|
|
A Lorettói Nővérek rendjének egy bengáli ága, a Szent Anna Leányai által választott öltözetet, a szárit viselik. Ruhájuk a hitük és nemzetiségi hovatartozásuk közötti tökéletes egység jelképe. Mindent elárul szándékukról: a pamutszövet az egyszerűséget, puritánságot, a fehér szín a tisztaságot, a kék szegély a többi rendtől való különbözést jelképezi, és egyben a kék szín Szűz Máriát jelöli. Kalkuttai Boldog Teréz egész valóját a szeretet forradalma hatja át, mely az ő karizmatikus személyiségének köszönhető, és ahogy ő mondja: „Életünk teljesen Jézusra és az ő szolgálatára irányul." Érte élnek. Őt szolgálják, Őt szeretik, hogy tevékenységük által mindenki megismerje és szeresse Őt.
Teréz anya hitével gyógyított, ápolt vagy temette el emberek ezreit. Az általam festett oltárkép ezt a hitet és szellemiséget tükrözi. A cél nem csupán Teréz anya alakja előtt való tisztelgés, hanem munkájának és emberi hitvallásának dicsőítése. A fizikai megjelenítésen túl sokkal inkább a szellemiségét, a hitben való rendíthetetlenségét és az ebből táplálkozó, lelket gyógyító munkát helyeztem előtérbe. Ezért került az oltárkép fókuszába a haldokló vagy már elhunyt ember imára zárt keze, melyet Teréz anya szorít és kulcsol át.
Miért pont egy haldokló vagy elhunyt embert jelenítek meg?
A múltban a Teréz anya által alapított első házat, a Tiszta Szív Házát elfekvőnek minősítették. Tévhit, hogy az emberek gyógyítása a fő céljuk, az elsődleges a halálban való visszatérés Istenhez és a nemes halál megteremtése, mely minden léleknek jár, miközben valaki szeretettel hajol föléjük. Megadni a haldoklóknak, amit kívánnak hitük szerint, vagy egyszerűen csak jelen lenni. A haldoklókon kívül a legnagyobb segítséget a leprásoknak nyújtották, ezt is szimbolizálja a lefátyolozott emberi fej.
A fekvő embernek imára zárul a keze, ennek oka, hogy számára az ima volt a legfontosabb, ezért helyeztem az oltárkép középpontjába, ahogy Ő mondta:
Minél többet kapunk
csendes imádságainkban,
annál többet tudunk adni cselekedeteinkben.
Szeressétek az imát!
Teljes lelkisége az imán alapult. Teréz anya és az általa alapított Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend puritánsága, nemes egyszerűsége diktálta az oltárkép színbeli visszafogottságát, leheletszerű jelenlétét. Ahogy ők vallják: „Ahhoz, hogy szeressük a szegényeket és megismerhessük őket, jómagunknak is szegényeknek kell lennünk." Ezt a hitvallást monokróm színekkel és a földszínek árnyalataival fejezem ki. A fátyolszerű megjelenítést ez a szemlélet követelte meg tőlem, mely e rendet jellemzi.
„Önmagunkat elfeledve találjuk meg magunkat és ha megbocsátunk, nekünk is megbocsátanak, és ha meghalunk, azzal ébredünk az örök életre. Ámen." Ezekkel a szavakkal imádkoznak a rend nővérei és szerzetesei minden nap, és ezek a szavak vezérelték ecsetemet óráról órára.
A kép komponálásában a háromszög elrendezést választottam a Szentháromság és a keresztényi mondanivaló alapképeként. A téma választásánál kifejezetten kerültem a kizárólag érzelmekre ható, pl. gyermekeket nyugtató, simogató vagy betegeket támogató képi megjelenítést, hiszen ez teljesen elvinné a hangsúlyt Teréz anya valós életművéről és arról a spirituális nagyságról, melyet az ő Istentől kapott meghívása nyomán végzett tevékenysége hozott a XX. századnak.
Az oltárkép felső mezejének visszafogott díszítésével a régi idők oltárképeinek díszességét, ünnepiességét őrzöm meg. A kép követi az indiai ornamentika főbb jegyeit, az alsó részében pedig az indiai színvilág sokszínűségére utal. Véleményem szerint a belsőépítész által megálmodott keret szerves egységben áll a szentély lefedésének ívével, az oltár vonalával, így nagyon is szükségesnek tartom a kép keretezését. A képkeret minimum tizenöt centiméter vastagságú kell legyen, mivel a kép nagysága ezt megkívánja.
Szeged újszegedi városrészében, » Fő fasor 101. szám alatt új templom és közösségi ház épült Kalkuttai Boldog Teréz anya tiszteletére. Az új létesítményt ünnepi szertartás keretében szentelte fel dr. Kiss Rigó László szeged-csanádi püspök és dr. Gyulay Endre nyugalmazott püspök 2006. október 14-én.
Az új templom oltárképe a makói gyökerekkel rendelkező szegedi festőművész, Sonkodi Rita munkája. (Apai nagyszülei, dr. Sonkodi István és dr. Ferdinánd Mária a város köztiszteletben álló polgárai voltak, makóiak és környékbeliek ezrei köszönhetik nekik gyógyulásukat.)
Sonkodi Ritának ezen a festményén sikerült megfogalmazni - azon túl, hogy hü portrét festett Teréz anyáról - a XX. századi szent eszményét, a világban élő, embertestvérei szenvedésén és nyomorúságán enyhíteni akaró hétköznapi szent alakját, az önmagát másokért feláldozó embert.
Ahogyan a fehér fény magában foglalja a többi színt, a szivárvány színeinek gazdag skáláját, úgy őrzi magában Sonkodi Rita Teréz anya képmása a legszebb emberi erényeket. A magyar egyházművészet jelentős alkotással gyarapodott általa.
|
|