|
|
A céhek megszűnésével a kisipar megszabadult a múlt kötöttségétől, szabad levegőhöz jutott. A város lakóinak ekkor 14 %-át kitevő kézműves réteg már jelentős szerepet vállalt településünk és a környező tanyavilág gazdasági életében az igényelt szolgáltatással és a kisgépek segítségével előállított termékekkel.
Az ipar segítséget, irányítást, még védelmet is igényelt. Ezt a feladatot kezdetektől a céhrendszer látta el, amely kötöttségével a kiegyezés után az ipar fejlődését követni nem tudta. A felváltó, új szakmai-érdekvédelmi szervezet, az ipartársulás 1872-től egy évtizeden át előkészítette a még magasabb fokú szerveződést. Ezért születhettek meg a következő ipartörvény (1884.XVII.) alapján az ipartestületek, amelyek célja a 126.§. szerint: „az iparosok közt a rendet és egyetértést fenntartani, az iparhatóságnak az iparosság közt fenntartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani, s őket haladásra serkenteni."
Makó városában a feltételek adottak voltak, így 1885. március 20-án megalakult az ipartestület, amelynek tényét a kinevezett biztos végzés formájában jelentette a hatóságnak. (1407/1885. sz.)
Az ipartestület a gimnázium után a Lonovich u. 1. sz. épületet vásárolta meg székháznak, ahol megkezdte működését. A választott vezetőség igyekezett az ipartörvény előírásait betartani, amelyhez a városi hatóságok is segítséget adtak, és „a jól felfogott érdekek tiszteletben tartásával," az iparos osztály javát szolgálták. Az ipartestület munkáját irányító, bevált alaptörvény 1932-ben módosításra szorult. A VIII.tc. 7.§-a a feladatokat kiszélesítette: „Tagjainak kötelessége mindennemű gazdasági, művelődési, emberbaráti értékek felkarolása és szolgálata." Az új alapszabály hatására alakult meg a Makói Iparos Ifjak Kulturális Egyesülete (MIKE), a kézműipar fiatal mestereinek, segédeinek szervezete, amely az ipartestület kebelén született és nőtt fel.
A Makói Monográfia 6. kötete a 309. oldalon szerény öt mondatban foglalkozik az egyesülettel, amelyet a következőkben egészítek ki, évenkénti bontásban, a még fellelhető források és személyes emlékeim alapján.
1934
Az év kedvező volt az alapításra, nemcsak a 32-es ipartörvény miatt, hanem a gazdasági pangás után a kisipari tevékenység a javulás állapotába ért. Ez kapcsolatos a mezőgazdaság hasonló eredményességével, az a réteg is jobban élt, ezáltal a fogyasztóképessége kiszélesedett, igényelte a kisipari szolgáltatást, készterméket.
A székhely kérdése megoldódott, mert megvásárolták a szomszédos, Lonovich u. 3 sz. alatti számtartó lakot, amely korábban tanoncotthonként szolgált. Február 11-én már itt ülésezett az egyesület szervező és előkészítő bizottsága, vitéz Németh Pál ipartestületi kultúrbizottsági elnök vezetésével. Az elnök megnyitó beszédében hangsúlyozta, a szervezet létrehozásának célja, hogy a fiatalokat közelebb hozza az anyaegyesülethez, és így „módot ad egymás megbecsülésére, szeretetére." Megvalósulhat a kettős cél, a nevelés és otthonra találás. Példaként hozta fel, hogy Pesten és Szegeden már vannak hasonló egyesületek. A tagok megszavazták a tagdíjfizetést és belépési nyilatkozatot írtak alá. A hozzászólók javasolták, hogy az egyesületben ne politizáljanak, mivel politikával foglalkozni csak kiforrott embernek szabad. Javasolták, hogy ezt vegyék bele az alapszabályba, mert a politika eddig csak széthúzást idézett elő, tehát a célkitűzés ellenkezőjét. Az elnök azzal zárta a vitát, hogy szeretné, ha az alakuló gyűlést a terv szerint március 18-án megtartanák. A megjelentek az időpontot elfogadták és a lebonyolításra tíz tagú bizottságot választottak.
Március hó 18-án ötvenketten, mint alapító tagok jelentek meg a Kendrusz János által vezetett alakuló gyűlésen, ahol Mikulay Lajos írnok vezette a jegyzőkönyvet. A feltételek adottak voltak, mivel az előkészítő bizottság befejezte munkáját. Az érkezők belépési nyilatkozatot írtak alá, a megviselt lapokat ma is őrzöm. A levezető elnök először Papp József ipartestületi elnök üzenetét olvasta fel, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Kérte az ifjúságot, hogy a megalakuló egyesületet szívvel-lélekkel támogassa, mert a felvirágoztatásán maga is dolgozni fog. A résztvevők ezután a célokról hallhattak, kiemelve: „az ifjúság önművelését, hazafias, nemzeti irányba való nevelését," ami megfelelt a kor követelményének. Fontos kérdés következett, az alapszabályok ismertetése, amelyet az előkészítő bizottság gondosan megfogalmazott. A felolvasása után az egyhangú elfogadás egyben a MIKE megalapítását is jelentette. Az egyesület az anyaegyesület elöljáróságával közölte március 19-én kelt levelében, hogy: „a felvett eszmét, amely az iparos ifjúságnak hazafias, képzett és öntudatos irányú nevelését célozta, az egyesület megalakulásával valóra váltottuk."
Az alapszabály a legfontosabb okmány, amely két fő pontban foglalja össze az egyesületről a tudnivalókat, majd a tagok jogait és kötelességeit ismerteti. Kimondta, hogy védnökéül a mindenkori ipartestületi elnököt kell megválasztani. Az alapszabályt a felügyeleti hatóságnak indoklással és mellékletekkel megküldték. A magyar királyi belügyminiszter 154461 sz. alatt láttamozta. (Polg. mesteri hivatal iratai, 1377/1936. ML.)
A tisztikar megválasztására a közben megválasztott jelölő bizottság javaslata alapján került sor. Teljes egyetértéssel elnöknek Antal József szabómestert választották meg. A többi tisztségbe is a legrátermettebb mesterek és segédek kerültek.
A belépési nyilatkozatot aláírók alapító tagoknak számítottak, róluk, az ötvenkét személyről külön névsor készült a mesterség és a lakcím megjelölésével, amely a helyi ipartörténet értékes emléke.
A mozgalmas hetek után megkezdődött a szervezeti élet. A testvéregyletek közül az ifjú kereskedők jelentkeztek és meghívásukat küldték húsvéti báljukra. Az iparosok sem tétlenkedtek és lehetőségeik alapján szakmai továbbképzést, szolid szórakozást, sporttal összekötött kirándulást és táncesteket rendeztek.
1935
A második évben a testületi élet tovább terebélyesedett. Az aktuális napi kérdések foglalkoztatták a tagokat. Az adóalapok változása jelentett témát. A közmunkába való bekapcsolódás munkaalkalmat jelentett. Az öregkort megért mesterek nyugdíjbiztosítási ügyét szívén viselte az egylet. Az ipar presztízsének megtartása céljából javasolták, hogy mintabemutatók legyenek, ahol a minőségi termékre fordítanák a figyelmet. Továbbképző tanfolyamot indítottak a férfiszabó és cipész szakmákban. A tavaszi országgyűlési választások szervezésébe néhány fiatal mester bekapcsolódott. A Kossuth Párt előretörése nem volt meglepő.
A város közönsége nagy számban megjelent szeptemberben a mártírhalált halt Návay Lajos főispán a megyekertben felállított szobrának avatásán. A talapzaton a fiatalok is elhelyezték a kegyelet koszorúját. A székház falán leleplezték a Kormányzó arcképét. Biliárdasztalt vásároltak 460 pengőért. Az év végén jelentkező alacsony napszámbér éreztette hatását az iparban.
1936
Ezután a gondosan vezetett, bekötött jegyzőkönyvgyűjteményt használom, amely 1942-ig bemutatja a MIKE életét. A tagság a vezetőséggel a választmányi és a rendes gyűlésen találkozott, amelyek alaki és tartalmi részét a jegyzőkönyvek tükrözik. A határozatok, javaslatok és a feladatok színesítik a leírtakat. A januári gyűlésen jelentették, hogy karácsonykor szegény sorsú iparosokat ajándékoztak meg, és a városi versenybe benevezték a sakkcsapatot. Tagfelvételről döntöttek, tagdíjhátralékosokat szólítottak fel. Kedvezményes mozijegyet kaptak szétosztásra. Megkezdték a gyűjtést az Országzászló-alap javára.
A tavaszi gyűlésen megjelent az ipartestület elnöke, aki üdvözölte a megjelenteket: „szép szavakkal ecsetelte a megalakulás óta elért nagyarányú fejlődést." Megállapította, hogy reális alapon működnek és kéri a közgyűlést, hogy továbbra is ezen az úton haladjanak, az egyesület még nagyobb, hatalmasabb legyen.
A Turul-kupáért folyó sakkversenyt a csapat megnyerte, amit társas vacsorával ünnepeltek. Kerékpáros kirándulást szerveztek. Ünnepélyes díjátadással befejeződött a házi biliárdverseny.
A nyári gyűlésen elhangzott, hogy üdülőtelepet akarnak létesíteni a Maros-parton. Tagdíj bevételből vásárolt könyvekből és ajándékozás útján szerzettekből megvalósult az egylet könyvtára és szabályzat szerint működött.
Az év utolsó gyűlésén az alelnök ismertette az 1932.VIII.tc., 1936.VII.tc-el történő módosítását, amely az ipartestületi szervezet kiépítésével kapcsolatos és szigorúan érvényesítette a képesítés elvét. Tanoncot csak hat elemi elvégzése után lehetett szerződtetni. Az iparjogosítványt mestervizsgához kötötték.
Az első három évben mozgalmasan telt az egyesületi élet, a tisztikar aktívan dolgozott. A központi rendelkezések éreztették hatásukat, a kézműipar javulásával lehetett találkozni, ami a frissen létrehozott Országos Iparügyi Tanács eredményes működésével is magyarázható. Néhány intézkedést megemlítek: felléptek a kontárokkal szemben, a minőségre hangsúlyt fektettek, kiállítást és mintavásárt szerveztek. A Tanács országos adatgyűjtés alapján tájékozódott, így állapította meg a tennivalókat. Ebben a küzdelemben ezek az évek még derűlátással kecsegtettek, azonban már a 36-os évek második felétől a közéletben a feszültség és bizonytalanság jelei mutatkoztak.
1937
Az év első közgyűlésén foglalkoztak a hagyományos iparosbál rendezésének kérdéseivel. Hangsúlyozták, hogy a siker érdekében a választmány fejtsen ki propagandát. Papp József elnököt kormányfőtanácsossá nevezték ki, ezért január 9-én este az állomási fogadáson a választmány teljes létszámmal megjelent.
A februári választmányi gyűlésen az elnök a funkciót végző tagokhoz szólt: „a legnagyobb odaadással szolgálják a köz érdekeit, legyenek tudatában annak, hogy csak a gondjaik lettek nagyobbak, és nem a jogaik." A rádió, a sakk, biliárd kezelésére felelősöket választottak.
A város iparossága igen készült az ipartestület megalakulásának 50. évfordulójára. A székház nagytermét megtöltötte a hallgatóság, amikor az elnök ünnepi beszédét elkezdte. Először az eltelt ötven év fontos eseményeit sorolta fel, kiemelte az új miniszteri rendelkezést, amely az ipartestület működési területét kiterjesztette a környező községekre. Ezután a miniszteri leiratot olvasta fel: „Ha végig nézünk a magyar érdekképviseleti testületeken, látjuk, nem dilettáns tisztviselői karral, hanem kellő felkészültségű egyéniségekkel rendelkeznek." Az elnök befejező gondolatában azt mondta, hogy nyugodt lelkiismerettel bocsátjuk eddigi működésünket az iparosság elé, a tisztelt közgyűlés elbírálása alá. Kívánja, hogy az elöljáróság fejtsen ki még fokozottabb munkát, használja ki a testület megnövekedett hatáskörét, méltóan az új idők szelleméhez, hogy az ipartestület meg tudjon felelni a reá rótt fontos kötelességeknek.
A tavaszi gyűlésen jelentették, hogy az egyesületből három tagot beválasztottak az ipartestület elöljáróságába. Az énekkar vezetésére sikerült Czirják Zoltán református kántort megnyerni. Dojcsák Géza kerékpáros csoportot szervezett. Először a Kornál-ligetbe látogattak, majd Pestre is felkerekeztek. Elkészült a MIKE-jelvény, amelyet nyolcvan fillérért árusítottak
Nagyobb érdeklődéssel tartották az év utolsó gyűlését. Az üdülő ügyében az ármentesítő bizottsághoz fordultak. Az elnök a tagdíjhátralékosok utolsó figyelmeztetését javasolta. Takarékossági okokból az egyik termet fűtik. „Átalakítás történt fűtőanyag szempontjából, így csak ünnepnapokon kell mind a két termet fűteni." Lemondás miatt vigalmi vezetőt választottak.
Az eltelt évre érdemes visszatekinteni, mert az egyesületi életből a fiatalok kivették a részüket. Az egyszerű kérdések mellett a figyelem a lényeges változásokra terelődött. A fiatal mesterek műhelyeikből kilépve tapasztalhatták, hogy a nagyipar vagy gyáripar új „helyzetbe hozta a kisipart"', de nem ijedtek meg a kihívástól, hanem legyőzéséhez fogtak. Először a technika eredményeit alkalmazták szakmájukban. Használni kezdték az új anyagokat, főleg a textiliparban. Az elektromosság alkalmazása szélesedett, sőt nélkülözhetetlenné vált. A modern gépek megjelentek Kucses Károly, Lipták István és Horváth Emil üzleteiben. A kisipar termelékennyé vált, az olcsó munkaerő miatt is, így a termelésben még hosszú ideig tudta a lépést tartani. Azonban más intő jelek is megjelentek a látóhatáron. A fiatalok a nagyteremben rendszeresen hallgatták az esti híreket. Ilyenkor a játék rövid időre szünetelt, mindenki a bemondó hangját figyelte. Különösen a hadkötelesek értették, hogy a hatalmi csoportosulások a háború előszelét jelentik. A kerületekben meginduló légoltalmi gyakorlatok mindezt alátámasztották.
Szomorú hírrel, József Attila tragikus halálával zárul az év, Makó fogadott fiát sokan ismerték és szerették.
A következő számban folytatjuk
Szilvásy Nándor rajza
|
|