyugdíjazása után a résztvevőkből is honismereti szakkör szerveződött. Mind neki, mind gyermekszakkörének honismereti munkáját a Honismereti Szövetség oklevéllel jutalmazta.
Honismereti tevékenységét nemcsak a szakma ismerte el, hanem faluja is. Elsősorban honismereti munkásságáért 2003. szeptember 20-án, a falunapon megkapta a díszpolgári címet. A cím megadásának az indoklása jól összegzi munkásságát. „Nagyfalusi lstvánnét a honismeret iránti vonzódása, a hagyományőrzés, a múlt értékeinek a megőrzése iránti elkötelezettsége tette elismertté Csanádpalotán. Törekszik a múlt, a hagyományok fiatalokkal történő megismertetésére. Fáradságot nem ismerve szervezi évente visszatérően a Honismereti Tábort, a kirándulásokat olyan tájakra, ahol a múlt értékei fellelhetők, megismerhetők. Szervezőmunkájának köszönhető a lakosság színházba és múzeumokba való eljutása. A Művelődési Ház keretében működő Honismereti Szakkör vezetője, egyik gondozója a Tájházban összegyűjtött anyagnak."
A Honismereti munkáért kitüntetést Nagyfalusi Istvánné vette át, de úgy érzem, hogy ezt a család, csupa nagybetűvel: A CSALÁD három generációja is kapta. A kitüntetést Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke 2005. június 27-én, a Pécsett megrendezett XXXIII. Honismereti Akadémia nyitó ünnepségén adta át. Megható volt az is, hogy a kitüntetés átadására titokban megszervezve, a házpásztornak otthon maradt férjén kívül az egész család, lányai, unokái is eljöttek, hogy együtt örüljenek, együtt ünnepeljék az édesanya, a nagymama kitüntetését.
Bogdán Lajos
I. Pátfalvai Parasztolimpia
2005 júliusában az Apátfalvi Anna-napok keretében a népi játékok versenyét. Parasztolimpiát rendezett a Pátfalváért Egyesület. A program ötlete a Gyí paci paripa! című helyismereti tankönyvből ered. A falunapi délután ennek a könyvnek az élő bemutatója lett. Vargáné Antal Ilona és Vargáné Nagyfalusi Ilona, a két szerző kidolgozta a népi játékok tízpróbáját, melyet korától függetlenül bárki kipróbálhat. A rendezvény nagy sikerrel valósult meg. Volt gombzúgatás,, csutkavárépítés, ostorcsattogtatás, ab-roncshajtás, talicskatolás, vizeskanta vitele abronyicán, ugrókötelezés, szakajtóba tobozdobás, zsákban futás, rongylabdadobás, patkódobás. Óvodás, alsós, felsős, ifjúsági, családi kategóriában díjaztuk a legügyesebbeket. Kiegészítő gyakorlatként lőcsös kocsitolás és kötélhúzás, szalmafonás, aratódísz-készítés, töklakatfaragás I íjászat színesítette a programot. Badicsné Szikszai Zsuzsa vidám hangulatú táncházat tartott az aprók örömére. Köszönjük az ötletgazdáknak: Keresztúri Józsefnek és feleségének, Sóki Pálnak és feleségének, valamint Vargáné Antal Ilonának, hogy megmutatták ezeket a régi játékokat, és kölcsönadták a hozzávaló eszközöket.
Anna napon
ismét volt virágkiállítás és vásár Simon Mihályné virágüzletében Apátfalván, melyen közreműködött a Marosvidék Baráti Társaság is kulturális műsorával. A nap folyamán makramékiállítás nyílt Vargáné Antal Ilona nyakláncaiból. A falusi asszonyok virágtartókat, táskákat, falidíszeket, a gyerekek karkötőket, kulcstartókat állítottak ki.
Kórusok Makón
Szeptember 9-én a Kelemen-ház színpadán három kórus mutatta be a makói közönségnek műsorát. A városi vegyeskar vendégeként a romániai Zsombolya kórusa, a mezőtúri Bel Cantó énekegyüttes lépett fel. A három kórus három különböző stílust képviselt. A román kórus műsora román népzenei és ortodox görögkeleti egyházi zenében gyökerezett. Szép népviseletük egyénivé tette produkciójukat. A mezőtúri együttes többszólamú spirituálékat és gospeleket énekelt magas színvonalon. Az őket kísérő zenekar rendkívül jó hangulatot teremtett. A makóiak műsora hagyományos kórusművekből és musical-részletekből állt. A koncertet hangulatos vacsora és tánc követte.
Hasznos találmány
Az idén hetedszerre rendezték meg Hódmezővásárhelyen az IDEA-t, az ötlet-, újdonság- és találmánykiállítást, melyen a makói Hajdú Gábor, a Galamb József Szakképző Iskola elektrotechnika tanára is bemutatta találmányát. Az elektromos hajszárítót olyan biztonsági kapcsolóval látta el, amely azonnal kikapcsolja és feszültségmentesíti a készüléket, mihelyt elengedik vagy leejtik. A biztonságos hajszárító elnyerte a nemzetközi kiállítás és vásár közönségdíját.
Márton lúdja
A Marosvidék Baráti Társaság, a József Attila Könyvtár és a Kelemen-ház másodszorra rendezte meg Márton-napi libavacsoráját. Bemutatkozott a Csanádpalotai Kelemen László Amatőr Színjátszó Csoport. A vidám jelenetek után a vendégek sokáig táncoltak. Köszönjük a zenés est támogatását, a tombolatárgyakat, a finom vacsorát.
|