MŰHELY

Ágoston-Magyar Edina

15 éves a Makói Magán Zeneiskola

A makói Magán Zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézményként 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson a különböző művészeti ágak alapjainak elsajátítására, művelésére minél több, többségében Makó periférikus iskoláiban tanuló, valamint a környező falvakban élő gyermek számára. Az iskola megalapításától kezdve egy magas szakmai színvonalú művészetoktatási és kulturális intézmény létrehozása lebegett az alapító szeme előtt, ahol a hosszú évek korrekt és eredményes munkája és a név-garancia elve valósulhat meg. Iskolánkban a művészetek szeretetére, tiszteletére, értésére és művelésére neveljük a növendékeket, kistérségünk következő generációjának képviselőit. Az intézmény pedagógusgárdája fontosnak tartja a művészeti neveléssel együtt megvalósuló, napjainkban mindinkább hiánypótló, személyiségfejlesztő hatást, amellyel gazdagítjuk, segítjük a gyermekek szellemi és érzelmi fejlődését, általános műveltségének kiszélesítését.

Az iskola 1994 őszén kezdte első tanévét 120 diákkal. A tanuló ifjúság nyitottsága, érdeklődése, valamint a szülői igény hatására folyamatosan bővült az oktatott művészeti ágak és oktatási helyszínek köre.

2005-ben intézményünk újabb mérföldkőhöz érkezett. Megvalósulhatott egy régi álom, amely már egységben látta az alap- és a középfokú művészetoktatás egymásra épülő, egymásba kart öltő egységét, és beindíthatta intézményünk középfokú művészeti szakképző évfolyamait. Nagy öröm, ha egy művészeti alapokkal nálunk ismerkedő kisgyermeket művészpályát választó fiatalként is kísérhetünk magasabb tanulmányai felé, vagy új szakmája megszerzéséhez, de büszkeség számunkra az is, ha az ország távoli városaiból is minket választanak a pályára készülő fiatalok.

Az elmúlt másfél évtized a folyamatos fejlesztés, fejlődés, építkezés ideje volt intézményünk számára, melyet kiteljesíthetünk, méltóképpen megünnepelve fennállásunk 15 éves jubileumát, egy új épület létrehozásával, egy új székhely felépítésével. Az épület: a Művészetek Háza kialakítása, ahogyan az intézmény kiépítése épül a tradíciókra, és figyeli az idő szavát. Követi a hagyományokat és él az új lehetőségekkel, lehetőséget teremtve, hogy európai szintű tevékenységünket európai színvonalú környezetben, korszerű feltételekkel gazdagítva továbbépítsük közösségünket, színesítsük a mindennapokat és szolgáljuk a jövő nemzedék szellemi és érzelmi gyarapodását.

Napjainkra iskolánk Makón, Kiszomboron, Földeákon és Maroslelén mintegy 850 növendék számára biztosít lehetőséget zene-, képző-, és táncművészeti oktatásban való részvételre elő-, alap- és továbbképzés szintjén és szakképzési évfolyamain. Az iskola megalakulása óta évről-évre bővíti az oktatott tárgyak, szakok számát. Alapfokon zeneművészeti tanszakon: zongora, hegedű, furulya, fuvola, klarinét, fagott, szaxofon, baritonkürt, trombita, vadászkürt, tenorkürt, harsona, tuba, ütő, gitár; táncművészeti tanszakon néptánc, képzőművészeti tanszakon festészet tantárgyakat oktat.

Középfokon hivatásos zenészeket, táncosokat, népi kézműveseket képzünk. A szakmai tárgyakat, órákat időbeosztás és követelményrendszer tekintetében a tanulói igények lehető legszélesebb körének figyelembevételével szervezzük. Növendékeink tanulmányaik befejeztével klasszikus, jazz-, szórakoztató zenész, és népzenész, táncos-néptáncos, népi kézműves: fazekas, gyékény-, szalma-, csuhé-tárgykészítő és szőnyegszövő hivatásos középfokú OKJ-s képesítést szerezhetnek.

Iskolánk megalakulása óta meghatározó jelentőségű munkánkban a magas szakmai színvonalú, tehetséget kibontakoztató, készséget fejlesztő művészetoktatás megvalósítása. Növendékeink művészeti fejlesztése, kiemelkedő képességeik kiteljesítése szempontjából fontosnak tartjuk, hogy rendszeresen részt vegyenek megyei, regionális és országos művészeti találkozókon, fesztiválokon, versenyeken.

Diákjaink az elmúlt évek során megyei versenyeken elért számtalan díja mellett több növendékünk kiemelkedő eredményt ért el országos és nemzetközi versenyeken is.

Asztalos Róbert és Csikota Gergely Zalaegerszegen 2002-ben a IX. Országos Lubik Imre Zeneiskolai Trombitaversenyen II. helyezést ért el, míg Rácz Balázs a IX. Országos Zeneiskolai Klarinétversenyen 2003-ban különdíjat nyert. 2006-ban Süli Tamás a VIII. Országos Mélyrézfúvós Versenyen I. helyezést ért el. Szintén 2006-ban Török Zsófia a X. Országos Zeneiskolai Gitárversenyen, Csapó Bence a X. Országos Klarinétversenyen jutott az országos döntőbe. 2009-ben a IX. Országos Népdaléneklési Versenyen Szentesen Vincze Vivien II. helyezést ért el.

Növendékeink mellett zenekaraink is komoly eredményekkel gazdagították iskolánk büszkeségtábláját. A Szimfonikus Zenekar 1997-ben a belgiumi Neerpeltben az Európai Ifjúsági Zenei Versenyen II. díjat nyert, Koncert Fúvószenekarunk 2007-ben Neerpeltben az 55. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál Zenekari Versenyén Kiemelt Szimfonikus Fúvószenekari kategóriában I. díjat, 2008-ban a Certamen Internacional de Bandas de Musica-Ciudad de Valencia Nemzetközi Fúvószenekari Versenyén I. kategóriában III. helyezést, 2009-ben a II. Moszkva Kupa Fúvószenekari Versenyen és Fesztiválon, valamint a IX. Istrai Fúvószenekari Fesztiválon Kiemelt I. díjat nyert. Ugyanebben az esztendőben a Fúvószenekarok és Együttesek Magyarországi és Közép-Kelet-Európai Szövetsége-WASBE Tagszervezet zenekari minősítésén pedig „C" kategóriában kiváló teljesítménnyel Kiemelt Arany minősítést ért el.

Iskolánk megalakulása óta számos tehetséges növendékünk folytatta tanulmányait művészeti szakközépiskolában, egyetemeken, művészeti pályán.

Tehetséges egykori diákjaink közül jó néhányan ma már zenepedagógusként, művésztanárként, előadóművészként tevékenykednek.

Iskolánkban az egyéni és csoportos művészetoktatásban való részvétel mellett lehetőséget biztosítunk a kiemelkedő szorgalmú, képességű növendékek számára művészeti csoportok munkájában való részvételre, ezáltal nemcsak kitekintést nyerhetnek az országos művészeti életre, és lehetőséget kapnak a külföldi versenyeken és találkozókon való részvételre, hanem megismerkedhetnek más népek kultúrájával, szélesítve látókörüket, gazdagítva műveltségüket, fejlesztve toleranciakészségüket. Művészeti csoportjaink kiemelkedő szakmai munkáját számos sikeres nemzetközi szereplés, remek fesztiválrészvétel, kiváló versenyeredmény bizonyítja.

Az iskola közel 80 fős Koncert Fúvószenekara meghatározó szerepet tölt be a kistérség zenei életében. Az együttes rendszeres résztvevője a környező települések ünnepeinek, falu- és városnapjainak. Jelenlétével színesíti a városi rendezvényeket, a fesztiváloktól az ünnepségeken, megemlékezéseken át a középületek avatásáig.

Minden évben augusztus 20-án szervezője a Nemzetközi Fúvószenekari Találkozónak, és házigazdája az évről évre nagyobb érdeklődést vonzó Újévi Koncertnek.

A zenekar rendszeresen fellépője belföldi fesztiváloknak és az elmúlt 15 esztendő során minden évben járt külföldön nemzetközi találkozókon, versenyeken, fesztiválokon. Vendégszereplései, eredményei közül kiemelkedik a 2002-es svájci EXPO keretében a 7. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon, a 2004-es olaszországi Martinsicuro-i XV. Nemzeti és V. Nemzetközi Zeneiskolai Zenei Fesztiválon, valamint a 2005-ös görögországi Echedoros Ifjúsági Fúvószenekari Fesztiválon való részvétel. Kiváló eredménnyel 2007-ben a belgiumi Neerpeltben Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen I., 2008-ban a spanyolországi Valenciában Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen pontszám alapján III., 2009-ben Moszkvában Nemzetközi Fúvószenekari Fesztiválon és Versenyen Kiemelt I. díjat nyert.

A közel 60 főt számláló utánpótlás Ifjúsági Fúvószenekar 2007-ben alakult. Városi, kistérségi rendezvényeken rendszeresen lépnek fel, játszottak Csengelén, Óföldeákon, Kunfehértón és meghívást kapnak belföldi fesztiválokra is. 2010 júniusában Lengyelországban vendégszerepel az együttes.

A Csanád Táncegyüttes számos külföldi vendégszereplésen, nemzetközi fesztiválon és hazai találkozón vett részt. Sikeresen mutatkozott be országos rendezvényeken Szegeden, Szekszárdon, Gödöllőn. Az együttes több alkalommal vendégszerepelt Erdélyben; Székelyudvarhelyen, Bodófalván, Igazfalván, Zselízen, Székelykeresztúron. Járt a törökországi Béke fesztiválon, Passauban, és a laslói Magyar Napokon.

A maroslelei Rozmaring, valamint a Rózsabimbó Tánccsoportok táncosai megyei és régiós rendezvényeken, találkozókon való részvétel mellett jártak Észtországban, Portugáliában, a törökországi Nazili-i Fesztiválon, valamint szoros táncos kapcsolatokat ápolnak, közös programokat szerveznek a határon túli Szamosújvár, Bánffyhunyad, Zselíz, Topolya, valamint Magyarvalkó tánccsoportjaival. Hagyományt teremtve társszervezői a Falujáró Fesztiválnak, és otthont adói a Marosmenti Kaláka Néptánc és Népművészeti Tábornak.

A földeáki Szárazár Tánccsoport a földeáki Rózsalakodalom állandó szereplője, táncházak szervezője. Az együttes több csoportban, több korosztályban működik óvodásoktól egyetemistákig, alapfoktól a szakiskolai képzésig. A fiatalok lelkesedéséből merítve szülői tánccsoport is alakult. Vendégszerepeltek a lengyelországi Katowicében, és két alkalommal a németországi Ortenburgi Várjátékokon. Rendszeres kapcsolatban állnak számos határon túli csoporttal: az Aradi Magyarok Házával, a Temesvári Bokréta Táncegyüttessel, Igazfalvával, a Szamosújvári Fesztivállal és a Szabadkai Magyar Körrel.

A kiszombori Ördögbocskor Néptánccsoport szép megyei versenyeredményei mellett rendszeresen fellép helyi rendezvényeken, valamint a kiszombori falunapokon. Vendégszerepelt a szlovákiai Zselíz Városnapi Fesztiválján.

Néptáncosaink 2005 óta rendszeres részt vevői a Szentesi Népdaléneklési Versenynek és a Deszki Maros Menti Fesztiválnak.

Képzőművészeti tanszakon tanuló növendékeink nemcsak helyi, kistérségi és megyei, de országos rajzversenyeken is eredményesen képviselik intézményünket. Saját szervezésű országos, illetve megyei rajzpályázatunkat 1997-ben a „Magyar név megint szép lesz", 2002-ben „Néphagyományaink gyermekszemmel" címmel tartottuk meg.

1997-től művészeti csoportjaink, növendékeink számára egész éves munkájuk lezárásaként, illetve a következő évre való felkészülés előkészítéseként nyaranta művészeti táborokat szervezünk, melyek hasznos nyári elfoglaltságot biztosítanak diákjaink számára. Képzőművészeti alkotótáboraink és néptánc-táboraink mellett Fúvószenekaraink számára 2001 óta minden esztendőben Kunfehértón szervezünk zenekari táborokat.

Intézményünk jelentős szerepet kíván vállalni városunk, kistérségünk lakóinak művészeti értékek iránt nyitottabbá, széles körben művészeteket értővé és befogadóvá válásához, ezért a szülők, hozzátartozók, barátok és az iskolák számára a félévente bemutatásra kerülő vizsgák mellett rendszeresen szervezünk művészeti bemutatókat, koncerteket Makón, Marosleién, Kiszomboron, Földeákon. Kiemelkedő rendezvényeink a Megyei Művészeti Iskolák Néptánc Találkozója, mely nemcsak bemutatkozási és kapcsolatteremtési fórum a megyében működő iskolák számára, de 2001-től az országos verseny területi selejtezőinek egyike is. A Koncert Fúvószenekar 2000 fős közönség előtt bemutatott Újévi Koncertje a makói zenei élet egyik kiemelkedő eseménye. Az augusztus 20-i Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó alkalmából pedig számos európai, és Európán kívüli országból érkezett zenekar látogatta meg városunkat. Többek között belga, lengyel, horvát, szerb, izraeli, tajvani és olasz fúvószenészek is játszottak kistérségünk közönségének.

Egyik legszebb rendezvényünk volt az iskola 5 éves fennállásának alkalmából rendezett Jubileumi Hét, mely keretei között 1999. április 25-én nagyszabású produkciót, Steiner Béla: Aranycipő című gyermekoperáját mutatta be a művészeti ágak összefogásával gyermektársulatunk. (A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének meghívására nagy sikerrel egy-egy előadást mutatott be iskolánk a budapesti Thália Színházban, 1999. április 29-én, és a szerző szülővárosában, Hódmezővásárhelyen 2000. június 18-án.)

Mindezek mellett rendszeresen szervezünk magas színvonalú, nemzetközi szaktekintélyek részvételével zajló koncerteket, és meghatározó részt vállalunk Nemzetközi Fúvóskarmesteri Szemináriumok szervezésében is. Meghívásunkra koncertezett Makón Ronald Johnson amerikai karmester Észak-Iowából, dr. Ricky L. Fleming amerikai karmester és dr. Crystal H. Reinoso amerikai klarinétművész Buffalóból; Nagy Róbert makói származású csellóművész, a Bécsi Filharmonikusok szólócsellistája, valamint Gyivicsán György harsonaművész, a Slocar Kvartett tagja. Hagyományteremtő céllal került megrendezésre 2007-ben és 2008-ban a Makói Nemzetközi Gitárfesztivál kiváló fiatal gitárművészek vendégszereplésével. 2002 novemberének utolsó hétvégéjétől pedig részt vesz iskolánk az évente, kétévente Szegeden megrendezésre kerülő Magyarországi és Közép-Kelet-Európai Fúvóskarmesteri Szimpózium megszervezésében támogatva ezzel immáron szélesebb körben is a fúvós kultúra népszerűsítését, szakmai színvonalának emelését.

Iskolánk fennállása óta működésünkkel, eredményeinkkel a magas szakmai színvonal és a gyermekközpontú oktatás egyöntetű megvalósítása mellett tettünk hitet. Országos és nemzetközi kapcsolataink kiépítésében egyaránt fontosnak tartottuk a magas szakmai színvonalú munkához szükséges friss információk, és a hazai és nemzetközi fejlődési tendenciák megismerését, és ezzel egyidejűleg sok éves munkánkon alapuló tapasztalataink átadásának lehetőségét. Ezért rendszeresen kapcsolatot tartunk az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesülettel, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével, a Magyar Fúvószenei és Majorett Szövetséggel, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületével, valamint a Fúvószenekarok és Együttesek Világszövetségével (World Association for Symphonic Bands and Ensembles - WASBE).

Célunkat, hogy kistérségünkből minél több gyermek vehessen részt művészeti képzésben, kizárólag Makó város és a környező települések óvodáival, iskoláival (Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Makói Általános Iskola Almási Tagintézménye, Szikszai György Református Általános Iskola, József Attila Gimnázium, földeáki Általános Iskola, maroslelei ÁMK Általános Iskola, kiszombori Dózsa György Általános Iskola) való hosszú távú eredményes együttműködéssel tudjuk megvalósítani.

Csikota József az iskola alapítóigazgatója 1963-ban Makón született. Művészi tanulmányait a Szegedi Zeneművészeti Főiskola harsonatanári, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fúvószenekari karnagyi szakán végezte, ahol kitüntetéses diplomát szerzett. Ezt követően a Liszt Ferenc Zeneakadémia énekzene-karvezetés szakán diplomázott. Jelenleg a Moszkvai Egyetem doktorandusz hallgatója.

1994-ben alapította meg a makói Magán Zeneiskolát, amelynek azóta igazgatója és fúvószenekari karmestere, 1998-tól a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának fúvóskarmestere, 2009-től adjunktusa, 2010-től egyetemi adjunktusa.

1996-ban alapította meg a Makó Symphonic Band-et, amely 1998 óta a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Koncert Fúvószenekaraként működik.

Magyarországon és külföldön rendszeresen számos versenyen zsűrizik.

Meghatározónak tartva a nemzetközi tendenciákat követő szakmai fejlődést, rendszeresen résztvevője és meghívott vendégelőadója nemzetközi konferenciáknak. 2002-ben a schladmingi Mid Europe-n zenekarával koncertezett. 1998-ban CD-felvételt készített Svájcban Felix Hauswirth, a World Association for Symphonic Bands and Ensembles akkori elnökének meghívására 5 kortárs szerző művének ősbemutató előadásaként. 1999-től éves rendszerességgel készít zenekarával rádiófelvételt Budapesten. 1996-ban a Balatoni II. Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen a „legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó karmesteri díj"-ban részesült.

1998-ban Makó Város Képviselő-testülete kitüntetést adományozott Nevelésügyért, 2001-ben Közszolgálatért, valamint 2002-ben a Csongrád Megyei Önkormányzat jutalmazta munkásságát Egyéni Alkotói Díjjal.

Kül- és belföldön rendszeresen kap meghívást vendégkarmesterként. 1999-ben Izraelben, 2004-től több alkalommal az Egyesült Államokban (Buffalo, Chicago, San Francisco) járt vendégkarmesterként. 2008-tól rendszeres vendégprofesszora a Moszkvai Zenei Egyetemnek, valamint az Összorosz Fúvóskarmesteri Szemináriumoknak.

Rendszeres szervezője akkreditált karmester-kurzusoknak.

Számos kiváló szakmai eredményt ért el. 1985-ben Minősítő hangversenyen aranydiplomát szerzett. 1992-ben a belgiumi Neerpeltben, az Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon II. díjat, 1996-ban Veszprémben Nemzetközi Versenyen I. díjat, 1997-ben Valenciában Nemzetközi Versenyen II. díjat, 2001-, valamint 2002-ben a neerpelfi Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon Cum Laude I. díjat, 2007-ben Kiemelt Fúvószenekari Kategóriában I. díjat szerzett zenekarával. 2007-ben zenekara a birkfeldi Intermusica Nemzetközi Szóló Versenyen — .„a legkiemelkedőbb előadást nyújtó zenekar" — díjat kapta, 2008-ban a Valenciai Nemzetközi Versenyen I. kategóriában III. helyet ért el, 2009-ben pedig zenekarával megnyerte a II. Moszkvai Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál és Verseny Moszkva Kupáját.

Szerepet vállalva a zenei közéletben a Fúvószenekarok és Együttesek Magyarországi és Közép-Kelet-Európai Szövetség elnöke (WASBE Tagszervezet), a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség elnökségi tagja, valamint a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének megyei elnöke, elnökségi tagja.

A folyamatos fejlődést fontosnak tartva, tudományos munkássága részeként 1996-ban megírta Makó város fúvószenei életét 1948-tól napjainkig. Készít hangszereléseket és a budapesti Editio Musica Zeneműkiadó (EMB) számára lektorálásokat. Disszertációkat, nemzetközi lapokba szakmai cikkeket ír.

2004-ben munkája elismeréseként rendkívül megtisztelő felkérést kapott, és előadást tartott az Egyesült Államokbeli Chicagóban megrendezésre kerülő, több mint 50 éves tradíciót maga mögött tudó, és a világ egyik legrangosabb zenei rendezvényének számító, Midwest Clinic-en A Kodály-módszer és hatása a magyarországi fúvós oktatásra címmel.

Iskolánk és közösségünk életében az elmúlt 15 esztendő lendületes, tántoríthatatlan, tevékeny, építő, gazdagító, küzdelmes, ugyanakkor szép mindennapokat hozott. Az elmúlt esztendőkre visszatekintve és az elkövetkezendő időkbe vetett bizalommal folytatjuk nap mint nap munkánkat a művészeteket értő, művelő, ápoló közösségünkért, városunkért, térségünkért, és a következő generációkért.

 Tácsi Erika

Viruló Bokréta

Mindig is a történelmi események, a társadalom fejlődésének iránya határozza meg az oktatás és az iskolák sorsát, s az visszahat az előbbiekre.

A temesvári magyar oktatás gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza. Az 1868-as közoktatási törvény eredményeként a század végén a német nyelvű oktatást a magyar váltja fel, a két világháború között ismét beszűkül a keret két egyházi és egy polgári intézményre, majd az 1948-as iskolareform eredményeként keletkezett intézmények 1960-tól román iskolák tagozatává váltak, az osztályok, tanulók létszáma fokozatosan csökkent. Egy szerencsés politikai konjunktúrának köszönhetően alakult meg az ország hat önálló magyar nyelvű oktatási intézményének egyike 1971-ben, három tagozat egyesüléséből. A tanulók létszámának növekedése (426-ról 1113-ra) a fellendülés, az eredményes tevékenység után 1986-ban ismét megérte a vegyesítést, majd 1989 meghozta az újjászületést. Az ismét önállóvá vált líceum 1990-ben felvette Bartók Béla nevét, s ez értékeink ápolására kötelez, az új igényekkel lépést tartva, önazonosságot felvállalva hagyományokat ápolni, hagyományt teremteni.

Ezt a feladatot tölti be — többek között — egy, már a XIX. században polgárosult városi környezetben ritka jelenség, a líceum 1998-ban létesült, jelenleg 110 tagot számláló Bokréta Néptánc- és Citera-csoportja, amely három korosztályban foglalkozik a tanulókkal: Bokréta (15- 22 évesek), Kisbokréta ( 9-14 évesek), Morzsa-Bokréta (7-9 évesek). 2003-ban megalakult a 15 tagú citeracsoport, jelenleg 25 kezdő biztosítja a folytatást. Fellépésük minden alkalommal nagy érdeklődéssel várt esemény. A 10. évfordulón zsúfolt terem ünnepelt, tapsolt, s megtisztelte a rendezvényt a megye számos személyisége, de más etnikumok csoportjai, illetve határon kívüliek is felléptek.

Amikor ilyen sikertörténetről hall, olvas az ember, önkéntelenül teszi fel a kérdést, ki áll ennek hátterében? Szabó Ferenc tanító nem ismeretlen a megyében, a líceum igazgatóhelyettese volt évekig, közkedvelt zenekarvezetője, városi tanácsos, ilyen minőségben szinte mindenütt jelen van, ahol történik valami. A megye és ország határain kívül is ismert, mint a fent jelzett csoportok vezetője, szervezője.

A kezdetekről faggatom. Megyénkben, Igazfalván született, elismeréssel beszél tanítójáról, aki kezébe adta a hegedűt, de döntő szerepe a családnak volt, amely a hagyományok tiszteletére nevelte, figyelmét a népi kultúrára irányította. Büszkén vallja, hogy fejlődésében meghatározó szerepe volt megyénk szülötte, Bartók Béla népi kultúráról, a tiszta forrásból merítés kötelezettségéről alkotott véleményének is.

Életformának tekinti a népi kultúra felé fordulást, nem csak ének- és tánctanulásról van szó, hisz a gyerekek a különböző tájegységek viseletével, szokásaival, nyelvjárásával, gasztrokultúrájával is megismerkednek (pl. részt vesznek a hagyományos disznóvágáson), illetve a kézműves jellegű tárgyak készítésével különböző alkalmakra.

Az együttes céljáról beszélve ismét a pedagógus szólal meg, aki tudatosan jelöli meg azt a célt, amely nagyjából egybeesik az iskolai törekvésekkel: a magyar néphagyományok megismertetése, népszerűsítése és ápolása; a szórványban élő magyarok identitástudatának megtartása a műsorok által; egészséges gondolkodásra és életmódra nevelés; emberi értékeket felismerő és megbecsülő fiatal nemzedék kialakítása.

S az indulás? Szinte hihetetlen, saját kisiskolás osztályával kezdődött, s hamarosan mozgalommá nőtte ki magát, sorra jelentkeztek az önkéntesek. Jelentős fordulat volt, amikor Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes vezetője és Gombos András szegedi táncoktató, majd Jeremiás Lajos, debreceni táncoktató vállalta fel 2005-ben a szakmai irányítást, koreográfiát. A citeracsoportok felkészítése Csüllög Edina, vésztői citeraoktató felügyelete alatt történik.

Nagyon sok energiát, szabadidőt vesznek igénybe a kemény munkát, kitartást, pontosságot, fegyelmet követelő próbák diáktól, irányítótól egyaránt, s mégis elég ritka a lemorzsolódás, az első táncos-nemzedék 2009-ben hagyta el az iskola padjait, de az egyetemisták is visszajárnak, igénylik a kialakult közösséget, örülnek, ha felléphetnek.

Miért Bokréta? A lassan a líceum jelképévé vált elnevezést Péter Dezső tanárkolléga javasolta. Valóban, mint a kis mezei virágok bokrétába, úgy kerültek egy csokorba az együttes ismert táncrendjei: dél-alföldi, rábaközi, somogyi, felcsíki, szatmári, rimóci, magyarbődi, hortobágyi, nádudvari, nagyecsedi, dunántúli eszközös, szilágysági, galgamenti, hajdúsági és széki táncok, valamint a citerások gazdag repertoárja: szatmári, dél-alföldi, dunántúli, dobozi, sárréti, törökkoppányi, galgamenti és lőrincrévi népdalcsokrok, ezek között található Bartók gyűjtése is. Népdalversenyen egyénileg is jó eredményeket érnek el a Bokréta soraiban felnőtt szólóénekesek. A viseletek is igényesen készülnek, néprajzos szakemberek tanácsára.

A Bokréta táncosai, citerásai tevékenyen vannak jelen Temesvár, Temes megye művelődési életében. Évente 20-30 fellépésen vesznek részt, képviselve a megye és város magyar közösségét különböző etnikumok (románok, szerbek, csehek, szlovákok, romák) rendezvényein, fesztiválján. Nagy sikere volt a csoportnak, többek kötött Aradon, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Resicabányán. Tánctanulás jegyében zajlott táborozásuk Vésztőn, Csurgón, Igazfalván, Zolton, Bodófalván.

Az ország határain túl is gyakran szerepel a Bokréta: Szerbiában (Versecen, Székelykevén, Bácskossuthfalván), Magyarország számos településén: Szegeden és környékén, Budapesten, Békéscsabán, Keszthelyen, a Szigetközben, Vésztőn, Makón, Földeákon, Csurgón. 2007-ben több mint negyedmillió néző előtt táncoltak a Bokréta tagjai Debrecenben a virágkarneválon. Fellépésüket minősíti, hogy gyakran vélik: művészeti iskola az a bizonyos Bartók Béla Líceum, ahonnan jönnek.

A szülők már kezdettől fogva támogatták a csoportot erkölcsileg, anyagilag, munkával. Időnként mecénások is akadtak, a zenekar tagjai (Szabó Ferenc, Manga Zoltán, Tódor Béla, Erdődi Endre, Jeremiás Ádám) is támogatók, a viseleteket Szabó Angéla, Szabó Erzsébet, Bakos Albert, Bakos Mária készítették. Ebben a nagycsaládban mindenki tudja a feladatát, a táborozásban, kiszállásokon, fellépéseken komoly segítséget nyújtanak Adorjányi Borbála, Stan Orsolya, Tasi Ottília tanítók.

Közösségépítő szerepét, az összetartozás tudatát mi sem bizonyítja jobban, mint az évente megrendezésre kerülő bokrétabál, mindazok részvételével, akiknek bármely köze van hozzá, s bizony mindig kevésnek bizonyul a teremben a hely...

Szabó Angélát kérdezem, (aki cselekvő részese az eseményeknek. Nem csak feleségként, akinek a férje millió dologgal foglalkozik, nem csak anyaként, hisz mindkét lánya táncol, énekel, citerázik, hanem olyan személyként, aki maga is mindenütt jelen van. Viseletet készít, az átöltözést segíti, felügyel, hajat fon. Megkérdezem, mit jelent számára ez az életforma. Válaszul az elmúlt évek eseményeit idézi fel. A csoport létszámának növekedésével, árnyaltabb tevékenységével szaporodtak a teendők; anyaként csöppent bele, hogy együtt maradjon a család a hétvégeken, amelyek próbával, fellépéssel telnek.. Csak együtt lehet ezt vállalni. Sok és szerteágazó a tennivaló, vannak gondok, néha bosszankodik is az ember, de a siker, a fejlődő gyerekek, a munka értelme feledtetik a fáradtságot.

Szabó Ferencet a jövőről faggatom. Optimista:

„Ameddig az utánpótláscsoportban ekkora érdeklődésre tart számot a mozgalom, ameddig a megye magyar lakosai ilyen pozitív hozzáállást tanúsítanak, minden okom megvan a derűlátáshoz. Kötelességünk megtanítani a gyerekeket, a génjeinkben van, csak felszínre kell hozni, biztosítanunk kell a folytonosságot, hogy a láncszem el ne szakadjon."

Körülbelül ugyanazt fogalmazta meg, amire Lajtha László, a neves népzenekutató is ösztönözte kortársait:

„A fennmaradt népi kultúrát vigyázva, mesterkéltség nélkül kell tovább működtetnünk. Az iskolában fontos, hogy felelevenítsük azt a környezetet, amelyben a népzene és néptánc élni tud. Törekedjünk arra, hogy az új nemzedék könnyebben vehesse át a réginek minden értékét, kincsét — s tenném hozzá — ez önazonosságunk, megmaradásunk biztosítéka. "

Kívánjunk sok friss virágot a bokrétába, soha el nem hervadó Bokrétát!