Előző fejezet Következő fejezet

KUTATÁSI EREDMÉNYEK

 

Ezúton is köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik munkámhoz segítséget nyújtottak. Mindenekelőtt hálával tartozom lektoraimnak: Hrenkó Pál térképészettörténésznek, nyugállományú térképész alezredesnek és Rózsa Gábor mérnökmuzeológusnak, továbbá ifj. Bartha Lajos térképészkutatónak. Köszönöm a levéltári kutatások során nyújtott önzetlen segítségét Vígh Zoltán makói levéltári igazgatónak, Gilicze János levéltárosnak. Köszönetemet fejezem ki Fári Irénnek a gondos rajzokért; Buzás László ny. gimnáziumi tanárnak és dr. Lakatos Pál ny. nyelvi lektornak az idegen nyelvű szövegek fordításáért. {9}

A makói kéziratos és nyomtatott térképekkel főleg helytörténészek foglalkoztak, de földrajzosok, sőt térképészek és nyelvészek is.

A millennium idején Borovszky Samu kétkötetes Csanád vármegyei monográfiájához igen részletes történeti térképet szerkesztett1, amit az eredeti forrásra való hivatkozás nélkül használt fel Dávid Katalin2.

Eperjessy Kálmán (1893 — 1976) történelemtanárként fedezte fel a térképek felbecsülhetetlen településtörténeti, kultúrgeográfiai értékét. Tízévi makói gimnáziumi tanítás után 1927—28-ban a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként Bécsbe került, ahol minden idejét a kéziratos térképek kutatására fordította. A több ezer feltárt magyarországi térképről a helytörténeti kutatás számára nélkülözhetetlen köteteket jelentetett meg.3 Benda Kálmán állapította meg: „Bécsi tanulmányai és felfedezései új irányt adtak a hazai leíró- és településföldrajzi kutatásoknak, ugyanakkor új irányba fordították Eperjessy Kálmán érdeklődését is. Rátalált a maga igazi területére: az alföldi falvak és mezővárosok településének, alakulásának és fejlődésének történetére."4

Különösen szerencsés, hogy Eperjessy makói tanár és helytörténeti kutatóként került Bécsbe, mert megkülönböztetett érdeklődéssel figyelte a Maros-parti városra vonatkozó forrásokat. Ezelőtt már végzett Bécsben levéltári kutatásokat, ugyanis A Maros szabályozása Makónál 1754-ben című forrásértékű, és egyben módszertani szempontból is úttörő jelentőségű munkája a Collegium Hungari-cumba való kerülése előtt jelent meg.5 Eperjessy Kálmán tehát nem ösztöndíjasként jegyezte el magát a térképkutatással, hanem makói tanárként. Kész kutatási programmal pályázta meg a bécsi ösztöndíjat.

Eperjessy Kálmán a Makói Friss Újságban 1928-ban cikket írt Régi térképek tanulságai címmel.6 Ebben az írásában Walner, Müller, Steinlein munkáin kívül a marosi hajózási térképekről és az első katonai felvételről szólt. Magyarországon elsőnek idézte a katonai Országleírás részletét.

1933-ban megírta Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében című tanulmányát.7 Ezirányú kutatásait tovább kívánta folytatni és a Csanád vármegyei Könyvtár 30. köteteként A Maros folyó mederváltozásai címmel tanulmányt szándékozott írni, de ez nem készült el, így az általa szerkesztett könyvsorozat mindvégig csonka maradt.

Foglalkoztatta a történeti Magyarország első katonai felvétele során készült {10} Országleírás kétnyelvű kiadása, de a sajtókész munka politikai okok miatt (nehogy irredentizmussal vádolják a kiadót) nem jelenhetett meg A Landesbeschreibung egyes részleteit (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Fejér, Győr, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Somogy, Sopron, Tolna, Vass, Veszprém megye) helytörténeti kiadványokban közzétette A Csanád megyéről szóló leírás 1971-ben jelent meg 8

Eperjessy Kálmán mintegy két évtizedig volt a makói helytörténeti kutatás irányítója, szervezője

Peja Győző — később a diósgyőri gimnázium Kossuth-díjas igazgatója — biológia-földrajz szakos tanárként 1932—35-ben tanított a makói gimnáziumban Makó kornyékéről készült morfológiai leírása ma is korszerű tanulmánynak számít9

A makói gimnázium egykori diákja, Takács Endre (1907—1984) Nádasdy László csanádi püspökről szóló munkájában közzétette Csanád megye 1724 évi elkobzott térképét 10 Tálas Géza bibliográfiájába 14 térképpel kapcsolatos tételt vett fel u

Gazdag László (1927—1967) torzsokos makói katolikus család sarja. Tanulmányait a makói gimnáziumban, majd 1946—50-ben a Szegedi Tudományegyetem történelem—földrajz—szociológia szakosként végezte Pnncz Gyula növendéke volt 1950-től 1953-ig a Honvéd Térképészeti Intézet tudományos dolgozója, majd két évig az egri Tanárképző Főiskola adjunktusa, 1955-tol haláláig a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa, végül helyettes vezetője volt

Első munkái Makóhoz és kornyékéhez kötődnek. Talán éppen Eperjessy Kálmán biztatására, aki 1949—50-ben címzetes nyilvános egyetemi tanárként Gazdag Lászlót is tanította, doktori disszertációban dolgozta fel A Maros régi vízfolyásai és elhagyott medrei az Alföldön témakort

Amikor 1958-ban tanulmányt írt Hazánk területet ábrázoló régi helyszínrajzi térképek a Hadtudományi Térképtárban címmel, kizárólag makói mintákat mellékelt n Csanád megyei témák A Szaraz-er vízrendszere13 és Battonya régi térképei1* cimű munkai is Megbízásunk alapján vállalta Makó város térképei című múzeumi füzet elkészítését, de korai halála ebben megakadályozta Az említetteken kívül főbb munkái

  1. Nógrád megye térképei Nógrád megyei Múzeumi Füzetek 6 Balassagyarmat, 1961
  2. Győr város térképei Arrabona Győr, 1965
  3. Orosháza térképezéstortenete In Orosháza története Nagy Gyula (szerk ) Orosháza, 1965
  4. A Hadtörténelmi Intézet és Múzeum Térképtára Földrajzi Értesítő XIV. évf 1965
  5. Történelmi atlasz térképeinek tervezése  Geodézia és Kartográfia  1965. 3. sz.
  6. A budai kezdomendián „Budapest", V. évf. 2. sz. 1967.
  7. Útitársunk a térkép Bp. , 1969 15

Inczefi Géza (1906—1974) nyelvészként, földrajzi nevek gyűjtése céljából tanulmányozta a makói térképeket

Szászrégenben született, középiskolába szülővárosában és Marosvásárhelyen járt, 1930-tól a szegedi egyetemen végezte tanulmányait  Szegeden, Budapesten,{11} 1939_40-ben Makón, majd Naszódon és ismét Szegeden tanított 1953-tól a szegedi tanárképző főiskolán működött, mint tanszékvezető tanár ment nyugdíjba 1974 január l-jén Az év áprilisában hunyt el 16

Hosszú ideig — főleg a szegedi Baross Gábor gyakorló gimnázium szakvezető tanáraként — módszertani, szakdidaktikai kérdésekkel foglalkozott Doktori értekezését 1938-ban Abafája és vidékének nyelvjárása címmel írta Nyelvészeti búvárkodásokkal főiskolai tanárként kezdett behatóan foglalkozni A földrajzi nevek kutatásával jegyezte el magát 1960-ban jelent meg Szeged kornyékének földrajzi nevei című tanulmánya

Kandidátusi értekezése Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata címmel17 Makó kornyékének földrajzi nevei alapján készült Szorgalmasan tanulmányozta a csanádi püspökség makói uradalmának iratait és a József Attila Múzeum térképgyűjteményét, így munkája történeti névgyűjteménnyé szélesedett, amit könyvének szótári részében adott közre Ez önmagában is igen hasznos kézikönyv lenne, de mindebből elvi megállapításokat is leszúrt a nevek nyelvtanát, név élettanát is kidolgozta és ezekből történeti tanulságokat vont le 18

Az utóbbi időszakban többen tanulmányozták a makói térképeket Hrenkó Pal Vertics Józsefről írt levéltári forrásfeltárás alapján összegző tanulmányt Felvázolta földmérőnk életpályáját és összeállította térképeinek jegyzékét 19

Csongrád megye térképeinek kitűnő ismerője Rozsa Gábor, a szentesi múzeum mérnök-muzeológusa, aki felkutatta az ország térképgyűjteményeiben a Csongrád megyére vonatkozó térképeket, és kéziratban összeállította a megye térképkataszterét 20 A makói földmérők közül főleg Giba Antal munkásságával foglalkozott21

Tóth Ferenc 1969-ben Makó városrendezési tervéhez készített településtörténeti bevezetőt, amely térképekkel kibővítve önállóan is megjelent22 Az 1970 évi árvíz kapcsán a 150 esztendővel korábbi pusztító árvízről írva, két kéziratos térképet tett közzé 23 Amikor több évtizedes lappangás után előkerült Makó 1824 évi felmérése, érdeklődése Giba Antal felé fordult24 Később az úrbérrendezéssel,25 majd a legelőelkülönítési perrel foglalkozva26 közölt Vertics, Vedres és Mátéffy térképet

A közelmúltban Dóka Klára összeállításában megjelent a Szeged-Csanádi Püspöki Levéltárnak és a kapcsolódó intézményeinek térképkatalógusa Ebben a makói levéltár, a makói múzeum és helyi gyújtok (Sípos István, Szabó Jenő) térképeit is felvette 27

 

(Jegyzetek)

1. Borovszky Samu Csanád varmegye története 1715-ig 1—2 Bp. 1896 — 1897.

2. Dávid Katalin Az Árpád kori Csanád varmegye művészeti topográfiája Bp. 1974.

3. Eperjesy Kálmán Kézirati térképek Magyarországról a becsi levéltárakban  Szeged  1928. Uo:

A becsi hadilevéltar magyar vonatkozású térképeinek jegyzeke Szeged 1929.

4. Benda Kálmán Eperjessy Kálmán 1893-1976 Századok 1977 1195-96.

5. Eperjessy Kálmán A Maros szabályozása Makónál 1754-ben A Makói Reálgimnázium Értesítője az 1926—27 évről Klny. Csanádvármegyei Könyvtár 17.

6. Eperjessy Kalmán írások a régi Makóról Helytörténeti rajzok Makó (1928) Hasonmás kiadás. A Makói Múzeumi Füzetek 36. Makó, 1984.

7. Károlyi Árpád Emlékkönyv Bp. 1933 142 — 152 {12}

8. Eperjessy Kálmán   Csanád megye az első katonai felvétel (1782—1785) idején  Makó   1971. A Makói Múzeum Füzetei 7.

9. Peja Győző Makó és kornyékének felszíne Makó 1935 Csanádvármegyei Könyvtár 27.

10. Takács Endre Gróf Nádasdy László csanádi püspök (1662—1729) Szeged, 1943 Értekezések a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetéből 2.

11. Tálas Géza Makó bibliográfiája Bp. 1958.

12. Gazdag László Hazánk területet ábrázoló helyszínrajzi térképek a Hadtudományi Térképtárban Földrajzi Értesítő VII. évf 2. sz. 1958.

13. Földrajzi Értesítő 1964 XIII. évf 3.

14. Battonyai Füzetek 3.

15. Bendeffy László Gazdag László Útitársunk a térkép [Bp ] 1969 Utószava 315-319,329 Uo. Gazdag Lászlóról (Nekrológ) Geodézia és Kartográfia, 1967. 464.

16. Nyíri Antal   Megemlékezés Inczefy Gézárol. In Békési Imre (szerk.)   Név és névkutatás. Az Inczefi Géza halálának 10. évfordulóján rendezett emlékülés előadásai   (Szeged, 1984.   ápr 13-14) Bp. 1985 Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 170

17. Bp 1970 Akadémiai Kiadó

18. Uo

19. Hrenkó Pál Vertics József, a Viharsarok elfelejtett földmérője Geodézia es Kartográfia  1986. 119-125

20. Rozsa Gábor Csongrád megye kéziratos levéltári térképei Szeged 1977 Kézirat

21. Rozsa Gábor  Giba Antal városfelmérési vállalatai  In Giba Antal emlékülés Makó  1988 A Makói Múzeum Füzetei 59

22. Tóth Ferenc Makó településtörténeti vázlata A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve  1972—73/1. Klny A Makói Múzeum Füzetei 14. Uö. Beszelő térképek 1 —15kozl Csongrád megyei Hírlap

1974 július 30-tol szeptember 17

23. Tóth Ferenc:  Gilicze István és az 1821-es árvíz  A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve   1971/1. A Makói Múzeum Füzetei 9.

24. Tóth Ferenc: Giba Antal felmerése Makó belterületéről 1824-ben   Makó   1986   A Makói Múzeum Füzetei 51. Uö: Várostérkép 1824-ből A Makói Múzeum Kincseiből Csongrád megyei Hírlap 1978  november 4.  Uö: Giba Antal felmerése Makó belterületéről 1824-ben  Múzeumi kutatások Csongrád megyében  1986. 65-67 Uö: Giba Antal felmerése Makó szállásföldjeiről 1819—1920-ban   Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIII. Klny. A Makói Múzeum Füzetei: 57.

25. Tóth Ferenc Makó űrben térképei A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1987-1 Klny. A Makói Múzeum Füzetei 58.

26. Tóth Ferenc Makó varos űrben küzdelmeinek kezdetei  1778—1805  A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1989 Klny. A Makói Múzeum Füzetei 70.

27. Dóka Klára  A kalocsai érseki tartomány térképeinek katalógusa  2.  Bp.  1990 Magyarországi Egyházi Levéltárak Térképei XIV. {13}

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet